Avars and Avar Archaeology

An Avar grave recently discovered in 2012 in Velencefürdő inspired me to look into the region’s Avar sites that are partially or entirely unpublished to date. In this category is the cemetery of Kisvelence and Velence-Úttörőtábor (Velence-Tábor street for short), the graveyard excavated in the periphery of Sukoró-Gádé, single graves found on Velence-Bencehegy, and Kápolnásnyék-Bicskei Sándor’s plot as well as sporadic finds of Sukoró-Galagonya street, Sukoró-Homokbánya, and Velencefürdő. It is reasonable to publish these finds altogether and thus break the “dead silence” that encompasses Avar research with regard to Velence Lake. Since Avar graveyards turn up every one to two kilometers, there is reason to presume several settlements at the time. As for the chronology of the graves, it is difficult to come to conclusions as not only have the sites been only partially excavated but most of them have also perished. Nonetheless, the Velence-Tábor street cemetery likely dates back to the early Avar age, followed by the grave at Velencefürdő from the mid-Avar age, the burial field of Sukoró-Gádé from the late Avar age. Perhaps late Avar sites are Sukoró-Galagonya street, Sukoró-Homokbánya, Velence-Bencehegy, and Kápolnásnyék-Bicskei Sándor’s plot.

A kötet a Bodajk város közigazgatási területén feltárt avar (6–9. század) és honfoglalás kori (10. század) temetőrészletek teljesség igényével történő közlésére vállalkozik. Az alapközlésen túlmenően számos tudományág kutatóinak bevonásával komplex elemzés is helyet kaphatott a könyvben. A kilenc fős szerzőgárdában találunk avar koros, honfoglalás koros, valamint az archeometria területén jártas régészeket, embertannal és régészeti állattannal foglalkozó szakembereket. A tudományos igényesség mellett minden fejezetben törekedtünk a közérthetőségre, hogy a szakmabelieken kívül a múltunk és őseink iránt érdeklődő kultúrakedvelő közönség, valamint a helytörténeti érdeklődésű olvasók is haszonnal forgathassák az egykoron Bodajkon élt avarokat és magyarokat megidéző monográfiát.

Mezőföldön is jól nyomon követhető, hogy a kora avar kori megtelepedésben és térszervezésben a 7. század elejéig szerepet játszottak az egykori késő római struktúrák, azaz a római utak, villák és belső erődök. A pontosan lokalizálható kora avar kori lelőhelyek közel 60%-át valamilyen római struktúra egy-két km-es körzetében találjuk.A római struktúrák közeléből ismert kora avar kori lelőhelyek többségének folyamatos használatáról beszélhetünk egészen a késő avar korig (tehát a közép és késő avar korban nincs változás a településszerkezet alapjaiban). A gyarapodó avar népesség a 7. század második felében és a 8. század elején újabb telepeket (és temetőket) hoz létre, melyeknél már nem az egykori római struktúrák léte és a természetföldrajzi okoknál fogva stratégiai átkelőhelyek (gázlók) a megtelepedést motiváló tényezők – mivel ezeknél továbbra is állnak a kora avar eredetű telepek –, hanem egyszerűen a vízfolyások közelsége.

A tanulmány a csákberény-orondpusztai avar kori temetőben 2019-ben folytatott tervásatáson nagy számban megfigyelt sírépítményeket mutatja be. A feltárt sírok kivétel nélkül a 7. század közepétől a 8. század elejéig, tehát az ún. közép avar korra keltezhetők. A sírépítmények négy fő típusba és további altípusokba, illetve változatokba sorolhatók. Három típusnál a tervásatás eredményei alapján – a párhuzamok figyelembevételével – lehetséges rekonstrukciókra is lehetőség nyílt.

