Deep Space–1
Deep Space–1 | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Küldetés típusa | elrepülés |
Küldetés | |
Célégitest | 9969 Braille kisbolygó |
Indítás dátuma | 1998. október 24. |
Indítás helye | Cape Canaveral Space Launch Complex 17A |
Hordozórakéta | Delta II |
Megérkezés | 1999. július 29. |
Küldetés vége | 2001. december 18. |
Időtartam | ~ 3 év |
Az űrszonda | |
Tömeg | 486 kg |
Energiaellátás | 2500 W |
Pálya | Nap körüli |
A Wikimédia Commons tartalmaz Deep Space–1 témájú médiaállományokat. |
A Deep Space–1 űrszonda a NASA New Millennium-programjának az első küldetése, és az első űrszonda, amely ionhajtóművel rendelkezett. Több kisebb égitestet is megközelített (9969 Braille aszteroida, Borrelly-üstökös). A küldetés elsődleges célja a fedélzeten elhelyezett 12 új technológia kipróbálása volt. Ide tartozik az NSTAR típusú ionhajtómű, a SCARLET II napelemtábla, az Autonav automata navigációs rendszer.
Küldetés
[szerkesztés]A Deep Space–1-et 1998. október 24-én indították a floridai Cape Canaveralból Delta II rakétával. 1999. július 29-én a 9969 Braille kisbolygó mellett repült el 26 kilométerre, amelyről műszaki hiba miatt nem készültek közelképek, csak nagy távolságból. 1999. szeptember 18-án lejárt az elsődleges küldetés, de a programot meghosszabbították. 2001. szeptember 22-én 2200 kilométerre megközelítette a Borrelly-üstököst, amelyről sikerült képeket készítenie.
További információk
[szerkesztés]Magyar oldalak
[szerkesztés]- A jövő technológiájának előhírnöke: 5 éve startolt a Deep Space 1: (1. rész), (2. rész)
- Öreg űrszonda nem vén űrszonda
- Deep Space 1: 12 új technológia – fantáziából valóság
Külföldi oldalak
[szerkesztés]- A NASA Deep Space–1-oldalaArchiválva 2011. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben