FN FAL
| FN FAL | |
 | |
| Típus | gépkarabély |
| Ország |  Belgium |
| Gyártó | FN Herstal |
| Alkalmazás | |
| Alkalmazás ideje | 1953– |
| Műszaki adatok | |
| Űrméret | 7,62 mm |
| Lőszer | 7,62 x 51 mm NATO |
| Tárkapacitás | 20 db szekrénytárban |
| Működési elv | gázelvezetéses, billenőzárral |
| Tömeg | 4,25 kg |
| Fegyver hossza | 1090 mm |
| Csőhossz | 533 mm |
| Elméleti tűzgyorsaság | 650-700 lövés/perc |
| Csőtorkolati sebesség | 823 m/s |
 A Wikimédia Commons tartalmaz FN FAL témájú médiaállományokat. | |
Az FN FAL (Fusil Automatique Leger, magyarul könnyű automatapuska) a belga Fabrique Nationale de Herstal fegyvergyár által gyártott gépkarabély.
Leírás
[szerkesztés]A kézifegyvert a NATO haderői széles körben alkalmazták a hidegháború idején. Később egyes – öntöltő – változatai polgári körökben is elterjedtek, elismert vadász- és sportfegyverré vált. Elterjedtségét az is segítette, hogy az eredeti gyártón kívül több más, nem NATO- és nem kommunista berendezkedésű ország is gyártotta sorozatban. A gépkarabélyt közel 26 ország rendszeresítette haderejében. Ebből fakadóan közismert beceneve a „Szabad világ jobb keze” lett.
A fegyver közvetlen elődjét Dieudonne J. Saive és Ernest Vervier tervezte meg 1947-re gázelvételes illetve gázdugattyús rendszerrel. A prototípust 1948-ban mutatták be. Ez a német 7,92×33 mm Kurz töltényt tüzelte. Tekintettel arra, hogy a második világháború után az amerikai harcászati vélemények voltak a döntőek (a .30–06 Springfield tölténynél gyengébbet nem támogatták), a NATO 1951-ben a hasonló ballisztikai jellemzőkkel bíró 7,62×51 mm-es puskatöltényt rendszeresítette egységesen. Emiatt a fegyvert alaposan át kellett tervezni. A sikeres teszteket követően – noha az USA-ban az M14 nyert tendert – a legtöbb NATO-tagállam rendszeresítette az új, egységesített tölténnyel együtt. Az NSZK elvetette a rendszeresítését, fő piaci konkurense a hasonló külső megjelenésű, de görgőkkel késleltetett tömegzáras rendszerű, saját fejlesztésű Heckler & Koch G3 lett. Fő feladatköre az Varsói Szerződés tagállamaiban is rendszeresített AK–47-tel egyezett meg, azonban annak teljesítményét a tüzelt tölténytípus miatt jelentősen túllépte.
A helyét a legtöbb haderőben a hidegháború vége felé 5,56x45mm NATO lőszert tüzelő gépkarabélyok vették át.
Háborús alkalmazás
[szerkesztés]A gépkarabélyt a forgalomba hozása óta számos katonai konfliktusban használták:
- Hidegháború
- Vietnámi háború
- Falkland-szigeteki háború
- Hatnapos háború
- Rhodéziai bozótháború
- Angolai háború
- Első kongói polgárháború
- Angolai és mozambiki függetlenségi háború
- Sierra-leone-i polgárháború
Források
[szerkesztés]
Könyvek, monográfiák
[szerkesztés]- Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata. Zrínyi Kiadó. 51–56. o. ISBN 963-327-317-X
További információk
[szerkesztés]- The FAL Files
- Stefan K. Janson online FAL-dokumentációja
- FN FAL (Belgium) Archiválva 2008. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – world.guns.ru
- Remtek – FN FAL Info Archiválva 2009. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- The FN/FAL & L1A1 FAQ
- Buddy Hinton FAL Manual Collection
- FN FAL Rifle Ejector Photos