The planned excavation of the Avar Age cemetery in Csákberény-Orondpuszta continued about 80 years after the excavations of 1936–39 were completed. The 53 graves uncovered in 2019 could be dated to the Middle Avar Age (between the middle of the 7th century and the early 8th century). Traces of wooden constructions were observed in almost two thirds of graves (62 %, 33 graves). In the 1930s, not enough attention was paid to observing traces of timber constructions, as only in 8 of the 452 uncovered graves were mentioned postpipes. The wooden constructions documented in 2019 could be classified into 4 main types: 1. Graves with wooden piles (timber cover underpinned with piles): in 16 graves; 2. Timber cover without piles: in 14 graves; 3. Wooden burial chamber without piles: in 1 grave; 4. Two horizontal beams perpendicular to the longer sides, vertical piles in the corners and rafters (?): in 1 grave. Within type 1 three subtypes (a–c) were separated depending on the number of piles (postholes) along the longer sides of the graves (1-1, 2-2 or 3-3). Within each subtype, variants were distinguished by the absence (variant v0) or the existence (all the way on the sides of the grave: variant v1; discontinuously: variant v2) of horizontal channels at the level of the piles’ top. In the case of type 2, no piles (postholes) were found, but horizontal channels could be observed all the way on the sides (variant v1) or discontinuously (variant v2). In the only grave of type 3, we could observe a timber burial chamber without postpipe. There was at least 110 cm high. Thanks to our observations and the Avar Age analogies, the wooden grave constructions of type 1–3 can be reconstructed. However, in the case of the special type 4 – without exact analogies – the reconstruction was unsuccessful.

The paper presents some remarks on the chronology and spatial distribution of the Late Avar, Carolingian, and Great Moravian finds in selected areas of the Western Slavic Territories. The main subject of this paper is to analyse a particular item found in Haliczany, Chełm County in Poland. The fitting from Haliczany has already been subjected to typological and chronological analyses twice. In each case, however, it led the authors to entirely different conclusions and since the space for its interpretation remains broad, it requires some clarification. The purpose of the study is to indicate possible origins of the fitting from Haliczany in terms of both typology and the route it travelled to finally reach the areas of today eastern Poland. There are two competing explanations that are examined in this paper concerning either Carolingian or nomadic origins of the item in question. In the methodological dimension, the paper provides arguments in favour of considering even single finds in a context broader than only stylistic speculations, including also cultural, historical, and when possible also ‘geopolitical’ determinants.

A Fejér megyei Csákberényben keskeny nyomtávú iparvasút építése során 1935-ben fedezték fel az avar kori (6–9. század) temetőt. 1939-ig – lényegében a második világháború kirobbanásáig – 452 sírt tártak fel, kezdetben Lencsés József székesfehérvári múzeumi altiszt, majd a Magyar Nemzeti Múzeum őrének, László Gyulának vezetésével.
A temetőből egy kulturális szempontból különleges 6–7. századi közösség képe sejlett fel. Lovassírokkal, ázsiai eredetű fegyverekkel, lószerszámokkal és eszközökkel képviseltetik magukat a keleti, sztyeppi eredetű bevándorlók, akiket az egyszerűség kedvéért nevezzünk most összefoglalóan avaroknak (1. kép). A viseleti helyzetben elhelyezkedő késő antik fibulák, a mellkasra helyezett orsókarikák, a kígyófejes karperecek és a nagyszámú vaskarperec, valamint a késő római műhelyhagyományokra visszavezethető gyorskorongon készült, jellegzetes vörös árnyalatú, jó minőségű kerámiaedények az avarok mellett romanizált kultúrájú csoport jelenlétét valószínűsítik (2. kép). Végül pedig nem elhanyagolható a temetőből napvilágot látott Meroving-germán eredetű tárgyak és viseleti elemek száma, ami a közösségnek a nyugat-európai és észak-itáliai germánokkal való élénk kapcsolatát bizonyítja, valamint felveti a germán etnikum jelenlétének lehetőségét is.

Die Studie untersucht eine Gruppe von Elementen der spätawarenzeitlichen
materiellen Kultur, die an Gürtelbeschlägen feste Kombinationen (Gegenstandstypen) bilden oder sich
mindestens ständig unter einander kombinieren. Sie sondern sich den morphologischen Kriterien und
der regionalen Verbreitung nach vom Gesamtbild der zeitgenössischen „awarischen“ Materialkultur völlig
ab. Obwohl sie aus der Kultur des Mittelmeerraumes stammen, kommen die meisten Elemente außer zwei
Schnallentypen in solchen Kombinationen vor, die heute nur für das Transdanubien und Randgebiete
des Karpatenbeckens typisch zu sein scheinen. Ihr horizontartiges Vorkommen in einem Material von
minderem Niveau ist ein Zeichen der interregionalen Kontakte mit anliegenden mediterranen Gebieten,
bzw. einer Anpassung bestimmter Gruppen der lokalen Bevölkerung an awarische Repräsentationsmodelle.

This essay deals with the correct interpretation of a Merovingian grave find from the Netherlands, composed of seven partially overlapping iron plates. This object, excavated in 1951, has so far been completely ignored or mistakenly identified as part of the horse harness also deposited in the burial pit. A more precise autopsy leads to the conclusion that we are instead dealing with traces of lamellar armour – a rarity in archaeological contexts.

