HU230292B1

HU230292B1 - Szabályozószelep alakos tömítőelemmel

Info

Publication number: HU230292B1
Application number: HU0600201A
Authority: HU
Inventors: József Bereznai
Original assignee: BERY INTELLECTUAL PROPERTIES Szellemi Tulajdonjogokat Hasznosító és Kezelő Kf
Priority date: 2006-03-13
Filing date: 2006-03-13
Publication date: 2015-12-28
Also published as: CA2645644A1; PL1994321T3; CA2645644C; ES2488853T3; HU0600201D0; CN101449093B; CN101449093A; HUP0600201A2; WO2007105020A1; EP1994321B1; AU2007226330B2; EP1994321A1; SI1994321T1; EA200870349A1; PT1994321E; US8230884B2; AU2007226330A1; EA013771B1; BRPI0708982A2; JP5081840B2

Description

SZABÁLYOLÖ SZELEP ALAKOS TÖMÍTő ELEMMEL

A találmány tárgya olyan zárást adó első és második felületekkel kialakított elrendezés, amely alkalmas szabályozó szelepek kialakítására, valamint Ilyen szabályozó szelepféleségek. Pontosabban a találmány szabályozó szelep alakos tömitő elemmel, kózegáramlasi térben két irányban aszimmetnkus imenzaású átfolyás biztosítására, a tömitő etem egy első felülettel rendelkezik, amely egy a szabályozó szelep házában levő második felületen való· felfékvo illeszkedéshez van kialakítva. a tőmitő elemnek van egy első helyzete,, amelyben az első felület és a második felület felfekszik egymáson, és egy második helyzete, amelyben az első felölel és a második felület el van távolodva egymástól az első és a második felület közül az egyik fém, műanyag· vagy kerámia anyagú kemény felület,, a másik műanyag, gumi, vagy más rugalmas anyagú felület.

Természetesen ez az aszimmetrikus sebességű átfolyás egy pl. dugattyús rendszerben alkalmazva képes a dugattyúhoz kapcsolt elemek, záróeiemek, ütközők, lengéscsillapítók mozgásának, mozgási sebességének szabályozására.

Ismének olyan megoldások, amelyek ősszefekvő· íelüleípárok révén olyan kőzegátáramiás szabályozására: vannak kialakítva, amelyek részint megakadályozzák az átáramlási keresztmetszet - például a közegben található szennyeződések bevitele általi - eltömödését, valamint alkalmasak arra, hogy adott időzítés vagy egyéb időben: változó vezérlés szerint folyadék vagy gáznernü közeg átámmlását biztosító· módon vezérlési vagy adagolási funkciót lássanak el ilyen például a P0W4144 számú közzétett magyar szabadalmi leírásban szereplő adagolási funkciós megoldás. Hasonló célú megoldáshoz, dugattyú tömítésekhez javasoltak kemény és rugalmas anyagú összefekvö felület párokat, a P0402581 bejelentési számú magva? szabadalmi leírásban. Mindkét hivatkozott leírás a jelen megoldás feltalálóiétól származik.

A hivatkozott második megoldás szerint olyan: feioletpárok: kerültek kialakításra, amelyek egy rugalmas és egy kemény felület alkotnak, és ezek közöl legalább az egyiken olyan átfolyást biztosító elem, például barázda, vajai, mélyedés, horony, csatorna, kimarás, karc, érdesítés, vagy ezek kombinációja van kialakítva, amellyel a P0104144 számú magyar szabadalmi leírásban kitűzött vezérlési feladat megoldható.

Felmerül azonban annak a problémája, hogy az említett megoldás szerinti rugalmas és kemény őéssefekvő feíületpár, amely főként dugattyúkhoz került kialakífásra, 3 dugattyú alkalmazása miatt szükségtelenül bonyolult szerkezet igényei. Ennek érteimében szerettünk volna olyan megoldást találni, amely akár dugattyú nélkül Is biztosiba azon kétirányú közegáramlás vezérlését illetve szabályozását, amely például ahhoz szükséges, hogy egy időzítési vagy adagolási célú fatestei megoldását biztosító elemben tudjuk alkalmazni, A fentiek szerint olyan zárást add ősszefekvö első és második felületeket alakítottunk ki, amelyek legalább valamelyikén olyan sértés van, amely a felületek összefekvö első állapota esetében egy a nem összefekvö, nyitott, második állapothoz képest általában nagyságrendileg kisebb, de jól definiált közegátárarniást biztosit. Felismertük, hogy Ilyen szerkezetek egy korlátozott elmozdulást lehetővé tevő alakos tömltöelemmel megvalósíthatok,

A szabályozó szelep, amely ezen feladatot el tudja látni, egy olyan kétirányú: aszimmetrikus folyadék átfolyást lehetővé tevő szabályozó eszköz, amely tehál megfelelő alakos tömitö elemet tartalmaz, és összeköttetésben áll egy vezérelendő közeg tér beömlő és kiömlő részévei. A közeg lehet folyadék vagy gáznemü.

