HU224605B1

HU224605B1 - Csőszerű elem közegvezető csőrendszerekhez, valamint eljárás ilyen csőszerű elem gyártására

Info

Publication number: HU224605B1
Application number: HU0104040A
Authority: HU
Inventors: Lars-Ake Mattsson; Pontus Andersson; Kenneth Lennartsson; Tomas Persson
Original assignee: Lindab Ab
Priority date: 1998-11-06
Filing date: 1999-11-04
Publication date: 2005-11-28
Also published as: CN1308608C; SE0003529L; WO2000028253A1; PT1106892E; CZ20011530A3; PL192380B1; HUP0104040A2; EP0999397B1; PL347902A1; SE514535C2; EP1106892B1; SE515653C2; DE69810930D1; AU1433900A; ES2223655T3; US6170883B1; DE69825637D1; TR200101231T2; NO334757B1; CA2349845A1

Description

A találmány tárgya csőszerű elem, amely közegvezető csőrendszerekhez alkalmazható. A találmány tárgya továbbá ilyen csőszerű elem gyártására való eljárás.

Mint ismeretes, a közegvezető csőrendszerek elemeinek összekapcsolásakor, különösen szellőztetőcső-rendszereknél igen fontos előfeltétel, hogy a csőszerű elemek közötti kapcsolat kellően tömített legyen. Az US-3955834 számú szabadalmi leírás különböző tömítőegységeket ismertet két cső közé iktatott csőcsatlakozó számára.

A fenti amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (például 3-9. és 13-15. ábrák) bemutatják, hogy miként kell a külső körbemenő flexibilis és L keresztmetszetű tömítőgyűrűt a csőszerű elem végére szerelni. Ezt a tömítőgyűrűt az alaprészével felhelyezik a csőszerű elem külső felületére, ezután pedig a csőszerű elem végrészét hátrafelé hajlítják. A tömítőgyűrű tömítőajakkal van ellátva, amely radiálisán nyúlik ki az alaprészből, és úgy van kialakítva, hogy a csőszerű elemet befogadó külső cső belső felületéhez tömítetten kapcsolódik (8. ábra).

A fenti tömítésmódot a gyakorlatban használják, amint az kitűnik például a svéd nyelvű „Veloduct Cirkulárt Canal System című katalógusból (1997. évi kiadás, ABB Ventillation Products AB, Divízión Veloduct). Ez a katalógus bemutatja, hogy az L keresztmetszetű tömítőgyűrűt miként kell hajlítással és befogással rögzíteni. Ez a hagyományos technika (vázlatosan szemlélteti a jelen bejelentés rajzának 1. ábrája) azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint egy sor hiányossággal rendelkezik.

Az L alakú tömítőgyűrű alaprésze körkörös vállon van elrendezve, amely radiálisán kifelé nyúlik. Ez önmagában különböző problémákat rejt magában, nevezetesen problematikus magának a tömítőgyűrűnek a beszerelése, valamint a tömítőgyűrű szerkezeti kialakítása és gyártása. Ha ugyanis a tömítőgyűrűt csőszerű testre szerelik, igen körülményes annak alaprészét a megnövelt átmérőjű vállra felhúzni. Általában ez kézi művelettel történik, és a munkát végző szerelőnek gyakran kell állítani a tömítőgyűrűt a megnövelt átmérőjű vállon, mielőtt a csőhajlítási művelet megtörténhetne. A növelt átmérőjű váll következtében a cső végrészének hajlítása közben a tömítőgyűrű igyekszik befelé csúszni a csőszerű elemen. Ez az elcsúszás viszont meghiúsíthatja a hajlítási és befogási műveletet, következésképpen megakadályozza a tömítőgyűrű biztonságos rögzítését. A tömítőgyűrű alaprészének végén lévő belső dudorperem általában nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza ezt az elcsúszást, különösen olyan esetekben, amelyekben a tömítőgyűrű anyaga viszonylag lágy.

A gyakorlati tapasztalatok alapján állítjuk, hogy a fenti L keresztmetszetű tömítőgyűrű fentiekben részletezett hiányossága akkor jelentkezik igazán, ha ezt nagy átmérőjű, például 300 mm-nél nagyobb átmérőjű csövekhez alkalmazzuk. Az ilyen nagy átmérőjű csőszerű elemekhez ugyanis a tömítőajak radiális méretének nagyobbnak kell lennie, mint az alaprész axiális mérete. Viszont az ilyen tömítőgyűrűk hajlamosak arra, hogy 90°-kal elbillenjenek, ami pedig azt jelenti, hogy a tömítőgyűrű érintkezésbe kerül a hengeres elem falával, eközben a tömítőgyűrű alaprésze a csőfalhoz képest radiálisán kifelé helyezkedik el. Ezt a helytelen állapotot kézzel kell megszüntetni, illetve a helyes szerelési állapotot kézzel kell helyreállítani.

