HU223259B1

HU223259B1 - Páncéltörő lövedék és eljárás előállítására

Info

Publication number: HU223259B1
Application number: HU0201143A
Authority: HU
Inventors: Vasilijj Petrovich Grjazev; Vladimir Mikhajjlovich Koroljov; Arkadijj Georgievich Shipunov; Viktor Kirillovich Zelenko
Original assignee: Gosudarstvennoe Unitarnoe Predprijatie Konstruktorskoe Bjuro Priborostroenija
Priority date: 1999-05-06
Filing date: 1999-05-06
Publication date: 2004-04-28
Also published as: CN1144022C; CN1352740A; WO2000068636A1; PL353272A1; CZ20013982A3; YU79501A; UA53804C2; RS49681B; HUP0201143A2; PL192798B1; RO121049B1

Abstract

A találmány tárgya páncéltörő lövedék és eljárás annak előállítására.A páncéltörő lövedék egy lépcsős burkolatot (1), köpenyt (2) éspáncéltörő magot (3) foglal magában. A burkolat (1) fejrészből (A),orr-részből (B) és végrészből (C) áll. A burkolatból (1) kiálló mag(3) a burkolat (1) végrészének (C) belső felületéhez van rögzítve. Amag (3) és a lövedék középhosszon fennálló metszetének aránya 0,3–0,4,míg tömegük aránya legalább 0,45, és a burkolat (1) végrészen (C) mértvastagságának és a mag (3) átmérőjének aránya 0,1–0,2. A találmányszerinti eljárás során a magot (3) a köpennyel (2) sajtolóillesztéssel helyezik a burkolatba (1), és a burkolat (1) fejrészét(A) befelé peremezik. A burkolat (1) fejrészének (A) peremezésével egyidőben a burkolat (1) végrészét (C) a mag (3) körül szintén befeléperemezik. ŕ

Description

A találmány tárgya páncéltörő lövedék és eljárás annak előállítására. A találmány szerinti páncéltörő lövedék olyan kézifegyverlőszer, amely egyéni páncélvédelemmel ellátott ellenség legyőzésére szolgál.

Az RU 2018780 számú (1994) orosz szabadalmi bejelentésből ismert pisztolylövedék egy csésze alakú burkolatból, köpenyből és magból áll, amelynek a fejrésze kiáll a burkolat homlokfelületéből. A mag átmérője a lövedék kaliberének 0,66-0,85 része.

Az RU 2077021 számú (1997) orosz szabadalmi bejelentésből ismert másik páncéltörő lövedék egy lépcsős belső felületű burkolatból áll, amelynek van egy fejrésze, egy orr-része és egy végrésze. A köpeny és a páncéltörő mag úgy van a burkolatban rögzítve, hogy kiáll a fejrészből. A mag a központi rész és a végrész belső felületénél van rögzítve a burkolatban. A burkolat külső felülete lépcsős, és van egy kiálló elülső felülete meg egy páncéltörő, központi része az orr-rész és a végrész között. A burkolat központi része 2-5-ször vastagabb, mint az orr-része. Az RU 2018780 számú (1994) és az RU 2077021 számú (1997) orosz szabadalmi bejelentésből ismert lövedékek kiviteli alakjainál a páncél átütését a tömör mag végzi, amelynek átmérője a lövedék kaliberének 0,66-0,85 része (a mag és a lövedék középhosszon fennálló metszetének aránya 0,43-0,74). Ugyanakkor megállapították, hogy a lövedék páncéltörő képességének legfontosabb meghatározó tényezője a mag fajlagos energiája, mivel a burkolat és a köpeny gyakorlatilag nem vesz részt az akadályon való áthatolásban. Az ismert lövedékek hátránya a kis páncélátütési hatékonyság, amelyet a lövedék paramétereinek viszonya határoz meg.

Az US 3069748 számú (1962) amerikai szabadalomból ismert egy eljárás páncéltörő lövedékek előállítására, amelynek értelmében a magot a köpennyel sajtoló illesztéssel helyezik a burkolatba, és a burkolat fejrészét befelé peremezik. Az RU 2082942 számú (1997) orosz szabadalmi bejelentésből ismert, páncéltörő lövedékek előállítására szolgáló eljárásban, amelynél a páncéltörő mag túlnyomórészt kiáll a burkolatból, a magot a köpennyel sajtoló illesztéssel helyezik a burkolatba, és a burkolat fejrészét befelé peremezik úgy, hogy a burkolat fejrészének peremezésével egy időben oldalát benyakalják a burkolatnak a maghoz illeszkedő hornyánál, hogy a burkolat és a mag külső felületénél az átmenet sima legyen.