Az alakos töm kő elem egy az elmozd ulását korlátozó zárt térben kerül elhelyezésre. Ez a zárt tér különféle geometriai kialakítású lehet, így például hengeres,, tölcséres vagy más. ettől eltérő alakú, a találmány lényegét képező megoldás szedni. Ezen téren belül az alakos tomíto elem egy első és egy második helyzet között tud elmozdulni. Első helyzetében a tömitö elem egy első felülete összefekszik egy a szelep házában levő felülettel, Ez utóbbit nevezzük a továbbiakban második felületnek. Ezen első és második felületek alapvetően sík vagy legalábbis sima felületek, és ezen kívül legalább valamelyikükön egy vagy több olyan sértés van kialakítva, amely egy jellemzően csekély mértékű közeg átáramlás! keresztmetszetei nyúlt összefekvés esetén is, Ezt hívjuk első kőzegátfoiyási keresztmetszetnek.

A sértés jelen vonatkozásban lehet például barázda, vajai, mélyedés, horony, csatorna, kimarás, karc, nyílás, érdesítés, vagy szék kombinációja, ahogyan az említett korábbi szabadalmi iratokban szerepel. Általában egy sík vagy sima felületben van kialakítva, azonban lehet, hogy eleve érdes, vagy érdesített felület révén szolgáltatja az összefekvö felületek közötti első atáramlási keresztmetszetet.

Amennyiben az alakos tömitö elem a ráhato erők, például a közegek nyomáskülönbségének hatására ezen első helyzetéből elmozdul a határoló fér megszabta keretek kozok eg_y második helyzetbe kerül, amely alkalmas arra, hogy az eddig első kőzegátfoiyási keresztmetszettel jellemezhető átaramlasi utat szabaddá tegye, azaz az áláramlási keresztmetszetei egy második közegátfolyási keresztmetszetnek meg- 3 felelő értékre növelje, ezáltal lényegében a szabad átfolyást tegye tehetővé. Jetért megközelítésben a második átáramlási keresztmetszet nagyobb, célszerűen többszörösen vagy nagyságrendileg nagyobb, mint az első átáramlási keresztmetszet. Ez utóbbi abban az esetben hasznos, ha egy működési cikluson beíüiietentősen különböző Időtartamokat vagy közeg mennyiségeket keli meghatározni. Ilyen torául elő például a lengéscsillapítók, mozgás- és sebességszabályozók, apővísszacsakők, fékezek, WC-őblitök, nyomógombos csaptelepek., egyéb folyadékadagolók, és szabályozó szelepek, stb. esetében.

Egy működési ciklus alatt értjük a folyadékadagolő szelepek esetében egy adag folyadék kibocsátását, míg lengéscsillapítók, ajtóvlsszacsukók, és hasonlók esetében egy a kiinduló helyzetbe való első visszatérésig tartó körfolyamatot.

A technika állása szerinti olyan: megoldásoknál, ahol a kisméretű közeg-átbocsátási járatok keskeny furatokkal vannak kivitelezve, es főként akkor, ha a közegáramlás az adott furatban mindig egyirányú, az óhatatlanul megjelenő szilárd szenynyezödésektöí való eílomödés szinte elkerülhetetlen. Továbbá ha az eltörnődés megtörtént, nincs mód arra:, hogy egyszerű karbantartási művelettel megszüntessük, A szűk furatok tisztítása nehéz. Ezért célul fűztük ki az öntisztulást és/vagy a könnyű karbantartás lene tőségét.

