HUT71796A - Condensed cyclic compounds with nitrogen heteroatoms and pharmaceutical compositions of fibrinogen receptor antagonistic activity containing them - Google Patents

Description

A találmány olyan fibrinogén receptor antagonistákra vonatkozik, amelyek általában módosítják a sejtek tapadását és gátolják a fibrinogén, továbbá más fehérjék kötődését a vérlemezkékhez, valamint gátolják a vérlemezkék aggregálódását specifikusan a llb/llla fibrinogén receptor helyeken. A fibrinogén olyan glükoprotein, amely a vérplazmában jelen van és részt vesz a vérlemezkék aggregálódásában, illetve a fibrin képzésében. A vérlemezkék sejtszerű mag nélküli fragmensek, amelyek minden emlős vérében megtalálhatók és amelyek szintén részt vesznek a vér koagulálódásában. A vérlemezkék normális képződése szempontjából ismert módon lényeges a fibrinogén, valamint a llb/llla receptor kölcsönhatása.

Ha egy véredény károsodik sérülés vagy egyéb tényező hatására, vérlemezkék tapadnak a megsérült szubendoteliális felülethez. Az odatapadt vérlemezkék ezt követően biológiailag aktív komponenseket fognak kibocsátani magukból és aggregálódnak. Az aggregálódás azáltal indul be, hogy agonisták, például trombin, epinefrin vagy ADP kötődik specifikus vérlemezke membrán receptorokhoz. Az agonisták stimulálásának eredményeképpen a vérlemezkék felületén a látens fibrinogén receptorok megnyílnak és bekövetkezik a fibrinogén kötődése a glükoprotein llb/llla receptor komplexhez.

Számos kísérlet folyt természetes anyagok és szintetikus peptidek felhasználásával az adhézió és a vérlemezkék aggregálódásának mechanizmusa megállapítása céljából. így például Rouslahti és Pierschbacher a Science, 238, 491 -497 (1987) szakirodalmi helyen ismertetnek adhezív fehérjéket, például a fibronektint, vitronektint, oszteopontint, kollagéneket, trombospondint, fibrinogént és a von Willebrand faktort, amelyek jelen vannak az extracelluláris mátrixokban és a vérben. Ezek a fehérjék tartalmazzák az arginin-gli-3-

cin-aszpartánsav (RGD) tripeptidet mint glükoptrotein llb/llla felismerő helyet. Ezek az arginint, glicint és aszpartánsavat tartalmazó tripeptidek felismerésre kerülnek a szerkezetileg kapcsolódó receptorok családjából legalább egy tag, az ún. integrinek által, amelyek olyan heterodimer fehérjék, melyek két membrán-feszítő alegységet tartalmaznak. Az említett publikáció szerzői megállapítják, hogy a tripeptid szekvencia jellege kritikus lehet a felismerés specifikussága szempontjából.

Cheresh a Proc. Nat'l Acad. Sci. U.S.A. 84, 6471 -6475 (1987) szakirodalmi helyen ismertet egy, az emberi endoteliális sejtek által kifejezett, Arg-Gly-Asp konformációjú adhéziós receptort, amely szerkezetileg hasonló a vérlemezkék llb/llla komplexéhez, azonban antigén jellegében és funkcionálisan eltérő. Ez a receptor közvetlenül részt vesz az endoteliális sejteknek a fibrinogénhez, von Willebrand faktorhoz és vitronektinhez való kapcsolódásában.

Pierschbacher és Rouslahti a J. of Bioi. Chem., 262, (36), 17294-17298 (1987) szakirodalmi helyen annak a feltételezésüknek adnak hangot, hogy az Arg-Gly-Asp szekvencia önmagában elegendő jelzés lenne a receptor felismerés és kötés céljából, továbbá, hogy a tripeptid szekvencia konformációja meghatározó jellegű. Különböző szintetikus peptidek kerültek előállításra, és a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az Arg-Gly-Asp enantiomer szubsztitúciók vagy addíciók útján történő sztereokémiái konformációs változása szignifikánsan befolyásolja a receptor-ligandum interakciót. A szerzők azt is bemutatták, hogy a dekapeptidnek a Pen és Cys nem-terminális maradékok között egy diszulfid-híd útján való ciklizálása azt eredményezi, hogy a peptid jóval kevésbé hatásos a fibronektinhez való kapcsolódás gátlásában.

-4A Proc. Nat'l Acad. Sci. U.S.A., 81., 5985-5988 (1984) szakirodalmi helyen ugyanezek a szerzők a fibronektin sejtfelismerő helyének olyan tetrapeptid típusú variánsait írják le, amelyek megtartják a kötődést elősegítő aktivitásukat. A 4,589,881 és 4,614,517 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokban is tetrapeptid felismerő hellyel rendelkező peptideket írnak le. A fibronektin sejtkötő területén számos nagy polipeptid fragmensnek van sejt-kapcsolódó aktivitása. Ilyen vonatkozásban utalunk a 4,517,686; 4,661,111 és 4,578,079 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokra.

Ruggeri és munkatársai a Proc. Nat'l Acad. Sci. U.S.A., 83, 5708 -5712 (1986) szakirodalmi helyen olyan szintetikus peptidek sorozatát írják le, amelyek hosszúságukat illetően 16 aminosav-maradékból állnak, továbbá RGD-t és az RGD aszpartánsav-maradékához kapcsolódó valint tartalmaznak, ami gátolja a fibrinogén kötődését a vérlemezkékhez. Ilyen vonatkozásban utalunk a Koczewiak és munkatársai által a Biochem., 23, 1767 -1774 (1984) szakirodalmi helyen ismertetettekre, a Ginsberg és munkatársai által a J. Bioi. Chem., 260(7), 3931 -3936 (1985) szakirodalmi helyen ismertetettekre, valamint a Haverstick és munkatársai által a Blood, 66(4), 946 - 952 (1985) szakirodalmi helyen leírtakra. További inhibitorok ismerhetők meg a 275,748 és 298,820 számú európai közrebocsátási iratokból.

Kígyóméregből számos alacsony molekulasúlyú polipeptid-faktort izoláltak. Ezek a faktorok nyilvánvalóan nagy aktivitást mutatnak gpllb/llla komplexekhez. így például Huang és munkatársai a J. Bioi. Chem., 262, 16157 - 16163 (1987), valamint a Biochemistry, 28, 661 -666 (1989) szakirodalmi helyeken leírják a kígyóméreg-trigramin primer szerkezetét, mely anyag 72 aminosavból álló polipeptid, amely RGD alegységet tartalmaz. A kígyóméregböl elkülöníthető másik anyag az echistatin, amelynek nagy az affinitása a gplIb/llla komplexhez. Ez a polipeptid 49 aminosavat tartalmaz, továbbá RGD-alegysége és különböző diszulfid-hídjai vannak [I. Gan és munkatársai: J. Bioi. Chem., 263. 19827-19832 (1988); Dennis és munkatársai: Proc. Nat'l Acad. Sci. U.S.A., 87, 2471 -2475 (1989)]. Ezeknek a kígyóméregböl elkülönített faktoroknak azonban nagy az affinitása az adhezív fehérje receptor család más tagjaihoz is, beleértve a vitronektin és a fibronektin receptorokat, úgy hogy ezek nem szelektívek a gpllb/llla komplexek vonatkozásában.

Bár ismeretes, hogy az Arg-Gly-Asp tripeptid-szekvencia jelen van olyan polipeptidekben, amelyek a fibronektin és vitronektin sejtkötödést fokozó hatását megkettözni vagy gátolni képesek, magának az Arg-Gly-Asp tripeptidnek csekély az aktivitása. Jelenleg nem teljesen világos, hogy az ehhez a szekvenciához kapcsolt más aminosavak hogyan befolyásolják a kötés specifikusságát. Az 5,023,233 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásunkban olyan kis méretű gyűrűs hexapeptideket ismertetünk, amelyek tartalmazzák az Arg-Gly-Asp szekvenciát és vérlemezkék aggregálódásának inhibitoraiként hasznosíthatók. Az 5,037,808 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban olyan indolil típusú vérlemezke-aggregálódást gátló anyagokat ismertetnek, amelyek feltételezhetően azáltal hatnak, hogy gátolják a fibrinogén és/vagy extracelluláris mátrixfehérjék, illetve a vérlemezke gpllb/llla receptora közötti kölcsönhatásokat. Az 5,037,808 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ismertetnek továbbá olyan, a guanidino-peptid szerkezetére emlékeztető szerkezetű vegyületeket, amelyek tartalmaznak Asp-maradékot és gátolják a vérlemezkék aggregálódását. A

-6PCT/US90/02746 számú nemzetközi bejelentésben olyan antitest-polipeptid konjugátumok alkalmazását ismertetik, amelyeknél a polipeptidek tartalmaznak Arg-Gly-Asp (RGD) szekvenciát.

A PCT/US91/00564 számú nemzetközi bejelentésben olyan nagy gyűrűs peptideket ismertetnek, amelyek prolin-maradékok között RGD-t tartalmaznak, továbbá vérlemezkék aggregálódását gátló hatásúak. A PCT/US90/03788 számú nemzetközi bejelentésben olyan, kis méretű gyűrűs vérlemezke-aggregálódást gátló anyagokat ismertetnek, amelyek szintetikus gyűrűs pentapeptidek, amelyek az Arg-Gly-Asp tripeptid szekvenciát és a gyűrűben egy tioéter-kötést tartalmaznak. A PCT/US90/05367 számú nemzetközi bejelentésben is ismertetnek olyan peptideket és pszeudopeptideket, például az N-amidino-piperidin-3-karboxi-glicil-L-aszpartil-L-valint, amelyek emlősök vérében gátolják a vérlemezkék aggregálódását és trombuszok képződését. A 91103462.7 számú európai szabadalmi bejelentésben olyan lineáris vegyületeket ismertetnek, amelyek közé internális piperazinil- vagy piperidinil-származékok tartoznak. A 91300179.8 számú európai szabadalmi bejelentésben (1991. július 17-én került publikálásra) lineáris polipeptid típusú fibrinogén receptor antagonistákat ismertetnek. A 901001404.3 számú európai szabadalmi bejelentésben R¹-A-(W)_a-X-(CH₂)b-(Y)c-B'Z-COOR általános képletü vegyületeket ismertetnek, mely képletben R¹ jelentése guanidino- vagy amidino-rész, továbbá A és B specifikus monoszubsztituált arilcsoportok vagy heterociklusos csoportok közül van megválasztva.

Bár számos olyan vegyület vagy peptid-analóg ismeretes, amelyekről feltételezik, hogy a vérlemezkék aggregálódását gátolják azáltal, hogy megakadályozzák a vérlemezkének a fibrinogénnel való megkötését, a jelen talál-7mány olyan új fibrinogén receptor antagonistákat biztosít, amelyeknek szignifikáns kötési aktivitásuk van és ezért a korábbiakban ismertetett okokból igen hasznosak. Számos olyan igen súlyos betegség és rendellenesség ismeretes, amelynek során hipertrombotikus komplikációk lépnek fel, és ezek eredményeképpen intravaszkulárisan trombusok és embólia alakul ki. A miokardiális infarktus, a gutaütés, visszérgyulladás és számos más súlyos megbetegedés kezelésére igény van új és hatékony fibrinogén receptor antagonistákra.

Felismertük, hogy az új (I) és (II) általános képletü vegyületek, például a (III) képletü vegyület ilyen fibrinogén receptor antagonista aktivitású.

A fentiek alapján a találmány az (I) és (II) általános képletú vegyületekre vonatkozik. Ezekben a képletekben

Q jelentése (IV) vagy (V) képletú csoport vagy (VI) általános képletú csoport, vagy pedig Q jelentése 4 - 9-tagú mono- vagy biciklusos gyűrűs csoport, amely nitrogén-, oxigén- és kénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz, továbbá adott esetben szubsztituálva lehet a későbbiekben definiált R⁸ helyettesítővel;

AB jelentése szomszédos szén- és nitrogénatomokat megosztva tartalmazó kondenzált gyűrűs rendszer, amelynél

A jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1,2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz; és

B jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz;

-8R¹ jelentése hidrogénatom, 1 - 4 szénatomos alkilcsoport vagy -N(R⁸)2, -N(R⁸)SO2R⁷, -NR⁸CO₂R⁷, -NR⁸C(O)R⁷, -NR⁸C(O)N(R⁷)R⁸,

-N(R^e)SO2N(R⁷)R⁸, -N(R⁸)SO2N(R⁸)C(O)OR⁷, -C(O)N(R⁷)₂ vagy R⁶ jelentésében a következőkben definiálásra kerülő gyűrűs csoport;

R² jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkil-, aril-( 1 - 4 szénatomos)alkil- vagy arilcsoport;

R⁴ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú vagy gyűrűs alkilcsoport vagy 1 - 4 szénatomos alkenilcsoport;

R⁵ jelentése metincsoport, -CH(CH₂)_n-csoport, kémiai kötés vagy - ha R⁵ szomszédos N(R⁴)-csoporttal - (VII) általános képletü csoport;

R⁶ jelentése karboxil-, hidroxi-metil-, tetrazolil-, acil-szulfonamido-, -C(O)N(R⁷)₂, -CO₂R⁹, vagy (Vili) képletü csoport, vagy pedig R⁶ R¹ helyettesítővei (IX) vagy (X) általános képletü csoportot alkot;

y jelentése oxigén- vagy kénatom;

R⁷ jelentése hidrogénatom, vagy 1 -4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú, adott esetben szubsztituált alkilcsoport, egyenes vagy elágazó rövid szénláncú alkenilcsoport, aril-(1 - 4 szénatomos)alkilcsoport, szubsztituált arilcsoport, vagy 5- vagy 6-tagú, 1, 2 vagy 3 nitrogén-, kén- vagy oxigénatomot mint heteroatomot tartalmazó heteroarilesöpört; mimellett a szubsztituált alkilcsoport hidroxilcsoporttal vagy 1 -4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált alkilcsoport, és a szubsztituált arilcsoport a következő helyettesítők közül 1, 2 vagy 3 szubsztituenst hordoz: halogénatomok, 1 - 4 szénatomos alkoxicsoportok, hidroxilcsoportok vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoportok;

-9R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1 - 4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport;

R⁹ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil- vagy arilcsoport;

n értéke 0, 1,2, 3, 4, 5, 6 vagy 7;

ri értéke 0,1,2 vagy 3; és a jelentése (XI) általános képletú csoport vagy kémiai kötés.

A találmány oltalmi köre kiterjed az (I) és (II) általános képletú vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóira is.

Az (I) és (II) általános képletú vegyületek egy szükebb csoportját alkotják azok a vegyületek, amelyek képletében

Q jelentése (XII), (XIII), (XIV), (XV), (XVI), (XVII), (XVIII), (XIX), (XX), (XXI), (XXII), (XXIII), (XXIV), (XXV), (XXVI), (XXVII), (XXVIII), (XXIX) vagy (XXX) képletű csoport;

n értéke 0, 1,2, 3, 4, 5, 6 vagy 7;

ri értéke 0, 1, 2 vagy 3;

R⁴ jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó láncú vagy gyűrűs, 1 - 4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy 1 - 4 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport;

R⁵ jelentése metincsoport, -CH(CH₂)_n képletű csoport vagy kémiai kötés;

R² jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó láncú, 1-4 szénatomos alkilcsoport, aril-(1 - 4 szénatomos)alkilcsoport vagy arilcsoport;

R¹ jelentése hidrogénatom, 1 -4 szénatomos alkilcsoport vagy -N(R⁸)2, -N(R⁸)SO2R⁷, -NR⁸CO₂R⁷, -NR⁸C(O)R⁷, -NR⁸C(O)N(R⁷)R⁸,

-N(R⁸)SO2N(R⁷)R⁸, -N(R⁸)SO2N(R⁸)C(O)OR⁷, -C(O)N(R⁷)₂ vagy R⁶ szubsztituenssel alkotott gyűrűs csoport;

• ·

- 10R⁸ jelentése karboxilcsoport, hidroxi-metilcsoport, tetrazolilcsoport, acil-szulfonamidocsoport, -C(O)N(R⁷)₂, -CO₂R⁹ vagy (Vili) képletű csoport vagy R¹ szubsztituenssel együtt gyűrűs csoport; R¹ és R⁶ együtt (IX) vagy (X) általános képletű gyűrűs csoportot alkot;

y jelentése oxigén- vagy kénatom;

R⁷ jelentése hidrogénatom, vagy 1-4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú, adott esetben szubsztituált alkilcsoport, egyenes vagy elágazó rövid szénláncú alkenilcsoport, aril-(1 - 4 szénatomos)alkilcsoport, szubsztituált arilcsoport, vagy 5- vagy 6-tagú, 1, 2 vagy 3 nitrogén-, kén- vagy oxigénatomot mint heteroatomot tartalmazó heteroarilcsoport; mimellett a szubsztituált alkilcsoport hidroxilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált alkilcsoport, és a szubsztituált arilcsoport a következő helyettesítők közül 1, 2 vagy 3 szubsztituenst hordoz: halogénatomok, 1 - 4 szénatomos alkoxicsoportok, hidroxilcsoportok vagy 1 - 4 szénatomos alkilcsoportok;

R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1 - 4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport;

R⁹ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil- vagy arilcsoport;

a jelentése (XI) általános képletú csoport vagy kémiai kötés;

A jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz; és

B jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz;

• · ·

- 11 mimellett A és B együtt olyan kondenzált gyúrürendszert alkot, amelynél szomszédos szén- és nitrogénatomok közösek.

A találmány szerinti vegyületek esetében az aszimmetriacentrumot tartalmazók előfordulhatnak racemátok, racém keverékek, továbbá individuális enantiomerek és/vagy diasztereomerek formájában. Szakember számára érthető, hogy mindezeket a találmány oltalmi körébe tartozóknak tekintjük.

Az (I) általános képletü vegyületek egy szűkebb csoportját alkotják azok a vegyületek, amelyeknél

AB jelentése (XXXI) általános képletü csoport - ebben a képletben V jelentése nitrogénatom vagy -CR⁷ általános képletü csoport és D jelentése metilén-, etilén-, -CH2C(R⁷)2CH2- vagy (XXXII) képletú csoport - vagy (XXXIII) általános képletú csoport - ebben a képletben X jelentése nitrogénatom vagy -CR³ általános képletü csoport, és az utóbbiban R³ jelentése cianocsoport, -C(O)N(R⁷)R⁸, (XXXIV), (XXXV) vagy (XXXVI) képletü csoport - vagy (XXXIX), (XL) vagy (XLI) képletü csoport.

Az utóbb említett vegyületek közül további szűkebb csoportot alkotnak azok az (I) általános képletü vegyületek, amelyeknél

AB jelentése (XLII) általános képletü csoport, és az utóbbiban V jelentése nitrogénatom vagy metincsoport és D jelentése etiléncsoport vagy -CH₂C(R⁴)₂CH₂- képletü csoport.

A találmány szerinti (II) általános képletü vegyületek egy szűkebb csoportját alkotják azok a vegyületek, amelyek képletében

AB jelentése (XXXI) általános képletü csoport - ebben a képletben V jelentése nitrogénatom vagy -CR⁷ általános képletü csoport és D jelentése metilén-, etilén-, -CH2C(R⁷)2CH₂- vagy (XXXII) képletü csoport - vagy

-12(XXXIII) általános képletü csoport - ebben a képletben X jelentése nitrogénatom vagy -CR³ általános képletü csoport, és az utóbbiban R³ jelentése cianocsoport, -C(O)N(R⁷)R⁸, (XXXIV) vagy (XXXV) képletú csoport - vagy (XL), (XLI) vagy (XLV) képletü csoport, és az utóbbiban y³ jelentése oxigénatom vagy kettő hidrogénatom.

Ezek közül a (II) általános képletü vegyületek közül is külön csoportot alkotnak azok, amelyeknél a jelentése (XI) képletü csoport; és

AB jelentése (XXXI) általános képletü csoport - a képletben V jelentése nitrogénatom vagy -CR⁷ általános képletú csoport és D jelentése metilén-, etilén-, -CH2C(R⁷)2CH2- vagy (XXXII) képletú csoport -vagy (XXXIII) általános képletú csoport - a képletben X jelentése nitrogénatom vagy -CR³ általános képletú csoport, és az utóbbiban R³ jelentése cianocsoport, -C(O)N(R⁷)R⁸, (XXXIV) vagy (XXXV) képletü csoport.

A (II) általános képletü vegyületek egy szükebb csoportját alkotják azok, amelyek képletében a jelentése kémiai kötés; és

AB jelentése (XL), (XLI) vagy (XLV) képletü csoport, és az utóbbiban y³ jelentése oxigénatom vagy kettő hidrogénatom.

