HUP0202627A2 - Liquid delivery container - Google Patents

Abstract

A találmány tartály folyadék tárolására és kiadagolására, amelyneknyitott üstnek megfelelő alakzatú bemélyedéssel ellátott vagy aztkörülvevő mellső fala van. A mellső falban nyílással van ellátva,amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas. Anyílás a tartály középvonalát 6 határozza meg. A tartálynak hátsó falavan. Lényege, hogy a mellső fal továbbá a hátsó fal a tartály nyomásalá helyezése előtti állapotában lényegében sík vagy lényegébenegyíves alakú. A hátsó fal nyújtás révén a tartály bemélyedésétkitöltően deformálható kialakítású, valamint legalább részbenkeresztirányú a tartály középvonalára és a nyílás irányába atartályban lévő folyadék ott a nyílás felé elmozdítás értelmébenáthelyezhető vagy deformálható kialakítású. A találmány szerintigyártási eljárás lényege, hogy a mellső fal kialakítását úgy végzik,hogy üstszerű alakú bemélyedéssel, valamint a bemélyedést a mellső falmellső felületével összekötő nyílással látják el, ezután folyadékotadagolnak a bemélyedésbe, és sík vagy egyíves hátfali filmetrögzítenek vagy ragasztanak a tartály bemélyedésének nyitott részére,és ezzel bezárják a folyadékot a tartályba. Ó

Description

)· p02o26 27 ·:

·· ··· · · «· ··

96233/MJ

KÖZZÉTÉTELI

PÉLDÁNY

M

TARTÁLY FOLYADÉK TÁROLÁSÁRA ÉS KIADAGOLÁSÁRA, ELJÁRÁS ILYEN FOLYADÉKTÁROLÓ TARTÁLY GYÁRTÁSÁRA,

ELJÁRÁS FOLYADÉKNAK TARTÁLYBÓL VALÓ KIADAGOLÁSÁRA, KIADAGOLÓ SZERKEZET TARTÁLYBAN TÁROLT FOLYADÉKOKHOZ, VALAMINT SZERKEZET ILYEN TARTÁLYBAN TÚLNYOMÁS BIZTOSÍTÁSÁRA

A találmány tárgya tartály, amely folyadék tárolására és kiadagolására való. Az ilyen nyomás alá helyezhető tartálynak üstnek megfelelő alakzatú bemélyedéssel ellátott vagy azt körülvevő mellső fala van, a mellső falban nyílással van ellátva, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas módon van kialakítva, ez a nyílás a tartály középvonalát határozza meg. A tartály mellső falának folyadékbefogadó térként kialakított bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő hátsó fala van, amely legalább részben keresztirányú a tartály középvonalára, és a nyílás irányába a tartályban lévő folyadékot a nyílás felé elmozdítás értelmében áthelyezhető vagy deformálható kialakítású.

A találmány tárgya továbbá eljárás ilyen tartály gyártására, és a folyadéknak a tartályból történő kiadagolására. A találmány tárgya ezeken túlmenően olyan kiadagoló szerkezet, amely a tartályban tárolt folyadék kiadagolására való. A találmány tárgya továbbá a tartályban túlnyomást biztosító szerkezet.

Mint ismeretes, a folyadéktároló tartályokat nem csupán folyadékok tárolására tervezik, hanem arra is, hogy a folyadékot kiadagolja, az30 az a tartályból ki lehessen az előírt szállítási követelményeknek

-2megfelelően szabályzott módon lehessen üríteni. Jóllehet bonyolultabb és költségesebb berendezéseknél alkalmaznak különböző szivattyúrendszereket bizonyos körülmények esetén, például újrahasznosítható vagy több dózisos berendezéseknél, ezek a körülmények 5 általában nem állnak rendelkezésre.

Például gyakran megkívánt a felhasználók részéről olyan egyetlen tömített tartály folyadékadagok kiadagolására, amelynél pontosan lehet szabályozni a dózis mennyiségét, és fenn lehet tartani a sterilitást gyógyászati kiadagoló berendezéseknél a felhasználás pillana10 táig, azonban az ilyen egységeknél a költségkorlátozások egyre inkább meghatározóvá válnak. A tervezési szempontok méginkább komplexszé válnak, ha további követelményeket állítanak a kiadagolás minőségével szemben, például a szállítási nyomást, folyadéksebességet, pontos cél ráirányítást, a folyadéksugár koherenciáját, a 15 gyors áramlást, a nyomás gyors növekedését vagy esését, a gyors szállítást, a kis veszteségeket, pontos adagolást stb. illetően.

A nagy kamranyomások, így például a nagy folyadéksugár sebességek, vagy az erősebben atomizált folyadéksugarak biztosításának igénye nyilvánvalóan tovább növelik a költségeket, hiszen ehhez a 20 vastagabb falakat, speciális alakzatokat vagy speciális támaszokat kell alkalmazni a kamrákhoz. További problémát okozhat a célzási pontosságban a nyílás felszakítása során az instabilitás vagy a nyíláshely bizonyos mértékű elmozdulása.

A folyadéksugár koherenciája megköveteli, hogy igen pontos kialakí25 tású legyen a nyíláscsatorna, az lehetőleg minimális anyagból és gondos gyártási feltételek között készüljön. Az igen pontos dózis biztosításához általában teljes kamra ürítést és kis veszteségeket követelnek meg, viszont ugyanakkor gyors nyomásfelépülést és hirtelen nyomásesést tartanak ehhez szükségessé. Ennek megfelelően 30 a nyomás alatti falnak kellően stabilnak és szabályzott módon öszszelapíthatónak kell lennie.

-3A másodlagos tényezők további megfontolásokat igényelnek. Általános követelmény például, hogy a nyílás körül ideiglenes tömítést biztosítsanak, hogy ezzel a használat előtt teljesen tömítetten lezárják a tartályt, valamint olyan szerkezeti egységekről is gondoskodni 5 kell, amelyek a kiadagolás előtt feltépik vagy eltávolítják a tömítést.

A tartály fentebb említett tulajdonságai mellett szükség van bizonyos merevségre, valamint olyan járulékos szerkezeti egységekre, amelyek megtartják a tartályt a kiadagolókészülék rögzítő egységében. Annak érdekében, hogy az egyenkénti dózisegységeket ma10 gukban foglaló tartályok használatát kiküszöböljék, kívánatos olyan megoldás alkalmazása, amelynél többszörösen összekapcsolt tartályok egységei adagolhatok az egymás utáni kiadagoláshoz az adagolószerkezetbe. Ez járulékos szerkezeti merevséget előfeltételez, valamint szükség van olyan intézkedésekre, amellyel a különálló tar15 tályok a kiadagoló-szerkezetbe adagolhatok és stabilizálhatok.

Továbbá, a gyártási követelmények magukban foglalják egyrészt a tartályrészek hatékony gyártási lehetőségét, valamint a tartályok ésszerű feltöltését és tömítését, mégpedig nagy tisztaság, sőt steril körülmények között.

A technika állása szerinti megoldások a fenti komplex követelményrendszert csak erősen korlátozott mértékben képesek teljesíteni. Például az US-4,090,642. sz. szabadalmi leírás olyan szalagot ismertet, amely több zsákkal rendelkezik folyóképes anyagok számára, valamint folyékony hígítóval van ellátva alacsony számítási és 25 szabályozási körülményekhez, mivel a folyóképes anyag csak kisajtolható a szalag felületére, hogy érintkező kapcsolatba kerüljön.

Az US-5,497,763. sz. szabadalmi leírás olyan szerkezetet ismertet, amely hasonló többdózisú szalaggal van ellátva, amely az inhalálandó folyadék atomizálására való. Ennél a megoldásnál is a kiada30 golási körülmények meglehetősen alacsony színvonalúak, mivel az atomizáció külön vibrátorban folyik le, és a szalaggal kapcsolatos

-4követelmények mindössze abban jelölhetők meg, hogy a folyadék kiáramlásának porózus membránon keresztül kell történnie.

A GB-2,255,918. sz. szabadalmi leírás — hasonlóképpen- inhalálás! célokra cseppképzést ismertet, de ennél a megoldásnál a folyadék 5 atomizációja úgy történik, hogy a folyadékot a tartály szűk nyílásain kényszerítik keresztül.

Dacára a fentebb részletezett magasabb követelményrendszernek, a technika állásából ismert tartályok különálló, összelapítható tartályok vagy hólyagszerű lapok, amelyek több tárolótérrel vannak ellát10 va. Ezek a kiadagoló-szerkezetben erősebb támasztást igényelnek, mintha az alkalmazott nyomás a domború hátfalra hat, ugyanakkor az ilyen kialakítású tartálynak az összelapulását valójában nem lehet szabályozni.

Megjegyezzük továbbá, hogy a fentiekben ismertetett megoldások15 nál egyáltalán nem szükséges a folyadéksugár megfelelő célzása, valamint a folyadékáram formálásával kapcsolatban sincsenek különösebb követelmények, például az inhaláló szerkezetek esetében, hiszen azoknál a cseppek passzívan jutnak a páciens tüdejébe, sőt lehetővé válik ennek során az áramlás elterelése is.

Hasonló megoldások ismerhetők meg az alábbi szabadalmi iratokból, amelyek porszerű készítmények inhalálására valók: WO 90/13328, GB-2,242,134, DE-1,950,0726, WO 97/04827, US4,811,731, US-5,207,217, US-5,415,162, EP-469,814, EP-129,985 és US-,627,432. A fenti megoldásokkal kapcsolatban megjegyezzük még, hogy ezeknél egyáltalán nincs szó a folyadék atomizációjáról és ezek egyike sem alkalmaz fúvóka-típusú nyílásokon keresztüli kiömlést. Ennek megfelelően ezek a megoldások a fentiekben vázolt követelményrendszer teljesítésére nem alkalmasak és a kialakításuk sem azoknak megfelelő.

A WO 96/00050. és az EP-224,352. sz. szabadalmi leírások cseppecskék áramának képzésére vonatkozó megoldásokat ismertetnek,

-5amely cseppecskeáramot a szemre célozzák, és ez képes keresztülhaladni a saját inerciája révén a légrésen. Megjegyezzük azonban, hogy a szükséges kiadagoló-szerkezetek túl bonyolultak, és nincs arra megoldás, hogy miként lehetne kiadagolni az egyéni dózisokat 5 magukban foglaló tartályokat, amelyek saját kiadagoló-fúvókával vannak ellátva.

A WO 96/06581. és a WO 97/23177. sz. szabadalmi leírások olyan dózisegységeket befogadó tartályokat ismertetnek, amelyek hasonlóképpen szemkezelési célokat szolgálnak. Jóllehet ezek a tartály io kialakítását illetően bizonyos szempontból figyelemre méltóak, a fentebb már említett hiányosságok ezeknél is kimutathatók, azaz ezek vagy különálló tartályok vagy flexibilis szalagok, amelyek hólyagszerű zsebbel vannak ellátva, vagy összenyomható fallal rendelkeznek.

A fenti technika állása ismeretében változatlanul fennáll az igény olyan tökéletesített integrált egydózisú, tömített tartályrendszerre, amely alkalmas egyrészt a folyadék tárolására, másrészt a folyadék kiadagolására, mégpedig pontosan szabályzott mennyiségben és minőségben.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz a tökéletesített megoldás létrehozása. Közelebbről a találmánynyal célunk olyan dózisegységes tömített tartályrendszer létrehozása, amely alkalmas a folyadék tárolására és nagy nyomás, valamint magas minőségi követelmények teljesítésével történő kiadagolására.

További célunk olyan megoldás létrehozása, amellyel biztosíthatók a folyadék sebességével, pontos célzásával, a folyadéknyaláb koherenciájával, a gyors áramlásnövekedéssel és áramláseséssel, gyors kiadagolással, csekély veszteségekkel, precíz adagolással és/vagy teljes tartályürítéssel kapcsolatos követelmények.

Ismét további célunk olyan megoldás létrehozása, amellyel nagy kamranyomások érhetők el, amelynél azonban a tartály integritása

-6fenntartható, azaz mindenféle repedés és a nyílás instabilitása vagy elmozdulása kiküszöbölhető.

További célunk olyan rendszer létrehozása, amellyel szabályozhatjuk a nyomás alatti fal összecsuklását. Ismét további célunk olyan 5 rendszer létrehozása, amellyel a folyadékáram mértéke változtatható, azaz az lehet alacsony, közepes vagy nagy, vagyis széleskörű alkalmazhatóságot biztosít az egész lágy kiadagolástól a hirtelen kiadagolásig.

Ismét további célunk olyan megoldás létrehozása, amellyel a tartá10 lyok olcsóbb anyagból, kevesebb szerkezeti elemből gyárthatók és egyszerűen tölthetők. További célunk, hogy a tartályok merevebbek és stabilabbak legyenek.

A találmánnyal megoldandó feladat továbbá olyan tartálykialakítás létrehozása, amely több tartályegységből épül fel, és amely alkalis mas például arra, hogy egymás után adagoljon ki megfelelő dózisokat. További célunk olyan tartályok létrehozása, amellyel egyszerűsödhet a kiadagoló-szerkezet kivitele, korlátozott támasztást, valamint korlátozott megtámasztást igényel a kiadagolás közben. Végül célunk olyan megoldás létrehozása, amely egyszerűen kezelhető és 20 kényelmesen használható a végfelhasználó számára is.

A kitűzött feladatot a jelen találmány szerint olyan tartállyal oldottuk meg, amelynek nyitott üstnek megfelelő alakzatú bemélyedéssel ellátott vagy azt körülvevő mellső fala van, a mellső falban nyílással van ellátva, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére 25 alkalmas módon van kialakítva. Ez a nyílás a tartály középvonalát határozza meg, továbbá a tartály mellső falának folyadékbefogadó térként kialakított bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő hátsó fala van, amely legalább részben keresztirányú a tartály középvonalára és a nyílás irányába a tartályban lévő folyadék ott a 30 nyílás felé elmozdítás értelmében áthelyezhető vagy deformálható kialakítású.

-7A találmány szerinti tartály lényege tehát, hogy a mellső fal lényegében merev kialakítású a hátsó falhoz képest, továbbá a hátsó fal a tartály nyomás alá helyezése előtti állapotában lényegében sík vagy lényegében egy-íves alakú, továbbá a hátsó fal nyújtás révén a 5 tartály bemélyedését lényegében kitöltő módon deformálható kialakítású.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a bemélyedésnek a hátsó fal felöli oldalról tekintve lényegében konkáv módon mélyülő alakja van. Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a bemélyedésnek a hátsó 10 oldal felöl tekintve legfeljebb kismértékben alámetszett részei vannak vagy ilyen alámetszett részektől mentes kialakítású.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a mellső falnak lényegében állandó falvastagsága van, a bemélyedés felületére merőlegesen a mellső fal irányában mérve.

Előnyős továbbá az olyan kivitel, amelynél a mellső falnak a középvonaltól távolodva mérve rendre növekvő falvastagsága van, a bemélyedés felületétől merőleges a mellső fal iránya felé mérve.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a mellső fal mellső felülete lényegében sík vagy lényegében egy-íves alakú, legalább a nyílás kö20 rüli szakaszon.

Előnyős továbbá az olyan kivitel, amelynél a mellső fal hátsó felülete lenyegeben sík vagy lényegében egy-íves alakú, legalább a bemélyedés körüli szakaszon.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a mellső falnak a mellső és hát25 so felületei a bemélyedéssel szomszédosán, de a bemélyedéstől és a nyilastól függetlenül lényegében párhuzamosak vagy koncentrikusak.Celszerű az olyan kivitel is, amelynél a mellső falnak az alakja egészében sík vagy hengerrész.

-8Célszerűen a nyílás járatának keresztmetszete lényegében állandó, vagy lényegében széttartó, vagy lényegében összetartó, vagy ezek kombinációjaként van kialakítva.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a nyílás a folyadék ato5 mizálását elősegítő kialakítású. De adott esetben a nyílás lehet koherens, egyenes vonalú folyadékáramot képező kialakítású.

Célszerű továbbá az olyan kivitel, amelynél a mellső fal mellső oldala a nyílás körül kivágott szakasszal rendelkezik.

Célszerű továbbá az olyan kivitel, amelynél a tartály legalább egy 10 további tartállyal van összekapcsolva és ezek többtartályos szerkezeti egységet képeznek. A több tartály mellső falfelülete közös síkban vagy egy-íves síkban helyezkedhetnek el.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a több tartály mellső falfelületeit egyetlen lapanyag fedi.

Előnyösen a több tartály hátsó falfelületei egyazon síkban vagy egyíves síkban helyezkednek el.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a a több tartály hátsó falfelülete egyetlen lapanyaggal van burkolva.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél az egység lényegében 20 merev és önhordó szerkezetként van kialakítva. Célszerűen az egységnek megnövelt mellső falszerkezete van, amelyben nyílásokkal ellátott több bemélyedés van kialakítva, amelyek több tartályt képeznek.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a mellső falszerkezet mellső és 25 hátsó felületei a szomszédos bemélyedésekben lényegében párhuzamosak, ha a bemélyedéseket és nyílásokat, mint olyanokat tekintjük, és ezek közös síkalakban helyezkednek el.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a mellső falszerkezet tárcsaszerű általános alakban van kialakítva.

-9Celszeru az olyan kivitel is, amelynél a több tartály legalább egy kör mentén koncentrikusan van elrendezve a tárcsa területe mentén.

Előnyösen a mellső falszerkezet mellső és hátsó felületei a bemélyedések szomszédságában lényegében egy-íves vagy koncentrikus 5 helyzetűek, ha a bemélyedéseket és nyílásokat, mint olyanokat tekintjük.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a mellső falszerkezet alakja egészében henger vagy hengerrész.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a több tartály a hengerfe10 lület két dimenziója mentén van elrendezve.

Célszerűen a hátsó fal folyamatos vagy szakaszos módon hajtogatott kialakítású.

Célszerű továbbá az olyan kivitel, amelynél a hátsó fal a mellső fal hátsó felületének alakjával lényegében megegyező alakzattal ren15 delkezik. Adott esetben a hátsó fal rugalmasan deformálható kialakítású lehet.

Celszerú az olyan kivitel, amelynél a hátsó fal nem-elasztikusan vagy maradandóan deformálható kialakítású.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a hátsó fal laminátumot 20 foglal magában. Adott esetben a hátsó fal fémréteget foglalhat magában.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a nyílás fölött ideiglenes tömítéssel van ellátva.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a tömítés roncsolható 25 vagy eltávolítható kivitelű. Célszerűen a tömítés sík vagy egy-íves lapként van kialakítva.

Célszerű a tartály a folyadéktartalma 25 μΙ-nél kisebb, főleg kisebb, mint 15 pl, különösen kisebb, mint 10 μ|.

-10Celszerü az olyan kivitel, amelynél a nyílás átmérője 10-1000 μ közötti értékű, célszerűen 20-800 μ közötti értékű.

Előnyös továbbá az olyan kivitel, amelynél a mellső fal vastagsága 0,5-10 mm közötti, előnyösen 1-5 mm közötti.

Célszerűen a bemélyedés maximális átmérője 1-20 mm közötti nagyságrendű, célszerűen 2-10 mm közötti.

A találmány szerinti tartály olyan kivitele is lehetséges,amelynél a bemélyedés közelében a mellső fal - a bemélyedést magát leszámítva - sík vagy egy-íves lapként van kialakítva, amelynél a mellső io és hátsó felületek lényegében egymással párhuzamosak vagy koncentrikusak; a bemélyedés legalább egy része a mellső és a hátsó felületek között a mellső felületnél lévő nyílással és a hátsó felületen levő nyitott bemélyedés-résszel van kialakítva, továbbá a hátsó fal a hátsó felülethez kapcsolódik.

A találmány szerint a tartály olyan további kivitele is lehetséges, amelynél a mellső fal vastagsága a tartály középvonalától távolodva és a bemélyedés zárt területére merőlegesen a bemélyedésen keresztül haladó vonal mentén mérve rendre növekvő kivitelű.

A találmány szerinti tartály olyan eljárással gyártható, amelynél a 20 tartály mellső fallal van ellátva, ez nyitott üstnek megfelelő alakú bemélyedéssel rendelkezik vagy azzal szomszédos helyzetű. A tartálynak a mellső falban olyan nyílása van, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas kivitelű, valamint a nyílás a tartály középvonalát határozza meg. A nyílás fölött adott eset25 ben ideiglenes tömítés van elrendezve. A hátsó fal a mellső fal folyadékbefogadó bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő kivitelű. A hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára merőleges helyzetű és a tartályban lévő folyadéknak a nyílás irányába történő menesztése értelmében elmozdítható vagy deformálható kivitelű.

Lényege, hogy a mellső fal kialakítását úgy végezzük, hogy üstszerű alakú bemélyedéssel, valamint a bemélyedést a mellső fal mellső

-11felületével összekötő nyílással látjuk el, ezután folyadékot adagolunk a bemélyedésbe, és sík vagy egy-íves hátfali filmet rögzítünk vagy ragasztunk a tartály bemélyedésének nyitott részére és ezzel bezárjuk a folyadékot a tartályba.

A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módjánál a mellső fal es annak bemélyedésének, valamint nyílásának kialakítási műveletét fröccsöntéssel végezzük. Előnyösen a hátfali film rögzítését hegesztéssel végezzük. Célszerű, ha a hegesztési műveletet hővel végezzük.

A ragasztasi művelet során sík vagy egy-íves tömítőfilmet rögzíthetünk a nyílás fölött.

A mellső fal formázási műveleti lépése során egynél több bemélyedést készíthetünk.

A találmány előnyös foganatosítási módjánál, hogy a hátsó fali film 15 felragasztási műveletét egynél több bemélyedésen végezzük. Adott esetben a ragasztási művelet során sík vagy egy-íves filmet egynél több bemélyedésen rögzítünk.

A találmány szerinti másik eljárás folyadéknak a tartályból való kiadagolására szolgál. A tartálynak mellső fala nyitott üstre hasonlító 20 alakú bemélyedéssel van ellátva vagy azzal határos, a mellső falban olyan nyílás van kialakítva, amely a folyadéknak a tartályból való kiadagolasara alkalmas kivitelű. A nyílás a tartály középvonalát határozza meg, es adott esetben ideiglenes tömítéssel van ellátva a nyilas fölött. A hátsó fal a mellső falnak a folyadékbefogadó bemé25 lyedesenek nyitott részt lezáró és tömítő kivitelű. Továbbá, a hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára merőleges helyzetű és a folyadéknak a tartály nyílása felé menesztése értelmében elmozdítható vagy deformálható kivitelű. Lényege, hogy a tartály nyomás alá helyezéséhez a hátsó falnak legalább egy részét axiális irányban 30 a nyílás felé mozdítjuk el olyan sebességgel, hogy a folyadékot a

-12nyíláson keresztül kifecskendezzük, és eközben a hátsó falat elasztikusán vagy nem-elasztikusan nyújtjuk a felületnövelés értelmében.

A fenti eljárás előnyös foganatosítási módjánál a nyújtási művelet során a hátsó falat a sík vagy egy-íves alakból két-íves alakra hoz5 zuk.

Célszerű, ha a nyújtási művelet során a hátsó fal deformálását a bemélyedés alakjának lényegében megfelelő alakig végezzük.

A találmány előnyös foganatosítási módja szerint a tartályból a folyadékot lényegében teljesen kiürítjük.

A találmány további előnyös foganatosítási módja szerint a folyadékot a nyílásból legalább 5, célszerűen legalább 10 m/s sebességgel lövelljük ki.

Előnyös, ha a folyadékot cseppek formájában lövelljük ki és a cseppek átmérőjét 20 μ körüli értéknél kisebbre választjuk.

A találmány szerinti eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a folyadékot koherens folyadéknyaláb alakjában fecskendezzük ki.

A találmány előnyös foganatosítási módja szerint a folyadékot engedjük keresztülhaladni a levegőrétegen, mielőtt elérné a becsapódási felületet, mégpedig olyan távolságra, amely nem kisebb, mint 1 20 cm.

A találmány további élszerü foganatosítási módja szerint a folyadékot szembe fecskendezzük.

Előnyösen a folyadékot lágy felületen ütköztetjük legalább részbeni behatolása végett.

A találmány szerinti folyadékkiadagoló szerkezet folyadéknak tartályból való kifecskendezésére való. A tartálynak mellső fala nyitott üstnek megfelelő bemélyedéssel van ellátva vagy azzal határos, a mellső falban nyílás van kialakítva, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas kivitelű. A nyílás a tartály közép-13vonalát határozza meg, és adott esetben a nyílás fölött ideiglenes tömítéssel van ellátva. A hátsó fal a folyadékbefogadó bemélyedés nyitott részét lezáró és tömítö kivitelű. A hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára merőleges és a tartályban lévő folyadékot a 5 nyílás irányába kényszerítés értelmében deformálható vagy elmozdítható kialakítású. Lényege, hogy a tartály számára ülékkel ellátott házzal rendelkezik, amely a tartály befogadására alkalmas kialakítású, valamint a hátsó fal és a mellső fal mellső felülete közötti távköz legalább 0,5 mm. Továbbá, nyomófeje van, amely a mozgatási io irányban van elrendezve a házhoz képest, beépített állapotban lényegében a tartály axiális irányában; működtető egysége van, amely a nyomófejjel hajtókapcsolatban van.

A kiadagoló szerkezet előnyös kiviteli alakjánál a tartálynak az ülékre helyezett állapotában a hátsó falfelület lényegében teljes 15 egészében fedi a bemélyedést a nyomófej irányában. Adott esetben az ülék a tartályok cseréjét engedő kivitelű lehet.

A találmány előnyös vagy célszerű kiviteli alakja, hogy az ülék többtartályos szerkezeti egység esetében a tartályok egymás utáni feltöltését engedő kivitelű.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél az üléknek a tartályokat befogadni képes kocsizószerkezete van. Adott esetben az ülék a többtartályos szerkezeti egység körkörös alakzatban elrendezett tartályainak egymás utáni feltöltéséf elforgatás révén biztosító kivitelű.

További előnyös kivitelnél a nyomófej és a tartály bemélyedésének 25 megvezetését biztosító vezetöegységgel van ellátva. A vezetőegység a tartály és a ház vagy az ülék között oldható reteszeléssel lehet ellátva. Adott esetben a vezetőegységnek a tartály és a nyomófej között oldható retesze is lehet. A reteszelő szerkezetnek olyan szerkezeti egysége lehet, amely a tartályt a nyomófej mozgási irá30 nyába való elmozdítása közben reteszeli.

-14Amint a fentiekből kitűnik, a tartály tömítésének, összenyomható hátsó falrészének az alkalmazásával, amely az összelapítás előtt sík vagy ívelt alakzattal rendelkezik, a kitűzött feladatok elérhetők. A mellső fal alakhoz a hátsó fal minimális felülettel rendelkezik, ez5 által kellő térfogati és alapstabilitást nyújtunk az összelapítás előtt és kellően szabályozható az összelapítás a tartály összenyomása során, mivel semmiféle hajtogatás vagy falgyűrődés nem következhet be, legfeljebb ellapítás vagy benyomódás a tartályfalban.

A fal nyújtható anyaga lehetővé teszi, hogy a falfelület nőjön az őszit) szelapítás közben, ezáltal elkerülhetők a repedések. így tehát a javasolt megoldás akár dinamikus terheléseknek is kitehető, például kalapács munkafelületét is használhatjuk arra, hogy deformáljuk a falat, és ezáltal hatást fejtsünk ki a tartályfelületre, következésképpen szabályzott nyomást fejtsünk ki a tartályra, beleértve a nyomás15 kialakítást, nyomásfenntartást és nyomásesést, valamint precízen kiadagolhassuk a dózist és a tartályt ki is ürítsük.

A találmány gyártási előnyöket is kínál, ezek között megemlítjük, hogy igen leegyszerűsödik a gyártástechnológia, a tömítés felvitele a mellső falra, valamint a feltöltési művelet, továbbá több tartálynak 20 egységgé vagy egységcsomaggá történő egyesítése.

A találmány szerinti megoldás további előnye, hogy kezelése rendkívül egyszerű és kényelmes, valamint egyszerűbbé válik a kiadagoló-szerkezet kialakítása is, hiszen a kezdeti falalak egyúttal arra is használható, hogy sima hátfal-felületek jöhessenek létre, hiszen ezt 25 nem korlátozza a mellső fal kialakításához használt anyag. A mellső fal jelentősen befolyásolja a tartály statikus és dinamikus merevségét.

Az eddig használatos tartályokkal szemben a jelen találmány szerinti tartályfal szabadon megválasztható alakzatban gyártható, ez nem 30 függ a préselt szerkezeti részek ívétől, valamint a falvastagság ugyancsak szabadon megválasztható az alkalmazásmódnak megfe-15lelően, vagyis nem kell azt helyileg gyengíteni. Továbbá a tartálynak olyan összefüggő nyílása lehet, amely pontosan előre tervezhető, és nem kell annak igazodnia a gyártási kényszerű körülményekhez. A fal stabilitása rendkívül fontos a térfogatszabályozáshoz és a teljes 5 kiürítés lehetőségéhez. A fal és a nyílás szilárdsága ugyancsak fontos a nyomási ellenállás és a működtetési mód, a kiszórási célzás pontossága, valamint a koherens folyadéksugár irányíthatósága és stabilitása szempontjából.