Az ismert megoldásokkal szemben a találmány szerint a kismértékű közegátbocsátási járatok ügy varrnak két félből összezárődőan kivitelezve, hogy minden működési cikluséban a fe-fek összezárt helyzetűkből -szétnyílnak, mais szóval az egyik -tetet képező tömlto elem mind az első, mind a második helyzetét felveszi. A szétnyílt második helyzet adja a cikluson belüli nagymértékű közegátbocsátást. Ez helyettesíthető azzal, ha a találmány szerinti szabályozó szelep egy további visszacsapó szelepet tartalmaz, amely a tömrtö elem biztosította első kőzegátfolyási keresztmetszettel párhuzamosan van elrendezve. Ekkor a szabályozó szelep működési cikluséiban áramlási Iránytól függően yggy ©gy szmte te esen zárt állapotot, vagy az első közeg átfolyási keresztmetszetet nagyságrendileg meghaladó ha^rmadík kozegátfoiyásí keresztmetszetei biztosit, ilyen esetben a tomlfö elem csak az első közegátféiyásl keresztmetszet biztosító első helyzetét veszi fel, a szűk járatot határoló felek a működési ciklusokban nem nyílnák széf·, és ezáltet nem teszik tehetővé az esetlegesen megszorult szennyeződés áramlás általi kimosását. Az egyik fél. amelyet töm Ito elemnek nevezünk, ilyenkor második helyzetébe valamilyen karbantartó eszközzel vagy szeretessél hozható. A karbantartó eszköz lehet egy rugós mechanikus eszköz,

- 4 ~ amely megnyomásakor a tömitö elemet eltávolítja a második felületet képező másik féltői, majd elengedés után a töm itö elem: visszatér a záródó első helyzetébe.

Ha a tőm itö elem rugalmas anyagú, az első átámmiásl keresztmetszet befolyásolható a külső - kétoldali - nyomásviszonyok által. Ez úgy lehetséges, hogy a rugalmas tömitö etem a kemény felületű feffekvé elem felületbe heíepréselödlk, és ezen hopréselödés mértéke a rugalmas tömitö elembe két oldatról haté nyomáskülönbséggel arányos. Ennek megfelelően bizonyos szabályozási feladatokhoz a rugalmas tömftó elem megfelelő módon adaptálható. Ehhez szükséges annak anyagának, illetve a sértések nagyságénak és geometriájának megfelelő kialakítása. A sértés lehet a tömitö elem rugalmas anyagában, az első felületben, és/vagy a kemény anyagú második felületben.

Ideg kell említeni azt is, hogy a tömitö elemre ható eredő erőt nem pusztán annak két oldalára ható közeg nyomások különbözősége, hanem egyéb tényezők is .befolyásolhatják,. Ha a tömitö elem elzárja a beömlő teret és a kiömlő teret:, azokban a közegnyomások különbözőek lehetnek Ekkor a tömílő elemre ható vektorlális eredő erőt az adott oldali nyomások és a tömitö elem ezen nyomásokkal: érintett felületei nagyságának szorzata határozza meg.

Lehetséges továbbá az Is, hogy a tömitö elem vagy az azzal mechanikailag egybeépített szerkezeti elem olyan külső eszközzel van ellátva (például rugóval), amely ereje a nyomásból és felületből eredő erőhatáshoz hozzáadódik. Lehetséges továbbá kézi vagy más külső elem étel való működtetés i:s_:, például egy nyomógomb vagy gépi működtető elem, rudazat, mechanikai kapcsolat révén, ilyen eszköz például adagoló szelepeknél fordul elő.

Az alakos tömitö elem: lehet például egy egyszerű lapos alakzat, akár rugalmas anyagból például gumiból vagy műanyagból, akár kemény alapanyagból például kerámiából. A felfekvést biztosító második felület a szelepházban kialakított fém, kerámia, műanyag vagy más anyagú felület lehet. A találmány .szerinti sértés legalább ezek egytzeben kerül kialakításra. Lehetséges lehet a szelepházbeii felfekvő második felületen: vagy az alakos tömitö elem ezzel érintkező első felületében ilyen sértések kialakítása. A sértés lehet barázda, vajat, csatorna, karc, nyílás, strukturált érdes felület, stb. A lényeg az, hogy megfelelő szabályozott átfolyási keresztmetszetei biztosítson. Természetesen mindez az alakos tömitö elemben is kialakítható. Ha egyidejűleg mindkettőben jelen vannak a sértések ez lehetőséget ad olyan további átfolyási keresztmetszet szabályozásra, amely például az áramlási sebességtől függ:.

