HUT75597A - Glass fiber insulation product - Google Patents
Glass fiber insulation product Download PDFInfo
- Publication number
- HUT75597A HUT75597A HU9601172A HU9601172A HUT75597A HU T75597 A HUT75597 A HU T75597A HU 9601172 A HU9601172 A HU 9601172A HU 9601172 A HU9601172 A HU 9601172A HU T75597 A HUT75597 A HU T75597A
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- glass
- fibers
- insulating material
- fiber
- irregularly shaped
- Prior art date
Links
- 239000003365 glass fiber Substances 0.000 title claims description 75
- 238000009413 insulation Methods 0.000 title description 9
- 239000011521 glass Substances 0.000 claims description 96
- 239000011810 insulating material Substances 0.000 claims description 77
- 239000000203 mixture Substances 0.000 claims description 52
- 230000006835 compression Effects 0.000 claims description 26
- 238000007906 compression Methods 0.000 claims description 26
- 239000011230 binding agent Substances 0.000 claims description 22
- 239000011152 fibreglass Substances 0.000 claims description 22
- 238000011084 recovery Methods 0.000 claims description 13
- 230000001788 irregular Effects 0.000 claims description 10
- 239000012774 insulation material Substances 0.000 claims description 9
- 239000000835 fiber Substances 0.000 description 184
- 239000000463 material Substances 0.000 description 21
- 238000010438 heat treatment Methods 0.000 description 14
- 238000000034 method Methods 0.000 description 12
- 239000007789 gas Substances 0.000 description 11
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 description 11
- BTBUEUYNUDRHOZ-UHFFFAOYSA-N Borate Chemical compound [O-]B([O-])[O-] BTBUEUYNUDRHOZ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 9
- 239000013598 vector Substances 0.000 description 9
- VYPSYNLAJGMNEJ-UHFFFAOYSA-N Silicium dioxide Chemical compound O=[Si]=O VYPSYNLAJGMNEJ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 6
- CDBYLPFSWZWCQE-UHFFFAOYSA-L Sodium Carbonate Chemical compound [Na+].[Na+].[O-]C([O-])=O CDBYLPFSWZWCQE-UHFFFAOYSA-L 0.000 description 6
- 239000000126 substance Substances 0.000 description 6
- 238000004090 dissolution Methods 0.000 description 5
- 239000012212 insulator Substances 0.000 description 5
- 239000000395 magnesium oxide Substances 0.000 description 5
- CPLXHLVBOLITMK-UHFFFAOYSA-N magnesium oxide Inorganic materials [Mg]=O CPLXHLVBOLITMK-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 5
- AXZKOIWUVFPNLO-UHFFFAOYSA-N magnesium;oxygen(2-) Chemical compound [O-2].[Mg+2] AXZKOIWUVFPNLO-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 5
- 230000002093 peripheral effect Effects 0.000 description 5
- 235000008733 Citrus aurantifolia Nutrition 0.000 description 4
- 235000011941 Tilia x europaea Nutrition 0.000 description 4
- PNEYBMLMFCGWSK-UHFFFAOYSA-N aluminium oxide Inorganic materials [O-2].[O-2].[O-2].[Al+3].[Al+3] PNEYBMLMFCGWSK-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 4
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 4
- 239000004744 fabric Substances 0.000 description 4
- 239000012530 fluid Substances 0.000 description 4
- 239000004571 lime Substances 0.000 description 4
- 238000007664 blowing Methods 0.000 description 3
- 230000001419 dependent effect Effects 0.000 description 3
- 239000000156 glass melt Substances 0.000 description 3
- 230000007794 irritation Effects 0.000 description 3
- CHWRSCGUEQEHOH-UHFFFAOYSA-N potassium oxide Chemical compound [O-2].[K+].[K+] CHWRSCGUEQEHOH-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 229910001950 potassium oxide Inorganic materials 0.000 description 3
- 238000009987 spinning Methods 0.000 description 3
- 230000007704 transition Effects 0.000 description 3
- 230000004580 weight loss Effects 0.000 description 3
- ODINCKMPIJJUCX-UHFFFAOYSA-N Calcium oxide Chemical compound [Ca]=O ODINCKMPIJJUCX-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- YKTSYUJCYHOUJP-UHFFFAOYSA-N [O--].[Al+3].[Al+3].[O-][Si]([O-])([O-])[O-] Chemical compound [O--].[Al+3].[Al+3].[O-][Si]([O-])([O-])[O-] YKTSYUJCYHOUJP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000000853 adhesive Substances 0.000 description 2
- 230000001070 adhesive effect Effects 0.000 description 2
- 229910000323 aluminium silicate Inorganic materials 0.000 description 2
- 238000004458 analytical method Methods 0.000 description 2
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 2
- 238000002591 computed tomography Methods 0.000 description 2
- 238000002425 crystallisation Methods 0.000 description 2
- 230000008025 crystallization Effects 0.000 description 2
- 238000009826 distribution Methods 0.000 description 2
- 229910052500 inorganic mineral Inorganic materials 0.000 description 2
- 210000004072 lung Anatomy 0.000 description 2
- 239000011707 mineral Substances 0.000 description 2
- 239000006060 molten glass Substances 0.000 description 2
- 238000004806 packaging method and process Methods 0.000 description 2
- 239000002245 particle Substances 0.000 description 2
- 239000011347 resin Substances 0.000 description 2
- 229920005989 resin Polymers 0.000 description 2
- 239000000377 silicon dioxide Substances 0.000 description 2
- HUAUNKAZQWMVFY-UHFFFAOYSA-M sodium;oxocalcium;hydroxide Chemical compound [OH-].[Na+].[Ca]=O HUAUNKAZQWMVFY-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 2
- 239000007787 solid Substances 0.000 description 2
- 238000012360 testing method Methods 0.000 description 2
- 239000004753 textile Substances 0.000 description 2
- 238000012546 transfer Methods 0.000 description 2
- 210000002268 wool Anatomy 0.000 description 2
- 229910018072 Al 2 O 3 Inorganic materials 0.000 description 1
- OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N Carbon Chemical compound [C] OKTJSMMVPCPJKN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 229920000742 Cotton Polymers 0.000 description 1
- FYYHWMGAXLPEAU-UHFFFAOYSA-N Magnesium Chemical compound [Mg] FYYHWMGAXLPEAU-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 208000003251 Pruritus Diseases 0.000 description 1
- 229910010413 TiO 2 Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000003082 abrasive agent Substances 0.000 description 1
- 230000002745 absorbent Effects 0.000 description 1
- 239000002250 absorbent Substances 0.000 description 1
- 238000000137 annealing Methods 0.000 description 1
- 238000013459 approach Methods 0.000 description 1
- 230000004071 biological effect Effects 0.000 description 1
- 229910052799 carbon Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000000919 ceramic Substances 0.000 description 1
- 239000004927 clay Substances 0.000 description 1
- 239000002131 composite material Substances 0.000 description 1
- 239000000470 constituent Substances 0.000 description 1
- 238000001816 cooling Methods 0.000 description 1
- 238000002788 crimping Methods 0.000 description 1
- 239000013078 crystal Substances 0.000 description 1
- 238000005520 cutting process Methods 0.000 description 1
- 230000007423 decrease Effects 0.000 description 1
- 238000009795 derivation Methods 0.000 description 1
- 238000013461 design Methods 0.000 description 1
- 229910003460 diamond Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000010432 diamond Substances 0.000 description 1
- HNPSIPDUKPIQMN-UHFFFAOYSA-N dioxosilane;oxo(oxoalumanyloxy)alumane Chemical compound O=[Si]=O.O=[Al]O[Al]=O HNPSIPDUKPIQMN-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- FZFYOUJTOSBFPQ-UHFFFAOYSA-M dipotassium;hydroxide Chemical compound [OH-].[K+].[K+] FZFYOUJTOSBFPQ-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- 238000006073 displacement reaction Methods 0.000 description 1
- 239000012153 distilled water Substances 0.000 description 1
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 1
- 238000010218 electron microscopic analysis Methods 0.000 description 1
- 238000005538 encapsulation Methods 0.000 description 1
- 230000007613 environmental effect Effects 0.000 description 1
- 239000002657 fibrous material Substances 0.000 description 1
- 238000005188 flotation Methods 0.000 description 1
- 230000007803 itching Effects 0.000 description 1
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 1
- 230000007774 longterm Effects 0.000 description 1
- 239000000314 lubricant Substances 0.000 description 1
- 239000011777 magnesium Substances 0.000 description 1
- 229910052749 magnesium Inorganic materials 0.000 description 1
- 239000002557 mineral fiber Substances 0.000 description 1
- 238000000465 moulding Methods 0.000 description 1
- 239000011368 organic material Substances 0.000 description 1
- 230000005855 radiation Effects 0.000 description 1
- 239000002994 raw material Substances 0.000 description 1
- 230000008929 regeneration Effects 0.000 description 1
- 238000011069 regeneration method Methods 0.000 description 1
- 238000003303 reheating Methods 0.000 description 1
- 230000003014 reinforcing effect Effects 0.000 description 1
- 239000011435 rock Substances 0.000 description 1
- 238000005096 rolling process Methods 0.000 description 1
- 239000002893 slag Substances 0.000 description 1
- 229910000030 sodium bicarbonate Inorganic materials 0.000 description 1
- UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-M sodium bicarbonate Substances [Na+].OC([O-])=O UIIMBOGNXHQVGW-UHFFFAOYSA-M 0.000 description 1
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Chemical compound O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000009941 weaving Methods 0.000 description 1
- 238000004804 winding Methods 0.000 description 1
- 239000002759 woven fabric Substances 0.000 description 1
Classifications
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C03—GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
- C03B—MANUFACTURE, SHAPING, OR SUPPLEMENTARY PROCESSES
- C03B37/00—Manufacture or treatment of flakes, fibres, or filaments from softened glass, minerals, or slags
- C03B37/01—Manufacture of glass fibres or filaments
- C03B37/04—Manufacture of glass fibres or filaments by using centrifugal force, e.g. spinning through radial orifices; Construction of the spinner cups therefor
- C03B37/045—Construction of the spinner cups
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C03—GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
- C03B—MANUFACTURE, SHAPING, OR SUPPLEMENTARY PROCESSES
- C03B37/00—Manufacture or treatment of flakes, fibres, or filaments from softened glass, minerals, or slags
- C03B37/075—Manufacture of non-optical fibres or filaments consisting of different sorts of glass or characterised by shape, e.g. undulated fibres
- C03B37/0753—Manufacture of non-optical fibres or filaments consisting of different sorts of glass or characterised by shape, e.g. undulated fibres consisting of different sorts of glass, e.g. bi-component fibres
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C03—GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
- C03C—CHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
- C03C13/00—Fibre or filament compositions
- C03C13/06—Mineral fibres, e.g. slag wool, mineral wool, rock wool
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C03—GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
- C03C—CHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
- C03C3/00—Glass compositions
- C03C3/04—Glass compositions containing silica
- C03C3/076—Glass compositions containing silica with 40% to 90% silica, by weight
- C03C3/083—Glass compositions containing silica with 40% to 90% silica, by weight containing aluminium oxide or an iron compound
- C03C3/085—Glass compositions containing silica with 40% to 90% silica, by weight containing aluminium oxide or an iron compound containing an oxide of a divalent metal
- C03C3/087—Glass compositions containing silica with 40% to 90% silica, by weight containing aluminium oxide or an iron compound containing an oxide of a divalent metal containing calcium oxide, e.g. common sheet or container glass
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D02—YARNS; MECHANICAL FINISHING OF YARNS OR ROPES; WARPING OR BEAMING
- D02G—CRIMPING OR CURLING FIBRES, FILAMENTS, THREADS, OR YARNS; YARNS OR THREADS
- D02G1/00—Producing crimped or curled fibres, filaments, yarns, or threads, giving them latent characteristics
- D02G1/18—Producing crimped or curled fibres, filaments, yarns, or threads, giving them latent characteristics by combining fibres, filaments, or yarns, having different shrinkage characteristics
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
- D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
- D04H1/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres
- D04H1/40—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties
- D04H1/42—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of staple fibres or like relatively short fibres from fleeces or layers composed of fibres without existing or potential cohesive properties characterised by the use of certain kinds of fibres insofar as this use has no preponderant influence on the consolidation of the fleece
- D04H1/4209—Inorganic fibres
- D04H1/4218—Glass fibres
-
- D—TEXTILES; PAPER
- D04—BRAIDING; LACE-MAKING; KNITTING; TRIMMINGS; NON-WOVEN FABRICS
- D04H—MAKING TEXTILE FABRICS, e.g. FROM FIBRES OR FILAMENTARY MATERIAL; FABRICS MADE BY SUCH PROCESSES OR APPARATUS, e.g. FELTS, NON-WOVEN FABRICS; COTTON-WOOL; WADDING ; NON-WOVEN FABRICS FROM STAPLE FIBRES, FILAMENTS OR YARNS, BONDED WITH AT LEAST ONE WEB-LIKE MATERIAL DURING THEIR CONSOLIDATION
- D04H3/00—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length
- D04H3/08—Non-woven fabrics formed wholly or mainly of yarns or like filamentary material of substantial length characterised by the method of strengthening or consolidating
-
- C—CHEMISTRY; METALLURGY
- C03—GLASS; MINERAL OR SLAG WOOL
- C03C—CHEMICAL COMPOSITION OF GLASSES, GLAZES OR VITREOUS ENAMELS; SURFACE TREATMENT OF GLASS; SURFACE TREATMENT OF FIBRES OR FILAMENTS MADE FROM GLASS, MINERALS OR SLAGS; JOINING GLASS TO GLASS OR OTHER MATERIALS
- C03C2213/00—Glass fibres or filaments
- C03C2213/04—Dual fibres
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10S—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10S428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10S428/903—Microfiber, less than 100 micron diameter
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/249921—Web or sheet containing structurally defined element or component
- Y10T428/249953—Composite having voids in a component [e.g., porous, cellular, etc.]
