[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

„Ércfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória: A Varannói járás települései
46. sor: 46. sor:
{{csonk-dátum|csonk-Eperjes|2006 februárjából}}
{{csonk-dátum|csonk-Eperjes|2006 februárjából}}


[[Kategória:Szlovákia települései|Ercfalva]]
[[Kategória:A Varannói járás települései|Ercfalva]]


[[en:Rudlov]]
[[en:Rudlov]]

A lap 2010. szeptember 13., 18:20-kori változata

Ércfalva (Rudlov)
Ércfalva zászlaja
Ércfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1402
PolgármesterMilan Dobranský
Irányítószám094 35 (pošta Soľ)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség687 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület16,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″48.922778°N 21.571389°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 21° 34′ 17″48.922778°N 21.571389°E
Ércfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ércfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ércfalva, (1899-ig Rudlyó, szlovákul: Rudlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. 2001-ben 648 lakosából 628 szlovák és 11 cigány volt.

Fekvése

Varannótól 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A település a 14. század közepén a német jog alapján keletkezett, 1402-ben említik először. Alapítója egy Rudlo nevű soltész volt. A 15. században és a 16. század elején a Rozgonyi család birtoka volt. A csicsvai váruradalom része volt, később a varrannói uradalom része volt. 1524-ben a Báthori család szerzett birtokot a községben. A 17. században a Nádasdy, Nyáry, Eszterházi és a Drugeth család birtoka volt. A 15. század második felében még mintegy 15 háztartása volt, de lakói nem sokkal később elköltöztek. 1493-ban csak egy háztartás volt a községben. A 16. század első felében új ruszin telepesek érkeztek, akiket a vlach jog alapján telepítettek ide. 1567-ben a királyi adószedőknek 2 portáig adózott, két zsellércsalád és egy szabad nem fizetett adót. 1582-ben 5 portáig adózott. 1600-ban a soltész házán, a templomon, a plébánián kívül 21 adózó háztartása volt. A közepes nagyságú falvak közé tartozott. 1610-ben 25 portával adózott. 1623-ban 6 vlach háztartása és 2 zsellér háztartása volt. 1715-ben 16, 1720-ban 18 háztartása volt. A faluban malom is állt, a könyező hegyekben pedig vasércet bányásztak. 1787-ben 55 házában 420 lakos élt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított mely 54 áldozatot követelt. 1869-ben 439 lakosa volt. A század végén sok lakosa vándorolt ki a tengerentúlra.

Fényes Elek szerint "Rudlyó, tót falu, Zemplén vmegyében, a Szimonka hegy alatt, a Tapoly völgyében, ut. p. Eperjes. Határa 2700 holdat tehet, mellybõl 1700 hold erdõ, 1000 szántó és kevés rét. Ebbõl 15 2/8 urbéri telek után birnak a lakosok 470 holdat, a többi majors. birtoka gr. Forgách Máriának, gr. Forgách Zsigmond nejének. – Földei lassan emelkedõ dombokon terülnek el, a zabot legjobban szeretik, de más gabonanemet is megteremnek. Lakja 50 romai, 350 g. kath., 5 evang., 10 zsidó lak., kik a vidékbeli lakosoknál szorgalmasabb és vagyonosabb emberek. Van g. kath. paroch. temploma, szeszgyára, s egy csekély patakmalma." [2]

1910-ben 290, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott

Külső hivatkozások

Források