Kányád
| Kányád (Ulieș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Kányád |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537340 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 86231 |
| Népesség | |
| Népesség | 296 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 304 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 4,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 551 m |
| Terület | 65,29 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′, k. h. 25° 14′46.216667°N 25.233333°EKoordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 25° 14′46.216667°N 25.233333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kányád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kányád (románul Ulieș, korábban Caniadu) falu Romániában, Hargita megyében.
Fekvése, földrajzi környezete
[szerkesztés]Kányád Udvarhelyszék délnyugati részében található, Székelyudvarhelytől 15 km-re, Székelykeresztúrtól pedig mintegy 25 km-re, a Hodos-pataka völgyteknőjében „eldugottan” húzódik meg, 550–575 m tengerszint feletti magasságban. Miklósfalvától délnyugati irányban haladva közelíthetjük meg a 137A jelzésű kövezett megyei úton. A legközelebbi községközpontok: Székelyderzs (5 km), Felsőboldogfalva (11 km).
A falu egy kis földteknőben települt, szerkezetét tekintve kis dombvidéki halmazfalu. Nyugaton az Erős-tető (777 m) emelkedik, keleten a Kőhát (796 m), délen a Berecki-tető (659 m) és az Őrhegy (756 m) képez határt Petek felé. A falu belterületét az északra folyó Hodos-pataka szeli át, melynek déli folyása már Hidegség-pataka néven ismeretes (ez pedig Berecki-patak néven a Petektől délnyugatra eső Verőfény-tető (735 m) északi oldalából ered). A Hodos-patakba ömlik jobbról (keletről) a Setét-patak (Setét-árok), Kendereskert-árka, Szentegyház-pataka, balról a Kerekesné-pataka, a Kiscsere-patakával és a Dengő-árkával. A térség éghajlata mérsékelt szárazföldi. Azonban a dombvidékre jellemző éghajlatot némileg befolyásolja a Hargita tömbjének közelsége, különösen a térség északi településein. Az évi középhőmérséklet 7-8 C° körül alakul, az éves csapadékmennyiség általában 550–650 mm között váltakozik. A vörösesbarna erdei talaj a domináns, csekély arányban a podzoltalaj. A falu határában számos védett növény található: nárcisz, pünkösdi rózsa, lila vadliliom.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevének eredete Kiss Lajos szerint a személynévként is használt „kánya” madárnévnek a -d kicsinyítő képzős származéka. A román név a magyar név tükörfordítása. (román: uliu = héja)[3]
Története
[szerkesztés]1333-ban és 1334-ben Kanad néven említik a pápai tizedjegyzékben – "Stephanus sacerdos de Kanad[4]… "Első okiratos említése az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben történt, írja Jakab Elek és Szadeczky Lajos: Udvarhely vármegye története című könyvében a Theiner August: Monumenta Vaticana (Tom. I. 1887. 97-132.) alapján: ,,A jegyzékből a falvak csekély volta tűnik ki...A hat évről készült összes Jegyzékben, betűsorban következő községnevek jőnek elő... 14. Kányád. A XIV-ik század elején tehát a mai anyaszékben 37 egyházzal bíró község volt...”[5]). Már ekkor volt tehát temploma a Régi temető nevű helyen, Barát-dűlőben, mely Jásfalvával közös. Orbán Balázs feljegyezett egy szájhagyományt pálos kolostorról, ám ezt a régészeti feltárások nem igazolták. De a középkori templom alatt egy Árpád-kori templom romjaira leltek. 1642-ben javították a régi templomot, ám a mai templom építésekor lebontották, és köveit felhasználták az új templom építéséhez. Mai református temploma 1791 és 1798 között épült. 1909-ben rossz állaga miatt újjá kellett építeni.
1591-ben ilyen neveket találunk Kányádban: Torno(?)Imre, Nagy Pál, Kovács Bálint.[6] A Székely oklevéltár IV. kötetének 194. oldalán 1600-ban egy lófőt, Gáspár Deákot és hét szabad székelyt jegyeznek Toró, Nagy, Csokor, Gáspár és Kovács. Sajnos a névsor nem teljes. 1614-ben már 42 főt.
A falunak 1910-ben 443 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 336 lakosából 331 magyar és 5 román, társközségeivel együtt 1312 lakosából 1288 magyar, 18 cigány és 6 román volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1930. augusztus 1-jén Toró Árpád orvos és emlékíró.
- Itt született 1949. április 10-én Nagy Lajos református lelkipásztor és egyházi író.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Vofkori 1998. 480–481. old., Derzsi 2006.
- ↑ Kiss 1997. I., 680. old.
- ↑ *** Monumenta Vaticana HungariaeI. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. Budapest, 2000. Felelős kiadó: Várszegi Asztrik – Fonyódi Ottó;
- ↑ JAKAB - SZÁDECZKY JAKAB Elek – SZÁDECZKY Lajos: Udvarhely vármegye története. Budapest, 1901. 194.
- ↑ DEMÉNY Lajos – PATAKI József – Tüdős S. Kinga: Székely oklevéltár. Új sorozat. I-VI. Budapest- Bukarest, Európa- Kriterion, 1985–2000;
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