A találmány szerinti vegyületekre specifikus példaként említhetjük a következőkben felsorolt képletü vegyületeket és gyógyászatilag elfogadható sóikat: (XLVI), (XLVII), (XLVIII), (XLIX), (L), (Ll), (III), (Lll), (Lili), (LIV), (LV), (LVI), (LVII), (LVIII), (LIX), (LX), (LXI), (LXll), (LXIII), (LXIV), (LXV), (LXVI), (LXVII), (LXVIII), (LXIX), (LXX), (LXXI), (LXXII), (LXXIII), (LXXIV), (LXXV), (LXXVI), (LXXVI I), (LXXVIII), (LXXIX) és (LXXX) képletü vegyűlet.

-13A találmány szerinti vegyületek közé tartoznak továbbá a (LXXXI), (LXXXI I), (LXXXIII), (LXXXIV) és (LXXXV) képletü vegyületek is.

A gyógyászatilag elfogadható sók kifejezés alatt a találmány szerinti vegyületek nem-toxikus sóit értjük, amelyek általában előállíthatok úgy, hogy a megfelelő szabad bázist egy alkalmas szerves vagy szervetlen savval reagáltatjuk. Reprezentatív sókként említhetjük a következő sókat: acetát, benzol-szulfonát, benzoát, bikarbónát, bíszulfát, bitartarát, borát, bromid, kalcium-edetát, kamszilát, karbonát, klorid, klavulanát, citrát, dihidroklorid, edetát, edizilát, esztolát, ezilát, fumarát, glüceptát, glükonát, glutamát, glikollil-arzanilát, hexil-rezorcinát, hidrabaminát, hidrobromid, hidroklorid, hidroxi-naftoát, jodid, izotionát, laktát, laktobionát, laurát, malát, maleát, mandelát, mezilát, metil-bromid, metil-nitrát, metil-szulfát, mükát, napszilát, nitrát, oleát, oxalát, pamoát, palmitát, pantotenát, foszfát/difoszfát, poligalakturonát, szalicilát, sztearát, szubacetát, szukcinát, tannát, tartarát, teoklát, tozilát, trietijodid, valerát.

A gyógyászatilag hatásos mennyiség kifejezés alatt a hatóanyagnak olyan mennyiségét értjük, amely egy szövetben, szervben vagy állatban olyan biológiai vagy gyógyászati hatást vált ki, amelyet a kutató vagy gyógyító orvos kíván. Az antikoaguláns kifejezés alatt például a heparint és a warfarint értjük. A trombolitikus ágens kifejezés alatt például a sztreptokinázt és a szöveti plazminogén aktivátort értjük. A vérlemezke antiaggregációs ágens kifejezés alatt például az aszpirint, ticlopidint és dipiridamolt értjük.

Az alkilcsoport kifejezés alatt egyenes vagy elágazó láncú alkánokat, alkéneket vagy alkineket értünk.

Az arilcsoport kifejezés alatt 5 - 10-tagú, telítetlen mono- vagy biciklusos gyűrűs csoportokat értünk.

• ·

-ΜΑ heteroari lesöpört kifejezés alatt 1, 2, 3 vagy 4 heteroatomot tartalmazó alcsoportot értünk.

A heteroatom kifejezés alatt nitrogén-, oxigén- vagy kénatomot értünk.

A gyűrűs kifejezés alatt - ha csak másképpen pontosabban nem definiáljuk - 5 - 10-tagú mono- vagy biciklusos telített gyűrűs csoportokat értünk.

A heterociklusos kifejezés alatt 1,2,3 vagy 4 heteroatomot tartalmazó gyűrűs csoportokat értünk. A találmány szerinti vegyületek esetében a heteroarilcsoportok és a heterociklusos csoportok legfeljebb kettő oxigén- vagy kénatomot tartalmaznak.

Az alkoxicsoport kifejezés alatt a fentiekben definiált alkilrészt tartalmazó csoportokat értjük.

Az aril-alkil és alkil-aril csoportok alatt olyan csoportokat értünk, amelyek alkilrésze a korábbiakban megadott, illetve arilrésze a korábbiakban megadott. A Co-_n vagy Ci._n jelölés esetében n értéke 1-10 vagy 2-10 közötti szám, illetve az aril-alkil- vagy alkil-arilcsoportok alkilrészére utal.

A halogénatom kifejezés alatt fluor-, klór-, jód- és brómatomot értünk.

Az oxi kifejezés alatt oxigénatomot értünk. Az oxo kifejezés alatt (=0) csoportot értünk. A tio kifejezés alatt kénatomot értünk. A leírásban általunk használt nómenklatúra értelmében egy adott oldallánc terminális végét említjük először, majd ezt követően a hozzá kapcsolódó funkciós csoportot, így például (1-6 szénatomos)alkil-karbonil-aminocsoporttal szubsztituált 1 - 5 szénatomos alkilcsoport megfelel a (LXXXVI) képletű csoportnak.

A következőkben ismertetésre kerülő előállítási eljárások és példák kapcsán a különböző reagensek vonatkozásában az alábbi rövidítéseket használjuk:

	·..· ·’ ·*'· : :·· ·· ···· .. ·..· - 15-
BOC(Boc):	terc-butoxi-karbonilcsoport
Pd-C:	aktívszén hordozós palládiumkatalizátor
DMF:	dimetil-formamid
DMSO:	dimetil-szulfoxid
CBZ:	benzil-oxi-karbonilcsoport
CH2CI2:	metilén-klorid
CHCI3:	kloroform
EtOH:	etanol
MeOH:	metanol
EtOAc:	etil-acetát
HOAc:	ecetsav
BOP:	benztriazol-1-il-oxi-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-hexa- fluor-foszfát
EDC:	1-(3-dimetil-amino-propil)-3-etil-karbodiimid
Oxone:	kálium-peroxi-monoszulfát
LDA:	lítium-diizopropil-amid
DMA:	N,N-dimetil-anilin
HOBT:	hidroxi-benztriazol.

A találmány szerinti vegyületek felhasználhatók a sejtek kapcsolódási aktivitásával összefüggő, ún. integrin fehérje-komplex funkció gátlására. Beadhatók továbbá a találmány szerinti vegyületek olyan betegeknél, amelyeknél az emberi vagy emlős vérlemezke-aggregáció vagy adhézió inhibitálása kívánatos.

Néhány találmány szerinti vegyület gyorsan kikerül a vérkeringésből és különösen hatékony a vérlemezkék aggregálódásának gátlásában. így ezeket

-16a vegyületeket felhasználhatjuk perifériális artériákon végrehajtott sebészeti beavatkozásnál (artéria-átültetés vagy nyaki verőéren végzett műtétek) és szívkoszorúéri sebészetben, amelyeknél az artériákkal és szervekkel való manipulálás és/vagy az artéria-felületek és a vérlemezkék közötti kölcsönhatás a vérlemezkék aggregálódásához vezet. Az aggregálódott vérlemezkék trombusokat és tromboembóliát okozhatnak, (gy a találmány szerinti vegyületeket beadhatjuk ilyen műtéti beavatkozásra váró betegeknek trombusok és tromboembólia képződésének megelőzése céljából.

A találmány szerinti vegyületek beadhatók olyan szokásos, orális felhasználásra alkalmas készítmények formájában, mint a tabletták, kapszulák (ezek mindegyike elkészíthető nyújtott hatóanyagleadású vagy késleltetett hatóanyagleadású formában), pilulák, porok, granulák, elixírek, tinktúrák, szuszpenziók, szirupok és emulziók. A találmány szerinti vegyületek ugyancsak beadhatók intravénásán (bólusz-injekció vagy infúzió formájában), intraperitoneálisan, szubkután, szublingválisan, intranazálisan vagy intramuszkulárisan, mely beadási módok, illetve az ezekhez tartozó megfelelő készítmények szakember számára jól ismertek. A találmány szerinti vegyületböl mint aggregációt gátló ágensből hatásos, de még nem toxikus mennyiségre van szükség.

A találmány szerinti vegyületek beadhatók olyan betegeknek, amelyeknél a trombózis megelőzése kívánatos azáltal, hogy a fibrinogénnek a vérlemezkék membrán-glükoprotein komplex llb/llla receptorhoz való gátlása kívánatos. így ezeket a vegyületeket felhasználhatjuk perifériális artériákon végrehajtott sebészeti beavatkozásnál (artéria-átültetés vagy nyaki veröéren végzett műtétek) és szívkoszorúéri sebészetben, amelyeknél az artériákkal és szervekkel való manipulálás és/vagy az artéria-felületek és a vérlemezkék kö-

zötti kölcsönhatás a vérlemezkék aggregálódásához vezet. Az aggregálódott vérlemezkék trombusokat és tromboembóliát okozhatnak. így a találmány szerinti vegyületeket beadhatjuk ilyen műtéti beavatkozásra váró betegeknek trombusok és tromboembólia képződésének megelőzése céljából.

Szívkoszorúéri sebészeti beavatkozások esetén a testen kívüli vérkeringtetést rutinszerűen használják a vér oxigénnel való dúsítása céljából. A vérlemezkék odatapadnak a testen kívüli egység felületeihez. Az adhézió a vérlemezke-membránok gpllb/lIla pontjai és a testen kívüli egység felületéhez adszorbeálódott fibrinogén közötti kölcsönhatástól függ [Gluszko és munkatársai: Amer. J. Physiol., 252(H), 615 -621 (1987)]. A mesterséges felületekről elválasztott vérlemezkék megromlott hemosztatikus funkciót mutatnak. A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók az említett adhézió megelőzése céljából.

A találmány szerinti vegyületek egy további alkalmazása a vérlemezke-trombózis, tromboembólia és újraelzáródás megelőzése trombolitikus terápia alatt és azt követően, továbbá vérlemezke-trombózis, tromboembólia és újraelzáródás megelőzése érsebészeti műtéteknél vagy koszorúér- és más artériák műtétjeinél, valamint koszorúéri bypass műtéteknél. Felhasználhatók a találmány szerinti vegyületek miokardiális infarktus megelőzésére is.

A találmány szerinti vegyületek beadásának módja számos tényezőtől, többek között a beteg jellegétől, fajától, korától, testtömegétől, nemétől és egészségi állapotától; a kezelendő megbetegedés súlyosságától; a beadás módjától; a beteg renális és hepatikus funkcióitól; és a konkrét esetben alkalmazott vegyület vagy sója jellegétől függ. Az ezen a területen jártas orvos vagy állatorvos meg tudja határozni, illetve fel tudja írni a hatóanyagnak azt a

-18mennyiségét, amely képes a kezelendő betegség menetébe beavatkozni, azt gyógyítani vagy megelőzni.

A találmány szerinti vegyületek orális dózisai - a fentiekben említett hatásterületeken való alkalmazás esetén - naponta testtömegkilogrammra vonatkoztatva mintegy 0,01 mg és 100 mg, előnyösen 0,05 - 100 mg, különösen előnyösen 0,1 -20 mg. Intravénásán a leginkább előnyös dózis állandó infúzió-folyatási sebesség mellett mintegy 1-10 pg/kg/perc. Előnyösen a találmány szerinti vegyületeket naponta osztott dózisban, 2, 3 vagy 4 alkalommal adjuk be. Továbbá az előnyös találmány szerinti vegyületeket beadhatjuk intranazális formában topikálisan, megfelelő intranazális hordozóanyagokat használva, vagy pedig transzdermálisan, olyan transzdermális, bőrre felviendö tapaszok formájában, amelyek szakember számára jól ismertek. Transzdermális alkalmazás esetén érthető módon a dózis folyamatos, sokkal inkább, mint egy egyszeri dózis.

A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények a hatóanyagon kívül jellegzetesen szokásos gyógyszergyártási hordozó-, hígító- vagy egyéb segédanyagokat - a következőkben ezeket együttesen hordozóanyagoknak nevezzük - tartalmaznak. A hordozóanyag megválasztása a beadás tervezett módjától függ, azaz például hogy orális tablettákat, kapszulákat, elixíreket vagy szirupokat hasznosítunk, illetve a megválasztást a gyógyszergyártási gyakorlatból jól ismert elvek alapján végezzük.

így például orális beadásra alkalmas tabletták vagy kapszulák esetén a hatóanyagot orálisan beadható, nem-toxikus, gyógyászatilag elfogadható, közömbös hordozóanyaggal, így például laktózzal, keményítővel, szacharózzal, glükózzal, metil-cellulózzal, magnézium-sztearáttal, dikalcium-foszfáttal, mán- 19.: ,·· nittal vagy szorbittal kombináljuk; folyékony formában történő orális beadás esetén pedig a hatóanyagot bármely orálisan beadható, nem-toxikus, gyógyászatilag elfogadható közömbös hordozóanyaggal, így például etanollal, glicerinnel vagy vízzel kombinálhatjuk. Továbbá kívánt vagy szükséges esetben a keverékhez hozzáadhatunk alkalmas kötőanyagokat, csúsztatóanyagokat, szétesést elősegítő anyagokat és színezékeket. A célszerűen alkalmazható kötőanyagok közé tartozik a keményítő, zselatin, természetes cukrok, például a glükóz vagy β-laktóz, gabona alapú édesítőszerek, természetes és szintetikus gyanták, például az akácmézga, tragakantgyanta vagy nátrium-alginát, karboxi-metil-cellulóz, polietilén-glikol és viaszok. Az ilyen készítményeknél alkalmazható csúsztatókra példaképpen megemlíthetjük a nátrium-oleátot, nátrium-sztearátot, magnézium-sztearátot, nátrium-benzoátot, nátrium-acetátot és a nátrium-kloridot. A szétesést elősegítő anyagokra példaképpen megemlíthetjük a keményítöféleségeket, metil-cellulózt, agar-agart, bentonitot és a xantángyantát.

A találmány szerinti vegyületek beadhatók továbbá ún. liposzóma-beadási rendszerek formájában, például kis méretű egylamellás vezikulumok, nagy méretű egylamellás vezikulumok és multilamellás vezikulumok formájában. A liposzómák képezhetők különböző foszfolipidekkel, például koleszterinnel, sztearil-aminnal vagy foszfatidil-kolinokkal.

A találmány szerinti vegyületek beadhatók monoklonális antitestek alkalmazásával, amelynek során a vegyületek molekulái ezekhez kapcsolásra kerülnek. A találmány szerinti vegyületek kapcsolhatók továbbá oldható polimerekhez mint hatóanyag-hordozókhoz. Ilyen polimerekre példaképpen megemlíthetjük a polivinil-pirrolidont, pirán-kopolimereket, polihidroxi-propil-me• ·

-20takrilamid-fenolt, polihidroxi-etil-aszpartamid-fenolt vagy palmitoil-maradékokkal szubsztituált polietilén-oxid-polilizint. A találmány szerinti vegyületek továbbá kapcsolhatók hatóanyagok szabályozott leadását biztosító, biodegradábilis, azaz a szervezetben lebontható polimerekhez, így például politejsavhoz, poliglikolsavhoz, politejsav és poliglikolsav kopolimerjeihez, poliepszilon-kaprolaktonhoz, polihidroxi-vajsavhoz, poliortoészterekhez, poliacetálokhoz, polidihidropiránokhoz, policianoakrilátokhoz, valamint térhálósított vagy amfipatikus hidrogél-blokk-kopolimerekhez.

A találmány szerinti vegyületek ugyanakkor beadhatók egyidejűleg alkalmas antikoagulánsokkal együtt. Ilyen antikoagulánsokra megemlíthetünk vérlemezkék aggregálódását gátló ágenseket, például a heparint, aszpirint, warfarint, dipiridamolt és más vegyületeket, továbbá a vérrögök képződését gátolni képes ismert anyagokat, valamint trombolitikus ágenseket, így például plazminogén-aktivátorokat vagy a sztreptokinázt. Az együttes beadással különböző érrendszeri patológiás tünetek előnyösen kezelhetők.

A találmány szerinti vegyületek előállíthatok a következőkben ismertetésre kerülő példákkal. A leginkább előnyös találmány szerinti vegyületek mindegyikét ismertetjük ezekben a példákban. Ezek a vegyületek azonban nem jelentik a találmány értelmében kizárólag előállítható vegyületeket, és ezek a vegyületek vagy részeik tetszőlegesen kombinálhatok, egy genuszt adva. A következőkben ismertetésre kerülő példák illusztrálják tehát a találmány szerinti eljárást. Szakember számára érthető, hogy a következőkben ismertetésre kerülő preparativ példákétól eltérő reakciókörülmények is alkalmazhatók. A példákban megadott hőmérsékletértékek °C-ban megadott értékek, ha csak másképpen nem jelezzük.

···· ··

• * ···· ·* ’ I ··

-21 A következőkben ismertetésre kerülő előállítási példákon túlmenően a találmány szerinti vegyületek közül számos in vitro kifejtett bioaktivitását is bemutatjuk. E célból az egyik alkalmazott vizsgálat a fibrinogén receptor antagonista hatás kiértékelése, amelyet az ADP-stimulált vérlemezkék gátlásának mérése útján végzünk. Az aggregációhoz arra van szükség, hogy a fibrinogén kötődjön, illetve elfoglalja a vérlemezke fibrinogén receptor helyét. A fibrinogén inhibitorai gátolják ezt az aggregációt. Az ADP-stimulált vérlemezke aggregálódási kísérletnél (amelyet a találmány szerinti vegyületek gátlási képességének meghatározása céljából végzünk) emberi vérlemezkéket izolálunk friss vérből, a vérlemezkék összegyűjtését savas citrát/dextróz oldatban végezve, majd differenciális centrifugálást, és ezt követően Sepharose 2B jelölésű anyagon gélszúrést végzünk, olyan divalens ionmentes Tyrode-pufferben (pH = 7,4), amely 2 % mennyiségben borjúszérum-albumint tartalmaz.

A vérlemezkék aggregálódását 37 °C-on végezzük Chronolog-aggregométerrel. A reakcióelegy 2 x 10⁸/ml mennyiségben gélszűrt emberi vérlemezkéket, 100 pg/ml mennyiségben fibrinogént, 1 mmól mennyiségben kalciumionokat és a kísérleti vegyületet tartalmazza. Az aggregálódást 10 mmól ADP adagolása útján értjük el, 1 perccel azután, hogy a többi komponenst beadagoltuk. A reakciót ezután legalább két percen át végbemenni hagyjuk. Az aggregálódás gátlásának mértékét az inhibitor távollétében mért aggregálódás mértékének százalékában fejezzük ki. Az ICso-érték az adott vegyületnek az a dózisa, amely kísérleti vegyület hiányában mért kontrolihoz képest az aggregálódást 50 %-kal csökkenti.

Az A. reakcióvázlatban köztitermékként használt szulfonamid-származékok előállítását mutatjuk be.

-22• ♦ . .·* · ··· ·· ···. ..· .·, ·,*·

L-aszparágin-a-bután-szulfonamid [más néven N-(n-butil-szulfonil)-L-aszparágin] - (A-2) képletú vegyület

6,45 g (48,9 mmól) L-aszparágin és 2,0 g (50,0 mmól) nátrium-hidroxid 100 ml 50 %-os vizes dioxánnal készült oldatát jeges fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, majd az így kapott elegyhez intenzív keverés közben hozzáadjuk 2,2 g (55,0 mmól) nátrium-hidroxid 50 ml vízzel készült oldatát és önmagában 7,0 ml (53,9 mmól) bután-szulfonil-kloridot, az adagolást úgy végezve, hogy 30 percen át felváltva kerüljenek a reagensek beadagolásra. Az adagolás befejezését követően a reakcióelegyet csökkentett nyomáson 50 ml térfogatra betöményítjük, majd a kapott vizes maradékot lehűtjük, tömény sósavoldattal megsavanyítjuk, ezt követően pedig 100 - 100 ml etil-acetáttal háromszor extraháljuk. A szerves extraktumokat vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd közel 50 ml térfogatra betöményítjük. A koncentrátumhoz 50 ml vízmentes dietil-étert adunk, majd a kivált fehér színű csapadékot vákuumszűréssel elkülönítjük, a 154 - 155 °C olvadáspontú (A-2) képletú vegyületet kapva.

L-^Boc-a-bután-szulfonamido-fi-amino-alanin [más néven 2(S)-(n-butil-szulfonil-amino)-3-(N-Boc-amino)-propionsav] - (A-3) képletú vegyület 6,04 g (151 mmól) nátrium-hidroxid 50 ml vízzel készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd hozzáadunk 1,40 ml (26,9 mmól) elemi brómot. Az így kapott oldatot 0 °C-on 5 percen át keverjük, majd egyszerre hozzáadjuk 5,23 g (20,7 mmól) (A-2) képletü vegyület és 1,66 g (41,4 mmól) nátrium-hidroxid 15 ml vízzel készült, lehűtött oldatát. Az így kapott reakcióelegyet 0 °C-on 5 percen át keverjük, majd 15 perc leforgása alatt 80 °C-ra felmelegítjük. Ezután az oldatot 25 °C-ra lehűtjük, majd 11 ml 12 N sósavoldattal megsavanyítjuk. Ezután addig végzünk keverést, míg a gázfejlődés alábbhagy. Ezt követően az oldatot

N nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján meglúgosítjuk, majd 20 ml tetrahidrofuránt és 9,0 g (41,4 mmól) di-terc-butil-dikarbonátot adunk hozzá. 25 °C-on 1 éjszakán át tartó keverést követően a tetrahidrofuránt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a visszamaradt bázikus kémhatású vizes fázist 50-50 ml etil-acetáttal kétszer extraháljuk. Ezt követően a vizes fázist 10 %-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal meglúgosítjuk, majd 100 -100 ml etil-acetáttal háromszor extrahálást végzünk. Az egyesített savas extraktumokat vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, amikor 111 -112 °C olvadáspontú, fehér színű csapadékként az (A-2) képletü vegyületet kapjuk.

Az (A-4) képletü vegyűlet a B. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

2(S)-(n-Butil-szulfonil-amino)-3-amino-propionsav (A-4) képletú vegyület

3,83 g (11,8 mmól) (A-3) képletú vegyűlet 200 ml etil-acetáttal készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd az oldaton 5 percen át gáz alakú hidrogén-kloridot buborékoltatunk át. Ezt követően az oldatot 25 °C-ra felmelegítjük, majd 30 percen át keverjük, ezt követően pedig eredeti térfogatának 50 %-ára csökkentett nyomáson betöményítjük és 100 ml dietil-éterrel hígítjuk. Az ekkor képződött fehér csapadékot vákuumszúréssel elkülönítjük, az (A-4) képletü vegyületet kapva.

Etil 2(S)-(n-butil-szulfonil-amino)-3-amino-propionát - (A-5) képletú vegyület

1,0 g (3,8 mmól) (A-4) képletú vegyűlet 50 ml vízmentes etanollal készült oldatát gáz alakú hidrogén-kloriddal telítjük, majd visszafolyató hűtő al-24kalmazásával 3 órán át forraljuk. Ezután az oldószert elpárologtatjuk, amikor fehér színű csapadékként a tiszta (A-5) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CD₃, OD): δ 4,38 (m, 2H), 4,32 (m, 1H), 4,23 (m, 2H), 2,85 (m, 2H), 1,65 - 1,45 (m, 4H), 1,3 (t, 2H), 0,96 (t, 3H).

A következőkben ismertetésre kerülő (A-6) - (A-8) képletű vegyületek a C. reakcióvázlatban bemutatott módon állíthatók elő.

N-Tozil-L-aszparágin - (A-6) képletű vegyület

Mágneses keverörúddal és adagoló tölcsérrel felszerelt, 500 ml térfogatú gömblombikba bemérünk 10,0 g (75,7 mmól) L-aszparágint, majd 85 ml (1,1 mólekvivalens) 1 N nátrium-hidroxid-oldatot adagolunk. Eközben 100 ml etil-acetátban feloldunk 15,88 g (83,27 mmól) p-toluol-szulfonil-kloridot, majd az így kapott oldatot intenzív keverés közben a reakcióedénybe betápláljuk. Ezután az adagolótölcsérbe bemérünk 85 ml (1,1 mólekvivalens) 1 N nátrium-hidroxid-oldatot, majd ezt az oldatot 2 óra leforgása alatt intenzív keverés közben cseppenként beadagoljuk. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten további 2 órán át keverjük, majd a szerves és a vizes fázisokat egymástól elválasztjuk, a vizes fázist pedig 50 - 50 ml etil-acetáttal kétszer mossuk. A vizes fázist ezután 0 °C-ra lehűtjük, majd tömény sósavoldattal megsavanyítjuk. Ekkor fehér kristályos csapadékot kapunk. Forró vízből végzett átkristályosítás után a (A-6) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 7,91 (d, J=8,79 Hz, 1H), 7,64 (d, J=8,06 Hz, 2H), 7,32 [s, d, (átlapoló), J=8,06 Hz, 3H], 6,87 (s, széles, 1H), 4,03 (m, 1H), 3,32 (s, H₂O), 2,49 (m, 1H), 2,43 (d, d, J=7,08, 15,38 Hz, 1H), 2,35 (s, 3H), 2,21 (d, d, J=6,11, 15,38 Hz, 1H).

-252(S)-(Tozil-amino)-3-amino-propionsav - (A-7) képletű vegyület

22,0 g (550 mmól) nátrium-hidroxid 100 ml vízzel készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd cseppenként hozzáadunk 5,03 ml (97,5 mmól) elemi brómot. Az így kapott oldatot ezután 0 °C-on 10 percen át keverjük, majd egyetlen adagban hozzáadjuk 21,5 g (75,0 mmól) (A-6) képletű vegyület és 6,68 g (161 mmól) nátrium-hidroxid 50 ml vízzel készült, 0 °C-ra lehűtött oldatát. 0 °C-on 20 percen át tartó keverést követően a reakcióelegyet 80 °C-ra felmelegítjük 30 perc leforgása alatt, majd lehűtjük. A lehűtött oldat pH-értékét tömény sósavoldattal 7-re beállítjuk, majd a képződött fehér csapadékot kiszűrjük, az (A-7) képletű vegyületet kapva.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 8,2-7,2 [széles, 2H, (NH.COOH)], 7,70 (d,

J=8,18 Hz, 2H), 7,38 (J=8,18 Hz, 2H), 3,7 -3,0 [széles, 2H, (NH₂, H₂O)J, 3,12 (q, J=4,76 Hz, 1H), 2,99 (d, d, J=4,64, 11,96 Hz, 1H), 2,79 (d, d, J=9,52, 11,96 Hz, 1H), 2,36 (s, 3H).

Terc-Butil 2(S)-(toluol-szulfonil-amino)-3-amino-propionát - (A-8) képletű vegyület liter térfogatú, nyomás alatt tartható edényben 100 ml dioxánban 5,0 g (19,4 mmól) (A-7) képletű vegyületet szuszpendálunk, majd az edényt -15 °C-ra lehűtjük és ezután a dioxánban 100 ml izobutilént kondenzálunk. Ezt követően 5 ml tömény kénsavat adagolunk, majd az edényt lezárjuk és szobahőmérsékleten 36 órán át keverjük. Ezután az edényt kinyitjuk, majd a fölös izobutilént óvatosan leengedjük. Ezt követően a reakcióelegyet 200 ml etilacetáttal hígítjuk, majd 200 ml 1 N nátrium-hidroxid-oldattal mossuk. A szerves fázist ezután vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd szűrjük és bepároljuk. Ekkor fehér kristályos csapadékként az (A-8) képletű vegyületet kapjuk.

-26¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,68 (d, J=8,18 Hz, 2H), 7,35 (d, J=8,18 Hz, 2H),

3,85 (m, H), 2,93 - 2,79 (m, 2H), 2,32 (s, 3H), 1,38 (s, 9H).

Az (1-2) és (1-3) képletű vegyületek előállítását az 1. reakcióvázlatban mutatjuk be.

Terc-Butil 2-hidrazino-piridin-3-karboxilát - (1-2) képletű vegyület

735 g (3,44 mmól) terc-butil 6-klór-nikotinát 5 ml etanollal készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd hozzáadjuk 2,75 g (86 mmól) vízmentes hidrazin 5 ml etanollal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegy hőmérsékletét 25 °C-ra felmelegedni hagyjuk, majd ezen a hőmérsékleten 6 órán át keverjük, és ezt követően 60 °C-on tartjuk 2 órán át. Ezután a reakcióelegyet vízzel hígítjuk, majd etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, olajként (1-2) képletú vegyületet kapva, amelyet közvetlenül felhasználunk a következő reakciólépésben.

Terc-Butil /2,3-dihidro-3-oxo-1,4-triazolo[4,3-a]pirídin-6-il/-karboxilát - (1-3) képletű vegyület

Az (1-2) képletű vegyület 35 ml toluollal készült oldatához lassan hozzáadjuk 1,15 g (3,9 mmól) bisz(triklór-metil)-karbonát 35 ml toluollal készült, visszafolyató hűtő alkalmazásával forrásban tartott oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hütő alkalmazásával 1,2 órán át forraljuk és ezután lehűtjük. Ezt követően vizet adagolunk, majd etil-acetáttal extrahálást végzünk. Az extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk és a maradékot szilikagélen flash-kromatografálásnak vetjük alá az (1-3) képletű vegyületet kapva.

-27¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 1,58 (s, 9H), 7,25 (d, 1H), 7,45 (d, 1H), 8,25 (s,1H), 12,40 (s, 1H).

Az (1-5) képletű vegyület előállítását a 2. reakcióvázlatban, míg az (1-4) képletű vegyület előállítását a 3. reakcióvázlatban mutatjuk be.

2-(N-CBZ-Piperidin-4-il)-etil-jodid - (1-4) képletű vegyület

5,0 g (38,7 mmól), az Aldrich cégtől beszerezhető 4-(2-hidroxi-etil)-piperidin, 50 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldat és 150 ml diklór-metán keverékéhez hozzáadunk 6,05 ml (42,5 mmól) benzil klór-formiátot, majd szobahőmérsékleten 2,5 órán át keverést végzünk. Ezután a szerves fázist elválasztjuk, vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, a védett alkoholt kapva színtelen olajként.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,26 (m, 5H), 5,13 (s, 2H), 4,23 (d, 2H), 3,63 (t,

2H), 2,85 (t, 2H), 1,83 (d, 2H), 1,68 (m, 2H), 1,43 (m, 1H), 1,03 (m, 2H).

Ebből a védett alkoholból 6,3 g (23,9 mmól) mennyiséghez hozzáadunk 7,0 g (23,9 mmól) Ph₃P, 6,06 g (23,9 mmól) elemi jód és 1,95 g (28,7 mmól) imidazol 100 ml benzollal készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 2,5 órán át forraljuk. Ezt követően a reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük és bepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetát és hexán 1 : 1 térfogatarányú elegyét használva. így fehér csapadékként az (1-4) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,26 (m, 5H), 5,14 (s, 2H), 4,23 (d, 2H), 3,86 (m,

4H), 1,85 (d, 2H), 1,68 (m, 2H), 1,45 (m, 1H), 1,03 (m, 2H).

3-/(2,3-Dihidro-3-oxo-(2-(N-CBZ-piperidin-4-il)-etil}-1,2,4-triazolo[4,3-a]- piridin-6-il]-karbonsav - (1-5) képletú vegyület

350 mg (1,6 mmól) (1-3) képletü vegyület 20 ml acetonitrillel készült oldatához hozzáadunk 630 mg por alakú kálium-karbonátot, majd az így kapott keveréket 60 °C-on tartjuk 20 órán át. Ezután a keveréket 25 °C-ra lehűtjük, majd vizet adunk hozzá és a vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot szilikagélen flash-kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 35 térfogat% etil-acetátot tartalmazó hexánt használva. így az előállítani kívánt vegyületnek megfelelő terc-butil-észtert kapjuk sárga olajként.

Ezt a nyers terc-butil-észtert ezután a megfelelő savvá alakítjuk úgy, hogy 0 °C hőmérsékleten 15 ml metilén-klorid és 15 ml trifluor-ecetsav elegyét adjuk hozzá, ezt követően pedig 25 °C-ra melegítjük 1,2 óra leforgása alatt. A reakcióelegyet ezután vákuumban szárazra pároljuk, majd a maradékhoz vizet adunk, a vizes elegyet pedig etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot etil-acetát és dietil-éter 25 : 1 térfogatarányú elegyéböl kristályosítjuk. így halványsárga porként az (1-5) képletü vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 1,05 (m, 2H), 1,45 (m, 1H), 1,75 (m, 4H), 2,79 (m, 2H), 3,95 (q, 4H), 5,05 (s, 2H), 7,30 (m, 6H), 7,50 (d, 1H), 8,25 (s, 1H).

Az (1-6) képletü vegyület a 4. reakcióvázlatban bemutatott módon állít ható elő.

-293-/((2,3-Dihidro-3-oxo-2-[2-(N-CBZ-piperidin-4-il)-etil]-1,2,4-tríazolo[4,3-a]piridin-6-il}-karbonil]-amino/-propionsav- (1-6) képletü vegyület mg (0,18 mmól) (1-5) képletü vegyület 1 ml dimetil-formamiddal készült oldatához egymás után hozzáadunk 40 mg (0,26 mmól) hidroxi-benztriazolt, 87 pl (0,5 mmól) diizopropil-etil-amint, 40 mg (0,26 mmól) etil 2-amino-propionát-hidrokloridot és 50 mg (0,26 mmól) EDC-t. Az így kapott reakcióelegyet ezután 25 °C-on 15 órán át keverjük, majd vízben feloldjuk és a vizes elegyet etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, az előállítani kívánt vegyületnek megfelelő etil-észtert kapva.

Ezt a nyers etil-észtert feloldjuk 5 ml tetrahidrofuránban, majd a kapott oldathoz 5 ml vizet és ezután 0,37 ml 1 N vizes lítium-hidroxid-oldatot adunk. Az így kapott reakcióelegyet 25 °C-on 3 órán át keverjük, majd vízben feloldjuk, ezt követően pedig etil-acetáttal extrahálást végzünk. Az extraktumot vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, a 201 -203 °C olvadáspontú (bomlik) (1-6) képletü vegyületet kapva.

Az (1-7) képletü vegyület előállítását az 5. reakcióvázlatban mutatjuk be.

3-/(((2,3-Dihidro-3-oxo-2-(2-piperidin-4-il)-etil]-1,2,4-triazolo(4,3-a]piridin-6-il}-karbonil]-amino/-propionsav- (1-7) képletü vegyület mg (0,129 mmól) (1-6) képletü vegyület 15 ml acetonitrillel készült oldatához 0 °C-on hozzáadunk 107,0 mg (0,533 mmól) jód-trimetil-szilánt, majd az így kapott reakcióelegyet 0,5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet vízbe kvencseljük, majd dietil-éterrel extraháljuk és szilikagélen

-30kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etanol, ammónium-hidroxid-oldat és víz 10 : 1 : 1 térfogatarányú elegyét használva. Bepárláskor fehér színű habot kapunk. Ennek etanolból végzett kristályosításakor az (1-7) képletü vegyületet kapjuk fehér színű szilárd anyagként, amelynek olvadáspontja 267 - 269 °C.

Az (1-9) képletü vegyület előállítását a 6. reakcióvázlatban mutatjuk be. 2(S)-[6-(Butil-szulfonil)-amino]-3-/[{2,3-dihidro-3-oxo-2-/2-(N-CBZ-piperidin-4-il)-etil/-1,2,4-tríazolo[4,3-a]piridin-6-il}-karbonil]-amino/-propionsav-(1-8) képletü vegyület

Az (1-6) képletü vegyület előállítására ismertetett módon az (1-5) képletű vegyületet az (A-4) képletü vegyülettel kapcsolva az (1-8) képletü vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 8,26 (t, 1H), 8,50 (s, 1H), 7,63 (d, 1H), 7,54 (d, 1H), 7,4 - 7,31 (m, 6H), 5,01 (s, 2H), 4,10 (m, 1H), 3,96 (m, 4H), 3,60 (m, 1H), 3,46 (m, 1H), 2,95 (t, 2H), 2,73 (széles m, 2H), 1,71 (m, 2H),

1,53 (m, 2H), 1,46 (m, 1H), 1,01 (m, 2H), 0,83 (t, 3H).

2(S)-[(n-Butil-szulfonil)-amino]-3-/[{2,3-dihidro-3-oxo-2-/2-(piperidin-4-il)-etil/-1,2,4-triazolo[4,3-a]piridin-6-il}-karbonil]-amino/-propionsav - (1-9) képletü vegyület

Ha az (1-8) képletü vegyületet trimetil-szilil-jodiddal kezeljük acetonitrilben az (1-7) képletü vegyület előállításánál ismertetett módon, akkor az (1-9) képletü vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, D₂O): δ 8,10 (s, 1H), 7,43 (d, 1H), 7,15 (d, 1H), 4,00 (m, 4H), 3,60 (d, 2H), 3,31 (m, 2H), 3,23 (d, 2H), 3,93 (m, 2H), 3,81 (t, 2H), 1,93 (d, 2H), 1,80 (m, 2H), 1,6-1,23 (m, 7H), 0,85 (t, 3H).

-31 A (2-3) képletű vegyület előállítását a 7. reakcióvázlatban mutatjuk be.

Metil 6-metil-piridin-3-karboxilát - (2-2) képletű vegyület

Csepegtető tölcsérrel, függőleges visszafolyató hűtővel és kalcium-kloridot tartalmazó szárítócsővel felszerelt, 250 ml térfogatú háromnyakú lombikba bemérjük 5 g (36,5 mmól) 6-metil-nikotinsav, azaz a (2-1) képletű vegyület 100 ml vízmentes metanollal készült oldatát, majd az oldatot jégből és acetonból álló fürdőben -15 °C-ra lehűtjük és ezután cseppenként hozzáadunk 5 ml (69,1 mmól) SOCI₂-ot. Az oldatot ezután visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk, majd lehűtjük és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A visszamaradt fehér színű csapadékhoz 60 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk, majd 50 - 50 ml metánnal háromszor extrahálást végzünk. Az egyesített extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott olajat állás közben kristályosodni hagyjuk, amikor fehér csapadékként a (2-2) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 9,05 (d, J=1,4 Hz, 1H), 8,08 (dd, J=1,4 és

6,8 Hz), 7,19 (d, J=6,8 Hz, 1H), 3,98 (s, 3H), 2,63 (s, 3H).

Metil 6-(bróm-etil)-piridin-3-karboxilát - (2-3) képletű vegyület

10,6 g (71,5 mmól) (2-2) képletú vegyülethez hozzáadunk 12,73 g (71,5 mmól) NBS-t, 100 mg benzoil-peroxidot és 200 ml szén-tetrakloridot, majd közömbös atmoszférában visszafolyató hűtő alkalmazásával 18 órán át forralást végzünk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük és bepároljuk, majd a kapott viszkózus narancs színű olajat flash-kromatografálásnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként 20 térfogat% etil-acetátot tartalmazó hexánt használva. így az előállítani kívánt (2-3) képletú vegyületet kapjuk.

• · · • ·

-32¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 9,05 (d, J=1,4 Hz, 1H), 8,08 (dd, J=1,4 és

6,8 Hz), 7,19 (d, J=6,8 Hz, 1H), 5,38 (s, 2H), 3,98 (s, 3H).

A (2-6) képletü vegyület előállítását a 8. reakcióvázlatban mutatjuk be.

Metil 6-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil-amino]-metil-piperidin-3-karboxilát - (2-5) képletü vegyület

1,0 g (4,34 mmól) (2-3) képletú vegyület, 2,16 g (10,0 mmól) (2-4) képletü vegyület és 0,66 g (4,4 mmól) kálium-karbonát 100 ml vízmentes acetonitrillel készült keverékét bemérjük 250 ml-es reakcióedénybe, majd visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forralást végzünk. Hűtés és szűrés után a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a maradékot szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként 10 térfogat% metanolt tartalmazó etil-acetátot használva. így sárga színű maradékként (2-5) képletü vegyületet kapunk. ¹H-NMR (CDCI3): δ 9,18 (d, J=1,4 Hz, 1H), 8,15 (dd, J=1,4 és 6,8 Hz, 1H), 7,39 (d, J=6,8 Hz, 1H), 4,08 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,98 (s, 2H), 3,95 (s, 3H), 2,75 (átlapoló m, 6H), 1,78 (d, J=12 Hz, 2H), 1,5 (átlapoló m, 4H),

1,4 (s, 9H), 0,98 (m, 2H).

Metil 1-(klór-karbonil)-2,3-dihidro-3-oxo-2-/[2-(N-Boc-piperídin-4-il)-etil]-imidazo[1,5-a]piridin-6-il/-karboxilát - (2-6) képletü vegyület

480 mg (1,27 mmól) (2-5) képletü vegyület 50 ml toluollal készült oldatához hozzáadunk 645 ml (4,08 mmól) Ν,Ν-dimetil-anilint, majd az így kapott elegyet 0 °C-ra lehűtjük. Ezután 30 perc leforgása alatt cseppenként beadagoljuk 1,13 g (3,18 mmól) trifoszgén 15 ml toluollal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet ezt követően 100 °C-on melegítjük 1,5 órán át, majd lehűtjük, kétszer 1 N sósavoldattal, egyszer vízzel és egyszer telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk (mindegyik mosófolyadékból 50 - 50 ml-t használva),

-33vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. így 515 mg mennyiségben sárga kristályos csapadékként a (2-6) képletü vegyületet kapjuk. ¹H-NMR (CDCIs): δ 8,82 (d, J=1,4 Hz, 1H), 8,25 (d, J=6,8 Hz, 1H), 7,91 (d,

J=6,8 Hz, 1H) (dd, J=1,4 és 6,8 Hz, 1H), 4,08 (széles d, J=12 Hz, 2H),

3,98 (s, 2H), 3,95 (s, 3H), 2,75 (átlapoló m, 6H), 1,78 (d, J=12 Hz, 2H),

1,5 (átlapoló m, 4H), 1,4 (s, 9H), 0,98 (m, 2H).