- Y10T428/249962—Void-containing component has a continuous matrix of fibers only [e.g., porous paper, etc.]
- Y10T428/249964—Fibers of defined composition
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/26—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified physical dimension
- Y10T428/261—In terms of molecular thickness or light wave length
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/27—Web or sheet containing structurally defined element or component, the element or component having a specified weight per unit area [e.g., gms/sq cm, lbs/sq ft, etc.]
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
- Y10T428/2922—Nonlinear [e.g., crimped, coiled, etc.]
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
- Y10T428/2927—Rod, strand, filament or fiber including structurally defined particulate matter
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
- Y10T428/2929—Bicomponent, conjugate, composite or collateral fibers or filaments [i.e., coextruded sheath-core or side-by-side type]
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
- Y10T428/2933—Coated or with bond, impregnation or core
- Y10T428/2964—Artificial fiber or filament
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
- Y10T428/2933—Coated or with bond, impregnation or core
- Y10T428/2964—Artificial fiber or filament
- Y10T428/2967—Synthetic resin or polymer
- Y10T428/2969—Polyamide, polyimide or polyester
-
- Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
- Y10—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC
- Y10T—TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER US CLASSIFICATION
- Y10T428/00—Stock material or miscellaneous articles
- Y10T428/29—Coated or structually defined flake, particle, cell, strand, strand portion, rod, filament, macroscopic fiber or mass thereof
- Y10T428/2913—Rod, strand, filament or fiber
- Y10T428/298—Physical dimension
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Chemical & Material Sciences (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Geochemistry & Mineralogy (AREA)
- Materials Engineering (AREA)
- Organic Chemistry (AREA)
- General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Textile Engineering (AREA)
- General Chemical & Material Sciences (AREA)
- Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
- Manufacturing & Machinery (AREA)
- Inorganic Chemistry (AREA)
- Mechanical Engineering (AREA)
- Nonwoven Fabrics (AREA)
- Thermal Insulation (AREA)
- Glass Compositions (AREA)
- Laminated Bodies (AREA)
- Insulating Bodies (AREA)
- Inorganic Insulating Materials (AREA)
Description
A találmány ásványi anyagú szálakból álló rostos szerkezetű anyagokkal kapcsolatos. Közelebbről meghatározva a találmány tárgya üvegszálas szigetelőanyag és eljárás üvegszálas szigetelőanyag előállítására.
A kis átmérőjű üvegszálak igen jól használhatók egy sor területen, például hangszigetelő vagy hőszigetelő anyagok előállításánál. Ha ezekből a kis átmérőjű üvegszálakból megfelelő hálózatot vagy szövedéket hozunk létre, amelyet általában wool pack (rostbála) névvel illetünk, az egyébként önmagukban kellő szilárdsággal, illetve merevséggel nem rendelkező üvegszálak (rostok) meglehetősen teherbíró termékké állnak össze. Az ily módon előállított üvegszálas szigetelőanyag könnyű, jól összenyomható és rugalmas. A jelen leírásban az üvegszál, üveg-kompozíció” és üveg kifejezéseket olyan értelemben használjuk, hogy ezek magukban foglalják az összes üvegszerű ásványi anyagot, például minden ilyen jellegű kőzetet, salakot és bazaltot, valamint a hagyományos üvegeket. Az üvegszálas szigetelőanyagok hagyományos módon történő gyártása során az üvegszálakat általában rotari eljárással állítják elő. Ennek során egyetlen megolvasztott üveg kompozíciót centrifuga vagy fonótárcsa (szálképző egység) külső falában kialakított nyílásokon (fonófuratokon) kényszerítenek át, és ezáltal elsődlegesen egyenes üvegszálakat nyernek. Az üvegszálakat fúvó fonóelem (szálképző elem) húzza lefelé. A szálak lefelé húzása közben kötőanyagot permeteznek azokra, és a szálak összefogatásával egyesített rosttömeget (rostbálát) kapnak.
Üvegszálas szigetelőanyagok gyártásánál az a szigetelés tekinthető ideálisnak, amelynél az egyes szálak között mindenhol azonos térköz van. A szigetelés lényegében oly módon jön létre, hogy a szálakból kialakított sűrű szövedék között a levegő mozgása nagy mértékben akadályozva van. A szövedék ugyanakkor a sugárzás szétszórása útján is gátolja a hőátvitelt. Ha a szálak közötti térközök egyformák, a szóródás maximális, és ennek megfelelően nő a szigetelőképesség.
Az üvegszálak szövedékéből álló szigetelőanyagok előállításánál lényeges, hogy a szálak (rostok) viszonylag rövidek legyenek. A hosszú rostok ugyanis hajlamosak az összefonódásra, miáltal fonadékok vagy kötegek (kötelek) jönnek létre. Ezek a fonadékok megbontják az egységes szövedék szerkezetét, és csökkentik az üvegrostbála szigetelő- 3 képességét. A rövid egyenes rostok azonban csupán véletlenszerű szerkezetű szövedéket hoznak létre, amelyben egyes szálak összesodródnak egymással. Nyilvánvaló, hogy az ismert üvegszálas szigetelőanyagokon belül a szálak eloszlása nagy mértékben egyenlőtlen. Ezért ezekkel nem érhető el az ideálisnak megfelelő egyenletes szövedékszerkezet.
Ezen túlmenően egyenes szálak felhasználása esetén szerves kötőanyagot kell alkalmazni, hogy a szálak találkozási pontjainál történő ragasztás segítségével egyben tartsák a terméket. A kötőanyag egyrészt költséges, másrészt arra is különös figyelmet kell fordítani, hogy a gyártási folyamat során a legtöbb esetben felszabaduló szerves anyag szennyezi a környezetet. A kötőanyagot továbbá megfelelő kemence alkalmazásával ki is kell keményíteni, ami többletenergiát igényel, és növeli a környezetvédelmi költségeket.
További problémát jelet az ismert szigetelő termékeknél, hogy egyes üvegszálak az emberi bőrrel érintkezve kellemetlen érzést (irritációt) okoznak, különösen akkor, ha túl nagy a rostok átmérője. Ugyanakkor a törékeny üvegszálakból készült szigetelő termékek porlékonyak.
,A szigetelőanyagok szállításánál és csomagolásánál előnyös a nagy mértékű összenyomhatóság. A bálákat szállításkor célszerű minél jobban összenyomni, viszont az a jó, ha a felhasználáskor ezek gyorsan és megbízhatóan visszanyerik összenyomás előtti méretüket. A hagyományos szigetelőanyagok csak korlátozott mértékben nyomhatok össze anélkül, hogy elvesztenék regenerálódási képességüket. Amikor a terméket összenyomják a kötőanyaggal összefogott részek merevek maradnak, míg a rostok szabad részei meghajlanak. Ha a rostokra ható nyomást túlságosan megnövelik, a szálak eltörnek.
Ismeretesek különféle kísérletek nem egyenes üvegszálak előállítására. Egy mechanikus gyűrési (hullámosítási) eljárás esetében például a textilhúzó elemen áthúzott üvegszálakat még igen magas hőmérséklet mellett vékonyítás és hullámosítás végett mechanikai eszközök segítségével áthúzzák egy sor egymással szemközt elrendezett fogaskerék vagy hullámosító eszköz között. A folyamat eredményeképpen egy köteg gyűrt (hullámosított) üvegszálat kapnak.
A mechanikus gyűrés legfőbb hátránya az, hogy a kapott rostokból nem állítható elő megfelelő üvegszálszövedék. Az ily módon nyert szálak alakja ugyanis egyforma, tehát a gyűrés nem éri el a kívánt célt, mivel a kapott rostbálán belül a rosteloszlás nem lesz egyenletes. Továbbá, mivel a gyártás nem rotari jellegű, a termelékenység túl alacsony, és a kapott rostok túl durvák ahhoz, hogy megfelelő szövedékes szerkezetű szigetelő anyagokat lehessen készíteni belőlük.
