Esterházy family

Az Es­ter­házy Pál ha­lá­lá­nak 300. év­for­du­lója al­kal­má­ból, 2013 má­ju­sá­ban meg­ren­de­zett kon­fe­ren­cia in­ter­disz­cip­li­ná­ris sok­fé­le­sé­gé­ben a vál­to­zás iránti ér­deklő­dés te­rem­tett egy­sé­get. Tör­té­né­szek, iro­dal­má­rok, mű­vé­szet­tör­té­né­szek, ze­ne­tör­té­né­szek, folk­lo­ris­ták, drá­ma­tör­té­né­szek és a lel­ki­ség­tör­té­net ku­ta­tói arra vol­tak kí­ván­csiak, hogy mi­ként vál­to­zott meg az el­múlt év­ti­ze­dek­ben a tu­do­mány Es­ter­házy Pál­ról al­ko­tott képe. Előa­dá­saik to­vább­gon­dolt, meg­szer­kesz­tett vál­to­za­ta­i­ból állt össze ez a tanulmánykötet.

Kone a kočiare ako špecifický typ reprezentácie uhorskej aristokracie na príklade Esterházyovcov Az Esterházy család képviselőinek-a magyarországi politikára és törté-nésekre gyakorolt befolyásuk mellett-megvoltak a maguk szűkebb körű érdekei, amelyek természetesen a rep-rezentálással is összekapcsolódtak. Ezek közé tartozott az is, hogy szeret-ték a lovakat. A lovak egyrészt a rep-rezentálással, másfelől pedig az üzleti érdekekkel függtek össze. A semptei uradalmon belül-Tallóson, Cseklé-szen vagy Jattón (Kisjattón)-a bécsi és pozsonyi reprezentálásra szánt lova-kat tenyésztették már a 18. században. Cseklészen született meg az a bricska-típus, amelyet később Esterházy-vagy cseklészi kocsi (cseklezer) névvel illet-tek. A család képviselői Bécsben car-rosse-okat és Berlinéket (Berlinereket) használtak reprezentálásra, amelyekből sokkal rendelkeztek. Státuszukat éppen a háromfogatos Berlinék erősítették, amelyeket az udvarhoz érkezésük hi-vatalos alkalmai során vettek igénybe. A társadalmi állás e módon, kifelé történő reprezentálása azonban (a néhány kivételes alkalmon túl is) általában a mindennapi élet fontos részét képezte. Példaként említhetjük ifjabb Esterházy Józsefet, a cseklészi kastélyt építtető idősebb Esterházy József országbíró fiát. 1 Ő 1730-tól hosz-szabb időt töltött Bécsben. Apja utasításai alapján 1730 áprilisában felkereste a szolgálatában álló nyeregkészítőt, aki 90 forintért egy szinte teljesen új, könnyű egylovas hintót-ún. csézát-kínált. Belső oldaláról zöld posztóval vonták be, szélein pedig sárga szegély díszítette. Az ifjú Esterházy József egy szíjgyártónál is járt, akitől lószerszámot rendelt egy darab lóra. 2 A 100 forint értékű megrendelt árut végül néhány héten belül szállították le neki. 3 A LOVAK ÉS A LOVAS KULTÚRA A lovas kultúra közvetlenül kapcsolódik a nemesség reprezentálásához. Ugyanúgy e kultúrá-hoz tartoznak a közlekedési eszközök is: hintók, bricskák, kocsik és más típusok. A közlekedési eszközök-a mához hasonlóan-a paraszt, a polgár, a nemes vagy az egyházi tisztségviselő vagyoni állapotának és társadalmi helyzetének a megtestesítői. A közlekedési eszközök egyes 1 A későbbi Esterházy József (1714-1762) altábornagyról van szó, aki az említett időszakban tanulmányai okán tartózkodott Bécsben. 1730 decemberében levélben kérte apját, hogy varrasson neki ünnepi öltözéket, miközben biztosítja őt, hogy ezt szorgalmas tanulással hálálja meg. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Esterházy család tatai ágának levéltára (P 197), Familiaria, 52. csomó, fasc. 106, no. 2, 1730. 12. 28-án kelt levél. Valószínűleg néhány évet töltött itt diákként. Bécsben kezdett felkészülni a Kavalierstourra is. Uott, 1732. 4. 2-án kelt levél. 2 Uott, 1730. 4. 21-én kelt levél. 3 Uott, 1730. 5. 17-én kelt levél.

