Kakszentmárton
Kakszentmárton (Mărtinești) | |
Péterffy kúria | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szatmárudvari |
Rang | falu |
Községközpont | Szatmárudvari |
Irányítószám | 447214 |
SIRUTA-kód | 138333 |
Népesség | |
Népesség | 1251 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 162 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 126 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 47′ 11″, k. h. 22° 56′ 26″47.786481°N 22.940493°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 11″, k. h. 22° 56′ 26″47.786481°N 22.940493°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kakszentmárton (Mărtinești), település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megyében, Szatmárnémetitől keletre, Szatmárnémeti és Szatmárudvari között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kakszentmárton Árpád-kori település. Nevét 1213-ban említette először oklevél Simon sac de.v, Sancti Martini néven, az ide való Simon nevű papja nevében.
A falu eredetileg királyi birtok volt, 1268-ban V. István ifjabb király a Karászi család ősének, Drugh fia Sándor szörényi bánnak adományozta a Szamos jobb partján fekvő Szentmártont is. A Karásziak birtokai közé tartozott 1351 előttig, a Karászi család kihalásáig.
1364-ben I. Lajos király Szentmárton birtokot a Pok nemzetséghez tartozó Meggyesi Simon fia Móricnak adományozta.
A falu később a meggyesi uradalomhoz, és a Meggyesaljai Mórocz család birtokai közé tartozott a szomszédos Kak településsel együtt, később a Báthori család birtoka lett, majd a Báthoriak örököseié.
A szinéri uradalommal a 17. században a Szatmári várhoz tartozott.
18. században a Gáspár, Péterffy, Ozoróczky, Ottlik és Rácz családok birtoka volt.
A 20. század elején Péterffy Imre volt birtokosa, akinek itt szép úri laka is volt, melyet még a 19. század elején Péterffy Albert épített.
1910-ben 551 lakosából 513 magyar, 34 román volt. Ebből 31 római katolikus, 230 görögkatolikus, 269 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma – 1885-ben épült.
- Római katolikus temploma – 1995-ben épült, Szent Márton tiszteletére szentelték fel.
- Ortodox temploma – 1980-ban épült.
- Orosz családi nyomda – 1887-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XX. század elejéig (Nyíregyháza 2008) ISBN 978-963-7220-63-0