További probléma, hogy a tömítőgyűrű alaprészének szabad végénél lévő dudorperem gyártása meglehetősen körülményes, különösen akkor, ha a tömítőgyűrű gumit tartalmaz. A dudorperem miatt speciális szerszámokat kell alkalmazni a gyártáshoz, ami további problémákat okoz, ugyanis megnehezíti a gyártás során a terméknek a gyártósablonból való eltávolítását. Különösen igaz ez akkor, ha a tömítőgyűrűt befecskendezéses formázással állítjuk elő, ilyenkor a dudorperem kifejezetten hátrányos.

Amint a fentiekből kitűnik, a hagyományos csőszerű elemek tökéletes tömítése jelenleg nem biztosított, továbbá a szakma részéről igény van olyan új megoldásra, amellyel a csőszerű elemek kedvezőbb feltételek között gyárthatók.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített megoldás létrehozása, amely javított csőszerű elemet és tökéletesebb tömítést biztosít.

További célunk a jelen találmánnyal olyan eljárás létrehozása, amellyel a csőszerű elem egyszerűbben és termelékenyebben gyártható.

Ismét további célunk olyan technológia létrehozása, amellyel egyszerűbbé és biztonságosabbá tesszük a tömítőgyűrűnek a csőszerű elemen való rögzítését.

A kitűzött feladatot a jelen találmány szerint olyan csőszerű elemmel oldottuk meg, amely közegvezető, különösen szellőztetőcső-rendszerekhez való, és amely csőszerű elem az egyik végén külső flexibilis tömítőgyűrűvel van ellátva. A tömítőgyűrűnek alaprésze van, amely a csőszerű elem külső felületére a csőszerű elem végrészével van rögzítve. A tömítőgyűrűnek az alaprészből radiálisán kinyúló tömítőajka van, amely összeszerelt állapotban a csőszerű elemet befogadó külső cső belső felületén tömítetten felfekszik. A csőszerű elem falában körbemenő horony van kialakítva, amelyben a tömítőgyűrű alaprésze van elrendezve, és e horony axiális szélessége az alaprész axiális szélességéhez igazodó méretű. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy a tömítőgyűrűnek olyan további ajka vagy nyúlványa is van, amely a csőszerű elem végével szomszédosán, a tömítőajaktól axiális távközzel van elrendezve. Ez az ajak vagy nyúlvány a radiális peremszerű végrész visszahajtása előtti állapotában az alaprészből lényegében radiálisán kinyúló helyzetű, beépített állapotában viszont a radiális perem visszahajtása révén van lehajlítva és lefogva az alaprészhez.

Előnyösen a perem visszahajlított vége és a horony fenékrésze körkörös gyűrűteret határolnak, amelyben az ajak vagy nyúlvány és a tömítőgyűrű alaprészének egy része helyezkedik el. Ezek az intézkedések elősegítik, hogy a tömítőgyűrűk alapidomának befogása olyan szilárd lesz, hogy kézi erővel szinte lehetetlen eltávolítani a tömítőgyűrűt a hajlított részről. Célszerűen

HU 224 605 Β1 az így kialakuló tér radiális szélessége axiálisan befelé csökken a csőszerű elem végétől kezdődően. Ezáltal tovább javíthatjuk a tömítőgyűrű rögzítését.

A hornyot előnyösen olyan, axiális távközzel elhelyezkedő vállak határolják, amelyek axiális irányban érintkeznek az alaprész, valamint az ajak vagy nyúlvány és a tömítőajak közötti átmeneti szakaszokkal.

Célszerűen a csőszerű elem hajlított végrészként kialakított pereme a visszahajlított, rögzítő helyzetében a horony axiális méretének előnyösen a felét foglalja el.

A befogás előtti állapotában az alaprészhez képest az ajak vagy nyúlvány radiális mérete előnyösen kisebb, mint a tömítőajaké.

Olyan kivitel is lehetséges, amelynél az alaprész és a másik ajak vagy nyúlvány közötti átmeneti szakasz növelt radiális merevségű sarokszakaszt képez. Előnyösen az alaprész és a tömítőajak közötti átmeneti szakasz a tömítőajak előre meghatározott radiális merevségét biztosító sarokszakaszként van kialakítva.

Előnyösen a rögzítőajak vagy nyúlvány vastagsága nagyobb, mint a tömítőajaké. Az alaprésztől radiálisán kifelé mérve az ajak vagy nyúlvány vastagsága lehet csökkenő méretű.

Célszerűen a tömítőajak és a rögzítőajak vagy nyúlvány a befogás előtti állapotukban - az alaprésztől radiálisán kifelé - széttartó helyzetűek.

Adott esetben a tömítőgyűrű alaprészének a horonyban elhelyezkedő felülete sík, valamint a horony is ennek megfelelő sík fenékrésszel rendelkezik.

Célszerű az olyan kivitel, amelynél - a befogás előtti állapotában - a tömítőgyűrű keresztmetszetben tekintve lényegében U alakú, és ennek két szára képezi a tömítőajkat és a rögzítőajkat vagy nyúlványt.

