HU223868B1

HU223868B1 - Állítószerkezet csuklós kitámasztású jármûablakokhoz

Info

Publication number: HU223868B1
Application number: HU0200806A
Authority: HU
Inventors: Erich Herbst
Original assignee: Richard Fritz Gmbh + Co. Kg
Priority date: 1999-03-30
Filing date: 2000-03-08
Publication date: 2005-02-28
Also published as: DK1165917T3; BR0009434A; PT1165917E; AR022186A1; DE50010924D1; WO2000060199A1; WO2000060198A1; ES2249260T3; EP1165917B1; CN1345395A; CA2371864C; EP1165917A1; CA2371864A1; CZ20012653A3; ATE301757T1; DE19914423A1; US6612628B1; CN1229561C; PL196882B1; TR200102792T2

Abstract

A találmány tárgya állítószerkezet csuklós kitámasztásújárműablakokhoz, amely állítószerkezet (20) főbb szerkezeti elemekkéntegy alaptestet (25), egy vezetőkart (26), egy működtetőkart (27) ésegy összekötő hevedert (28) tartalmaz, ahol ezen szerkezeti elemekközül kettő-kettő egy-egy csuklón (31, 32, 33) keresztül van egymássalösszekötve, ugyanakkor az alaptest (25) az egyik végével egykarosszériarészen (22), míg az összekötő heveder (28) az egyik végévela csuklós kitámasztású járműablakon (21) van rögzítve. A találmányértelmében az alaptest (25) és a vezetőkar (26) közötti első csuklón(31), vagy a vezetőkar (26) és a működtetőkar közötti második csuklón(32) egy reteszelőszerkezet van elrendezve, amely egy retesztestből ésreteszhornyokból áll, ahol a retesztest az egyik csuklórész egyhosszvezetékében van eltolhatóan megvezetve, és egy nyomórugó általegy rugótányéron keresztül a másik csuklórészhez van szorítva, amelyena reteszhornyok vannak kialakítva. ŕ

Description

A találmány tárgya állítószerkezet csuklós kitámasztású járműablakokhoz.

Gépjárműveknél, főként személygépjárműveknél, a hátsó ülések környezetében levő oldalsó ablakokat olykor csuklós kitámasztású ablakként alakítják ki, hogy huzatmentes szellőztetést lehessen biztosítani az utazás alatt. Ezek a csuklós kitámasztású járműablakok egy állítószerkezettel állíthatók egy zárt helyzet és legalább egy nyitott helyzet között.

A hagyományos állítószerkezetek egy alaptestből, egy vezetőkarból, egy működtetőkarból és egy összekötő hevederből álló négyrészes karrudazattal rendelkeznek. Az alaptest az egyik végén a gépjármű egy karosszériarészével van összekötve, ugyanakkor az összekötő heveder az egyik végén a csuklós kitámasztású járműablakkal van összekötve. A vezetőkar egyrészt az alaptesttel van összekötve egy első csuklón keresztül, másrészt a működtetőkarral egy második csuklón keresztül. A működtetőkar egy harmadik csuklón keresztül az összekötő hevederrel van csuklósán összekötve. Az egyik csuklón, mégpedig általában az alaptest és a vezetőkar közötti első csuklón egy, legalább két reteszelési helyzetet biztosító reteszelőszerkezet van elrendezve.

A reteszelőszerkezet retesztestként egy hengeres görgőtesttel rendelkezik, amely a hozzárendelt csuklórésznek egy, a görgőtest keresztmetszeti alakjához hozzáigazított vezetőrésében van megvezetve. A reteszelőszerkezet mindegyik reteszelési helyzetéhez egyegy reteszhorony van hozzárendelve, amely a csukló másik csuklórészén, a retesztest mozgáspályájának irányvonalában van elrendezve. A retesztest vezetőrésében egy nyomórugó van elrendezve, amely a retesztestre egy, a reteszhorony irányába ható erőt gyakorol, amely reteszhorony a csukló másik csuklórészében van kialakítva. A reteszhomyoknak egy üreges hengerszegmenshez hasonló alakjuk van.

Ennél a reteszelőszerkezetnél hátrányos, hogy a vezetőrésnek kellően nagy belmérettel kell rendelkeznie, hogy benne a görgő alakú retesztest mozogni tudjon, anélkül, hogy beszorulna. Ennek az a következménye, hogy a retesztestnek mindegyik reteszelési helyzetében egy oldalirányú játéka van, és hogy ezáltal a két csuklórész bizonyos kölcsönös mozgathatósággal rendelkezik. Ez mindenekelőtt nyitott helyzetben ahhoz vezet, hogy a menetszél a csuklós kitámasztású járműablakon vibrációs mozgásokat vált ki, ami viszont ennek megfelelő zörgő zajhatásokkal jár. A csuklós kitámasztású járműablak zárt helyzetében ezek a vibrációs mozgások és az általuk előidézett zajok csak akkor küszöbölhetők ki, ha a csuklós kitámasztású járműablak tömítése zárt helyzetben kellően nagy visszaállító erőt képes kifejteni.

A találmány által megoldandó feladat olyan állítószerkezet létrehozása csuklós kitámasztású járműablakokhoz, amely állítószerkezet mindenekelőtt a csuklós kitámasztású járműablak nyitott helyzetében a vibrációs mozgásokat és az ezekkel kapcsolatban fellépő zörgő zajhatásokat legalábbis csökkenti vagy teljesen kiküszöböli.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében egy, az 1-4. igénypontok valamelyike szerinti állítószerkezettel oldjuk meg.

Az állítószerkezet bevezetőben ismertetett általános felépítéséből kiindulva a találmány szerinti állítószerkezet 1. igénypont szerinti első kiviteli alakjára az jellemző, hogy

- a retesztest reteszgörgőként van kialakítva, amelynek hossztengelye a reteszelőszerkezettel ellátott csukló csuklótengelyével párhuzamos irányultságú,

- mindegyik reteszhorony végigmenő horonyként van kialakítva, amely a csuklótengellyel párhuzamos irányultságú, oldalnézeti körvonala egy kúp vagy csonka kúp oldalnézeti körvonalának felel meg, és oldalfalai felfekvő felületeket képeznek a retesztest számára,

- a reteszhorony oldalnézeti alakjának szimmetriavonala egy vonalba esik a csukló csuklótengelyének radiálisával,

- a retesztest és annak nyomórugója között egy rugótányér van elrendezve, amely a retesztest hosszvezetéke által van megvezetve, és a retesztest számára egy felfekvő felülettel rendelkezik, emellett

- a felfekvő felület felületi normálisai egy, a csukló csuklótengelyére merőlegesen kiterjedő síkban a retesztest hosszvezetékének irányvonalához képest bizonyos szögben meg vannak döntve.

Az állítószerkezet 2. igénypont szerinti második kiviteli változatára az jellemző, hogy

- a retesztest reteszgolyóként van kialakítva,

- a reteszhorony egy üreges kúp vagy csonka kúp alakú fészekként van kiképezve, amelynek palástfala a retesztest számára felfekvő felületet képez,

- a reteszhorony kúptengelye egy vonalba esik a csukló csuklótengelyének radiálisával,

- a retesztest és annak nyomórugója között egy rugótányér van elrendezve, amely a retesztest hosszvezetéke által van megvezetve, a retesztest számára egy felfekvő felülettel rendelkezik, és egy elfordulás elleni biztosítással van felszerelve, emellett

Az állítószerkezet 3. igénypont szerinti harmadik kiviteli változatára az jellemző, hogy

HU 223 868 Β1

- a reteszhorony oldalnézeti alakjának szimmetriavonala a csukló csuklótengelyének radiálisához képest meghatározott szögben meg van döntve,

- a retesztest és annak nyomórugója között egy rugótányér van elrendezve, amely a retesztest hosszvezetéke által van megvezetve, és a retesztest számára egy felfekvő felülettel rendelkezik.

Végül az állítószerkezet 4. igénypont szerinti negyedik kiviteli változatára az jellemző, hogy

- a retesztest reteszgolyóként van kialakítva,

- a reteszhorony kúptengelye egy, a csukló csuklótengelyére merőlegesen kiterjedő síkban a csukló csuklótengelyének radiálisához képest egy meghatározott szögben meg van döntve,

- a retesztest és annak nyomórugója között egy rugótányér van elrendezve, amely a retesztest hosszvezetéke által van megvezetve, a retesztest számára egy felfekvő felülettel rendelkezik.

Azáltal, hogy az 1. vagy 2. igénypont szerinti állítószerkezetnél a reteszhoronynak egy, a csukló csuklótengelyére merőlegesen kiterjedő síkban két, egymáshoz képest ferde helyzetű peremvonallal rendelkező oldalnézeti körvonala, illetve metszeti képe van, így a retesztesthez két egyértelműen meghatározott felfekvő felület van hozzárendelve. Azáltal, hogy a rugótányéron a retesztest felfekvő felületének felületi normálisai a retesztest hosszvezetékének irányvonalához képest bizonyos szögben megdöntött helyzetűek, így a nyomórugó rászorítóereje egyúttal egy olyan erőösszetevőt is eredményez, amely a retesztest vezetőfelületére merőleges irányultságú, és ezáltal a retesztestet a retesztest vezetőrésének ezen vezetőfelületéhez szorítja és arra rászorítva tartja. Azáltal, hogy a retesztest egyidejűleg felfekszik a reteszhorony két, egymáshoz képest ferdén elrendezett felfekvő felületén, így a retesztest és vele együtt az egész csukló is játékmentesen van megtartva az adott működési helyzetében.

Azáltal, hogy a 3. vagy 4. igénypont szerinti állítószerkezetnél a reteszhorony oldalnézeti alakjának szimmetriavonala ezen csukló csuklótengelyének radiálisához képest meghatározott szögben meg van döntve, így a reteszhorony két felfekvő felülete egyegy olyan reakcióerőt gyakorol a retesztestre, amelyeknek oldalirányú erőösszetevői különböző nagyságúak. Ezen két oldalirányú erőösszetevő eredője a retesztestet a retesztest vezetőrésének egyik vezetőfelületéhez szorítja és arra rászorítva tartja. Ezáltal is kiküszöbölhetők az állítószerkezet vibrációs mozgásai és zörgő zajhatásai.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében a reteszhornyok vagy azok oldalnézeti alakjának kúpszöge tompaszög, amely kúpszög legalább megközelítőleg 100°. Ezáltal egyrészt az állítóerő optimalizálását érjük el a csuklós kitámasztású ablak egyik működési helyzetéből a másikba történő állításához, másrészt pedig kellő megtartóerőt biztosítunk a működési helyzetek mindegyikében.

A találmány értelmében előnyös továbbá, ha a dőlésszög, amellyel a rugótányéron levő felfekvő felület felületi normálisai a retesztest hosszvezetékének irányvonalához képest meg vannak döntve, legalább megközelítőleg 15°, illetve, ha a dőlésszög, amellyel a reteszhorony oldalnézeti alakjának szimmetriavonala, illetve a kúptengelye a csukló csuklótengelyének radiálisához képest meg van döntve, legalább megközelítőleg 5,5°. Ezen megoldási változatok révén kellően nagy oldalirányú erőösszetevőt biztosítunk, amely általában elégséges a vibrációs mozgások és az ezekkel összefüggő zörgő zajhatások kiküszöbölésére. Ez különösen érvényes annak a továbbfejlesztett változatnak az esetében, amelynél a csuklósán kitámasztható járműablak zárásához szükséges állítóerő nagyobb, mint ennek a járműablaknak a nyitásához szükséges erő. Ezáltal a csuklósán kitámasztható járműablakra ható nagyobb szélerőkkel járó nagyobb utazósebességeknél is elkerülhetjük ezen járműablak nemkívánatos becsapódását.

A találmány értelmében ugyancsak előnyös az a kiviteli alak, amelynél a reteszelőszerkezet három reteszhoronnyal rendelkezik, ahol az első és a második reteszhorony radiálisai közötti szög nagyobb, mint a második és a harmadik reteszhorony radiálisai közötti szög. Ezzel a kiviteli alakkal a zárt helyzet mellett a csuklósán kitámasztható járműablak kétféle nyitott helyzete is biztosítható, ahol a reteszhornyok eltérő helyzeteinek különböző középponti szögei figyelembe veszik az állítószerkezet részeinek geometriai viszonyait, hogy a csuklósán kitámasztható járműablakkal legalább megközelítőleg azonos állítási távolságát érjünk el a kétféle nyitott helyzet között.

Végül ugyancsak előnyös a találmány azon kiviteli alakja, amelynél mindegyik reteszhorony végigmenő horonyként van kialakítva, amely a csuklótengellyel párhuzamos irányultságú, oldalnézeti körvonala egy kúp vagy csonka kúp oldalnézeti körvonalának felel meg, és oldalfalai felfekvő felületeket képeznek a retesztest számára. Ezen kiviteli alak révén a retesztest reteszgolyóként való kialakítása esetén is nagyon egyszerűen megvalósítható a reteszhornyok kiképzése.

A találmányt részletesebben a csatolt rajzon bemutatott kiviteli példák kapcsán ismertetjük.

A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti állítószerkezet felülnézete egy ablaknyílás peremtartományának egy-egy kiragadott részletként feltüntetett keresztmetszetével és a hozzá tartozó ablaktábla keresztmetszetével, az ablaktábla három különböző helyzetét feltüntetve;

a 2-4. ábrák az 1. ábra szerinti állítószerkezet felülnézetét mutatják, az állítószerkezet három különböző állítási helyzetében;

az 5-7. ábrák a találmány szerinti állítószerkezet vezetőkarjának három különböző kiviteli alakját tüntetik fel oldalnézetben;

a 8. és 9. ábra egy reteszelőszerkezettel ellátott csukló első lehetséges kiviteli alakjának

HU 223 868 Β1 csuklórészeit szemlélteti, egy-egy részben metszetben ábrázolt oldalnézetben;

a 10. és 11. ábra egy reteszelőszerkezettel ellátott csukló második lehetséges kiviteli alakjának csuklórészeit szemlélteti, egy-egy részben metszetben ábrázolt elölnézetben;

a 12. ábra az állítószerkezet részleges vízszintes keresztmetszete a 10. ábra 11-11 metszésvonala szerint;

a 13. és 14. ábra egy reteszelőszerkezettel ellátott csukló harmadik lehetséges kiviteli alakjának csuklórészeit szemlélteti, egy-egy részben metszetben ábrázolt oldalnézetben; míg a 15. és 16. ábra egy reteszelőszerkezettel ellátott csukló negyedik lehetséges kiviteli alakjának csuklórészeit szemlélteti, egy-egy részben metszetben ábrázolt oldalnézetben.

Az 1-4. ábrákból egy 20 állítószerkezet ismerhető meg, amelynek segítségével egy csuklós kitámasztású 21 járműablak egy gépjármű, főként egy személygépjármű 22 karosszériarészéhez képest három különböző helyzetbe beállítható.

Az 1. és 2. ábrán a csuklós kitámasztású 21 járműablak zárt helyzete van bemutatva, amelyben a 21 járműablak peremtartománya egy 23 tömítőprofilon fekszik fel, amely a 22 karosszériarész 24 ablaknyílásának belső pereme mentén van elrendezve. A csuklós kitámasztású 21 járműablak 23 tömítőprofilon való ezen felfekvése révén a 24 ablaknyílás le van zárva. A 3. ábrán a csuklós kitámasztású 21 járműablak egy közbenső nyitott helyzete, míg a 4. ábrán ennek legtávolabbra felnyitott helyzete van feltüntetve.

Amint az különösen a 3. ábrán jól látható, a 20 állítószerkezet egy megnyújtott 25 alaptestet, egy 26 vezetőkart, egy 27 működtetőkart és egy 28 összekötő hevedert tartalmaz. A 20 állítószerkezet ezen négy része közül kettő-kettő egy-egy csuklón keresztül van egymással csuklósán összekötve, mégpedig a 25 alaptest és a 26 vezetőkar egy első 31 csuklón keresztül, a 26 vezetőkar és a 27 működtetőkar egy második 32 csuklón keresztül, míg a 27 működtetőkar és a 28 összekötő heveder egy harmadik 33 csuklón keresztül.

A megnyújtott 25 alaptest a 3. ábrán baloldalt lévő végén nem ábrázolt, rögzítőcsavarok számára csavarlyukak formájában kiképzett rögzítőelemekkel van ellátva, amelyek révén a 25 alaptest a 22 karosszériarészen rögzíthető. A másik végén a 25 alaptest az első 31 csukló egyik 34 csuklórészeként van kialakítva. A 26 vezetőkar az egyik végén az első 31 csukló másik 35 csuklórészeként van kialakítva, ugyanakkor a másik végén a második 32 csukló egyik 36 csuklórészeként van kiképezve. A 27 működtetőkar egy kétkarú emelőként van kialakítva, amely az egyik végén a harmadik 33 csukló csuklórészeként van kiképezve. Egy, ettől a csuklórésztől távolabb eső helyen viszont a 27 működtetőkar a második 32 csukló másik csuklórészeként van kialakítva. A 28 összekötő heveder az egyik végén a harmadik 33 csukló másik csuklórészeként van kialakítva, míg a másik végén rögzítőelemekkel van ellátva a csuklós kitámasztású 21 járműablakon való rögzítéséhez. Ehhez a 28 összekötő heveder egy szögben behajlított 37 szakasszal rendelkezik, amely a 21 járműablakkal való összekötéshez egy menetes furat formájában kialakított rögzítőelemmel van ellátva. Ebbe a menetes furatba egy 38 rögzítőcsavar menetes szára kerül becsavarozásra, amely 38 rögzítőcsavart egy, a csuklós kitámasztású 21 járműablakban kiképzett és a menetes furathoz hozzáigazított átmenőfuraton kell átdugni.