La famille Esterházy est l’une des familles
aristrocratiques les plus riches et influentes
en Hongrie à partir du milieu du xvIIe siècle.
Grâce à leur pouvoir politique et leur fortune,
ils jouent un grand rôle dans la destinée du pays ;
mais leur action comme mécènes est aussi
un exemple, à leur époque et pour l’avenir,
pour les citoyens aisés, désireux de soutenir
et de promouvoir la culture hongroise.
Grâce à leur culture et leur engagement, la famille
Esterházy collectionnent, conservent et
amoncellent, durant plusieurs siècles, des trésors
de valeur inestimable dans leurs châteaux
et palais pour les remettre finalement
généreusement à l’État hongrois, comme
contribution au bien et à l’édification publics.

The paper publishes the lists of dowries and wedding gifts as well as inventories of jewels belonging to a Hungarian countess, Krisztina Nyáry of Bedeg (1604-1641). She received the valuables from both her mother, Kata Várday and her first husband, Imre Thurzó and she brought them into the second marriage with Miklós Esterházy, Palatine of the Kingdom of Hungary. In the decade and a half that passed until her death, Krisztina Nyáry is likely to have changed or given away many pieces of jewelry, but some pieces of her dowry can be recognized in her probate inventory. A part of the precious items inherited by her children entered the Esterházy treasury.

A „Barokk. Történelem-Irodalom-Művészet” interdiszciplináris, nemzetközi hatókörű folyóirat, mely 1994 óta félévente jelentkezik új számokkal. A különleges periodika elsősorban kulturtörténeti, irodalomtörténeti, művészeti, zenei és filozófiai problémakörökkel foglalkozik a lengyel, ill. európai barokk kontextusában.

A szélesspektrumú folyóirat szerkesztésében a Varsói Egyetem számos szakának (lengyel nyelv és irodalom, történelem, művészettörténet, könyvtudomány, zenetörténet) kiváló tudósai és elismert specialistái működnek közre.

Az idegennyelvű különszámok sorában, az olasz, német, illetve svéd után a magyar a negyedik. A kötet tíz különböző központot képviselő (elsősorban magyar és lengyel), összesen húsz szerző írásait tartalmazza.

A különszám az ELTE BTK (Középkori es Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) és a varsói Neriton Kiadó közreműködésében jött létre. A kötet megjelenését Nemzeti Kultúrális Alap, varsói Magyar Kultúrális Intézet és Varsói Egyetem Alapítványa támogatta.

Hitherto scholarship on 18th-century Hungarian Freemasonry claimed that the first Hungarian Freemasons joined lodges in Vienna in the 1740s. This article highlights the masonic membership of two Freemasons, namely Károly Mardel (1695-1763) and Pál Antal Esterházy (1711-1762),  in the 1730s.

A tanulmány szerzői Eszterházy Károly egri püspök könyvtárának csillagászati gyűjteményének összetételét vizsgálja formai szempontok szerint. A püspök egyetemépítő törekvéseinek fontos része volt a csillagászat magas szintű oktatása. Ezért nem csupán a kor egyik legjelesebb asztronómusát kérte fel az egri csillagásztorony létrehozására, hanem széles körű kapcsolatai révén a megfelelő szakkönyvek beszerzéséről is gondoskodott. Arról azonban, hogy az egri püspök pontosan milyen kiadványokat vásárolt a leendő egyetemére, még ma is kevés ismerettel rendelkezünk. Ugyan a könyvtár cédulakatalógusa elkészült már, de annak elemző bemutatására mindeddig nem került sor. A jelen írás ezt a hiányt szeretné felszámolni a csillagászati könyvek vonatkozásában azáltal, hogy a kiadványok megjelenési helye, ideje, tematikai és nyelvi megoszlása szerint igyekszik átfogó képet adni a kollekcióról. A tanulmány a feltáró munka folytatására is felhívja a figyelmet a püspök könyvtárának további szakrészlegei vonatkozásában. A bemutatott eredmények pedig lehetőséget nyújtanak arra is, hogy összehasonlíthatóvá váljon az egri püspök korának hazai és európai könyvgyűjtő személyiségeivel is.

