In this study, we examine the social structure of Bonyhád, a multi-ethnical and multi-confessiona... more In this study, we examine the social structure of Bonyhád, a multi-ethnical and multi-confessional Transdanubian town in Tolna County. We analyze the individual level data of the census of 1869 and offer a visual rendering of the results on a historical map of the town. The surviving material of this inventory covers the entire population of Bonyhád, providing a detailed picture about 6,036 inhabitants. Records include the names, sex, birth year and place, marital status, occupation and occupational status, literacy, residence, and whether the person in question was present or absent at the time the census was taken. As in Tolna County a cadastral survey was finished in 1866, a contemporary cadastral map is also available. Combined, these sources provide rich information about the spatial structure of the town, because the coordinates are also available using the mapire.eu website, which is overlaid on the OpenStreetMap and the HERE satellite base map. One can use the degrees of longitude and latitude of each household and study the census and the map together in R, a free software environment for statistical computation and graphics. Bonyhád was the economic center of a small region and had a position of strategic importance in the control of local trade routes. After the end of the period of Ottoman occupation, German settlers arrived and lived alongside the original Hungarian and Serb population. Later, a significant Jewish community settled in the area in the eighteenth and nineteenth centuries. The denominational composition of the population, according to the census of 1869, was 41 percent Roman Catholics, 31 percent Lutherans, 5 percent Calvinist and 23 percent Jewish. The analysis of the census-based information and the visual rendering of the results on the cadastral map explain valuable details about the socioeconomic structure of Bonyhád, including the question of segregation, which would be difficult to demonstrate on the basis of qualitative sources, as is typically the case with historical research.
This paper studies the questionnaires of the censuses between 1850 and 1941, focusing on the ques... more This paper studies the questionnaires of the censuses between 1850 and 1941, focusing on the questions regarding the nationality of the population. During the examined period not only the authorities conducting the censuses changed, but so did the population, and the questions that aimed to properly record information about the population. This is especially true in the case of nationality, which could be (and was) a tender spot in the different eras. This explains the fact that only two out of the ten censuses of the period had a specific question concerning nationality. Instead other aspects were analysed to provide information about the ethnic composition of the population, such as the question of mother tongue, citizenship and religion. All of these questions helped to better understand the distribution of nationalities. After a short overview of the history of censuses the study examines the reason and motivation behind the decisions how statisticians intended to measure nationality. The census of 1880 is analysed in detail, because the decision to use a new category (mother tongue instead of nationality) was made that year. During this period a question frequently asked was whether the results of the censuses regarding the ethnic composition could be influenced or not. The question can be answered by analysing and discussing the official publications of the Hungarian Central Statistical Office.
This paper analyses the individual data of census 1869 from the town of Mohács and gives an overv... more This paper analyses the individual data of census 1869 from the town of Mohács and gives an overview of the household structure and its determinants. The present study concentrates on the interpretation of the socio-occupational differences in house-hold structure. The reconstruction of the co-residential forms has been based on Peter Laslett’s household typology. Family dynamics have been demonstrated by using Lutz Berkner’s synthetic cohort method, where social differences have also been stressed. The results of the household reconstruction have proved that simple family house-holds were dominant in the town during the studied period. At the same time, analysis by the age of household heads shows that the occupation of heads considerably affected the type of co-residence since households, functioning as the basic economic and cultural units of societies, intended to work as effectively as possible and it was reached by different socio-occupational groups in very different ways. More generations lived together mostly in landowners’ households because of the higher labour-force demand of these households. This was ensured in most of the cases by the co-residence of family members creating multiple family households. In contrast to the farmers’ households, the dominance of the simple household type was characteristic of artisans and small traders. It did not necessarily mean small household size since in these households a great number of apprentices and journeymen lived beside the family members, who increased the production capacity of the masters’ households by learning and practicing the profession.
Lectori salutem!
A PTE BTK Történettudományi Intézetének keretei között folytatott munkánk gerin... more Lectori salutem!
