A Külügyi Szemle 2019. nyári számából:
A NATO varsói csúcstalálkozójára készülve a Külügyi és K... more A Külügyi Szemle 2019. nyári számából:
A NATO varsói csúcstalálkozójára készülve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai egy elemzés keretein belül összegezték a 2014-es walesi csúcs óta eltelt időszakot, az ott felvállalt célok megvalósítását, az Egysült Államok európai biztonságpolitikai céljait, valamint Magyarország hozzájárulásait a Szövetség erőfeszítéseihez. Jelen tanulmány – az elmúlt két év kronológiai áttekintése helyett – a 2018-as brüsszeli csúcstalálkozó vonatkozásában vizsgálta meg a NATO keleti szárnyához tartozó országok, tehát Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia biztonságpolitikai lépéseit, elsősorban a haderőfejlesztés, valamint a védelmi beszerzések és költségvetés oldaláról. A kutatás célja az volt, hogy a régiót három térségre bontsa, majd azokon belül országonként egy-egy rövid áttekintőt adjon arról, hogy ezen tagállamok mennyiben járulnak hozzá a NATO kollektív védelmének és biztonságának a megerősítéséhez, továbbá, hogy foglalkozzon a napjainkban ismét kiélesedő költségvetési viták hátterével.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra a –... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra a – nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Mi várható a Közel-Keleten 2019-ben?”
Aktuális számunk szerzői: Egeresi Zoltán – Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet Szalai Máté – Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Wagner Péter – Külügyi és Külgazdasági Intézet
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Hogyan hathat a Trump-adminisztráció és Európa konfliktusa a NATO jövőjére?”
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet Szenes Zoltán – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szőke Diána – Külügyi és Külgazdasági Intézet Varga Gergely – Külügyi és Külgazdasági Intézet
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Jelenlegi (angol nyelven megjelent) számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: “How Do You See the Chances of Peace Efforts Between Israel and Palestine After the American Decision on Jerusalem?”
Bence Németh – Institute for Foreign Affairs and Trade Beáta Paragi – Corvinus University of Budapest Zbyněk Tarant – University of West Bohemia Michał Wojnarowicz – Polish Institute of International Affairs
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: "Lesz-e fegyvertartási reform az Amerikai Egyesült Államokban?".
Baranyi Tamás – Antall József Tudásközpont Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet Rada Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ugrósdy Márton – Külügyi és Külgazdasági Intézet
A szíriai polgárháború dinamikája 2016 vége óta alapvető átalakuláson megy keresztül. Bár a három... more A szíriai polgárháború dinamikája 2016 vége óta alapvető átalakuláson megy keresztül. Bár a háromszintű – helyi, regionális és globális – szereplőkkel és érdekellentétekkel zajló konfliktus rövid távon továbbra sem tűnik megoldhatónak, a megindult változások révén már körvonalazódni látszanak a rendezés feltételei, keretei és következményei. A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai A lezárás felé? A szíriai polgárháború megoldásának körvonalai címmel áprilisban többrészes elemzéssorozatot indítottak, amelynek célja a polgárháború alakulásának, illetve a megoldás lehetséges formáinak a bemutatása. A harmadik elemzés a konfliktus két regionális szereplőjének – Izraelnek és az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjainak – a céljait és érdekeit tekinti át.
Július 8–9-én a NATO-tagországok állam- és kormányfői Varsóban fognak találkozni, hogy ismét közö... more Július 8–9-én a NATO-tagországok állam- és kormányfői Varsóban fognak találkozni, hogy ismét közös megoldást keressenek a transzatlanti térséget érintő legfontosabb kihívásokra. A napirend ez alkalommal is rendkívül sűrű lesz. Az előző találkozón, a 2014-es walesi NATO-csúcson ugyanis számos változtatásról határoztak, amelyek menetéről egyeztetni szükséges. Emellett megtárgyalásra várnak az olyan „folyó ügyek”, mint az afganisztáni misszió lezáratlansága, a ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejleményei vagy a „nyitott kapuk” és a partnerségi kapcsolatok új eredményei.
Először tartott külpolitikai témájú hosszabb beszédet a republikánus elnökjelöltségért küzdő Dona... more Először tartott külpolitikai témájú hosszabb beszédet a republikánus elnökjelöltségért küzdő Donald Trump, aki Washington egyik legelegánsabb szállodájában beszélt az Amerikai Egyesült Államoknak a világban betöltött szerepéről. Mondanivalójának legfontosabb üzenetei: • Az Amerikai Egyesült Államok nem használta ki kellően a hidegháborús győzelmét. • Barack Obama súlyos külpolitikai hibákat vétett – többek között az elsietett demokráciaexporttal és Izrael támogatásának a visszafogásával. • Az Iszlám Állam és a radikális terrorizmus ellen minden eszközzel küzdeni kell – beleértve a katonai erő alkalmazását is. • Az Egyesült Államok szövetségeseinek arányosabb teherviselésére van szükség – különösen igaz ez a NATO tagországaira. • Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak rendezése, a két ország közötti hatékonyabb együttműködés megteremtése. • Az amerikai gazdaság versenyképességének az erősítése.