SUMMARY. The marionette operas are closely connected with the Esterházy
court of the 18th century as well as the work of Joseph Haydn; nevertheless
they hold values for the audience of the 21st century as well. This study
presents the history of marionette operas in Esterház. The focal point of the
essay is an analysis of the functioning of the marionette theatre based on
date, authors and works. The increasing numbers of marionette operas staged
today in Hungary and the on-going explorations of the marionette theatre in
Fertőd confirm the relevance of this matter. Since the genre of marionette
opera lacks Hungarian academic literature, English and German publications
provide the background for this study; archives, illustrated materials and
musical resources of that period are further examined as well. With the use of
these materials we can have an insight not only into a marionette theatre
which was extraordinary in its age but an exceptional repertoire as well, for
accomplished composers of the 18th century had produced works for the
marionette theatre of Esterház.
Keywords: Esterház, marionette operas, history of opera, Joseph Haydn,
repertoire

Despite all obvious neutrality, the property provisions of the wills inform us about the personality, emotions as well as family relationships of the testator. This applies in particular to documents that deviate from common law in a positive or negative direction. In the study, I draw attention to the fact that deviations from the norm can be viewed as expressions of emotions. The degree of deviation is being related to the intensity of the feeling. Text passages about movable property were found to be particularly suitable for analysis because the testator was free to dispose of them, so that their distribution was more influenced by the emotional ties between family members. Whether the will of the testator came into effect at a later point in time, however, was a question of agreement: It was not primarily the law, but the power relations of the testator or the interest groups that decided. The wills of Paul Esterházy, which were described in detail in the study, provide a prime example of this.

This short Festschrift article traces the provenance of Girolamo Mazzola Bedoli's Holy Family, which is today in the Szepmuveszeti Muzeum, Budapest. It is identified as formerly belonging to the celebrated Orléans gallery, before having been acquired by Prince Paul Esterházy in London during the 1830s or '40s.
The article also contains some hitherto unrecorded provenance data on two further paintings in Budapest: Simone Peterzano's Venus Playing the Lute and Bernardo Strozzi's Tribute Money.

http://revizoronline.com/hu/cikk/6475/esterhazy-peter-mercedes-benz-szlovak-nemzeti-szinhaz-pozsony/

Az utolsókból lesznek az elsők: Esterházy Péter utolsó darabja a Szlovák Nemzeti Színház első Esterházy-ősbemutatója. Még ha talán csak egy illékony színpadi jelenlét erejéig is, elhisszük, hogy egy nyelven beszélünk: esterházyul. SZÁZ PÁL KRITIKÁJA.

The article presents the ownership of the Esterházy family in the course of the 17th century and shows how they came to own, among other things, their two most famous properties, the Fraknó Fortress (today Forchtenstein, Austria) and the Kismarton Castle (today Eisenstadt, Austria). Later, these two properties fell under the restrictions of entailment by the will of Count Palatine Nicholas Eszterházy and his son, Count Palatine Paul Esterházy.

Während textnahe Analysen in der ausgedehnten Rezeption des Produktionsromans 1 (immer noch) nur einen kleinen Anteil einnehmen, hat Gábor Palkó im Zusammenhang mit dem ersten Teil des Romans darauf hingewiesen, dass zwar "dasparodistische-Verhältnis zum Produktions-oder Werkroman üblicherweise für bare Münze genommen wird", in Wirklichkeit jedoch "das einzige eindeutig identifizierbare Zeichen dafür der Werktitel selbst [sei]; im Text finden sich nur sehr wenige Hinweise". 2 Der erste Teil des Produktionsromans ist über die Vielzahl der im Text aktivierten literarischen Gattungen (Operette, Hollywood-Heldenstory usw.) und die Bedeutung der phrasematischen Organisation hinausbzw. mit ihnen zusammen(wirkend)so gestaltet, als ginge es in ihm um die Rhetorik an sich, in thematischem Sinne und zugleich als Prinzip der Textorganisation. Das Besprechen, Diskutieren der Dinge, das Aufeinanderprallen der Argumente als verbaler Streit bzw. Kampf in Versammlungen an der Arbeitsstelle oder im Parlament werden hier erzählt, als spielten sie sich nicht in den Dimensionen der Rede bzw. als diskursive Akte ab, sondern auf der konkreten Ebene körperlicher Handlungen bzw. physischer Aktionen ab. Die für die rhetorischen Akte verwendeten rhetorischen, also figurativen Formeln gewinnen im Text sozusagen wörtliche Bedeutung, und die metaphorische Gültigkeit des Kampfes und der Schlacht wird als eine Art katachretische Kraft, in ihrer mimetisch-literalen, weltschaffenden Funktion wirksam. Diese spezielle rhetorische Strategie des ins Wortwörtliche gewendeten Figuralen bewegt den Leser, die dargestellte Welt des Textes wiederum in Ereignisse der Rede, in verbales Geschehen zu transformieren, was zugleich die erzählten Ereignisse und ihre Erzählung, also die Region des Außertextlichen und dessen, was "diesseits" des Textes ist, "textualisiert". Diese Rücktransformation kann jedoch, gerade weil der rhetorische Code unausgesprochen und also relativ Übersetzung: Deutsch von Christina Kunze.