ilyen lehet a keresztirányú sértések létrehozása révén nagyobb áramlási sebességeknél kialakuló turbulencia vagy örvénylés. Ez végeredményben azt jelenti, hogy a kétoldali nyomáskülönbséggel nemlineárisán arányos az elérhető átfolyási mennyiÖsszegezve a találmány legáltalánosabb tormájában olyan, a bevezető bekezdés szerinti szabályozó szelep, amelyben a tömM elem első felülete és a szabályozó szelep házán belüli második felület közül legalább az egyik olyan sértést tartalmaz,. - barázda, vajat, mélyedés, horony, csatorna, kimarés, karc, érdesítés, vagy ezek kombinációja formájában, - amely a tömitö elem első helyzetében az egymáson felfekvő első és második felületek között egy első közegátfoiyást keresztmetszetet biztosit, amely kisebb, mlint egy a tömitö elem második helyzetében az első és második felületek között levő második közegátfolyási keresztmetszet. A tömilő elem két oldata közötti első helyzetnek nyomáskülönbség által összepréseit rugalmas anyagú felülettel van az említett sértés leszűkítve.

Az: alakos tömitö elem lehet továbbá korong vagy akar téglatest alakú is, amely egy adott mértékű elmozdulást biztosító térben van elhelyezve. Ilyenkor a második helyzetében levő töroítő elem körül olyan áramlási utak alakulnak ki, amelyek lényegében szabad átfolyást jelentenek.

Az alakos tömitö elem lehet továbbá egy gömb Is. Ebben az esetben az első fefekvb felület, amelyhez a gömb alakú fomífő etem második feifekvc felülete illeszkedik: célszerűen egy tölcsér alakzat, amely egyrészt biztosítja a gömb alakú tőmitö elem középpontos illeszkedését., másrészt annak második helyzetbe való kimozdulása esetén szimmetrikus közegáramlási teret biztosit. A gömb helyett kúpos test is szóba jöhet.

Az említett összefekvő: zárást adó felületekkel kialakított szabályozó szelep elhelyezhető olyan: különálló: pozícióban is, amely a fö közegáramlást biztosító: áramlási út: illetve áramlást szabályozó elemek helyétől távol esik. Ezen összeköttetés akár a: fő áramlási úthoz képest sokkal vékonyabb áramlást vezetékek révén biztositható:, azaz párhuzamos ágként ezen fő áramlási elemek egyes csatlakozási pontjaiba beiktatható. Ezáltal a szabályozó funkció a tényleges átömlésl keresztmetszetet biztosító fo funkciótól elválasztható.

A találmány szerinti két Irányban aszimmetrikus átfolyást biztosító szabályozó szelep a fö áramlási útban, de annak egy kisebb méretű, cserélhető elemeként is elhelyezhető, például egy nagyobb dugattyú (membrán, záróelem): furatába illesztve.

Ekkor a teljes dugattyú '(membrán, zárbeiem) helyett a kicsiny szabályozó szelep cserélendő. Ilyen megoldás pl. a lengéscsillapítóknál, ipari szelepeknél hasznos.

Meg kell említeni, hogy az ilyen szabályozó szelepek függetlenül attól,, hogy e fő áramlási úttól leválasztott úttól vannak-e elhelyezve vagy nem, mindig két olyan különböző állapottal rendelkeznek, amelynél az egyik lényegesen kisebb áramlás; felületei. biztosít, mint. a másik. Ugyanakkor az áramlási irányok Is különbözőek. Ez azzal s hatással jár, hogy a zárási adó ősszefekvő felületek eltávolodása esetén, történjek az akár a működési ciklus alatt, akár egyszerűen végezhető karbantartási művelet közben, a kisebb áramlási keresztmetszet érvényesülésekor esetlegesen beékelődő, beszoruló szennyeződések a második állapotban: eltávolítódnak. Különösen így van ez abban az esetben, ha a közegáramlás iránya is megváltozik. Ezáltal a szelep fokozottan öntisztuló.

A továbbiakban a találmány néhány kiviteli alakját rajzokon keresztül mutatjuk be, ahol az ábrák a következőket mutatják be.

lA-C, ábrák a találmány szerinti: egyik lehetséges szabályozó szelep kivitelei keresztmetszetben, különböző sértések alkalmazásával, a

2A-C. ábrák egy a találmány szerinti másik tehetséges szabályozó szelep keresztmetszetben, rugalmas, nyomás hatására beszűkülő sértéssel, a

3A-D. ábrák egy a találmány szerinti további lehetséges szabályozó szelep keresztmetszetben, a

4A-B, ábrák egy T-alakű vezérlő dugóval megvalósított szabályozó szelep keresztmetszetben, két helyzetben,, a oA-C. ábrák egy másik ϊ-alakú vezérlő dugóval megvalósított, szabályozó szelep keresztmetszetben:, bárom helyzetben, a

