HU222779B1 - Abszorpciós hűtőgép - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya abszorpciós hűtőgép egy oldószerben oldotthűtőanyag elpárologtatására szolgáló generátorral (7), az oldószerneka hűtőanyagtól való leválasztására szolgáló, a generátor (7) utánelhelyezett oldószer-leválasz- tóval (2), a hűtőanyagcseppfolyósítását végző kondenzátorral (3), a hűtőanyagnak száraz gázsegítségével történő hűtés alatti elpárologtatására szolgálópárologtatóval (4), egy gázhőcserélővel (6) és egy abszorberrel (5),amelyben a hűtőanyag és az oldószer csökkentett koncentrációjú, agenerátorban elpárologtatásra kerülő keverékéhez a hűtőanyag hozzá vanvezetve, ahol a párologtató (4) kimenete, vagy adott esetben apárologtató (4) után elrendezett gázhőcserélő (6) kimenete és agenerátor (7) oldószer-leválasztóval szemben lévő kimenete egy, azabszorberbe (5) vezető áthidalásba (8) torkollik, ahol apárologtatóból (4) adott esetben a gázhőcserélőn (6) keresztül kilépőelpárologtatott hűtőanyagból és száraz gázból álló keverék a generátor(7) kimenetéhez és az áthidaláson (8) van keresztülvezetve, ahol agázkeverék a forró, részben gáztalanított, a generátorból (7) kilépőoldattal érintkezik, és abból további hűtőanyagot von el. ŕ

Description

A találmány tárgya abszorpciós hűtőgép egy oldószerben oldott hűtőanyag elpárologtatósára szolgáló generátorral, az oldószernek a hűtőanyagtól való leválasztására szolgáló, a generátor után elhelyezett oldószer-leválasztóval, a hűtőanyag cseppfolyósítását végző kondenzátorral, a hűtőanyagnak száraz gáz segítségével történő hűtés alatti elpárologtatósára szolgáló párologtatóval, egy gázhőcserélővel és egy abszorberrel, amelyben a hűtőanyag és az oldószer csökkentett koncentrációjú, a generátorban elpárologtatósra kerülő keverékéhez a hűtőanyag hozzá van vezetve.

Egy ilyen abszorpciós hűtőgép ismert például a CH-A-558 922 számú szabadalmi iratból. Ennél a megoldásnál egy kazánnak nevezett generátor van elrendezve, amely egy gőzvezetéken át egy kondenzátorral van összekötve. Ebben a kondenzátorban cseppfolyósított hűtőanyag a kondenzátor után elrendezett párologtatóba folyik. Ezen párologtató kimenete egy gázhőcserélőn át egy abszorberkígyóval van összekötve, amely egy abszorbertartályba torkollik. Ennek az abszorbertartálynak a kimenete egy folyadék-hőcserélőn át a kazánhoz van vezetve.

Egy ismert, Platen-Munters-elv szerinti abszorpciós hűtőgép üzemeltetéséhez egy jóval 100 °C feletti hőmérsékletű hőforrás szükséges. 100 °C hőmérsékleten és az alatt a hatásfok nulla felé tart. Az előforduló, alacsony hőmérsékletű hőforrások, mint például ipari hulladékhő-rendszerekből származó forró víz, például távfűtési hő, szolárfutések vagy hasonlók ezeknek az abszorpciós hűtőgépeknek a hagyományos kiviteleihez alkalmatlanok, mivel a szükséges magas hőmérsékletek általában nem érhetők el.

A találmány feladata ezért a bevezetőben ismertetett típusú abszorpciós hűtőgép létrehozása, amellyel viszonylag alacsony hőmérsékleten, például körülbelül 75 °C-on magas működési hatásfok érhető el.

A feladat találmány szerinti megoldása abszorpciós hűtőgép egy oldószerben oldott hűtőanyag elpárologtatósára szolgáló generátorral, az oldószernek a hűtőanyagtól való leválasztására szolgáló, a generátor után elhelyezett oldószer-leválasztóval, a hűtőanyag cseppfolyósítását végző kondenzátorral, a hűtőanyagnak száraz gáz segítségével történő hűtés alatti elpárologtatósára szolgáló párologtatóval, egy gázhőcserélővel és egy abszorberrel, amelyben a hűtőanyag és az oldószer csökkentett koncentrációjú, a generátorban elpárologtatósra kerülő keverékéhez a hűtőanyag hozzá van vezetve, ahol a párologtató kimenete, vagy adott esetben a párologtató után elrendezett gázhőcserélő kimenete és a generátor oldószer-leválasztóval szemben lévő kimenete egy, az abszorberbe vezető áthidalásba torkollik, ahol a párologtatóból adott esetben a gázhőcserélőn keresztül kilépő elpárologtatott hűtőanyagból és száraz gázból álló keverék a generátor kimenetéhez és az áthidaláson van keresztülvezetve, ahol a gázkeverék a forró, részben gáztalanított, a generátorból kilépő oldattal érintkezik, és abból további hűtőanyagot von el.