A tömítési hatékonyság fokozása érdekében célszerű, ha a tömítőgyűrűnek legalább egy járulékos tömítőajka van, amely az első tömítőajkak és a rögzítőajak vagy nyúlvány között van elrendezve, és amely radiálisán kinyúlik az alaprészből, továbbá ez a járulékos tömítőajak - a tömítőgyűrű beépített állapotában - a külső cső belső felületével tömítetten kapcsolódik.

Előnyösen az alaprésztől mérve a járulékos tömítőajak radiális irányban kisebb méretű, mint a tömítőajak. Célszerűen a járulékos tömítőajak vastagsága kisebb, mint az első tömítőajaké.

Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a tömítőgyűrűnek két járulékos tömítőajka van, ezek egymással párhuzamosak, és az alaprésztől előnyösen azonos radiális méretűek.

Előnyösen az alaprészhez képest a járulékos tömítőajak radiális mérete lényegében megegyezik a rögzítőajak vagy nyúlvány befogás előtti radiális méretével.

A találmány szerinti eljárás közegvezető, főleg szellőztetőcső-rendszerekhez való csőszerű elem gyártására való, amelynél a csőszerű elem külső felületén kialakított horonyban külső flexibilis tömítőgyűrűt alkalmazunk, ezt a tömítőgyűrűt a horonyba illeszkedő alaprésszel és ebből radiálisán kinyúló tömítőajakkal látjuk el. A tömítőgyűrűt a csőszerű elemen a csőszerű elem radiálisán kinyúló végrészének a csőszerű elem falára történő visszahajtásával rögzítjük, és ezzel a tömítőgyűrű alaprészét befogjuk a visszahajlított végrész és a csőszerű elem külső felülete közé.

A javasolt eljárás lényege, hogy a csőszerű elem végrészét először kifelé hajlítjuk, és ezzel radiális peremet hozunk létre, ezt követően felhelyezzük a tömítőgyűrűt a csőszerű elemre, azaz beültetjük annak hornyába, amelyet előzőleg az alaprész befogadására alkalmas méretűre alakítottunk ki. Továbbá a tömítőgyűrűt az alaprészből radiálisán kinyúló másik ajakkal vagy nyúlvánnyal látjuk el, ezt a radiális peremmel szomszédosán és lényegében párhuzamosan rendezzük el. Ezután a peremet visszahajlítjuk a csőszerű elem falára, ezzel a művelettel a rögzítőajkat vagy nyúlványt lehajtjuk a peremmel együtt, és ezzel rögzítjük a tömítőgyűrű alaprészéhez.

Előnyösen a tömítőgyűrűt a felhelyezésekor a csőszerű elemen elfoglalt kiindulási helyzetéből a horonyban elfoglalt végleges helyzetébe axiálisan mozdítjuk el.

Célszerűen a peremet a visszahajtási művelet során olyan mértékben hajtjuk hátra a befogó helyzetébe, hogy az közelítőleg a horony axiális méretének felét lefedje.

Mivel a találmány szerint a tömítőgyűrű a csőszerű elem gyűrűhornyában van elrendezve, a hagyományos megoldáshoz képest meglepően egyszerűen rögzíthető ebben a horonyban. Ha a tömítőgyűrűt nem a megfelelő helyzetben építi be a szerelő a hajlítási művelet előtt, ez igen könnyen észrevehető és helyrehozható, hiszen ilyenkor részben kinyúlik a horonyból. A helytelenül beépített tömítőgyűrűt csupán kissé el kell fordítani, ezáltal a tömítőgyűrű alapidoma automatikusan megtalálja a helyét a horonyban.

A találmány szerinti megoldásnál tehát a tömítőgyűrű alapidoma a vállak között kialakított horonyba kerül, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a tömítőgyűrűt a rögzítési művelet közben a horony vállai kétoldalt helyzetében biztonságosan megtartják.

A tömítőgyűrű alapidomának a horonyban való elrendezése, valamint az ajkak speciális kialakítása biztosítja, hogy a tömítőgyűrű nem hajlamos arra, hogy beépítéskor „elbillenjen”, ami a hagyományos megoldásoknál elkerülhetetlen.

A rögzítőajak vagy nyúlvány alkalmazása, valamint annak a tömítőgyűrű alapidomához való kapcsolata tovább javítja a fent említett előnyös hatást. Mivel ez a rögzítőajak lefelé van hajlítva, és fixen rögzíthető a tömítőgyűrű alapidomához a csőszerű elem végrészével, ezáltal a tömítőgyűrű igen hatásos és biztonságos rögzítését érhetjük el. A találmány szerinti tömítőgyűrű alapidoma nem rendelkezik semmiféle dudorszerű belső peremmel, következésképpen ezzel a tömítőgyűrű gyártását jelentősen egyszerűsítettük az ismert megoldásokhoz képest.