Az US-PS 2,998, 620 jelű szabadalmi leírás (Stalego) kétkomponensű üveg kompozíciókból készült csavart üvegszálakat ismertet. Ennél a megoldásnál fonógép nyílásain két, különböző hőtágulási képességű üveg-kompozíciót átvezetve hoznak létre csavart szálakból álló pászmát. Az üveg-kompozíciókat kettős üvegfolyamban, együtt vezetett egyesített elrendezésben extrudálják. így a lehűlés során a szálak természetes módon megcsavarodnak az alkotók eltérő hőtágulási együtthatói következtében. Ezen publikáció szerint azonban a csavart szálakat szövetek szövéséhez használt fonalak, valamint égetett agyagedények és kerámiák megerősítésére szolgáló elemek előállításánál alkalmazzák. Nem ad kitanítást ez a nyomtatvány a csavart szálaknak szigetelő termékekben való felhasználására.
• · · · · · · ····· · ··· • · · · · · ···· • · · · ·· ·« · ·
- 5 Az US-PS 3,073,005 jelű szabadalmi leírás (Tiede) nem rotari rendszerű eljárást ismertet kétkomponensű hullámos üvegszálak előállítására. A szálakat oly módon állítják elő, hogy két különböző üveg-kompozíciót vezetnek egy közös nyíláshoz, éspedig egymás mellett, egymással érintkezve, miáltal a vékonyítás során egyetlen szál keletkezik. A leírás szerint ezeket az üvegszálakat textíliák, valamint abszorbens és flotációs anyagok előállításánál alkalmazzák. Ebben a publikációban sem történik említés hullámosított üvegszálakból előállított szigetelőelemekről.
Az US-PS 2,927,621 jelű szabadalmi leírás (Slayter és mások) szintén hullámosított szálak előállításával foglalkozik. Ennél a megoldásnál egyetlen üveg-kompozícióból álló üvegszálakat egymással szemközt elrendezett kontúros peremeken vezetnek át forró gázok segítségével történő lágyítás után. A szálak ennek során felveszik a peremek kontúrjának alakját. A kapott vastag, hosszú szálakból azonban nem készíthetők megfelelő szigetelő anyagok. Az ily módon előállított szálak inkább szűrőanyagok készítésére alkalmasak, ugyanakkor kötőanyagot is igényelnek.
. -Fentiek miatt igény mutatkozik olyan, tökéletesített, szövedékes szerkezetű szigetelőanyag iránt, amely a rendelkezésre álló teret egyenletesen tölti ki, amelynek jobb a rugalmas alak-visszanyerési képessége, kisebb a hővezetőképessége, és amely nem igényel kötőanyagot. Emellett célszerű lenne az is, ha az új anyaggal kiküszöbölhetők lennének az ismert üvegszálas szigetelő termékeknél fennálló irritációs és porlékonysági problémák is.
A fenti igényt a találmány értelmében olyan szigetelő termékkel elégítjük ki, amelyet szabálytalan alakú ásványi ·· ·· ·· ···· · • · · · · · · ····· · ··· • · ·· ·· ···· ···· ·· ·· * · szálakból (rostokból) állítunk elő. Azáltal, hogy egyenes, csavart vagy hullámosított szálak helyett szabálytalan alakú szálakat alkalmazunk, egyenletesebb szövedékszerkezetet tudunk elérni. Ezt nevezzük egyenletes térkitöltésnek. A térkitöltés egyenletesebbé tételével meg tudjuk növelni az alakvisszanyerési tényezőt is. Ennél is fontosabb azonban, hogy az egyenletesebb térkitöltés jelentős mértékben csökkenti a hővezető-képességet. Azáltal, hogy a szabálytalan alakú szálak jobban összeakaszkodnak, a rostbála (wool pack) integritása szerves kötőanyag alkalmazása nélkül is megfelelő lehet. (Megfelelő integritáson azt értjük, hogy a bála (vatta) szálai nem válnak el egymástól, ha egy 2,4 m-es bálát hosszában vagy széliében felfüggesztve saját súlya húzóhatásának teszünk ki. (A hosszirány a gyártás irányának, a másik az erre merőleges iránynak felel meg.) Szükség esetén természetesen ragasztóanyag alkalmazásával is megerősíthetjük a kapott szövedékes szerkezetű szigetelőanyagot. A találmány szerinti szabálytalan alakú szálak csökkentik az irritációs és porlékonysági problémákat is.
A találmány szerinti termék előnyös megvalósítási formája tehát szabálytalan alakú üvegszál, illetve ilyen üvegszálakat tartalmazó szigetelőanyag. A szabálytalan alakú üvegszálakból álló szigetelőanyagnál lényegében egyenletes a térkitöltés. A szabálytalan alakú üvegszálakat előnyösen kötőanyag alkalmazása nélkül egyesítjük. (Ezen azt értjük, hogy a termékben legfeljebb 1 tömeg% mennyiségű kötőanyag van. Nem tekintjük kötőanyagnak a porlekötő-, illetve kenőanyagokat.) A szabálytalan alakú üvegszálak mindegyike két különböző üvegkompozícióból áll, amelyeknek eltérőek a hőtágulási tényezőik. A két üveg-kompozíció hőtágulási tényezői közötti eltérés • · ·
- 7 ·· ·· • · · • ··· • · · ···· ·· egyenletes vattaszerű előnyösen nagyobb 2,0 ppm/°C (ppm = parts per millión), még előnyösebben 4,0 ppm/°C, és legelőnyösebben 5,0 ppm/°C értéknél.
A jelen találmány egy másik aspektusa szerint olyan, szabálytalan alakú üvegszálakból álló, lényegében egyenletes térkitöltésű szigetelőanyagot hozunk létre, amelynek 96 és 288 kg/m3 komprimált sűrűségig történő összenyomás után 4,8 és 9,6 kg/m3 között van a visszanyert (regenerálódás, kiengedés utáni) sűrűsége.
A jelen találmány egy további aspektusa szerint olyan, szabálytalan alakú üvegszálakat tartalmazó, lényegében térkitöltésű szövedékes szerkezetű (bála alakú, szigetelőanyagot hozunk létre, amelynél a szabálytalan alakú üvegszálak legalább egy első üvegkompozícióból és egy második üveg-kompozícióból állnak. Az első üveg-kompozíció a szálak teljes üvegtartalmának 15 - 85 %-át teszi ki. A fennmaradó részt a második üveg-kompozíció alkotja. A szálak egy kis frakciója egyetlen üveg-kompozícióból is lehet.
A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzokon vázolt példák kapcsán ismertetjük. Az
1. ábra a jelen találmány szerinti szigetelőanyag előállítására alkalmas hőkezeléses eljárás sematikus képe; a
2. ábra a jelen találmány szerinti szigetelőanyag előállítására alkalmas közvetlen formázásos eljárás vázlatos perspektivikus képe; a
3. ábra a jelen találmány szerinti szigetelőanyag egy kiviteli alakjának perspektivikus képe; a ···· ·· ·· ·· ·· · · • · • · · ····
4. ábra a jelen találmány szerinti szálak előállítására alkalmas szálképző egység elölnézeti hosszmetszete; az
5. ábra a 4. ábra szerinti szálképző egység egy részének
5- 5 metszete; a
6. ábra a szálképző egység 5. ábra szerinti részletének
6- 6 metszete; a
7. ábra a találmány szerinti szabálytalan alakú, 50:50
A/B üveg arányú üvegszál metszete; a
8. ábra a találmány szerinti szabálytalan alakú, 50:50 alatti A/B üveg arányú üvegszál metszete; a
9. ábra egy ismert csavart üvegszál perspektivikus képe;
a
10. ábra a találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszál vázlatos perspektivikus képe, természetes, feszültségmentes állapotban; a
11. ábra a 10. ábra szerinti szál vázlatos perspektivikus képe, nyújtott állapotban; a
12. ábra a 10. ábra szerinti szabálytalan alakú üvegszál kinagyított vázlatos perspektivikus képe; és a
13. ábra egy csavart 112 szál és egy szabálytalan alakú
122 szál R elcsavarodását (y tengely) a mm-ben kifejezett szálhossz (x tengely) függvényében mutató diagram.
A jelen találmány szerinti, szabálytalan alakú üvegszálakból álló szigetelőanyagot például az 1. ábra szerinti rotari rendszerű szálképzéssel és ezt követő bála-hőkezeléses módszerrel állíthatjuk elő.
Mint az 1. ábrán látható, 10 kemencék két különböző olvadt üveg-kompozíciót továbbítanak 12 előmelegítő egységeken át 14 ··«· • · · · · · · ····· · ··· • · ·· ·· ···« ······ ·· · ·
- 9 szálképzőkbe. A kapott szabálytalan alakú üvegszálakból álló 18 termékáramokat 16 szállítószalag 20 rostbála formájában fogja fel a szállítószalag alatt létrehozott vákuum segítségével. A szálakat a 14 szálképzőkhöz tartozó 22 fúvóeszközök által kibocsátott levegő vagy más gázok lefelé fújják, és közben ezek elvékonyodnak, és felveszik szabálytalan alakjukat.
Ezt követően a kapott rostbála 371 - 593 °C közötti hőkezelési hőmérséklet mellett 24 kemencén halad át. A kívánt hőkezelési hőmérséklet vagy azáltal biztosítható, hogy a szálképzési eljárás során közölt hő egy részének visszatartásával késleltetjük a lehűlési folyamatot, vagy azáltal, hogy a hőkezelő kemencében újra felmelegítjük a szálakat. A kemencén való áthaladás során a rostbálát felső 26 szállítószalag és alsó 28 szállítószalag formázza (nem ábrázolt) oldalsó vezetőelemek közreműködésével. A kemencében való tartózkodás során forró gázáram segítségével melegíthetjük fel egyenletesen az üvegszálakat. Legfeljebb 10 perc elteltével a rostbála 30 szigetelőanyagként hagyja el a kemencét.
Amikor a 26, 28 szállítószalagok formázott szigetelőanyaggá nyomják össze az üvegszálakat, a szálak összenyomott rugókként viselkednek. Ha az összenyomott szálakat hőkezelésnek vetjük alá, ezek - adott esetben csúsztató mechanizmus alkalmazása mellett - lényegében feszültségmentessé válnak. Feszültség-mentesítés után a rostbála nem expandál, hanem megtartja a kívánt alakot. Mivel lehűlésük során a szálak meghajlanak, fokozott mértékben kapcsolódnak egymáshoz, és javítják a szigetelőanyag szerkezeti integritását.
Meg kell jegyezni, hogy a hőkezelés opcionális aspektusa a jelen találmánynak. A találmány szerinti szigetelőanyag például ·· ·· ·· ·· »· • · · · · · • ··· · · · • · · · · · ···· ·· ·· · . < - 10 tűzéses, kötéses, folyadék segítségével történő összefogásos és kapszulázásos módszerrel is előállítható.