Mivel az előzőekben ismertetett szerkezeti elemek közül néhány, akárcsak az alábbiakban ismertetendő szerkezeti elemek közül néhány, a 20 állítószerkezet négy különböző lehetséges kiviteli alakjához van hozzáigazítva, az ábrákon ezen szerkezeti elemek hivatkozási számait egy-egy megkülönböztető számjeggyel toldottuk meg, amely a 20 állítószerkezet megfelelő kiviteli alakjára utal abban a sorrendben, amelyben ezeket az alábbiakban ismertetjük. Magában a leírásban azonban a jobb olvashatóság érdekében ezeket a megkülönböztető számjegyeket többnyire elhagytuk.

A 20 állítószerkezet egy 40 reteszelőszerkezettel van ellátva a 2-4. ábrákon látható három reteszelési helyzet biztosítására. A 40 reteszelőszerkezet célszerűen az első 31 csuklón van elrendezve.

A 40 reteszelőszerkezet a három reteszelési helyzetnek megfeleltetve az 5. ábrán látható módon három 41,42 és 43 reteszhoronnyal rendelkezik, amelyek a 8. és 9. ábrán látható módon egy 44 retesztesttel működnek együtt.

Amint az a 8. és 9. ábrából látható, az első 31 csukló villás csuklóként van kialakítva. A 31 csukló két 45 és 46 csuklószára a 25 alaptest 34 csuklórészén van elrendezve. Ezek a 45, 46 csuklószárak egy 47 résnyílás által vannak egymástól elválasztva, amelynek belmérete a 26 vezetőkar egyik végén levő 35 csuklórész vastagságához van igazítva, amely 26 vezetőkar benyúlik a két 45, 46 csuklószár közötti térközbe. A két 45, 46 csuklószár egy-egy, egymással egy vonalba eső hengeres 48 átmenőfurattal van ellátva. A 26 vezetőkar 35 csuklórésze szintén egy azonos átmérőjű hengeres átmenőfurattal van ellátva. Ezekbe az átmenőfuratokba egy hengeres 49 csuklócsap van beillesztve.

A 26 vezetőkar 35 csuklórészén levő 41.. .43 reteszhornyok mindegyike egy axiális irányban végigmenő horonyként van kialakítva, amely a 31 csukló 51 csuklótengelyével párhuzamos irányultságú. A 41...43 reteszhornyok oldalnézeti körvonala megfelel egy csonka kúp oldalnézeti körvonalának. A kúpszöge egy legalább megközelítőleg 100°-ot kitevő tompaszög. A 41 ...43 reteszhomyok 52 szimmetriavonala egy vonalba esik a 31 csukló 51 csuklótengelyének 53 radiálisával. A horony oldalfalai képezik a felfekvő felületeket a 44 retesztest számára.

A 44 retesztest reteszgörgőként van kialakítva, amelynek 54 hossztengelye párhuzamos irányultságú a 31 csukló 51 csuklótengelyével. A 44 retesztest a 34 csuklórészen egy hosszvezetékben van eltolható módon megvezetve, amely egy vonalba esik egy, a 31 csukló 51 csuklótengelyéhez húzott radiálissal. Ezt a hosszvezetéket egy 55 kimunkálás képezi, amely a

HU 223 868 Β1 alaptestben van elrendezve. Az 55 kimunkálásnak olyan belső keresztmetszete van, amely a 44 retesztest körvonalához van hozzáigazítva, amelynek alakja tehát egy görgő alakú 44 retesztest esetében téglalap alakú.

A 44 retesztest egy hengeres csavarrugó formájában kialakított 56 nyomórugó hatása alatt áll, amely egy ehhez hozzáigazított hengeres 57 fészekben van elhelyezve és megvezetve, amely csatlakozik a 44 retesztest számára kialakított, téglalap alakú kimunkáláshoz, és egy vonalba esik annak irányvonalával.

Az 56 nyomórugó és a 44 retesztest között egy 60 rugótányér van elrendezve. Ennek olyan keresztmetszeti alakja van, amely a 44 retesztest számára kialakított 55 kimunkáláshoz van hozzáigazítva, tehát téglalap alakú. A 60 rugótányérhoz egy hengeres 61 vezetőcsap csatlakozik, amely az 56 nyomórugó belső méreteihez van hozzáigazítva, és részben benyúlik annak belső terébe.

A 60 rugótányér 44 retesztest felé néző felső oldala 62 felfekvő felületként szolgál a 44 retesztest számára. A 62 felfekvő felület felületi normálisai egy, az 51 csuklótengelyre merőlegesen húzódó síkban a 44 retesztest hosszvezetékének irányvonalához, vagyis az 55 kimunkálás irányvonalához képest szögben meg vannak döntve. Ez a dőlésszög legalább megközelítőleg 15°.