A párologtatóból az első gázhőcserélőn át kilépő keveréket így nem közvetlenül az abszorberhez, hanem a generátor kimenetéhez és ott az áthidaláson keresztül vezetjük, ahol a generátorból kilépő oldatból hűtőanyagot vesz fel. Az első gázhőcserélőt akár nélkülözhetjük is, úgyhogy ez esetben a keveréket a párologtató kimenetétől az áthidalásbemenethez vezetjük. Mindkét esetben lehetséges az abszorberbemenetének szakaszán egy olyan alacsony oldatkoncentrációt elérni, amely feltétele az alacsony hűtőhőmérsékletnek anélkül, hogy a generátort erősen fel kellene melegítem. Ezért alacsonyabb hőmérsékletű hőforrások alkalmazhatók a találmány szerinti abszorpciós hűtőgépekhez. Az alacsony generátor-hőmérséklet révén csökkentjük az együtt elpárologtatott víz mennyiségét, ezáltal elkerüljük a párologtatóban a hatásfokveszteséget.

A találmány egyik további kialakítása esetében úgy járhatunk el, hogy elrendezünk egy második gázhőcserélőt, amelynek primer oldala a párologtató vagy adott esetben az első gázhőcserélő kimenete és az áthidalás bemenete között, és amelynek szekunder oldala az áthidalás kimenete és az abszorber bemenete között van elrendezve úgy, hogy az áthidalásból kilépő gázkeverék le van hűtve. A gázkeverék lehűtése lehetővé teszi, hogy javítsuk a generátorból kilépő, csökkentett koncentrációjú folyadék feldúsítását.

Az áthidalás alacsonyabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, azonban energiaveszteséget is okozhat. A találmány egy további kialakítása szerint olyan elrendezést is megvalósíthatunk, amelynél a párologtató kimenete és az abszorber bemenete, illetve az áthidalás bemenete és kimenete között egy szabályozószelepet helyezünk el, amellyel adagolható az áthidaláson keresztülvezetett gáz tömege, ezáltal az átvezetetlen rész közvetlenül az abszorberhez folyik. Ezzel lehetővé válik az áthidalóhatás szabályozása az ellátó hőforrás szükséges hőmérséklet-csökkentésére.

A találmány egy változata szerint a szabályozószelep lehet egy, az áthidalást rövidre záró áteresztőszelep, miáltal nyitott szelep esetében az áthidalás hatástalan, zárt szelepnél pedig az áthidalás teljes egészében kifejtheti hatását.

A találmány egy másik változata szerint a szabályozószelep egy háromutas szelep, amely a párologtatóból kilépő gázkeveréket az áthidaláshoz és az abszorberhez áramló részekre osztja fel. Ezáltal az áthidalás működése igen pontosan beállítható.

Az áthidaláson átáramló gázkeverék és az ezen átfolyó folyadék érintkezési felületének növelésére az áthidalást képező cső belső falát bevonhatjuk egy ammóniának ellenálló szálasanyaggal, ahol az ammóniának ellenálló szálasanyag előnyösen egy üvegszálakból álló anyag, amely megfelel a nagy felületre és magas ellenálló képességre vonatkozó követelményeknek.

A találmány egy további jellemzője szerint az áthidalás belsejében, annak belső falán felfekvő csavarrugót rendezünk el, ahol az ammóniának ellenálló szálasanyag a belső fal és a csavarrugó között van beszorítva.

Ily módon megakadályozható, hogy az áthidalás átáramlási keresztmetszete az áthidaláson átáramló gáz részére csökkenjen.

HU 222 779 Β1

Egy különösen nagy hatásfokot a találmány egy további kiviteli alakjával azáltal érünk el, hogy a hűtőanyag ammónia és az oldószer víz.

