Jajca
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Jajca | |||
 | |||
| Jajca óvárosa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bosznia-Hercegovina | ||
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció | ||
| Kanton | Közép-Boszniai | ||
| Polgármester | Nisvet Hrnjić | ||
| Irányítószám | 70101 | ||
| Körzethívószám | (+387) 030 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 000 fő (1985) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 450 m | ||
| Terület | 350 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 20′ 25″, k. h. 17° 15′ 26″44.340253°N 17.257233°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 25″, k. h. 17° 15′ 26″44.340253°N 17.257233°E | |||
 | |||
| Jajca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jajca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Jajca (bosnyákul és horvátul Jajce, szerbül Јајце / Jajce) város Bosznia-Hercegovinában, Közép-Bosznia kantonban. A középkori Bosnyák Királyság utolsó fővárosa és királyi székhelye volt.
Fekvése
[szerkesztés]Banja Lukától 50 km-re délre, az Orbász folyó partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv jajce (= tojás) főnévből ered, és arról a tojás alakú hegyről kapta, amelyen fekszik.
Története
[szerkesztés]
Az Orbász-menti város a 13. században lett bánság székhelye. Várát 1391 és 1404 között Hervoja építtette, majd a bosnyák királyoké volt. 1434-ben Tallóci Matkó foglalta el Zsigmond részére, de még 1449 előtt visszakerült István Tamás bosnyák király birtokába.
1463-ban várát a török foglalta el, mire Mátyás király december 25-én visszafoglalta.
1464-től 1527-es elestéig Jajcai bánság néven Magyarország része. 1464-ben megint ostromolta a török, de Mátyás felmentette. 1501-ben és 1502-ben ismét ostromolta a török, de Corvin János, 1516-ban Zrínyi Miklós, 1524-ben, utoljára Frangepán Kristóf mentette fel. 1527-ben végül Gazi Huszrev elfoglalta a várost, amely 1878-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt. 1878 és 1918 között a Osztrák–Magyar Monarchia része, ezután a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1943. november 29-én az itt tanácskozó Antifasiszta Tanács határozta el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megalapítását. 1992-ben a boszniai háború során a szerb csapatok elfoglalták. 1995-ben a boszniai horvát erők foglalták vissza. Az 1995-ös daytoni békével a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság helyére lépő Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak („bosnyák-horvát föderáció”) része lett.
Népesség
[szerkesztés]Lakossága 1991-ben 45 007 fő volt.
- Bosnyák – 17 380 (38,61%)
- Horvát – 15 811 (35,13%)
- Szerb – 8663 (19,24%)
- Jugoszláv – 2496 (5,54%)
- egyéb, ismeretlen – 657 (1,48%)
Látnivalók
[szerkesztés]A város 30 m magas vízeséséről híres, mely a Pliva és a Orbász folyó találkozásánál zúg alá. Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette.
Képek
[szerkesztés] |
 |
 |