A 62 felfekvő felület ezen ferde helyzetének az a következménye, hogy az 56 nyomórugónak az 51 csuklótengely irányvonalában ható ereje a 44 retesztesten egy, az 51 csuklótengelyhez húzott radiális irányába eső erőösszetevőre és egy, erre merőleges erőösszetevőre válik szét. Az utóbbi erőösszetevő azt váltja ki, hogy a 44 retesztest hosszvezetékének, vagyis az 55 kimunkálásnak ahhoz az oldalfelületéhez nyomódik, amely a 62 felfekvő felület lejtésének irányában húzódik. Ezzel az erővel fekszik fel tehát a 44 retesztest a hosszvezetékének egyik oldalán. Mivel a 44 retesztest a mindenkori 41 ...43 reteszhorony mindkét oldalfelületén felfekszik, így a 26 vezetőkar ebben a „felfekvési helyzetben” megtartva marad mindaddig, amíg a 44 retesztest által reá gyakorolt megtartónyomaték nagyobb, mint egy, a 36 csuklórészen keresztül a csuklós kitámasztású 21 járműablak által reá gyakorolt terhelőnyomaték. A paraméterek, különösen a 62 felfekvő felület dőlésszögének és az 56 nyomórugó erejének megfelelő megválasztásával bizonyos határok között a vibrációs mozgások és a 21 járműablak általuk kiváltott zavaró zajhatásai kiküszöbölhetők.

Mivel a menetszél egy nyitott csuklós kitámasztású 21 járműablakra zárási irányba ható erőt gyakorol, ezért célszerű a 62 felfekvő felületet úgy megdönteni, hogy a 40 reteszelőszerkezet megtartónyomatéka a 21 járműablak zárási irányában nagyobb legyen, mint nyitási irányban.

Az alábbiakban a 6. ábra, valamint a 10-12. ábrák alapján a 40 reteszelőszerkezettel rendelkező 20 állítószerkezet egy második lehetséges kiviteli alakját ismertetjük részletesebben. Amennyiben az alábbiakban egyes szerkezetrészek vagy szerkezeti elemek nincsenek külön megemlítve, akkor abból kell kiindulni, hogy ezek azonosak vagy legalábbis hasonlóságot mutatnak a korábbiakban ismertetett kiviteli alak megfelelő szerkezetrészeivel és szerkezeti elemeivel.

A 40.2 reteszelőszerkezet módosulása a 40.1 reteszelőszerkezethez képest lényegében a 41.2...43.2 reteszhornyok, valamint az ezekkel közvetlenül együttműködő szerkezet elemek alakjában mutatkozik meg.

A 44.2 retesztest reteszgolyóként van kialakítva. A 41.2...43.2 reteszhornyok a 26.2 vezetőkar

35.2 csuklórészén egy üreges csonka kúp alakjának megfelelő fészkekként vannak kialakítva, amelynek méretei a golyó alakú 44.2 retesztest méreteihez vannak hozzáigazítva. A csonka kúp palástfala felfekvő felületként szolgál a 44.2 retesztest számára. A reteszhornyok kúpszöge egy legalább megközelítőleg 100°-os tompaszög.

A 44.2 retesztest golyó alakja következtében ennek hosszvezetékét egy körhengeres keresztmetszetű

55.2 kimunkálás képezi, amely egyúttal az 56 nyomórugó vezetékeként is szolgál.

A 60.2 rugótányérnak egy kör alakú körvonala van, amely az 55.2 kimunkáláshoz van hozzáigazítva. A 60.2 rugótányér 61 vezetőcsapja részlegesen benyúlik az 56 nyomórugó belső terébe.

A 60 rugótányér golyó alakú 44.2 retesztest felé néző felső oldala szintén 62.2 felfekvő felületként szolgál a 44.2 retesztest számára. Ez a 62.2 felfekvő felület sík, ugyanakkor egy, az 51 csuklótengelyhez húzott párhuzamoshoz képest meg van döntve. A 62.2 felfekvő felület felületi normálisai a golyó alakú 44.2 retesztest 55.2 kimunkálás által képzett hosszvezetékének irányvonalához képest legalább megközelítőleg 15°-kal vannak megdöntve.

Ahhoz, hogy a 62.2 felfekvő felület a 60.2 rugótányér kör alakú körvonala ellenére is mindig megőrizze a helyes irányultságát, a 60.2 rugótányér egy 65 elfordulás elleni biztosítással van ellátva. A 65 elfordulás elleni biztosítás egyik részét egy 66 horony képezi, amely a 44.2 retesztest számára hosszvezetékként szolgáló 55.2 kimunkálás belső oldalán van elrendezve, és ezen hosszvezeték tengelyével párhuzamos irányultságú. A 65 elfordulás elleni biztosítás másik részét egy, a 60.2 rugótányéron levő 67 nyúlvány képezi, amelynek körvonala a 66 horony körvonalához van hozzáigazítva.

Az alábbiakban a 7., 13. és 14. ábra alapján a 40 reteszelőszerkezet egy harmadik lehetséges kiviteli alakját ismertetjük. Amennyiben egyes szerkezetrészeket vagy szerkezeti elemeket külön nem említünk, abból kell kiindulni, hogy ezek azonosak vagy legalábbis hasonlóságot mutatnak a korábban ismertetett kiviteli alakok megfelelő szerkezetrészeivel vagy szerkezeti elemeivel.

A 40.3 reteszelőszerkezet módosulása a 40.1 reteszelőszerkezethez képest lényegében abban van, hogy az oldalirányú erőösszetevő a 44.3 retesztest számára más módon van létrehozva.

A görgő alakú 44.3 retesztest számára a hosszvezetéket egy 55.3 kimunkálás képezi, amelynek egy, a

44.3 retesztest görgőalakjához hozzáigazított téglalap alakú felülnézeti körvonala van. A 60.3 rugótányérnak

HU 223 868 Β1 is egy ennek megfelelő, téglalap alakú felülnézeti körvonala van. A 60.3 rugótányér 62.3 felfekvő felülete a

44.3 retesztest számára sík kiképzésű, és az 55.3 kimunkálás által képzett hosszvezeték tengelyére merőleges irányultságú.