Ugyancsak lehetséges az áthidalást fűthetően kialakítani, miáltal az áthidalás hőmérséklete olyan értékre állítható be, amelynél a beáramló gázkeverék a csökkentett koncentrációjú oldatból igen magas ammóniahányadot vesz fel.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az

1. ábra a találmány szerinti abszorpciós hűtőgép egyik kiviteli alakjának vázlatos ábrázolása; a

2. ábra a találmány szerinti abszorpciós hűtőgép egy további kiviteli alakjának vázlatos ábrázolása; a

3. ábra a találmány szerinti abszorpciós hűtőgép kísérletileg elért hatásfokát bemutató diagram különböző előremenő hőmérsékleteknél az áthidaláson elrendezett szabályozószelep beállításának függvényében; a

4. ábra egy felmetszett áthidalás perspektivikus ábrázolásban; az

5. ábra egy buborékszivattyú sematikus ábrázolása.

A következőkben leírt abszorpciós hűtőgép messzemenően a klasszikus Platen és Munter rendszer szerint működik, amely többek között az Elektrolux® és Servei® abszorpciós hűtőgépekben került alkalmazásra.

Az abszorpciós hűtőgép egy 7 generátort tartalmaz egy oldószerben oldott hűtőanyag elpárologtatására egy 1 buborékszivattyúval, egy 2 oldószer-leválasztót, amelyben az oldószert elválasztjuk a hűtőanyagtól, egy 3 kondenzátort a hűtőanyag cseppfolyósítására, egy 4 párologtatót, amelyben a hűtőanyagot száraz gáz segítségével, lehűtés közben elpárologtatjuk, egy első 6 gázhőcserélőt és egy 5 abszorbert, amelyben a hűtőanyagból és oldószerből álló, csökkentett koncentrációjú keverékhez hozzávezetjük az elpárologtatott hűtőanyagot, amely keveréket a 7 generátorban ismételten elpárologtatjuk.

A jobb megértés céljából a találmányt egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük, amelyben az oldószer víz és a hűtőanyag ammónia. A találmány keretein belül más megfelelő oldószerek és hűtőanyagok is alkalmazhatók.

A találmány szerint olyan megoldást valósítunk meg, amelynél a 4 párologtató után elrendezett első, 6 gázhőcserélő kimenete és a 7 generátor kimenete egy, az 5 abszorberbe vezető 8 áthidalásba torkollik, ahol a 4 párologtatóból az első, 6 gázhőcserélőn át kilépő, elpárologtatott hűtőanyagból és száraz gázból álló keveréket a 7 generátor kimenetéhez, és ott a 8 áthidaláson keresztülvezetjük, ahol a gázkeveréket érintkezésbe hozzuk a forró, részben gáztalanított, a 7 generátorból kilépő oldattal, amelyből az további hűtőanyagot von el.

Ezáltal a találmány szerinti abszorpciós hűtőgép viszonylag alacsonyabb generátor-futőhőmérsékleten üzemeltethető, amely 100 °C alatti lehet.

Az első, 6 gázhőcserélőt azonban mellőzhetjük is, ez esetben a 4 párologtató közvetlenül a 8 áthidalásba torkollik.

Az 1 buborékszivattyúban, amelyet a bemutatott kiviteli példában egy vagy több, párhuzamos és függőleges csövecskéből alakítunk ki, a koncentrált ammóniaoldathoz - amennyiben nem elegendő all hőcserélőből származó hőmennyiség - további hőmennyiséget vezetünk, ezáltal az 1 buborékszivattyúban ammóniagáz-buborékok keletkeznek, amelyek térfogata az összgázmennyiségnek csak néhány százaléka, és amelyek ezután a 7 generátorban képződnek. A felszálló gázbuborékok felviszik az oldatot a vékony csövecskéken keresztül a vízleválasztóként működő 2 oldószer-leválasztóba. A víztől elválasztott ammónia egy 9 felszállócsövön keresztül továbbhalad felfelé a 3 kondenzátorhoz, ahol lehűlés révén cseppfolyósodik. A folyékony ammónia egy 19 U csövön át lefolyik a 4 párologtatóba, ahol vékony filmként benedvesíti egy cső falát, amelyen keresztül egy száraz gáz, például hidrogéngáz áramlik. így a keletkező ammóniagőzt folyamatosan elvezetjük, ami a 4 párologtató lehűléséhez vezet, ezáltal a találmány szerinti hűtőgép tulajdonképpeni hűtőfolyamatát fenntartjuk. Az ammóniagázból és hidrogénből álló keverék a 4 párologtató alsó végénél nagyobb fajsúlyú, mint a feldúsítandó gázkeverék, amely beáramlik a párologtatóba, ezáltal a hidrogén-körfolyamat fenntartható.