A Külügyi Szemle 2019. nyári számából:
A NATO varsói csúcstalálkozójára készülve a Külügyi és K... more A Külügyi Szemle 2019. nyári számából:
A NATO varsói csúcstalálkozójára készülve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai egy elemzés keretein belül összegezték a 2014-es walesi csúcs óta eltelt időszakot, az ott felvállalt célok megvalósítását, az Egysült Államok európai biztonságpolitikai céljait, valamint Magyarország hozzájárulásait a Szövetség erőfeszítéseihez. Jelen tanulmány – az elmúlt két év kronológiai áttekintése helyett – a 2018-as brüsszeli csúcstalálkozó vonatkozásában vizsgálta meg a NATO keleti szárnyához tartozó országok, tehát Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia biztonságpolitikai lépéseit, elsősorban a haderőfejlesztés, valamint a védelmi beszerzések és költségvetés oldaláról. A kutatás célja az volt, hogy a régiót három térségre bontsa, majd azokon belül országonként egy-egy rövid áttekintőt adjon arról, hogy ezen tagállamok mennyiben járulnak hozzá a NATO kollektív védelmének és biztonságának a megerősítéséhez, továbbá, hogy foglalkozzon a napjainkban ismét kiélesedő költségvetési viták hátterével.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra a –... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra a – nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Mi várható a Közel-Keleten 2019-ben?”
Aktuális számunk szerzői: Egeresi Zoltán – Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet Szalai Máté – Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem Wagner Péter – Külügyi és Külgazdasági Intézet
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: „Hogyan hathat a Trump-adminisztráció és Európa konfliktusa a NATO jövőjére?”
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet Szenes Zoltán – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szőke Diána – Külügyi és Külgazdasági Intézet Varga Gergely – Külügyi és Külgazdasági Intézet
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Jelenlegi (angol nyelven megjelent) számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: “How Do You See the Chances of Peace Efforts Between Israel and Palestine After the American Decision on Jerusalem?”
Bence Németh – Institute for Foreign Affairs and Trade Beáta Paragi – Corvinus University of Budapest Zbyněk Tarant – University of West Bohemia Michał Wojnarowicz – Polish Institute of International Affairs
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. E számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: "Lesz-e fegyvertartási reform az Amerikai Egyesült Államokban?".
Baranyi Tamás – Antall József Tudásközpont Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet Rada Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ugrósdy Márton – Külügyi és Külgazdasági Intézet
A szíriai polgárháború dinamikája 2016 vége óta alapvető átalakuláson megy keresztül. Bár a három... more A szíriai polgárháború dinamikája 2016 vége óta alapvető átalakuláson megy keresztül. Bár a háromszintű – helyi, regionális és globális – szereplőkkel és érdekellentétekkel zajló konfliktus rövid távon továbbra sem tűnik megoldhatónak, a megindult változások révén már körvonalazódni látszanak a rendezés feltételei, keretei és következményei. A Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai A lezárás felé? A szíriai polgárháború megoldásának körvonalai címmel áprilisban többrészes elemzéssorozatot indítottak, amelynek célja a polgárháború alakulásának, illetve a megoldás lehetséges formáinak a bemutatása. A harmadik elemzés a konfliktus két regionális szereplőjének – Izraelnek és az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagjainak – a céljait és érdekeit tekinti át.
Július 8–9-én a NATO-tagországok állam- és kormányfői Varsóban fognak találkozni, hogy ismét közö... more Július 8–9-én a NATO-tagországok állam- és kormányfői Varsóban fognak találkozni, hogy ismét közös megoldást keressenek a transzatlanti térséget érintő legfontosabb kihívásokra. A napirend ez alkalommal is rendkívül sűrű lesz. Az előző találkozón, a 2014-es walesi NATO-csúcson ugyanis számos változtatásról határoztak, amelyek menetéről egyeztetni szükséges. Emellett megtárgyalásra várnak az olyan „folyó ügyek”, mint az afganisztáni misszió lezáratlansága, a ballisztikus rakétavédelmi rendszer fejleményei vagy a „nyitott kapuk” és a partnerségi kapcsolatok új eredményei.
Először tartott külpolitikai témájú hosszabb beszédet a republikánus elnökjelöltségért küzdő Dona... more Először tartott külpolitikai témájú hosszabb beszédet a republikánus elnökjelöltségért küzdő Donald Trump, aki Washington egyik legelegánsabb szállodájában beszélt az Amerikai Egyesült Államoknak a világban betöltött szerepéről. Mondanivalójának legfontosabb üzenetei: • Az Amerikai Egyesült Államok nem használta ki kellően a hidegháborús győzelmét. • Barack Obama súlyos külpolitikai hibákat vétett – többek között az elsietett demokráciaexporttal és Izrael támogatásának a visszafogásával. • Az Iszlám Állam és a radikális terrorizmus ellen minden eszközzel küzdeni kell – beleértve a katonai erő alkalmazását is. • Az Egyesült Államok szövetségeseinek arányosabb teherviselésére van szükség – különösen igaz ez a NATO tagországaira. • Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak rendezése, a két ország közötti hatékonyabb együttműködés megteremtése. • Az amerikai gazdaság versenyképességének az erősítése.