A (2-7) képletú vegyület előállítását a 9. reakcióvázlatban mutatjuk be.

Metil 1-[(N, N-dietil-amino)-karbonil]-2,3-dihidro-3-oxo-2-/[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-imidazo[1,5-a]piridin-6-il/-karboxilát - (2-7) képletú vegyület

0,3 g (0,64 mmól) (2-6) képletü vegyület 100 ml diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 105 mg (0,97 mmól) dietil-amin-hidrokloridot és 50 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot, majd az így kapott kétfázisú elegyet 1 órán át keverjük, ezután a szerves fázist elválasztjuk, először 10 %-os citromsav-oldattal, majd 50 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, a (2-7) képletü vegyületet kapva.

¹H-NMR (CDCIs): δ 8,45 (d, J=1,4 Hz, 1H), 7,15 (dd, J=1,4és6,8 Hz, 1H), 6,78 (d, J=6,8 Hz, 1H), 4,08 (m, 4H), 3,95 (s, 3H), 3,51 (m, 4H), 2,75 (m, 3H),

1,78 (d, J=12 Hz, 2H), 1,5 (átlapoló m, 4H), 1,4 (s, 9H), 1,1 (t, 6H), 0,98 (m, 2H).

A (2-9) képletü vegyület a 10. reakcióvázlatban bemutatott módon állít ható elő.

• · ·

-34Terc-Butil 1-/[(N, N-dietil-amino)-karbonil]-2,3-dihidro-3-oxo-2-[2-(N-Boc-pipendin-4-il)-etil]-imidazo[1,5-a]piridin-6-il]-karbonil/-amino-propionát - (2-8) képletü vegyűlet

315 mg (0,64 mmól) (2-7) képletú vegyűlet 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 15 ml vizet és 0,725 ml 1 N nátrium-hidroxid-oldatot, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3,5 órán át keverjük. Ezt követően a szerves oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a vizes maradékot citromsavval megsavanyítjuk, ezután pedig diklór-metánnal többször extraháljuk. A szerves extraktumokat vízzel, majd telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, az előállítani kívánt savat kapva.

¹H-NMR (CDCIs): δ 8,32 (d, J=1,4 Hz,1H), 7,10 (dd, J=1,4 és 6,8 Hz, 1H), 6,78 (d, J=,8 Hz, 1H), 4,08 (m, 4H), 3,51 (m, 4H), 2,75 (m, 3H), 1,78 (d,

J=12 Hz, 2H), 1,5 (átlapoló m, 4H), 1,4 (s, 9H), 1,1 (t, 6H), 0,98 (m, 2H).

Ebből a savból 105 mg-ot (0,215 mmól) feloldunk 10 ml diklór-metánban, majd az oldathoz 48 ml (0,47 mmól) trietil-amint adunk, és az így kapott elegyet -10 °C-ra lehűtjük. Ezután beadagolunk 30 ml (2,36 mmól) izobutil klór-formiátot, majd az így kapott reakcióelegyet -10 °C-on 30 percen át keverjük. Ezután a reakcióelegyhez hozzáadjuk 58,7 mg (0,323 mmól) β-alanin-terc-butil-észter-hidroklorid és 32 ml (0,323 mmól) trietil-amin 10 ml metilén-kloriddal készült oldatát, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékletre melegítjük. Ezután a reakcióelegyet 10 - 10 ml 10 %-os vizes citromsavval, vízzel és telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, bepároljuk és kromatografáljuk, a (2-8) képletú vegyületet kapva.

-35¹H-NMR (CDCh): δ 8,16 (s, 1H), 7,02 (d, J=6,8 Hz, 1H), 6,78 (d, J=6,8 Hz, 1H),

6,63 (t, J=5,6 Hz, 1H), 4,08 (m, 4H), 3,51 (m, 6H), 2,75 (m, 2H), 2,45 (m, 2H), 1,78 (d, J=12 Hz, 2H), 1,5 (átlapoló m, 6H), 1,4 (s, 9H), 1,37 (s, 9H), 1,1 (t, 6H), 0,98 (m, 2H).

-[(N, N-Dietil-amino)-karbonil]-2,3-dihidro-3-oxo-2-/[(2-(piperidin-4-il)-etil}-imidazo[1,5-a]piridin-6-il]-karbonil/-propionsav -(2-9) képletű vegyület

100 mg (0,16 mmól) (2-8) képletű vegyület 20 ml etil-acetáttal készült oldatán 0 °C-on 5 percen át vízmentes hidrogén-klorid gázt bocsátunk át, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük. Ezt követően az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk, majd a maradékot etil-acetáttal eldörzsöljük és szűrjük, a (2-9) képletú vegyületet kapva.

¹H-NMR (DMSO-d₆): δ 8,90 (széles s, 1H), 8,60 (széles s, 1H), 8,3 (s, 1H), 7,6 (t, 3H), 7,1 (d, 1H), 6,89 (d, 1H), 4,08 (m, 4H), 3,51 (m, 6H), 2,75 (m,

2H), 2,45 (m, 2H), 1,78 (d, J=12 Hz, 2H), 1,5 (átlapoló m, 6H), 1,1 (t,

6H), 0,98 (m, 2H).

A (2-4) képletú vegyület a 11. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etanol - (2-11) képletű vegyület

130 g (1,0 mól), az Aldrich cégtől beszerezhető (2-10) képletű 4-piperidin-2-etanol 700 ml dioxánnal készült oldatát lehűtjük 0 °C-ra, majd hozzáadunk 336 ml (1,0 mól) 3 N nátrium-hidroxid-oldatot és 221,8 g (1,0 mól) di-terc-butil-dikarbonátot. A jeges fürdőt ezután eltávolítjuk, majd a reakcióelegyet 1 éjszakán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet bepároljuk, a maradékot vízzel hígítjuk és többször dietil-éterrel extraháljuk. Az egyesített été• · V · • · ·<·

-36res fázisokat telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, a (2-11) képletű vegyületet kapva.

Vékonyrétegkromatográfiás Rf-értéke 0,37 futtatószerként etil-acetát és hexánok 1 : 1 térfogatarányú elegyét használva és a festést ninhidrinnel végezve.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 4,07 (széles s, 2H), 3,7 (széles s, 2H), 2,7 (t,

J=12,5 Hz, 2H), 1,8 - 1,6 (m, 6H), 1,51 (s, 9H), 1,1 (ddd, J=4,3, 12,5, 12 Hz, 2H).

2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil-jodid - (2-12) képletű vegyület

10,42 g (0,048 mól) (2-11) képletű vegyület 400 ml benzollal készült oldatához szobahőmérsékleten hozzáadunk 4,66 g (0,068 mól) imidazolt, 15,24 g (0,05 mól) trifenil-foszfint és 0,048 mól elemi jódot. 6 óra elteltével a reakcióelegyet szűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, sötét színű maradékot kapva. Ezt azután flash-kromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként 10 térfogat% etil-acetátot tartalmazó hexánelegyet használva, így sárga színű olajként a (2-12) képletű vegyületet kapjuk.

2-(N-Boc-pipendin-4-il)-etil-amin - (2-4) képletű vegyület

27,9 g (0,082 mól) (2-12) képletű vegyület 400 ml dimetil-szulfoxiddal készült oldatához szobahőmérsékleten hozzáadunk 5,01 g (0,086 mól) nátrium-azidot, majd az így kapott oldatot 65 °C-on 2 órán át melegítjük. Lehűtése után a reakcióelegyet 250 ml etil-acetáttal hígítjuk, majd 100 -100 ml vízzel kétszer, ezután pedig 50 -50 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal kétszer extrahálást végzünk. Magnézium-szulfát fölött végzett szárítás és az oldószer eltávolítása után az előállítani kívánt azidot kapjuk sárga színű olajként, mely-37nek vékonyrétegkromatográfiás Rf-értéke 0,5 szilikagélen, futtatószerként 70 térfogat% acetont tartalmazó hexánt használva.

Ebből az azidból 19,3 g (0,076 mól) 400 ml tetrahidrofurán és 195 ml víz elegyével készült oldatához egyszerre szobahőmérsékleten hozzáadunk 80,0 g (0,305 mól) trifenil-foszfint, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Ezt követően a szerves oldószereket vákuumban eltávolítjuk, majd a maradék pH-értékét 10 %-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 2-re beállítjuk. Ezután 100 -100 ml etil-acetáttal négyszer extrahálást végzünk, majd az egyesített extraktumot 100 - 100 ml 10 %-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal kétszer extraháljuk. Az egyesített vizes fázis pHértékét 2 N nátrium-hidroxid-oldattal 10-re beállítjuk, majd 200 - 200 ml diklórmetánnal négyszer extrahálást végzünk. Az egyesített extraktumot magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert eltávolítjuk, olaj formájában a (24) képletű vegyületet kapva, amelynek Rf-értéke 0,3 szilikagélen, eluálószerként 10 % metanolt tartalmazó kloroformos ammónia-oldatot használva.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 4,05 (széles, 2H), 2,72 (t, J=7,2 Hz, 2H), 2,62 (m, 2H), 1,64 (d, J=12,2 Hz, 2H), 1,43 (s, 9H), 1,42 - 1,32 (m, 5H), 1,09 (m, 2H).

A (3-2) képletú vegyület előállítását a 12. reakcióvázlatban mutatjuk be.

Dimetil 1 -(2-bróm-etil)-pirazol-3,5-dikarboxilát - (3-2) képletű vegyület g (431 mmól) pirazol-3,5-dikarbonsav 1 liter vízmentes metanollal készült oldatát vízmentes hidrogén-klorid gázzal kezeljük 30 percen át, majd ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűlni és 16 órán át állni hagyjuk. Ezután az oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forraljuk, majd lehűtjük és az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A kapott

* · · · · ·· ···· «·

-38fehér színű csapadékhoz ezután 600 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk, majd 500 - 500 ml diklór-metánnal háromszor extrahálást végzünk. Az egyesített extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott fehér színű csapadékot ezután metanolból átkristályosítjuk vízmentes dietil-éter adagolása mellett, amikor dimetil pirazol-3,5-dikarboxilátot, azaz a (3-1 a) jelölésű vegyületet kapjuk. ¹H-NMR (CDCIs): δ 7,38 (s, 1H), 3,98 (s, 3H), 3,93 (s, 3H).

Az így kapott észterből 5,0 g (27,2 mmól) 150 ml vízmentes acetonitrillel készült oldatához hozzáadunk 5,2 g (40,0 mmól) kálium-karbonátot és 25,0 ml (291 mmól) 1,2-dibróm-etánt, majd az így kapott reakcióelegyet argongáz-atmoszférában visszafolyató hűtő alkalmazásával forrásba hozzuk. 25 percen át tartó forralást követően a kapott szuszpenziót lehűtjük, szűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot nagyvákuumban 12 órán át tartjuk, majd a képződött fehér színű csapadékot hexánból átkristályosítjuk, fehér színű csapadékként a (3-2) képletü vegyületet kapva. ¹H-NMR (CDCIs): δ 7,38 (s, 1H), 5,03 (t, J=8,2 Hz, 2H), 3,98 (s, 3H), 3,93 (s, 3H), 3,75 (t, J=8,5 Hz, 2H).

A (3-3) képletü vegyület előállítását a 13. reakcióvázlatban mutatjuk be. Metil [4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-/2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil/-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karboxilát - (3-3) képletü vegyület

Nitrogéngáz-atmoszférában 14,0 g (48,0 mmól) (3-2) képletü vegyület, 25 ml (144 mmól) diizopropil-etil-amin, 12,0 g (52,6 mmól) Boc-4-(amino-etil)-piperidin és 2,39 g (0,3 mmól) kálium-jodid 250 ml acetonitrillel készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával 4,5 órán át forraljuk, majd lehűtjük, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott sárga színű maradékot szilika-39gélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. így szürkésfehér kristályos csapadékként a (3-3) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,15 (s, 1H), 4,29 (t, J=7,0 Hz, 2H), 3,93 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,76 (s, 3H), 3,61 (t, J=5,3 Hz, 2H), 3,42 (t, J=7,3 Hz, 2H), 2,65 (t, J=7,6 Hz, 2H), 1,55 (d, J=12,5 Hz, 2H), 1,38 (m, 2H), 1,33 -1,25 (m, 1H), 1,27 (s, 9H), 1,01 (m. 2H).

90,81 mg (0,223 mmól) (3-3) képletű vegyület 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadjuk 14,05 g (0,335 mmól) lítium-hidroxid 10 ml vízzel készült oldatát, majd az így kapott reakcióelegyet 60 °C-on tartjuk 2,5 órán át. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, majd a metanolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A visszamaradt vizes fázist 10 %-os vizes citromsav-oldattal megsavanyítjuk, majd 50 - 50 ml diklór-metánnal kétszer extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk, az előállítani kívánt savat kapva fehér csapadékként.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,43 (s, 1H), 4,48 (t, J=7,0 Hz, 2H), 4,01 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,77 (t, J=5,3 Hz, 2H), 3,51 (t, J=7,3 Hz, 2H), 2,71 (t, J=8,3 Hz, 2H),1,72 (d, J=12,5 Hz, 2H), 1,53 (m, 2H), 1,42 - 1,37 (m, 1H), 1,35 (s, 9H), 1,10 (m, 2H).

A (3-4) képletű vegyület a 14. reakcióvázlatban bemutatott módon állít ható elő.

-40(2S)-[(n-Butil-szulfonil)-amino-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il)-karbonil]-amino/-propionsav - (3-4) képletű vegyület

4,98 g (12,72 mmól) (3-3) képletú vegyület és 1,53 ml (14,00 mmól) N-metil-morfolin 100 ml tetrahidrofuránnal készült, 0 °C-ra lehűtött oldatához hozzáadunk 1,75 ml (13,35 mmól) izobutil klór-formiátot, majd az így kapott reakcióelegyet száraz nitrogéngáz-atmoszférában keverjük. 1 óra elteltével egy aliquot nagy felbontóképességű folyadékkromatografálással végzett elemzése azt mutatja, hogy a reakció több, mint 90 %-ban teljes. Ezután a kivált N-metil-morfolin-hidrokloridot kiszűrjük, majd a szúrletet beleöntjük 4,30 g (16,54 mmól) (A-4) képletű vegyület, 4,27 ml (33,10 mmól) diizopropil-etil-amin, 60 ml tetrahidrofurán és 20 ml víz alkotta oldatba. Ezt követően a tetrahidrofuránt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a visszamaradt vizes részt telített vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk. Ezután 200 - 200 ml etil-acetáttal háromszor extrahálást végzünk, majd az egyesített extraktumot nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. így vörös színű olajat kapunk, amelyből a (3-4) képletű vegyület fehér csapadékként kiválik.

¹H-NMR (DMSO-de): δ 8,31 (t, J=6 Hz, 1H), 7,62 (d, J=8,5 Hz, 1H), 7,01 (s,

1H), 4,43 (t, J=6,6 Hz, 2H), 4,11 (m, 1H), 3,92 (d, J=12 Hz, 2H), 3,80 (t, J=6,6 Hz, 2H), 3,51 (t, J=7,3 Hz, 2H), 3,65 (m, 2H), 3,51 (t, J=6,8 Hz, 2H), 2,96 (t, J=7,2 Hz, 2H), 1,70 (d, J=11 Hz, 2H), 1,53 (m, 2H), 1,60 -1,49 (átlapoló m, 5H), 1,40 (s, 9H), 1,28 (q, J=7,1 Hz, 2H), 1,05 (m, 2H), 0,79 (t, J=7,1 Hz, 3H).

-41 2(S)-[(n-Butil-szulfonil)-amino]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il)-karbonil]-amino/-propionsav-monohidrokloríd - (3-5) képletú vegyület

278 mg (0,437 mmól) (3-4) képletü vegyület 30 ml etil-acetáttal készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd 3 percen át gáz alakú hidrogén-kloridot buborékoltatunk át rajta. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, majd 30 percen át keverjük és ezután forgó vákuumbepárlóban szárazra pároljuk. A visszamaradt fehér csapadékot etanol és víz 90 : 10 térfogatarányú elegyéböl átkristályosítjuk, majd kiszűrjük és vákuumban foszfor-pentoxid fölött megszárítjuk. így a (3-5) képletü vegyületet kapjuk fehér csapadékként. ¹H-NMR (DMSO-de): δ 8,95 (széles s, 1H), 8,33 (t, J=5,7 Hz, 1H), 7,64 (d,

J=9 Hz, 1H), 7,02 (s, 1H), 4,35 (t, J=5,1 Hz, 2H), 4,10 (m, 1H), 3,81 (t,

J=5,2 Hz, 2H), 3,6 - 3,4 (m, 4H), 3,21 (d, J=10,5 Hz, 2H), 2,95 (t,

J=7,8 Hz, 2H), 2,81 (széles m, 2H), 1,96 (d, J=11 Hz, 2H), 1,62 - 1,2 (átlapoló multiplettek, 9H), 0,80 (t, J=7,3 Hz, 2H).

A (4-1 a) képletú vegyületet a 15. reakcióvázlatban bemutatott módon állítjuk elő.

Metil 2(S)-N-benzil-oxi-karbonil-amino-3-amino-propionát-hidroklorid - (4-1 a) képletú vegyület

Kereskedelmi forgalomban kapható, éspedig a Fluka cégtől beszerezhető 2(S)-N-benzil-oxi-karbonil-amino-3-amino-propionsavat metanolos sósavoldatban visszafolyató hűtő alkalmazásával 2,5 órán át forralunk, majd a reakcióelegyet bepároljuk, a kapott maradékot pedig metanol és dietil-éter elegyéböl kristályosítjuk. így fehér csapadékként a (4-1 a) képletü vegyületet kapjuk.

-42¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d_e): δ 7,63 (m, 5H), 5,93 (d, 1H), 5,15 (s, 2H), 4,56 (m, 1H), 3,95 - 3,83 (m, 2H), 3,73 (s, 2H).

A (4-3) képletü vegyület a 16. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

Metil 2(S)-[(CBZ)-amino]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionát - (4-2) képletü vegyület

Nitrogéngáz-atmoszférában 5,6 g (14,0 mmól) (3-3) képletü vegyület,

4,5 g (15,5 mmól) N_a-Cbz-L-2,3-diamino-propionsav-metil-észter-hidroklond,

2,37 g (15,5 mmól) HOBT és 4,1 ml (29,5 mmól) trietil-amin 65 ml vízmentes dimetil-formamiddal készült oldatát szobahőmérsékleten 48 órán át keverjük, majd a dimetil-formamidot csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot 700 ml etil-acetátban feloldjuk. Az így kapott oldatot egymás után 100 ml telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 100 ml vízzel, 100 ml 10 %-os citromsav-oldattal, 100 ml vízzel és 100 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A kapott átlátszó üveges csapadékot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 3 térfogat% metanolt tartalmazó diklór-metánt használva. így a tiszta (4-2) képletü vegyületet kapjuk fehér színű csapadékként. ¹H-NMR (CDCI₃): δ 7,43 (m, 5H), 7,35 (s, 1H), 7,18 (t, J=6,5 Hz, 1H), 5,98 (d,

J=6,8 Hz, 1H), 5,09 (s, 2H), 4,59 (m, 1H), 4,38 (m, 2H), 4,10 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,8 (s, 3H), 3,73 (t, J=5,3 Hz, 2H), 2,71 (t, J=8,3 Hz, 2H),

1,72 (d, J=12,5 Hz, 2H), 1,53 (m, 2H), 1,42 - 1,37 (m, 1H), 1,35 (s, 9H),

1,10 (m,2H).

Metil 2(S)-amino-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionát - (4-3) képletű vegyüiet

6,3 g (10,26 mmól) (4-2) képletű vegyüiet 700 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 650 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet hidrogéngáz-atmoszférában 1 atm nyomáson 48 órán át keverjük. Ezt követően a katalizátort Celite márkanevű szűröanyagon végzett szűréssel eltávolítjuk, majd a szűrletet bepároljuk. Az ekkor kapott színtelen üveges anyagot dietil-éterrel eldörzsöljük, majd szűrést végzünk. így fehér csapadékként a (4-3) képletű vegyületet kapjuk. ¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,43 (m, 5H), 7,35 (s, 1H), 7,18 (t, J=6,5 Hz, 1H),

5,98 (d, J=6,8 Hz, 1H), 5,09 (s, 2H), 4,59 (m, 1H), 4,38 (m, 2H), 4,10 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,81 (s, 3H), 3,73 (t, J=5,3 Hz, 2H), 2,71 (t, J=8,3 Hz, 2H), 1,72 (d, J=12,5 Hz, 2H), 1,53 (m, 2H), 1,42 - 1,37 (m, 1H), 1,35 (s, 9H), 1,10 (m, 2H).

