Bilindiği gibi anlatı, disiplinlerarası ve sanatlararası bir olgudur. Dilbilim, tarih, psikoloji, sosyoloji, medya çalışmaları, felsefe gibi disiplinler; anlatı olgusuna kendi perpektiflerinden katkı verirler. Öte yandan resim, müzik, sinema, tiyatro, multimedya sanatları, mimari gibi sanatlar da kendilerine göre bir anlatı barındırırlar. İşte anlatının bu çok yönlü doğasını ortaya koymak için Anlatı Araştırmaları kitabımızda sadece edebiyatın değil, pek çok sanat ve bilim dalının bakış açısından konuyu ele alan yazılara yer verilecektir. Edebiyat bilimi perspektifinden anlatı çalışmaları Anlatı bileşenleri (kurgu, zaman ve mekan, kişiler, bakış açısı, anlatıcı vs.) Anlatı türleri, Anlatının üslubu, teması, konusu, iletisi… ve benzeri konular. Disiplinlerarası perspektiflerden anlatı çalışmaları Sosyoloji perspektifinden anlatı Psikoloji perspektifinden anlatı Medya çalışmaları perspektifinden anlatı… ve benzeri konular. Sanatlararası perspektiflerden anlatı çalışmaları Müzik ve anlatı Sinema ve anlatı Resim ve anlatı …ve benzeri konular.  Bu başlıklar bir öneri niteliği taşımakta olup anlatı kapsamındaki tüm özgün bilimsel çalışmalarınız kitapta yer alabilecektir.

A discussion of the ways in which Roman coins may have communicated with their users.

Love, S. (2019, May). The ethics of taking the drugs you study. Interview for Vice article - https://www.vice.com/en_us/article/qv7jkx/the-ethics-of-taking-the-drugs-you-study

A tudománymetriai fókuszú tanulmány a SciVal1 adatai alapján elemzi a gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a közgazdaság-tudományok magyarországi kutatóinak publikációs eredményességeit. E tudományterületeken gyakran vegyes, a két területen összemosódó publikációs stratégiák rajzolódnak ki. Ennek az egyik oka az egységes MTA-folyóiratlista, a másik pedig a múlt gyakorlatának (hagyományok) tovább élése. A publikációs mintázatok nem képezik le tökéletesen a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának két legnagyobb tudományos bizottságához való köztestületi hovatartozást. Legalábbis azok körében nem, akik köztestületi tagok, mert e két tudományág legjobb nemzetközi publikációs teljesítményét felmutatóknak mintegy harmada mindeddig nem csatlakozott az akadémiai hálózathoz. Az eredmények alapján megfontolandó lehet a két tudomány-terület élesebb szétválasztása például a doktori bizottságok szintjén is, valamint a közgazdász tudományágak képviselői számára világosabb publikációs stratégia felállítása. Azt is célszerű lenne elérni, hogy a köztestületi tagságot a fiatal, nemzetközi mércével jól teljesítő kollégák is kiemelkedő értéknek tekintsék, és csatlakozásukkal ezen a területen is hozzájáruljanak a szakterületük hazai fejlesztéséhez. A tanulmány a Külgazdaság által biztosított fórum kereteit felhasználva segítheti a hazai társadalomtudósok közötti szakmai és stratégiai párbeszédet.

RESUMEN Se discute la utilidad del muestreo y se describen los distintos tipos de muestreo que se pueden aplicar para tomar una muestra de la población. La selección intencionada o muestreo por conveniencia consiste en un muestreo no aleatorio, por lo que suele presentar sesgos. El muestreo aleatorio puede realizar se varias maneras. El muestreo aleatorio simple consiste en elegir cada uno de los individuos al azar mediante números aleatorios. El muestreo sistemático consiste en elegir el primer individuo al azar y el resto de manera sistemática. El muestreo aleatorio estratificado consiste en dividir la población en grupos en función de una característica determinada y realizar a continuación el muestreo proporcionalmente. Finalmente el muestreo por conglomerados consiste en definir grupos de características semejantes e incluir en la muestra varios de estos grupos. Para cada método se discuten las ventajas e inconvenientes. INTRODUCCIÓN En sanidad animal podemos necesitar información sobre una población para determinar la prevalencia de una enfermedad o infección subclínica, para determinar simplemente la presencia o la ausencia de una enfermedad o bien puede interesarnos conocer posibles causas o factores de riesgo mediante estudios epidemiológicos. En cualquiera de estos casos, podemos analizar toda la población, es decir, realizar un censo, o bien examinar sólo una parte de ella mediante un muestreo. Si examinamos toda la población, podemos conocer exactamente la distribución que presenta la variable o las variables estudiadas en dicha población. Sin embargo, en la mayoría de los casos, los censos son inviables o como mínimo innecesarios. Los censos son lentos y caros (hay que examinar una gran cantidad de individuos, lo cual requiere tiempo y dinero) y poco flexibles (debido a su complejidad, es muy difícil modificarlos cuando se han puesto en marcha). Tratar una gran cantidad de individuos requiere disponer de personal entrenado, instalaciones (laboratorios, centros de tratamientos de datos,...) que no siempre están disponibles, en estos casos un censo puede ser irrealizable, o bien puede realizarse sin los recursos necesarios, de modo que, los datos obtenidos pueden contener errores y por 1 jordi.casal@uab.es