További előnyként megemlíthetjük, hogy a találmány szerinti megol10 dás jelentős egyszerűsítést tesz lehetővé a tartálytámasztási elrendezés viszonylatában és a kiadagoló-szerkezetben, valamint elősegíti, hogy a tartályok egymás után legyenek kiadagolhatók. Ha a merevség! előnyöket arra használjuk, hogy kiküszöböljük a hólyagszerű falrészeket, akkor a kiadagoló tartály-ülék és a kiadagoló mecha15 nizmus tovább egyszerűsödhet.

A találmány szerinti megoldással megnyílik az a lehetőség, hogy több tartályegységet alkalmazzunk és ez a lehetőség nem korlátozódik a szalagokra vagy más flexibilis szerkezetekre. Adott esetben célszerű lehet, hogy ha a tartályokat öntartó szerkezetekként alakít20 juk ki, amelyeknek jobb a kezelhetősége, hasonlóképpen, mint ahogy azt teszik az egyéni tartályoknál. A tartályfal kialakítható olyan szerkezetként is, hogy a tartály bemélyedését egyébként sík vagy kisség ívelt lapban alakítjuk ki, ezzel lehetővé tesszük az egyetlen vagy többszörös tartályegységek kialakítását nagy szerke25 zeti merevség és egyszerű külső alak alkalmazása mellett. Ezzel egyszerűsödik a gyártás, a kiadagoló kivitele, valamint kényelmesebbé és egyszerűbbé válik a végfelhasználó általi kezelése. Ezzel a megoldással lehetővé tesszük, hogy a bemélyedések kialakítása szabadon megválasztható, például a folyási karakterisztikáknak 30 megfelelően.

-16Továbbá, a szerkezet fejrészének kialakítása, valamint a nyílás tetszés szerinti hosszban való kialakítása nemcsak viszonylag kis ráfordítással és nagy dinamikus stabilitással történhet.

Hasonló előnyök érhetők el akkor is, ha a találmány szerinti tartályt 5 lényegében azonos falvastagságúra készítjük, vagy fokozatosan növekvő falvastagságúra gyártjuk, oldalról a fal nyílásától kezdődően.

A tartály falait nyílással gyártatjuk egyetlen darabból, egyetlen anyagból és egyetlen szerkezetként, például hőolvasztással közös műanyag szerszámokkal, de anélkül, hogy ehhez szükség lenne 10 nyújtási műveletekre vagy külön fúvókaformázó műveletekre, valamint az ilyen tartályok könnyen feltölthetők és lezárhatók a hátsó fal révén.

A találmány további előnyei és célkitűzései nyilvánvalóvá válnak az alábbi részletes leírásunkból.

Elöljáróban az alkalmazott definíciókat kívánjuk tisztázni:

A leírásunkban használt „egyetlen-ív” vagy „egyíves” fogalom alatt bármilyen olyan sík vagy síktól eltérő alakzatot értünk, amely előállítható síkba kiterített alakzatból, de anélkül, hogy azt zsugorítani vagy feszíteni kéne a sík irányába, azaz megtartjuk a teljes felületét 20 a teljes síknak, vagy annak egy részének. Ezzel szemben a „kettősíveit” sík vagy felület alatt olyan síkot vagy felületet értünk, amely úgy állítható elő, hogy a sík felületet deformáljuk feszítéssel vagy zsugorítással. Az ívelést „folytonos”-nak tekintjük, ha az ív változása állandó vagy fokozatosan változik, de „megszakított”-nak tekint25 jük akkor, ha éles irányváltozást alkalmazunk a másik irányában.

Nem korlátozó példákként említjük a hengeres felületet vagy a hajtogatott felületet egyetlen ívelt felületként, amelyek kialakíthatók például nem-elasztikus lapból, például papírlapból azáltal, hogy egyszerűen meghajlítjuk a papírlapot. Megjegyezzük, hogy viszont 30 papírlapból vagy nyeregszerű alakzatot nem tudunk kialakítani anélkül, hogy a papírlapot nem feszítenénk vagy zsugorítanánk, éppen

-17ezért ezeket kettős-íveit alakzatoknak tekintjük. A fenti felületek mindegyike folytonos, valamint sima ívváltozásokkal rendelkeznek ezek a felületek. Azonban ha olyan lapot alkalmazunk, amely éles hajtogatásokkal van ellátva, ezeket megszakított felületeknek kezel5 jük a hajtásvonalaknál.

A „rendszer fogalom alatt általánosságban olyan összetett szerkezetet értünk, amely több szerkezeti részekből áll, itt például tartályt és kiadagoló-szerkezeteket, valamint „eljárásinak tekintjük az egyes részek működésmódját vagy alkalmazását.

Ha ezzel ellentétes kijelentést nem teszünk, akkor az alábbi kifejezések, például „magában foglal”, „tartalmaz”, „rendelkezik” vagy hasonló terminológia nem úgy értendő, hogy kizárólag az idézett elemmel vagy szerkezeti egységgel rendelkezne, ezzel szemben ezt úgy kell érteni, hogy adott esetben más szerkezeti elemekkel is ren15 delkezhet, vagyis ezek úgy értendők, hogy magában foglalhat még bármilyen elemet integrális, részben osztott vagy egyesített alakzatban.

Hasonlóképpen a „kapcsolt”, „illesztett”, „elrendezett”, „alkalmazott”, „között fogalmak és hasonló terminológia nem úgy értendő, hogy 20 ezek kizárólag közvetlen kapcsolatot jelölnek az említett elemek között, hanem úgy kell érteni, hogy ezek lehetővé teszik egy vagy több közreműködő elem vagy szerkezeti elem meglétét. Ugyanez érvényes azokra a hasonló kifejezésekre is, amelyeket a leírásban az erőkre és hatásokra alkalmazunk.

A leírásunkban a tartályra és a kiadagoló szerkezetre használt helyzetet vagy irányt meghatározó jelzőket, így például „axiális”, „mellső”, „hátsó”, „mellső oldali”, „hátsó oldali” fogalmak mindig a folyadék szállítási irányához képest értendők, vagyis a tartálynyílás középvonalához képest, és ez folytatódik a fő vagy általános szállítási irány mentén, amit valójában „tengelyvonalának vagy „középvonal”-18nak tekintünk, amely középvonal mentén a folyadékot előre szállítjuk.

Az alábbiakban először általánosan ismertetjük a találmány szerinti megoldást részletesebben;

A találmány szerinti tartálynak mellső fala és hátsó fala van, ezek között helyezkedik el a tartálytér, amely befogadja a folyadékot.

A tartálytér, azaz üreg, vagy bemélyedés főleg a mellső fal és a hátsó fal között van kialakítva és ez olyan bemélyedés-részt foglal magában, amely a mellső falban van a csatlakozó falrészben van kiala10 kítva. A folyadék részére rendelkezésre álló tér nagyobb is lehet ugyan, mint a bemélyedés térfogata, azaz járulékos kis térfogatot is kialakíthatunk a nyílásban, vagy a hátsó fal hátsó nyúlványaként vagy ívelése révén. Célszerű, ha a bemélyedés képezi a tárolótér fő részét, különösen akkor, ha a hátsó fal a célszerű kiviteli alak ese15 tében lényegében sík vagy egyetlen-íveit kialakítású. A bemélyedés felülete célszerűen a tartálytér alakjának felel meg, amely a hátsó fal felé nyitott és lezárt fenékrésze a mellső fal irányában helyezkedik el.

Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a teljes tartályürítést és a 20 tartályüreg és a hajtórugattyú alakjának adaptációját, célszerű, ha az üvegnek kicsi alámetszett részei vannak, a hátsó oldal felöl tekintve. Ezt elősegíthetjük olyan tartályfelületi részekkel, amelyek párhuzamosak az üregtengellyel, ezek lehetnek például hengeres részek, de adott esetben a felület szélesedhet a középvonaltól 25 oldalirányba, és ezáltal lényegében konkáv alakzatot hozhatunk létre, a hátsó oldaltól tekintve. Jóllehet a felület rendelkezhet éles megszakításokkal, például az axiális hengeres felület és a síkabb mellső rész között, célszerű, ha például a melegségi okokból a felület lényegében sima és folytonos. Az üveg alakja 30 keresztmetszeti síkokban tekintve, azaz a tengelyre merőleges síkban lehet például ovális- vagy sokszög-alakzatú, előnyösen

-19lis- vagy sokszög-alakzatú, előnyösen körkörös. Célszerű alakzatként alkalmazhatunk kupola- vagy gömbszegmens-alakzatokat is.

Önmagában ismert módon a teret két vagy több elkülönített kamrára oszthatjuk, például egymás utáni kiadagolás céljából, vagy a kiada5 golás közbeni összekeverés céljából, és erre a célra alkalmazhatunk például olyan belső falakat, amelyek a középvonallal párhuzamosak vagy arra merőlegesek. Az ilyen falak kézileg eltávolíthatók a tényleges kiadagolás előtt, vagy a szállítás közben roncsolhatok, felszakíthatók.

Adott esetben a szomszédos tartályok tartalmazhatnak különböző folyadékokat és ezeket kiadagolhatják lényegében egyidejűleg, ezáltal képezhetünk két különálló folyadékpermetet vagy ezeket a folyadékpermeteket a kifecskendezés közben összekeverhetjük, például ilyen esetben a nyílásokat egymástól eltoltan rendezhetjük el, és egymás irányába lezárhatjuk vagy egymás felé nézőre alakíthatjuk ki.

A mellső fal célszerűen merevebb, mint a hátsó fal, e célból alkalmazhatunk merevebb anyagokat és/vagy vékonyabb falvastagságokat. E célból előnyös lehet, ha a mellső fal képezi a tartályt és an20 nak nyílását kellő merevséggel és stabilitással és célszerűen a mellső fal önmagában is képes lehet a kellő merevség biztosítására, ugyanakkor a hátsó fal kialakítása tetszőleges lehet. Ezeknek az igényeknek a teljesítése esetén a mellső fal is különböző alakzatban képezhető ki.

A mellső fal lényegében konstans falvastagságú lehet, ha az üvegfelületre merőlegesen mérjük annak vastagságát, valamint a mellső fal alakja lehet kongruens az üvegfelülettel. Célszerű azonban, ha a falvastagság változik, mégpedig célszerűen úgy, hogy a vastagság nő, ha a középvonaltól távolodva mérünk. Ez egészében a tartálynak nagy célzási pontosságot és nyomásstabilitást ad, ugyanakkor rövid és kis súrlódási ellenállású nyílást tesz lehetővé. Ez a kivitel éles

-20ellentetben van a hagyományos hólyagos tartályokkal, amelyeknél a hólyagok nyújtásos gyártása során viszont gyenge oldalfalak alakulnak ki, így a tartály teljes merevsége viszonylag kicsi.

Célszerű módja lehet a falvastagság-változás kiküszöbölésének, ha 5 a mellső fal mellső felületét lényegében síkra vagy egyetlen-íveit alakúra képezzük ki. Különösen célszerű a sík kivitel, amivel több gyártási és kezelési előny jár. Célszerű továbbá, hogy ha a mellső fal hátsó felületét az üreg szomszédságában egyetlen-íveit, előnyösen sík felületre képezzük ki, ezzel egy sor gyártási és kezelési 10 előny jár. Egyebek mellett a sík vagy egyetlen-íveit felületek lehetőve teszik, hogy ezekhez csatlakoztassunk eredetileg sík lapokat, filmeket vagy fóliákat, mindenféle feszítés nélkül, például tömitofilmet a hátsó fal mellső felületén és a mellső fal hátsó felületén.

Különösen előnyös, ha a mellső és hátsó felületek párhuzamosak és koncentrikusak, ezáltal egészében sík vagy hengeres szerkezeteket nyerünk, amelyeknek jó a merevsége, a kezelhetősége és a gyárthatósági tulajdonsága.

A nyílás kialakítása változhat az előállítandó folyadékáram jellegétől 20 függően, például másféle nyílásalakzatot alkalmazhatunk atomizált spray vagy koncentrált koherens folyadékáram esetén, vagy diszkrét cseppek egyenes vonalú árama esetén. A folyadékáram sebessége ugyancsak változhat a nagy sebességtől a kis sebességig. Adott esetben több nyílást alkalmazhatunk, hogy például szabályzott per25 metszerü alakzatot hozzunk létre, de megjegyezzük, hogy többnyire az egyetlen-nyilásos kiviteleket részesítjük előnyben. A nyílásgeometriát illetően alkalmazhatunk körkörös, széttartó vagy ezek kombinációjából képzett alakzatokat, a széttartó nyílásalakzattal segíthetjük a spray szétnyílását vagy a szűkülő alakzattal segíthetjük 30 a folyadékáram koncentrálását, sőt adott esetben alkalmazhatunk

Venturi-csatorna-szerű nyílást is. Célszerű az olyan kivitel, amelynél

-21a nyílás vezetékrésze viszonylag rövid, hogy ezzel a folyadéksúrlódás értékét alacsony értéken tarthassuk. A nyíláskörzetnél a mellső fal vastagsága szabályozható, például merevségi okokból, előnyösen a nyílás körül kialakított bevágásokkal, amelyek előnyösen a 5 mellső fal mellső felületén vannak kialakítva. Ezzel az intézkedéssel elérhetjük, hogy tömítőfilm alakul ki a nyílás fölött. A nyílásnak a bemélyedéshez képesti tájolása lehet aszimmetrikus, például oldalirányban eltolt a bemélyedés oldalfalához képest, például a szomszédos folyadékáramok keverése céljából, jóllehet alapesetben a 10 nyílás szimmetrikusan van elrendezve a bemélyedéshez képest, azaz a bemélyedéssel koncentrikusan.

Jóllehet a fenti szempontok egyedülálló tartályokhoz alkalmazhatók egyéni alkalmazás esetén, megjegyezzük azonban, hogy ezek a jellemzők többszörözött tartályegységekhez vagy tartálycsoportokhoz 15 is alkalmazhatók. Ilyen tartályegységek vagy tartálycsoportok kialakíthatók például több egyéni tartály összekapcsolása révén, például flexibilis csatlakoztatás révén, amivel lehetővé tesszük, hogy a szerkezetek hajlíthatok, hajtogathatok vagy feltekercselhetők legyenek. Megjegyezzük azonban, hogy célszerűen a többtartályos cso20 magok lényegében merev, önteherviselö szerkezetek. Ezzel a kialakítással egyebek között az az előny is jár, hogy egyszerűbb összekapcsolni a szállító-adagoló szerkezettel. A merev szerkezet elérhető azáltal, ha több egyedi tartályt merev csatlakoztatással kapcsolunk össze, de adott esetben olyan elrendezést is alkalmazhatunk, 25 amelynél merev mellső falakat alkalmazunk a fentebb már ismertetett módon, vagyis olyan megnövelt mellső falszerkezetet hozunk létre, amelyet a több bemélyedéssel látunk el, ezáltal a többegységes tartálycsomag gyártása leegyszerűsödik és viszonylag egyszerű külső megjelenést teszünk lehetővé. Adott esetben a mellső és/vagy 30 a hátsó felület a mellső falszerkezeten lehet sík vagy egyszerű íveléssel ellátott; az ilyen felületek fémekkel való ellátása tovább egyszerűsödik, különösen akkor, ha a tartály felületei azonos síkban

-22helyezkednek el, hiszen az osztatlan lapanyag több, célszerűen valamennyi tartályhoz rögzíthető, például közös fóliát ragaszthatunk a szerkezet hátsó felületére vagy közös lezárólapot helyezhetünk a tartály nyílásaira a mellső felületen.

