Heinlein István

Heinlein István
Született	1874. január 19. Pozsony
Elhunyt	1945. február 23. (71 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész ókortörténész
Tisztsége	egyetemi tanár (1915–1941)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1897)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34-1-43)
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinlein István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heinlein István György Mária (Pozsony, 1874. január 19. – Budapest, 1945. február 23.) ókortörténész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1927).

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (34-1-43)

Életpályája

Szülei: Heinlein István (1839–1886) és Schiemer Zsuzsanna voltak. Tanulmányait Pozsonyban végezte el. 1897-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1905–1909 között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának segédtisztje, 1909–1918 között könyvtártisztje volt. 1915–1918 között a budapesti tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem nyilvános rendkívüli, 1918–1941 között nyilvános rendes tanára volt. 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1931–1932 között az ELTE BTK dékánja volt. 1941-ben nyugalomba vonult.

Spárta és Athén történetével foglalkozott a perzsa háborúk korában. Az 1930-as, 1940-es években érdeklődése a római történet felé fordult. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34-1-43).

Művei

• A Peisistratidák tyrannisa (Egyetemi doktori értekezés, Kecskemét, 1897)
• Vázlatok a Deinomenidák kultur-politikájának történetéhez (Szombathely, 1899)
• Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden (Szombathely, 1899)
• Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
• A marathoni csatáról (Történelmi Szemle, 1912)
• Görög történeti problémák (Történelmi Szemle, 1913)
• Miltiades pere (Történelmi Szemle, 1915)
• Xerxes hadjáratáról (Történelmi Szemle, 1916)
• Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény (Fejérpataky Emlékkönyv. Budapest, 1917)
• Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I–II. kötet (Történelmi Szemle, 1918–1920)
• A néptribunság eredete és betöltése (Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Budapest, 1925)
• Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából (Egyet. Phil. Közlöny, 1939)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Múlt-kor.hu

További információk

• Fischer Endre: Heinlein István (Századok, 1945–46)
• Borzsák István: Heinlein István (Antik Tanulm. 1954. 1–3. füz.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1  
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8