A 44.3 retesztesttel együttműködő 41.3...43.3 reteszhornyok végigmenő hornyokként vannak kialakítva, amelyek az 51 csuklótengellyel párhuzamos irányultságúak, és oldalnézeti körvonaluk megfelel egy csonka kúp oldalnézeti körvonalának, amint az a 7. ábrán látható. A 41.3...43.3 reteszhornyok oldalnézeti alakjának szimmetriavonala az 51 csuklótengely radiálisához képest β szöggel meg van döntve, amely szög legalább megközelítőleg 5,5°-ot tesz ki. A 41.3...43.3 reteszhornyok oldalnézeti alakjának szimmetriavonala célszerűen itt is olyan mértékben van megdöntve az 51 csuklótengely radiálisához képest, hogy a csuklós kitámasztású 21 járműablakon a 2. ábrán feltüntetett zárási helyzetbe történő állításhoz szükséges állítóerő nagyobb legyen, mint a 3. és 4. ábrán feltüntetett nyitási helyzetekbe történő állításhoz szükséges állítóerő.

Az alábbiakban a 15. és 16. ábra alapján a 40 reteszelőszerkezet egy negyedik lehetséges kiviteli alakját ismertetjük. Amennyiben egyes szerkezetrészeket vagy szerkezeti elemeket külön nem említünk, abból kell kiindulni, hogy ezek azonosak vagy legalábbis hasonlóságot mutatnak a korábban ismertetett kiviteli alakok megfelelő szerkezetrészeivel vagy szerkezeti elemeivel.

A 40.4 reteszelőszerkezet módosulása a 6., 10., és 11. ábrán bemutatott 40.2 reteszelőszerkezethez képest lényegében értelemszerűen megfelel a 40.3 reteszelőszerkezet 40.1 reteszelőszerkezethez képesti módosulásának.

Ennél a kiviteli változatnál a 44.4 retesztest reteszgolyóként van kialakítva, amely a körhenger alakú

55.4 kimunkálásban hosszirányban eltolhatóan van megvezetve. A kör alakú 60.4 rugótányér ugyancsak ebben van megvezetve. A 60.4 rugótányér 62.4 felfekvő felülete a golyó alakú 44.4 retesztest számára sík kiképzésű, és az 55.4 kimunkálás által képzett hosszvezeték tengelyére merőleges irányultságú. A 60.4 rugótányér nincs ellátva elfordulás elleni biztosítással.

A 41.4...43.4 reteszhornyok üreges csonka kúp alakú fészkekként vannak kiképezve, miként a

41.2.. .43.2 reteszhornyok esetében is. A41.4...43.4 reteszhornyok kúptengelye egy, az 51 csuklótengelyre merőlegesen kiterjedő síkban az 51 csuklótengely radiálisához képest β szöggel meg van döntve. A gyakorlati kísérletek során egy legalább megközelítőleg 5,5°os β dőlésszög bizonyult különösen előnyösnek.

Amint az az 1. ábrán látható, a csuklós kitámasztású 21 járműablak elforgatás! szöge a zárt helyzet és az első nyitott helyzet között megközelítőleg akkora, mint az első és második nyitott helyzet között. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, két-két egymással szomszédos

41.. .43 reteszhorony radiálisainak középponti szögét hozzá kell igazítani a 40 reteszelőszerkezet részeinek alakjához és ezek méretarányaihoz. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az első 41 és a második 42 reteszhorony radiálisai közötti középponti szög nagyobb, mint a második 42 és a harmadik 43 reteszhorony radiálisai közötti középponti szög.

A golyó alakú 44.2 és 44.4 retesztestekkel rendelkező 40.2 és 40.4 reteszelőszerkezeteknél 41...43 reteszhornyokként a csonka kúp alakú fészkek helyett axiális irányban végigmenő hornyok is kialakíthatók, miként azok a görgő alakú 44.1 és 44.3 retesztesteknél is alkalmazásra kerültek.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Állítószerkezet csuklós kitámasztású járműablakokhoz, amely állítószerkezet tartalmaz

- egy megnyújtott alaptestet (25), amely az egyik végén a gépjármű egy helyhez kötött részéhez, főként karosszériarészéhez (22) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, és a másik végén egy első csukló (31.1) egyik csuklórészeként (34.1) van kialakítva,

- egy vezetőkart (26.1), amely az egyik végén az első csukló (31.1) másik csuklórészeként (35.1) van kiképezve, míg a másik végén egy második csukló (32.1) egyik csuklórészeként (36.1) van kialakítva,

- egy működtetőkart (27), amely az egyik végén egy harmadik csukló (33) egyik csuklórészeként van kiképezve, míg egy, ezen csuklórésztől távolabb eső helyen a második csukló (32.1) másik csuklórészeként van kialakítva, valamint

- egy összekötő hevedert (28), amely az egyik végén a harmadik csukló (33) másik csuklórészeként van kiképezve, míg a másik végén a csuklós kitámasztású járműablakon (21) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, ahol emellett

- az első csuklón (31.1) vagy a második csuklón (32.1) egy legalább két reteszelési helyzetet biztosító reteszelőszerkezet (40.1) van elrendezve, amely egy retesztesttel (44.1) rendelkezik, amely az egyik csuklórészen (34.1) egy hosszvezetékben (55.1) eltolhatóan van megvezetve, és egy nyomórugó (56) másik csuklórész (35.1) felé irányuló hatása alatt áll, ugyanakkor a reteszelőszerkezet (40.1) mindegyik reteszelési helyzetéhez egy-egy reteszhorony (41.1...43.1) van hozzárendelve, amely a retesztest (44.1) mozgáspályájának irányvonalában, a másik csuklórészen (35.1) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy

- a retesztest (44.1) reteszgörgőként van kialakítva, amelynek hossztengelye a reteszelőszerkezettel (40.1) ellátott csukló (31.1) csuklótengelyével (51) párhuzamos irányultságú,

- mindegyik reteszhorony (41.1...43.1) végigmenő horonyként van kialakítva, amely a csuklótengellyel (51) párhuzamos irányultságú, oldalnézeti körvonala egy kúp vagy csonka kúp oldalnézeti körvonalának felel meg, és oldalfalai felfekvő felületeket képeznek a retesztest (44.1) számára,

HU 223 868 Β1

-a reteszhorony (41.1...43.1) oldalnézeti alakjának szimmetriavonala egy vonalba esik a csukló (31.1) csuklótengelyének (51) radiálisával,

- a retesztest (44.1) és annak nyomórugója (56) között egy rugótányér (60.1) van elrendezve, amely a retesztest (44.1) hosszvezetéke (55.1) által van megvezetve, és a retesztest (44.1) számára egy felfekvő felülettel (62.1) rendelkezik, emellett

- a felfekvő felület (62.1) felületi normálisai egy, a csukló (31.1) csuklótengelyére (51) merőlegesen kiterjedő síkban a retesztest (44.1) hosszvezetékének (55.1) irányvonalához képest bizonyos szögben meg vannak döntve.
2. Állítószerkezet csuklós kitámasztású járműablakokhoz, amely állítószerkezet tartalmaz

- egy megnyújtott alaptestet (25), amely az egyik végén a gépjármű egy helyhez kötött részéhez, főként karosszériarészéhez (22) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, és a másik végén egy első csukló (31.2) egyik csuklórészeként (34.2) van kialakítva,

- egy vezetőkart (26.2), amely az egyik végén az első csukló (31.2) másik csuklórészeként (35.2) van kiképezve, míg a másik végén egy második csukló (32.2) egyik csuklórészeként (36.2) van kialakítva,

- egy működtetőkart (27), amely az egyik végén egy harmadik csukló (33) egyik csuklórészeként van kiképezve, míg egy, ezen csuklórésztől távolabb eső helyen a második csukló (32.2) másik csuklórészeként van kialakítva, valamint

- egy összekötő hevedert (28), amely az egyik végén a harmadik csukló (33) másik csuklórészeként van kiképezve, míg a másik végén a csuklós kitámasztású járműablakon (21) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, ahol emellett

- az első csuklón (31.2) vagy a második csuklón (32.2) egy legalább két reteszelési helyzetet biztosító reteszelőszerkezet (40.2) van elrendezve, amely egy retesztesttel (44.2) rendelkezik, amely az egyik csuklórészen (34.2) egy hosszvezetékben (55.2) eltolhatóan van megvezetve, és egy nyomórugó (56) másik csuklórész (35.2) felé irányuló hatása alatt áll, ugyanakkor a reteszelőszerkezet (40.2) mindegyik reteszelési helyzetéhez egy-egy reteszhorony (41.2...43.2) van hozzárendelve, amely a retesztest (44.2) mozgáspályájának irányvonalában, a másik csuklórészen (35.2) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy

- a retesztest (44.2) reteszgolyóként van kialakítva,

- a reteszhorony (41.2...43.2) egy üreges kúp vagy csonka kúp alakú fészekként van kiképezve, amelynek palástfala a retesztest (44.2) számára felfekvő felületet képez,

- a reteszhorony (41.2...43.2) kúptengelye egy vonalba esik a csukló (31.2) csuklótengelyének (51) radiálisával,

- a retesztest (44.2) és annak nyomórugója (56) között egy rugótányér (60.2) van elrendezve, amely a retesztest (44.2) hosszvezetéke (55.2) által van megvezetve, a retesztest (44.2) számára egy felfekvő felülettel (62.2) rendelkezik, és egy elfordulás elleni biztosítással (65) van felszerelve, emellett

- a felfekvő felület (62.2) felületi normálisai egy, a csukló (31.2) csuklótengelyére (51) merőlegesen kiterjedő síkban a retesztest (44.2) hosszvezetékének (55.2) irányvonalához képest bizonyos szögben meg vannak döntve.
3. Állítószerkezet csuklós kitámasztású járműablakokhoz, amely állítószerkezet tartalmaz

- egy megnyújtott alaptestet (25), amely az egyik végén a gépjármű egy helyhez kötött részéhez, főként karosszériarészéhez (22) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, és a másik végén egy első csukló (31.3) egyik csuklórészeként (34.3) van kialakítva,

- egy vezetőkart (26.3), amely az egyik végén az első csukló (31.3) másik csuklórészeként (35.3) van kiképezve, míg a másik végén egy második csukló (32.3) egyik csuklórészeként (36.3) van kialakítva,

- egy működtetőkart (27), amely az egyik végén egy harmadik csukló (33) egyik csuklórészeként van kiképezve, míg egy, ezen csuklórésztől távolabb eső helyen a második csukló (32.3) másik csuklórészeként van kialakítva, valamint

- egy összekötő hevedert (28), amely az egyik végén a harmadik csukló (33) másik csuklórészeként van kiképezve, míg a másik végén a csuklós kitámasztású jármüablakon (21) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, ahol emellett

- az első csuklón (31.3) vagy a második csuklón (32.3) egy, legalább két reteszelési helyzetet biztosító reteszelőszerkezet (40.3) van elrendezve, amely egy retesztesttel (44.3) rendelkezve, amely az egyik csuklórészen (34.3) egy hosszvezetékben (55.3) eltolhatóan van megvezetve, és egy nyomórugó (56) másik csuklórész (35.3) felé irányuló hatása alatt áll, ugyanakkor a reteszelőszerkezet (40.3) mindegyik reteszelési helyzetéhez egy-egy reteszhorony (41.3...43.3) van hozzárendelve, amely a retesztest (44.3) mozgáspályájának irányvonalában, a másik csuklórészen (35.3) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy

- a retesztest (44.3) reteszgörgőként van kialakítva, amelynek hossztengelye a reteszelőszerkezettel (40.3) ellátott csukló (31.3) csuklótengelyével (51) párhuzamos irányultságú,

- mindegyik reteszhorony (41.3...43.3) végigmenő horonyként van kialakítva, amely a csuklótengellyel (51) párhuzamos irányultságú, oldalnézeti körvonala egy kúp vagy csonka kúp oldalnézeti körvonalának felel meg, és oldalfalai felfekvő felületeket képeznek a retesztest (44.3) számára,

-a reteszhorony (41.3...43.3) oldalnézeti alakjának szimmetriavonala a csukló (31.3) csuklótengelyének (51) radiálisához képest meghatározott szögben (β) meg van döntve,

HU 223 868 Β1

- a retesztest (44.3) és annak nyomórugója (56) között egy rugótányér (60.3) van elrendezve, amely a retesztest (44.3) hosszvezetéke (55.3) által van megvezetve, és a retesztest (44.3) számára egy felfekvő felülettel (62.3) rendelkezik.
4. Állítószerkezet csuklós kitámasztású járműablakokhoz, amely állítószerkezet tartalmaz

- egy megnyújtott alaptestet (25), amely az egyik végén a gépjármű egy helyhez kötött részéhez, főként karosszériarészéhez (22) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, és a másik végén egy első csukló (31.4) egyik csuklórészeként (34.4) van kialakítva,

- egy vezetőkart (26.4), amely az egyik végén az első csukló (31.4) másik csuklórészeként (35.4) van kiképezve, míg a másik végén egy második csukló (32.4) egyik csuklórészeként (36.4) van kialakítva,

- egy működtetőkart (27), amely az egyik végén egy harmadik csukló (33) egyik csuklórészeként van kiképezve, míg egy, ezen csuklórésztől távolabb eső helyen a második csukló (32.4) másik csuklórészeként van kialakítva, valamint

- egy összekötő hevedert (28), amely az egyik végén a harmadik csukló (33) másik csuklórészeként van kiképezve, míg a másik végén a csuklós kitámasztású járműablakon (21) való rögzítésre alkalmas rögzítőelemekkel van ellátva, ahol emellett

- az első csuklón (31.4) vagy a második csuklón (32.4) egy legalább két reteszelési helyzetet biztosító reteszelőszerkezet (40.4) van elrendezve, amely egy retesztesttel (44.4) rendelkezik, amely az egyik csuklórészen (34.4) egy hosszvezetékben (55.4) eltolhatóan van megvezetve, és egy nyomórugó (56) másik csuklórész (35.4) felé irányuló hatása alatt áll, ugyanakkor a reteszelőszerkezet (40.4) mindegyik reteszelési helyzetéhez egy-egy reteszhorony (41.4...43.4) van hozzárendelve, amely a retesztest (44.4) mozgáspályájának irányvonalában, a másik csuklórészen (35.4) van kialakítva, azzal jellemezve, hogy

- a retesztest (44.4) reteszgolyóként van kialakítva,

- a reteszhorony (41.4...43.4) egy üreges kúp vagy csonka kúp alakú fészekként van kiképezve, amelynek palástfala a retesztest (44.4) számára felfekvő felületet képez,

- a reteszhorony (41.4...43.4) kúptengelye egy, a csukló (31.4) csuklótengelyére (51) merőlegesen kiterjedő síkban a csukló (31.4) csuklótengelyének (51) radiálisához képest egy meghatározott szögben (β) meg van döntve,

- a retesztest (44.4) és annak nyomórugója (56) között egy rugótányér (60.4) van elrendezve, amely a retesztest (44.4) hosszvezetéke (55.4) által van megvezetve, a retesztest (44.4) számára egy felfekvő felülettel (62.4) rendelkezik.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti állítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a reteszhornyok (41...43) vagy azok oldalnézeti alakjának kúpszöge tompaszög, amely kúpszög legalább megközelítőleg 100°.
6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti állítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a dőlésszög, amellyel a rugótányéron (40.1; 40.2) levő felfekvő felület (62.1; 62.2) felületi normálisai a retesztest (44.1; 44.2) hosszvezetékének (55.1; 55.2) irányvonalához képest meg vannak döntve, legalább megközelítőleg 15°.
7. A 3. vagy 4. igénypont szerinti állítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a dőlésszög (β), amellyel a reteszhorony (41...43) oldalnézeti alakjának szimmetriavonala, illetve a kúptengelye a csukló (31) csuklótengelyének (51) radiálisához képest meg van döntve, legalább megközelítőleg 5,5°.
8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti állítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a rugótányéron (60) levő felfekvő felület (62) felületi normálisai, illetve a reteszhorony (41...43) oldalnézeti alakjának szimmetriatengelye vagy a kúptengelye azon oldal felé van(nak) megdöntve, amelyiken az állítóerő a járműablak (21) zárt helyzete felé nagyobb, mint a nyitott helyzete felé.
9. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti állítószerkezet, azzal jellemezve, hogy a reteszelőszerkezet (40) három reteszhoronnyal (41; 42; 43) rendelkezik, ahol az első és a második reteszhorony (41; 42) radiálisai közötti szög nagyobb, mint a második és a harmadik reteszhorony (42; 43) radiálisai közötti szög.
10. A 2. vagy 4. igénypont szerinti állítószerkezet, azzal jellemezve, hogy mindegyik reteszhorony (41...43) végigmenő horonyként van kialakítva, amely a csuklótengellyel (51) párhuzamos irányultságú, oldalnézeti körvonala egy kúp vagy csonka kúp oldalnézeti körvonalának felel meg, és oldalfalai felfekvő felületeket képeznek a retesztest (44) számára.