A tartálycsoportokhoz alkalmazandó mellső falszerkezet egészében különböző alakú lehet. Alkalmazhatunk például egyetlen-ívként kialakított mellső falszerkezetet, amely lehet részben vagy teljesen hengeres kialakítású. Ezzel a kialakítással több tartályt foghatunk össze igénykorlátozott térfogatban és meglehetősen merev szerke10 zeti egységként. A tartálynyílások elrendezhetök a hengeres külső részen, például ha az adagoló szerkezet nyomófeje úgy van elrendezve, hogy felütközzék a teljesen vagy részben hengeres felület belső konkáv oldala felől, vagy ha a nyílások átméröirányban egymással szemben helyezkednek el, ilyenkor ugyanis minden hátfal hozzáférhető a nyomófej számára a henger külső felülete felől. A tartálynyílások elrendezhetök azonban a hengeres alakzat belső részén is, például az egyszerű, külső nyomófej-hozzáférés biztosítása céljából a hátsó falnál. Ilyen esetben átmérőirányban szembefekvö nyílásról kell gondoskodni a folyadéksugár áthaladásához. A lénye20 gében sík mellső falszerkezet alkalmazásának előnye, rendkívül egyszerűen gyártható és hozzá viszonylag egyszerűen csatlakoztatható a szállítószerkezet. Az alak lehet - ezen túlmenően - például szögleges vagy kerek. A kerek, „tárcsaszerű” alak különösen előnyösnek mutatkozik kísérleti tapasztalataink alapján, mivel ilyen esetben a szállítószerkezet a tartályokhoz „revolver” típusú lehet a tartályok egymás utáni feltöltéséhez, ezzel pedig olyan elrendezést nyerünk, amelynél nincs külön startpozícióra és sajátos kezelési megoldásokra szükség, ugyanakkor lehetőséget nyújt a szerkezet központosítására.

A tartálycsoportban a tartályok elrendezése és a felületszerkezet ugyancsak különböző lehet. A tartályok elrendezhetök ugyanis sorban vagy vonalban, például, hogy elkerüljük a kétdimenziós betáplá-23lást. Adott esetben többsoros elrendezést is alkalmazhatunk akár két dimenzióban is, például alkalmazhatunk párhuzamos vagy koncentrikus sorokat, amivel igénykompakt elrendezést érhetünk el.

A mellső falra vonatkozó fenti kialakítási megfontolások főleg azokra 5 a részekre alkalmazhatók, amelyeket a tartályok képeznek, de másodlagos célú egyéb szerkezetekre is alkalmazhatók ezek a jellemzők, például az egyes vagy többszörözött tartályok megfogó-, tartó-, központosító- vagy tápláló egységeire a gyártás, a szállítás vagy az alkalmazás során, vagy például tömítőfilmek felragasztása vagy el10 távolítása során, továbbá ezek a részek egyébként szabadon tervezhetők az előírt feladataiknak megfelelően.

A mellső fal célszerűen készülhet megfelelő inert műanyagból, így például polietilénből vagy polipropilénből, és ez adott esetben ellátható merevítéssel, így például üvegszálakkal. A gyártás történhet 15 ugyancsak különböző módon, például a nyílással ellátott bemélyedések készíthetők nyersanyagtömbből történő kimunkálással, de adott esetben a tartály egyetlen műveletben könnyebben formázható például fröccsentéssel, amelynek során a nyílás kialakítható az osztott szerszám segítségével. Jóllehet a mellső fal adott esetben ké20 szíthető laminátumból vagy más összetett anyagból is, általában az egyetlen anyag alkalmazása is elégséges.

Amint arra fentebb már utaltunk, a hátsó falnak az a rendeltetése, hogy egyrészt a tartály hátsó részét letömítse a folyadék kifecskendezése előtt, másrészt lehetővé tegye, hogy a bemélyedés a kifecs25 kendezés közben összelapuljon. A hátsó falnak legalább részben merőlegesnek kell lennie a nyílás középvonalára, azaz azok közötti szögértéke nem lehet 0, sőt célszerűen ez a szög lényegében derékszög. A hátsó fal anyagára vonatkozó követelmények a tömítési szerepből adódóan függnek az adott alkalmazásmódtól, az alkalma30 zott folyadéktól, de általában előnyös, ha a fal anyaga erősen folyadékzáró. Célszerű továbbá, ha nem alkalmazunk oldószereket vagy

-24más illékony komponenseket a falanyagban, és amikor a hátsó falat a mellső falhoz kapcsoljuk. Ezeket a részeket célszerűbb hő hatására egymáshoz ragasztani, mint ragasztók alkalmazásával.

Az osszelapitható tulajdonsághoz célszerű olyan hátsó falanyagot 5 alkalmazni, amely összetörik vagy összelapul, ha az adagolószerkezet nyomódugattyúja felütközik azon, viszont a hátsó falnak jó tömítést kell biztosítania a nyomódugattyú és a bemélyedés között. Célszerű továbbá, ha a hátsó fal repedés nélkül deformálható, különösen előnyös, ha olyan mértékben deformálható, hogy az képes iga10 zodni a bemélyedés belső felületéhez. A deformálhatósági követelmények csökkenthetők, ha a hátsó fal filmje hajtogatott, például folytonos hajtogatásokkal vagy megszakított hajtogatásokkal van kialakítva. Mindkét esetben egyes-íves alakzatokban helyezkedhet el a hátsó fal, például egy vagy több párhuzamos vonal mentén minis den tartály körül.

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a szabályzott és megismételhető összelapítást, célszerű az olyan kivitel, amelynél nem alkalmazunk járulékos hajtogatásokat, de a hátsó fal a beépített állapotban lényegében azonos alakú, mint a mellső fal hátsó felülete. A ki20 fecskendezés közbeni deformáció minden esetben azt eredményezi, hogy a sík vagy egyetlen-ívként kialakított hátsó fal legalább részben kettos-íves alakzatot vesz fel, aminek következtében az anyag bizonyos mértékben nyúlik. Ez a nyúlás és deformáció lehet elasztikus, például gumilap esetében. Megismételt használat esetében ez 25 különösen előnyös lehet. Adott esetben ez a deformáció legalább részben lehet irreverzibilis, például azért, hogy elkerüljük az egyszerhasználatos tartályok újbóli felhasználását, vagy megakadályozzuk azt, hogy levegő vagy folyadék maradjon a tartályban a használat után.

A hátsó fal célszerűen készülhet lapból, filmből vagy fóliából olyan vastagságban, amely viszonylag kicsi a mellső falhoz képest. A lap

-25készülhet egyetlen anyagból, de célszerűen alkalmazhatunk anyagkompozíciót is, hogy a fentebb említett követelményeket kielégítsük. Célszerűen a lap laminátumként alakítható ki. Előnyösen ez a laminátum tartalmazhat legalább egy folyadékzáró és diffúziót5 visszatartó réteget, fémréteget, így például alumínium-réteget és legalább egy nyújtható réteget, amely bizonyos deformációt enged, célszerűen műanyagréteget, például polietilénréteget, adott esetben hő hatására tömítő réteget, ha a műanyagréteg nem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Az ilyen laminátumban elfogadható, hogy a 10 fémréteg törik az összelapítás során, viszont a többi réteg kellő rugalmassággal rendelkezik a fentebb ismertetett deformáció során.

Amint fentebb már említettük, célszerű a tartály nyílásának vagy nyílásainak tömítéséről a folyadék tényleges kifecskendezése előtt gondoskodni, hogy ezáltal fenntartsuk a tartály tömítettségét. A tö15 mítés megszakítható vagy eltávolítható közvetlenül a használat előtt. Kézzel vagy nyomás hatására felszakítható tömítések alkalmazhatók, de gyakran célszerű lehet eltávolítható tömítés alkalmazása is, hogy ezáltal kiküszöböljük a tömítésről részegységek leválását durvább alkalmazási körülmények között, pedig alkalmazha20 tünk vékonyabb vagy vastagabb rétegeket. Általában a tömítés a mellső fal szerves részeként van kialakítva, például formázással, hogy ezáltal anyagmembránt hozzunk létre a nyíláshoz csatlakozó járatban. Célszerű azonban az olyan kivitel is, amelynél eltávolítható réteget alkalmazunk tömítésként, amelyet a folyadék kifecsken25 dezése előtt közvetlenül távolítunk el, és ez célszerűen a mellső lap mellső felületéhez van rögzítve.

Célszerű, ha kerüljük ragasztók vagy enyv alkalmazását, előnyösebb, ha hegesztést alkalmazunk, mégpedig ultrahangos vagy hő hatására végzett hegesztést. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük 30 az eltávolítást és a nyíláskörzethez való hozzáférést, a tömítés készíthető a nyílást körülvevő korlátozott körzetben. Többtartályos szerkezet esetében célszerű, ha a rétegeket egyénileg távolítjuk el

-26a tartályról, például ehhez alkalmazhatunk különálló filmeket, előre leszabott filmeket vagy külön nyelveket, például csillag alakú réteget a kerek tárcsa számára. A filmanyaghoz hasonló megfontolásokat alkalmazhatunk, mint a hátsó fal anyagához, jóllehet a filmnek nem kell deformálhatónak lennie nyújtás révén és a folyadékzárással kapcsolatos előfeltétel is csökkentett, tekintettel a kis nyíláskörzetre.

A fentiekben ismertetett szerkezeti részek egyesítendők és ezt követően folyadék töltendő az üregbe, ezáltal jön létre az előtöltött tőmített tartály, tipikusan egyetlen kiadagolandó adagot tartalmazó folyadékot befogadó tartályból. Jóllehet a tartály bemélyedése, azaz tárolótere feltölthető a tartály nyílásán keresztül is, például tűn keresztül, a feltöltés célszerűen a mellső fal hátsó oldala felől történhet a hátsó fal rögzítése előtt. A célszerű eljárás ezután az, hogy a nyílást vagy nyílásokat tömítőfilmmel zárjuk le, előnyösen hegesztési művelettel, ezután betöltjük a folyadékot a tartály bemélyedésébe a hátsó oldal felől, majd ráragasztjuk a hátsó falat a feltöltött üregre célszerűen hegesztéssel. Előnyösen a műveleti lépéseket a fenti sorrendben végezzük.

A találmány szerinti megoldás több szempontból is javítja a gyártás hatásfokát és egyszerűsíti azt, különösen a hagyományos hólyagos típusú gyártáshoz és feltöltéshez képest. Szemben a hólyagos megoldásokkal, a találmány szerint sík lapanyagok használhatók tömítőfilmként és a hátsó falhoz, ezáltal lehetővé tesszük a sík vagy egy-görbületű alakzatokat és ezekhez viszonylag egyszerű sík vagy hengeres szerszámok alkalmazhatók. Továbbá előny, hogy a találmány szerinti megoldás lehetővé teszi több tartály egyesítését többtartályos szerkezetekké és sem nyújtási sem más anyagdeformálási műveletre valójában nincs szükség. A hegesztések célszerűen hő hatására történhetnek és ezek a hegesztési műveleteket egyenként elvégezhetjük a tömítöfilm rögzítésénél, valamint a hátsó fal rögzítésénél és közvetlenül ez a hőhatás a rögzítendő anyagokon végez

-27hető. Ezzel szemben a hólyagos típusú gyártásnál a ragasztási hőt a mellső és hátsó falanyagokhoz kell alkalmazni a kéregrétegen keresztül, ezáltal jelentősen elhúzódik a folyamat és gyakran károsan befolyásolja a betöltött folyadékot, növelve a termék tűrésértékeit.

A folyadék kilövéséhez használt adagolószerkezet általában olyan házzal rendelkezik, amely a tartály vagy tartályszerkezethez kapcsolódó ülékkel van ellátva, továbbá nyomódugattyúja van, amely a ház tengelyirányában elmozdítható elrendezésű, és amely a tartály tengelyirányába elmozdítható elrendezésű, ha az ülékben a működtető egység a nyomódugattyút mozgatni képes.

A ház tágabb értelemben értendő, és különböző alakú lehet. Az adagolószerkezet háza képviseli azt a referenciapontot, amely meghatározza a tartály helyzetét és a nyomódugattyú fentebb ismertetett elmozdulását, amely a tartály hátsó falának összelapításához szükséges, valamint a működtető egység által kifejtett olyan erők létrehozásához, amely erőhatások a ház és az elmozduló rész között lépnek fel. A minimális működtetési előfeltétel azt jelenti, hogy a ház támaszt vagy bázist képez a tartály számára és az elmozduló szerkezeti egységek számára, valamint a működtető egység hozza létre az elmozdulásokat is mozgató erőket. Az általános gyakorlatban azonban célszerű, ha a ház tartályt képez, és legalább részben befoglalja a részeket, mégpedig olyan mértékben, hogy csak azok a szerkezeti részek helyezkednek el kívül, amelyeket a működtető személynek ellenőriznie vagy figyelnie kell.

A ház a tartály vagy tartálycsoport számára ülékkel rendelkezik, amellyel szemben az a minimális követelmény, hogy legalább az ürítendő tartályt fixen tartsa a nyomódugattyúhoz képest, célszerűen úgy, hogy a tartály hosszközépvonala és a nyomódugattyú elmozdulási tengelye egymással párhuzamos helyzetűek legyenek, célszerűen koaxiálisak a nyomódugattyúval és a tartály hátsó falán ütközzék fel a nyomódugattyú. Előnyösen a tömítés befogadja a tartályt,

-28mégpedig az alábbi ismertetésre kerülő jellemzőkkel, például az alkalmazott alakban és méretben. Az ülék célszerűen támasztja a tartályt a nyomórugó előreirányuló erőivel szemben, valamint előnyösen ugyancsak támasztja a tartályt a hátrafelé irányuló vagy oldalsó erőkkel szemben is. Továbbá, az ülék lehetővé teszi, hogy a teljes hátsó falfelület a nyílás fölött ki legyen téve a nyomódugattyú hatásának és legalább a nyílás vagy nyílások is, amelyek a tartály mellső oldalán vannak kialakítva, hogy ne akadályozza a folyadékáramot. Ez az előfeltétel akkor is kívánatos, ha az adott esetben alkalmazott tartályok merevsége nem feltétlenül kívánna meg ilyen erős támasztást.