A PTE BTK Történettudományi Intézetének keretei között folytatott munkánk gerincét a tanár- és bölcsészképzésben való oktatás, illetve a kollégák egyéni és kutatócsoportok keretében végzett tudományos tevékenysége alkotja, melyek kreatív és magas színvonalon történő ellátása minden munkatársunk fő törekvése. Fiatal kollégáink részéről közel egy éve fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan, rendszeresen megjelenő online vagy papír alapú kiadványra, amely valamilyen módon reprezentálja az Intézet egészét, megjeleníti az itt folytatott tudományos munka eredményeit és intézetként is összeköt minket a tudományos közélettel, növeli intézményi láthatóságukat. A most útjára induló évkönyv címválasztása is ezekre az összekötő „hidakra” utal: az egyes történelmi korszakokat oktató tanszékek közti személyi és tematikai kapcsolódásokra valamint az Intézetnek a hazai- és a nemzetközi történettudománnyal való kapcsolataira. A szerkesztők (a „pontifexek”) filozófiájának egyik eleme, hogy a kiadvány egy-egy szélesebb témához, problémakörhöz kötődően adjon korszakokon átívelő, olyan tudományos ismereteket, amelyek az Intézet oktatóinak kutatási területét is megjelenítik, illetve kapcsolódnak újabb nemzetközi történettudományi eredményekhez, új módszertani kérdéseket vetnek fel. Másrészt törekednek arra, hogy korszakos tanszékeknek is lehetőséget nyújtsanak saját „arculatuk” megmutatására, saját „hídjaik” megerősítésére. Ennek szemlélet jegyében a Pontes váltakozva, két típusú tartalommal jelenik majd meg a jövőben. Az első számmal induló páratlan években intézeti szinten összeállított tematikus kötetek készülnek, míg a páros években az Intézet egyes tanszékei szerkesztik saját korszakos számaikat, kronológia rendben előrehaladva, átadva egymásnak a „hídépítő szerszámokat”. A munka folytonosságát és az egységesen magas színvonalat egy hazai és nemzetközi tagokból álló szakmai tanácsadó testület, valamint egy állandó szerkesztőbizottság biztosítja, az egyes tematikus- és korszakos kötetek esetében pedig alkalmi szerkesztők bevonására kerülhet sor. A kezdeményezést az Intézet vezetése örömmel vette, és az olvasó immár az első produktumát láthatja a közös munkának, amelynek témaválasztátását José Casanova Public Religion Revisited című írása inspirálta. A szerző a szekularizáció értelmezésben alakított ki egy új, egyéni megközelítést, amelynek szélesebb körben történő megismertetését fontosnak gondolják a szerkesztők. Ezért e tanulmány fordítása nyitja a kötet írásainak sorát. A tanulmányok (és részben a többi „rovat” írásai) tehát a vallás illetve az egyházak kérdésére fókuszálnak, a vallás – szekularizáció – transzformáció hívószavak köré szerveződnek. A kötetben a tanulmányok mellett az Intézet munkatársainak az utóbbi két-három évben megjelent könyviről készült ismertetések, kritikák is olvashatók, de úgy gondoljuk, hogy az első szám feladata az is, hogy az intézményben működő állandó kutatócsoportok számára lehetőséget adjunk a bemutatkozásra. Végül a pécsi történeti műhely létrehozása kapcsán néhány alapító kollégával készült interjú zárja az írások sorát. A periodika természetesen nyitott, a Történettudományi Intézet a jövőben szívesen látja a további számokban külsős szerzők tanulmányait is. A kiadvány elsősorban online formában jelenik majd meg, de a lehetőségektől függően igyekszünk papír alapon is hozzáférhetővé tenni. Bízunk benne, hogy az olvasónak képzeletbeli hidjainkon gondolatébresztő átkelésekben lesz része!