A találmány szerinti eljárás alkalmazásával a bevezetőben ismertetett, hagyományos gyártási eljárások hiányosságait maradéktalanul kiküszöböltük. A találmány szerinti gyártási eljárással gyártott csőszerű elem tökéletesített tömítőgyűrűvel egyszerűbben látható el, következésképpen lényegesen leegyszerűsödik

HU 224 605 Β1 és olcsóbbá válik annak csőrendszerekbe való beépítése. Sőt, ez lehetővé teszi a szerelési, rögzítési műveletek automatizálását, ami a hagyományos megoldásoknál elképzelhetetlen.

A találmány szerinti csőszerű elemekből például tökéletesített szellőztetőcső-rendszer építhető gazdaságosan.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

az 1. ábrán hagyományos tömítőgyűrűvel ellátott csőszerű elem falrésze keresztmetszetben látható;

a 2-5. ábrákon a találmány szerinti csőszerű elem első példaként! kiviteli alakja látható keresztmetszetben, mégpedig a hozzá való tömítőgyűrű beszerelésének különböző fázisaiban;

a 6. ábrán viszonylag nagyobb léptékben látható a találmány szerinti csőszerű elem részlete, a tömítőgyűrűvel és külső csővel összeszerelt állapotban;

a 7. és 8. ábrán a találmány szerinti csőszerű elem tömítőgyűrűvel látható, perspektivikus képben és oldalnézetben;

a 9. ábrán a tömítőgyűrű első példaként! kiviteli alakja perspektivikus képben látható;

a 10. ábra viszonylag nagyobb léptékben mutatja a 9. ábra szerinti tömítőgyűrű keresztmetszetét;

a 11. ábrán a tömítőgyűrű második példaként! kiviteli alakját szemlélteti perspektivikus képben;

a 12. ábra a 11. ábra szerinti megoldás keresztmetszete viszonylag nagyobb léptékben;

a 13-16. ábrákon a 2-5. ábráknak megfelelő keresztmetszetek láthatók, azonban itt a tömítőgyűrű harmadik kiviteli alakjának különböző szerelési fázisait szemléltettük keresztmetszetben.

Az 1. ábrán hagyományos csőszerű elem 1 falrészét szemléltettük, amely L keresztmetszetű hagyományos tömítőgyűrűvel van ellátva, ennek radiális 2 tömítőajka és 3 alapidoma van. Az 1 falrész növelt átmérőjű 4 vállal van ellátva, amelyen a tömítőgyűrű 3 alapidoma helyezkedik el. A 3 alapidom végén belső 5 dudorperem van kialakítva, amely körül az 1 falrész 6 végrésze önmagában ismert módon vissza van hajtva. Ez a tömítőgyűrű a bevezető részben ismertetett hiányosságokkal rendelkezik.

A 2-5. ábrákon a találmány szerinti csőszerű 11 elemen különböző beszerelés közbeni helyzetekben 10 tömítőgyűrűt tüntettünk fel. A csőszerű 11 elemnek körkörös 12 pereme van.

A 10 tömítőgyűrűnek 13 alaprésze és ebből radiálisán kiemelkedő fő-14 tömítőajka, rögzítő-15 ajka vagy nyúlványa és járulékos 16 tömítőajka van. A fő- 14 tömítőajak a 2-5. ábrákon külön nem ábrázolt külső 21 cső belső felületén való tömítésére szolgál, amelybe a csőszerű 11 elemet behelyezzük (6. ábra). A rögzítő15 ajak vagy nyúlvány kisebb radiális mérettel rendelkezik, mint a fő- 14 tömítőajak, és a 10 tömítőgyűrű rögzítésében játszik szerepet, amire alább térünk ki részletesebben. A járulékos 16 tömítőajak - a külső 21 cső belső felületén felfekvő elrendezése folytán szekunder tömítési funkciót tölt be (6. ábra).

A találmány szerinti csőszerű 11 elem gyártásakor körbemenő gyűrűszerű 17 hornyot alakítunk ki a csőszerű 11 elem falában (3. ábra). A csőszerű 11 elem - 3. ábrán - jobb oldali végrészének alakításával radiális 18 peremet hozunk létre, amelynek belső oldala 19 vállat képez, és ez - 20 vállal együtt - a 17 hornyot határolja.

A következő műveleti lépésben a 10 tömítőgyűrűt axiálisan felhúzzuk a csőszerű 11 elem külső palástjára A nyíllal jelölt irányba (3. ábra), és a 17 horonyba beültetjük. A 10 tömítőgyűrű eltolását segíti a csőszerű 11 elem 11a falrésze, amely a 17 horony irányába lejtős kialakítású. A 10 tömítőgyűrű 13 alaprésze a felhelyezése után biztonságosan és helytállóan ül a 17 horonyban. A 17 horony axiális szélességét a 10 tömítőgyűrű 13 alaprésze szélességének megfelelően választottuk meg.

A 17 hornyot kétoldalt határoló 19 és 20 váltak érintkeznek a 10 tömítőgyűrű 13 alaprészével, valamint a 14 tömítőajak és a rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány külső részeivel. A 10 tömítőgyűrű 13 alaprésze nincs ellátva a szélén belső dudorperemmel (mint az 1. ábra szerinti hagyományos tömítőgyűrű esetében), ezzel szemben sík belső palástfelülettel rendelkezik, amely felfekszik a 17 horonynak az ugyancsak sík, külső palástján. Ebben a közbenső szerelési helyzetben (lásd

4. ábra) a rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány szomszédosán és lényegében párhuzamosan helyezkedik el a 18 peremmel.