A (4-4) képletű vegyületet a 17. reakcióvázlatban bemutatott módon állítjuk elő.

Metil 2(S)-(acetil-amino)-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionát - (4-4) képletű vegyüiet

350 mg (0,69 mmól) (4-3) képletű vegyüiet 10 ml tetrahidrofuránnal készült, 0 °C-ra lehűtött oldatához hozzáadunk 70 ml (0,76 mmól) ecetsavanhidridet, majd az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk. Ezután 18 órán át keverést végzünk, majd a reakcióelegyet bepároljuk. A maradékot feloldjuk 50 ml etil-acetátban, majd a kapott oldatot egymás

-44után 25 ml nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 25 ml vízzel, 25 ml 10 %-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 25 ml vízzel és 25 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd a szerves fázist vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. A kapott színtelen maradékot szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként 3 térfogat% metanolt tartalmazó diklór-metánt használva, így a (4-4) képletű vegyületet kapjuk fehér csapadékként.

¹H-NMR (CDCI₃): δ 7,29 (s, 1H), 7,24 (t, J=6,4 Hz, 1H), 6,81 (d, J=7,6 Hz, 1H),

4.79 (m, 1H), 4,38 (m, 2H), 4,10 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,81 (s, 3H),

3.80 (m, 2H), 3,73 (t, J=5,3 Hz, 2H), 2,71 (t, J=8,3 Hz, 2H), 2,01 (s, 3H),

1.72 (d, J=12,5 Hz, 2H), 1,57 (m, 2H), 1,42 - 1,37 (m, 1H), 1,37 (s, 9H),

1,09 (m, 2H).

2(S)-(Acetil-amino)-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionsav - (4-5) képletű vegyület

203 mg (0,38 mmól) (4-4) képletű vegyület és 0,76 ml (0,76 mmól) 1 N lítium-hidroxid-oldat 5 ml víz, 5 ml metanol és 5 ml tetrahidrofurán elegyével készült oldatát szobahőmérsékleten 1 éjszakán át keverjük, majd a szerves oldószereket csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A visszamaradt oldatot 25 ml vízzel hígítjuk, majd 10 %-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk és ezután etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel, majd telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, a kívánt savat kapva.

¹H-NMR (CDCI3): δ 7,93 (széles, 1H), 7,81 (széles, 1H), 7,29 (s, 1H), 4,79 (m,

1H), 4,348 (m, 2H), 4,10 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,80 (széles m, 2H),

3.73 (széles, t, 2H), 2,71 (t, J=8,3 Hz, 2H), 2,11 (s, 3H), 1,72 (d,

-45J=12,5 Hz, 2H), 1,57 (m, 2H), 1,42 - 1,37 (m, 1H), 1,37 (s, 9H), 1,12 (m, 2H).

Ebből a savból 169 mg-ot (32,8 mmól) feloldunk 50 ml etil-acetátban, majd a kapott oldatot 0 °C-ra lehűtjük és 30 percen át száraz gáz alakú hidrogén-kloriddal kezeljük. Ezt követően az oldatot vákuumban bepároljuk, majd a maradékot vízmentes dietil-éterrel eldörzsöljük, szűrjük és foszfor-pentoxid fölött szárítjuk. így a (4-5) képletű vegyületet kapjuk 150 - 156 °C olvadáspontú, fehér színű csapadékként.

A (4-4) képletű vegyület (4-5) képletű vegyületté való átalakítását a 18. reakcióvázlatban mutatjuk be.

A (4-7) képletű vegyület előállítását a 19. reakcióvázlatban mutatjuk be. 2(S)-[(Cbz-Amino)]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Cbz-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[ 1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionsa v - (4-6) képletű vegyület

Ha a (3-4) képletű vegyület előállítására ismertetett módon a (4-3) képletű vegyületet a Fluka cégtől beszerezhető (4-1) képletű N_a-CBZ-L-2,3-diamino-propionsavval kapcsoljuk, akkor a (4-6) képletű vegyületet, azaz a kétszeresen védett adduktot kapjuk.

2(S)-Amino-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperídin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionsav -(4-7) képletű vegyület

A (4-6) képletű vegyületet szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében hidrogéngázzal kezelve az előállítani kívánt 157 °C olvadáspontú savat kapjuk. Ennek azután eltávolítjuk a Boc-csoportját szokásos módon hidrogén• «

-46-kloriddal etil-acetátban, amikor a tiszta, 195 - 198 ’C olvadáspontú (4-7) képletü vegyületet kapjuk.

A (4-8) képletü vegyület a 20. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

Metil 2(S)-[(n-butil-szulfonil-amino)]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-CBZ-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionát - (4-8) képletü vegyület

0,30 g (0,61 mmól) (4-3) képletü vegyület, 0,16 g (0,91 mmól) n-butil-szulfonil-klorid és N-metil-morfolin 50 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát szobahőmérsékleten 12 órán át keverjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. Az így kapott olajat feloldjuk 50 ml diklór-metánban, majd a kapott oldatot 50 ml 10 %-os kálium-hidrogén-szulfit-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A kapott maradékot szilikagélen kromatografáljuk, a (4-8) képletú vegyületet kapva színtelen üvegszerű anyagként.

¹H-NMR (CDCIa): δ 8,31 (t, J=6 Hz, 1H), 7,62 (d, J=8,5 Hz, 1H), 7,01 (s, 1H),

4,43 (t, J=6,6 Hz, 2H), 4,11 (m, 1H), 3,92 (d, J=12 Hz, 2H), 3,83 (s, 3H),

3,80 (t, J=6,6 Hz, 2H), 3,51 (t, J=7,3 Hz, 2H), 3,65 (m, 2H), 3,51 (t, J=6,8 Hz, 2H),2,96 (t, J=7,2 Hz, 2H), 1,70 (d, J=11 Hz, 2H), 1,53 (m, 2H), 1,60 -1,49 (átlapoló m, 5H), 1,40 (s, 9H), 1,28 (q, J=7,1 Hz, 2H), 1,05 (m, 2H), 0,79 (t, J=7,1 Hz, 3H).

A (5-8) képletü vegyületet a 21. reakcióvázlatban bemutatott műveletsorozatban állítjuk elő.

« ·

-47Dimetil 1-(3-bróm-propil)-pirazol-3,5-dikarboxilát - (5-1) képletű vegyület

A (3-2) képletű vegyület előállítására ismertetett módon (3-1 a) képletű vegyületböl 1,3-dibróm-propán alkalmazásával fehér kristályos csapadékként az (5-1) képletű vegyület állítható elő.

¹H-NMR (CDCI₃): δ 7,38 (s, 1H), 4,95 (t, J=8,2 Hz, 2H), 3,95 (s, 3H), 3,92 (s,

3H), 3,75 (t, J=8,5 Hz, 2H), 2,51 (m, 2H).

Dimetil 1-(3-azido-propil)-pirazol-3,5-dikarboxilát - (5-2) képletű vegyület

1,0 g (3,45 mmól) (5-1) képletű vegyület 10 ml dimetil-szulfoxiddal készült oldatához hozzáadunk 0,883 g (13,8 mmól) nátrium-azidot, majd az így kapott reakcióelegyet 25 °C-on 5 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet 100 ml vízzel hígítjuk, majd 100-100 ml etil-acetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített extraktumot 100 - 100 ml vízzel kétszer, majd 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, színtelen olajként az (5-2) képletű vegyületet kapva.

Metil [5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-4H-pirazolo[1,5-a][ 1,4]diazepin-2-il]-karboxilát- (5-3) képletű vegyület

851 mg (3,25 mmól) (5-2) képletű vegyület 100 ml vízmentes etanollal készült oldatához hozzáadunk 100 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet Parr-féle hidrogénező berendezésben 45 font/négyzethüvelyk nyomáson 5 órán át rázatjuk. Ezután a katalizátort Celite márkanevű szűrőanyag segítségével kiszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, 800 mg mennyiségben színtelen olajat kapva. Az olaj NMR-vizsgálata azt mutatja, hogy 1-(3-amino-propil) dimetil-pirazol-3,5-dikarboxilát »»·· 4« * · * · ···<

·· · ·* · ·· ··· * «

-48és a gyűrűs diazepinon keveréke. Ezt a keveréket feloldjuk 50 ml benzolban, majd a kapott oldatot visszafolyató hűtő alkalmazásával 15 órán át forraljuk, ezt követően pedig bepároljuk. Az így kapott cserszínü csapadékot diklór-metán és hexán elegyéből átkristályosítjuk, 220 -221 °C olvadáspontú, fehér színű csapadékként a (5-3) képletű vegyületet kapva.

¹H-NMR (CDCIs): δ 7,36(s, 1H), 6,42 (széles t, 1H), 4,58 (t, J=8,0 Hz, 2H), 3,95 (s, 3H), 3,39 (dt, J=7,2 Hz, 2H), 2,31 (m, 2H).

Metil [5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-4H-pirazolo[1,5-a][1,4]diazepin-2-il]-karboxilát - (5-5) képletú vegyület

175 mg (0,83 mmól) (5-3) képletű vegyület 50 ml dimetil-formamiddal készült oldatához hozzáadunk 36 mg (0,91 mmól) 60 %-os nátrium-hidridet, majd az így kapott reakcióelegyet nitrogéngáz-atmoszférában -15 °C-on 30 percen át keverjük. Ezután a reakcióelegyhez cseppenként, 20 perc leforgása alatt hozzáadjuk 283 mg (0,83 mmól) (5-4) képletű 2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil-jodid 25 ml dimetil-formamiddal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet -15 °C-on 30 percen át keverjük, majd szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk. Ezután 1 éjszakán át keverést végzünk, majd a dimetil-formamidot csökkentett nyomáson elpárologtatjuk és a maradékot etil-acetátban újraoldjuk. Az így kapott oldatot szűrjük, majd szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. így üvegszerű anyagként a tiszta (5-5) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (CDCIs): δ 7,24 (s, 1H), 4,50 (t, J=7,0 Hz, 2H), 3,93 (széles d,

J=12 Hz, 2H), 3,94 (s, 3H), 3,61 (t, J=5,3 Hz, 2H), 3,42 (t, J=7,3 Hz, 2H), 2,7 (széles t, J=6,3 Hz, 2H), 2,3 (m, 2H), 1,55 (d, J=12,5 Hz, 2H),

1,38 (m, 2H), 1,33 -1,25 (m, 1H), 1,27 (s, 9H), 1,01 (m, 2H).

• ••9 «

-49[5,6,7,8-Tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil-4H-pirazolo[1,5-a][1,4]diazepin-2-il]-karbonsav - (5-6) képletü vegyület

166 mg (0,395 mmól) (5-5) képletü vegyület 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 0,435 ml (0,43 mmól) 1 N nátrium-hidroxid-oldatot, majd az így kapott elegyet szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük és ezután a metanolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A visszamaradt vizes fázist 10 %-os vizes citromsav-oldattal megsavanyítjuk, majd 50 - 50 ml diklór-metánnal kétszer extraháljuk. Az összeöntött szerves extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk, fehér színű csapadékként az (5-6) képletü vegyületet kapva.

¹H-NMR (CDCIs): δ 7,29 (s, 1H), 4,52 (t, J=7,0 Hz, 2H), 4,12 (széles d,

J=12 Hz, 2H), 3,94 (s, 3H), 3,61 (t, J=5,3 Hz, 2H), 3,42 (t, J=7,3 Hz, 2H), 2,7 (széles t, J=6,3 Hz, 2H), 2,3 (m, 2H), 1,55 (d, J=12,5 Hz, 2H),

1,38 (m, 2H), 1,33 - 1,25 (m, 1H), 1,27 (s, 9H), 1,01 (m, 2H).

Etil 2(S)-[(n-butil-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperídin-4-il)-etil]-4H-pirazolo[ 1,5-a][ 1,4]diazepin-2-il}-karbonil]-aminoZ-propionát - (5-7) képletü vegyület

147 mg (0,36 mmól) (5-6) képletü vegyület 5 ml diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 115 mg (0,40 mmól) (A-5) képletü etil 2(S)-n-bután-szulfonamido-3-amino-propionátot, 49 mg (0,36 mmól) HOBT-t és 0,10 ml (0,724 mmól) trietil-amint 50 ml diklór-metánnal készült oldat formájában. Az így kapott reakcióelegyet nitrogéngáz-atmoszférában szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük, majd egymás után 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 20 ml vízzel, 20 ml 10 %-os citromsav-oldattal, 20 ml vízzel és 20 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk. Vízmentes nátrium-szulfát fölött

-50végzett szárítás, szűrés és bepárlás után a kapott átlátszó üvegszerú anyagot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 5 térfogat% metanolt tartalmazó etil-acetátot használva. Igy a tiszta (5-7) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (CDCIa): δ 7,32 (s, 1H), 7,24 (t, J=6,8 Hz, 1H), 5,54 (t, J=7,2 Hz, 1H),

4,43 (t, J=7,8 Hz, 2H), 4,32 (m, 1H), 4,28 (q, J=7,1 Hz, 2H), 4,10 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,85 (m, 2H), 3,61 (t, J=5,3 Hz, 2H), 3,42 (t, J=7,3 Hz, 2H), 3,03 (t, J=7,1 Hz, 2H), 2,7 (széles t, J=6,3 Hz, 2H), 2,3 (m, 2H), 1,65 -1,45 (átlapoló m, 7H), 1,38 (m, 2H), 1,33 -1,25 (m, 1H),

1,37 (s, 9H), 1,30 (t, J=7,4 Hz, 3H), 1,01 (m, 2H), 0,96 (t, J=7,3 Hz, 3H). 2(S)-[(n-Butil-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperidin-4-il)-etil]-4H-pirazolo[ 1,5-a][1,4]diazepin-2-il}-karbonil]-amino/-propionsav - (5-8) képletű vegyület

100 mg (0,156 mmól) (5-7) képletű vegyület 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 160 ml (0,16 mmól) 1 N nátrium-hidroxid-oldatot és 10 ml vizet, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 3,5 órán át keverjük. Ezt követően a metanolt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a visszamaradt vizes fázist 10 %-os vizes citromsav-oldattal megsavanyítjuk. Ezután 50 - 50 ml diklór-metánnal kétszer extrahálást végzünk, majd az egyesített szerves extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, a kívánt savat kapva.

¹H-NMR (CDCIa): δ 17,24 (t, J=6,8 Hz, 1H), 7,28 (s, 1H), 6,0 (d, J=7,2 Hz, 1H),

4,43 (t, J=7,8 Hz, 2H), 4,32 (m, 1H), 4,10 (széles d, J=12 Hz, 2H), 3,85 (m, 2H), 3,61 (t, J=5,3 Hz, 2H), 3,42 (t, J=7,3 Hz, 2H), 3,03 (t, J=7,1 Hz, 2H), 2,7 (széles t, J=6,3 Hz, 2H), 2,3 (m, 2H), 1,65 - 1,45 (átlapoló m,

7Η), 1,38 (m, 2H), 1,33 - 1,25 (m, 1H), 1,37 (s, 9H), 1,01 (m, 2H), 0,96 (t, J=7,3 Hz, 3H).

E savból 89 mg 15 ml etil-acetáttal készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd 3 percen át gáz alakú hidrogén-kloridot buborékoltatunk át rajta. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, 30 percen át keverjük és végül forgó vákuumbepárlóban szárazra pároljuk. A visszamaradt fehér színű csapadékot dietil-éterrel eldörzsöljük, szűrjük és vákuumban foszfor-pentoxid fölött szárítjuk, fehér színű csapadékként az (5-8) képletü vegyületet kapva. ¹H-NMR (DMSO-de): δ 8,59 (széles s, 1H), 8,33 (t, J=5,7 Hz, 1H), 7,64 (d,

J=9 Hz, 1H), 7,02 (s, 1H), 4,35 (t, J=5,1 Hz, 2H), 4,10 (m, 1H), 3,81 (t,

J=5,2 Hz, 2H), 3,6 - 3,4 (m, 4H), 3,21 (d, J=10,5 Hz, 2H), 2,95 (t,

J=7,8 Hz, 2H), 2,81 (széles m, 2H), 1,96 (d, J=11 Hz, 2H), 1,62 - 1,2 (átlapoló multiplettek, 9H), 0,80 (t, J=7,3 Hz, 2H).

A (6-3) képletü vegyűlet a 22. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

Etil-[3-oxo-2-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-oktahidro-imidazo[1,5-a]pirídin-6-il]-karboxilát - (6-1A és 6-1B) képletü vegyületek

514 mg (1,1 mmól) (2-6) képletü vegyűlet 25 ml acetonnal készült oldatához hozzáadunk 10 ml vizet, majd az így kapott keveréket 60 °C-on tartjuk

3,5 órán át. Ezt követően az acetont csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a képződött sárga csapadékot kiszűrjük. Ezt a nyers anyagot feloldjuk 100 ml toluolban, majd visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át forralást végzünk. Ezután a toluolt elpárologtatjuk, amikor sárga színű csapadékot kapunk.

Ebből a csapadékból 500 mg-ot (1,11 mmól) feloldunk 100 ml etanolban, majd a kapott oldathoz 75 mg, 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós

-52palládiumkatalizátort adunk. Az így kapott reakcióelegyet Parr-féle hidrogénező berendezésben 55 font/négyzethüvelyk nyomáson 13 órán át rázatjuk. Ezután a katalizátort Celite márkanevű szűrési segédanyag segítségével kiszűrjük, majd a szűrletböl az oldószert elpárologtatjuk. A kapott színtelen olajat szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 70 % etil-acetátból és 30 % hexánból álló elegyet használva. így 268 mg mennyiségben a (6-1 A) képletú cisz-terméket és 132 mg mennyiségben a (6-1B) transzterméket kapjuk.

(6-1 A) izomer:

¹H-NMR (CDCI₃): δ 4,15 (m, 1H), 4,06 (m, 2H), 3,68 (s, 3H), 3,41 (m, 2H), 3,22 (m, 1H), 2,90 (m, 1H), 2,80 (m, 2H), 2,68 (m, 2H), 2,43 (m, 1H), 2,16 (m, 1H), 1,81 (m, 1H), 1,69 (m, 2H),1,60(m, 1H), 1,45 (s, 9H), 1,43 (m, 3H),

1,39 (m, 1H), 1,11 (m, 2H).

(6-1B) izomer:

¹H-NMR (CDCI3): δ 4,34 (m, 1H), 4,06 (m, 2H), 3,69 (s, 3H), 3,40 (m, 3H), 3,36 (m, 1H), 3,30 (m, 1H), 3,11 (m, 1H), 2,89 (m, 1H), 2,84 (m, 1H), 2,67 (m, 2H), 2,63 (m, 1H), 2,30 (m, 1H), 1,69 (m, 2H), 1,67 (m, 2H), 1,60 (m, 1H), 1,45 (s, 9H), 1,41 (m, 1 H),1,09 (m, 2H).

Terc-Butil (±)-cisz-/[{3-oxo-2-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-oktahidro-imidazo[1,5-a]piridin-6-il)karbonil]-amino/-propionát -(6-2) képletű vegyület

Metanol és víz elegyében a (6-1 A) képletű vegyületet hidrolizáljuk 1 N nátrium-hidroxid-oldattal az (1-6) képletű vegyület előállítására ismertetett módon, amikor a kívánt savat kapjuk. Ezt azután a (2-8) képletű vegyület elöállí-53tására ismertetett módon β-alanin-terc-butil-észterrel kapcsoljuk, a (6-2) képletü vegyületet kapva.

¹H-NMR (CDCI₃): δ 6,32 (t, 1H), 4,06 (m, 2H), 3,98 (m, 1H), 3,56 (m, 5H), 3,21 (m, 2H), 2,91 (m, 1H), 2,92 (m, 1H), 2,80 (m, 2H), 2,40 (t, 2H), 2,23 (m, 1H), 2,09 (m, 1H), 1,81 (m, 3H), 1,69 (m, 2H), 1,60 (m, 1H), 1,45 (s, 18H), 1,43 (m, 3H), 1,11 (m, 2H).

(±)-cisz-/[{3-Oxo-2-[2-(pipendin-4-il)-etil]-oktahidro-imidazo[1,5-a]piridin-6-il}-karbonil]-amino/propionsav - (6-3) képletü vegyület

65,3 mg (0,13 mmól) (6-2) képletú vegyület 10 ml vízmentes diklór-metánnal készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd hozzáadunk 0,200 ml trifluor-ecetsavat. Az így kapott oldatot 1 órán át keverjük, majd csökkentett nyomáson szárazra pároljuk, a tiszta (6-3) képletú vegyületet kapva.