A 2. ábra egy új, közvetlen formázási módszert mutat be a találmány szerinti szigetelőanyag gyártására. Ennél 40 szálképző egység segítségével szabálytalan alakú üvegszálakat állítunk elő. A kapott üvegszálakból álló 42 termékáramot a szálképző egység fúvóeszközei lefelé fújják. A legfeljebb 593 °C hőmérsékletű üvegszálakat egymással szemközt elrendezett, lefelé haladva összetartó gyűjtő 44 szállítószalagok gyűjtik össze. Az összegyűjtött szálak hőkezelő kemencén haladnak át, amely az adott esetben bálaképző és hőkezelő 46 szállítószalagokból áll. Ezek a szálakat 371 és 593 °C közötti hőmérsékleten szigetelőanyaggá formázzák. A hőkezelő kemence, illetve a hőkezelő szállítószalagok előnyösen előre meghatározott keresztmetszeti alakot határoznak meg. A szálaknak a kemencében történő hőkezeléséhez szükséges hőt bármely alkalmas eszköz szolgáltathatja. Az adott esetben forró gázt szolgáltató (nem ábrázolt) egységhez csatlakoztatott 47 csővezetékeket alkalmazunk, amelyek forró gázokat vezetnek át keresztirányban a 48 rostbálán.
. -A találmány egy kiviteli alakjánál a felfogó (összegyűjtő) szállítószalagok perforált, illetve likacsos szerkezetűek, és a szálakból álló termékárammal együtt áramló gázok a felfogó szállítószalagokon át távoznak, hogy a gázok el legyenek választva a szálaktól. Ezek a gázok jelentős mennyiségű hőt tartalmaznak, ezért az eltávozó gázok nagy részét a felfogó szállítószalagoktól 49 csővezetékek visszavezetik a felfogó szállítószalagok felső széleihez, hogy a hő ne vesszen el. A távozó gázok ezen recirkulációja a felfogó szállítószalagot elhagyó üvegszálakat ideális esetben 204 és 482 °C közötti
- 11 • · ·· ·· ·«··· • · · · · · · ······ ··· • · · · ·· ···· • · · · ·· · · · · szekunder szerkezetű hőmérsékleten tartják. A kemencéből távozó forró gázok szintén visszavezethetők a felfogó szállítószalagok felső széleihez.
A hőkezelő szállítószalagok formázó és hőkezelő zónáiból a szigetelőanyag 50 kapszulázó (burkoló) egységbe jut, ahol a szigetelőanyag bármely alkalmas 52 fóliával (filmmel) körbevehető. A mozgó termék csomagolás előtt egyedi részekre (például szigetelő paplan darabokra) vágható. A termék csomagolása bármely alkalmas eszközzel elvégezhető. Az ábrán bemutatott esetben 54 tekercselőgépet alkalmazunk.
Mint a 3. ábrán látható, a jelen találmány szerinti szigetelőanyag szabálytalan alakú üvegszálakból álló 56 rostbála (paplan, matrac) formájában is gyártható. A bála külső 58 burkolattal van ellátva, amely bármely szokásos anyagból kialakítható.
A 4. ábrán bemutatott 60 szálképző fejnek alsó 62 fala és kerületi 64 fala van. A 60 szálképző fej szokásos módon 66 tengelyen forog. A 60 szálképző fej forgása következtében üvegolvadék centrifugálódik ki a 60 szálképző fej kerületi falán át, és ily módon primer 68 szálak képződnek. A primer szálakat gyűrűs 70 égőfej által szolgáltatott hő lágy, vékonyításra alkalmas állapotban tartja. A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetében (nem ábrázolt) belső égőfej szolgáltatja a hőt a 60 szálképző fej belső tere számára. A primer szálakat bevezetett 74 levegőt felhasználó gyűrűs 72 fúvóegység segítségével lefelé húzatva és tovább vékonyítva 76 szálakat hozunk létre, amelyekből szövedékes szigetelőanyagokat állíthatunk elő. A kapott másodlagos szálakat (ikerüvegből készült szabálytalan alakú üvegszálakat) összegyűjtjük és rostbálává (paplanná) formázzuk.
A szálképző fej belső terébe két különálló sugárban üvegolvadékot vezetünk. Az első 78 sugár A üvegből, a második 80 sugár B üvegből van. A 78 sugár üveganyaga közvetlenül a szálképző fej alsó falára ömlik, és a centrifugális erő hatása alatt a szálképző fej kerületi fala felé folyva A üvegből álló anyagtömböt alkot. Az olvadt B üvegből álló 80 sugár közelebb van a szálképző fej kerületi falához, mint a 78 sugár, és a 80 sugár üvegáramát vízszintes 82 perem segítségével megszakítjuk, mielőtt az elérné a szálképző fej alsó falát. Ily módon a vízszintes perem fölött B üvegből álló anyagtömb alakul ki.
Mint az 5. ábrán látható, a szálképző fejnek függőleges hengeres belső 84 fala van, amely a szálképző fej kerületi falától radiális irányban befelé helyezkedik el. A szálképző fej kerületi fala és a függőleges belső fal között egy sor függőleges 86 terelőlap van elrendezve, amelyek az adott teret egy sor 88 rekeszre osztják. A rekeszek felváltva A üveget, illetve B üveget tartalmaznak.
A szálképző fej kerületi fala 90 nyílásokkal van ellátva, amelyek a függőleges terelőlapok radiális irányban külső végei tartományában vannak elrendezve. Ezen nyílások szélessége nagyobb mint a függőleges terelőlapoké, miáltal a nyílásokon át az A üveg és a B üveg együtt lép ki egyetlen, kétféle üvegből (ikerüvegből) álló primer szálat alkotva. Mint a 6. ábrán látható, a 88 rekeszek a szálképző fej kerületi 64 falának teljes hosszára kiterjednek, és a rekeszeket elválasztó függőleges terelőlapok teljes hossza mentén vannak nyílások. Természetesen más szálképző fej kialakítások is alkalmasak lehetnek arra, hogy kettős üvegáramokat hozzanak létre a szálképző fej nyílásainál.
te*· · • · • · · • ···· • »
A jelen találmány szerinti szabálytalan alakú szálak ikerüvegből készült szálak, vagyis a szálak két különböző üvegkompozícióból (A üvegből és B üvegből) vannak kialakítva. Ha a jelen találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszál egy ideális kiviteli alakjából metszetet készítenénk, a szál egyik fele A üvegből, a másik fele B üvegből lenne. A valóságban az A üveg és a B üveg részaránya széles tartományban változhat a szövedékes szerkezetű szigetelőanyag egyes szabálytalan alakú üvegszálai tekintetében (vagy esetleg egy egyedi szál hossza mentén is) . Az A üveg százalékos részaránya az egyes szabálytalan alakú üvegszálak teljes üveganyagán belül mintegy 15 és 85 % között változhat, míg a B üveg a fennmaradó részt alkotja. Általában a szabálytalan alakú üvegszálakból készült szigetelőanyag az A és B üveg százalékos arányainak szinte minden lehetséges kombinációját felmutató szálakból állhat, beleértve azt az esetet is, hogy a szálak egy kis része tisztán az egyik komponensből áll.
Az A üveg és a B üveg aránya például oly módon mérhető, hogy megvizsgáljuk több szál metszetét. Ha az A/B arány 50:50, akkor a két üveg, a 94 A üveg és a 96 B üveg közötti 92 határfelület átmegy a szál metszetének 98 középpontján (7. ábra). A kétféle üveg közötti határfelületet általában olyan vonal jelképezi, amely nem megy át a szál metszetének középpontján. Mint a 8. ábrán látható, a 104 A üveg és a 106 B üveg közötti 102 határfelület nem megy át a szál 108 középpontján.
A szálakról oly módon készíthetünk metszeti fényképeket, hogy egy szálköteget műgyantába ágyazunk, a szálakat lehetőség szerint egymással párhuzamosan tartva. A műgyanta tömböt gyémánt élű fűrészlappal elvágjuk, és a kapott vágási felületek ·· ·· ····· • · · · · · · • ··· · · · ·· • · ·· ·· ····
- 14 - ..........
egyikét különféle csiszolóanyagokkal polírozzuk. A polírozott mintafelületet vékony szénréteggel vonjuk be, hogy vezetővé tegyük azt elektron-mikroszkópos elemzés (SEM) céljából. A mintát ezután visszaszórt elektron detektor segítségével megvizsgáljuk az elektron-mikroszkópon (a detektor az átlagos atomszámot a szürke szín különféle árnyalataiként jelzi ki) . Az elemzés a szál metszetén megjelenő sötétebb és világosabb tartományok formájában mutatja ki a két különböző üveganyag jelenlétét, és megmutatja a kétféle üveganyag közötti határfelületet.
Az eltérési arány r és R százalékban kifejezett arányszáma, ahol R a szál keresztmetszetének sugara, és r a szál középpontja és a két üveganyag határfelülete közötti legkisebb távolság. Ha a szál keresztmetszete nem kör alakú, a sugarakat a határfelületre merőlegesen mérjük. Ha a határfelület görbült, egyenes vonallal közelítjük azt.
Az eltérési arány azt fejezi ki, hogy az A/B üvegek aránya milyen távol van az 50:50 értéktől. Minél nagyobb az eltérés az 50:50 értéktől, annál nagyobb az r az R százalékában. Vizsgálataink eredménye értelmében a találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszálak átlagos eltérési aránya tipikusan 5 % fölött, általában 15 % fölött és sok esetben 30 % fölött van.
Az ikerüveg szálak a kétféle üveganyag hőtágulási együtthatóinak eltérő volta miatt nem egyenesek. Amikor az ikerüveg szál lehűl, az egyik üveg-kompozíció gyorsabban húzódik össze mint a másik. Ez feszültséget eredményez a szálon belül. A feszültség oldása végett a szál meghajlik. Ha a szálat nem fordítjuk el a hossztengelye körül, nagyjából állandó görbületi sugarú lapos tekercset kapunk, amely egy síkban, »· órarugóhoz hasonlóan helyezkedik el. Az ikerüveg szálak elfordulásának mértéke a két üveg-komponens határfelülete elfordulásának meghatározásával mérhető. Ahhoz, hogy kilépjünk a síkból, bizonyos mértékű elfordításra van szükség. Ha a szál elfordításának mértéke állandó, akkor állandó menetemelkedésű spirált kapunk. A spirált alkotó szál elfordításának iránya állandó (az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellenkező). A spirál görbületi sugara is általában állandó. A
9. ábra a hagyományos spirális 112 szál háromdimenziós vázlatos képét mutatja. A szemléletesség kedvéért a szál 114 árnyékát is feltüntettük, felülről jövő fényt feltételezve.