Prof. Dr. Sashalmi Endre egyetemi tanár, intézetigazgató
In this study, we examine the social structure of Bonyhád, a multi-ethnical and multi-confessiona... more In this study, we examine the social structure of Bonyhád, a multi-ethnical and multi-confessional Transdanubian town in Tolna County. We analyze the individual level data of the census of 1869 and offer a visual rendering of the results on a historical map of the town. The surviving material of this inventory covers the entire population of Bonyhád, providing a detailed picture about 6,036 inhabitants. Records include the names, sex, birth year and place, marital status, occupation and occupational status, literacy, residence, and whether the person in question was present or absent at the time the census was taken. As in Tolna County a cadastral survey was finished in 1866, a contemporary cadastral map is also available. Combined, these sources provide rich information about the spatial structure of the town, because the coordinates are also available using the mapire.eu website, which is overlaid on the OpenStreetMap and the HERE satellite base map. One can use the degrees of longitude and latitude of each household and study the census and the map together in R, a free software environment for statistical computation and graphics. Bonyhád was the economic center of a small region and had a position of strategic importance in the control of local trade routes. After the end of the period of Ottoman occupation, German settlers arrived and lived alongside the original Hungarian and Serb population. Later, a significant Jewish community settled in the area in the eighteenth and nineteenth centuries. The denominational composition of the population, according to the census of 1869, was 41 percent Roman Catholics, 31 percent Lutherans, 5 percent Calvinist and 23 percent Jewish. The analysis of the census-based information and the visual rendering of the results on the cadastral map explain valuable details about the socioeconomic structure of Bonyhád, including the question of segregation, which would be difficult to demonstrate on the basis of qualitative sources, as is typically the case with historical research.
This paper studies the questionnaires of the censuses between 1850 and 1941, focusing on the ques... more This paper studies the questionnaires of the censuses between 1850 and 1941, focusing on the questions regarding the nationality of the population. During the examined period not only the authorities conducting the censuses changed, but so did the population, and the questions that aimed to properly record information about the population. This is especially true in the case of nationality, which could be (and was) a tender spot in the different eras. This explains the fact that only two out of the ten censuses of the period had a specific question concerning nationality. Instead other aspects were analysed to provide information about the ethnic composition of the population, such as the question of mother tongue, citizenship and religion. All of these questions helped to better understand the distribution of nationalities. After a short overview of the history of censuses the study examines the reason and motivation behind the decisions how statisticians intended to measure nationality. The census of 1880 is analysed in detail, because the decision to use a new category (mother tongue instead of nationality) was made that year. During this period a question frequently asked was whether the results of the censuses regarding the ethnic composition could be influenced or not. The question can be answered by analysing and discussing the official publications of the Hungarian Central Statistical Office.
This paper analyses the individual data of census 1869 from the town of Mohács and gives an overv... more This paper analyses the individual data of census 1869 from the town of Mohács and gives an overview of the household structure and its determinants. The present study concentrates on the interpretation of the socio-occupational differences in house-hold structure. The reconstruction of the co-residential forms has been based on Peter Laslett’s household typology. Family dynamics have been demonstrated by using Lutz Berkner’s synthetic cohort method, where social differences have also been stressed. The results of the household reconstruction have proved that simple family house-holds were dominant in the town during the studied period. At the same time, analysis by the age of household heads shows that the occupation of heads considerably affected the type of co-residence since households, functioning as the basic economic and cultural units of societies, intended to work as effectively as possible and it was reached by different socio-occupational groups in very different ways. More generations lived together mostly in landowners’ households because of the higher labour-force demand of these households. This was ensured in most of the cases by the co-residence of family members creating multiple family households. In contrast to the farmers’ households, the dominance of the simple household type was characteristic of artisans and small traders. It did not necessarily mean small household size since in these households a great number of apprentices and journeymen lived beside the family members, who increased the production capacity of the masters’ households by learning and practicing the profession.
Lectori salutem!
A PTE BTK Történettudományi Intézetének keretei között folytatott munkánk gerin... more Lectori salutem!