¹H-NMR (CD3OD): δ 4,06 (m, 2H), 3,91 (m, 1H), 3,56 (m, 5H), 3,21 (m, 2H),

2,91 (m, 1H), 2,92 (m, 1H), 2,80 (m, 2H), 2,40 (t, 2H), 2,23 (m, 1H), 2,09 (m, 1H), 1,81 (m, 3H), 1,68 (m, 2H), 1,60 (m, 1H), 1,28 (m, 3H), 0,91 (m, 2H).

A (7-3) képletü vegyületet a 23. reakcióvázlatban bemutatott módon állíthatjuk elő.

Metil (2S)-[(N-CBZ-amino-szulfonil)-amino]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-BOC-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-aminoZ-propionát - (7-1) képletü vegyület

45,1 pl (0,508 mmól) klór-szulfamil-izocianát metilén-kloriddal készült, 0 °C-ra lehűtött oldatához hozzáadunk 53 ml (0,508 mmól) benzil-alkoholt, majd az így kapott reakcióelegyet 0 °C-on 90 percen át állni hagyjuk. Ezután hozzáadjuk 250 mg (0,508 mmól) (4-3) képletú vegyület és 142 ml (1,02 mmól) metilén-kloriddal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk, majd 18 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegy pH-értékét 3,0-ra beállítjuk vizes nátrium-hidrogén-szulfát-oldattal, majd 10 -10 ml metilén-kloriddal háromszor extrahálást végzünk. A szerves extraktumokat egyesítjük, bepároljuk és a maradékot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 95 térfogat% metilén-klorid és 5 térfogat% metanol elegyét használva. így a (7-1) képletú vegyületet kapjuk. ¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 1,40 (s, 9H), 2,65 (t, 2H), 3,65 (s, 3H), 5,10 (s, 2H), 6,65 (d, 1H), 7,2 - 7,5 (m, 6H), 8,90 (s, 1H).

2(S)-[(N-CBZ-Amino-szulfonil)-amino]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il}-karboxil]-amino}-propionsav - (7-2) képletű vegyület

100 mg (7-1) képletű vegyület 5 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 0,6 ml 1 N lítium-hidroxid-oldatot, majd az így kapott keveréket szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet vizes nátrium-hidrogén-szulfát-oldat pH = 3,0 értékig való hozzáadása útján kvencseljük, majd 15 -15 ml etil-acetáttal kétszer extrahálást végzünk. Az extraktumok bepárlásakor a kívánt savat kapjuk.

¹H-NMR: δ 1,4 (s, 9H), 2,6 (széles, t, 2H), 7,1 - 7,2 (széles m, 5H), 7,3 (s, 1H).

Ezt a savat feloldjuk etil-acetátban, majd a kapott oldatot -5 °C-ra lehűtjük és ezután gáz alakú hidrogén-kloriddal kezeljük. Végül a reakcióelegyet bepároljuk, majd etil-acetáttal átöblítjük. így a 200 °C-nál magasabb olvadáspontú (bomlik) (7-2) képletú vegyületet kapjuk.

-55Elemzési eredmények:

számított: C% = 44,86 H% = 5,92 N% = 14,20;

talált: C% = 44,50 H% = 6,09 N% = 13,80.

2(S)-(Amino-szulfonil)-amino-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2(piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il)-karbonil]-amino/propionsav - (7-3) képletú vegyület mg (7-2) képletü vegyület 20 ml metanollal készült oldatához hozzáadunk 35 mg 10 tömeg% fémtartalmú szénhordozós palládiumkatalizátort, majd az így kapott reakcióelegyet 1 atm nyomáson 18 órán át hidrogénezzük. Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük, majd a szűrletet bepároljuk, 46 mg mennyiségben olajat kapva. Ezt az olajat feloldjuk etil-acetátban, majd az oldatot 0 °C-ra lehűtjük és gáz alakú hidrogén-kloridot buborékoltatunk át rajta 30 percen át. A reakcióelegy bepárlásakor 200 °C-nál magasabb olvadáspontú, fehér színű csapadék alakjában (7-3) képletü vegyületet kapunk. FAB-tömegspektrum, M+1 = 458.

A (8-5) képletú vegyületet a 24. reakcióvázlatban bemutatott módon állíthatjuk elő.

Dietil 1-(2-bróm-etil)-pirrol-2,4-dikarboxilát- (8-2) képletü vegyület

5,50 g (29,4 mmól) dietil pirrol-2,4-dikarboxilát 200 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát jeges fürdőben lehűtjük, majd folyamatosan hozzáadjuk

6,5 g (68,6 mmól) 60 %-os nátrium-hidrid 50 ml tetrahidrofuránnal készült szuszpenzióját. A reakcióedényt ezután szobahőmérsékletre felmelegítjük, majd szobahőmérsékleten 1 órán át való keverést követően 25,2 ml (294 mmól) 1,2-dibróm-etánt adagolunk. A reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 24 órán át forraljuk, majd 50 ml vizet adagolunk be. Ezután a reak-

-56cióelegyet forgó vákuumbepárlóban a tetrahidrofurán elpárologtatósának vetjük alá, majd a maradékhoz 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adagolunk, ezt követően 50 - 50 ml metilén-kloriddal négyszer extrahálást végzünk, majd az egyesített szerves extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, a szárítószert kiszűrjük és a szűrletet forgó vákuumbepárlóban bepároljuk. Az ekkor kapott sárga színű csapadékot hexán és etil-acetát 80 : 20 térfogatarányú elegyéből átkristályosítjuk, sárga színű csapadékként a (8-2) képletü vegyületet kapva.

¹H-NMR (DMSO-de): δ 7,83 (d, 1H), 7,15 (d, 1H), 4,69 (t, 2H), 4,25 (m, 4H),

3,78 (t, 2H), 3,31 (H₂O), 1,29 - 1,22 (m, 6H).

Etil [4,5,6,7]-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirrolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karboxilát - (8-3) képletü vegyület

3,30 g (10,4 mmól, 1,0 ekvivalens) (8-2) képletü alkil-bromid, 3,52 g (15,5 mmól, 1,5 ekvivalens) (2-4) képletü vegyület, 5,18 g (31,2 mmól) kálium-jodid és 5,42 ml (31,2 mmól, 3,0 ekvivalens) diizopropil-etil-amin 50 ml acetonitrillel készült szuszpenzióját visszafolyató hűtő alkalmazásával 24 órán át forraljuk, majd az acetonitrilt forgó vákuumbepárlóban eltávolítjuk. A maradékhoz 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk, majd 50 - 50 ml etil-acetáttal ötször extrahálást végzünk. Az egyesített szerves extraktumot vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk, barna színű olajat kapva. Az utóbbit azután oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá szilikagélen, eluálószerként először metilén-kloridot, majd 1 térfogat% metanolt tartalmazó metilén-kloridot használva. így fehér színű csapadékként tiszta (8-3) képletü vegyületet kapunk.

-57¹H-NMR (CDCfe): δ 7,32 (d, 1H), 7,29 (d, 1H), 4,28 (q, 2H), 4,19 - 4,00 (m, 4H),

3,7 - 3,6 (t, 2H), 3,6 - 3,5 (t, 2H), 2,68 (t, 2H), 1,8-1,7 (m, széles, 2H, H₂O), 1,6-1,4 (s, m, 11H), 1,33 (t, 3H), 1,2-1,1 (m, 2H).

Terc-butil [4,5,6,7]-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-Boc-piperidin-4-il)-etil]-pirrolo[1,5-a]pirazin-2-il]-amino-propionát- (8-4) képletű vegyüiet

Mágneses keverőrúddal felszerelt, 50 ml térfogatú gömblombikba bemérünk 620 mg (1,54 mmól) (8-3) képletű vegyületet, 160 mg (4,00 mmól, 2,6 ekvivalens) lítium-hidroxid-monohidrátot, 15 ml vizet és 10 ml metanolt. Az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 4 órán át, majd 90 °C-on végzett melegítés közben 1 órán át keverjük. Ezt követően a visszamaradt metanolt forgó vákuumbepárlóval eltávolítjuk, míg a vizes maradékot 10 %-os kálium-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, ezután pedig 50 - 50 ml etil-acetáttal négyszer extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, a kívánt savat kapva fehér csapadékként.

¹H-NMR (DMSO-de): δ 7,51 (d, 2H), 6,84 (d, 1H), 4,19 (m, 2H), 3,90 (d, széles,

2H), 3,63 (m, 2H), 3,43 (m, 2H), 3,4 - 3,2 (H2O), 2,6 - 2,8 (széles, 2H),

1,66 (d, 2H), 1,43 (m, 2H), 1,36 (s, 9H), 1,1-0,9 (m, 2H).

Mágneses keverövel ellátott, 100 ml térfogatú gömblombikba bemérünk ebből a savból 150 mg-ot (554 mmól), 117 mg (0,609 mmól) EDC-t, 82,2 mg (0,609 mmól) 1-hidroxi-benztriazolt, 0,300 ml (1,11 mmól, 4,0 ekvivalens) trietil-amint, 111 mg (0,609 mmól) β-alanin-terc-butil-észtert és 10 ml metilén-kloridot. Az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 1 éjszakán át keverjük, majd az oldószert forgó vákuumbepárlóban eltávolítjuk. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként egy-58más után 0, 2 és 4 térfogat% metanolt tartalmazó metilén-kloridot használva. A terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük, majd bepároljuk, fehér csapadékként (8-4) képletü vegyületet kapva.

¹H-NMR (CDCI₃): δ 7,32 (d, 1H), 7,04 (d, 1H), 6,58 (m, 1H), 4,2 - 4,0 (m, 4H),

3,7 - 3,5 (m, 6H), 2,68 (t, 2H), 2,51 (t, 2H), 1,70 (m, 3H, H₂O), 1,53 (m, 2H), 1,45 (s, 9H), 1,21 -1,0 (m, 2H).

4,5,6,7-/[{Tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperidin-4-il)-etil][1,5-a]pirazin-2-il}-karbonil]-amino/-propionsav - (8-5) képletü vegyület ml-es gömblombikba bemérünk 180 mg (0,347 mmól) (8-4) képletü vegyületet és 10 ml etil-acetátot, majd az így kapott szuszpenziót jeges fürdőben lehűtjük. Ezután a szuszpenzión 1,5 percen át gáz alakú hidrogén-kloridot buborékoltatunk át, majd a reakcióedényt szobahőmérsékletre felmelegítjük és az oldószert vákuumszűréssel eltávolítjuk. így 248 - 249 °C olvadáspontú, fehér színű csapadékként a (8-5) képletü vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (DMSO-d₆): δ 9,0 - 8,5 (széles, 2H), 8,05 (m, 1H), 7,42 (d, 1H), 7,05 (d, 1H), 4,15 (m, 2H), 3,62 (m, 2H), 3,5 - 3,3 (m, 4H, H₂O), 3,25 - 3,15 (d, széles, 2H), 2,85 - 2,7 (széles, 2H), 2,5 - 2,4 (m, 4H), 1,81 (d, 2H),

1,6-1,4 (m, 3H), 1,4-1,2 (m, 2H).

A (9-5) képletü vegyület a 25. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

Etil 2(S)-amino-3-(N-Boc-amino)-propionát - (9-1) képletü vegyület g (96,2 mmól), a Fluka cégtől beszerezhető 2(S)-3-diamino-propánsav 200 ml vízmentes etanollal készült oldatát vízmentes gáz alakú hidrogén-kloriddal telítjük, majd visszafolyató hűtő alkalmazásával 2,5 órán át forraljuk. Ezt követően az oldószert eltávolítjuk, majd a maradékot etanol és dietil-éter

-59elegyéböl átkristályosítjuk, a megfelelő etil-észter-dihidrokloridot kapva higroszkópos fehér csapadékként.

Ebből az anyagból 5 g-ot (24,3 mmól) -50 °C-ra lehűtött 200 ml diklór-metánban szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz 7,0 ml (51 mmól) trietil-amint adunk, ezután pedig 5 percen át keverést végzünk. Ezt követően 30 perc leforgása alatt cseppenként beadagoljuk 5,30 g (24,3 mmól) di-terc-butil-dikarbonát 100 ml diklór-metánnal készült oldatát, majd a reakcióelegyet -50 °C-on 1,5 órán át keverjük és ezután szobahőmérsékletre felmelegítjük. Ezt követően 100 - 100 ml vízzel kétszer mosást végzünk, majd vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítást és bepárlást. A kapott maradékot szilikagélen oszlopkromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként diklór-metán és metanol 80 : 20 térfogatarányú elegyét használva. így a tiszta (9-1) képletű vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 6,03 (széles t, 1H), 4,35 (m, 1H), 3,85 (m, 2H),

3,23 (m, 2H), 1,21 (t, 3H).

Etil 2(S)-(n-butil-amino-szulfonil-amino)-3-(N-BOC-amino)-propionát - (9-2) képletű vegyület

500 mg (2,15 mmól) (9-1) képletű vegyület 10 ml diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 261 ml (3,23 mmól) piridint és 406 mg (2,37 mmól) n-butil-szulfamoil-kloridot, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük, ezt követően pedig szilikagélre öntjük. 30 térfogat% acetont tartalmazó hexánnal végzett eluálás eredményeképpen fehér színű csapadékként tiszta (9-2) képletű vegyületet kapunk.

-60¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 5,43 (d, 1H), 4,98 (t, 1H), 4,40 (széles s, 1H),

4,10 (q, 2H), 4,05 (m, 1H), 3,56 (m, 2H), 3,08 (m, 2H), 1,8-1,2 (átlapoló multiplettek, 16H), 0,90 (t, 3H).

Etil 2(S)-(n-butil-amino-szulfonil-amino)-3-amino-propionát - (9-3) képletú vegyület

612 mg (1,65 mmól) (9-2) képletú vegyület 50 ml etil-acetáttal készült oldatán -5 °C-on 30 percen át gáz alakú vízmentes hidrogén-kloridot buborékoltatunk át, majd a reakcióelegyet koncentráljuk és a terméket szűréssel elkülönítjük, fehér színű csapadékként (9-3) képletü vegyületet kapva.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 5,82 (d, 1H), 4,56 (széles s, 1H), 4,20 (q,

2H), 4,02 (m, 1H), 3,45 (m, 2H), 3,01 (m, 2H), 1,9 - 1,36 (m, 7H), 0,93 (t, 3H).

Etil 2(S)-[(n-butil-amino-szulfonil)-amino]-3-/[4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karbonil/-amino-propionát - (9-4) képletú vegyület

A (9-3) képletü vegyületet a (3-3) képletü vegyülettel EDC és HOBT segítségével dimetil-formamidban kapcsolási reakciónak vetjük alá az (1-6) képletü vegyület előállítására ismertetett módon, amikor a (9-4) képletü vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,29 (s, 1H), 7,19 (t, 1H), 5,43 (d, 1H), 4,41 (t,

2H), 4,26 (q, 2H), 4,20 (m, 1H), 4,08 (d, 2H), 3,86 (m, 2H), 3,76 (m, 2H),

3,60 (t, 2H), 3,08 (t, 2H), 2,68 (t, 2H), 1,78 (d, 2H), 1,6 - 1,08 (m, 8H),

1,43 (s, 9H), 0,92 (t, 3H).

-61 2(S)-[(n-Butil-amino-szulfonil)-amino]-3-/[{4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-(piperidin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il)-karbonil]-amino/-propionsav - (9-5) képletű vegyület

Az (5-7) képletű vegyület előállításánál ismertetett módon a (9-4) képletű vegyületet nátrium-metiláttal hidrolízisnek vetjük alá, majd a nyers savat elkülönítjük és ezután hidrogén-kloriddal kezeljük etil-acetátban. így 155-160 °C olvadáspontú, fehér színű csapadékként (9-5) képletű vegyületet kapunk.

A 26. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő a (10-4) képletű vegyület.

N-[2-(5-Metoxi-karbonil)-piridil-metil]-p-alanin-terc-butil-észter - (10-1) képletű vegyület

250 ml térfogatú lombikba bemérjük 871 mg (3,79 mmól) (2-3) képletű vegyület, 2,7 g (15 mmól) β-alanin-terc-butil-észter-hidroklorid és 4,5 g (30 mmól) kálium-karbonát 100 ml vízmentes acetonitrillel készült keverékét, majd visszafolyató hűtő alkalmazásával 3 órán át keverést végzünk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, majd szűrjük. A szúrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, majd a maradékot szilikagélen kromatografáljuk, eluálószerként etil-acetátot használva. így színtelen üveges anyagként (10-1) képletű vegyületet kapunk.

¹H-NMR (CDCI₃): δ 9,18 (d, J=1,4 Hz, 1H), 8,1 (dd, J=1,4 és 6,8 Hz, 1H), 7,39 (d, J=6,8 Hz, 1H), 4,08 (s, 2H), 3,95 (s, 3H), 3,04 (t, 2H), 2,60 (t, 2H),

1,4 (s, 9H).

···

-62Terc-Butil-2-(2-karboxi-etil)-1 -(klór-karbonil)-3-oxo-2,3-dihidro-imidazo[1,5-a]piridin-6-karboxilát - (10-2) képletű vegyület

800 mg (2,71 mmól) (10-1) képletű vegyület 50 ml toluollal készült, 0 °C-ra lehűtött oldatához hozzáadunk 2,0 ml (16,7 mmól) N.N-dimetil-anilint, majd ezt követően 30 perc leforgása alatt cseppenként 1,7 g (5,7 mmól) trifoszgén 15 ml toluollal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet 25 °C-ra felmelegítjük, majd 3 órán át keverjük. Ezután 50 - 50 ml 1 N sósavoldattal kétszer, 50 ml vízzel és 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, sárga kristályos anyagként a (10-2) képletú vegyületet kapva.

¹H-NMR (CDCI₃): δ 8,83 (d, J=1,4 Hz, 1H), 8,25 (d, J=6,8 Hz, 1H), 7,82 (dd, J=1,4 és 6,8 Hz, 1H), 4,43 (t, J=7,2 Hz, 2H), 3,98 (s, 3H), 2,75 (t, J=7,2 Hz, 2H), 1,4 (s, 9H).

Terc-Butil-2-(2-karboxi-etil)-1-ciano-3-oxo-2,3-dihidro-imidazo[1,5-a]piridin-6-karboxilát - (10-3) képletű vegyület

250 mg (0,65 mmól) (10-2) képletú vegyület 100 ml diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 10 ml ammónium-hidroxid-oldatot, majd az így kapott kétfázisú keveréket 1 órán át keverjük. Ezt követően a szerves fázist elválasztjuk, 10 %-os citromsav-oldattal, majd 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk.

Ezt a 150 mg (0,42 mmól) tömegű maradékot feloldjuk 100 ml diklór-metánban, majd a kapott oldathoz hozzáadunk 355,7 mg (1,48 mmól) metoxi-karbonil-szulfamoil-trietil-ammónium-hidroxid belső sót (Burgess-reagens) három adagban 2 órás időszakon belül. Az így kapott oldatot szobahőmérsékleten további 1 órán át keverjük, majd bepároljuk. A maradékot szilikagélen

-63kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként hexán és etil-acetát 1 : 1 térfogatarányú elegyét használva. így kvantitatív hozammal a kívánt nitrilvegyületet kapjuk. Ezt a vegyületet azután elszappanosításnak vetjük alá 1 N lítium-hidroxid-oldattal, amikor a kívánt (10-3) képletü karbonsavat kapjuk. ¹H-NMR (CDCI₃): δ 8,75 (s, 1H), 7,43 (d, 1H), 7,18 (d, 1H), 4,21 (t, 2H), 2,85 (t, 3H), 1,4 (s, 9H).

3-[1-Ciano-3-oxo-6-2-(piperidin-4-il)-eti!-karbamoil)-2,3-dihídro-imidazo[1,5-a]piridin-2-il]-propionsav - (10-4) képletú vegyűlet

170 mg (0,51 mmól) (10-3) képletü vegyűlet 10 ml diklór-metánnal készült oldatához hozzáadunk 71 ml (0,51 mmól) trietil-amint, 69,3 mg (0,51 mmól) HOBT-t, 98,6 mg (0,52 mmól) EDC-t és 117,2 mg (0,51 mmól) (2-4) képletü vegyületet. Az így kapott reakcióelegyet nitrogéngáz-atmoszférában 18 órán át keverjük, majd egymás után 10 ml 10 %-os citromsav-oldattal, 10 ml vízzel és 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk. A maradék kromatografálásakor 215 mg (0,43 mmól) mennyiségben sárga csapadékot kapunk. Ezt az anyagot azután a védőcsoport lehasítása céljából trifluor-ecetsavas kezelésnek vetjük alá diklór-metánban, amikor a (10-4) képletü vegyűlet trifluor-ecetsavas sóját kapjuk 173 °C olvadáspontú sárga csapadék alakjában.