Egy hagyományos rendszerben a gázkeveréket közvetlenül az 5 abszorberhez áramoltatják. A találmány szerinti abszorpciós hűtőgépben azonban az első, 6 gázhőcserélő után a rendszer leágazik a 7 generátor irányába, ahol a gázkeverék egy 8 áthidalásban a fonó, félig gáztalanított oldatnak a 7 generátorból kilépő azonos irányú vagy ellenáramában, a hőmérséklet- és koncentrációfüggő gőznyomásviszonyok következtében még további ammóniát von el.

Emellett vigyázni kell arra, hogy a fentiek során nehezebbé váló gázt ne emeljük túl magasra, mert ez csökkentheti annak átfolyási sebességét.

Ily módon lehetséges az 5 abszorber felső részében alacsony oldatkoncentrációt elérni, amely feltétele egy alacsony hűtőhőmérsékletnek anélkül, hogy a 7 generátort erősen fel kellene melegíteni. Az alacsonyabb generátor-hőmérséklet révén korlátozható az együtt elpárologtatott víz mennyisége, ezáltal szükségtelenné válik a víz-ammónia gőzkeverék ez utáni rektifikálása a 9 felszállócsőben, és elkerülhető egy esetleges későbbi hatásfokveszteség a párologtatóban lévő víz miatt.

A párologtatón és adott esetben az első, 6 gázhőcserélőn keresztülhaladó, ammóniagázból és hidrogénből álló keveréket az 1. ábrán bemutatott kiviteli példában kiegészítésképpen egy második, 10 gázhőcserélő primer oldalán keresztül a 7 generátor kimenetéhez vezetjük a 8 áthidaláson keresztül azonos irányú vagy ellenáramban, ezután továbbvezetjük lehűtés céljából a második, 10 gázhőcserélő szekunder oldalán keresztül az abszorberhez, ahol ismét leadja ammóniafeleslegét a 8 áthidalásból kilépő kis koncentrációjú oldatnak.

Az 5 abszorbert ez esetben valamivel nagyobbra kell méretezni, mint egy hagyományos rendszerben. Mivel a 8 áthidalásból az 5 abszorberbe áramló gázkeverék ammóniagőz-nyomása nagyobb, mint a hagyomá3

HU 222 779 Β1 nyos Platen-Munters-rendszerben, és alulról áramlik az 5 abszorberbe, az oldat, amely ebből az abszorberrészből kifolyik, nagyobb koncentrációjú, ami később a 7 generátorban lehetővé teszi a kigáztalanítási folyamat alacsonyabb hőmérsékleten való megvalósítását. Az 5 abszorberből az oldat all hőcserélőn keresztül az 1 buborékszivattyúhoz jut. Ott felemelkedik, és a vízleválasztóként kialakított 2 oldószer-leválasztó után az 1 buborékszivattyúban megvalósított buborékképződés révén csupán kismértékben csökkentett koncentrációjú oldat a 7 generátorhoz folyik, ahol hevítés révén megtörténik a tulajdonképpeni gáztalanítási folyamat.

Egy, a 3 kondenzátor vége és a hidrogén-körfolyamat között elrendezett 12 gáznyomás-kiegyenlítő edénynek kell megakadályoznia, hogy túl magas generátorhőmérséklet esetében további ammónia jusson a hidrogén-körfolyamatba. Ebben a 12 gáznyomás-kiegyenlítő edényben a könnyebb hidrogén a nehezebb ammónia felett rétegesen terül el, ezáltal a hőmérséklet-ingadozások az ammónia-körfolyamatban csak a két gáz közötti határrétegre korlátozódnak. Ennek a 12 gáznyomáskiegyenlítő edénynek a segítségével megakadályozható, hogy alacsonyabb generátor-hőmérsékletek esetében a hidrogén a 19 U csövön át a 3 kondenzátorba jusson és ott megakadályozza a kondenzációt.

A 2. ábra szerinti kiviteli példában a 8 áthidaláson átvezetésre kerülő gázkeverék mennyisége egy 13 szabályozószelepen keresztül adagolható, ahol az átvezetetlen maradék, mint az ismert Platen-Munters-rendszer esetében, közvetlenül az 5 abszorberhez folyik. Előnyös módon a 13 szabályozószelep egy, a 8 áthidalás rövidre zárását megvalósító átbocsátószelep lehet. A 8 áthidalás ugyan alacsonyabb üzemelési hőfokot tesz lehetővé, mégis igényel energiát. A szabályozás révén a 8 áthidalás működését az ellátó hőforrás által szolgáltatott hő hőmérsékletének csökkentéséhez a 13 szelep segítségével olyan alacsonyra kell beállítani, ami éppen szükséges.