A PTE BTK Történettudományi Intézetének keretei között folytatott munkánk gerincét a tanár- és bölcsészképzésben való oktatás, illetve a kollégák egyéni és kutatócsoportok keretében végzett tudományos tevékenysége alkotja, melyek kreatív és magas színvonalon történő ellátása minden munkatársunk fő törekvése. Fiatal kollégáink részéről közel egy éve fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan, rendszeresen megjelenő online vagy papír alapú kiadványra, amely valamilyen módon reprezentálja az Intézet egészét, megjeleníti az itt folytatott tudományos munka eredményeit és intézetként is összeköt minket a tudományos közélettel, növeli intézményi láthatóságukat. A most útjára induló évkönyv címválasztása is ezekre az összekötő „hidakra” utal: az egyes történelmi korszakokat oktató tanszékek közti személyi és tematikai kapcsolódásokra valamint az Intézetnek a hazai- és a nemzetközi történettudománnyal való kapcsolataira. A szerkesztők (a „pontifexek”) filozófiájának egyik eleme, hogy a kiadvány egy-egy szélesebb témához, problémakörhöz kötődően adjon korszakokon átívelő, olyan tudományos ismereteket, amelyek az Intézet oktatóinak kutatási területét is megjelenítik, illetve kapcsolódnak újabb nemzetközi történettudományi eredményekhez, új módszertani kérdéseket vetnek fel. Másrészt törekednek arra, hogy korszakos tanszékeknek is lehetőséget nyújtsanak saját „arculatuk” megmutatására, saját „hídjaik” megerősítésére. Ennek szemlélet jegyében a Pontes váltakozva, két típusú tartalommal jelenik majd meg a jövőben. Az első számmal induló páratlan években intézeti szinten összeállított tematikus kötetek készülnek, míg a páros években az Intézet egyes tanszékei szerkesztik saját korszakos számaikat, kronológia rendben előrehaladva, átadva egymásnak a „hídépítő szerszámokat”. A munka folytonosságát és az egységesen magas színvonalat egy hazai és nemzetközi tagokból álló szakmai tanácsadó testület, valamint egy állandó szerkesztőbizottság biztosítja, az egyes tematikus- és korszakos kötetek esetében pedig alkalmi szerkesztők bevonására kerülhet sor. A kezdeményezést az Intézet vezetése örömmel vette, és az olvasó immár az első produktumát láthatja a közös munkának, amelynek témaválasztátását José Casanova Public Religion Revisited című írása inspirálta. A szerző a szekularizáció értelmezésben alakított ki egy új, egyéni megközelítést, amelynek szélesebb körben történő megismertetését fontosnak gondolják a szerkesztők. Ezért e tanulmány fordítása nyitja a kötet írásainak sorát. A tanulmányok (és részben a többi „rovat” írásai) tehát a vallás illetve az egyházak kérdésére fókuszálnak, a vallás – szekularizáció – transzformáció hívószavak köré szerveződnek. A kötetben a tanulmányok mellett az Intézet munkatársainak az utóbbi két-három évben megjelent könyviről készült ismertetések, kritikák is olvashatók, de úgy gondoljuk, hogy az első szám feladata az is, hogy az intézményben működő állandó kutatócsoportok számára lehetőséget adjunk a bemutatkozásra. Végül a pécsi történeti műhely létrehozása kapcsán néhány alapító kollégával készült interjú zárja az írások sorát. A periodika természetesen nyitott, a Történettudományi Intézet a jövőben szívesen látja a további számokban külsős szerzők tanulmányait is. A kiadvány elsősorban online formában jelenik majd meg, de a lehetőségektől függően igyekszünk papír alapon is hozzáférhetővé tenni. Bízunk benne, hogy az olvasónak képzeletbeli hidjainkon gondolatébresztő átkelésekben lesz része!
Prof. Dr. Sashalmi Endre egyetemi tanár, intézetigazgató
Uploads
the reason and motivation behind the decisions how statisticians intended to measure nationality. The census of 1880 is analysed in detail, because the decision to use a new category (mother tongue instead of nationality) was made that year. During this period a question frequently asked was whether the results of the censuses regarding the ethnic composition could be influenced or not. The question can be answered by analysing and discussing the official publications of the Hungarian Central Statistical Office.