A találmány szerinti szabálytalan alakú szál abban különbözik a spirális száltól, hogy a szál elfordításának mértéke nem állandó, hanem szabálytalanul változó mind irányát (az óramutató járásával megegyező, illetve azzal ellenkező), mind pedig nagyságát tekintve. A szál elfordításának nagysága (abszolút értéke) azt fejezi ki, hogy a szál egységnyi hosszára vonatkoztatva mekkora (milyen gyors) az elfordulás. A görbületi sugár általában állandó, mivel azt a hőtágulási együtthatók közötti eltérés és az A/B arányszám határozza meg. A 10; ábra a találmány szerinti szabálytalan alakú 122 szál háromdimenziós képét mutatja. A szemléletesség kedvéért a szál 124 árnyékát is feltüntettük, felülről jövő fényt feltételezve. Amikor a 122 szálat megfeszítjük, a nyújtott 122A szál megőrzi szabálytalan alakját, amint azt a 11. ábra és az azon feltüntetett 124A árnyék mutatja.
A 12. ábrán feltüntetett szabálytalan alakú 122B szál a
10. ábra szerinti 122 szál mesterséges torzított képe, amelyen a vastagság erősen túlzott, és a jobb perspektíva érdekében rövid szakaszonként metszési vonalakat is feltüntettünk.
Az állandóan változó vékonyítási (fúvási, húzási) feltételek miatt minden szabálytalan alakú szál különbözőképpen csavarodik. Nincs két pontosan azonos alakú szál. A szálak végső alakját az ikerüveg természetéből adódó alapvonali görbület határozza meg, amelyet az elcsavarodás (a görbület síkjának az állandóan változó, sztochasztikus vékonyítási feltételekből eredő szabálytalan elfordulása) módosít. A szál alapvonali görbülete három dimenzióban szenved elcsavarodást. Ezért általában nem lesz spirális alakú. A szál szabálytalan jellegéből eredően a szabálytalan alakú üvegszálak taszítják egymást, és így egyenletesen töltik ki a rendelkezésre álló teret. A szabálytalan alakú üvegszálakból készült szövedékes szerkezetű szigetelőanyagok ugyanakkor kevésbé irritálják az emberi bőrt (nem okoznak olyan mértékű viszketést), mint az eredetileg egyenes szálakból készült szövedékes szerkezetű szigetelőanyagok, és nem annyira porlékonyak.
A szabálytalan alakú szálak természetét irányvektoranalízissel vizsgáltuk. A szabálytalan alakú szálnak a háromdimenziós térben leírt nyomvonalát meghatározó koordinátakészletet két, egymással 90°-os szöget bezáró irányból vett fényképekkel állítottuk elő. A koordinátákat úgy állítottuk be, hogy azonos háromdimenziós távolságok adódjanak a szál hossza mentén kijelölt adatpontok között, és ily módon szabályozott koordinátájú adatpontokat (ACD) kaptunk. Minden ACD-hez meghatároztuk az alábbi három vektort:
V-l = szálirány vektor (az adott ACD-ből a következőhöz mutató egységvektor) ;
F± = Vi első derivált vektora az ACD-k közötti távolság intervallumra vonatkoztatva;
S± = V± második derivált vektora az ACD-k közötti távolság intervallumra vonatkoztatva.
Az R± elfordulás nagysága (abszolút értéke) az egyes ACDkre vonatkozóan a következő:
R± = S± · U± (pontos vektorszorzat), ahol Üi = VA X Vi_1 (keresztes vektorszorzat) vi x
Uj a Vi-t és tartalmazó síkra merőleges egységvektor.
Az R elfordulás (y tengely) értéke a szál hossza mentén vett távolság (x tengely) függvényében ábrázolható (13. ábra). A bemutatott diagram a 10. ábra szerinti szabálytalan alakú szál (A szál) és a 9. ábra szerinti spirális szál (B szál) elfordulási értékeit szemlélteti. A 13. ábra adatait ötpontos súlyozott mozgó (gördülő) átlaggal simítottuk, hogy csökkentsük a deriválásból eredő zajokat (csúcsokat). Mint a diagramból látható, a találmány szerinti szabálytalan alakú szál (A szál) elfordulása feszültségmentes állapotban szabálytalanul változik a szál hossza mentén mind abszolút értékét, mind előjelét tekintve. Az átmeneti pontok (azon helyek, ahol az elfordulás előjelet vált) frekvenciája az öt mikron átmérőjű A szál esetében centiméterenként körülbelül egy. Ezzel szemben a spirális szálnak (B szál) azonos hosszon nincs egy átmeneti pontja sem. A találmány szerinti szabálytalan alakú szálak esetében 5 mikron szálátmérő mellett az átmeneti pontok száma centiméterenként legalább 0,3. Igen valószínű azonban, hogy ez az érték 0,5 és 5,0 közé esik.
A szálak szabálytalan jellegének mértéke más módon úgy számszerűsíthető, hogy a szálak hossza mentén kiszámítjuk az elfordulás értékének átlagát, valamint az elfordulási értékek • ··· · · · ·· • · ·· · · ···· ···· ·· · · · · standard eltérését. Mint a 13. ábrán látható, a spirális szál (B szál) esetében az R elfordulás értékének átlaga jóval zérus fölött (illetve ellentétes értelmű elfordulás esetén jóval zérus alatt) van. Az R elfordulás értékének standard eltérése a spirális szál esetében kisebb az R elfordulás értékének átlagánál. A 13. ábra esetében a spirális szálra (B szál) vonatkozó standard eltérés és az elfordulási értékek átlaga közötti arány 0,25.
Ezzel szemben a találmány szerinti szabálytalan alakú szál (A szál) esetében az R elfordulás értékének átlaga igen kicsi, általában igen közel van zérushoz. Az elfordulási értékek standard eltérése legalábbis összevethető az R elfordulás értékének átlagával, ha nem lényegesen nagyobb mint az R elfordulás értéke. Az arány előnyösen nagyobb 0,75-nél. Még előnyösebb esetben nagyobb 1,0-nél, és a legelőnyösebb esetben nagyobb 5,0-nél. Az A szál esetében a standard eltérés és az R elfordulási értékek átlaga közötti arány 8,3.
A szálak szabálytalan alakja következtében a szövedékes szerkezetű szigetelőanyag térkitöltése egyenletesebb lesz. Az eredetileg egyenes hagyományos szálak a rostbálán belül véletlenszerűen helyezkednek el. A teret nem egyenletesen töltik ki. Egyenletes térkitöltésen azt értjük, hogy a szálak igyekeznek szétszóródni, és egyenletesen kitölteni a rendelkezésükre álló teret. Ha egyenletesebb a térkitöltés, az üvegszálak hatékonyabban gátolják a hőáramlást.
Röntgensugaras számítógépes tomográfiái vizsgálatok (CAT scan) kimutatták, hogy a találmány szerinti szabálytalan alakú szálak, mivel természetükből eredően taszítják egymást, sokkal egyenletesebb térkitöltést eredményeznek, mint a hagyományos normál üvegszálak. A rostbálák CAT scan vizsgálatai szerint a hagyományos normál üvegszálakból álló rostbáláknál a standard eltérés durván kétszer akkora mint a szabálytalan alakú szálakból álló rostbáláknál. Tehát a szabálytalan alakú szálakból előállított rostbáláknál lényegesen kisebb mértékben változik a sűrűség, ami lényegesen egyenletesebb térkitöltésre utal.
A szövedékes szerkezetű szigetelőanyag térkitöltésének egyenletességét a hővezető-képesség mérésével is jellemezhetjük. Az épületek szigetelésénél használt termékek minősége a hőáram-visszatartó képességgel számszerűsíthető. A hőárammal szembeni ellenállás R értéke a legáltalánosabban használt mérőszám abban a tekintetben, hogy milyen mértékben képes visszatartani a szigetelőanyag egy adott szerkezetből kiinduló hőáramot. Az R értéket a következő képletből lehet meghatározni: R érték = t/k, ahol az R érték a hőárammal szembeni ellenállás (m2oC/Watt-ban); t a visszanyert vastagság (mm-ben); és k a hővezető-képesség (Watt/m°C-ban).
A hővezető-képesség vagy k érték azt fejezi ki, hogy milyen mértékben képes az adott anyag vezetni a hőt. Tehát minél kisebb egy anyag k értéke, annál jobb szigetelő. Ugyanakkor minél egyenletesebb az anyag szövedék (háló) szerkezete, annál jobb a szigetelő-képesség. Következésképpen a hővezető-képesség értéke alkalmas mérőszám a szigetelőanyag térkitöltése egyenletességének meghatározására.
A jelen találmány szerinti szigetelő termékek k értéke lényegesen kisebb mint az azonos sűrűségű és azonos átmérőjű szálakból álló hagyományos szigetelőanyagoké. Egy rögzített (4,8 és 9,6 kg/m3 közötti) sűrűségű és rögzített szálátméröjű találmány szerinti szövedékes szerkezetű szigetelőanyag esetében a rostpaplan k értéke 10 - 17 k ponttal kisebb, mint a • · · · ·· legjobb hagyományos termékeké. Ennél a sűrűségnél egy k pont (egy ezred k) mintegy 1/2 % üvegszál-sűrűségnek felel meg, tehát azonos hőszigetelés eléréséhez ennyivel kevesebb anyag kell. így a találmány szerinti szövedékes szerkezetű szigetelőanyag a hagyományos anyagokhoz viszonyítva mintegy 5 8 1/2 %-kal kevesebb üveganyagot igényel azonos k érték eléréséhez, illetve a megfelelő R érték biztosításához. Közepes és nagy sűrűségű szigetelőanyagok esetében ezzel összemérhető súlycsökkenés mutatkozik. A találmány szerinti szigetelőanyag javított k értéke 8,0 kg/m3 sűrűség és 5 mikron effektív szálátmérő mellett előnyösen kisebb 0,0432 Watt/m°C-nál. Még előnyösebben a javított k érték 8,0 kg/m3 sűrűség és 5 mikron effektív szálátmérő mellett kisebb 0,0425 Watt/m°C-nál.
A szigetelőanyagokat nagy nyomás alatt csomagolják, hogy egy adott térfogatban (például egy kamion rakterében) minél több termék legyen szállítható. Az alkalmazási helyen a kicsomagolt szigetelőanyag kitágul, és visszanyeri eredeti térfogatát. Azt a vastagságot, amelyet ekkor a szigetelőanyag elér visszanyert vastagságnak nevezik. Ahhoz, hogy a szigetelőanyagnak előírt R értéke legyen, megfelelő vastagság szükséges.
Az, hogy a szigetelőanyag milyen mértékben nyeri vissza az összenyomás előtti vastagságát, egyrészt az összenyomás előtti sűrűség értékétől, másrészt az összenyomás utáni sűrűség értékétől függ. A szövedékes szerkezetű szigetelőanyagok sűrűségük szerint általában három csoportba oszthatók: kis, közepes és nagy sűrűségű termékek. Kis sűrűségű szigetelőanyagok azok, amelyeknek sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van. Közepes sűrűségű szigetelőanyagok azok, amelyeknek ·· sűrűsége 9,6 és 14,4 kg/m3 között van. Nagy sűrűségű szigetelőanyagok azok, amelyeknek sűrűsége 16 kg/m3 fölött van.
