[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Csíkcsomortán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csíkcsomortán (Șoimeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségCsíkpálfalva
Rangfalu
KözségközpontCsíkpálfalva
Irányítószám537232
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód83400
Népesség
Népesség652 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság575 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 42″, k. h. 25° 51′ 17″46.394934°N 25.854598°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 42″, k. h. 25° 51′ 17″46.394934°N 25.854598°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkcsomortán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csíkcsomortán (románul: Șoimeni) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A falu Csíkszeredától 7 km-re északkeletre az Aracs és Remete-patakok találkozásánál fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar Csomor személynévből származik.

Története

[szerkesztés]

A határában levő Remetevölgy oldalán levő Cserehomlok egy pontját Várdombnak hívják, ahol kör alakú vár romjai látszanak. Eredete, sorsa ismeretlen, de bronzkori leleteket találtak területén. 1661-ben határában ölték meg a tatárok Somlyói Miklós ferences szerzetest, a csíksomlyói kolostor főnökét. 1694-ben népe Csomortáni István vezetésével megfutamított egy kisebb tatár csapatot. 1910-ben 706 lakosa volt, 1992-ben 515 lakosából 507 magyar és 8 román. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.

Látnivalók

[szerkesztés]

Itt született

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
  2. (2020. január 6.) „Csomortáni Gál László” (magyar nyelven). Wikipédia. [halott link]
  3. Csomortáni Gál László A Zemplén TV Mecénás című műsorában 2018 04 27” (hu-HU nyelven). 
  4. Maszol: „A fa végül mindig legyőzi az egómat” (magyar nyelven). www.maszol.ro. (Hozzáférés: 2020. január 6.)