A PTE BTK Történettudományi Intézetének keretei között folytatott munkánk gerincét a tanár- és bölcsészképzésben való oktatás, illetve a kollégák egyéni és kutatócsoportok keretében végzett tudományos tevékenysége alkotja, melyek kreatív és magas színvonalon történő ellátása minden munkatársunk fő törekvése. Fiatal kollégáink részéről közel egy éve fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan, rendszeresen megjelenő online vagy papír alapú kiadványra, amely valamilyen módon reprezentálja az Intézet egészét, megjeleníti az itt folytatott tudományos munka eredményeit és intézetként is összeköt minket a tudományos közélettel, növeli intézményi láthatóságukat.
A most útjára induló évkönyv címválasztása is ezekre az összekötő „hidakra” utal: az egyes történelmi korszakokat oktató tanszékek közti személyi és tematikai kapcsolódásokra valamint az Intézetnek a hazai- és a nemzetközi történettudománnyal való kapcsolataira. A szerkesztők (a „pontifexek”) filozófiájának egyik eleme, hogy a kiadvány egy-egy szélesebb témához, problémakörhöz kötődően adjon korszakokon átívelő, olyan tudományos ismereteket, amelyek az Intézet oktatóinak kutatási területét is megjelenítik, illetve kapcsolódnak újabb nemzetközi történettudományi eredményekhez, új módszertani kérdéseket vetnek fel. Másrészt törekednek arra, hogy korszakos tanszékeknek is lehetőséget nyújtsanak saját „arculatuk” megmutatására, saját „hídjaik” megerősítésére.
Ennek szemlélet jegyében a Pontes váltakozva, két típusú tartalommal jelenik majd meg a jövőben. Az első számmal induló páratlan években intézeti szinten összeállított tematikus kötetek készülnek, míg a páros években az Intézet egyes tanszékei szerkesztik saját korszakos számaikat, kronológia rendben előrehaladva, átadva egymásnak a „hídépítő szerszámokat”. A munka folytonosságát és az egységesen magas színvonalat egy hazai és nemzetközi tagokból álló szakmai tanácsadó testület, valamint egy állandó szerkesztőbizottság biztosítja, az egyes tematikus- és korszakos kötetek esetében pedig alkalmi szerkesztők bevonására kerülhet sor.
A kezdeményezést az Intézet vezetése örömmel vette, és az olvasó immár az első produktumát láthatja a közös munkának, amelynek témaválasztátását José Casanova Public Religion Revisited című írása inspirálta. A szerző a szekularizáció értelmezésben alakított ki egy új, egyéni megközelítést, amelynek szélesebb körben történő megismertetését fontosnak gondolják a szerkesztők. Ezért e tanulmány fordítása nyitja a kötet írásainak sorát. A tanulmányok (és részben a többi „rovat” írásai) tehát a vallás illetve az egyházak kérdésére fókuszálnak, a vallás – szekularizáció – transzformáció hívószavak köré szerveződnek.
A kötetben a tanulmányok mellett az Intézet munkatársainak az utóbbi két-három évben megjelent könyviről készült ismertetések, kritikák is olvashatók, de úgy gondoljuk, hogy az első szám feladata az is, hogy az intézményben működő állandó kutatócsoportok számára lehetőséget adjunk a bemutatkozásra. Végül a pécsi történeti műhely létrehozása kapcsán néhány alapító kollégával készült interjú zárja az írások sorát. A periodika természetesen nyitott, a Történettudományi Intézet a jövőben szívesen látja a további számokban külsős szerzők tanulmányait is. A kiadvány elsősorban online formában jelenik majd meg, de a lehetőségektől függően igyekszünk papír alapon is hozzáférhetővé tenni.
Bízunk benne, hogy az olvasónak képzeletbeli hidjainkon gondolatébresztő átkelésekben lesz része!
Prof. Dr. Sashalmi Endre
egyetemi tanár, intézetigazgató
the reason and motivation behind the decisions how statisticians intended to measure nationality. The census of 1880 is analysed in detail, because the decision to use a new category (mother tongue instead of nationality) was made that year. During this period a question frequently asked was whether the results of the censuses regarding the ethnic composition could be influenced or not. The question can be answered by analysing and discussing the official publications of the Hungarian Central Statistical Office.