A befejező műveleti lépésként a 18 peremet visszahajtjuk az 5. ábrán látható módon úgy, hogy a rögzítő15 ajkat vagy nyúlványt a 18 perem visszahajtott részével együtt lehajtjuk, és ezzel lefogjuk a 13 alaprészre. A rögzítő-15 ajak vagy nyúlvány radiális méretét a jelen esetben úgy választottuk meg, hogy annak szabad vége radiális irányba tekintve közelítőleg egy vonalba essen a befogott helyzetű hajlított 18 perem szabad végével (lásd 5. ábra). A rögzítő-15 ajaknak vagy nyúlványnak ebben a befogott, és lehajlított helyzetében nem szabad érintkeznie a járulékos 16 tömítőajakkal. Továbbá a lehajlított 18 perem célszerűen lefedi a 17 horony axiális szélességének közelítőleg a felét (5. ábra).

A 6. ábrán már a külső 21 csővel összeszerelt állapotot szemléltettük, amelyből kitűnik, hogy a fő- 14 tömítőajak a külső 21 cső belső oldalán felfekszik, és biztosítja a primer tömített kapcsolatot. A csőszerű 11 elemnek a külső 21 csőbe való betolását a 12 perem határolja.

A külső 21 cső a jelen esetben úgynevezett spirálvarratos cső, amely spirális 22 szegéllyel van ellátva. Az ilyen csöveket széles körben használják a szellőző csőrendszereknél. A spirális 22 szegélynek köszönhe4

HU 224 605 Β1 tőén viszonylag kis spirális 23 horony képződik a 21 cső belső oldalán. A találmány szerinti elrendezésnél a 10 tömítőgyűrű járulékos 16 tömítőajka is tömítetten kapcsolódik a külső 21 cső belső falával, sőt ez különösen alkalmas arra, hogy tömítetten lezárja a spirális 23 hornyot, amely bizonyos esetekben résveszteségeket okozhatna, ha nem lenne kielégítően letömítve. Megjegyezzük azonban, hogy a fő tömítési funkciót természetesen a 14 tömítőajaknak kell ellátnia, a járulékos 16 tömítőajak csupán szekunder tömítési feladatot lát el, amivel a tömítés hatékonysága és biztonsága tovább javítható.

Amint jól látható az 5. és 6. ábrán, a visszahajlított 18 perem és a 17 horony alsó része körkörös gyűrűteret határolnak, amelyet kitölt a rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány, amelyet leszorítottunk a 10 tömítőgyűrű 13 alaprészére. A rögzítő- 15 ajaknak vagy nyúlványnak ez a szilárd befogása garantálja a 10 tömítőgyűrű megbízható rögzítését.

Az 5. és 6. ábrákon látható, hogy célszerűen a 18 perem és a 17 horony fenéksíkja közötti tér radiális mérete a csőszerű 11 elem végétől kezdődően befelé, azaz axiális irányba kissé csökken. Más szavakkal ez annyit jelent, hogy ez a gyűrűtér csonka kúpos kialakítású, a legkisebb radiális szélessége a 17 horony közepén, a legnagyobb radiális szélessége pedig a csőszerű 11 elem végével szomszédos helyen mérhető.

A 7. és 8. ábrán a találmány szerinti csőszerű 11 elemet a 10 tömítőgyűrű első példakénti kiviteli alakjával felszerelt állapotban szemléltettük.

A 9. ábrán külön is szemléltettük a 10 tömítőgyűrűt, ennek részletei jobban láthatók a 10. ábra metszeti képén.

A 11. és 12. ábrán a találmány szerinti csőszerű 11 elemhez való tömítőgyűrű második példakénti kiviteli alakját szemléltettük, amelyet 30-cal jelöltünk. A 30 tömítőgyűrűnek két járulékos 16a és 16b tömítőajkai vannak, amelyek lényegében azonos radiális méretben nyúlnak ki a 30 tömítőgyűrű 13 alaprészéből. A 16a és 16b tömítőajkaknak az a rendeltetésük, hogy tömítetten felfeküdjenek a külső 21 cső belső falán. A járulékos 16a és 16b tömítőajkak egymással párhuzamosak és egymástól távközzel helyezkednek el (lásd 12. ábra), és főleg arra alkalmasak, hogy a külső 21 cső belső falán kiképzett spirális 23 horonnyal (6. ábra) tömítetten kapcsolódjanak. A 30 tömítőgyűrű belső fő-14 tömítőajka, valamint a külső oldalon elhelyezkedő rögzítő-15 ajka vagy nyúlványa a kialakítását és elrendezését illetően megegyezik az első példakénti kiviteli alakéval. Annak érdekében azonban, hogy megfelelő teret biztosítsunk a 16a és 16b tömítőajak számára, a 30 tömítőgyűrű 13 alaprészének axiális méretét nagyobbra kellett választanunk, mint az első példakénti kiviteli alaknál.