¹H-NMR (300 MHz, DMS0-d₆): δ 1,75 (s, 1H), 7,43 (t, 1H), 7,31 (d, 1H), 7,15 (d, 1H), 4,23 (t, 2H), 3,41 (t, 2H), 3,23 (d, 2H), 2,83 (m, 2H), 1,85 (d, 2H), 1,53 (m, 2H), 1,41 (m, 1H), 1,32 (m, 2H).

A (11-2) képletü vegyűlet a 27. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

-64Metil [4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[3-(terc-butil-propionil)]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karboxilát - (11-1) képletú vegyület

1,4 g (4,8 mmól) (3-2) képletü vegyület, 0,90 g (5 mmól) β-alanin-terc-butil-észter-hidroklorid és 0,78 g (5,28 mmól) kálium-karbonát 150 ml acetonitrillel készült keverékét nitrogéngáz-atmoszférában visszafolyató hütő alkalmazásával 4,5 órán át forraljuk, majd lehűtjük, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott sárga színű maradékot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 2 térfogat% metanolt tartalmazó diklór-metánt használva. így színtelen üvegszerú anyagként a (11-1) képletü diésztert kapjuk.

¹H-NMR (CDCb): δ 7,31 (s, 1H), 4,48 (t, 2H), 3,93 (s, 3H), 3,61 (t, 2H), 2,71 (t,

2H), 2,35 (t, 2H), 1,23 (s, 9H).

3-[4,5,6,7-Tetrahidro-4-oxo-2-/2-(piperídin-4-il)-etil-karbamoil/-pirazolo[1,5-a]pirazin-5-il]-propionsav - (11-2) képletú vegyület

1,0 g (3,1 mmól) (11-1) képletú vegyület 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadjuk 145 mg (3,41 mmól) lítium-hidroxid 10 ml vízzel készült oldatát, majd az így kapott keveréket 60 °C-on 2,5 órán át melegítjük. Ezután a keveréket lehűtjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot 10 %-os citromsav-oldattal megsavanyítjuk, majd 100 - 100 ml diklór-metánnal kétszer extrahálást végzünk. Az egyesített szerves extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk, a kívánt savat kapva színtelen üvegszerű anyagként.

¹H-NMR (CDCh): δ 7,21 (s, 1H), 4,48 (t, 2H), 3,63 (t, 2H), 2,71 (t, 2H), 2,32 (t,

2H), 1,23 (s, 9H).

-65Ebből a savból 500 mg-ot (1,62 mmól) feloldunk 10 ml diklór-metánban, majd a kapott oldathoz 220 mg (1,62 mmól) HOBt-t, 309 mg (1,62 mmól) EDC-t és 356 mg (1,63 mmól) (2-4) képletű vegyületet adunk. Az így kapott reakcióelegyet nitrogéngáz-atmoszférában 16 órán át keverjük, majd egymás után 10 ml 10 %-os citromsav-oldattal, 10 ml vízzel és 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. Vízmentes nátrium-szulfát fölött végzett szárítás és bepárlás után a kapott maradékot kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, színtelen habot kapva. Ezt azután a védőcsoport lehasítására szolgáló műveletnek vetjük alá etil-acetátban hidrogén-kloriddal, amikor a (11-2) képletű vegyület hidrokloridsóját kapjuk 192 - 194 °C olvadáspontú, fehér színű csapadék formájában.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-dg): δ 9,0 (széles, s, 1H), 8,35 (m, 1H), 6,99 (s, 1H),

4,38 (t, J=6,0 Hz, 2H), 3,83 (t, J=5,5 Hz, 2H), 3,64 (t, J=7,1 Hz, 2H),

3,30 - 3,1 (m, 4H), 2,85 - 2,65 (q, 2H), 2,54 (t, J=7,1 Hz, 2H), 1,85 -1,75 (s, széles, 2H), 1,60 -1,20 (átlapoló m, 5H).

A (12-4) képletű vegyület a 28. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

2-(4-Piridil)-etil-amin -(12-1) képletű vegyület literes lombikba bemérjük ammónium-klorid 200 ml vízzel készült oldatát, majd beadagolunk 56,4 ml (0,52 mól) 4-vinil-piridint és 150 ml metanolt. Ezután az így kapott keveréket 60 °C-on tartjuk 18 órán át, majd jeges fürdőben 0 °C-ra lehűtjük és 30 %-os nátrium-hidroxid-oldat adagolása útján meglúgosítjuk. A bázikus oldatot ezután 100 - 100 ml diklór-metánnal ötször extraháljuk, majd az egyesített extraktumot szárítjuk és bepároljuk. A maradék vákuumdesztillálásakor (12-1) képletű vegyületet kapunk színtelen folyadékként.

-66¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 8,53 (d, J=6,1 Hz, 2H), 7,25 (d, J=6,1 Hz, 2H),

3,02 (t, 2H), 2,77 (t, 2H), 1,4 (széles s, 2H).

Metil [4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piridin-4-il)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karboxilát - (12-2) képletű vegyület

1.4 g (4,8 mmól) (3-2) képletű vegyület, 0,645 g (5,28 mmól) (12-1) képletű vegyület és 0,78 g (5,28 mmól) kálium-karbonát 150 ml acetonitrillel készült oldatát visszafolyató hűtő alkalmazásával 4,5 órán át forraljuk, majd lehűtjük, szűrjük és csökkentett nyomáson bepároljuk A kapott sárga színű maradékot 50 ml dimetil-formamidban újraoldjuk, majd az oldathoz 200 mg nátrium-hidridet adunk 60 tömeg%-os ásványolajos diszperzió formájában. Ezután 90 °C-on 3 órán át a reakcióelegyet melegítjük, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként 20 térfogat% metanolt tartalmazó diklór-metánt használva. így a (12-2) képletű vegyületet kapjuk 0,91 g (3,0 mmól, 68 %) mennyiségű halványsárga üveges anyagként.

¹H-NMR (CDCIa): δ 8,32 (d, 2H), 7,52 (d, 2H), 7,34 (s, 1H), 4,48 (t, 2H), 3,91 (s, 3H), 3,61 (t, 2H), 2,71 (t, 2H), 2,35 (t, 2H).

Terc-butil 2(S)-[(p-toluol-szulfonil)-amino]-3-[4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(4-piridil)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karboxilát - (12-3) képletű vegyület

910 mg (3,0 mmól) (12-2) képletű vegyület 10 ml metanollal készült oldatához hozzáadjuk 130 mg (3,05 mmól) lítium-hidroxid 10 ml vízzel készült oldatát, majd az így kapott keveréket 60 °C-on 2,5 órán át melegítjük. Ezután lehűtjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A kapott maradékot Dowex-50W márkanevű gyantán ioncserés kromatografálásnak vetjük

-67alá, a kívánt savat kapva 187 °C olvadáspontú szürkésfehér csapadék formájában.

Ebből a savból 300 mg-ot (0,78 mmól) 50 ml vízmentes dimetil-formamidban szuszpendálunk, majd a szuszpenzióhoz 293 mg (81 mmól) (A-8) képletű vegyületet, 150 mg (0,78 mmól) EDC-t, 105 mg (0,78 mmól) HOBt-t és 87 ml (0,78 mmól) N-metil-morfolint adunk. Az így kapott tiszta oldatot 25 °C-on 19 órán át keverjük, majd 100 ml etil-acetáttal hígítjuk, ezt követően egymás után 25 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 25 ml vízzel és 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, a (12-3) képletű vegyületet kapva.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 8,63 (d, 2H), 7,80 (d, 2H), 7,58 (d, 2H), 7,29 (t, 1H), 6,93 (s, 1H), 5,95 (d, 2H), 4,40 (t, 2H), 4,08 (m, 1H), 3,86 - 3,74 (m, 4H), 3,35 - 3,20 (m, 2H), 3,10 (t, 2H), 1,30 (s, 9H).

2(S)-[(p-Toluol-szulfonil)-amino]-3-[4,5,6,7-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(4-piridil)-etil]-pirazolo[1,5-a]pirazin-2-il]-karbonsav · TFA só-(12-4) képletű vegyület

A (12-3) képletű vegyületet a védőcsoport lehasítására szolgáló kezelésnek vetjük alá trifluor-ecetsavval diklór-metánban, majd fordított fázisú kromatográfiás tisztításnak vetjük alá. így a (12-4) képletű vegyületet kapjuk 182 -185 °C olvadáspontú trifluor-acetátsó formájában.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 8,72 (széles d, 2H), 8,19 (t, 1H), 8,00 (d, 1H),

7,81 (d, 2H), 7,58 (d, 2H), 7,19 (d, 2H), 6,85 (s, 1H), 4,40 (t, 2H), 4,01 (m, 1H), 3,83 - 3,76 (m, 4H), 3,48 (m, 1H), 3,26 (m, 1H), 3,10 (t, 2H).

68Α (13-4) képletű vegyületet a 29. reakcióvázlatban bemutatott módon állíthatjuk elő.

Metil 5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[3-(ciano-fenil)-metil-4H-pirazolo[ 1,5-a][1,4]diazepin-2-ilJ-karboxilát - (13-1) képletű vegyület

3,02 g (14,5 mmól) (5-3) képletű vegyület 60 ml vízmentes dimetil-formamiddal készült oldatát 0 °C-ra lehűtjük, majd hozzáadunk 636 mg (15,98 mmól) nátrium-hidridet 60 tömeg%-os ásványolajos diszperzió formájában. Az így kapott reakcióelegyet 0 °C-on 1,5 órán át keverjük, majd cseppenként hozzáadjuk 3,11 g (15,89 mmól) 3-ciano-benzil-bromid 50 ml dimetil-formamiddal készült oldatát. Az így kapott reakcióelegyet 25 °C-on 18 órán át keverjük, majd 200 ml etil-acetáttal hígítjuk. Ezután 100 -10 ml vízzel háromszor, majd 100 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal egyszer mosást végzünk, ezt követően pedig a szerves fázis vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Az így kapott csapadékot diklór-metán és metanol elegyéböl átkristályosítjuk, fehér színű csapadékként a (13-1) képletű vegyületet kapva. ¹H-NMR (CDCI₃): δ 7,85 (s, 1H), 7,78 (d, J=8 Hz, 1H), 7,59 (d, J=8 Hz, 1H),

7,46 (m, 1H), 7,30 (s, 1H), 4,80 (s, 1H), 4,43 (t, J=8 Hz, 2H), 3,89 (s, 3H),3,38 (t, J=8 Hz, 2H), 2,09 (m, 2H).

Terc-butil 2(S)-[(p-toluol-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[(3-ciano-fenil)-metil]-4H-pirazolo[1,5-a][1,4]diazapin-2-il)-karbonil]-aminoZ-propanoát - (13-2) képletű vegyület

1,5 g (4,04 mmól) (13-1) képletű vegyület 100 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához hozzáadunk 5,1 ml (5,1 mmól) 1 N lítium-hidroxid-oldatot és 100 ml vizet, majd az így kapott elegyet 25 °C-on 1,5 órán át keverjük. Ezt követően a tetrahidrofuránt csökkentett nyomáson eltávolítjuk, majd a vizes ma- radékot 1 N sósavoldattal megsavanyítjuk. A képződött csapadékot kiszűrjük, majd vákuumban szárítjuk. így a kívánt terméket kapjuk fehér csapadékként. ¹H-NMR (CDCI3): δ 7,95 (s, 1H), 7,73 (d, 1H), 7,53 (d, 1H), 7,43 (m, 1H), 7,30 (s, 1H), 4,85 (s, 2H), 4,43 (t, 2H), 3,31 (t, 2H), 2,08 (m, 2H).

A fenti módon kapott savból 1,0 g-ot (3,23 mmól) összekeverünk 100 ml diklór-metánban 1,24 g (3,54 mmól) (A-9) képletú vegyűlettel, 480 mg (3,54 mmól) HOBt-vel és 641 mg (3,54 mmól) EDC-vel. Ezt követően még 403 pl (3,83 mmól) N-metil-morfolint adagolunk, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. Ezt követően egymás után 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 100 ml 10 %-os kálium-hidrogén-szulfit-oldattal és 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mosást, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítást, szűrést és bepárlási végzünk. Az így kapott maradékot szilikagélen kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként etil-acetátot használva. így a (13-2) képletű vegyületet kapjuk fehér csapadékként.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,73 (d, J=6,8 Hz, 2H), 7,68 (s, 1H), 7,65 (d, 1H),

7,51 (m, 1H), 7,37 (d, J=6,8 Hz, 2H), 7,20 (d, 1H), 7,18 (t, 1H), 5,63 (d, J=6,5 Hz, 1H), 4,80 (s, 2H), 4,78 (m, 1H), 4,45 (t, 2H), 3,85 (m, 1H), 3,08 (m, 1H), 3,40 (t, 2H), 2,43 (s, 3H), 2,19 (m, 2H), 1,65 (s, 9H). 2(S)-[(p-Toluol-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[(3-ciano-fenil)-metil]-4H-pirazolo[ 1,5-a][ 1,4]diazapin-2-il)-karbonil]-amino/-propanoát- (13-3) képletű vegyület

A (13-2) képletű vegyület 15 ml diklór-metánnal készült oldatát 5 ml trifluor-ecetsavval elegyítjük, majd a kapott oldatot 0 °C-on 2,5 órán át keverjük

-70és ezután bepároljuk, (gy színtelen csapadékként a (13-3) képletü vegyületet kapjuk.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,73 (d, J=6,8 Hz, 12H), 7,65 (s, 1H), 7,65 (d,

1H), 7,50 (m, 1H), 7,31 (d, J=6,8 Hz, 2H), 7,3 (d, 1H), 7,28 (t, 1H), 6,15 (d, J=6,5 Hz, 1H), 4,80 (s, 2H), 4,63 (m, 1H), 4,43 (t, 2H), 3,82 (m, 1H), 3,65 (m, 1H), 3,48 (m, 2H), 2,43 (s, 3H), 2,19 (m, 2H).

2(S)-[(p-Toluol-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[(3-amidino-fenil)-metil]-4H-pirazolo[ 1,5-a][1,4]diazapin-2-il}-karbonil]-amino/~ -propionsav - (13-4) képletü vegyület

400 mg (0,73 mmól) (13-3) képletü vegyületet feloldunk piridin és trietil-amin 4 : 1 térfogatarányú elegyéből 10 ml-ben, majd a kapott oldatot kénhidrogénnel telítjük és ezután addig keverjük, míg a nitril nem mutatható ki nagy felbontóképességű folyadékkromatográfiás vizsgálatban (ehhez 2,5 órára van szükség). Ezt követően a fölös kénhidrogént nitrogéngáz átáramoltatása útján az oldatból eltávolítjuk, majd az oldatot bepároljuk. A maradékot 1 N sósavoldattal eldörzsöljük, majd szűrjük, sárga színű csapadékot kapva. Ezt feloldjuk 15 ml acetonban, majd 250 ml metil-jodidot adunk hozzá. Ezután a kapott keveréket 50 °C-on addig melegítjük, míg tioamid már nem mutatható ki nagy felbontóképességű folyadékkromatográfiás vizsgálatban (ehhez 2 órára van szükség). Az oldószert és a fölös metil-jodidot elpárologtatjuk, majd a maradékot újraoldjuk 144 mg (1,14 mmól) ammónium-karbonátot tartalmazó metanolban. Az így kapott oldatot ezután 50 °C-on 12,5 órán át melegítjük, majd bepároljuk. A (13-4) képletü vegyületet preparatív fordított fázisú kromatografálással izoláljuk.

-71 ¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 9,38 (s, 2H), 9,17 (s, 2H), 8,19 (t, 1H), 8,16 (d, 2H), 7,78 (s, 1H), 7,75 (m, 2H), 7,63 (m, 1H), 7,60 (d, 2H), 7,21 (d, 2H), 6,93 (s, 1H), 4,81 (s, 2H), 4,40 (t, 2H), 3,93 (m, 1H), 3,40 (m, 2H), 3,35 (m, 2H), 2,23 (s, 3H), 2,13 (m, 2H).

A (14-5) képletű vegyület előállítását a 30. reakcíóvázlatban mutatjuk be.

Metil 5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-(3-klór-propil)-4H-pirazolo[1,5-a][1,4]diazepin-2-il]-karboxilát - (14-1) képletű vegyület

A (13-1) képletű vegyület előállítására ismertetett módon 2,0 g (9,5 mmól) (5-3) képletú vegyületet 1,5 ml (10,5 mmól) 1-klór-3-bróm-propánnal alkilezünk, a (14-1) képletú vegyületet kapva fehér csapadékként.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ 7,28 (s, 1H), 4,58 (t, 2H), 3,93 (s, 3H), 2,78 (t, 2H), 2,68 (t, 2H), 2,46 (t, 2H), 3,27 (m, 2H), 2,18 (m, 2H).

5,6,7,8-Tetrahidro-4-oxo-5-(3-azido-propil)-4H-pirazolo[1,5-a][1,4]diazepin-2-il]-karbonsav - (14-2) képletű vegyület

909 mg (3,2 mmól) (14-1) képletű vegyület és 620 mg (9,5 mmól) nátrium-azid 15 ml dimetil-formamiddal készült oldatát szobahőmérsékleten 36 órán át keverjük, majd 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, 50 - 50 ml vízzel háromszor mossuk, vízmentes nátrium-szulfát fölött szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, az azidot kapva fehér csapadékként. Ezt azután szokásos módon hidrolizáljuk, a (14-2) képletú vegyületet kapva fehér csapadékként.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-dg): δ 7,00 (s, 1H), 4,41 (t, 2H), 3,52 (t, 2H), 3,41 (t, 2H), 3,26 (t, 2H), 2,20 (m, 2H), 1,80 (m, 2H).

-72Terc-butil 2(S)-(p-toluol-szulfonil-amino)-3-/[5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-(3-amino-propil)-4H-pirazolo[1,5-a][1,4]diazepin-2-il]-karboxil]-amino/-propionát- (14-3) képletú vegyület

A (13-2) képletü vegyület előállítására ismertetett módon a (14-2) képletü savat a (A-9) képletú vegyülettel kapcsoljuk, a kívánt terméket kapva fehér csapadékként. Ezt azután feloldjuk etanolban, majd hidrogéngáz-atmoszférában 10 tömeg%-os szénhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében hidrogénezzük, a (14-3) képletü vegyületet kapva fehér csapadékként.

¹H-NMR (300 MHz, DMSO-d₆): δ 8,18 (t, 1H), 7,68 (d, 2H), 7,23 (d, 2H), 6,98 (s, 1H), 4,4 (m, 3H), 3,93 (t, 2H), 3,48 - 3,2 (m, 6H), 2,78 (t, 2H), 2,43 (s, 3H), 2,69 (m, 2H), 1,86 (m, 2H), 1,08 (s, 9H).

2(S)-(p-Toluol-szulfonil-amino)-3-[5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-(3-guanidino-propil)-4H-pirazolo[ 1,5-a][1,4]diazepin-2-il]-karbonil)-amino)-propionsav- (14-4) képletú vegyület mg (0,1 mmól) (14-3) képletü vegyület 5 ml dimetil-formamiddal készült oldatához hozzáadunk 90 pl (0,5 mmól) DIPEA-t és 30 mg (0,5 mmól)

3,5-dimetil-pirazol-1-karboxamidint, majd az így kapott reakcióelegyet 80 °C-on 12 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet bepároljuk, majd a maradékot semleges alumínium-oxidon kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, eluálószerként diklór-metán, metanol és ammónium-hidroxid-oldat 80 : 20 : 1 térfogatarányú elegyét használva. így a kívánt terméket kapjuk fehér csapadékként. Ezt azután a védöcsoport lehasítására szolgáló kezelésnek vetjük alá trifluor-ecetsavval a szokásos módon, majd preparatív fordított fázisú kromatográfiás tisztításnak vetjük alá. így a (14-4) képletü vegyületet kapjuk fehér csapadékként.

• ♦ · · ·· · · · · · ·· ·· · · V · * · ·· t · ♦ ♦

- 73 ¹H-NMR (300 MHz, D₂O): δ 8,2 (t, 1H), 7,58 (s, 2H), 7,18 (d, 2H), 4,38 (t, 2H),

3,51 (m, 5H), 3,45 (t, 2H), 3,2 (m, 1H), 3,18 (m, 2H), 2,10 (s, 3H), 2,08 (m, 2H), 1,8 (m, 2H).

2(S)-(p-Toluol-szulfonil-amino)-3-[5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[3-[N-(imidazolin-2-il)-amino]-propil]-4H-pirazolo[ 1,5-a][ 1,4]diazepin-2-il]-karboxil-amino-propionsav - (14-5) képletü vegyület

A (14-4) képletü vegyület előállítására ismertetett módon a (14-3) képletü vegyület oldatát 2-(metil-tio)-2-imidazolin-hidrojodiddal reagáltatok, majd a kapott nyers terméket a védőcsoport lehasítására szolgáló kezelésnek vetjük alá trifluor-ecetsavval. így preparatív fordított fázisú kromatografálással a (14-5) képletü vegyületet különíthetjük el.