A PTE BTK Történettudományi Intézetének keretei között folytatott munkánk gerincét a tanár- és bölcsészképzésben való oktatás, illetve a kollégák egyéni és kutatócsoportok keretében végzett tudományos tevékenysége alkotja, melyek kreatív és magas színvonalon történő ellátása minden munkatársunk fő törekvése. Fiatal kollégáink részéről közel egy éve fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan, rendszeresen megjelenő online vagy papír alapú kiadványra, amely valamilyen módon reprezentálja az Intézet egészét, megjeleníti az itt folytatott tudományos munka eredményeit és intézetként is összeköt minket a tudományos közélettel, növeli intézményi láthatóságukat.
A most útjára induló évkönyv címválasztása is ezekre az összekötő „hidakra” utal: az egyes történelmi korszakokat oktató tanszékek közti személyi és tematikai kapcsolódásokra valamint az Intézetnek a hazai- és a nemzetközi történettudománnyal való kapcsolataira. A szerkesztők (a „pontifexek”) filozófiájának egyik eleme, hogy a kiadvány egy-egy szélesebb témához, problémakörhöz kötődően adjon korszakokon átívelő, olyan tudományos ismereteket, amelyek az Intézet oktatóinak kutatási területét is megjelenítik, illetve kapcsolódnak újabb nemzetközi történettudományi eredményekhez, új módszertani kérdéseket vetnek fel. Másrészt törekednek arra, hogy korszakos tanszékeknek is lehetőséget nyújtsanak saját „arculatuk” megmutatására, saját „hídjaik” megerősítésére.
Ennek szemlélet jegyében a Pontes váltakozva, két típusú tartalommal jelenik majd meg a jövőben. Az első számmal induló páratlan években intézeti szinten összeállított tematikus kötetek készülnek, míg a páros években az Intézet egyes tanszékei szerkesztik saját korszakos számaikat, kronológia rendben előrehaladva, átadva egymásnak a „hídépítő szerszámokat”. A munka folytonosságát és az egységesen magas színvonalat egy hazai és nemzetközi tagokból álló szakmai tanácsadó testület, valamint egy állandó szerkesztőbizottság biztosítja, az egyes tematikus- és korszakos kötetek esetében pedig alkalmi szerkesztők bevonására kerülhet sor.
A kezdeményezést az Intézet vezetése örömmel vette, és az olvasó immár az első produktumát láthatja a közös munkának, amelynek témaválasztátását José Casanova Public Religion Revisited című írása inspirálta. A szerző a szekularizáció értelmezésben alakított ki egy új, egyéni megközelítést, amelynek szélesebb körben történő megismertetését fontosnak gondolják a szerkesztők. Ezért e tanulmány fordítása nyitja a kötet írásainak sorát. A tanulmányok (és részben a többi „rovat” írásai) tehát a vallás illetve az egyházak kérdésére fókuszálnak, a vallás – szekularizáció – transzformáció hívószavak köré szerveződnek.
A kötetben a tanulmányok mellett az Intézet munkatársainak az utóbbi két-három évben megjelent könyviről készült ismertetések, kritikák is olvashatók, de úgy gondoljuk, hogy az első szám feladata az is, hogy az intézményben működő állandó kutatócsoportok számára lehetőséget adjunk a bemutatkozásra. Végül a pécsi történeti műhely létrehozása kapcsán néhány alapító kollégával készült interjú zárja az írások sorát. A periodika természetesen nyitott, a Történettudományi Intézet a jövőben szívesen látja a további számokban külsős szerzők tanulmányait is. A kiadvány elsősorban online formában jelenik majd meg, de a lehetőségektől függően igyekszünk papír alapon is hozzáférhetővé tenni.
Bízunk benne, hogy az olvasónak képzeletbeli hidjainkon gondolatébresztő átkelésekben lesz része!
Prof. Dr. Sashalmi Endre
egyetemi tanár, intézetigazgató