A 13-16. ábrák lényegében megfelelnek a 2-5. ábrák szerinti kiviteleknek, azonban itt ismét további 40 tömítőgyűrűt szemléltettünk, beleértve annak rögzítésmódját a csőszerű 11 elemhez. A 40 tömítőgyűrű úgynevezett kétajkas tömítőgyűrű, amelynél valójában nem alkalmaztunk közbenső járulékos tömítőajkat. Itt a csőszerű 11 elem 18 peremét csak úgy hajtjuk vissza, hogy a felénél kissé hosszabb szakaszon fedje le a hornyot (16. ábra). Ezzel igen biztonságos rögzítést érünk el.

A találmány szerinti csőszerű 11 elemmel társított 10, 30 és 40 tömítőgyűrűk fentebb ismertetett kiviteli alakjai kiváló eredményeket mutattak a kísérleti tesztjeink során. Továbbá a hagyományos megoldásokkal kapcsolatban fentebb említett hiányosságokat, és az L alakú tömítőgyűrűk problémáit, a találmány szerinti megoldás teljes mértékben kiküszöböli.

A kísérleti tesztjeink során sajátos jellemzőket is regisztráltunk. így például azt tapasztaltuk, hogy a tömítőgyűrű 13 alaprésze és a 15 tömítőajak közötti átmeneti rész kialakítása különösen fontos. Ezzel az átmeneti résszel képezzük azt a sarokszakaszt, amelynek révén a rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány kellő radiális merevséget kap. Ez a szerkezeti kialakítás garantálja, hogy a 10, 30 és 40 tömítőgyűrű biztonságosan megtartja helyzetét a 17 horonyban a felhelyezési művelet során, amint azt feltüntettük a 2-5. és 13-16. ábrákon. A 13 alaprész és a fő- 14 tömítőajak közötti átmeneti rész célszerűen meghatározza azt a másik sarokrészt, amelynek segítségével a fő- 14 tömítőajak előre meghatározható mértékű radiális merevséget kap.

A kísérleti tesztjeink hasonlóképpen jó eredményeket hoztak olyan esetekben is, amelyeknél a rögzítő15 ajak vagy nyúlvány vastagsága nagyobb volt, mint a fő-14 tömítőajaké. A megfelelő merevséget és a jó tömítőhatást illetően a kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy a fő-14 tömítőajak és/vagy a rögzítő-15 ajak vagy nyúlvány vastagsága csökkenhet a 13 alaprésztől radiálisán kifelé haladva. Mivel a fő-14 tömítőajak és a rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány is kellően vastag a alaprésszel szomszédos részén, a 10, 30 és 40 tömítőgyűrű merevsége jónak bizonyult.

Továbbá célszerűnek találtuk az olyan kiviteleket, amelynél a rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány és a fő14 tömítőajak a 13 alaprésztől kezdődően radiálisán széttartó kialakítású, hiszen ezzel a kialakítással különösen egyszerűvé válik a tömítőgyűrűk gyártása.

Célszerűen a 10, 30 és 40 tömítőgyűrűk keresztmetszete a befoglaló alakzatot illetően lényegében U alakú, amelynek szárai képezik a rögzítő-15 ajkat vagy nyúlványt és a fő-14 tömítőajkat, a közbenső gerincrészét viszont a 13 alaprész képezi. A 10, 30 és 40 tömítőgyűrű U keresztmetszete növeli egyúttal a tömítőgyűrű merevségét is, és elősegíti a biztonságos rögzítését a 17 horonyban. Az U alakú 10, 30 vagy 40 tömítőgyűrűnek a 13 alaprésze a találmány értelmében nincs dudorszerű belső peremgyűrüvel ellátva, hanem lényegében sík falfelülettel rendelkezik, ami jelentősen megkönnyíti a gyártást, az 1. ábrán bemutatott hagyományos profilhoz képest.

A 14 és 16 tömítőajkak, valamint a rögzítő-15 ajak vagy nyúlvány radiális méretét illetően megemlítjük, hogy a kísérleti tapasztalataink szerint a rögzítő-15 ajkat vagy nyúlványt célszerű alacsonyabbra készíteni, mint a fő- 14 tömítőajkat. Bizonyos alkalmazásmódoknál azonban a fő- 14 tömítőajak és a rögzítő- 15 ajak

HU 224 605 Β1 vagy nyúlvány lehetnek lényegében azonos radiális méretűek is. Továbbá célszerű, ha a járulékos közbenső 16 tömítőajkat, vagy a 16a és 16b tömitőajkakat a 13 alaprésztől mérve kisebb radiális méretűre készítjük, mint a fő-14 tömítőajkat. 5

A külső 21 cső csavarvonalszerű 23 hornyának biztonságos tömítése érdekében a járulékos 16, illetve 16a és 16b tömítőajkak olyan vastagsággal készülhetnek, amely kisebb, mint a fő- 14 tömítőajak vastagsága. De olyan kiviteli alak is lehetséges, amelynél a 10 16 tömítőajak, illetve a 16a és 16b tömítőajkak vastagsága lényegében megegyezik a fő-14 tömítőajakéval, sőt bizonyos esetekben lehet vastagabb is (külön nem ábrázoltuk).