Az összenyomási sűrűség az a sűrűségérték, amelyre szállításkor anélkül nyomható össze a rostpaplan, hogy elveszítené alak-visszanyerési képességét. Ha a terméket túl nagy sűrűségig nyomják össze, az üvegszálak jelentős része eltörhet. Ennek következtében a nyomás megszüntetése után a termék nem nyeri vissza a megfelelő vastagságot. A hagyományos, egyenes szálakból álló kis sűrűségű szigetelőanyagok esetében a gyakorlatban elérhető maximális összenyomási sűrűség a késztermék sűrűségétől függően 48 és 96 kg/m3 között van.
A jelen találmány szerinti kis sűrűségű szövedékes szerkezetű szigetelőanyagok alakvisszanyerő képessége lényegesen jobb mint a hagyományos termékeké. Ez a szabálytalan alakú szálak különleges formájának és egyedi tulajdonságainak köszönhető. Arra való tekintettel, hogy a jelen találmány szerinti szabálytalan alakú szálaknál nem alkalmazunk kötőanyagot, azt várnánk, hogy a szálak - a kötőanyag nélküli egyenes szálakhoz hasonlóan - nyomás hatására elcsússzanak egymáson. A szabálytalan alakú szálak azonban nem tudnak nagy mértékben elcsúszni, mivel a szomszédos szabálytalan alakú szálak egymásba akaszkodnak, és nem engednek meg jelentős mértékű elmozdulást. Ezen túlmenően nincs kötőanyag, amely feszültséget keltene a szálakban a metszéspontok tartományában. A jelen találmány szerinti szabálytalan alakú szálak a feszültségek oldása végett elcsavarodnak és meghajlanak. Ily módon a szálak helyzete lényegében nem változik, és a szálak tárolják az alak visszanyeréséhez rendelkezésre álló összes energiát. Amikor az összenyomás megszűnik, ez a tárolt energia ·· ·· ·· ····· • · · · · · · • ··· · · · ·· • · ·· ·· ···· ···· » « ·· · ·
- 22 felszabadul, és a szálak visszatérnek feszültségmentes helyzetükbe.
A jelen találmány kapcsán bevezetjük az alak-visszanyerési (regenerálódási) hányadost, amelyet a visszanyert sűrűség és az összenyomási sűrűség viszonyaként definiálunk oly módon, hogy a szigetelőanyagot összenyomjuk az összenyomási sűrűségre, majd kicsomagoljuk, és hagyjuk, hogy regenerálódjék a visszanyert sűrűségig, az ASTM C167-90 előírásainak megfelelően. Például egy olyan szigetelőanyagnak, amely 96 kg/m3 sűrűségig történő összenyomás után 8 kg/m3 sűrűségre regenerálódik, 12:1 a regenerálódási hányadosa. A jelen találmány szerinti kis sűrűségű rostpaplanok 96 és 288 kg/m3 közötti összenyomási sűrűségig nyomhatok össze, és 4,8 és 9,6 kg/m3 közötti visszanyert sűrűségre regenerálódnak. Ez 12:1 és 50:1 közötti alak-visszanyerési hányadosnak felel meg. Előnyösen a jelen találmány szerinti szigetelőanyagokat 144 és 288 kg/m3 közötti összenyomási sűrűségig nyomjuk össze, és azok 4,8 és 9,6 kg/m3 közötti visszanyert sűrűségre regenerálódnak. Még előnyösebben a jelen találmány szerinti kis sűrűségű szigetelőanyagokat 144 és 240 kg/m3 közötti összenyomási sűrűségig nyomjuk össze, és azok, 4,8 és 8 kg/m3 közötti visszanyert sűrűségre regenerálódnak.
Annak, hogy nagy mértékben nő az a nyomás, amely a jelen találmány szerinti kis sűrűségű szigetelőanyagokra gyakorolható anélkül, hogy azok elvesztenék regenerálódási képességüket, igen nagy a jelentősége. A szabványos R19 jelű szigetelőanyagoknál az összenyomási sűrűség mintegy 64 kg/m3ről mintegy 192 kg/m3-re növelhető, ha a találmány szerinti szabálytalan alakú üvegszálakat alkalmazzuk. Ily módon mintegy háromszor annyi szigetelőanyag szállítható azonos térfogatú ·· · · · • · · · · · · ····· · · · · • · · · ·* · · · · ···· ·· ·· · ·
- 23 konténerben kamionon vagy vasúton. Ezáltal tetemes költségmegtakarítás érhető el a szállításnál. Ugyanakkor a nagyobb mértékben összenyomható szigetelőanyag előnyösebben tárolható, könnyebben kezelhető, forgalmazható és használható.
A jelen találmány szerinti különleges, szabálytalan alakú üvegszálak előállításához egy sor különféle követelménynek megfelelő egyedi kompozíciókat alkalmazunk. Az első követelmény a hőtágulási együtthatókra vonatkozik. Konkrétan nem írjuk elő sem az A üveg, sem a B üveg hőtágulási együtthatójának értékét. Előnyös azonban, ha az A üveg és a B üveg szabványos pálcás módszerrel mért hőtágulási együtthatója között legalább 2,0 ppm/°C eltérés van.
A szabálytalan alakú üvegszálak megfelelő minőségben történő előállításának másik követelményét a viszkozitási hőmérséklet vonatkozásában támasztjuk. A viszkozitási hőmérséklet az a hőfok, amelynél az üvegnek a szabványos forgóhengeres módszerrel mért viszkozitása 1000 poise. Ezt szokás log3 viszkozitási hőmérsékletnek is nevezni. A log3 viszkozitási hőmérséklet előnyösen 1010 °C és 1121 °C között, még előnyösebben 1037 °C és 1093 °C között, legelőnyösebben pedig 1065 °C körül van.
Egy másik követelmény az üveganyaggal szemben a liquidus hőmérséklet. Az üveganyag liquidusa az a legmagasabb hőmérséklet, amelynél az üvegolvadékban a kristályok még stabilok. A liquidus alatti hőmérsékletű üveg elégséges idő elteltével kristályosodik. A kemencében bekövetkező kristályosodás szilárd részecskék keletkezéséhez vezethet. Ezek a szilárd részecskék a szálképző egységbe jutva a szálképző fej nyílásainak eltömődését eredményezik. A jelen találmány szerinti ikerüveg kompozíció A üvegének és B üvegének vonatkozásában a liquidus előnyösen legalább 28 °C, még előnyösebben legalább 111 °C értékkel van a log3 viszkozitási hőmérséklet alatt. Ha ez a követelmény nem teljesül, a szálképző egység alsó (hidegebb) részén kristályosodás következhet be, ami a szálképző fej nyílásainak eltömődését eredményezi.
További követelmény a találmány szerinti üvegkompozícióval szemben az üveganyag tartóssága (időállósága). A tartósság az üvegszálbála (paplan) két tulajdonságára vonatkozik. Az egyik az, hogy mennyire képes regenerálódni (visszanyerni méretét, illetve alakját) beépítés előtti kicsomagoláskor. A másik az, hogy hosszú távon mennyire képes megőrizni fizikai integritását (előírt minőségét) az üvegszálbála. Ha az üveg kémiai tartóssága nem megfelelő, beépítéskor az üvegszálbála nem nyeri vissza azt a vastagságot, amelyet a tervezésnél alapul vettek. Ha az üvegszálbála nem regenerálódik teljes mértékben vagy túl gyorsan elveszíti integritását, a rostbála nem fog megfelelően szigetelni.
A szigetelési célokra használt üvegszálak kémiai tartósságát például oly módon számszerűsíthetjük, hogy megmérjük 1 grammnyi 10 mikrométer átmérőjű üvegszál százalékos súlyveszteségét 2 óra elteltével 0,1 liter desztillált vízben, 96 °C mellett. Az ily módon meghatározott tartósság nagy mértékben függ az üvegszálak anyagösszetételétől, továbbá kisebb mértékben a szál termikus előéletétől (az alkalmazott hőkezelésektől). Annak érdekében, hogy a rostbála megfelelőképpen teljesítse feladatát, az ikerüveget alkotó mindkét kompozíció vonatkozásában 4 % alatt, előnyösen 2,5 % kell lennie a fenti vizsgálat során mutatkozó súlyveszteségnek. Az üvegszál kémiai tartóssága az üveg-kompozíció összetételétől ·· · · · ·· ·· ·· • · · · • ··· · • · ·· · · ···· ···· ·· ·· · *
- 25 való jelentős mértékű függés mellett kisebb mértékben függ a szál termikus előéletétől is. így például ha az üvegszálat néhány percig 538 °C mellett hevítjük, ez némiképp javítja a kémiai tartósságot. Természetesen a kémiai tartósságra vonatkozóan itt közölt értékek arra az esetre vonatkoznak, ha az üvegszál az eredeti vékonyítás során alkalmazotton kívül más hőkezelésnek nincs kitéve.
Az üvegszálas szigetelőanyagokban általában előfordulnak olyan rostok, amelyek elég vékonyak ahhoz, hogy rövid darabokra törve belélegezhetővé váljanak. Ha ezek a levegőbe kerülnek, könnyen a tüdőbe juthatnak. Az emberi test belsejében ezek a rostdarabok különféle fiziológiai folyadékok hatásának vannak kitéve. Minthogy a belélegzett rostoknak a szervezetre gyakorolt biológiai hatása nagy mértékben függ a rostok feloldódási sebességétől, előnyös lehet olyan üvegszálak alkalmazása, amelyek viszonylag gyorsan feloldódnak ezekben a folyadékokban. Az üvegszálak feloldódási sebességét azzal a feloldódási sebesség tényezővel fejezzük ki, amelyet szimulált tüdőfolyadékban 37 °C mellett mérünk. Ennek értéke az üvegszál anyagának összetételétől nagy mértékben, termikus előéletétől kisebb mértékben függ. Előnyös olyan üveg-kompozíciókat alkalmazni, amelyeknek feloldódási sebesség tényezőjük valamennyi szigetelő szál esetében legalább 100 ng/cm2óra. Ezért a szálakat alkotó ikerüveg kompozíciók mindegyikénél előnyösen legalább 100 ng/cm2óra a feloldódási sebesség tényező értéke. A feloldódási sebesség, ugyanúgy mint a kémiai tartósság, csökken a szál utólagos hőkezelése esetén. A 100 ng/cm2óra határérték a szövedékes szigetelőbála (paplan) végtermékké alakított rosttömegre vonatkozik.
·· ·· · · · ······ · · · • · · · · · ···· ···«·· ·· · ·
- 26 A találmány szerinti ikerüveg kompozíciók közül az A üveg magas borát-tartalmú, alacsony szóda-tartalmú mész-alumíniumszilikát, a B üveg pedig magas szóda-tartalmú, alacsony boráttartalmú mész-alumínium-szilikát. Ez az összetétel biztosítja a kívánt szabálytalan alakú szálak kialakulását. Magas boráttartalmú, alacsony szóda-tartalmú mész-alumínium-szilikát anyagnak azt tekintjük, amelynél az üveg-kompozíció boráttartalma az összes komponensre vonatkoztatva mintegy 14 és 24 tömeg% között van. Magas szóda-tartalmú, alacsony boráttartalmú mész-alumínium-szilikát anyagnak azt tekintjük, amelynél az üveg-kompozíció szóda-tartalma az összes komponensre vonatkoztatva mintegy 14 és 25 tömeg% között van.
