Györgyi Elekes

This paper discusses the role of the teacher as the one who has the most profound influence on school mobility. My analysis draws attention to the teacher, who can facilitate the performance of Roma children at school by fostering a positive attitude toward learning, encouraging positive relationships, and thereby supporting the overall social mobility of this disadvantaged minority group. The research underlying this particular study consists of analyses of the life stories of Roma individuals who hold or about to obtain university degrees and have been particularly successful in the mobility channel of the education system by the standards of the Roma community. I point to the social factors that help or hinder the progress of the individual. In the analysis, particular attention was paid to the microsocial relationships affecting the school performance of Roma students as well as to the question of secondary socialisation.

A tanulmány célja, hogy a szóbeli társadalomra jellemző sajátságokat bemutassa a perifériára szorult magyar cigány közösségek életében. Az írás alapját egy több éves terepmunka képezi, amely a roma közösségek interakcióit, kommunikációját, jelentésalkotási folyamatait mutatja be. Az elemzés rámutat arra, hogy ezeket a közösségeket miként jellemzi a szóbeli társadalom jegyei. Ehhez segítségül hívja a nemzetközi és hazai kulturális antropológiai kutatásokat, amelyek megerősítik a szóbeliség fontosságát a roma közösségek mindennapjaiban szerte a világon. Az elemzés ráirányítja a figyelmet a beszédre, mint kommunikációs technikára, amely alapvetően meghatározza a szegregált roma közösségek társadalmi érintkezését, gondolkodásmódját és a közösség külvilághoz fűződő viszonyát. A szóbeliség meghatározza az iskolához, a tanuláshoz és az iskolai végzettség megszerzéséhez való viszonyt is. Így a szóbeliség szintén oka lehet a jelentős különbségeknek, amely az iskolai végzettségi mutatókban jelentkezik a többségi és a roma társadalom között. A szóbeliségben élők számára az iskolai sikerességhez vezető egyik ígéretes gondolat a kultúraazonos pedagógiában keresendő, amely nem a módszertant állítja középpontba, hanem a viszonyokat. Az írás az mellett érvel, hogy a hazai roma közösség sikeres iskolai integrációjához konstruktív, kultúraazonos, és kooperatív megközelítési módokra lenne szükség.

A tanulmány a szociális munka és a pszichológia eredményei mentén hívja fel a figyelmet a közösségépítés, a közösségfejlesztés fontosságára, illetve a kapcsolathálózatok és a támogató közösségek jelentőségére. A munka foglalkozik a szociális ellátórendszeren belül azokkal a résekkel, ahol a közösségeknek és a kapcsolatépítésnek mentálhigiénés szempontból jelentősége van és a közösségfejlesztésre erős igény fogalmazódik meg.

In my paper I analyse action strategies observed among the successful Roma with the aid of the narrative interview technique developed primarily by Gabriele Rosenthal, based on Oever-mann's objective hermeneutics approach. The goal of the analysis was to integrate the typical coping strategies and patterns of adaptation obtained from hermeneutical case reconstruction in studying successful mobility at school. The research underlying this particular study constitutes analyses of the life stories Roma individuals holding or about to obtain university degrees, who have been particularly successful-by the standards of the Roma community-in the mobility channel of the education system. Social factors enabling as well as those impeding the progress of the individual, preselecting the high contingency process of social action, are highlighted in this paper. My research aims at revealing-by grasping the dynamic relationship between structure and individual-how structure as an operating mechanism affects the individual's life, how wide manoeuvring room it leaves for upwardly mobile individual life paths and choices. Bourdieu's social theory conclusions were tested in this research through a new approach and besides the economic and cultural dimensions of the social inequalities across social groups; the roles of social capital were also empirically studied. Particular attention was paid in the analysis to the microsocial relationships affecting the school performance of Roma students as well as to the question of secondary socialisation. Successful school mobility occurred where the family environment showed a higher degree of homophilia with the majority norms while social relationships were characterised by a higher level of heterophilia.

This paper discusses the role of the teacher, that is the person having the most profound influence on school mobility, who can facilitate the performance of Roma children at school by fostering a positive attitude to learning and encourage positive relationships in and with the institution and by encouraging and helping Roma children cross boundaries between social groups, thereby enhancing their overall social mobility. The research underlying this particular study is made up of analyses of the life stories Roma individuals holding or about to obtain university degrees, who have been particularly successful-by the standards of the Roma community-in the mobility channel of the education system. Social factors enabling as well as those impeding the progress of the individual, preselecting the high contingency process of social action, are highlighted in this paper.

A tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a narratív életútinterjúról, a kvalitatív társadalomtudományos kutatások egyik jelentős, ámbár csak ritkán használt módszertanáról. Az írás a narratíva történettudományi, pszichológiai és társadalomtudományi fontosságát tárgyalja. Arra a megközelítésre fókuszálunk, amely a modern és posztmodern társadalmakban egyre nagyobb jelentőséggel bír, hisz a narratíva hozzásegíti a kutatót, hogy az egyre sokszínűbbé váló életutak megismerésével a társadalmat komplexitásában ragadja meg.

A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet a tér identitásképző erejére, azaz a térnek a társadalom szerveződésében játszott szerepére. Bemutatja, hogy a gettósodott térségekben felnőtt roma fiatalok társadalmi identitását meghatározza a térbeliség, s ez visszahat a társadalmi integrációjukra. A tanulmány alapját képező kutatás megerősíti, hogy a szegregált településeken élők kognitív struktúrája helyzetükből fakadóan eltérő értékrend kialakulását vonja maga után, és ez cigányok és nem cigányok közötti konfliktusok növekedését hozza magával. A tanulmány Borsod és Baranya megye gettósodott térségeinek integrációs lehetőségét hasonlítja össze, és rámutat, hogy a társadalmi integrációra nagyobb esélyt a déli országrész teremti meg.

Írásomban azon kutatás összefoglalására törekszem, amelyben a cigányságra, mint szociokulturális csoportra jellemző cselekvés stratégiákat vizsgáltam narratív interjús technika segítségével. A kutatásban olyan diplomás, vagy diploma közeli romák élettörténetét elemeztem, akik a roma társadalomhoz mérten kiemelten sikeresek voltak az oktatás jelentette mobilitási csatornában. A sikeres roma mobilitási életutak hermeneutikai elemzése során az egyén szociokulturális környezete által kijelölt cselekvésstratégiákra összpontosítottam.