Guam

	Guam
	The Territory of Guam; Guahan
; Guam zászlaja	; Guam címere
	Nemzeti mottó: Where America’s Day Begins; Ahol Amerika napja kezdődik; Nemzeti himnusz: Fanoghe Chamorro
Fővárosa	Hagatna / Agana
	é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′13.466667°N 144.750000°EKoordináták: é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′13.466667°N 144.750000°E
Államforma	USA területe
	Vezetők
Államfő	Joe Biden
Kormányzó	Lou Leon Guerrero
Hivatalos nyelv	angol, chamorro
Beszélt nyelvek	japán, tagalog
Tagság	Lista Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam)
	Népesség
Népszámlálás szerint	153 836 fő (2020)
Rangsorban	195
Becsült	159 358 fő (2010. április)
Rangsorban	195
Népsűrűség	320 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	541,3 km²
Rangsorban	190
Víz	elhanyagolható%
Időzóna	Chamorro Standard Time (UTC+10) (UTC+10)
	Egyéb adatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	USA dollár (USD)
Hívószám	1-671
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.gu
Villamos hálózat	110 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15; NEMA 5-15;
Közlekedés iránya	jobb
	A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat.

Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.

Földrajz

A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).

Történelem

A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521-ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668-ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Karolina-szigetekkel együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.

Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol–amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A második világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.

Népesség

A sziget népessége 163 941 fő.

A népesség alakulása 1960 és 2020 között

Lakosok száma	66 741	76 611	89 463	101 846	116 576	136 696	152 275	158 194	160 858	153 836
	1960	1966	1973	1979	1985	1992	1998	2004	2011	2020

Adatok: Wikidata

Nyelvek

A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is.

Népek

A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai.

Vallások

A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik.

Gazdaság

A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja.

Közlekedés

A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett öt repülőtér és egy kikötő található a szigeten.

Politika

A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség.

Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját – a végrehajtó hatalom fejét – az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.

Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.

Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket két évre választanak meg. Ahogy az államok többi részén, itt is két párt mérkőzik meg a sziget irányításáért: a guami republikánus párt és a guami demokrata párt.

Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget négy évente egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adók alól.

Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.

Kultúra

Gasztronómia

A hagyományos guami konyha polinéz eredetű, melynek fő hozzávalói a halak, szárnyasok, papaja, rizs, kenyérfagyümölcs, taró, jamgyökér, banán és kókuszdió. Itt is elterjedt polinéz főzési mód a gödörbe helyezett felforrósított köveken történő főzés. Az európaiak honosították meg a szigeten a kukoricát, dohányt, narancsot, citromot, ananászt, kesudiót, földimogyorót, padlizsánt, paradicsomot, hüvelyeseket, kerti zöldségeket és gyógynövényeket, valamint az annóna számos fajtáját.^[3] Ettől kezdve a fő alapanyag is a kukorica lett.

A spanyol uralom idején a mexikói konyha hatása alá került a guami gasztronómia, így terjedt el az étkezésben a tortilla, a tamale, az atole és a chilaquiles. A továbbiakban ázsiai, karibi és európai hatások is érték, így jelen van a spanyol chorizo kolbász, a jamaicai grillezett húsok, a vörös rizs vagy a fülöp-szigeteki kalamai nevű desszert.^[4] Az amerikai kulináris hatás az 1898-as uralomváltástól kezdődött és napjainkban is tart.

Egyedi guami specialitásnak nevezhető ugyanakkor a mariana-szigeteki repülőkutya húsának felhasználása.^[5]

Ünnepek

A sziget nemzeti ünnepe minden március első hétfője (Discovery Day).

Turizmus

Javasolt a Hepatitis B elleni oltás.

Sport

Olimpia

Bővebben: Guam az olimpiai játékokon

Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. A Guami Nemzeti Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke Ricardo Blas, egykori olimpikon cselgáncsozó. Eddig még egyetlen guami sportoló sem nyert olimpiai érmet.

A guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFA-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.

Testvértelepülések

Jegyzetek

↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 17.)
↑ 2010-es népszámlálási adat
↑ Safford, W. E. (1912): Guam, an Account of Its Discovery and Reduction, Physical Geography and Natural History: And the Social and Economic Conditions on the Island During the First Year of the American Occupation.
↑ Guam: The best place you never considered going to (BBC). [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
↑ Quammen, David (2012): One Man's Meat: The Dilemma of Fruit Bat Cuisine on the Island of Guam. The Boilerplate Rhino: Nature in the Eye of the Beholder. Scribner. ISBN 978-1-4391-2543-4