Az első üveg-kompozíció előnyösen mintegy 50 és 61 tömeg% közötti mennyiségben tartalmaz szilícium-dioxidot (SiO2), mintegy 0 és 7 tömeg% közötti mennyiségben alumínium-oxidot (A12O3), mintegy 9 és 13 tömeg% közötti mennyiségben meszet (CaO) , mintegy 0 és 5 tömeg% közötti mennyiségben magnézium-
| oxidot | (MgO), | mintegy 14 | és 24 | tömeg% | közötti | mennyiségben |
| borátot | (B203) | , mintegy 0 | és 10 | tömeg% | közötti | mennyiségben |
| szódát | (Na20) , | és mintegy | 0 és 2 | tömeg% | közötti | mennyiségben |
káliumoxidot (K2O).
A második üveg-kompozíció előnyösen mintegy 52 és 60 tömeg% közötti mennyiségben tartalmaz szilícium-dioxidot (SiO2), mintegy 0 és 8 tömeg% közötti mennyiségben alumíniumoxidot (Al203), mintegy 6 és 10 tömeg% közötti mennyiségben meszet (CaO), mintegy 0 és 7 tömeg% közötti mennyiségben magnézium-oxidot (MgO), mintegy 0 és 6 tömeg% közötti mennyiségben borátot (B203), mintegy 14 és 25 tömeg% közötti mennyiségben szódát (Na2O) , és mintegy 0 és 2 tömeg% közötti mennyiségben káliumoxidot (K20). Meg kell jegyezni, hogy ···· · • · · · · · · ····· · ··· • · · · · · ···· ···«·· ·· · ·
- 27 valamennyi kompozícióban mintegy 1 tömeg% alatt van az összes egyéb, az üveganyaghoz nem szándékosan adagolt, a felhasznált nyersanyagokból adódó összetevő, például Fe2O3, TiO2 és SrO.
Még előnyösebben a találmány szerinti ikerüveg anyagot alkotó első kompozíció mintegy 52-57% szilicium-dioxidot, 4-6% alumínium-oxidot, 10-11% meszet, 1-3% magnézium-oxidot, 19-22% borátot, 4-6% szódát és 0-2% kálium-oxidot, a második kompozíció pedig mintegy 57-65% szilicium-dioxidot, 2-6% alumínium-oxidot, 8-9% meszet, 4-6% magnézium-oxidot, 0-6% borátot, 15-21% szódát és 0-2% kálium-oxidot tartalmaz.
1. pél da
A jelen találmány szerinti kialakítású, szabálytalan alakú üvegszálakat állítunk elő a jelen találmány szerinti eljárással kis termelékenységű laboratóriumi szálképző egységgel. A rostbála (paplan) 50 gramm tömegű részéből 203 mm x 203 mm méretű szálmetszet-mintákat készítünk. Megmérjük a szálmetszetminták alak-visszanyerési képességét oly módon, hogy összehasonlítjuk a visszanyert vastagságot az összenyomási vastagsággal. Az összenyomási sűrűségérték 192 kg/m3 volt, amelyet egy hétig tartottunk fenn.
Egy hagyományos, szabványos, kötőanyag alkalmazásával készült terméknél 18:1 alak-visszanyerési tényezőt mértünk. Egy hagyományos, szabványos, kötőanyag alkalmazása nélkül készült terméknél 14,4:1 alak-visszanyerési tényezőt állapítottunk meg. A jelen találmány szerinti szabálytalan alakú rostokból álló szövedékes szigetelőanyagnál három vizsgált minta esetében 32:1 és 34:1 közötti alak-visszanyerési tényezőt kapunk.
• · · · · · « • ··« · · · ·· • · ·· ·· ···· ·· · · · · · · · · ····
2. pél da
8,0 kg/m3 sűrűségű, 5 mikron átmérőjű szálakból álló szövedékes szigetelőanyag hővezető-képességét mértük a C518 jelű ASTM vizsgálat szerint. Egy hagyományos, szabványos, kötőanyag alkalmazásával készült rostpaplan esetében 0,308-as k értéket határoztunk meg húsz mintára vonatkozóan. A jelen találmány szerinti szabálytalan alakú rostokból álló szövedékes szigetelőanyagnál húsz minta vonatkozásában 0,291-es átlagos k értéket kapunk, ami 17 k pontnak (ezrednek) felel meg. Mivel egy pontnyi k érték durván 1/2 % üveganyag-mennyiséget reprezentál, a jelen találmány szerinti szövedékes szigetelőanyag ugyanazon R érték eléréséhez 8 1/2 %-kal kevesebb üveganyagot igényel mint a hagyományos szigetelőanyag.
Claims (17)
1. Üvegszálas szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy szabálytalan alakú, a rendelkezésre álló teret egyenletesen kitöltő üvegszálakat tartalmaz, és 96 és 288 kg/m3 összenyomási sűrűségig történő összenyomás után visszanyert sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van.
2. Az 1. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy 144 és 288 kg/m3 összenyomási sűrűségig történő összenyomás után visszanyert sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van.
3. A 2. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak két különböző összetételű és eltérő hőtágulási együtthatójú üvegkompozícióból vannak, és a kétféle üveg-kompozíció hőtágulási együtthatói közötti eltérés legalább 2,0 ppm/°C.
4. A 3. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak kötőanyag alkalmazása nélkül vannak egyesítve.
5. Az 1. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy 144 és 240 kg/m3 összenyomási sűrűségig történő összenyomás után visszanyert sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van.
6. Az 5. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak két különböző összetételű és eltérő hőtágulási együtthatójú üvegkompozícióból vannak, és a kétféle üveg-kompozíció hőtágulási együtthatói közötti eltérés legalább 2,0 ppm/°C.
• · ··· « * · · · 9 9 ····· · ··· • 9 9 9 9 9 »·· ·»·* 99 99 9 · ♦
Λ - 30 -
kompozícióból vannak, és a kétféle üveg-kompozíció hőtágulási együtthatói közötti eltérés legalább 2,0 ppm/°C.
10. A 9. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak kötőanyag alkalmazása nélkül vannak egyesítve.
11. Az 1. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak kötőanyag alkalmazása nélkül vannak egyesítve.
12. A 11. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak olyan mértékben kapcsolódnak egymáshoz, hogy a saját súlyával terhelt szigetelőanyag felfüggesztett állapotban megőrzi integritását.
13. Az 1. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak két különböző összetételű és eltérő hőtágulási együtthatójú üvegkompozícióból vannak, és a kétféle üveg-kompozíció hőtágulási együtthatói közötti eltérés legalább 2,0 ppm/°C.
14. Üvegszálas szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy szabálytalan alakú üvegszálakat tartalmaz, és 96 és 288 kg/m3 összenyomási sűrűségig történő összenyomás után visszanyert sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van.
49 99 99 («« · « · · · · · · • 949 9 9 4 · · • 9 9 9 9 9 9999
9999 99 99 9 9 {
15. A 14. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezre, hogy 144 és 288 kg/m3 összenyomási sűrűségig történő összenyomás után visszanyert sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van.
16. A 14. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezre, hogy 144 és 240 kg/m3 összenyomási sűrűségig történő összenyomás után visszanyert sűrűsége 4,8 és 9,6 kg/m3 között van.
17. A 14. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezre, hogy alak-visszanyerési tényezője 12:1 és 50:1 között van.
18. Az 1. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezre, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak kötőanyag alkalmazása nélkül vannak egyesítve.
19. A 18. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak olyan mértékben kapcsolódnak egymáshoz, hogy a saját súlyával terhelt szigetelőanyag felfüggesztett állapotban megőrzi integritását.
20. A 14. igénypont szerinti szigetelőanyag, azzal jellemezve, hogy a szabálytalan alakú üvegszálak két különböző összetételű és eltérő hőtágulási együtthatójú üvegkompozícióból vannak, és a kétféle üveg-kompozíció hőtágulási együtthatói közötti eltérés legalább 2,0 ppm/°C.