Célszerűen az ülék úgy van kialakítva, hogy lehetővé tegye a tartályok könnyű cseréjét vagy a többtartályos szerkezet egyéni tartályainak egymást követő elmozdulását az ülék aktív helyzetébe, például rendelkezhet olyan kocsizószerkezettel, amelyben a szerkezet egy vagy két irányba elmozdítható.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél a tartályok körkörös alakban vannak elrendezve, előnyösen tárcsa alakú szerkezeten, és ez alkalmas arra, hogy elfordítsa a tárcsát a középvonalak körül és eközben a tartályokat egymás után az aktív kiadagolási helyzetbe hozza „revolver” típusú elrendezésnek megfelelően. Az egyes vagy többtartályos elrendezéseknél célszerű lehet, ha megvezetö szerkezeteket alkalmazunk, hogy mindenkor biztosítható legyen a nyomódugattyú középvonalával egybeeső alaphelyzet a nagy szállítási precizitás érdekében.

Ilyen megvezető szerkezeteket alkalmazhatunk a tartálycsomag minden egyes tartályánál, amely együttműködhet legalább a ház reteszelőegységével vagy a nyomódugattyúval. A reteszelés társítható olyan jellel, amely segíti a korrekt helyzetbe menesztést; ez a jel lehet például hallható jel kézi működtetésnél vagy mechanikus, illetve elektronikus úton érzékelhető jel automatikus üzemmód ese-29tén. Továbbá, célszerű ha alkalmazunk olyan számolószerkezetet, kézit vagy automatikusát, mechanikusát vagy elektronikusát, amely a kocsizószerkezeten lévő tartályok számát vagy a kiürített, illetve a még feltöltött tartályok számát nyilvántartja és figyelmeztet arra, 5 hogy a már kiürített tartályokat ne használjuk újra.

A nyomódugattyú dugattyúfejet és a számozási tengely mentén a dugattyúfejet mozgató dugattyú-elrendezéssel van felszerelve. Adott esetben a nyomófej fejrészének nem feltétlenül kongluensnek lennie a tartály bemélyedésével, például különböző bemélyedés-alakok al10 kalmazása esetén, vagy ha a hátsó fal nyúlási tulajdonságait akarjuk hasznosítani az ürítéshez, ez utóbbi esetben célszerű, ha a dugatytyúfej alakja teljesen kitölti a bemélyedést. Ez megoldható például lágy és igazodni képes dugattyúfej alkalmazásával, például a különböző bemélyedés-alakzatokhoz való kompatibilitás céljából, hogy 15 ezzel javítsuk az üzemmódot vagy bizonyos ürítési mintához igazodjunk. Példaként megemlítjük, hogy a szélső bemélyedés-részekből a folyadékot a központi axiális részek felé kényszeríthetjük, és ez történhet például azáltal, hogy a lágy nyomófejet sekélyebb alakúra alakítjuk ki, mint a bemélyedés alakja.

Ha egyetlen bemélyedés-alakzatot alkalmazunk, akkor célszerű, ha a nyomófej mellső felületét lényegében azonosra készítjük a belső bemélyedés felületével, vagy más szavakkal, a tárolótérben a mellső fal hátsó felületével azonosra készítjük. A nyomófejet körülvehet! támasz, például csöszerkezet, amelyben a nyomófej elmozdulhat. Ez 25 a támasz célszerűen körülveszi bemélyedést, és ezáltal tömítetten lezárja a nyomófej és a bemélyedés közötti teret, legalábbis a hátsó fal összelapítási elmozdulása közben, például lehetővé tesz nagy nyomásokat vagy csökkenti a résveszteségek lehetőségét. A nyomófej dugattyúrésze lényegében nem kritikus a folyadéksugár kifecs30 kendezésének dinamikáját illetően, azonban a hajtást illetően fontos szerepet játszik, amire a működtető egység ismertetés kapcsán még alább részletesebben kitérünk.

-30A nyomófej mozgatására különböző mechanizmusokat és energiaforrásokat alkalmazhatunk. Ez a mechanizmus működtethető közvetlenül kézi energiával, de ez esetben célszerű áttételt alkalmazni, hogy növelt vagy transzformált erőt vagy sebességet alkalmazhassunk előnyösen kisebb sebességet és nagyobb erőt. Annak érdekében, hogy a hajtási műveletet kellően szabályozhassuk, és állandó értéken tartsuk, célszerű, ha automatikus működtetést alkalmazunk, ami annyit jelent, hogy a gépkezelő működésbe hozatala után a hajtás automatikusan, célszerűen irreverzibilisen működik a tárolt energia felhasználásával.

Az energia különbözőképpen tárolható, így például mechanikus rugóban, gázrugóban, gázgenerátorban, villamos energiaként vagy ezek kombinációjaként. Az energia a nyomófejre megfelelő motor vagy transzmisszió közbeiktatásával adható át, ehhez alkalmazhatunk például villanymotort vagy mágnesmotort az elektromos energia esetében, vagy különböző munkahengereket a gázrugók vagy gázgenerátorok alkalmazása esetén, valamint forgótengelyt vagy plungert tekercsrugókhoz és spirálrugókhoz.

Általában célszerű transzmissziót alkalmazni a hajtóegység és a nyomófej között, egyebek között azért, hogy megfelelően növelt erőhatást hozzunk létre, ehhez alkalmazhatunk például fogaskerekes hajtóművet vagy bütykös típusú transzmissziót. Célszerű, ha legalább a nyomófej fejrésze és előnyösen a nyomófej dugattyújának részei elmozdulás ellen biztosítva vannak az előrehaladási elmozdulás közben. Ez az előfeltétel egyszerűen teljesíthető az önmagában ismert megvezető szerkezetek alkalmazásával, így például alkalmazhatunk nem forgásszimmetrikus részt, ami együttműködik megfelelő kiegészítő résszel az ellendarabon, és ezek a részek egyike a nyomófejen a másik pedig a házon van elrendezve.

A nyomófej mozgatásához célszerű transzmissziós szerkezeti egység lehet a csavaros-anyás hajtóegység, ezek egyike a nyomófejen,

-31a másika pedig a transzmisszió motor oldali részén van elrendezve. A nyomófej számára előírt sebesség, erő és elmozdulási karakterisztikák egy sor előfeltételtől függnek, így például a tartály részeinek és a nyílás kialakításától, az adott kiviteli alaktól, így például attól a körülménytől, hogy felületi vagy áthatoló szállításról van szó, a készítmény viszkozitásától, például vizes oldatok vagy kenőcsök kiadagolásáról van-e szó, vagyis általános megállapítások ebben a vonatkozásban nem adhatók. Megjegyezzük azonban, hogy az energiaforrások, hajtóegységek és transzmissziók a mindenkori alkalmazási igényekhez adaptálhatók.

Kísérleti tapasztalataink szerint előnyösnek mutatkozott, ha fojtó, illetve csillapító egységet alkalmazunk, például lineáris csillapítót, áramlásszabályzó szelepet, mágneses csillapítót és hasonlókat, hogy ezzel szabályozzuk a sebességet és ugyanakkor stabilan fenntartsuk az előre meghatározott erőt. Sok kiviteli alaknál célszerű a gyors nyomásemelkedés és nyomásesés, és általában megkívánt a stabil és nem visszatartott nyomófej-sebesség, ami segíthető például a csillapító egység vagy nagy inercia alkalmazásával a nyomófejnél és a transzmisszióban.

Célszerű továbbá olyan megoldásokról gondoskodni, amelyek megkönnyítik a fentiekben már említett nyílásokra helyezett ideiglenes tömítés roncsolását vagy eltávolítását. Jóllehet, az ilyen tömítés roncsolható magával azzal a nyomással, ami akkor keletkezik, amikor a hátsó falat összehajtjuk, célszerű, ha a tömítés roncsolására aktív műveleti lépést alkalmazunk. Ez történhet például olyan tömítésroncsoló szerszám alkalmazásával, amely a házzal kapcsolatban van elrendezve, például a nyitószerszám a tömítés roncsolására vagy felhasítására, vagy letépésére. Az ilyen szerkezeti egységek célszerűen a tömítéseszközzel helyezhetők el például azért, hogy a későbbi működést lehetővé tegye, vagy ez lehet a tömítésektől távol is, ha a tömítési körzet túl zsúfolt.

-32A tömítés-eltávolító egység működtethető kézzel, automatikusan vagy kényszerműködtetéssel, például a tartálynak az ülék felöli oldalra való elmozdítása részeként. A kísérleti tapasztalataink szerint célszerűnek mutatkozik azonban, ha a tömítés-eltávolító szerszámot a tartály hátsó oldalán rendezzük el a hátulról előre történő elmozdításhoz, ami lehetővé teszi, hogy a tömítés-eltávolító szerszám a lehető legkedvezőbb módon kerüljön kapcsolatba a filmmel, azaz a film hátsó oldalával, és így azt leemelje a mellső fal elülső felületéről. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a tömítés-eltávolító szerszám és mechanizmus a házon belül kényelmesen elrendezhető legyen, és a tartály hátsó részénél kevésbé zavarja a kifecskendezési körzetet.

A tömítés-eltávolító szerszám saját mozgatómechanizmussal is ellátható, de célszerűen ez a szerszám elrendezhető magán a nyomófejen is vagy azzal összekapcsolt módon, mégpedig úgy, hogy az együtt mozogjon a nyomófejjel egyazon mozgatómechanizmus alkalmazásával, és megkönnyítse a tömítés eltávolítását közvetlenül a kifecskendezés előtt, azzal a kifecskendezési művelet kényszerű előzményeként. Célszerűen a tömítés-eltávolító szerszám keresztülhalad a mellső falszerkezetben kialakított nyíláson, és adott esetben a hátsó falon, mégpedig azon a helyen, amelyet nem foglal el a tartály bemélyedése, de lefedi a tömítö film.

Az ilyen nyílás és a tömítés-eltávolító szerszám méretei a mindenkori alkalmazásmódnál célszerűen úgy választandók meg, hogy azok egyúttal megvezetést is nyújtsanak, de amint arra már fentebb utaltunk, a dugattyú és a bemélyedés pontos megvezetéséhez is hozzájáruljanak a működés előtt. Működtetés közben a tömítés-eltávolító szerszám először felemeli a filmet a tartály nyílásáról és a dugattyúfej ilyenkor felütközik a tartály hátsó falán. Olyan kivitel is lehetséges azonban, amelynél ezt a két műveleti lépést a dugattyúfej a nyomófej egyetlen folyamatos elmozdulásaként valósítjuk meg, például a lehető legegyszerűbb működtetésmódhoz és a lehető legkésőbb tömítés-eltávolításhoz, vagy alkalmazhatunk kétlépcsős mű-33ködtetést, amihez a használónak két indítási műveletet kell foganatosítani, például, hogy lehetővé váljék a felhasználó számára, hogy megbizonyosodjék arról, hogy vajon a film megfelelően el lett-e távolítva. Megjegyezzük, hogy a két műveleti lépéshez különböző 5 mozgási karakterisztikákat alkalmazhatunk, például alkalmazhatunk olyan lassú mozgást, amely nem okozza a tömítés felszakítását és ugyanakkor egy gyors működtetést a folyadék kilövelléséhez, ezek a műveletek bizonyos járulékos szerkezeteket igényelhetnek, például hajtómű-átváltást, vagy fék- illetve csillapító-szétkapcsolást stb.

A találmány szerinti megoldás általános tervezési elvei fokozzák a fentebb ismertetett előnyös hatásokat, egyebek között azért, mivel kellő merevség alkalmazható a mellső falnál, ami segíti a megvezetési célokat, és lehetővé teszi, hogy a bemélyedésen kívüli körzeteket instabilitási problémák nélkül egyéb célra használjuk.

Az adott alkalmazásmódtól függően célszerű lehet a szerkezetet felszerelni olyan egységekkel, amely segíti a célzást és tájolást. Például, ha olyan szerkezetről van szó, amely folyadéknak a szembe fecskendezésére való, akkor a szerkezet mellső része célszerűen ellátható áramvonalas résszel, nézőkével vagy okuláréval, amely 20 felfektethető a szemgödrön.

A behatolás viszonylag kis távközt vagy közvetlen kapcsolatot igényel a nyílás és a megcélzott felület között, ugyanakkor a nagyobb felületi kezelés olyan végdarabot igényelhet, amely meghatározza a szöget és a távközt. Természetesen a találmány szerinti szerkezet 25 magában foglalhat önmagában ismert mechanikus vagy elektronikus figyelmeztető vagy időzítő egységet is.

Amint azt a leírásunk bevezetőjében már említettük, a találmány szerinti megoldás alkalmazható a gyógyászati területen túlmenően is különböző célokra és különböző készítményekhez, így például 30 vegyszerekhez, kompozíciókhoz vagy keverékekhez, amelyek különböző tartályokban helyezkednek el és különböző célokra adagolan

-34dok ki. A találmány alkalmazható például folyadékokhoz, mégpedig az összetétel tág tartományában, így például tiszta folyadékokhoz, oldatokhoz, emulziókhoz, diszperziókhoz, testnedvekhez stb., valamint viszkózus anyagokhoz, például nagy viszkozitású kenőcsökhöz.

A fentiekben már részletezett okokból a találmány szerinti megoldás speciális előnyökkel rendelkezik a gyógyászati szállító-adagoló szerkezetek vonatkozásában, hiszen azoknak szerkezeti kialakítása lényegesen egyszerűbb lehet, mint az ismert megoldásoknál. Az egyszerűség kedvéért a találmány ismertetését ilyen alkalmazásit) módnál írtuk le.

A találmány szerinti megoldás példaként! alkalmazási módjaként szemkezelést mutatunk be az alábbiakban gyógyszerrel, amelyeket ertelemszerűen a találmány szerinti megoldással végzünk. A szemcseppekkel vagy szemkenöcsökkel történő jelenlegi kezelésmódok is egy sor hátránnyal járnak.

Az ismert eljárások szerint általában jóval nagyobb mennyiséget adagolnak a szemcseppből vagy szemkenőcsből a szembe, mint amit a szem képes abszorbeálni, ami pedig azzal a hátránnyal jár, hogy bizonytalan adagolással és a drága szemcsepp vagy szemke20 nőcs jelentős veszteségével kell számolni, hanem ennek az a potenciális mellékhatása, hogy a nem- abszorbeált szer az orrjáraton keresztül folyik el és például a szemkezeléshez használt β-blokkoló szer számottevő szisztémás, azaz toxikus hatásokkal jár. További probléma a hagyományos megoldásoknál, hogy óhatatlanul kiváltják 25 a pislogási reflexet, amely teljesen lerontja a kezelés hatásosságát, de legalábbis nagymértékű kezelési bizonytalanságot idéz elő. Továbbá, a hagyományos eljárások képtelenek nagy pontosságú célzást biztosítani, azaz, hogy például a szem írisz-részére juttassák pontosan a gyógyszert (prosztaglandinhez).

A jelen találmány szerinti megoldással kiküszöböltük ezeket a problémákat, ugyanis lehetővé tettük, hogy viszonylag kis mennyiségű

-35folyadékot fecskendezzünk ki és ezt nem a folyadék felületi feszültségével határozzuk meg. Továbbá, a folyadék jelentősen megnövelhető sebességgel történő kiadagolása mellett nem tud fellépni a pislogási reflex a páciensnél, következésképpen a koncentrált és kohe5 rens folyadékárammal pontos célzást tudunk végezni.