Olyan további kivitel is elképzelhető a találmány ér- 15 telmében, amelynél a járulékos 16 tömítőajak, illetve a 16a és 16b tömítőajkak radiális mérete lényegében megegyezik a rögzítő- 15 ajakéval vagy nyúlványéval.

A fő-14 tömítőajak kissé ferdén nyúlik ki a 13 alaprészből a rajzon bemutatott példaként! kiviteli alakoknál, 20 adott esetben azonban lehet a 13 alaprészre merőleges, vagy akár befelé ferdülő is (külön nem ábrázoltuk). A rögzítő- 15 ajak vagy nyúlvány adott esetben ugyancsak lehet merőleges a 13 alaprészre.

A 10, 30 és 40 tömítőgyűrűk flexibilis polimer anyagból (például ismert EPTM-gumiból) készülhetnek, önmagában ismert módon. A csőszerű 11 elem viszont készülhet fémlemezből is, hasonlóképpen, mint a spirálvarratos külső 21 cső.

Végül megemlítjük, hogy a találmány természetesen nem korlátozódik a fenti leírásban és a rajzban ismertetett példaként! kiviteli alakokra, számos más változat és kombináció is megvalósítható az igényelt oltalmi körön belül. Kiemeljük, hogy például a tömítőgyűrűknél a tömítőajkak száma a példaként! kiviteli alakoknál bemutatottaktól adott esetben eltérhetnek. A találmány szerinti csőszerű 11 elem bármilyen területen alkalmazható, ahol főleg folyékony vagy gáznemű közeget kell csövekben, illetve csőrendszerekben áramoltatni, de különösen célszerűnek tartjuk alkalmazási területként a szellőztetőcső-rendszereket. A csőszerű elem lehet csatlakoztatóidom, könyökidom, T idom vagy bármely olyan szerelvény, amelyet a csőrendszereknél általában alkalmaznak.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Csőszerű elem közegvezető csőrendszerekhez, 30 különösen szellőztetőcső-rendszerekhez, amely csőszerű elem az egyik végén külső flexibilis tömítőgyűrűvel van ellátva; a tömítőgyűrűnek alaprésze van, amely a csőszerű elem külső felületére a csőszerű elem radiálisán kifelé nyúló, beépített helyzetében a csőszerű 35 elem fala felé visszahajlított végrészével van rögzítve; a tömítőgyűrűnek az alaprészből radiálisán kinyúló tömítőajka van, amely összeszerelt állapotban a csőszerű elemet befogadó külső cső belső felületén tömítetten felfekszik; a csőszerű elem falában körbemenő horony 40 van kialakítva, amelyben a tömítőgyűrű alaprésze van elrendezve, és a horony axiális szélessége az alaprész axiális szélességéhez igazodó méretű, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrűnek (10; 30; 40) olyan további ajka (15) vagy nyúlványa is van, amely a csőszerű 45 elem (11) végével szomszédosán, a tömítőajaktól (14) axiális távközzel van elrendezve, továbbá ez az ajak (15) vagy nyúlvány a perem (18) visszahajtása előtti állapotában az alaprészből (13) lényegében radiálisán kinyúló helyzetű, beépített állapotában viszont a perem 50 (18) végének visszahajtása révén van lehajlítva és lefogva az alaprészhez (13).
2. Az 1. igénypont szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a perem (18) visszahajlított vége és a horony (17) fenékrésze körkörös gyűrűteret határolnak, 55 amelyben az ajak (15) vagy nyúlvány és a tömítőgyűrű alaprészének (13) egy része helyezkedik el.
3. A 2. igénypont szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a gyűrűtér - a csőszerű elem (11) végétől axiálisan befelé tekintve - radiálisán csökkenő méretű. 60
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a hornyot (17) olyan, axiális távközzel elhelyezkedő vállak (19, 20) határolják, amelyek axiális irányban érintkeznek az alaprész (13) , valamint az ajak (15) vagy nyúlvány és a tömítőajak (14) közötti átmeneti szakaszokkal.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a csőszerű elem (11) hajlított végrészként kialakított pereme (18) a visszahajlított, rögzítő helyzetében a horony (17) axiális méretének előnyösen a felét foglalja el.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a befogás előtti állapotában az alaprészhez (13) képest az ajak (15) vagy nyúlvány radiális mérete kisebb, mint a tömítőajaké (14) .
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy az alaprész (13) és a rögzítőajak (15) vagy nyúlvány közötti átmeneti szakasz növelt radiális merevségű sarokszakaszként van kialakítva.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy az alaprész (13) és a tömítőajak (14) közötti átmeneti szakasz a tömítőajak (14) előre meghatározott radiális merevségét biztosító sarokszakaszként van kialakítva.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy az ajak (15) vagy nyúlvány vastagsága nagyobb, mint a tömítőajaké (14).
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy az alaprésztől (13) radiálisán kifelé mérve az ajak (15) vagy nyúlvány vastagsága csökkenő méretű.

