1527
| 1527 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1527 |
| Ab urbe condita | 2280 |
| Bahái naptár | -317 – -316 |
| Berber naptár | 2477 |
| Bizánci naptár | 7035 – 7036 |
| Buddhista naptár | 2071 |
| Burmai naptár | 889 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1519 – 1520 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1582 – 1583 |
| Shaka Samvat | 1449 – 1450 |
| Holocén naptár | 11527 |
| Iráni naptár | 905 – 906 |
| Japán naptár | 2187 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4223–4224 |
| Kopt naptár | 1243 – 1244 |
| Koreai naptár | 3860 |
| Muszlim naptár | 933 – 934 |
| Szeleukida naptár | 1838–1839 |
| Örmény naptár | 976 ԹՎ ՋՀԶ |
| Thai szoláris naptár | 2070 |
| Zsidó naptár | 5287 – 5288 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek
Évek: 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526 – 1527 – 1528 – 1529 – 1530 – 1531 – 1532
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- január 12. – Békés vármegye küldötteket meneszt Szapolyai Jánoshoz Cserni Jován rablásai miatt.
- május 6. – Sacco di Roma: Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát; a pápa a nocerai püspökkel az Angyalvárba menekül.
- május 22. – A szerbek a szőlősi csatában legyőzik az ellenük küldött Perényi Pétert.
- július 8. – Ferdinánd választott magyar király cseh és német hadai átlépik a magyar határt.[1]
- július 25. – A szerbek a szőlősi győzelem után a sződfalvi ütközetben döntő vereséget szenvednek és legtöbbjük kiszorul az Oszmán Birodalomba.
- július 31. – A Magyarországra bevonuló I. Ferdinánd a köpcsényi esküben ígéretet tesz a magyar törvények és az Aranybulla megtartására.
- augusztus 20. – Ferdinánd hadai bevonulnak a kiürített Budára.[2]
- szeptember 27. – Ferdinánd hadvezére – 10 000 fős spanyol és német zsoldos csapattal – Tokaj mellett szétszórja János király seregét.[1]
- október 28. – Szapolyai János rendeletével Kolozsvár arany- és ezüstpénz-veretési jogot kap.[2]
- november 3. – Ferdinánd osztrák főherceget Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királlyá koronázza Székesfehérváron, ezzel megkezdődik a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon.
- november 4. – Jagelló Annát, Ferdinánd feleségét Podmaniczky István nyitrai püspök magyar királynévá koronázza.
- november 23. – Beírja utolsó sorait, ezzel befejezi az Érdy-kódexet egy ismeretlen karthauzi szerzetes.
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- június 4. vagy június 20. – Cserni Jován a fönlaki ütközetben legyőzi Szapolyai Jánost.
- az év folyamán –
- Cserni Jován felkelése a Délvidéken.
- I. Gusztáv svéd király a Riksdag, a svéd parlament összetételét megváltoztatva a társadalom mind a négy rétegét (nemesség, egyház, városiak és a parasztság) meghívta a parlamentbe. Ez a forma, a Ständestaat 1865, a modern kétkamarás parlament létrejöttéig megmaradt.
- Megjelenik Brodarics István (1470–1539) Igaz történet (De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcorum imperatore ad Mohach historia verissima című műve a mohácsi csatáról.
- Marburgban megalakítják az első protestáns egyetemet.[3]
- ősz – I. Ferdinánd kancellárjává Szalaházi Tamás egri püspököt nevezi ki. (Szalaházi 1535-ben bekövetkezett haláláig Ferdinánd uralmának egyik legfontosabb támasza maradt.)[4]
- december vége – Jajca elfoglalása. (Gházi Huszrev visszaszerzi az 1463-ban Mátyás király által elfoglalt Jajcát.)
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- július 31. – Miksa magyar király († 1576)
- május 21. – II. Fülöp spanyol király († 1598)
- október 21. – Louis de Guise lotaringiai bíboros, a Sensi főegyházmegye érseke, később a Metzi egyházmegye püspöke († 1578)
- az év folyamán – Giuseppe Arcimboldo († 1593) olasz manierista festő
Halálozások
[szerkesztés]- május 6. – III. Charles de Bourbon-Montpensier francia herceg, főparancsnok, később V. Károly német-római császár hadvezére (* 1490)
- június 21. – Niccolò Machiavelli (* 1469) olasz író, filozófus, politikus, korának egyik legnagyobb hatású gondolkodója
- július 25. – Cserni Jován szerb felkelővezér (* 1492)
- október – Bornemissza János egykori királyi kincstartó, II. Lajos nevelője
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b B. Szabó János: A mohácsi vész. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 45. oldal, ISBN 978-963-09-8460-7
- ↑ a b Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 214. p.
- ↑ Németh István: Luther-kronológia. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 19. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Fazekas István: A magyar udvari kancellária. In.: Rubicon. 2013/2-3. sz., 46. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1527 témájú médiaállományokat.