A fenti alkalmazásmód tipikus paramétereit adjuk meg, de hangsúlyozzuk, hogy természetesen a találmány alkalmazása nem korlátozódik a példaként! paraméterekre. A tipikus egyenkénti dózistérfogat szemkezelésnél kisebb lehet 25 μΙ-nél, célszerűen 15 μΙ-nél kisebb, io leginkább 10 μΙ-nél kisebb. Általában a térfogat lehet legalább 1, előnyösen 2, különösen legalább 3 μΙ. Mivel kívánatos, hogy minden tartály egyetlen egységnyi adagot tartalmazzon, a fenti számadatok azokra a folyadékmennyiségekre vonatkoznak, amelyeket betöltünk a tartályokba. Bizonyos túltöltés lehetséges, hogy ezzel kompenzál15 juk a nem kifecskendezett mennyiségeket, így például olyan folyadékmennyiséget, amelyek nedvesítő filmként maradnak a tartályban vagy a nyíláscsatornában, éppen ezért célszerű lehet 25 %, célszerűen 20 %-nál kisebb túltöltés.

Továbbá, a tartályban lévő folyadék tartalmazhat más anyagokat is: 20 gázt, így például levegőt vagy hajtógázt, például nitrogént vagy nemesgázokat, például azért, hogy ezzel könnyítsük a gyártást, segítsük az atomizációt vagy nyomóközegként használjuk, azonban sok esetben kevés gáz található vagy egyáltalán nem található gáz a folyadékban.

A tartály maximális átmérőjelehet 1-20 mm közötti, célszerűen 210 mm közötti, amely méret körrel ekvivalens felületként van számítva, amennyiben a bemélyedés nem körkörös. A cseppek vagy folyadékáram megfelelő sebessége a kifecskendezéskor egyensúlyban kell lennie, mégpedig egyrészt kellő lineáris momentummal kell ren30 delkeznie, hogy keresztülhaladjon a nyílás és a célzott felület közötti légrésen a gravitáció befolyása nélkül, másrészt kellően gyorsan

-36kell haladnia ahhoz, hogy a páciens pislogó hatását megelőzze, továbbá a kilövési sebességnek nem szabad olyan gyorsnak lennie, hogy az a szemen kellemetlen, érzékeny hatást váltson ki.

Az ideálist megközelítő sebesség bizonyos mértékben függ a felhasznált cseppek méretétől, de általános szabályként megemlíthetjük, hogy a cseppeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a saját tehetetlenségük révén képesek legyenek áthaladni legalább 1 cm, előnyösen legalább 3 cm, méginkább előnyösen legalább 5 cm-es légrésen, beleértve a nyílás és a célzott felület közötti ésszerű távközt. A nyílásnál mérhető kilépési alsó sebességhatár a kísérleti tapasztalataink szerint lehet 1 m/s, célszerűen legalább 5 m/s, különösen előnyösen legalább 10 m/s. Általában a sebesség kisebb, mint 200 m/s, előnyösen kisebb, mint 100 m/s.

A cseppméretek úgy határozhatók meg, hogy azok ne legyenek túl gyorsan késleltethetők vagy túl könnyen eltéríthetők, például túl könnyen belélegezhetők, azaz célszerűen a minimális átmérőjük legyen 20μ, célszerűen nem kisebb, mint 50 μ, különösen előnyösen legalább 100 μ. Általában a cseppméret kisebb lehet 2000 μ-nál, célszerűen kisebb lehet 1500 μ-nál.

Az áram maga lehet atomizált folyadékcseppek permete, de adott esetben az áram lehet keskeny és kellően koherens alakzatú, ugyanis éppen az ilyen áram hajlamos arra, hogy bizonyos időszak után szétszakadjon egyéni cseppekre.

A fentiekben említett adatok a gömbszerü cseppekre vonatkoznak és a részecske méretek pedig átlagos értékeknek tekintendők. A koherens áram hajlamos arra, hogy olyan átmérőjű cseppekre szakadjon széjjel, amelyek átmérője durván kétszerese a folyadékáram átmérőjének. Ennek megfelelően a tartályok nyílásátmérői célszerűen a cseppátmérők közelítőleg a felére választandók meg, azaz 10-1000 μ közötti értékűre, célszerűen 20-800 μ közötti értékűre.

-37A mellső fal vastagsága a nyílás elejétől a hátsó falig választható 0,5-10 mm közötti értékűre, célszerűen 1-5 mm közöttire. A fenti megfontolások valójában függetlenek a folyadék viszkozitásától és lényegében alkalmazhatók oldatokhoz és kenőcsökhöz is.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

az 1A. - 1G. ábrák vázlatos keresztmetszetben szemléltetik a találmány szerinti tartály részletének kialakítását, amelyek önálló vagy csoportot tartályelrendezés esetén is alkalmazhatók;

a 2A., 2B. és 2C. ábrákon a tartály hátsó falának kialakítása látható nézetben, illetve keresztmetszetben, illetve részben nagyobb léptékű metszetben; itt olyan csoportos tartályszerkezetet tüntettünk fel, amely tárcsaszerü alakzatú és tizennégy tartály van elrendezve körkörös alakzatban a tárcsa kerülete mentén;

a 3A. - 3D. ábrákon a 2. ábrához hasonló tárcsaszerű elrendezés egy további változatát szemléltettük perspektivikus képben és részbeni metszetben, ahol feltüntettük a hátsó falat és a filmet;

a 4A. és 4B. ábrákon a találmány szerinti tárcsaszerú csoportos tartályelrendezéshez alkalmazható adagolókészülék elrendezési vázlatát tüntettük fel részbeni perspektivikus metszetben és perspektivikus képben.

Az 1A. - 1G ábrákon feltüntetett kiviteli alakok - kivétel az 1F. ábrán lévő kiviteli alak - a találmány szerinti tartály mellső lapja lapszerű szerkezetként van kialakítva. Ez a mellső fal sík az 1A., 1 B., 1D., és 1E. ábrák szerinti kiviteleknél, viszont koncentrikusan ívelt felületeket alkalmaztunk az 1C. és 1G. ábrákon. Ezek az ábrák különböző célszerű alakokat szemléltetnek, de a jobb érthetőség kedvéért az ábrákon nem tüntettük fel valamennyi szükséges vagy előnyös részletet.

-38Az 1A. ábrán a találmány szerinti tartályt egészében 110 hivatkozási számmal jelöltük. Ennek mellső 111 fala van, amelynek lényegében egymással párhuzamos mellső felülete és hátsó felülete van. A mellső 111 fal 112 bemélyedéssel van ellátva, amely fészekszerü, azaz üstszerű kialakítású, ennek mellső 113 felülete és ezzel szembefekvő hátsó 114 nyílása van. A 112 bemélyedés keresztmetszetét tekintve a jelen esetben lényegében körszelet.

Amint az 1A. ábrán látható, a mellső 111 fal 115 nyílással van ellátva, amely 116 tartályközépvonalban van elrendezve. A 115 nyílás közegáramlást tesz lehetővé a 112 bemélyedés, valamint a mellső és hátsó oldal külső része között. A 115 nyílás lényegében állandó keresztmetszeti csatornaként van kialakítva, amely vékony, belső 117 membránnal van ellátva, amely a fröccsöntésnél megmaradó anyagból van kialakítva, és ez ideiglenes tömítésként szolgál, amelyet a bemélyedés nyomás alá helyezésével lehet feltörni. A hátsó 114 nyílást deformálható hátsó 118 fal burkolja, amely külön nem ábrázolt módon tömített elrendezésű. A hátsó 118 fal eredetileg sík anyagból hajtogatással van kialakítva. Az 1A. ábrán 119 hajtogatásokkal van ellátva a hátsó 118 fal, ezek a rajzlap síkjára merőlegesen vannak elrendezve, és az a rendeltetésük, hogy csökkentség a hátsó falanyag szükségszerű nyújtását, ha a tartály bemélyedésébe kényszerítjük.

Az 1B. ábrán a találmány szerinti tartályt 120-al jelöltük, amely lényegében hasonlít az 1A. ábra szerinti kivitelhez, kivéve, hogy itt a 125 nyílás kifelé enyhén szűkülő kialakítású és a mellső fal külső felületén ideiglenes 127 tömítéssel van lefedve, amely feltéphetö vagy roncsolható lapként van kialakítva. A hátsó 128 fal itt olyan filmként van kialakítva, amely folytonos ívelt 129 résszel rendelkezik, ezáltal olyan járulékos teret nyerünk, amelyet a tartály hátsó 124 nyílása határol.

-39Az 1B. ábrán a 124 nyílást szaggatott vonallal jelöltük. A hátsó 128 fal ívelt 129 része megnövelt felületet képez, amivel ugyancsak korlátozható annak nyúlása. Az ívelt 129 rész kialakítható sík lapanyagból, ha az ívelés a rajzlap síkjára merőlegesen állandó; ez lehet például hengerpalást-felület, de adott esetben ez lehet egy kettős-ívelésű anyag is, ha azt buborékszerűen alakítjuk ki.

Az 1C. ábrán a találmány szerinti tartály ismét további példaként! kiviteli alakját 130-al jelöltük. Ennek mellső 131 fala lényegében hengerrészként van kialakítva, amelynek egyetlen-ívelésű mellső és hátsó felületei vannak, ezek középpontját 133-al jelöltük. A 130 tartálynak 135 nyílása van, valamint 132 bemélyedéssel van ellátva. A 132 bemélyedésnek hengeres 134 része van, amely gömbszegmensszerű 137 részben végződik, és ezek a részek szimmetrikusan és koncentrikusan helyezkednek el a 136 középvonalhoz és a 135 nyíláshoz képest. A 130 tartály hátsó 138 fala egy-íves anyagból folytonos íveléssel van kialakítva, amely igazodik a mellső 131 fal hengeres belső felületének alakjához. Éppen ezért ennek felülete nagyobb, mint a 139 hivatkozási számmal és szaggatott vonallal jelölt sík lapfelületet, amely a 132 üreget zárja le.

Az 1D. ábrán a találmány szerinti tartály olyan további kiviteli alakja látható, amelyet 140-nel jelöltünk. Ennek mellső 141 fala 142 bemélyedéssel van ellátva, ennek hengeres 143 része és sík 144 fenékrésze van. Az 1D. ábrán jól látható, hogy a 140 tartálynak 145 nyílása van, amelyet kívül 146 fészek határol. Ennek a 146 fészeknek az a rendeltetése, hogy elkerülje a közvetlen érintkezést a nyílás és a letéphető 147 film, valamint annak 148 tömítöfelülete között, amely gyűrűszerű alakban van elrendezve a 146 fészken kívüli helyen.

Az 1E. ábrán a találmány szerinti tartály ismét további kiviteli alakját 150-nel jelöltük, amelynek 152 bemélyedése az 1A. és 1B. ábrához hasonló körszegmens-alakú, a körív középpontját 153-mal jelöltük.

-40A 153 középpontból húzott 154 sugarak metszik a 152 bemélyedés belső 155 felületét a rajzlap síkjára merőlegesen, itt látható ezen a sugáron mért falvastagság a mérés felületére merőleges irányban nő (lásd a 154 hivatkozási számmal és szaggatott vonallal jelölt része) ha oldalirányban távolodunk a 152 bemélyedés 156 középvonalától.

Az 1F. ábrán látható tartályt 160-as hivatkozási számmal jelöltük. Ennek 162 bemélyedése mellső 161 falban van kialakítva, amely lényegében állandó falvastagságú a 163 középpontból kiinduló 164 sugarak mentén mérjük azt, hasonlóképpen, mint az 1E. ábrán. Az 1F. ábra hosszabb 165 nyílást szemléltet, amelynek járata befelé széttartó 166 részből és lényegében azonos átmérőjű 167 részből áll. A jobb áttekinthetőség kedvéért a sraffozást az 1E. és 1F. ábrákon elhagytuk.

Az 1G. ábrán a találmány szerinti tartály további példaként! kiviteli alakja látható, amelyet 170-es hivatkozási szám jelöl. Ennek mellső 161 fala lényegében hengerrészként van kialakítva, hasonlóképpen, mint az 1C. ábra szerinti kivitelnél, ennek egy-íves mellső és hátsó felületei vannak, amelyek 173 hengerközépvonaltól nézve koncentrikusak. Megjegyezzük azonban, hogy ennél a kivitelnél alkalmazott 175 nyílás a hengeres 171 fal belső konkáv felületénél van kialakítva. A hátsó 178 fal egy-íves anyagból folytonosan hajlított kialakítású, amely igazodik a mellső 171 fal külső hengeres felületéhez, következésképpen hosszabb felülettel rendelkezik, mintha a 172 bemélyedés fölötti sík lap felülete lenne. Itt ideiglenes 177 tömítésként filmet alkalmaztunk, amely lefedi a 175 nyílást, és a jelen esetben ez is egy-íves lapanyagból van kialakítva.

Az 1A. - 1G. ábrákon feltüntetett példaként! kiviteli alakok mindegyike használható egyéni tartályként vagy olyan többtartályos szerkezeteknél, amelyekben hasonló vagy különböző típusú tartályokat egyesítünk.

-41A 2A. - 2C. ábrákon nézetben, keresztmetszetben, illetve részben és felnagyított metszetben szemléltettük a többtartályos szerkezet mellső falszerkezetét, amely tárcsaszerű kialakítású. Ezen tizennégy tartályt rendeztünk el a tárcsa kerülete mentén. A tárcsa magában foglal kerületi mellső 210 falszerkezetet a tartályokkal, kissé eltolt központi járulékos 230 részt a működtető- és tartószerkezetekkel, valamint az átvezető 250 részt a tömítés-lefejtő és megvezető szerkezeti egységekkel.

A 2A. - 2C. ábrákon feltüntetett kiviteli alaknál a mellső 210 falszerkezet lényegében tárcsaszerű alakjának mellső 211 oldala, hátsó 212 oldala, valamint tizennégy azonos 220 bemélyedése van, amelyek általános alakja körszegmens. A 220 bemélyedések hátsó 221 pereme enyhén lekerekített. A 220 bemélyedések 222 nyílással vannak ellátva, ez befelé kissé széttartó keresztmetszetű, valamint a mellső 210 falszerkezet mellső 211 oldalán kisméretű 223 bevágásokról gondoskodtunk, amelyekre fentebb már utaltunk.

A járulékos 230 rész magában foglalja a központi 231 tengelynyílást, amely ágyazza a tengelyt és a működtető-szerkezetet, és ez 232 reteszelő-felülettel van ellátva, amely biztosítja azt, hogy ne legyen forgásszimmetrikus kialakítású a működtetés megkönnyítése céljából. A 231 tengelynyílás célszerűen enyhén kúpos és hátulról kifelé kissé széttartó, hogy ezzel megkönnyítsük a működtetőszerkezet tengelyének behelyezését és központosítását. Továbbá, távtartó 233 bordákról gondoskodtunk, amelyek hézagot képeznek az egymásra helyezett tárcsák között, például sterilizálás közben.