6A-C. ábrák egy folyadék adagolást; szabályozó elrendezés vázlata a főáramból kihelyezett szabályozó szeleppel, a működés három különböző fázisánál van, a

7A-8. ábrák egy golyó alakú tömítő elemmel elkészített szabályozó szelep keresztmetszetben, két állapotában, a

8A-B. ábrák a TA. ábra szerinti elrendezés felúlnézéthen egy és három különálló sértéssel:, a

9, ábra a 7A. ábra szerinti szabói yozó szelep kúpos tömi tő elemmel, keresztmetszetben, a

10A.-B. ábrák egy további lehetséges szabályozó szelep szerkezet, keresztmetszetben és feiülnézetben, és a

-7 1ÍA-C. ábrák egy folyadékos vagy gázos közegö esliiapííá szabályozott elrendezés vázlata, a főáramból kihelyezett szabályozó szeleppel, a három különböző változatban.

Az azonos elemeket a különböző ábrákon többször azonos hivatkozási jellel jelöltük.

Az 1A. ábrán egy 2 szelepházban levő határoló térben van egy 1 tőmltö elem ügy elhelyezve, hogy a szelepházban kialakított 4 második: felület és a δ határoló elem közölt tud elmozdulni. Megfelelő geometriai kialakítás esetében: az t törnitő elem: az igy előálló határoló térben nem tud elfordulni. Az 1 törnitő ellem 3 első felülete a 2 szelepház 4 második felületével érintkezésbe kerül, amint ezt az 1B. és IC. ábrák mutatják. Ekkor az S .sértések, amelyek az 1Ά., 18. és 1C_:. ábrákon különböző alakzatként vannak feltüntetve, adott mértékű átfolyást: biztosítanak az összezárödo 3 első felület és 4 második felület között.

A 2A, ábrán egy az előzőekhez hasonló í tömlő elem látható,, amelynek 3 első felületében van az 5 sértés kialakítva. Ekkor az 1 törnitő elem rugalmas anyagú. Az δ sértés egy vagy több radiális, vagy attól kissé eltérő, azt megközelítő Irányú átvezető csatorna, Az 1 tőmltö elem két oldalán uralkodó nyomáskülönbség hatására ez a csatorna képes összenyomőonl, beszűkülni, A 2A., 28., 2C. ábrákon ez a felülröl Iható- nyomás rendre P1:, :P2 és P3 nyomások növekvő' nagyságnak, és ezáltal az 5 sértés - leien esetben csatorna - által biztosított A21, A22, A23 keresztmetszetek Is rendre csökkennek.

A 3A. ábrán szintén egy lemez alakban kivitelezett 1 tőmltö. elem látható, amely a 6 határoló elem által biztosított térben: tud bizonyos mértékben: etmozdulnk Ez az elmozdulás azonban elegendő ahhoz, hogy az 1 törnitő elem jelen ábra szerinti felső helyzetében, amely a korábbiak szerinti második helyzetnek felei meg. lényegében szabad közeg átárarnlást biztosítson. Az alsó, lezárt, az előzőek szerinti első helyzetnek megfelelő állapotában sz 1 tőmltö elem a 2 szelephez belső peremrészén kialakított gyűrűs folfekvo felületre támaszkodik, amelyben: egy 8 sértés van kialakítva Ez a 8 sértés abban tér el az előzőekben megismert 5 sértésektől, hogy egy íves csatorna aljában egy meredeken bemetszett horony található. Az íves csatorna keresztmetszetét a rugalmas 1 törnitő: elem részben vagy egészben ki tudja tölteni, ha a Pl-et meghaladó: :P2 Illetve P3 nyomás éh felülről azonban a bevágott horony kitöltésére annak meredeksége miatt nem képes. Természetesen a kitölthető és a nem kitölthető alakzatok egymástól elkülönülten elhelyezkedő elrendezésben: Is lehetnek.

- 8 Ezáltal az A21. A22, A23 keresztmetszetek rendre egyre kisebbek, azonban a legkisebb is nagyobb, mint nulla. Ez látható a 3B,, 3C, és 30. ábráikon.