A burkolatból kiálló páncéltörő lövedékek előállítására szolgáló mindkét - az US 3069748 számú (1962) amerikai és az RU 2082942 számú (1997) orosz szabadalmi bejelentésből ismert - eljárásnál a mag végrészként szolgáló rögzítési felülete közvetlenül a burkolatban van kialakítva. A magot a köpennyel azután sajtoló illesztéssel behelyezik a burkolatba, majd elvégzik a lövedék fejrészének peremezését. Az eljárás végrehajtásakor egy légpárna jelenléte előidézheti rés képződését a mag homlokfelülete és a burkolat alja között, ami miatt lövés közben a burkolat deformálódik. A köpeny és a burkolat közötti rés miatt a köpenynél falkülönbség keletkezhet a lövedék kalibrálása után. Az említett fogyatékosságok előidézhetik a ballisztikai jellemzők nagy szórását és a lövedék repülés közbeni stabilitásának csökkenését, amely végül is csökkenti a lövedék átütőképességét.

Találmányunk célja nagy átütőképességű páncéltörő lövedék, amelynek mérete és hátrasiklási impulzusa hasonló az ugyanilyen típusú lőszerekéhez, valamint eljárás a lövedék előállítására.

Ezt a feladatot a találmány értelmében a páncéltörő lövedék tekintetében úgy oldjuk meg, hogy

- a páncéltörő lövedék magában foglalja a fejrészből, orr-részből és végrészből álló, lépcsős burkolatot, a páncéltörő magot, amely úgy van a burkolatba helyezve, hogy abból kiálljon, és amely a burkolat végrészének belső felületéhez van rögzítve, és a köpenyt;

- a mag és a lövedék középhosszon fennálló metszetének aránya 0,3-0,4;

- a mag és a lövedék tömegének aránya legalább 0,45;

- a burkolat végrészen mért vastagságának és a mag átmérőjének aránya 0,1-0,2.

A feladatot a találmány értelmében az eljárás tekintetében úgy oldjuk meg, hogy a magot a köpennyel sajtoló illesztéssel helyezzük a burkolatba, és a burkolat fejrészét befelé peremezzük úgy, hogy a burkolat fejrészének peremezésével egy időben a végrészt a mag körül szintén befelé peremezzük.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben, ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány szerinti lövedék félnézet-félmetszete, a

2. ábra a lövedék alkotóelemeinek helyzete a matricában és a bélyegben a peremezési művelet előtt, a

3. ábra a lövedék a burkolat fejrészének a mag körüli peremezése után, a

4. ábra az átütött acéllemez vastagsága a lőtávolság függvényében, az

5. ábra a zselatinblokkban keletkező időleges pulzáló üreg térfogata a lőtávolság függvényében.

Az 1. ábrán látható találmány szerinti lövedék egy 1 burkolatból, egy 2 köpenyből és egy 3 magból áll. A lépcsős alakú 1 burkolat az A fejrészből, a B orrrészből és a C végrészből áll. Az 1 burkolat C végrészében van egy belső üreg, ennek felülete mentén van kialakítva a 3 mag rögzítése. A 2 köpenynek és a 3 magnak az egyenes csésze alakú 1 burkolatba való behelyezése után az alkotóelemeket a 4 matricába helyezzük, ahogy ez a 2. ábrán látható. A lövedéknek az 5 bélyeg segítségével történő előretolásával a 4 matricában végrehajtjuk az 1 burkolat A fejrészének peremezését, amíg az 1 burkolat le nem záródik a 3 magon. Az 5 bélyeg D nyílása ugyanakkora, mint a 3 mag átmérőjének és a burkolatfal kétszeres vastagságának összege. Az 5 bélyeg további előretolásával az 1 burkolat A fejrészében fellép a behajlított változat, és az 1 burkolat további alakváltozása az 1 burkolatnak a 3 mag C végrésze körüli peremezésével megy végbe. Ennek következtében az 1 burkolat szorosan, hézag nélkül kapcsolódik a

HU 223 259 Bl maghoz az A fejrésznél és a C végrésznél, valamint a köpenynél, ahogy ez a 3. ábrán látható.

Az említett lényeges sajátosságok - a lövedék tömeg- és méretjellemzőinek aránya - egymással kölcsönösen összefüggnek, és bármelyiknek a megváltozása a lövedék páncéltörő jellemzőinek romlását idézi elő.

A 3 mag és a lövedék középhosszon fennálló metszetének aránya 0,3-0,4, és a tömegük aránya legalább 0,45. Ha a 3 mag és a lövedék középhosszon fennálló metszetének aránya 0,3 alá csökken, akkor a lövedékhosszra nehezedő ballisztikai korlátozások következtében csökken a 3 mag relatív tömege, csökken a 3 mag fajlagos energiája, azaz csökken a páncélátütés.