Az átvezető 250 rész 251 furatokkal van ellátva, ezek a mellső rész felé enyhén széttartóak és az a rendeltetésük, hogy a tömítést megszüntető szerszámot befogadják a hátsó oldalról a mellső oldal felé, valamint leemeljék az ideiglenes tömítést, amelyet itt külön nem ábrázoltunk, és amely lehet például lehámozható film. A szerszám és a furat közötti együttműködés egyúttal megvezető-egységként is szol-42gál, hiszen központosítja a bemélyedést az adagolókészülék nyomófejéhez képest.

A bemélyedések itt bemutatott elrendezésével sík hátsófali film (külön nem szemléltettük) helyezhető a bemélyedések hátsó oldalaira a tartályok tömített lezárása érdekében, például a feltöltésük után. Minden egyes bemélyedés egy-egy külön filmrésszel zárható le, de adott esetben erre a célra használhatunk egyetlen közös tömítőfilmet. Célszerűen az ilyen filmek radiális irányban a tárcsa mellső 210 falrészéhez úgy vannak rögzítve, hogy az átmeneti 250 rész és a járulékos 230 részt fedetlenül hagyják. A mellső falrész teljes falvastagsága célszerűen lehet 2 mm körüli értékű, és a bemélyedések mélysége ilyen esetben lehet 1,5 mm körüli értékű.

A 3A. - 3D. ábrákon a 2. ábrán feltüntetettekhez hasonló elrendezés látható. A 3A. ábrán perspektivikus képben tüntettük fel a tárcsa mellső oldalát, a 3B. ábra a hátsó oldal perspektivikus képe, a 3C. ábra a tárcsa szélén keresztül vett metszet, amelyen a bemélyedés a fecskendezés előtti állapotban látható, valamint a 3D. ábra a 3C. ábrához hasonló metszet, azonban a használat után.

A 2. ábrán feltüntetettekhez hasonlóan a tárcsa kerületi mellső 310 falrésze foglalja magában a tartályokat, továbbá a tárcsának kissé oldalirányban eltolt középső járulékos 330 része van, amely magában foglalja működtető- és tartószerkezeteket, továbbá átvezető 350 résszel rendelkezik, amely a tömítés roncsoló vagy lehámozó és megvezető szerkezeti egységeket foglalja magában. A 2. ábrával megegyező szerkezeti részleteket itt külön nem ismételjük. Ennél az elrendezésnél is tizennégy egybevágó 320 bemélyedést alkalmaztunk, amelyek körszegmens-alakúak. A 320 bemélyedések mindegyike egy-egy 322 nyílással van ellátva és ez mellső-oldalsó 323 fészekkel van ellátva. Ennél a kivitelnél 311 nyílásokról gondoskodtunk, amelyek segítik a tárcsa kezelését, például gyártás és feltöltés során.

-43A járulékos 330 rész központi tengelybefogadó 331 nyílással van ellátva, amely a jelen esetben tizennégy darab szimmetrikus 332 foggal van ellátva, ezek révén a tárcsa megfelelően fogazott tengellyel hozható kapcsolatba, amely tengely a kiadagolószerkezet részét képezi.

Az átvezető 350 rész 351 furatokkal van ellátva, amelyek lehetővé teszik a tömítés-roncsoló szerszámnak hátulról előre történő bevezetését és az ideiglenes tömítő filmnek a fentebb már ismertetett módon való leemelését. A gyúrúformára vágott egyetlen hátoldali 370 film radiális irányban igazodik a mellső 310 falszerkezethez és lefedi minden bemélyedésnek a hátsó oldalát, ezzel tömítetten lezárja a tartályokat.

A 3A. ábrán jól látható, hogy lehámozható 309 filmmel láttuk el a tárcsa mellső oldalát, és ez lefedi a bemélyedések valamennyi 322 nyílását. Ez a film csillagalakban egyetlen lapból van kialakítva és olyan központi 391 résszel van ellátva, amely koncentrikusan kapcsolódik a járulékos 330 tárcsarészhez, amelyből azután 392 nyelvrészek nyúlnak ki minden egyes bemélyedéshez, következésképpen keresztülhaladnak az átvezető 350 rész fölött és lefedik a 351 furatokat és radiálisán tovább kinyúlva lefedik a bemélyedések 322 nyílásait. Kezdetben valamennyi bemélyedésnek a 322 nyílásait lefedik a 392 nyelvek. Ha azonban a tartályok egyikéből folyadékot adagolunk ki, akkor külön nem ábrázolt tömítésroncsoló szerszámot tolunk keresztül a megfelelő 351 furaton a hátsó oldaltól a mellső oldal irányába, ezáltal leemeljük a megfelelő 392' nyelvet és szabaddá teszszük a megfelelő bemélyedés 322 nyílását, amint az jól látható a 3A. és 3D. ábrákon. A tartály tartalmát ezután kifecskendezzük a hátsó 370 fal révén, mégpedig azáltal, hogy azt a sík állapotból (lásd 3C. ábra) a 3D. ábrán látható bemélyedés-feltöltö állapotba deformáljuk.

A 4A. és 4B. ábrákon a több tartályt befogadó tárcsákhoz való kiadagolókészüléket szemléltettünk, amelyet már a 3. ábra kapcsán

-44ismertettünk. Az adagolókészüléket itt 400 hivatkozási számmal jelöltük, de a jobb áttekinthetőség kedvéért annak házrészét a rajzon nem tüntettük fel. A 400 adagolókészüléknek 410 tárcsája van a mellső oldalán, amely a 4A. és 4B. ábrákon a jobboldali részen látható. A 400 adagolókészüléknek 420 üléke van a tárcsa befogadására. A tárcsa ágyazási középvonalát 421-gyel jelöltük, amely 422 fogakkal van ellátva, és ezek megfelelnek a tárcsa központi nyílásánál a fentiekben már említett fogazással. A 421 középvonal ágyazó 423 fogaskerékkel van ellátva, amely szabályozó 424 fogaskerékkel kapcsolódik, ez utóbbi 425 kerékkel együtt forgathatóan van elrendezve, amelynek az a rendeltetése, hogy a tartályokat egyenként és egymás után a fentiekben már ismertetett kifecskendezési helyzetbe továbbítsa. A 425 kerék működtethető kézileg, vagy külön nem ábrázolt automatikus működtetésű hajtószerkezettel látható el, amely gépi működtetési ciklusokat tesz lehetővé.

Kilincses vagy racsnis 426 mechanizmus gondoskodik arról, hogy a tárcsa előre meghatározott helyzetekben legyen csak, és arról is, hogy az csak az egyik irányba legyen elfordítható, hogy ezzel elkerüljük annak veszélyét, hogy a már korábban kiürített tartályokat újból használjuk. Ezek a részek magukban foglalhatnak számolóegységet vagy egyéb külön nem ábrázolt segédszerkezetet, hogy segítsük a tárcsa cseréjét.

A 4A. és 4B. ábrákon a legalsó tárcsarész van az aktív kifecskendezési helyzetben, amelyet 427 hivatkozási számmal jelöltük, amelyben tehát az ülék járulékos támasztást vagy külön nem ábrázolt megvezetést ad a tárcsának, például az előre vagy esetleges hátrafelé irányuló elmozdulással szemben például a nyomófej erejének kiegyensúlyozása végett. Célszerűen az ilyen támasztószerkezet a ház ajtószerkezetén rendezhető el, amely ajtószerkezeten keresztül behelyezhető a tárcsa. Ebben a helyzetben a bemélyedés központosított helyzetben van a nyomófejhez képest, amelyet egészében 430 hivatkozási számmal jelöltük a 4A. és 4B. ábrákon.

-45A 430 nyomófejnek 431 fejrésze van, amely körszegmens-alakú mellső kialakítással rendelkezik és igazodik alakjával a tartály bemélyedéséhez. A 431 fejrész részét képezi 432 támasznak, és egyúttal tartja a tömítéseltávolító és megvezetö szerszámot, amely a jelen esetben 433 csapként van kialakítva. A 433 csap úgy van elrendezve, hogy az betolható legyen a furatokba (a 3. ábrán feltüntetett 351 furatoknak felelnek meg ezek a furatok) a 410 tárcsában, hogy leemeljék az ideiglenes tömítöfilmet a tartály nyílásáról, és egyúttal központosítsák és stabilizálják a tartály bemélyedését a nyomófej 431 fejrészéhez képest. A 433 csap továbbnyúlik mellső irányba, mint a 431 fejrész, hogy ezzel lehetővé váljék a fentebb említett funkcióinak teljesítése, mielőtt a 431 fejrész felütközne a tartály hátsó oldalán.

A nyomófejnek továbbá külső 434 menete van, amely meneszti a nyomófejet előre és hátra. A nyomófej elfordulás ellen biztosítva van a 432 támasz külön nem ábrázolt megvezetése révén. Ezt a reteszelést olyan esetben a sík alsó 435 felület biztosítja.

A szerkezet továbbá hajtómotorral és transzmisszióval van ellátva, amelyet egészében 450 hivatkozási számmal jelöltünk, ezek végzik a nyomófej mozgatását. Az elfordítható, de axiális irányban helytálló 451 hajtódió belső 452 menettel van ellátva, amely kapcsolódik a nyomófej külső 434 csavarmenetével és ezáltal képes a nyomófejet axiális irányba a hajtódió elfordítása közben.

A találmány szerinti szerkezetnél íves, viszkózus 453 csillapítóegység röl is gondoskodtunk, amelynek helytálló 454 része és forgó 455 része van, amely a 451 hajtódióval van együttforgatható kapcsolatban. A 451 hajtódiónak külső 456 fogazása van, amellyel a hajtódió forgatható.

A motornak forgatható elrendezésű 460 háza van, amelynek külső 461 fogaskoszorúja nagyobb átmérőjű, mint a 456 hajtódióé. A motor 460 házának belsejében 462 hajtórugó van elrendezve, amely

-46elöfeszíthető külön nem ábrázolt tekercselés-tengelye körüli elfordítás révén, amihez nyitott 463 részen keresztül lehet hozzáférni a 460 házon. A 460 házhoz mereven és koncentrikusan van rögzítve 464 megfogó-kerék, amely 465 horonnyal van ellátva, és ez együttműködik biztonsági 467 kapcsoló kézzel működtethető 466 csapjával.

A találmány szerinti szerkezetnek 470 elsütő szerkezete van, amely külön nem ábrázolt kioldószerkezetet foglal magában 471 elsütő gombbal, amely két aktiválási helyzettel rendelkezik: az első, részbeni működtetést biztosító helyzetben lehetővé teszi, hogy a 450 hajtás előtolja a nyomófejet, és azzal elmozdítsa a 433 csapot az ideiglenes tömítőfilm teljes eltávolítása végett, de ilyenkor nincs kapcsolat a tartály hátsó fala és a nyomófej 431 fejrésze között. A 471 gomb másik üzemi helyzetében a 431 fejrész teljesen előretolható a tartály bemélyedésébe, amint azt feltüntettük a rajzon. A nyomófejnek a befecskendezés közbeni tipikus előtolási sebessége lehet például 2 mm-es elmozdulás, kb. 50 m/s időtartam alatt, 1,5 mm bemélyedés-mélység esetében.

Végül megemlítjük, hogy természetesen a találmány szerinti megoldás nem korlátozódik a fentiekben bemutatott példaként! kiviteli alakokra, az igényelt oltalmi körön belül számos más kiviteli kombináció és változat is megvalósítható.

Claims (86)

1. -47Szabadalmi igénypontok

   1/ Tartály folyadék tárolására és kiadagolására, amelynek nyitott / üstnek megfelelő alakzatú bemélyedéssel ellátott vagy azt körülvevő mellső fala van, a mellső falban nyílással van ellátva, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas módon van kialakítva, ez a nyílás a tartály középvonalát határozza meg, továbbá a tartály mellső falának folyadékbefogadó térként kialakított bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő hátsó fala van, amely legalább részben keX resztirányú a tartály középvonalára és a nyílás irányába a tar- tályban lévő folyadék ott a nyílás felé elmozdítás értelmében áthelyezhető vagy deformálható kialakítású, azzal jellemezve, hogy a mellső fal lényegében merev kialakítású a hátsó falhoz képest, továbbá a hátsó fal a tartály nyomás alá helyezése előtti állapotában lényegében sík vagy lényegében egyíves alakú, továbbá a hátsó fal nyújtás révén a tartály bemélyedését lényegében kitöltő módon deformálható kialakítású.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a bemélyedésnek a hátsó fal felőli oldalról tekintve lényegében konkáv módon mélyülő alakja van.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a bemélyedésnek a hátsó oldal felől tekintve legfeljebb kismértékben alámetszett részei vannak vagy ilyen alámetszett részektől mentes kialakítású.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falnak lényegében állandó falvastagsága van, a bemélyedés felületére merőlegesen a mellső fal irányában mérve.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falnak a középvonaltól távolodva mérve rendre növek

   -48vő falvastagsága van, a bemélyedés felületétől merőleges a mellső fal iránya felé mérve.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső fal mellső felülete lényegében sík vagy lényegében egy-íves alakú, legalább a nyílás körüli szakaszon.
7. 7. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső fal hátsó felülete lényegében sík vagy lényegében egyíves alakú, legalább a bemélyedés körüli szakaszon.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falnak a mellső és hátsó felületei a bemélyedéssel szomszédosán, de a bemélyedéstől és a nyílástól függetlenül lényegében párhuzamosak vagy koncentrikusak.
9. 9. A 8. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falnak az alakja egészében sík vagy hengerrész.
10. 10. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyílás járatának keresztmetszete lényegében állandó, vagy lényegében széttartó, vagy lényegében összetartó, vagy ezek kombinációjaként van kialakítva.
11. 11. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyílás a folyadék atomizálását elősegítő kialakítású.
12. 12. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyílás koherens, egyenes vonalú folyadékáramot képező kialakítású.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső fal mellső oldala a nyílás körül kivágott szakasszal rendelkezik.
14. 14. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a tartály legalább egy további tartállyal van összekapcsolva és ezek többtartályos szerkezeti egységet képeznek.
15. 15. A 14. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a több tartály mellső falfelülete közös síkban vagy egy-íves síkban helyezkednek el.
16. 16. A 15. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a több tartály mellső falfelületeit egyetlen lapanyag fedi.
17. 17. A 14. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a több tartály hátsó falfelületei egyazon síkban vagy egy-íves síkban helyezkednek el.
18. 18. A 17. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a a több tartály hátsó falfelülete egyetlen lapanyaggal van burkolva.
19. 19. A 14. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy az egység lényegében merev és önhordó szerkezetként van kialakítva.
20. 20. A 19. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a egységnek megnövelt mellső falszerkezete van, amelyben nyílásokkal ellátott több bemélyedés van kialakítva, amelyek több tartályt képeznek.
21. 21. A 20. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falszerkezet mellső és hátsó felületei a szomszédos bemélyedésekben lényegében párhuzamosak, ha a bemélyedéseket és nyílásokat, mint olyanokat tekintjük, és ezek közös síkalakban helyezkednek el.
22. 22. A 21. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falszerkezet tárcsaszerü általános alakban van kialakítva.
23. 23. A 22. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a több tartály legalább egy kör mentén koncentrikusan van elrendezve a tárcsa területe mentén.