A 4A. és 4IB, ábrákon két különböző helyzetéiben látunk egy a 2 szeiépház belsejében kialakított 9 záródugőf, amely részben megvezetett célszerűen T-alakú keresztmetszetű és a fejrészéhez illeszkedően egy körkörös li tömifő elemet, célszerűen ö-nyürűt tartalmaz. A & vezérlő dugó belső fatálban mind a fejrészen, mfed a nyakrészen egy 5 sértés van kialakítva, amely az II tömitő elem alatt adok mértékű S4A áferesztést biztosit. Amennyiben: az elrendezés bal oldalra íeiütköztetett, tehát zárt helyzetében van, akkor a 2 szelepház és az 1 íomffö elem között az S4A áteresztésen kívül nincsen semmilyen más áteresziés. A 48 ábrán, egy külső F erő hatására, amely pl egy nyomógomb, karbantartó rudazai, stb. segítségévei váltható ki, a 9 zárődugö eltávolodik az 1 tömitö elemtől, ami az SAS átáramlás hatására a 2 szelepházhoz tapadva marad. Ebben az: állapotban az 3 sértésbe beszorult szenynyezödés a létrejött nagyobb álömlo keresztmetszetnek köszönhetően elmozdulni, majd távozni képes az áramló közeggel,, vagyis öntisztítás jön létre,

Az 5A. ábra hasonló a 4A. ábrán látott Iklvltelhez, azonban itt az 5 sértés nem a 3 vezérlő dugó oldalfalában, hanem a 2 szeiepház gyűrűs nyakrészében, mint második felületben van kialakítva. Ez biztosít egy kismértékű! S3A áteresztési. Az 1 tömltö elem: elmozdulni nem képes módon van rögzítve a $ záfoduoóhoz. igy amikor az 58. ábra szerint egy külső F erő hatására (pl. nyomógomb, karbantartó rudasat, stb.) az 1 törnítö elem eltávolodik az 5 sédéstöi, ezzel biztosítva van az előbbinél nagyobb SoB áteresztési biztosító átfolyó keresztmetszet a sértésbe beszorult szenynyeződés akadálytalan: távozása számára. Az: 5C. ábrán a megváltozott folyásirány esetén keletkező P nyomás hatására mozdul eí a 9 zárődugö. Az S5C átáramlás mindkét korábbinál nagyobb, amire a kettős nyílhegy utal, és az 5 sértésbe szorult szennyeződés bizonyosan eltávozik.

Megjegyzendő,, hogy a 9 záródugó gravitációs módion Is elmozdulhat, amely a 4, és 5.: ábrák külső F erejét válthatja ki. Ezen esetben az elrendezés például olyan ferde irányultságú lehet, amely az áramlásmentes teret kitöltő folyadéknál nagyobb fajsúlyú 9 záródugó elmozdulását kiválthatja lefelé. A 9 záródugó,, vagy hasonló záróeiem effektiv fajsúlyúnak: és az elrendezés beépítési irányának megválasztásával gravitációs vagy felhajtóerőn alapuló önszabályozás érhető el, vagyis az 1 tömitő elem: első és második állapota között a váltás ilyen hatás eredményeként jöhet létre.

- νMint már említettük az általános ismertetés során, a szabályozó szelep funkció bizonyos esetekben térben elkülönülhet a fö közegáramlási útból. Erre láthatunk egy példát a 6A.. 88., öC. ábrák szerinti kivitelben, ahol rendre egy zárt, nyitott és onnan zárás felé haladó félig nyitott állapotot látunk.. Az elrendezés a 14 fő áramlási útba helyezve tartalmaz egy 13 kettős dugattyút, amelynek közös szára szímennggel vezetett módon úgy tud elmozdulni, hogy a kisebbik dugattyú 14 fő áramlási utat elzárja vagy kinyitja. A. vele együtt mozgó nagyobbik dugattyú egy zárt tér térfogatát változtatja. Ezen zárt tér teljesen ki van töltve az adott közeggel, jelen esetben folyadékkal,, A. 12 vezérelt szelep kinyitásává! ki tudjuk engedni a folyadékot a kamrából, a feltőltés pedig a 14'fö áramlási úttal 21 vezetékekkel összekötött 11 szabályozó szelepen keresztül történik:, amely a találmány szerinti kivitelű. Ebben az esetben az aszimmetrikus kétirányú áramlást a 11 szabályozó szelep biztosítja. Például ha a 12 vezérelt szeleppel kiürítjük a zárt teret, a 13 kettős dugattyú a SB. ábra szerinti helyzetbe jut, és a 14 fö áramlási útból a 11 szabályozó szelep megszabta áramlás! sebességgel lassan kerül visszatöltésre az. említett tér. Amikor a kisebbik dugattyú: zár, a 14 fő áramlási út megszakad. A 13 kettős dugattyú ezen állapotig történő mozgását a ÖC. ábrán jelöltük.