Applications Claiming Priority (1)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| US14874693A | 1993-11-05 | 1993-11-05 |
Publications (2)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HU9601172D0 HU9601172D0 (en) | 1996-07-29 |
| HUT75597A true HUT75597A (en) | 1997-05-28 |
Family
ID=22527173
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9601172A HUT75597A (en) | 1993-11-05 | 1994-10-28 | Glass fiber insulation product |
Country Status (20)
| Country | Link |
|---|---|
| US (2) | US5629089A (hu) |
| EP (1) | EP0726881B1 (hu) |
| JP (1) | JPH08503334A (hu) |
| CN (1) | CN1135205A (hu) |
| AT (1) | ATE194590T1 (hu) |
| AU (1) | AU8095194A (hu) |
| BR (1) | BR9407939A (hu) |
| CA (1) | CA2151488A1 (hu) |
| CO (1) | CO4410238A1 (hu) |
| CZ (1) | CZ125796A3 (hu) |
| DE (1) | DE69425269T2 (hu) |
| ES (1) | ES2148350T3 (hu) |
| FI (1) | FI961898A0 (hu) |
| HU (1) | HUT75597A (hu) |
| NO (1) | NO961729D0 (hu) |
| NZ (1) | NZ275358A (hu) |
| PL (1) | PL314152A1 (hu) |
| TW (1) | TW254917B (hu) |
| WO (1) | WO1995012553A1 (hu) |
| ZA (1) | ZA948683B (hu) |
Families Citing this family (28)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US5885390A (en) * | 1994-09-21 | 1999-03-23 | Owens-Corning Fiberglas Technology Inc. | Processing methods and products for irregularly shaped bicomponent glass fibers |
| US5702658A (en) * | 1996-02-29 | 1997-12-30 | Owens-Corning Fiberglas Technology, Inc. | Bicomponent polymer fibers made by rotary process |
| CA2247342A1 (en) * | 1996-03-20 | 1997-09-25 | Owens Corning | Method of forming an insulation product |
| FR2758340B1 (fr) * | 1997-01-16 | 1999-02-12 | Vetrotex France Sa | Procede et dispositif de fabrication de plaques composites |
| WO1998040322A1 (en) * | 1997-03-12 | 1998-09-17 | Owens Corning | Dual glass compositions |
| US6010785A (en) * | 1998-02-25 | 2000-01-04 | E. I. Du Pont De Nemours And Company | Cardable blends of dual glass fibers |
| US6391444B1 (en) * | 2000-03-14 | 2002-05-21 | Johns Manville International, Inc. | Core-sheath glass fibers |
| MY131962A (en) * | 2001-01-24 | 2007-09-28 | Nichia Corp | Light emitting diode, optical semiconductor device, epoxy resin composition suited for optical semiconductor device, and method for manufacturing the same |
| US20030082979A1 (en) * | 2001-10-31 | 2003-05-01 | Kimberly-Clark Worldwide, Inc. | Pulp and conjugate glass fiber composite with enhanced stiffness and permeability |
| CA2380215C (en) * | 2002-04-04 | 2006-06-13 | Ottawa Fibre Inc. | High throughput capacity spinner for manufacturing dual-component curly fibers |
| CA2384298C (en) * | 2002-04-29 | 2006-11-07 | Ottawa Fibre Inc. | Hybrid spinner for making a mixture of single-glass and dual-glass fibres right at the fibre forming stage |
| WO2005019514A1 (en) * | 2003-08-19 | 2005-03-03 | Ppg Industries Ohio, Inc. | Continuous strand mats, methods of producing continuous strand mats, and systems for producing continuous strand mats |
| US20060150575A1 (en) * | 2004-12-28 | 2006-07-13 | Bowman David J | Insulation material |
| FR2905695B1 (fr) * | 2006-09-13 | 2008-10-24 | Saint Gobain Isover Sa | Compositions pour laines minerales |
| US20080121836A1 (en) * | 2006-11-28 | 2008-05-29 | Bowman David J | Pourable insulation material |
| US8349438B2 (en) | 2008-01-03 | 2013-01-08 | The Boeing Company | Insulative material and associated method of forming same |
| US20100213002A1 (en) * | 2009-02-26 | 2010-08-26 | Honeywell International Inc. | Fibrous materials, noise suppression materials, and methods of manufacturing noise suppression materials |
| EP2419556A1 (en) * | 2009-04-13 | 2012-02-22 | Owens Corning Intellectual Capital, LLC | Soft fiber insulation product |
| WO2013049835A2 (en) | 2011-09-30 | 2013-04-04 | Owens Corning Intellectual Capital, Llc | Method of forming a web from fibrous materails |
| CN103090157B (zh) * | 2013-02-05 | 2015-08-19 | 山东华德隆建材科技有限公司 | 一种真空绝热板及其制备方法 |
| CN103742757B (zh) * | 2013-09-11 | 2016-02-24 | 太仓派欧技术咨询服务有限公司 | 一种玻璃纤维芯材浆料的制备装置及其制备方法 |
| CN104152105A (zh) * | 2014-08-08 | 2014-11-19 | 太仓派欧技术咨询服务有限公司 | 一种具有吸波特性的玻璃纤维棉 |
| CN104534224B (zh) * | 2014-12-12 | 2017-04-05 | 中材科技股份有限公司 | 一种高效绝热纤维棉毡及其制备方法 |
| US10787303B2 (en) | 2016-05-29 | 2020-09-29 | Cellulose Material Solutions, LLC | Packaging insulation products and methods of making and using same |
| US11078007B2 (en) | 2016-06-27 | 2021-08-03 | Cellulose Material Solutions, LLC | Thermoplastic packaging insulation products and methods of making and using same |
| GB202013888D0 (en) * | 2020-09-03 | 2020-10-21 | Knauf Insulation Doo Skofja Loka | Mineral wool insulation |
| CN112831906B (zh) * | 2021-01-07 | 2022-04-12 | 泰山玻璃纤维有限公司 | 连续玻璃纤维缝编毡生产装置及生产方法 |
| GB2607097A (en) * | 2021-05-28 | 2022-11-30 | Knauf Insulation | Mineral wool insulation |
Family Cites Families (28)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| US2219285A (en) * | 1936-03-07 | 1940-10-29 | Owens Corning Flbergias Corp | Apparatus and method for nodulating fibers |
| BE423831A (hu) * | 1936-09-30 | |||
| BE432563A (hu) * | 1938-02-04 | |||
| US2300736A (en) * | 1938-05-20 | 1942-11-03 | Owens Corning Fiberglass Corp | Method of making filamentous glass |
| BE435829A (hu) * | 1938-08-04 | |||
| US2313630A (en) * | 1939-09-12 | 1943-03-09 | Owens Corning Fiberglass Corp | Method and apparatus for producing glass fibers |
| US2509845A (en) * | 1942-12-09 | 1950-05-30 | Owens Corning Fiberglass Corp | Apparatus for forming ribbons of glass and other thermoplastic materials |
| US2722718A (en) * | 1950-08-21 | 1955-11-08 | Ralph G H Siu | Method of making fine inherently curly glass filaments |
| US2927621A (en) * | 1956-08-06 | 1960-03-08 | Owens Corning Fiberglass Corp | Apparatus for producing curly glass fibers in mat form |
| US3073005A (en) * | 1957-12-30 | 1963-01-15 | Owens Corning Fiberglass Corp | Composite fibers |
| US2998620A (en) * | 1958-06-09 | 1961-09-05 | Owens Corning Fiberglass Corp | Method and means for centrifuging curly fibers |
| US3653861A (en) * | 1970-08-27 | 1972-04-04 | Owens Corning Fiberglass Corp | Apparatus for producing curly glass fibers |
| US3881903A (en) * | 1974-04-04 | 1975-05-06 | Owens Corning Fiberglass Corp | Apparatus for producing glass fibers |
| US4145199A (en) * | 1976-11-26 | 1979-03-20 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Method and apparatus for forming kinky fibers from heat-softenable material |
| US4201247A (en) * | 1977-06-29 | 1980-05-06 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Fibrous product and method and apparatus for producing same |
| US4366927A (en) * | 1977-09-19 | 1983-01-04 | Manville Service Corporation | Method of making a loose-fill insulation |
| US4842928A (en) * | 1977-09-19 | 1989-06-27 | Johns-Manville Corporation | Loose-fill insulation |
| US4296164A (en) * | 1978-08-04 | 1981-10-20 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Fibrous glass blowing insulation and process |
| US4184643A (en) * | 1978-09-05 | 1980-01-22 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Apparatus for producing blowing wool insulation from glass wool mat |
| CA1116994A (en) * | 1979-08-03 | 1982-01-26 | Robert B. Simpson | Manufacture of glass fibre blowing wool |
| US4756957A (en) * | 1979-10-15 | 1988-07-12 | Manville Corporation | Loose-fill insulation |
| US4373005A (en) * | 1981-05-13 | 1983-02-08 | Inventure, Inc. | Insulation material |
| US4542044A (en) * | 1983-11-17 | 1985-09-17 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Method and apparatus to automatically apply a liquid dust inhibitor to fiberglass blowing wool |
| US4555447A (en) * | 1984-08-09 | 1985-11-26 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Blowing wool insulation |
| US4682523A (en) * | 1985-02-04 | 1987-07-28 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Methods of making glass wool blowing insulation |
| US4829738A (en) * | 1987-04-02 | 1989-05-16 | Certainteed Corporation | Loose-fill cavity insulation by pneumatic injection |
| US4909817A (en) * | 1989-02-06 | 1990-03-20 | Owens-Corning Fiberglas Corporation | Apparatus and method for the manufacture of loose fibrous mineral material |
| US5035936A (en) * | 1989-02-08 | 1991-07-30 | Fiberglas Canada Inc. | Loose fill insulation product comprising mineral wool nodules |
-
1994
- 1994-10-26 US US08/329,804 patent/US5629089A/en not_active Expired - Fee Related
- 1994-10-28 PL PL94314152A patent/PL314152A1/xx unknown
- 1994-10-28 ES ES94932101T patent/ES2148350T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1994-10-28 NZ NZ275358A patent/NZ275358A/en unknown
- 1994-10-28 DE DE69425269T patent/DE69425269T2/de not_active Expired - Fee Related
- 1994-10-28 EP EP94932101A patent/EP0726881B1/en not_active Expired - Lifetime
- 1994-10-28 AT AT94932101T patent/ATE194590T1/de active
- 1994-10-28 CN CN94194040A patent/CN1135205A/zh active Pending
- 1994-10-28 AU AU80951/94A patent/AU8095194A/en not_active Abandoned
- 1994-10-28 CA CA002151488A patent/CA2151488A1/en not_active Abandoned
- 1994-10-28 JP JP7513311A patent/JPH08503334A/ja active Pending
- 1994-10-28 CZ CZ961257A patent/CZ125796A3/cs unknown
- 1994-10-28 BR BR9407939A patent/BR9407939A/pt not_active Application Discontinuation
- 1994-10-28 WO PCT/US1994/012403 patent/WO1995012553A1/en active IP Right Grant
- 1994-10-28 HU HU9601172A patent/HUT75597A/hu unknown
- 1994-11-03 ZA ZA948683A patent/ZA948683B/xx unknown
- 1994-11-04 TW TW083110177A patent/TW254917B/zh active
- 1994-11-04 CO CO94050794A patent/CO4410238A1/es unknown
-
1996
- 1996-01-17 US US08/583,734 patent/US5672429A/en not_active Expired - Fee Related
- 1996-04-29 NO NO961729A patent/NO961729D0/no unknown
- 1996-05-03 FI FI961898A patent/FI961898A0/fi unknown
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| US5629089A (en) | 1997-05-13 |
| ZA948683B (en) | 1995-07-04 |
| CN1135205A (zh) | 1996-11-06 |
| ATE194590T1 (de) | 2000-07-15 |
| HU9601172D0 (en) | 1996-07-29 |
| EP0726881A1 (en) | 1996-08-21 |
| CZ125796A3 (en) | 1996-09-11 |
| PL314152A1 (en) | 1996-08-19 |
| AU8095194A (en) | 1995-05-23 |
| FI961898L (fi) | 1996-05-03 |
| BR9407939A (pt) | 1996-11-26 |
| CA2151488A1 (en) | 1995-05-11 |
| TW254917B (hu) | 1995-08-21 |
| CO4410238A1 (es) | 1997-01-09 |
| DE69425269D1 (de) | 2000-08-17 |
| DE69425269T2 (de) | 2000-11-30 |
| NO961729L (no) | 1996-04-29 |
| JPH08503334A (ja) | 1996-04-09 |
| FI961898A0 (fi) | 1996-05-03 |
| NO961729D0 (no) | 1996-04-29 |
| NZ275358A (en) | 1996-11-26 |
| WO1995012553A1 (en) | 1995-05-11 |
| US5672429A (en) | 1997-09-30 |
| ES2148350T3 (es) | 2000-10-16 |
| EP0726881B1 (en) | 2000-07-12 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HUT75597A (en) | Glass fiber insulation product | |
| HUT75599A (en) | Dual-glass fibers and insulation products therefrom | |
| HUT75598A (en) | Dual-glass fiber insulation product | |
| US5770309A (en) | Hollow multi-component insulation fibers and the manufacturing of same | |
| HUT75590A (en) | Method of making glass fiber insulation product | |
| HUT75591A (en) | Glass compositions for producing dual-glass fibers |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| DFD9 | Temporary protection cancelled due to non-payment of fee |