Uploads
Papers
A NATO varsói csúcstalálkozójára készülve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai egy elemzés keretein belül összegezték a 2014-es walesi csúcs óta eltelt időszakot, az ott felvállalt célok megvalósítását, az Egysült Államok európai biztonságpolitikai céljait, valamint Magyarország hozzájárulásait a Szövetség erőfeszítéseihez. Jelen tanulmány – az elmúlt két év kronológiai áttekintése helyett – a 2018-as brüsszeli csúcstalálkozó vonatkozásában vizsgálta meg a NATO keleti szárnyához tartozó országok, tehát Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia biztonságpolitikai lépéseit, elsősorban a haderőfejlesztés, valamint a védelmi beszerzések és költségvetés oldaláról. A kutatás célja az volt, hogy a régiót három térségre bontsa, majd azokon belül országonként egy-egy rövid áttekintőt adjon arról, hogy ezen tagállamok mennyiben járulnak hozzá a NATO kollektív védelmének és biztonságának a megerősítéséhez, továbbá, hogy foglalkozzon
a napjainkban ismét kiélesedő költségvetési viták hátterével.
Aktuális számunk szerzői:
Egeresi Zoltán – Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Szalai Máté – Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem
Wagner Péter – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Szenes Zoltán – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szőke Diána – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Varga Gergely – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Bence Németh – Institute for Foreign Affairs and Trade
Beáta Paragi – Corvinus University of Budapest
Zbyněk Tarant – University of West Bohemia
Michał Wojnarowicz – Polish Institute of International Affairs
Baranyi Tamás – Antall József Tudásközpont
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Rada Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ugrósdy Márton – Külügyi és Külgazdasági Intézet
• Az Amerikai Egyesült Államok nem használta ki kellően a hidegháborús győzelmét.
• Barack Obama súlyos külpolitikai hibákat vétett – többek között az elsietett
demokráciaexporttal és Izrael támogatásának a visszafogásával.
• Az Iszlám Állam és a radikális terrorizmus ellen minden eszközzel küzdeni
kell – beleértve a katonai erő alkalmazását is.
• Az Egyesült Államok szövetségeseinek arányosabb teherviselésére van
szükség – különösen igaz ez a NATO tagországaira.
• Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak rendezése, a
két ország közötti hatékonyabb együttműködés megteremtése.
• Az amerikai gazdaság versenyképességének az erősítése.
A NATO varsói csúcstalálkozójára készülve a Külügyi és Külgazdasági Intézet munkatársai egy elemzés keretein belül összegezték a 2014-es walesi csúcs óta eltelt időszakot, az ott felvállalt célok megvalósítását, az Egysült Államok európai biztonságpolitikai céljait, valamint Magyarország hozzájárulásait a Szövetség erőfeszítéseihez. Jelen tanulmány – az elmúlt két év kronológiai áttekintése helyett – a 2018-as brüsszeli csúcstalálkozó vonatkozásában vizsgálta meg a NATO keleti szárnyához tartozó országok, tehát Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia biztonságpolitikai lépéseit, elsősorban a haderőfejlesztés, valamint a védelmi beszerzések és költségvetés oldaláról. A kutatás célja az volt, hogy a régiót három térségre bontsa, majd azokon belül országonként egy-egy rövid áttekintőt adjon arról, hogy ezen tagállamok mennyiben járulnak hozzá a NATO kollektív védelmének és biztonságának a megerősítéséhez, továbbá, hogy foglalkozzon
a napjainkban ismét kiélesedő költségvetési viták hátterével.
Aktuális számunk szerzői:
Egeresi Zoltán – Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Szalai Máté – Külügyi és Külgazdasági Intézet, Budapesti Corvinus Egyetem
Wagner Péter – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Szenes Zoltán – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Szőke Diána – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Varga Gergely – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Bence Németh – Institute for Foreign Affairs and Trade
Beáta Paragi – Corvinus University of Budapest
Zbyněk Tarant – University of West Bohemia
Michał Wojnarowicz – Polish Institute of International Affairs
Baranyi Tamás – Antall József Tudásközpont
Németh Bence – Külügyi és Külgazdasági Intézet
Rada Péter – Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Ugrósdy Márton – Külügyi és Külgazdasági Intézet
• Az Amerikai Egyesült Államok nem használta ki kellően a hidegháborús győzelmét.
• Barack Obama súlyos külpolitikai hibákat vétett – többek között az elsietett
demokráciaexporttal és Izrael támogatásának a visszafogásával.
• Az Iszlám Állam és a radikális terrorizmus ellen minden eszközzel küzdeni
kell – beleértve a katonai erő alkalmazását is.
• Az Egyesült Államok szövetségeseinek arányosabb teherviselésére van
szükség – különösen igaz ez a NATO tagországaira.
• Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak rendezése, a
két ország közötti hatékonyabb együttműködés megteremtése.
• Az amerikai gazdaság versenyképességének az erősítése.