In Kelemen- Erdos, A., Feher-Polgar, P., & Popovics A. (eds.): Proceedings of FIKUSZ 2020, Obuda University, Keleti Faculty of Business and Management, 2020
Social media plays a significant role in our everyday lives and shapes our interpersonal relation... more Social media plays a significant role in our everyday lives and shapes our interpersonal relationships and interactions. Millennials and mostly Generation Z spend more time online than any generation before. This study aimed to determine if there any relationship between personality and social media platform preference. Instagram and Facebook users have been compared regarding the motives of usage and the intensity of the attachment.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Uploads
However, we must not forget the difficulties of working abroad. Participants face communication difficulties: the level of foreign language skills can confuse in understanding workplace instructions, and communicating with employees, creating new conflicts in which they cannot adequately protect their interests. Lack of language tools is not the only problem that trainees face: nonverbal communication, different habits, values, or attitudes towards work also cause much stress. The difficulties of adapting to a foreign work environment, the tension caused by communication problems, the lack of a supportive environment (home), and the anxiety of adaptation difficulties all contribute to the development of what is known as the cultural shock.
However, the generation raised on the social network struggles with these difficulties differently than their forbear. This paper provides a concise overview of the theoretical background of social media use-related phenomena (FoMO, oversharing) and the psychological phenomena affecting cultural adaptation (cultural shock, stress, communication difficulties). Our quantitative research results confirm the hypothesized relationship between cultural shock, loneliness, social media use, and anxiety through social interaction in a foreign language.
Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket.
Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa.
However, we must not forget the difficulties of working abroad. Participants face communication difficulties: the level of foreign language skills can confuse in understanding workplace instructions, and communicating with employees, creating new conflicts in which they cannot adequately protect their interests. Lack of language tools is not the only problem that trainees face: nonverbal communication, different habits, values, or attitudes towards work also cause much stress. The difficulties of adapting to a foreign work environment, the tension caused by communication problems, the lack of a supportive environment (home), and the anxiety of adaptation difficulties all contribute to the development of what is known as the cultural shock.
However, the generation raised on the social network struggles with these difficulties differently than their forbear. This paper provides a concise overview of the theoretical background of social media use-related phenomena (FoMO, oversharing) and the psychological phenomena affecting cultural adaptation (cultural shock, stress, communication difficulties). Our quantitative research results confirm the hypothesized relationship between cultural shock, loneliness, social media use, and anxiety through social interaction in a foreign language.
Tanulmányunkban a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO) és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket.
Kutatási eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is pontosabb képet kaphatunk általa.
A digitális világ megváltoztatja a kommunikációs szokásokat, az érzelemkifejezés és -értelmezés az online térben máshogy történik, mint a mindennapi interakciók során. Mindeközben maga a közösségi média használat (még társas interakció hiányában is) erős érzelmeket válthat ki, és ezeknek hatásoknak leginkább a fiatalok vannak kitéve (már csak a digitális térben töltött idő mennyisége révén is). Jelentős egyéni és életkori különbségek figyelhetők meg az érzelmi intelligencia, és az önszabályozás területén, de mindkét képesség kiemelt jelentőségű a közösségi média használat “sikeressége” szempontjából.
Kvantitatív, feltáró jellegű kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy kimutathatók-e különbségek az egyes generációk között a habituális (mindennapi tevékenységekhez kötődő) és problematikus (addiktív) mobilhasználat tekintetében, valamint kimutatható-e kapcsolat a mobilhasználati mintázatok és a válaszadók érzelmi intelligenciája, társas stressz szintje, illetve önszabályzó képessége között.