A 3. ábrán diagramban ábrázoltuk a találmány szerinti abszorpciós hűtőgép mért hatásfokát (ordinátatengely, W) a különböző mértékben nyitott, illetve zárt 13 szabályozószelep útján szabályozott áthidalás és különböző fűtési hőmérsékletek (abszcisszatengely, T) esetében. A 14 görbe a hatásfokot mutatja lekapcsolt áthidalás esetében, a 15 görbe a hatásfokot a 13 szabályozószelepnek olyan beállítása esetén szemlélteti, amikor a 8 áthidaláson a gázkeverék fele áramlik át, és a 16 görbe pedig a hatásfokot az esetben ábrázolja, ha a 13 szabályozószelep zárva van, azaz a teljes mennyiség a 8 áthidaláson folyik keresztül.

A 4. ábrán a gázkeverék és az oldat közötti érintkezési felület megnövelésének lehetséges módját mutatjuk be a 8 áthidalásban. Egy üvegszálakból vagy hasonló, ammóniának ellenálló anyagból készült, nagy felülettel rendelkező 17 szálasanyagot nyomunk fel előnyösen egy 18 spirálrugó segítségével a 8 áthidalás falára.

Az 5. ábra egy buborékszivattyút mutat be vázlatosan. Egy 32 generátorból egy abszorpciós hűtőgép 35 abszorberén keresztül kilépő hűtőanyagoldat egy 36 buborékszivattyú alsó bemenetéhez folyik, amely egy függőleges, 26 szívócsővel rendelkezik, amely egy folyékony vagy gáz alakú hőátadó anyaggal fűthető, és amelyben a hűtőanyagoldat, például ammónia-víz buborékképződés révén felfelé mozgatható. Adott esetben elrendezhető egy áthidalás is az 1-4. ábrákon bemutatott kiviteli alakok szerint. A buborékszivattyú alkalmazása előnyös még a hagyományos abszorpciós hűtőgépek esetében is.

Egy olyan elrendezést valósítunk meg, amelynél a 26 szívócső alsó vége egy hosszúkás fűthető, 25 szivattyúműködtető tartállyal van összekötve, amely egy 21 beeresztőnyílással és egy 22 kieresztőnyílással rendelkezik, és amelyből a 26 szívócsőbe folyó hűtőanyagoldat lényegében vízszintes irányban átáramoltatható.

A 21 beeresztőnyílás és a 22 kieresztőnyílás úgy van elrendezve, hogy egy, a 25 szivattyúműködtető tartályban keletkezett 24 gázbuborék a 25 szivattyúműködtető tartályban vissza van tartva, ahol a 23 hűtőanyagoldat folyadékfelszíne hideg állapotban a 26 szívócső aktív szívószakasza alatt helyezkedik el.

A 25 szivattyúműködtető tartályt egy vízszintesen elrendezett, fedőlapokkal ellátott, lyukacsos henger formájában kialakított szivattyúműködtető tartályként alakítjuk ki, ahol a 21 beeresztőnyílás és a 22 kieresztőnyílás a szemben fekvő fedőlapok alsó szakaszában van elrendezve. Bármilyen más, szivattyúműködtető tartálykialakítás is lehetséges.

Az 5. ábrán látható 24 gázbuborék a folyadékot a 26 szívócsőben felnyomja. Ebben az oldatot a hőátadó közeg egy első, koncentrikus 27 fűtőköpenyben egy részlegesen megtöltött, második 28 fűtőköpenyen át tovább melegíti, miáltal apró gázbuborékok keletkeznek, amelyek a folyadékot egy 31 gázleválasztóba továbbítják, ahonnan a részben gáztalanított oldat visszafolyik a 32 generátorba, míg a gáz egy nem ábrázolt kondenzátor irányában felfelé továbbáramlik. A 30 hőátadó közeg elsőként a 36 buborékszivattyú külső 27 fűtőköpenyén folyik keresztül, és onnan a 25 szivattyúműködtető tartály 20 fűtőköpenyén keresztül jut vissza a hőforráshoz. Egy kismértékű hőmérséklet-különbséget a 36 buborékszivattyú és a 25 szivattyúműködtető tartály között azzal érünk el, hogy a fütendő hőátadó közeg először a 36 buborékszivattyún és utána a 25 szivattyúműködtető tartályon folyik keresztül. A hőátadó folyadék folyási sebessége beállítható annak érdekében, hogy a buborékszivattyúba bejutó hőfolyam változtatható legyen.