Lényegében ehhez hasonló megoldásokat lehet lengéscsillapítók és ajtócsukó eszközök esetében Is kialakítani, Ebben: az esetben is elválhat a szabályozó szelep funkció a fö áramlási: úttól. Erre látunk később példákat a 11A-C, ábrákon,

A 7A. ábrán olyan szabályozó szelep kialakítást látunk, amelyben a 15 iömitő elem golyó alakú, ennek külső felúlefe képezi az első felületet. Ennek eltendarabja a töioséres második felületle! rendelkező 2 szelépbáz rész, amely az 5 sértést tartalmazza, Jelen esetben az 5 sértés elhelyezése a golyó felületén kevésbé ésszerű, mert az szimmetriájánál fogva elfordulhat. Lehetséges azonban homogén felületi érdesítéssel kialakítani a: szükséges, zárt helyzetben áfáramlási keresztmetszetet A 7A, ábra szerint az átáramlás lényegében akadálymentes,: míg a 78. ábra szerint az áramlás az említett korlátozott mértékben valósul meg. Természetesen a tőicséres megoldásfői eltérő kialakítás is lehetséges.

A 8A, ábrán felülnézetbőt létjük a golyód alakú 15 tömltö elemet, valamint a. 18 második felületet, amelynek tölcsér alakú: felületében a radiális 5 sértés látszik.. Ha több, például három 5 sértést alkalmazunk körkörösen szimmetrikusan elhelyezve, növelhető a zárt, második állapotbell átbocsátási képesség. Ez a kivié’ amatő a 88.

ábrán.

- Lö -

Go lyó a	lak helyett lehet kúpos alakzatot is alkalmazni ilyen a 9. ábra 1? tömí-
tő elérne. Az e	Irendezés többi része megegyezik a 7Á.₍ 78. ábrákon láthatóval.

Ez a tatáimén	y szerinti megoldás egyik fö előnyét képező önfrszíulas {ehetőségét
nem biztositar	rá, azonban ebben az esetben olyan két darabból összeállított kombi-

akár szétszere	sás nélkül eitávolitbatöak az első és második felületek egymástól. Egy
20 szeieomsa	ra annak 22 nyakrészén rá van erősítve egv koncentrikus 18 tömitö

kodé nyomás	nagyobb, mint az ábra alsó részén:. Fordított helyzetben, amikor alulról
fölfelé történik	nyomáskülönbség hatására végbemenő változás a 19 hajlékony kari-
ma a 20 szele	rpmag középpontja télé behajllk, ezáltal utat enged a közeg áláramiá-
sónak. A 20 s.	zelegmad nyakrészén található a 4 második felület és a 18 tömitö elem

szeiepmag 22	nyakrészén vannak kialakítva azon 5 sertések, amelyek a lefelé Irá-
nyúló: közegéi	amlást lehetővé teszik. A 1ÖB. ábrán ezen elrendezés félülnézetben
látható. Karba	ntartás során a 20 szelepmag tengelyirányú mozgatásával a 4. ábrán
bemutatotthoz	. hasonló módon lehet például egy-egy közbenső időre a 18 tömitö
elemet hossz:	inti irányban különböző, másik helyzetbe hozol a 22 nyakrészen. Ezál-

tál tisztulás felleső

A ííA-<	2. ábrákon lengéscsillapítók, ajtócsukók és ^ás hasonló eszközök ese-
lében szokást	ss. kialakításokat, látunk. Egy fő 23 dugattyú mozog egy gaz vagy folya-
dék közeggel	töltött 24 hengerben:, afroi a közeg egy 25 visszasssteío csövön tud
áram la ni a 23	dugattyú előtti és mögötti fér között. A 23 dugattyú két: Irányban mutat-
kozó mozgás	sebességének az eszköz funkciójából eredően lényegesen külőnbö-
zenek kelt len	nle. A, 11 A. ábrán a találmány szenntl 11 szabályozó szelep a. 25 visz-
szacsatoiő os	öben van elhelyezve. A. 11Β. ábra szerint: a 11 szabályozó szelep a 24
henger egyik	végében van elhelyezve.. Végül a 11C. ábra szenntl változat a fő 23
dugattyúban r	?gy annál kisebb méretű eszközként elhelyezed 11 szabályozó^ szelep.

