Rózsapallag
| Rózsapallag (Prilog) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Avasújváros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Avasújváros |
| Irányítószám | 447222 |
| SIRUTA-kód | 138388 |
| Népesség | |
| Népesség | 525 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 51′ 04″, k. h. 23° 19′ 08″47.851047°N 23.319011°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 04″, k. h. 23° 19′ 08″47.851047°N 23.319011°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rózsapallag (románul:Prilog) település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az Avas-hegységben, Avasújvárostól északkeletre, Kőszegremete és Avasújváros között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Rózsapallag (Parlag) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1270 említették Barlag (Parlag) néven, mikor az örökös nélkül elhalt Benedeknek, V. István király volt országbírójának birtokát V. István király a Pok nemzetségből származó Meggyesi Móric fia Miklósnak adományozta. Parlag ekkor már régen fennállhatott, mivel a privilégium már előbb is említette nevét.
1490-ből származik a következő adat. Ekkor a települést Parlag-néven említették, ősi birtokosának a Parlagi család avassági uradalmának ez volt a legöregebb telepe. Az övék maradt egészen 1551-ig, mikor a Parlagi család fiú ágon kihalt.
1491-ben Szinér vár tartozéka volt, melyet Megyesaljai Móróc István feleségének, a Hunyad megyei Malomvizi Kenderesi János Margit nevű leányának adott, a birtok azonban ekkor Szennyesi Györgynél volt zálogban.
1557-ben Somlyai Báthory István az egész települést az Avassági uradalom-hoz csatolta.
1625-ben Bethlen István örökölte, majd a Rákócziaké lett.
1711-ben a birtokot gróf Károlyi Sándor kapta meg.
A 18. században több család is részbirtokot szerzett itt; így a gróf Teleki, gróf Károlyi, gróf Kornis, gróf Barkóczy, báró Bánffy, bá Vécsey, báró Wesselényi, báró Huszár, a Gáspár, Irinyi, Becsky, Matay, Geöcz, Lónyay, Melczer, Boross és Winkler családok is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Rózsapallag, Szatmár vármegyében, az Avasságon, kies magas helyen, ahonnan az avassági falukat belátni: 563 görög katholikus lakossal, kik erdejöket csaknem egészen kiirtották. Földes ura Teleki, Károlyi, Kornis, gróf Vesselényi, Vécsey, Huszár bárók stb."
1910-ben 750 lakosából 132 magyar, 617 román volt. Ebből 652 görögkatolikus, 44 református, 36 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Avasi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma – 1870-ben épült.
- Ortodox temploma
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. századig. (Nyíregyháza 2008) ISBN 978-963-7220-63-0