HU 224 605 Β1
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a tömítőajak (14) vastagsága - az alaprésztől (13) radiálisán kifelé mérve - csökkenő méretű.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a tömítőajak (14) és az ajak (15) vagy nyúlvány a befogás előtti állapotukban - az alaprésztől (13) radiálisán kifelé - széttartó helyzetűek.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrű (10; 30; 40) alaprészének (13) a csőszerű elem (11) hornyában (17) elhelyezkedő felülete sík, valamint a horony (17) ennek megfelelő méretű sík fenékrésszel rendelkezik.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a befogás előtti állapotában a tömítőgyűrű (10; 30; 40) keresztmetszetben tekintve lényegében U alakú, és ennek a szárai képezik a tömítőajkat (14) és a rögzítőajkat (15) vagy nyúlványt.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrűnek (10; 30; 40) legalább egy járulékos tömítőajka (16; 16a, 16b) is van, amely az első tömítőajkak (14) és a másik ajak (15) vagy nyúlvány között van elrendezve, és amely radiálisán kinyúlik az alaprészből (13), továbbá ez a járulékos tömítőajak (16; 16a, 16b) - a tömítőgyűrű (10; 30; 40) beépített állapotában - a külső cső (21) belső felületével tömítetten kapcsolódik.
16. A 15. igénypont szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy az alaprésztől (13) mérve a járulékos tömítőajak (16; 16a, 16b) radiális irányban kisebb méretű, mint a tömítőajak (14).
17. A 15. vagy 16. igénypont szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a járulékos tömítőajak (16; 16a, 16b) vastagsága kisebb, mint a tömítőajaké (14).
18. A 15-17. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrűnek (30) két járulékos tömítőajka (16a, 16b) van, ezek egymással párhuzamosak, és az alaprésztől (13) mérve előnyösen azonos radiális méretűek.
19. A 15-18. igénypontok bármelyike szerinti csőszerű elem, azzal jellemezve, hogy az alaprészhez (13) képest a járulékos tömítőajak (16; 16a, 16b) radiális mérete lényegében megegyezik a másik ajak (15) vagy nyúlvány befogás előtti radiális méretével.
20. Eljárás közegvezető, főleg szellőztetőcső-rendszerekhez való csőszerű elem gyártására, amelynél a csőszerű elem külső felületén kialakított horonyban külső flexibilis tömítőgyűrűt alkalmazunk, ezt a tömítőgyűrűt a horonyba illeszkedő alaprésszel és ebből radiálisán kinyúló tömítőajakkal látjuk el; továbbá a tömítőgyűrűt a csőszerű elemen a csőszerű elem radiálisán kinyúló végrészének a csőszerű elem falára történő visszahajtásával rögzítjük, és ezáltal a tömítőgyűrű alaprészét befogjuk a visszahajlított végrész és a csőszerű elem külső felülete közé, azzal jellemezve, hogy a csőszerű elem (11) végrészének hajlításával először radiális peremet (18) hozunk létre, ezt követően felhelyezzük a tömítőgyűrűt (10; 30; 40) a csőszerű elem (11) hornyába (17), amelyet az alaprész (13) befogadására alkalmas méretűre alakítunk ki, továbbá a tömítőgyűrűt (10; 30; 40) másik, az alaprészből (13) radiálisán kinyúló ajakkal (15) vagy nyúlvánnyal látjuk el, ezt a radiális peremmel (18) szomszédosán és lényegében párhuzamosan rendezzük el; ezután a peremet (18) visszahajlítjuk a csőszerű elem (11) falára, ezzel a művelettel a másik ajkat (15) vagy nyúlványt lehajtjuk a peremmel (18) együtt, és ezáltal rögzítjük a tömítőgyűrű (10; 30; 40) alaprészéhez (13).
21. A 20. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrűt (10; 30; 40) a felhelyezésekor a csőszerű elemen (11) elfoglalt kiindulási helyzetéből a horonyban (17) elfoglalt végleges helyzetébe axiálisan mozdítjuk el.
22. A 20. vagy 21. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a visszahajlított perem (18) és a horony (17) fenéksíkja között olyan gyűrűszerű teret hozunk létre, amelyet a másik ajakkal (15) vagy nyúlvánnyal és az alaprész (13) egy részével töltünk ki.
23. A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyűrűszerű teret úgy alakítjuk ki, hogy annak radiális méretét a csőszerű elem (11) végétől axiálisan befelé mérve csökkentjük.
24. A 20-23. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a peremet (18) a visszahajtási művelet során olyan mértékben hajtjuk hátra a befogó helyzetébe, hogy az közelítőleg a horony (17) axiális méretének felét lefedje.