- II Az alkofóélemek. - pl. a 15 golyó · és a közeg - pl:, víz - fajsúly különbségéből, Hl, elhelyezéséből (szögéből kialakításából) adódóan is lehet öntisztító a rendszer, a két oldal nyomásainak klegyeniitöoése étán.,

A találmány szerinti szabályozó szelep ezen alkalmazása is példaként rnutab ja, hogy számos feladatra jól alkalmazható, sokoldalú, egyszerű, megbízható eszközt kaptunk.

Claims

SZABADALMI IGÉHYPONTOK ! Szabályozó szelep alakos· tomffe elemmel közegáramlási térben két irányban aszimmetrikus intenzitású átfolyás biztosítására, a tömiiő etem (1) egy első felületiéi 13) rendelkezik, amely egy a szabályozó szelep házában 12) levő második felületen <4). való íelfekvQ Illeszkedéshez van kialakítva, a tömítő elemnek <1) van egy első helyzete, amelyben az első felület (3) és a második felület (4) felfekszik egymáson, és egy második helyzete, amelyben az első felület (3) és a második felület (4) el van távolodva egymástól az első (3) és a második fetütet (4) közül az egyik fém, műanyag vagy kerámia anyagú kemény felület, a másik műanyag, gumi, vagy más rugalmas anyagú felület., azzal ietlemezve, hogy a tömítő elem (1> első felülete (3) és a szabályozó szelep házán 12) belüli második felület (4) közül legalább az egvk eben sértést: (5) tartalmaz, barázda, vájat, mélyedés, horony, csatorna, kimarás, karc, érdesítés, vagy ezek kombinációja formájában:, amely a íőmito elem (1) első helyzetében az egymáson felfekvő első és második felületek (3,4) között egy első közegátfolyási keresztmetszetet biztosit, amely kisebb, mint egy a tömítő elem (1) második helyzetében az első és második felületek: (3,4): között levő második közsgátfoiyásí keresztmetszet és a íőmitö etem (1) két oldala, közötti első helyzetben nyomáskülönbség áltat összepréselt rugalmas anyagú felülettel van az említett sértés (5) leszűkítve.
2. Az. 1. igénypont szerinti szabályozó szelep elem, azzal jellemezve, hogy az alakos tőmítö elem (1) lemez alakú,
3. Az 1, igénypont szerinti szabályozó szelep e em·. azzal jellemezve, hogy az alakos töm ftö elem (1:) kúpos, vagy „O” alakú.
4. Az 1. igénypont szennti szabályozó szelep etem, azzal jellemezve, hogy az alakos tömítő elem; (1) golyó alakú, és a második felület (4) tölcsér alakú,
5. Az ί igénypont szedőt! szabályozó szelep elem, azzal jellemezve, hogy egy térben elkülönülő fő közogáramlási út (14) átfolyásának szabályozására a fő közeoáramlási úthoz (14) kívülről van csatlakoztatva.
6. Az 5. igénypont szerint! szabályozó szelep elem, azzal jellemezve, hogy a fő közegáramlás! úthoz (14) vezetéken (21) át van csatlakoztatva.
7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti szabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy az első közegátfolyási keresztmetszet nagyságrendileg kisebb, mint a második közeg átfolyási keresztmetszet,

S. Az 1. igénypont szerintii szabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy működési ciklusaiban a lomha elem. (1) csak az első közegátfolyási keresztmetszet biztosító első helyzetét veszi fel, és második helyzetébe karbantartó eszközzel, karbantartó elemmel (10) vagy szereléssel hozható.
9, A 8. igénypont szerinti szabályozó szelep, azzal jellemezve, hogy egy további visszacsapó szelepet: tartalmaz, amely a tömifő etem (7) biztosítotté első közegátfoiyási keresztmetszettel párhuzamosan van elrendezve, és a szabályozó szelep működési ciklusaiban áramlási iránytól függően teljesen zárt, vagy az első kőzegétfolyási keresztmetszetei nagyságrendileg meghaladó harmadik: kozegátfolyásl keresztmetszetet biztosit.
10.. Az 1, igénypont szerinti szabályozó szelep elem, azzal jellemezve, hogy az alakos íömltö elem (1) első és második: helyzete közötti átmenetet: egy azzal öszazeerósiíett záróelem (9) közeghez viszonyított effektiv fajsúlyának: és az elrendezés beépítési irányának megválasztásával gravitációs vagy felhajtóerőn alapuló kialakítású.

A Meghatalmazott