Továbbá elrendezhető egy hőmérséklet-érzékelő az összekötő csőben a 32 generátor és a 35 abszorber között, vagy az összekötő csőben a 32 generátor és a nem ábrázolt kondenzátor között, miáltal a szivattyúzási teljesítmény szabályozható az érzékelő által mért hőmérséklet függvényében.

Egy lehetséges kiviteli alak magában foglal egy 34 gázhőmérőt. A 34 gázhőmérő a csővezetéken a 32 generátor és a 35 abszorber között felmelegszik, és az ezáltal expandáló gáz a hajlékony 33 vezetéken keresztül hőátadó folyadékot sajtol a belső 28 fűtőköpenyből egy 29 nyomáskiegyenlítő edénybe, miáltal a 26 szívócsövön a fűtött felület lecsökken. Ily módon igény szerint beállítható a 26 szívócsövön áthaladó hőhozzávezetés.

Claims (10)

1. Abszorpciós hűtőgép egy oldószerben oldott hűtőanyag elpárologtatására szolgáló generátorral, az oldószernek a hűtőanyagtól való leválasztására szolgáló, a generátor után elhelyezett oldószer-leválasztóval, a hűtőanyag cseppfolyósítását végző kondenzátorral, a hűtőanyagnak száraz gáz segítségével történő hűtés alatti elpárologtatására szolgáló párologtatóval, egy gázhőcserélővel és egy abszorberrel, amelyben a hűtőanyag és az oldószer csökkentett koncentrációjú, a generátorban elpárologtatósra kerülő keverékéhez a hűtőanyag hozzá van vezetve, azzal jellemezve, hogy a párologtató (4) kimenete, vagy adott esetben a párologtató (4) után elrendezett gázhőcserélő (6) kimenete és a generátor (7) oldószer-leválasztóval szemben lévő kimenete egy, az abszorberbe (5) vezető áthidalásba (8) torkollik, ahol a párologtatóból (4) adott esetben a gázhőcserélőn (6) keresztül kilépő elpárologtatott hűtőanyagból és száraz gázból álló keverék a generátor (7) kimenetéhez és az áthidaláson (8) van keresztülvezetve, ahol a gázkeverék a fonó, részben gáztalanított, a generátorból (7) kilépő oldattal érintkezik, és abból további hűtőanyagot von el.

2. Az 1. igénypont szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy egy második gázhőcserélővel (10) van ellátva, amelynek primer oldala a párologtató (4) vagy adott esetben az első gázhőcserélő (6) kimenete és az áthidalás (8) bemenete között, szekunder oldala pedig az áthidalás (8) kimenete és az abszorber (5) bemenete között van elrendezve, ahol az áthidalásból (8) kilépő gázkeverék le van hűtve.

3. Az 1. vagy 2. igénypontok bármelyike szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy a párologtató (4) kimenete és az abszorber (5) bemenete, illetve az áthidalás (8) bemenete és kimenete között egy, az áthidaláson (8) átvezetett gáz mennyisége adagolására szolgáló szabályozószelep (13) van elrendezve, ahol az átvezetetlen rész közvetlenül az abszorberhez (5) van áramoltatva.

4. A 3. igénypont szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy a szabályozószelep (13) egy, az áthidalást (8) rövidre záró áteresztőszelepként van kialakítva.

5. A 3. igénypont szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy a szabályozószelep (13) egy, a párologtatóból (4) kilépő gázkeveréknek az áthidaláshoz (8) és az abszorberhez (5) áramló részekre való felosztására szolgáló háromutas szelep.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy az áthidalást (8) képező cső belső fala ammóniának ellenálló szálasanyaggal (17) van bevonva.

7. A 6. igénypont szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy az ammóniának ellenálló szálasanyag (17) üvegszálakból álló anyag.

8. A 6. vagy 7. igénypontok bármelyike szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy az áthidalást (8) képező cső belsejében, annak belső falán felfekvő spirálrugó (18) van elrendezve, ahol az ammóniának ellenálló szálasanyag (17) a belső fal és a spirálrugó (18) között van beszorítva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy a hűtőanyag ammónia és az oldószer víz.

10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti abszorpciós hűtőgép, azzal jellemezve, hogy az áthidalás (8) fűthetően van kialakítva.