A cikk az avar kor egyik legáltalánosabb, elsősorban lószerszámdíszként funkcionáló verettípusához, a félgömbveretek és az egyszerűen csak rozettaként leírt veretek elemzéséhez nyújt támpontokat. Ezen kívül érinti a pajzs alakú, a piramis alakú és a háromkaréjos rozetták kérdéskörét is. Az anyaggyűjtés nem teljes, az értékelést egy nagyobb minta segítségével próbálom szemléltetni.

The needle case of Jánoshida is a significant artefact of the Late Avar period. It is inscribed with the Old Turkic runiform script on three sides. The present paper offers new readings for the three inscriptions on the needle case, explores its origin, and defines the traits of the underlying language based on these readings.

Dietoften plays a vital rolein definingsocialdivisions within and between social groupsand thus can beusedto understandthe social paradigms of archeological cultures. During the Early Avar period (568–630 A.D.), burial evidence indicates that there were strong demarcations of social stratification and divisions between sexes and age groups; however, the symbols of intrapopulation heterogeneity become increasingly rare during the Late Avar period (680–822 A.D.). In this study, we investigate socialdifferences expressed throughdietinthe cemeterypopulationfromNuštar, eastern Croatia (eighthtoearly ninth century), todeterminewhetherdietarysocialdisparitiesexistedduringtheLateAvarperiodinthisregion.Stableisotopeanalysisofcarbon (δ13C) and nitrogen(δ15N) fromboneand dentinecollagenshows nodietary differences, neitherbetween high, middle, and low status individuals, nor between males, females, and juveniles. These results likely reflect the outcome of the social homogenization process that began after the failedAvar attack onConstantinople in 626 A.D. Geographical patterningis visible when the data from Nuštar is compared to data from other Middle and Late Avar sites. While Avar sites in the southern and south-eastern frontiers ofthe Avar qaganatedonot display dietary differencesbetween sexes,previousisotopicworkonpopulations inLower Austria shows that males consumed a higher proportion of animal protein than females. This is likely the result of Frankish influence and reflects diversity in social practices within the Avar qaganate itself during the Middle and Late Avar periods.

The paper is devoted to a large group of Turkic-speaking Bulgarians who migrated to Bavaria, Carinthia and Italy in the 7th century. The author cites information from written sources about the Bulgarians led by Alzek and considers the correlation of these data with modern archaeological data.

Статья посвящена большой группе тюркоязычных болгар, мигрировавшей в VII веке в Баварию, Карантанию и Италию. Автор приводит сведения письменных источников о болгарах, предводительствуемых Алзеком, и рассматривает корреляцию этих сведений с современными археологическими данными.

A fiatalon elhunyt Bende Lívia 2006-ban védett doktori disszertációjából megjelentetett kötet az avar kor második felére jellemző temetkezési szokásokat dolgozza fel egy jól körülhatárolható földrajzi régióban, a Körös-Tisza-Maros közén. 
Recenzió.

The cemetery, which was discovered in the northern territory of Csoma (somogy County) in 1956, lies in the valley of river Kapos. In this region we know several cemeteries from the Early Middle ages, but most of them are unpublished. according to the published sites, a large population lived there at the time of the fall of the avar Khaganate. Future research will be able to answer what happened with this people after the end of the Avar rule. However, the first step in this research is to analyze and publish the unpublished sites, like the Late Avar Age cemetery of Csoma.

The site of Tolna-Mözs, Községi Csádés földek (TO-02) was excavated during the construction of highway M6 in
2008–2009. The excavation has resulted in Copper Age, Bronze Age, Celtic, Avar and Árpádian-Age phenomena.
This study presents the 23 graves dating to the Avar Age. The site is bounded by small streams from the northwest
and from the southeast. The Avar graves arranged in scattered groups form a small burial place. The cemetery
adds new information to our understanding of the “Middle Avar period” settlement of the eastern Transdanubia
and Mezőföld.

U radu se predstavlja jedan dio posebnih nalaza otkrivenih u avarodobnim grobovima na lokalitetu Nuštar/Dvorac Khuen-Belasi. Riječ je o predmetima rađenim od kosti, roga i kamena, a koje prema funkciji možemo svrstati u kategoriju oruđe. Najviše nalaza od kosti odnosi se na iglenice – spremnike za željezne igle, kojih je nađeno ukupno 7. Dva su nalaza recipijenta od kosti, jedan je nalaz roga, a 5 je nalaza kamenih odbojaka u funkciji kremena.