¹H-NMR (300 MHz, DMS0-d₆): δ 8,20 (t, 1H), 8,10 (d, 2H), 7,60 (d, 2H), 7,21 (d, 3H), 6,86 (s, 1H), 4,46 (t, 2H), 4,01 (m, 2H), 3,8 - 3,5 (átlapoló m,

8H), 2,23 (s, 3H), 2,10 (t, 2H), 1,80 (t, 2H).

A (15-2) képletú vegyület a 31. reakcióvázlatban bemutatott módon állítható elő.

2(S)-[(p-Toluol-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(N-BOC-piperidin-4-il)-etil]-4H-pirazolo[ 1,5-a][1,4]diazepin-2-il)-karbonil]-aminoZ-propionsav - (15-1) képletü vegyület

5,0 g (12,3 mmól) (5-6) képletü vegyület 150 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát 0-10 °C-ra lehűtjük, majd fecskendő segítségével beadagolunk

2,11 ml (19,2 mmól) N-metil-morfolint. 20 percen át tartó keverést követően fecskendő segítségével cseppenként beadagolunk 2,38 ml (18,2 mmól) izobutil klór-formiátot, majd az így kapott oldatot 0,5 órán át keverjük, a kívánt vegyes anhidridet kapva.

• · ·

-74Mágneses keverörúddal felszerelt, 500 ml térfogatú gömblombikban összekeverünk 7,00 g (27,1 mmól) (A-7) képletű vegyületet, 125 ml tetrahidrofuránt és 4,71 ml (27,1 mmól) diizopropil-etil-amint, majd kis adagokban vizet adagolunk, míg tiszta oldatot kapunk. Ezt az oldat ezután jeges fürdőben lehűtjük, majd egyetlen adagban hozzáadjuk az előző bekezdésben ismertetett módon előállított vegyes anhidrid szuszpenzióját intenzív keverés közben. 20 percen át tartó keverést követően a reakcióelegyet bepároljuk a tetrahidrofurán eltávolítása céljából. A visszamaradt vizes anyagot 10 %-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, majd a képződött csapadékot kiszűrjük, fehér színű csapadékot kapva. Ezt azután az EM Science cég által szállított szilikagéllel (szemcsemérete 14,6 - 25,4 mm) töltött, 10 x 20 cm méretű oszlopon flash-kromatográfiás tisztításnak vetjük alá, az oszlopot diklór-metán, metanol és ammónium-hidroxid 98:2: 0,2, 95 : 5 : 0,5, 90 : 10 : 1, végül 85 : 15 : : 1,5 térfogatarányú elegyeivel eluálva. így a tiszta (15-1) képletű vegyületet kapjuk fehér csapadékként.

¹H-NMR (DMSO-d₆): δ 8,23 (q, J=3,40 Hz, 1H), 7,64 (d, J=8,20 Hz, 2H), 7,32 (d, J=8,20 Hz), 7,2 - 7,0 (széles, 1H), 6,86 (s, 1H), 4,36 (t, J=6,70 Hz, 2H), 3,89 (d, széles, J=12,21 Hz, 2H), 3,59 (m, 1H), 3,47 (t, J=7,08 Hz, 2H), 3,5 - 3,1 (m, széles, 5H, H₂O), 2,8 - 2,6 (széles, 2H), 2,33 (s, 3H),

2,17 (t, J=6,47 Hz, 2H), 1,66 (d, széles, J=11,97 Hz, 2H), 1,55 - 1,45 (m, széles, 3H),1,37 (s, 9H), 1,1 - 0,9 (m, széles, 2H).

-752(S)-[(p-Toluol-szulfonil)-amino]-3-/[{5,6,7,8-tetrahidro-4-oxo-5-[2-(piperidin-4-il)-etil]-4H-pirazolo[1,5-a][1_l4]diazepin-2-il}-karbonil]-amino/-propionsav - (15-2) képletü vegyület

Mágneses keverővei ellátott, 1 liter térfogatú gömblombikba bemérünk

7,42 g (11,48 mmól) (15-1) képletü vegyületet, majd metilén-kloridot adagolunk és a keveréket 0 - 5 °C-ra lehűtjük. Ezután a kapott szuszpenzión keverés közben gáz alakú hidrogén-kloridot buborékoltatunk át. Mintegy 2 perc elteltével a csapadék oldatba megy, és hamarosan egy második csapadék képződik. Miután a szuszpenzión további 5 percen át gázt buborékoltatunk át, a reakcióedényt szobahőmérsékletre melegítjük. 30 perc elteltével a reakcióedény tartalmát bepároljuk. A kapott fehér csapadék a (15-2) képletü vegyület hidrokloridsója, amelynek tisztasága 99 %-nál nagyobb az elvégzett nagy felbontóképességű folyadékkromatográfiás elemzés szerint.

A (15-2) képletú vegyület hidrokloridsóját Dowex 50X8-200 márkanevű ioncserélő gyantából 110 g-on (4,11 mólekvivalens/g) ioncserés kromatografálásnak vetjük alá. A gyantát úgy készítjük elő, hogy 500 ml vízzel, 500 ml metanollal, 500 ml vízzel, 500 ml 6 N sósavoldattal és 500 ml vízzel mossuk. Ekkor az eluens pH-értéke 7. A hidrokloridsót 30 ml vízben feloldjuk, majd az oszlop tetejére felvisszük. Az oszlopot vízzel eluáljuk. Az eluens pH-értéke erősen savassá válik. Amikor az eluens pH-értéke 7-re visszatér, az oszlopot ammónium-hidroxid, acetonitril és víz 50 : 25 : 25 térfogatarányú elegyéböl

1,5 literrel eluáljuk. Az ibolyántúli fényben aktivitást mutató anyagot tartalmazó frakciókat összeöntjük, majd nagy vákuumban bepároljuk. Az így kapott fehér színű habot nagy vákuumban 8 órán át szárítjuk, a (15-2) képletü vegyületet kapva.

-76¹H-NMR (DMSO-d₆): δ 9,0 - 8,5 (széles, 1H), 8,19 - 8,16 (m, 1H), 7,67 (d,

J=8,18 Hz, 2H), 7,32 (d, J=8,18 Hz, 2H), 6,89 (s, 1H), 4,38 (t,

J=6,84 Hz, 2H), 3,75 - 3,65 (m, széles, 1H), 3,46 (t, széles, 2H), 3,5 -3,1 (m, széles, 8H, H₂O), 2,77 (t, széles, J=11,36 Hz, 2H), 2,35 (s, 3H), 2,17 (t, J=6,47 Hz, 2H), 1,80 (d, széles, J=12,7 Hz, 2H), 1,53 -

1,42 (m, széles, 3H), 1,33 -1,24 (m, széles, 2H).

Az előzőekben ismertetett módszereket, különösen a 12. és 15. reakcióvázlatban ábrázolt módszereket használva az 1. táblázatban felsorolt vegyületek állíthatók elő.

1. TÁBLÁZAT (LXXXVII)

R	o.p. (°C)	Só forma
(LXXXIX)	115-120	TFA
(XC)	110-120	TFA
(XCI)	160-165	kettős ion
(XCII)	195-198	kettős ion
	180-188	HCI
(XCIII)	150-156	HCI
(XCIV)	195-200	kettős ion
(XCV)	121 -124	TFA
(XCVI)	210-212	TFA
	85-95	TFA
(XCVI)	175-180	TFA
(XCVII)	115-120	HCI
(XCVIII)	78-80	TFA
(XCIX)		HCI
(C)	200 (bomlik)	HCI
so2-nh2	210 (bomlik)	HCI

További vegyületek állíthatók elő a fenti példákban ismertetett vegyületekkel analóg módon. Ezeket a további vegyületeket a 2. - 4. táblázatokban soroljuk fel.

2. TÁBLÁZAT (Cl)

R	A	B	o p. (’C)
(Cll)	H	H	145-152
(CIH)	H	H	168-170
(Cili)	ch3	H	164-167
(CIV)	H	H	110-135
-CN	H	H	180-188
(CV)	H	NHSO2C4H9	156-160
(Cili)	H	NHSO2C4H9	134-140
	H	NHSO2C4H9	110-125
(CVI)	H	NHSO2C4H9	130-135
(CV)	H	(CVIII)	185-190

3. TÁBLÁZAT (CIX)

n	m	o.p. (°C)
2	0	110-115
2	1	115-120
1	1	121-123
0	2	135-141
0	1	140-145

4. TÁBLÁZAT (CX)

R	Amid sztereokémiája a He hely-	NH* kémiai eltolódás
	zetben	(PP-m.)
H	cisz	6,35
H	transz	7,38
NHSO2C4H9	cisz	6,31
nhso2c4h9	transz	7,29

He a biciklusos szerkezet 6-helyzetű hidrogénatomjára utal.

5. Táblázat (CXII)

Rí	r2	o.p. (°C)
H	SO2C4H9	110-116
H	(CVIII)	186
ch3	(CVIII)	164-171
H	(XCVI)	164-170
H	(CXIII)	135-140
H	(CXIII)	nem került meghatározásra
H	(CXV)	173-174
H	(XCVI II)	185-189
H	H	178-179

6. TÁBLÁZAT (CXVI)

n	Rí	r2	o.p. (°C)
1	H	H	248 - 249
1	H	(CXVII)	175 - 180
1	ch3	H	118-122
1	ch3	(CXVII)	155-160
2	Ph	H	137 - 139
2	Ph	(CXVII)	185 - 188
2	H	(CXVII)	192 - 194
2	H	NHCO2CH2Ph	176-178
2	H	NHSO2C3H7	168 - 170
2	H	nhso2c2h5	173-174

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. (I) vagy (II) általános képletű vegyületek és gyógyászatilag elfogadható sóik - a képletekben

   Q jelentése (IV) vagy (V) képletű csoport vagy (VI) általános képletű csoport, vagy pedig Q jelentése 4 - 9-tagú mono- vagy biciklusos gyűrűs csoport, amely nitrogén-, oxigén- és kénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz, továbbá adott esetben szubsztituálva lehet a későbbiekben definiált R⁸ helyettesítővel;

   AB jelentése szomszédos szén- és nitrogénatomokat megosztva tartalmazó kondenzált gyűrűs rendszer, amelynél

   A jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közűi megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz; és

   B jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz;

   R¹ jelentése hidrogénatom, 1 - 4 szénatomos alkilcsoport vagy -N(R⁸)2, -N(R⁸)SO2R⁷, -NR⁸CO₂R⁷, -NR⁸C(O)R⁷, -NR⁸C(O)N(R⁷)R⁸,

   -N(R⁸)SO2N(R⁷)R⁸, -N(R⁸)SO2N(R⁸)C(O)OR⁷, -C(O)N(R⁷)₂ vagy R⁶ jelentésében a következőkben definiálásra kerülő gyűrűs csoport;

   R² jelentése hidrogénatom vagy 1 - 4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkil-, áril-(1 - 4 szénatomos)alkil- vagy arilcsoport;

   R⁴ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú vagy gyűrűs alkilcsoport vagy 1-4 szénatomos alkenilcsoport;

   ··«· »· · β • · *· ···· • · · ·· ·«· ·* ♦··· ·· ··« ··

   -82R⁵ jelentése metincsoport, -CH(CH₂)n-csoport, kémiai kötés vagy - ha R⁵ szomszédos N(R⁴)-csoporttal - (VII) általános képletü csoport;

   R^e jelentése karboxil-, hidroxi-metil-, tetrazolil-, acil-szulfonamido-, -C(O)N(R⁷)₂, -CO₂R⁹, vagy (Vili) képletü csoport, vagy pedig R⁶ R¹ helyettesítővel (IX) vagy (X) általános képletü csoportot alkot;

   y jelentése oxigén- vagy kénatom;

   R⁷ jelentése hidrogénatom, vagy 1-4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú, adott esetben szubsztituált alkilcsoport, egyenes vagy elágazó rövid szénláncú alkenilcsoport, aril-( 1 - 4 szénatomos)alkilcsoport, szubsztituált arilcsoport, vagy 5- vagy 6-tagú, 1, 2 vagy 3 nitrogén- kén- vagy oxigénatomot mint heteroatomot tartalmazó heteroarilesöpört; mimellett a szubsztituált alkilcsoport hidroxilcsoporttal vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált alkilcsoport, és a szubsztituált arilcsoport a következő helyettesítők közül 1, 2 vagy 3 szubsztituenst hordoz: halogénatomok, 1 - 4 szénatomos alkoxicsoportok, hidroxilcsoportok vagy 1 - 4 szénatomos alkilcsoportok;

   R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1 - 4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport;

   R⁹ jelentése hidrogénatom vagy 1 - 4 szénatomos alkil- vagy arilcsoport;

   n értéke 0, 1,2, 3, 4, 5, 6 vagy 7;

   ri értéke 0, 1, 2 vagy 3; és a jelentése (XI) általános képletü csoport vagy kémiai kötés.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti (I) vagy (II) általános képletü vegyületek, továbbá racemátjaik, racém keverékeik, enantiomerjeik és diasztereomerjeik, azzal jellemezve, hogy

   -83Q jelentése (XII), (XIII), (XIV), (XV), (XVI), (XVII), (XVIII), (XIX), (XX), (XXI), (XXII), (XXIII), (XXIV), (XXV), (XXVI), (XXVII), (XXVIII), (XXIX) vagy (XXX) képletű csoport;

   n értéke 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 vagy 7;

   ri értéke 0, 1, 2 vagy 3;

   R⁴ jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó láncú vagy gyűrűs, 1 - 4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy 1-4 szénatomot tartalmazó alkenilcsoport;

   R⁵ jelentése metincsoport, -CH(CH₂)_n képletű csoport vagy kémiai kötés;

   R² jelentése hidrogénatom, egyenes vagy elágazó láncú, 1 - 4 szénatomos alkilcsoport, aril-(1 -4 szénatomos)alkilcsoport vagy arilcsoport;

   R¹ jelentése hidrogénatom, 1 -4 szénatomos alkilcsoport vagy -N(R⁸)2, -N(R⁸)SO2R⁷, -NR⁸CO₂R⁷, -NR⁸C(O)R⁷, -NR⁸C(O)N(R⁷)R⁸,

   -N(R⁸)SO2N(R⁷)R⁸, -N(R⁸)SO2N(R⁸)C(O)OR⁷, -C(O)N(R⁷)₂ vagy R⁶ szubsztituenssel alkotott gyűrűs csoport;

   R⁶ jelentése karboxilcsoport, hidroxi-metilcsoport, tetrazolilcsoport, acil-szulfonamidocsoport, -C(O)N(R⁷)₂, -CO₂R⁹ vagy (Vili) képletű csoport vagy R¹ szubsztituenssel együtt gyűrűs csoport; R¹ és R⁶ együtt (IX) vagy (X) általános képletű gyűrűs csoportot alkot;

   y jelentése oxigén- vagy kénatom;

   R⁷ jelentése hidrogénatom, vagy 1 -4 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó láncú, adott esetben szubsztituált alkilcsoport, egyenes vagy elágazó rövid szénláncú alkenilcsoport, aril-(1 - 4 szénatomos)alkilcsoport, szubsztituált arilcsoport, vagy 5- vagy 6-tagú, 1, 2 vagy 3 nitrogén-, kén- vagy oxigénatomot mint heteroatomot tartalmazó hete-84• · · · ♦ ·· ♦ • ♦ · w·· _Λ * · ·· ··· ·· ··♦· ·· ··· »« roarilcsoport; mimellett a szubsztituált alkilcsoport hidroxilcsoporttal vagy 1 - 4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált alkilcsoport, és a szubsztituált arilcsoport a következő helyettesítők közül 1, 2 vagy 3 szubsztituenst hordoz: halogénatomok, 1 - 4 szénatomos alkoxicsoportok, hidroxilesöpörtök vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoportok;

   R⁸ jelentése hidrogénatom vagy 1 - 4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport;

   R⁹ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil- vagy arilcsoport;

   a jelentése (XI) általános képletű csoport vagy kémiai kötés;

   A jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz; és

   B jelentése 5-, 6- vagy 7-tagú, telített vagy telítetlen gyűrű, amely oxigén-, kén- és nitrogénatomok közül megválasztott 1, 2 vagy 3 heteroatomot tartalmaz;

   mimellett A és B együtt olyan kondenzált gyűrürendszert alkot, amelynél szomszédos szén- és nitrogénatomok közösek.
3. 3. A 2. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, azzal jellemezve, hogy

   AB jelentése (XXXI) általános képletű csoport - ebben a képletben V jelentése nitrogénatom vagy -CR⁷ általános képletú csoport és D jelentése metilén-, etilén-, -CH2C(R⁷)2CH₂- vagy (XXXII) képletű csoport - vagy (XXXIII) általános képletű csoport - ebben a képletben X jelentése nitrogénatom vagy -CR³ általános képletű csoport, és az utóbbiban R³ je···· 4« »• · · * < »

   -85lentése cianocsoport, -C(O)N(R⁷)R⁸, (XXXIV), (XXXV) vagy (XXXVI) képletű csoport - vagy (XXXIX), (XL) vagy (XLI) képletű csoport.
4. 4. A 3. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, azzal jellemezve, hogy

   AB jelentése (XLII) általános képletű csoport, és az utóbbiban V jelentése nitrogénatom vagy metincsoport és D jelentése etiléncsoport vagy -CH2C(R⁴)₂CH₂- képletű csoport.
5. 5. A 2. igénypont szerinti (II) általános képletű vegyületek, azzal jellemezve, hogy

   AB jelentése (XXXI) általános képletű csoport - ebben a képletben V jelentése nitrogénatom vagy -CR⁷ általános képletű csoport és D jelentése metilén-, etilén-, -CH2C(R⁷)2CH₂- vagy (XXXII) képletű csoport - vagy (XXXIII) általános képletű csoport - ebben a képletben X jelentése nitrogénatom vagy -CR³ általános képletű csoport, és az utóbbiban R³ jelentése cianocsoport, -C(O)N(R⁷)R⁸, (XXXIV) vagy (XXXV) képletű csoport - vagy (XL), (XLI) vagy (XLV) képletű csoport, és az utóbbiban y³ jelentése oxigénatom vagy kettő hidrogénatom.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti (II) általános képletű vegyületek, azzal jellemezve, hogy a jelentése (XI) képletű csoport; és

   AB jelentése (XXXI) általános képletű csoport - a képletben V jelentése nitrogénatom vagy -CR⁷ általános képletű csoport és D jelentése metilén-, etilén-, -CH2C(R⁷)2CH₂- vagy (XXXII) képletű csoport -vagy (XXXIII) általános képletű csoport - a képletben X jelentése nitrogén-

   -86atom vagy -CR³ általános képletü csoport, és az utóbbiban R³ jelentése cianocsoport, -C(O)N(R⁷)R⁸, (XXXIV) vagy (XXXV) képletü csoport.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti (II) általános képletú vegyületek, azzal jellemezve, hogy a jelentése kémiai kötés; és

   AB jelentése (XL), (XLI) vagy (XLV) képletú csoport, és az utóbbiban y³ jelentése oxigénatom vagy kettő hidrogénatom.
8. 8. A 2. igénypont szerinti (I) vagy (II) általános képletü vegyületek közül a (XLVI), (XLVII), (XLVIII), (XLIX), (L), (Ll), (III), (Lil), (Lili), (LIV), (LV), (LVI), (LVII), (LVIII), (LIX), (LX), (LXI), (LXII), (LXIII), (LXIV), (LXV), (LXVI), (LXVII), (LXVIII), (LXIX), (LXX), (LXXI), (LXXII), (LXXIII), (LXXIV), (LXXV), (LXXVI), (LXXVII), (LXXVI II), (LXXIX) és (LXXX) képletü vegyület.
9. 9. A 2. igénypont szerinti (I) vagy (II) általános képletü vegyületek közül a (LXXXI), (LXXXII), (LXXXIII), (LXXXIV) és (LXXXV) képletü vegyület.
10. 10. A 2. igénypont szerinti (I) vagy (II) általános képletü vegyületek emlősöknél fibrinogénnek vérlemezkékhez való kötődése gátlására, vérlemezkék aggregálódásának gátlására, trombus-képződés vagy embólia-képződés kezelésére vagy trombus-képződés vagy embólia-képződés megelőzésére.
11. 11. Gyógyászati készítmény emlősöknél fibrinogénnek vérlemezkékhez való kötődése gátlására, vérlemezkék aggregálódásának gátlására, trombus-képzödés vagy embólia-képződés kezelésére vagy trombus-képződés vagy embólia-képzödés megelőzésére, azzal jellemezve, hogy a 2. igénypont szerinti vegyületet és gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot tartalmaz.