Az 1 burkolat C végrészen mért vastagságának és a mag átmérőjének aránya 0,1-0,2. A szóban forgó kivitelű páncéltörő lövedékek esetében a lövedék páncéltörő képességének legfontosabb meghatározó tényezője a 3 mag fajlagos energiája. Az 1 burkolat és a 2 köpeny gyakorlatilag nem vesz részt az akadályon való áthatolásban, mivel az akadálynál és a 3 magnál képlékenyebbek, és ezért az ütközéskor összenyomódnak, ezzel felhasználják mozgási energiájukat. Emiatt azon a területen, ahol a 3 mag csatlakozik, az 1 burkolat vastagságát a lövedéknek abból az erejéből kiindulva kell meghatározni, amellyel a lövés pillanatában rendelkezik. A fent említetteknek az felel meg, hogy az 1 burkolat vastagságának és a 3 mag átmérőjének aránya 0,1 -0,2. Az 1 burkolat vastagságának további növelése a lövedék passzív tömegének növekedését, csökkentése a lövedék szétesését idézi elő a lövés pillanatában.

Az ismertetett kiviteli alak valamennyi jellemzőjének összessége a találmány terjedelmétől való eltérés nélkül, kombinálva a lövedék előállítására javasolt eljárással, kiváló páncélátütő jellemzőket biztosít, amelyek minden ismert pisztolylőszer-lövedék jellemzőinél jobbak.

A találmány szerinti lövedékek Makarov-pisztoly(PM) lőszerekhez készültek. Bevizsgálásuk acéllemezekre és 80x80x140 mm méretű zselatintömbökre való tüzeléssel történt. Az átütött acéllemez „t” vastagsága az „L” lőtávolság függvényében a 4. ábrán látható.

Ebben az esetben egy szabványos lőszer nem hatol át egy 2,4 mm vastag lemezen még közvetlen tüzeléskor sem. A zselatinblokkban keletkező időleges pulzáló üreg (TPC) „V” térfogata az „L” lőtávolság függvényében az 5. ábrán látható. A diagramon látható, hogy a találmány szerinti „E” lövedék TPC-térfogata jóval meghaladja a hagyományos „F” lőszer TPC-térfogatát. Ily módon a Makarov-pisztolyhoz javasolt, találmány szerinti lövedékkel készült lőszer átütése és károkozása jóval meghaladja a hagyományos lőszerét.

A találmány szerinti lövedék gyakorlatilag a huzagolt csövű kézifegyverek minden típusú lőszerében alkalmazható, de a kis és közepes lőtávolságban elhelyezkedő célpontok támadására használt lőszerekben a leghatásosabb. A lövedék előállítására szolgáló találmány szerinti eljárás a kisüzemi termeléstől kezdve az automata gépsorokon történő tömeggyártásig minden típusú előállítás során alkalmazható, ugyanakkor lehetővé teszi a szerszámkészletnek és a gyártástechnológiai műveletek mennyiségének megtartását.

Claims

1. Páncéltörő lövedék, amely magában foglalja a fejrészből (A), orr-részből (B) és végrészből (C) álló, lépcsős burkolatot (1), a páncéltörő magot (3), amely úgy van a burkolatba (1) helyezve, hogy abból kiáll, és amely a burkolat (1) végrészének (C) belső felületéhez van rögzítve, és a köpenyt (2), azzal jellemezve, hogy a mag (3) és a lövedék középhosszon fennálló metszetének aránya 0,3-0,4, míg tömegük aránya legalább 0,45, és a burkolat (1) végrészen (C) mért vastagságának és a mag (3) átmérőjének aránya 0,1-0,2.

2. Eljárás az 1. igénypont szerinti páncéltörő lövedék előállítására, azzal jellemezve, hogy a magot (3) a köpennyel (2) sajtoló illesztéssel helyezzük a burkolatba (1), és a burkolat (1) fejrészét (A) befelé peremezzük úgy, hogy a burkolat (1) fejrészének (A) peremezésével egy időben a burkolat (1) végrészét (C) a mag (3) körül szintén befelé peremezzük.

HU 223 259 Bl Int. Cl.⁷: F 42 B 12/06

1. ábra

HU 223 259 ΒΙ Int. Cl.’: F 42 B 12/06

2. ábra

HU 223 259 Bl Int. CP: F 42 B 12/06

3. ábra

HU 223 259 ΒΙ Int. Cl.⁷: F 42 Β 12/06

4. ábra

HU 223 259 ΒΙ Int. Cl.⁷: F 42 B 12/06

5. ábra