Az Eintracht Plankstadt csapatában kezdte a labdarúgást. 1970–71-ben a VfR Mannheim játékosa volt. 1971-ben igazolt a Borussia Mönchengladbach csapatához, ahol három bajnoki címet, egy nyugatnémet kupát és két UEFA-kupát nyert az együttessel. Tagja volt Mönchengladbach arany korszakának mikor olyan fiatal játékosok bontogatták a szárnyaikat, mint Günter Netzer, Rainer Bonhof, Uli Stielike, Berti Vogts, Allan Simonsen vagy Jupp Heynckes. Pályafutását kettétörte egy 1976-os sérülés. Ezt követően már sohasem szerezte vissza régi formáját és már csak 49 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ebből 19-et a Schalke 04 együttesében az 1980–81-es idényben. 1981–82-ben az 1. FC Saarbrücken, 1982–83-ban az osztrák LASK Linz labdarúgója volt, majd visszavonult az aktív labdarúgástól.
1973 és 1976 között hat alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban. Tagja volt 1976-os Európa-bajnoki ezüstérmes csapatnak, de pályára nem lépett.