    -SO-
24. 24. A 20. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falszerkezet mellső és hátsó felületei a bemélyedések szomszédságában lényegében egy-íves vagy koncentrikus helyzetűek, ha a bemélyedéseket és nyílásokat, mint olyanokat tekintjük.
25. 25. A 24. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső falszerkezet alakja egészében henger vagy hengerrész.
26. 26. A 25. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a több tartály a hengerfelület két dimenziója mentén van elrendezve.
27. 27. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a hátsó fal folyamatos vagy szakaszos módon hajtogatott kialakítású.
28. 28. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a hátsó fal a mellső fal hátsó felületének alakjával lényegében megegyező alakzattal rendelkezik.
29. 29. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a hátsó fal rugalmasan deformálható kialakítású.
30. 30. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a hátsó fal nem-elasztikusan vagy maradandóan deformálható kialakítású.
31. 31. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a hátsó fal laminátumot foglal magában.
32. 32. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a hátsó fal fémréteget foglal magában.
33. 33. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyílás fölött ideiglenes tömítéssel van ellátva.
34. 34. A 33. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a tömítés roncsolható vagy eltávolítható kivitelű.
35. 35. A 33. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a tömítés sík vagy egy-íves lapként van kialakítva.
36. 36. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a folyadéktartalma 25 μΙ-nél kisebb, célszerűen kisebb, mint 15 pl, különösen kisebb, mint 10 μΙ.
37. 37. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a nyílás átmérője 10-1000 μ közötti értékű, célszerűen 20-800 μ közötti értékű.
38. 38. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a mellső fal vastagsága 0,5-10 mm közötti, előnyösen 1-5 mm közötti.
39. 39. Az 1. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy a bemélyedés maximális átmérője 1-20 mm közötti nagyságrendű, célszerűen 2-10 mm közötti.

    (40' Tartály nyomás alatti folyadék tárolására és kiadagolására, amelynek mellső fala nyitott üstnek megfelelő alakú bemélyedéssel van ellátva vagy azzal határos, továbbá a mellső falban olyan nyílással van ellátva, amely a folyadéknak a tartályból való kilövésére alkalmas kialakítású, ez a nyílás a tartály középvonalát határozza meg: adott esetben a nyílás fölött ideiglenes tömítéssel van ellátva; a hátsó fal a mellső fal bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő kialakítású, amely bemélyedés a tartály folyadéktároló terét képezi, továbbá a hátsó fal legalább részben a tartály-középvonalra keresztirányú helyzetű és a tartályban lévő folyadék nyomása révén a nyílás irányába történő elmozdításhoz elmozdítható vagy deformálható kialakítású, azzal jellemezve, hogy a bemélyedés közelében a mellső fal - a bemélyedést magát leszámítva - sík vagy egy-íves lapként van kialakítva, amelynél

    -52a mellső és hátsó felületek lényegében egymással párhuzamosak vagy koncentrikusak; a bemélyedés legalább egy része a mellső és a hátsó felületek között a mellső felületnél lévő nyílással és a hátsó felületen lévő nyitott bemélyedés-résszel van kialakítva, továbbá a hátsó fal a hátsó felülethez kapcsolódik.
40. 41. A 40. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy az 1-39. igénypontok bármelyike szerint van kialakítva.

    Tartály nyomás alatti folyadék tárolására és kiadagolására, amelynek mellső fala van, ez nyitott üstnek megfelelő alak bemélyedéssel van ellátva vagy azzal szomszédos elrendezésű, továbbá a mellső fal nyílással van ellátva, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas kivitelű, továbbá a nyílás a tartály középvonalát határozza meg; adott esetben a nyílás fölött ideiglenes tömítéssel van ellátva, továbbá a hátsó fal a mellső falnak a folyadékbefogadó térként szereplő bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő kivitelű, valamint a hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára keresztirányú helyzetű és a tartályban lévő folyadéknak a nyílás felé történő elmozdításához elmozdítható vagy deformálható kivitelű, azzal jellemezve, hogy a mellső fal vastagsága a tartály középvonalától távolodva és a bemélyedés zárt területére merőlegesen a bemélyedésen keresztül haladó vonal mentén mérve rendre növekvő kivitelű.
41. 43. A 42. igénypont szerinti tartály, azzal jellemezve, hogy az 139. igénypontok bármelyike szerint van kialakítva.

    ,
42. 44. Eljárás folyadékot befogadó tartály gyártására, amely tartály mellső fallal van ellátva, ez nyitott üstnek megfelelő alakú bemélyedéssel rendelkezik vagy azzal szomszédos helyzetű, továbbá a tartálynak a mellső falban olyan nyílása van, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas

    -53kivitelü, valamint a nyílás a tartály középvonalát határozza meg: a nyílás fölött adott esetben ideiglenes tömítés van elrendezve, továbbá a hátsó fal a mellső fal folyadékbefogadó bemélyedésének nyitott részét lezáró és tömítő kivitelű: a hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára merőleges helyzetű és a tartályban lévő folyadéknak a nyílás irányába történő menesztése értelmében elmozdítható vagy deformálható kivitelű, azzal jellemezve, hogy a mellső fal kialakítását úgy végezzük, hogy üstszerü alakú bemélyedéssel, valamint a bemélyedést a mellső fal mellső felületével összekötő nyílással látjuk el, ezután folyadékot adagolunk a bemélyedésbe, és sík vagy egy-íves hátfali filmet rögzítünk vagy ragasztunk a tartály bemélyedésének nyitott részére és ezzel bezárjuk a folyadékot a tartályba.
43. 45. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mellső fal és annak bemélyedésének, valamint nyílásának kialakítási műveletét fröccsöntéssel végezzük.
44. 46. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hátfali film rögzítését hegesztéssel végezzük.
45. 47. A 46. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hegesztési műveletet hővel végezzük.
46. 48. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ragasztási művelet során sík vagy egy-íves tömítőfilmet rögzítünk a nyílás fölött.
47. 49. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a mellső fal formázási műveleti lépésekor egynél több bemélyedést készítünk.
48. 50. A 49. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hátsó fali film felragasztási műveletét egynél több bemélyedésen végezzük.
49. 51. A 49. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ragasztási művelet során sík vagy egy-íves filmet egynél több bemélyedésen rögzítünk.
50. 52. A 44. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartályt az 1-39. igénypontok bármelyike szerinti jellemzőkkel gyártjuk.

    ;5^. Tartály, amely folyadékot fogad be, azzal jellemezve, hogy a 44-53. igénypontok bármelyike szerinti eljárással van kialakítva. /........

    ^4/. Eljárás folyadéknak tartályból való kiadagolására, amely tartálynak mellső fala nyitott üstre hasonlító alakú bemélyedéssel van ellátva vagy azzal határos, a mellső falban olyan nyílás van kialakítva, amely a folyadéknak a tartályból való kiadagolására alkalmas kivitelű, továbbá a nyílás a tartály középvonalát határozza meg; adott esetben ideiglenes tömítéssel van ellátva a nyílás fölött, továbbá a hátsó fal a mellső falnak a folyadékbefogadó bemélyedésének nyitott részt lezáró és tömítö kivitelű, továbbá a hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára merőleges helyzetű és a folyadéknak a tartály nyílása felé menesztése értelmében elmozdítható vagy deformálható kivitelű, azzal jellemezve, hogy a tartály nyomás alá helyezéséhez a hátsó falnak legalább egy részét axiális irányban a nyílás felé mozdítjuk el olyan sebességgel, hogy a folyadékot a nyíláson keresztül kifecskendezzük, és eközben a hátsó falat elasztikusán vagy nem-elasztikusan nyújtjuk a felületnövelés értelmében.
51. 55. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyújtási művelet során a hátsó falat a sík vagy egy-íves alakból két-íves alakra hozzuk.
52. 56. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyújtási művelet során a hátsó fal deformálását a bemélyedés alakjának lényegében megfelelő alakig végezzük.
53. 57. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 5 tartályból a folyadékot lényegében teljesen kiürítjük.
54. 58. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot a nyílásból legalább 5, célszerűen legalább 10 m/s sebességgel lövelljük ki.
55. 59. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a io folyadékot cseppek formájában lövelljük ki és a cseppek át- ' mérőjét 20 μ körüli értéknél kisebbre választjuk. (
56. 60. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot koherens folyadéknyaláb alakjában fecskendezzük ki.

    15
57. 61. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot engedjük keresztülhaladni a levegőn mielőtt elérné a becsapódási felületet, mégpedig olyan távolságra, amely nem kisebb, mint 1 cm.
58. 62. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 20 folyadékot szembe fecskendezzük.
59. 63. Az 54. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyadékot lágy felületen ütköztetjük legalább részbeni behatolása végett.

    64, Szerkezet folyadéknak tartályból való kifecskendezésére, 25 amely tartálynak mellső fala nyitott üstnek megfelelő bemé- lyedéssel van ellátva vagy azzal határos, a mellső falban nyílás van kialakítva, amely a folyadéknak a tartályból való kifecskendezésére alkalmas kivitelű, továbbá a nyílás a tartály középvonalát határozza meg; adott esetben a nyílás fölött 30 ideiglenes tömítéssel van ellátva, továbbá a hátsó fal a folya

    -56dékbefogadó bemélyedés nyitott részét lezáró és tömítö kivitelű, továbbá a hátsó fal legalább részben a tartály középvonalára merőleges és a tartályban lévő folyadékot a nyílás irányába kényszerítés értelmében deformálható vagy elmozdítható kialakítású,azzal jellemezve, hogy a tartály számára ülékkel ellátott házzal rendelkezik, amely a tartály befogadására alkalmas kialakítású, valamint a hátsó fal és a mellső fal mellső felülete közötti távköz legalább 0,5 mm, továbbá nyomófeje van, amely a mozgatási irányban van elrendezve a házhoz képest, beépített állapotban lényegében a tartály axiális irányában; működtető egysége van, amely a nyomófejjel hajtókapcsolatban van.
60. 65. A 64. igénypont szerinti kiadagoló szerkezet, azzal jellemezve, hogy a tartálynak az ülékre helyezett állapotában a hátsó falfelület lényegében teljes egészében fedi a bemélyedést a nyomófej irányában.
61. 66. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy az ülék a tartályok cseréjét engedő kivitelű.
62. 67. Az 66. igénypont szerinti kiadagoló szerkezet, azzal jellemezve, hogy az ülék többtartályos szerkezeti egység esetében a tartályok egymás utáni feltöltését engedő kivitelű.
63. 68. Az 67. igénypont szerinti kiadagoló szerkezet, azzal jellemezve, hogy az üléknek a tartályokat befogadni képes kocsizószerkezete van.
64. 69. Az 67. igénypont szerinti kiadagoló szerkezet, azzal jellemezve, hogy az ülék a többtartályos szerkezeti egység körkörös alakzatban elrendezett tartályainak egymás utáni feltöltését elforgatás révén biztosító kivitelű.
65. 70. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a nyomófej és a tartály bemélyedésének megvezetését biztosító vezetöegységgel van ellátva.
66. 71. A 70. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a vezetőegység a tartály és a ház vagy az ülék között oldható reteszeléssel van ellátva.
67. 72. A 70. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a vezetöegységnek a tartály és a nyomófej között oldható retesze van.
68. 73. A 72. igénypont szerinti kiadagoló szerkezet, azzal jellemezve, hogy a reteszelő szerkezetnek olyan szerkezeti egysége van, amely a tartályt a nyomófej mozgási irányába elmozdítás közben reteszelő kivitelű.
69. 74. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a nyomófejnek fejrésze és dugattyúja van.
70. 75. A 74. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a fejrész mellső része lényegében a tartály bemélyedésének megfelelő kialakítású.
71. 76. A 74. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy legalább a nyomófej fejrészének mellső része a tartály bemélyedéséhez igazodni képes lágy anyagból van kialakítva.
72. 77. A 74. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a nyomófej dugattyúját meneszteni képes működtető egységgel van ellátva.
73. 78. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a működtető egységnek a nyomófejet menesztö villamosegysége van.
74. 79. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a működtető egység mechanikus hajtóegységgel van ellátva.
75. 80. A 79. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a mechanikus hajtóegységnek legalább egy energiatároló rugója van.
76. 81. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a vezetőegységnek a tartály és a nyomófej között oldható retesze van.
77. 82. A 81. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a transzmisszió csavarból és ezzel kapcsolódó anyából álló szerkezeti egységet foglal magában.
78. 83. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a nyomófej elmozdulását befolyásoló csillapítóegységgel van ellátva.
79. 84. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a tartály nyílása fölötti tömítés roncsolására vagy eltávolítására alkalmas szerszámmal van ellátva.
80. 85. A 84. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szerszám a tartály hátsó részén van elrendezve a tartálynak az ülékben elfoglalt helyzetében és a tömítés eltávolítása közben előre elmozdíthatóan van elrendezve.
81. 86. A 85. igénypont szerinti kiadagoló szerkezet, azzal jellemezve, hogy a szerszám a tömítés eltávolítása végetti előreirányuló elmozdulása közben a mellső falon keresztül vezetőén van elrendezve.
82. 87. A 86. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szerszám és a tartály úgy vannak elrendezve, hogy azok egyúttal megvezető egységet képeznek a nyomófej és a tartály bemélyedése közötti elmozduláshoz.
83. 88. A 85. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szerszám a nyomófejhez együttmozgathatóan kapcsolódik.
84. 89. A 88. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a szerszám a nyomófejhez úgy van kapcsolva, hogy az felütköztethetö a tömítésen a nyomófejnek a tartályon való felütközése előtt.

    5
85. 90. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jelle- mezve, hogy a tartály az 1-39. igénypontok bármelyike szerinti módon van kialakítva.
86. 91. A 64. igénypont szerinti kiadagoló készülék, azzal jellemezve, hogy a folyadékot az 54-63. igénypontok bármelyike io szerint kifecskendezni képesen van elrendezve.

    C⁹2 Csomag vagy kombináció, azzal jellemezve, hogy az 1-39. igénypontok bármelyike szerinti tartálya, valamint olyan készüléke van, amelynek nyomófeje a tartály hátsó falát elmozdítani vagy deformálni képes a tartályban lévő folyadék nyo15 más alá helyezése értelmében.

    A meghatalmazott: