HU222769B1 - Folyadékáteresztő szövedék felületi energiagradienssel és ezt fedőlapként tartalmazó abszorbens cikk - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya folyadékáteresztő szövedék, amelynek van egy elsőfelülete (90) és egy második felülete (85), továbbá nyílások (81)sokaságával rendelkezik, az első és második felület (90, 85) egyátmeneti résszel (83) van egymástól elválasztva, amelyet a nyílások(81) oldalfalai határoznak meg, és a szövedék első felülete (90)bevonattal van ellátva, és a szövedék első felületének (90) a felületienergiája kisebb, mint az átmeneti rész (83) felületi energiá- ja. Atalálmány tárgyát képezi egy olyan abszorbens cikk is, amelynekfedőlapja a fent meghatározott folyadékáteresztő szövedékettartalmazza. ŕ

Description

A találmány tárgyát folyadékáteresztő, felületi energiagradienssel bíró szövedék és ezt fedőlapként tartalmazó abszorbens cikk képezi. A szövedéknek az a része, amely a viselő bőre felé néz és/vagy azzal érintkezik, vagyis a viselővel érintkező felület előnyösen viszonylag kis felületi energiával rendelkezik, míg a szövedék többi része viszonylag nagy felületi energiával bír.

Az eldobható abszorbens cikkek területén régóta ismeretes, hogy igen kívánatos olyan abszorbens termékeket - így pelenkákat, egészségügyi betéteket, inkontinencianadrágokat, bandázsokat, sebkötöző szereket - létrehozni, amelyek a használónak száraz felületi érzést biztosítanak, s így javítják a kényelemérzetet, és a minimumra csökkentik olyan nemkívánatos bőrállapotok kialakulását, amelyek a cikkben felszívódott nedvességnek hosszabb ideig kitett bőrön bekövetkeznek. Az EP 235 09 szabadalmi iratból nemszövött jellegű fedőlapanyagok ismertek; ezek az anyagok két, eltérő összetételű rétegből állnak, amelyek egymással összekuszáltak.

A fenti probléma egy használható, a technika állása szerinti megoldását ismerteti a 4 342 314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is. A leírás szerinti abszorbens cikk viselővel érintkező fedőlapja rugalmas, makroszkóposán habosított háromdimenziós műanyag szövedék, amely szálszerű és műanyag tulajdonságok kombinációja. A leírásban a műanyag szövedékek megjelenésének ismertetésére használt „szálszerű” kifejezés általában kiemelkedések vagy nyílások (perforációk), rendezetlen vagy rendezett, hálószerű vagy nem hálószerű finom osztású mintázatára vonatkozik, amely egy szövött vagy szövés nélküli szálas szövedék általános megjelenését és benyomását nyújtja, ha emberi szemmel nézzük. Ha ismertetjük a szövedék előállításához használt alkotóelemeket, akkor a „szálszerű” kifejezést a leírásban az alkotóelemek külsejének vagy alakjának a leírására használjuk. A leírásban használt „makroszkóposán habosított” kifejezés, ha azt háromdimenziós műanyag szövedékek, szalagok vagy fóliák leírására alkalmazzuk, akkor ez a kifejezés olyan szövedékekre, szalagokra vagy fóliákra vonatkozik, amelyeknél előidéztük, hogy egy háromdimenziós szerkezet felületéhez illeszkedjenek úgy, hogy ennek mindkét felülete a kialakuló szerkezet háromdimenziós mintáját mutatja, és ez a minta könnyen látható normál szabad szemmel 20/20 látásnál, ha a függőleges távolság a szemlélő szeme és a szövedék síkja között körülbelül 30,5 cm (12 inches). Ezek a makroszkóposán habosított szövedékek, szalagok és fóliák általában úgy készülnek, hogy illeszkednek a kialakuló szerkezetek felületéhez domborítással, vagyis ha a kialakuló szerkezet mintája elsődlegesen kiemelkedő részeket tartalmaz; vagy üregeléssel, vagyis ha a kialakuló szerkezet mintája elsősorban negatív kapillárishálókból áll; vagy egy bármilyen típusú kialakuló szerkezet felületére egy gyantás olvadékot extrudálva. Ezzel ellentétben a „planáris” kifejezés, ha a leírásban műanyag szövedékek, szalagok vagy fóliák leírására használjuk, akkor ez a szövedék, szalag vagy fólia általános állapotára vonatkozik, ha szabad szemmel, makroszkópos skálán szemléljük. Egy előnyös kivitelezésnél a fenti US 4 342 314 számú szabadalmi leírásban ismertetett, makroszkóposán habosított, háromdimenziós műanyag szövedék fedőlap finom osztású háromdimenziós mikroszerkezetet mutat, amely állandóan csökkenő méretű kapilláris-hálószerkezetek folytonosságából áll, s ezek a szövedék egyik felületéből erednek és terjednek tovább, és nyílások (perforációk) alakjában a szövedék szemben lévő felületén végződnek, s így elősegítik a gyors folyadékszállítást a csökkenő kapillárisméretek irányában. A leírásban használt „mikroszerkezet” kifejezés olyan finom osztású szerkezetre utal, amelynek pontos részleteit az emberi szem csak mikroszkóppal vagy a szakterületen jól ismert egyéb eszközökkel megnagyítva veszi könnyen észre. A szövedék szálszerű megjelenését szálszerű alkotóelemek folytonossága adja, mindegyik szálszerű alkotóelem ellentétes végei más szálszerű elemek legalább egyikével össze vannak kötve.

Az említett szabadalmi leírás szerinti tipikus kapilláris-hálószerkezet magában foglal egy legfelső kapillárisnyílást, amelyet a szövedék legfelső síkjában egymással összekötött primer szálszerű alkotóelemek sokasága alkot. A legfelső nyílás kívánt esetben tovább lehet osztva kisebb kapillárisnyílásokra, szekunder és tercier szálszerű elemekkel, a szövedéknek a viselővel érintkező felülete alatt elhelyezkedő síkokban.

A szálszerű elemek mindegyike lényegileg egyforma U alakú keresztmetszetet mutat a hossza mentén. Primer szálszerű elem esetében, ennek keresztmetszete magában foglal egy alaprészt, amely a viselővel érintkező síkban helyezkedik el, és az alaprész mindegyik széléhez csatlakozó oldalfalrészt, amely általában a szövedéknek az abszorbens betéttel érintkező felülete irányába nyúlik. Az oldalfalrészek, amelyek keresztezik (metszik) egymást, egymással kapcsolódva közvetítőként szolgálnak a szövedéknek a viselővel érintkező felülete és az abszorbens betéttel érintkező felülete között, s így kapilláris-hálószerkezetet képeznek, amely a szövedék ellentétes felületeit összeköti. A szekunder és tercier szálszerű elemek - ha alkalmazzák ezeket - általában hasonlók, de a szövedéknek a viselővel érintkező felülete alatt lévő síkokban erednek.

Hasonlóképpen, az EP 596 532 számú szabadalmi irat laminált fóliaanyagot ismertet abszorbens cikkekben a testtel érintkező rétegként történő felhasználáshoz a felületi szárazság javítására; az anyag hőre lágyuló fólia elkülönített kötési elrendezésben nemszövött anyaghoz erősítve. Az EP 304 617 számú szabadalmi irat tárgya egészségügyi cikk abszorbensének beburkolására szolgáló lepelanyag, amely hidrofil fóliát tartalmaz, és ennek ferde falnyílásai vannak a visszanedvesedés megakadályozására. Az EP 272 118 számú szabadalmi iratból megismerhető fedőlapanyagoknak gumiszerű bevonatuk következtében hidrofil felületük van, amely a folyadékmozgást fokozza és csökkenti a visszanedvesedést.

A műanyag fedőlap használatával kapcsolatos hátrányt jelent, hogy kitűnő folyadékszállító tulajdonságai ellenére egyes felhasználók vonakodnak olyan fedőlapot használni, amin könnyen észrevehető, hogy mű2

HU 222 769 Bl anyag, mert bőrükkel érintkezve fényes megjelenésű. A szövedék látható felületén, vagyis a szövedéknek azon a részén, amely felülről közvetlenül látható, a fényesség igen hatásosan csökkenthető felületi aberrációk mikroszkópos mintájának a beépítésével, amelyek nem vehetők észre, ha a szemlélő szeme és a szövedék síkja közötti függőleges (merőleges) távolság körülbelül 30,5 cm (12 inches). A 4 463 045 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás meghatározza azokat a lényeges kritériumokat, amelyeket ki kell elégíteni ahhoz, hogy a háromdimenziós habosított szövedék lényegileg nem fényes látható felületet adjon.

Az US 4 342 314 számú fenti szabadalmi leírásban általánosságban ismertetett fedőlap, amely az US 4 463 045 számú, már említett szabadalmi leírás szerinti felületi aberrációkkal rendelkezik, szálszerű megjelenést és tapintási érzetet ad, valamint nem fényesnek látszó felületet mutat. Ez a fedőlap igen hatásos továbbá a gyors folyadékszállítás előmozdítására a fedőlap első, vagy a viselővel érintkező felületéből a második, vagy az abszorbens betéttel érintkező felületébe. Az utóbbi típusú fedőlapok a menstruációs betéteknél széles körű kereskedelmi sikert arattak, mert ellentétben a hagyományos szövés nélküli szálas fedőlapokkal, használat közben is tiszta és száraz külsejűek.

Könnyen megérthető, hogy a további tökéletesítések a tiszta és száraz külső és a fogyasztó által észlelt tapintási tulajdonságok terén a fedőlap használata közben bármely anyagtípusnál igen kívánatosak az eldobható abszorbens termékeknél.

A találmány tárgyát egy folyadékáteresztő szövedék képezi, egy első, vagy a viselővel érintkező felülettel és egy második, a ruházat felé néző felülettel, valamint nyílások sokaságával. Ez a szövedék kiváltképpen alkalmas fedőlapként használva eldobható abszorbens cikkekben. Az első és a második felületet egy közbülső rész választja el egymástól, amit a nyílások oldalfala határoz meg. A szövedék első felülete bevonattal van ellátva, és az első felület felületi energiája kisebb, mint a közbülső rész felületi energiája. Egy előnyös kiviteli alakban a szövedék perforált formázott fólia. A szövedék közbülső részének előnyösen kisebb a felületi energiája, mint a szövedék második felületének.

A szövedék első felülete több, különböző felületi energiával rendelkező zónát foglalhat magában. A zónák a szövedék hosszanti tengelyével lényegileg párhuzamos irányban terjedhetnek.

Egy másik kiviteli alakban a találmány szerinti szövedék bevonattal ellátott, perforált, szövés nélküli anyag, amely egy első és egy második felülettel rendelkezik. Az első és a második felületet egymástól egy közbülső rész választja el. A szövedék első felületén egy folyadék-átnemeresztő bevonat van. Az első felületen lévő bevonattól számos nyílás nyúlik a szövedék második felületéhez, és így a szövedéket folyadékáteresztővé teszik. A bevonat felületi energiája kisebb, mint a közbülső rész felületi energiája.

Egy másik kivitelezésben a találmány tárgyát abszorbens cikk képezi, amely magában foglal egy fedőlapot, a fedőlaphoz erősített hátlapot, és a fedőlap és a hátlap között elhelyezkedő abszorbens magot. Az abszorbens cikknek van egy hosszirányú tengelye, a hosszirányú tengelyre merőleges keresztirányú tengelye és egy „Z” tengelye, amely merőleges mind a hosszirányú, mind a keresztirányú tengelyre. A fedőlapnak van egy első felülete és egy második felülete. Az első és második felületet egymástól egy közbülső rész választja el. A szövedék első felületének felületi energiája kisebb, mint a közbülső rész felületi energiája. Az abszorbens cikk előnyösen magában foglal egy gyűjtőréteget, amely a fedőlap és az abszorbens mag között helyezkedik el.

A találmányt részletesebben - de azokra nem korlátozva - a rajzokra hivatkozva ismertetjük.

Az 1. ábra egy egészségügyi betét felülnézetből, ahol az egészségügyi betét egyes részei ki vannak vágva, a betét szerkezetének világosabb szemléltetése céljából.

A 2. ábra az 1. ábrán látható egészségügyi betét keresztmetszete a 2-2 metszésvonal mentén.

A 3. ábra a 4 342 314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban általánosságban ismertetett típusú, a technika állása szerinti műanyag szövedék nagyított, részben szegmentált távlati ábrázolása.

A 4. ábra felületi energiagradienssel rendelkező, a találmány szerinti előnyös műanyag szövedék nagyított, részben szegmentált távlati ábrázolása.

Az 5. ábra egy találmány szerinti szövedékszerkezet nagyított, keresztmetszeti ábrázolása.

A 6. ábra egy találmány szerinti másik szövedékszerkezet nagyított, keresztmetszeti ábrázolása.

A 7. ábra egy szilárd felületen lévő folyadékcsepp nagyított keresztmetszeti nézete, ahol a Θ szög a folyadéknak a szilárd felülettel alkotott illeszkedési szöge.

A 8. ábra a találmány szerinti egészségügyi betét fedőlaprészének felülnézeti ábrázolása.

A 9. ábra a találmány szerinti másik egészségügyi betét fedőlaprészének felülnézeti ábrázolása.

A 10. ábra a találmány szerinti szövés nélküli szövedék egy másik előnyös kivitelezésének nagyított, részben szegmentált, távlati ábrázolása.

All. ábra a 10. ábra szerinti szövés nélküli anyagnak az 5. ábrához hasonló nagyított keresztmetszeti nézete.

A 12. ábra a találmányban alkalmazható „planáris” polimer szövedék erősen megnagyított, egyszerűsített, vázlatos, keresztmetszeti ábrázolása, szemléltetve a felületi aberrációk általános finom osztású mintáját, berajzolva a mikronyílások jelenlétét mindegyik felületi aberráció csúcsán.

HU 222 769 Bl

A 13. ábra a 12. ábra szerinti szövedék és a viselő ujján lévő bőr ízlelőszemölcs-redői reagálásának a vázlatos szemléltető ábrázolása oldalmozgásra, a megfigyelő ujja és a polimer szövedék legfelső felülete között.

A 14. ábra a 12. ábrán keresztmetszetben általánosságban ábrázolt típusú, mikronyílásokkal ellátott „planáris” szövedék egy szegmensének erősen nagyított, egyszerűsített távlati szemléltetése.

A 15. ábra egy „makroszkóposán habosított” háromdimenziós szövedék erősen nagyított, egyszerűsített, vázlatos keresztmetszeti ábrázolása, amit a 12. ábra szerinti „planáris” szövedékhez hasonló szövedék, mint kiindulási anyag felhasználásával alakítottunk ki.

A 16. ábra általánosságban hasonló a 15. ábrához, de a „makroszkóposán habosított”, makroszkóposán perforált, háromdimenziós polimer szövedék egy alternatív kivitelezése, amit a 12. ábra szerinti „planáris” szövedékhez hasonló szövedék, mint kiindulási anyag felhasználásával alakítottunk ki.

A 17. ábra általánosságban hasonló a 16. ábrához, de részletesebben szemlélteti a bevonat alkalmazását a 16. ábra szerinti szövedékhez.

A leírásban használt „abszorbens cikk” kifejezés olyan eszközökre vonatkozik, amelyek a testváladékokat felszívják és megtartják, specifikusabban olyan eszközökre, amelyeket a viselő teste mellé vagy annak közelében helyeznek el, hogy a testből kibocsátott különböző váladékokat felszívják és megtartsák. Az „abszorbens cikk” kifejezés magában foglalja a pelenkákat, menstruációs betéteket, egészségügyi betéteket, nadrágbéléseket, inkontinenciabetéteket és hasonlókat, valamint a bandázsokat és sebkötöző szereket. Az „eldobható” kifejezést a leírásban olyan abszorbens cikkek leírására használjuk, amelyeket nem kívánunk kimosni, vagy másképpen helyrehozni vagy mint abszorbens cikket újra használni (vagyis ezek arra vannak szánva, hogy egyetlen használat után eldobják, és előnyösen újrahasznosítsák, komposztálják vagy másképpen eliminálják környezetbarát módon). Az „egységes” abszorbens cikk kifejezés olyan abszorbens cikkekre vonatkozik, amelyeket különálló részekből úgy egyesítünk, hogy összehangolt egyediséget (entitást) képeznek, s így nincs szükség külön kezelőrészekre, mint egy külön tartóra vagy betétre.

Egy egységes eldobható abszorbens cikk előnyös kiviteli alakja az 1. ábra szerinti 20 egészségügyi vagy menstruációs betét. A leírásban az „egészségügyi betét” kifejezés olyan abszorbens cikkre vonatkozik, amelyet nők viselnek a szeméremtesti régió mellett, általában a húgy-ivar szervi régión kívül, és amely arra van szánva, hogy a viselő testéből távozó menstruációs és más vaginális folyadékokat (például vért, mensest, vizeletet) felszívja és megtartsa. A találmány tárgyához tartoznak azok az interlabiális (szeméremajkak közötti) cikkek is, amelyek részben a viselő hüvelytomácán belül, részben ezen kívül foglalnak helyet. A leírásban a „szeméremtesti” kifejezés a kívülről látható női nemi szervekre vonatkozik. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a találmány alkalmazható más női higiénés vagy menstruációs cikkekre is, így nadrágbélésekre vagy más abszorbens cikkekre, így pelenkákra, inkontinenciabetétekre és hasonlókra.

A 20 egészségügyi betérnek két felülete van, a 20a első felülete, amire néha úgy hivatkozunk, mint a viselővel érintkező vagy a viselő felé néző felületre, a testtel érintkező vagy a test felé néző felületre vagy „testfelületre”, és a 20b második felület, amire néha úgy hivatkozunk, mint a ruházat felé néző vagy a ruházattal érintkező felületre vagy „ruházati felületre”. A 20 egészségügyi betétet az 1. ábra 20a első felülete felől nézve szemlélteti. A 20a első felület arra van szánva, hogy a viselő teste mellett viseljék. A 20 egészségügyi betét 20b második felülete (ami a 2. ábrán látható) az ellentétes oldalon foglal helyet, és arra van szánva, hogy azt a viselő fehérneműje mellé helyezzék, ha a 20 egészségügyi betétet használják.

A 20 egészségügyi betétnek két középvonala van, az „1” hosszirányú középvonal és a „t” keresztirányú középvonal. A leírásban a „hosszirányú” kifejezés olyan vonalra, tengelyre vagy irányra vonatkozik a 20 egészségügyi betét síkjában, amely általában összhangban van (például közelítőleg párhuzamos) azzal a függőleges síkkal, amely az álló viselőt bal és jobb testfelekre osztja, ha a 20 egészségügyi betét használatban van. A,keresztirányú” vagy „oldalirányú” („laterális”) kifejezés a leírásban felcserélhető, és olyan vonalra, tengelyre vagy irányra vonatkozik, amely a 20 egészségügyi betét síkjában fekszik és a hosszirányra általában merőleges. Az 1. ábrán az is látható, hogy a 20 egészségügyi betét a 30 körvonallal rendelkezik, amelyet a 20 egészségügyi betét külső szegélyei határoznak meg, ahol a hosszirányú szegélyeket (vagy „oldalszegélyeket”) 31 szám és a végszegélyeket (vagy végeket) 32 szám jelzi.

Az 1. ábra a találmány szerinti 20 egészségügyi betét felülnézeti ábrázolása kiterített állapotában, ahol az egészségügyi betét egyes részei ki vannak vágva a 20 egészségügyi betét szerkezetének világosabb szemléltetése céljából, és a 20 egészségügyi betétnek a 20a viselő felé néző vagy azzal érintkező részével a szemlélő felé orientálva. Amint az 1. ábrán látható, a 20 egészségügyi betét előnyösen magában foglalja a folyadékot áteresztő 22 fedőlapot, a folyadékot át nem eresztő 23 hátlapot, amely a 22 fedőlaphoz kapcsolódik, a 22 fedőlap és a 23 hátlap között elhelyezkedő 24 abszorbens magot, és a 22 fedőlap és a 24 abszorbens mag között előnyösen helyet foglaló 25 szekunder fedőlapot vagy gyűjtőréteget.

A 20 egészségügyi betét előnyösen magában foglalja az esetleges 34 oldallapokat vagy „szárnyakat”, amelyek a viselő nadrágjának lépésrésze köré vannak hajtva. A 34 oldallapok több célt szolgálhatnak, így - nem

HU 222 769 Bl korlátozó jelleggel - megvédik a viselő nadrágját a szennyeződéstől, és az egészségügyi betétet a viselő nadrágjához rögzítve tartják.

A 2. ábra a 20 egészségügyi betét keresztmetszeti nézete, az 1. ábra 2-2 vonala mentén véve. Amint az a

2. ábrán látható, a 20 egészségügyi betét előnyösen magában foglalja a 36 tapadórögzítőket, amelyek a 20 egészségügyi betétet a viselő fehérneműjéhez erősítik. A 36 tapadórögzítőket a 37 eltávolítható, tapadást gátló bevonatok fedik, hogy a ragasztó ne tapadjon a felülethez máshova, mint a fehérnemű lépésrészéhez használat előtt.

A 22 fedőlapnak van egy 22a első felülete és egy 22b második felülete. A fedőlap 22b második felülete a 25 gyűjtőréteg 25a első felülete mellett helyezkedik el, és előnyösen ehhez van erősítve, hogy elősegítse a folyadék továbbítását a fedőlapból a gyűjtőrétegbe. A 25 gyűjtőréteg 25b második felülete a 24 abszorbens mag 24a első felülete mellett helyezkedik el, és előnyösen ehhez van erősítve, hogy elősegítse a folyadék továbbítását a gyűjtőrétegből az abszorbens magba. A 24 abszorbens mag 24b második felülete a 23 hátlap 23a első felülete mellett helyezkedik el, és előnyösen ehhez van erősítve.

Azonkívül, hogy a 20 egészségügyi betérnek van egy hosszanti iránya és egy keresztiránya, van még egy „Z” iránya vagy tengelye is, ez az irány, amely a 22 fedőlapon keresztül lefelé halad, és a folyadékot tároló 24 magba ér. A cél az, hogy folytonos utat biztosítsunk az abszorbens cikk 22 fedőlapja és az alatta lévő réteg vagy rétegek között, s így a folyadék végső soron a „Z” irányban lehúzódik az abszorbens cikk fedőlapjából, és a cikk utolsó tárolórétegébe jut.

A 3. ábra egy technika állása szerinti, háromdimenziós, szálszerű, folyadékáteresztő 40 műanyag szövedék nagyított, részben szegmentált, távlati ábrázolása, amely igen alkalmasnak bizonyult fedőlapként használva eldobható abszorbens cikkekben, így az 1. és 2. ábrán általánosságban szemléltetett típusú 20 egészségügyi betét 22 fedőlapjaként. A technika állása szerinti 40 műanyag szövedék általánosságban megegyezik a 4 342 314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertetésével. A folyadékáteresztő 40 műanyag szövedéknek számos nyílása (perforációja) van, például a 41 nyílások, amelyeket az egymást keresztező szálszerű elemek, például a 42, 43, 44, 45 és 46 elemek alkotnak, amelyek a szövedéknek a viselővel érintkező vagy első 50 felületén vannak egymással összekötve. Mindegyik szálszerű elemnek van egy alaprésze, például az 51 alaprész, amely az 52 síkban helyezkedik el. Mindegyik alaprésznek van egy oldalfalrésze, például az 53 oldalfalrészek, azok mindegyik szegélyéhez erősítve. Az oldalfalrészek általában a szövedék 55 második felülete irányába nyúlnak ki. A szálszerű elemek egymást keresztező oldalfalrészei egymáshoz kapcsolódva közvetítenek a szövedék első és második felülete között, és lényegileg egymással párhuzamosan az 55 második felület 56 síkjában végződnek.

Egy kiváltképpen előnyös kiviteli alakban az 51 alaprész magában foglalja az 58 felületi aberrációk mikroszkópos mintáját, általánosságban a 4 463 045 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertetésével megegyezően. Az 58 felületi aberrációk mikroszkópos mintája lényegileg nem fénylő látható felületet biztosít, ha a szövedéket ráeső fénysugarak érik.

Egy kiváltképpen előnyös kiviteli alakban az egymással kapcsolódó 53 oldalfalrészek lényegileg egymással párhuzamosan végződnek az 55 második felület 56 síkjában, s így a szövedék 55 második felületében a 49 nyílásokat képezik. Az 59 kapilláris-hálószerkezet, amit az egymáshoz kapcsolódó oldalfalrészek képeznek, biztosítja a folyadék szabad áramlását a szövedék első vagy a viselővel érintkező 50 felületéből közvetlenül a szövedék 55 második felületébe, anélkül, hogy a folyadékot oldalra kieresztené a szomszédos kapillárishálók között.

Ha a technika állása szerinti 40 műanyag szövedéket fedőlapként használjuk egy abszorbens cikkben, akkor általában felületaktív anyaggal kezelve a fedőlapot, azt hidrofillé tesszük. Az 51 alaprészek és az 53 oldalfalrészek kitett felületeit felületaktív anyaggal kezeljük, s így mindegyiket lényegileg hidrofillé tesszük, ezzel csökkentve annak a lehetőségét, hogy a testfolyadékok lefolynak a fedőlapról, ahelyett, hogy átfolynának a fedőlapon, és az abszorbens magban felszívódnának. A felületaktív anyagok alkalmazására megfelelő módszereket ismertet a 4 950 254 és 5 009 563 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

A felületaktív anyaggal kezelt, technika állása szerinti folyadékáteresztő 40 műanyag szövedék hatásos működése ellenére fedőlap-alkalmazásokban, eldobható abszorbens cikkekhez, így egészségügyi betétekhez, ennek a speciális fedőlapnak vannak bizonyos hátrányai. így például, ha a fedőlap egész kitett felületét kezeljük a felületaktív anyaggal, akkor ez nagyon hidrofil felület lesz, amely a viselő bőrével érintkezve előidézheti, hogy a fedőlap a viselő bőréhez ragad. Ezáltal a felhasználó részére meleg, fülledt és/vagy ragadós érzést okozhat, amit egyes felhasználók nemkívánatosnak tekintenek.

A 4. ábra nagyított, részben szegmentált, térbeli ábrázolása a találmány szerinti háromdimenziós, szálszerű folyadékáteresztő, formázott fólia 80 műanyag szövedéknek. A folyadékáteresztő 80 műanyag szövedék geometriai konfigurációja általánosságban hasonló a

3. ábrán látható technika állása szerinti 40 műanyag szövedékéhez, és általánosságban egyezik a 4 342 314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertetésével. Más, megfelelő formázott fóliákat ismertet a 3 929 135,4 324 246, 4 463 045 és 5 006 394 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A 80 szövedék előnyösen hőre lágyuló fóliából készül. A 80 műanyag szövedékként használható megfelelő anyagok - nem korlátozó értelemben - a poliolefinek, így a polietilének, beleértve a lineáris kis sűrűségű polietiléneket, a kis sűrűségű polietiléneket, az ultra kis sűrűségű polietiléneket, a nagy sűrűségű polietiléneket és polipropiléneket; a metallocén katalizátoralapú polimerek; a nejlon (poliamid); cellulóz-észterek; poli(metilmetakrilátok); polisztirol; poli(vinil-kloridok); poliészterek; poliuretánok, kompatibilis polimerek; biológiailag lebontható polimerek; és keverékek, laminátok

HU 222 769 Bl és/vagy ezek kombinációi. Az ilyen anyagokból készített fóliák képlékenyítve lehetnek a szakterületen ismert adalékokkal. A kívánt fizikai tulajdonságok elérése céljából más adalékok is bevihetők. A folyadékáteresztő műanyag 80 szövedék számos nyílással van ellátva, például a 81 nyílásokkal, amelyeket az egymást keresztező (átszelő) elemek, például a 91, 92, 93, 94 és 95 elemek alkotnak, ezek a szövedéknek az első vagy a viselővel érintkező 90 első felületén vannak egymással összekötve. Mindegyik szálszerű elemnek van egy alaprésze, amely a 102 síkban helyezkedik el. Mindegyik alaprésznek van egy oldalfalrésze, például a 83 átmeneti részek, annak mindegyik szegélyéhez (pereméhez) erősítve. Az oldalfalrészek vagy 83 átmeneti részek általában a szövedék 85 második felülete irányában nyúlnak ki. A szálszerű elemek egymást keresztező oldalfalrészei egymáshoz kapcsolódva közvetítenek a szövedék első és második felülete között, és lényegileg egymással párhuzamosan a 85 második felület 106 síkjában végződnek.

Egy kiváltképpen előnyös kiviteli alakban az oldalfal- vagy 83 átmeneti részek lényegileg egymással párhuzamosan a 85 második felület 106 síkjában végződnek, s így a szövedék 85 második felületében a 89 nyílásokat alkotják. Az egymáshoz kapcsolódó oldalfalvagy 83 átmeneti részek által képezett 99 kapillárishálószerkezet lehetővé teszi a folyadék szabad továbbítását a szövedék első vagy a viselővel érintkező 90 első felületétől közvetlenül a szövedék 85 második felületéhez anélkül, hogy a folyadékokat oldalra kieresztené a szomszédos kapillárishálók között.

Egy kiváltképpen előnyös kiviteli alakban a 80 szövedéknek az első vagy a viselővel érintkező 90 első felülete viszonylag nem hidrofil, összehasonlítva a viszonylag hidrofil oldalfal- vagy 83 átmeneti részekkel. A hidrofilitás (nedvesedőképesség) használható paramétere az illeszkedési szög, amit egy folyadékcsepp (gázfolyadék érintkező felület) alkot a szilárd felülettel (gázszilárd). A 7. ábrán látható, hogy egy 110 folyadékcsepp a 112 szilárd felületre helyezve, a szilárd felülettel általában a Θ illeszkedési szöget zárja be. Ahogy a szilárd felület nedvesedőképessége a folyadék által növekszik, a Θ illeszkedési szög csökken. Ahogy a szilárd felület nedvesedőképessége a folyadék által csökken, a Θ illeszkedési szög nő. A folyadék és a szilárd felület közötti illeszkedési szög a szakirodalomból ismert eljárásokkal meghatározható.

Az illeszkedési szög függ a felület egyenetlenségeitől (kémiai és fizikai, így érdesség), szennyeződéstől, a szilárd felület kémiai/fizikai kezelésétől, valamint a folyadéknak és ennek szennyeződésének a jellegétől. A szilárd felület felületi energiája ugyancsak befolyásolja az illeszkedési szöget. Ahogy csökken a szilárd felület felületi energiája, úgy nő az illeszkedési szög. Ahogy a szilárd felület felületi energiája nő, úgy csökken az illeszkedési szög.

Az energia, ami szükséges ahhoz, hogy egy folyadékot egy szilárd felülettől (például fóliától vagy száltól) elválasszon, az alábbi egyenlettel fejezhető ki:

Wa=y(l+cos©), az egyenletben:

Wa= az adhéziós munka joule/cm²-ben (erg/cm²-ben) mérve;

γ= a folyadék felületi feszültsége newton/cm-ben (din/cm-ben) mérve; és ©= a folyadék és a szilárd felület közötti illeszkedési szög, fokokban mérve.

Egy adott folyadékkal az adhéziós munka a folyadék és a szilárd felület illeszkedési szögének koszinuszával növekszik (akkor érve el a maximumot, amikor az illeszkedési szög zéró).

Míg a 80 szövedék első vagy a viselővel érintkező 90 első felületének viszonylag kicsi a felületi energiája és viszonylag kicsi az adhéziós munkája egy adott folyadékra, például vízre, addig a 80 szövedék oldalfal- vagy 83 átmeneti részeinek előnyösen viszonylag nagy a felületi energiája és viszonylag nagy az adhéziós munkája egy adott folyadékra. Referenciafolyadékként minden esetben, korlátozás nélkül vizet használunk. Ezzel ellentétben, az adhéziós munka fogalmát tekintve a vízre vonatkoztatva, ez könnyen alkalmazható más folyadékokra, így vérre, mensesre és vizeletre. Mivel a 80 műanyag szövedék oldalfal- 83 átmeneti részeinek viszonylag nagy a felületi energiája a 90 első felületéhez hasonlítva, az oldalfal- 83 átmeneti részek jobban nedvesíthetők, mint a 90 első felület.

A 80 szövedék 85 második felületének előnyösen nagyobb a felületi energiája, és vízre nagyobb az adhéziós munkája, mint az 90 első felületnek. A 85 második felület felületi energiája és adhéziós munkája vízre ugyanaz lehet, mint az oldalfal- 83 átmeneti részeké. Egy előnyös kiviteli alakban a 85 második felület felületi energiája és adhéziós munkája vízre viszonylag nagyobb, mint az oldalfal- 83 átmeneti részé.

Az, hogy egy szövedéknek felületi energiagradiense van, azt jelenti, hogy viszonylag kicsi a felületi energia ott, ahol érintkezik a viselő bőrével, vagyis a 90 első felületen, és viszonylag nagy a felületi energiarész ott, ahol nem érintkezik a viselő bőrével, vagyis az oldalfalon vagy 83 átmeneti részeken. A 80 szövedék képes arra, hogy továbbítson egy folyadékcseppet a szövedéknek abból a részéből, amely viszonylag kisebb felületi energiával rendelkezik, a szövedéknek abba a részébe, amely viszonylag nagyobb felületi energiával bír. A folyadékcsepp mozgását az illeszkedési szög különbsége idézi elő, ami a kisebb felületi energiájú rész és a nagyobb felületi energiájú rész között fennáll, s ennek eredménye kiegyensúlyozatlanság a szilárd-folyadék érintkezési síkon ható felületi feszültség erejében. A felületi energiagradiens fokozza a találmány szerinti 80 szövedék folyadéktovábbító tulajdonságait, és igen alkalmassá teszi azt fedőlapként való felhasználásra egy abszorbens cikkben, így az 1. ábra szerinti 20 abszorbens cikk 22 fedőlapjaként.

Azonkívül, hogy fokozódnak a folyadéktovábbító tulajdonságok, mivel a 80 szövedéknek a viselő bőrével érintkező része viszonylag kisebb felületi energiával rendelkezik, az adhézió a bőr és a szövedék között csökken, mert csökken a kapilláriserő, amit a szövedék első felülete és a viselő bőre között elhelyezkedő, ab6

HU 222 769 ΒΙ szorbeálódó testfolyadékok hoznak létre. Ha csökken az adhézió a viselő bőre és a szövedék között, a ragadósság érzete vagy benyomása - amely a műanyag fedőlap tapadásával kapcsolatos - csökken.

Csökken az újranedvesedés lehetősége is, ha a fedőlap a fentiekben ismertetett energiagradienssel rendelkezik. Ha a folyadék megkísérli újra nedvesíteni a fedőlapot vagy kinyomódik a betétből, vagyis kinyomódik az abszorbens magból a fedőlap első felülete felé, ennek a fedőlap első felülete ellenáll, amelynek viszonylag kis felületi energiája van és visszataszítja a folyadékot, ha az megkísérel kijutni a betétből a fedőlap nyílásain keresztül.

A folyadék továbbá gyorsabban képes bejutni a fedőlapba a fedőlap felületi energiagradiensének hajtóereje következtében. A folyadék a „Z” irányban halad a fedőlap második felülete felé a felületi energiagradiens útján, a viszonylag kis felületi energiájú első felületből a fedőlap viszonylag nagy felületi energiájú oldalfalrészeihez, és az abszorbens mag felé.

A 80 szövedék 90 első felületének adhéziós munkája vízre előnyösen körülbelül 0 joule/cm²-körülbelül 0,000015 joule/cm² tartományú, előnyösebben körülbelül 0 joule/cm²-körülbelül 0,00001 joule/cm² tartományú, és a legelőnyösebben körülbelül 0 joule/cm²-körülbelül 0,0000075 joule/cm² tartományú. A 80 szövedék oldalfal- 83 átmeneti részeinek adhéziós munkája vízre előnyösen körülbelül 0 joule/cm²-körülbelül 0,00001 joule/cm² tartományú, előnyösebben körülbelül 0,0000025 joule/cm²-körülbelül 0,000015 joule/cm² tartományú, és a legelőnyösebben körülbelül 0,000005 joule/cm²-körülbelül 0,000015 joule/cm² tartományú. A 80 szövedék 85 második felületének adhéziós munkája vízre előnyösen körülbelül 0 joule/cm²-körülbelül 0,000015 joule/cm² tartományú, előnyösebben körülbelül 0,0000025 joule/cm²-körülbelül 0,000015 joule/cm² tartományú és a legelőnyösebben körülbelül 0,000005 joule/cm²-körülbelül 0,0000150 joule/cm² tartományú.

A szövedék első felületének és átmeneti részének az adhéziós munkája között vízre fennálló különbség előnyösen körülbelül 0,0000005 joule/cm²-körülbelül 0,0000145 joule/cm² tartományú, előnyösebben körülbelül 0,0000025 joule/cm² tartományú, előnyösebben körülbelül 0,0000025 joule/cm²-körülbelül 0,0000145 joule/cm² tartományú, és a legelőnyösebben körülbelül 0,000005 joule/cm²-körülbelül 0,0000145 joule/cm² tartományú.

A felületi energiagradiens előnyösen folytonos, ahogy a szövedék 90 első felületéből terjed a szövedék oldalfal- 83 átmeneti részébe és azon keresztül. Más módon, a felületi energiagradiens lehet nem összefüggő vagy fokozatos, amint a szövedék 90 első felületéből terjed a szövedék oldalfal- 83 átmeneti részébe és azon keresztül.

A találmány szerinti 80 szövedék előállítása céljából - amelynek felületi energiagradiense van - egy polietilénlapot extrudálunk egy hengerre, ahol vákuummal perforált (nyílásokkal ellátott) formázott fóliává alakítjuk, majd koronakisüléses kezelésnek vetjük alá, általánosságban a 4 351 784, 4 456 570 és 4 535 020 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertetése szerint. A polietilén kívánt esetben egy felületaktív anyagot tartalmazhat a gyantába keverve. Ezután egy viszonylag kis felületi energiájú bevonatot viszünk fel a perforált, formázott fólia első felületére, és előnyösen hőkezelésnek vetjük alá. Egy megfelelő bevonat egy tapadásgátló szilikonbevonat a Dow Corning of Midland, Michigan cégtől, a Syl-Off7677 (90%)/7048 (10% térhálósitó). A tapadásgátló szilikonbevonat felületi energiája a perforált formázott fólia első felületén kisebb, mint a polietilén átmeneti részeinek felületi energiája, amelyeket koronakisüléses kezelésnek vethetünk alá.

Megfelelő felületaktív anyagok például az etoxilezett észterek, így a Pegosperse® 200-ML, a Glyco Chemical, Inc. of Greenwich, Connecticut cég gyártmánya, glükózamidok, etilén-oxid és propilén-oxid hármas tömbkopolimerje, így a Pluronic® P103, a BASF gyártmánya, és szilikon és etilénglikol kopolimerei, így a DC 190, a Dow Corning of Midland, Michigan cég terméke.

Az 5. ábra keresztmetszeti ábrázolás, világosabban szemlélteti a 98 szilikonbevonat elrendeződését a 4. ábra szerinti formázott fólia első felületén.

Alternatív módon, egy 80 szövedék koronakisüléses és szilikonos kezelésnek alávetett oldalfal- 83 átmeneti részei mártással (merítéssel) be lehetnek vonva egy nedvesítőszerrel, s így az oldalfal- 83 átmeneti részeknek viszonylag nagyobb felületi energiája van, mint a szövedék koronakisüléses és szilikonkezelésnek alávetett első felületének.

Egy másik előnyös eljárás egy adott esetben felületaktív anyaggal bekevert polietilén fóliaszalag átalakítására perforált formázott filmmé, abból áll, hogy nagynyomású folyadéksugarat (vizet vagy hasonlót) irányítunk a fólia egyik felületére, miközben előnyösen vákuumot alkalmazunk a fólia ellenkező oldalán. Ezeket az eljárásokat részletesebben ismerteti a 4 609 518, 4 629 643, 4 637 819, 4 681 793, 4 695 422, 4 778 644, 4 839 216 és 4 846 821 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A perforált formázott fóliát ezután koronakisüléses kezelésnek vetjük alá. Ezután felvihetjük a tapadásgátló szilikonréteget bevonással vagy nyomtatással a perforált formázott fólia első felületére, és a bevonatot előnyösen hőkezelésnek vetjük alá. A perforált formázott fólia átmeneti részét bemártással bevonhatjuk egy nedvesítőszerrel, s így az oldalfal83 átmeneti részek viszonylag nagyobb felületi energiával rendelkeznek, mint a szövedék koronakisüléses és szilikonkezelésnek alávetett első felülete. A szilikonnal kezelt első felület felületi energiája kisebb, mint az átmeneti részek felületi energiája.

A 6. ábra egy másik eljárást szemléltet felületi energiagradienssel rendelkező formázott fólia előállítására, mivel a találmányban többrétegű fóliát is használhatunk a fentiekben ismertetett formázóműveletben. A fólia első rétege, amely a szövedék 90 első felületét alkotja, egy első anyagból készül, míg a fólia 101 második rétege, amely a szövedék második felületét képezi, egy

HU 222 769 Β1 második anyagból készül. A második anyag csövessége és felületi energiája előnyösen nagyobb, mint az első anyagé. A perforálási művelet alatt először a fólia első rétege hasad be, mivel a fólia második rétege jobban nyúlik, így képezi a szövedék alsó részét. A kész szövedék első felülete így az első anyagból áll, míg a kész szövedék átmeneti és alsó részei az első anyag hasadása után szabadon álló második anyagból állnak. A kész szövedék így felületi energiagradienssel rendelkezik az első felülettől az átmeneti részig és a második felületig, az első, az átmeneti és/vagy a második felületnek az adalékokkal vagy bevonásokkal való kezelésének adalékos műveletei nélkül. Az itt említett első és második réteget egymástól egy vagy több közbülső réteg választhatja el egy három vagy több réteget tartalmazó többrétegű fóliában, amelyek adott esetben hozzájárulnak a fólia felületi energiagradienséhez, mivel közbülső felületienergia-jellemzőkkel rendelkeznek.

A 8. ábrára hivatkozva, ezen a találmány szerinti 120 egészségügyi betét egy másik előnyös kiviteli alakja látható. A 120 egészségügyi betétet a 8. ábrán első vagy a viselővel érintkező 120 felülete felől szemléljük. A 120 egészségügyi betét magában foglalja a folyadékáteresztő 122 fedőlapot, a 122 fedőlaphoz kapcsolódó folyadék-átnemeresztő hátlapot (az ábrán nem látható), a 122 fedőlap és a hátlap között elhelyezkedő abszorbens magot (nem látható) és a 122 fedőlap és az abszorbens mag között elhelyezkedő gyűjtőréteget (nem látható).

A 122 fedőlapnak több régiója és/vagy zónája van. A 122 fedőlap előnyösen magában foglalja a 132 első, centrális régiót, a 132 első régió mellett lévő és azzal határos 134 második régiót és a 134 második régióval szomszédos és azzal határos 136 harmadik régiót. A 122 fedőlap első felülete a 132 első, centrális régióban előnyösen viszonylag nagyobb felületi energiával rendelkezik, mint a fedőlap első felülete a szomszédos 134 második régióban. Hasonlóképpen, a 122 fedőlap első felülete a 134 második régióban viszonylag nagyobb felületi energiával rendelkezik, mint a fedőlap első felülete a szomszédos, 136 harmadik régióban, így a 122 fedőlapon lerakodott folyadék a 136 harmadik régióból a 134 második régió felé, és a 134 második régióból a 132 első régió felé áramlik. így a folyadék áramlása a 136 harmadik régióból a 122 fedőlap 132 első régiójába irányul, s ez segít megakadályozni, hogy folyadék szivárogjon ki az egészségügyi betét 140 kerületénél.

Mivel a 122 fedőlap első vagy a viselővel érintkező felületének felületi energiagradiense van az egyik régióból a másikba, ami lehet különálló (nem összefüggő) vagy folytonos, a 122 fedőlapnak előnyösen lesz egy további felületi energiagradiense is a 122 fedőlap első felülete és a 122 fedőlap oldalfal- vagy átmeneti részei között. A 134 oldalfalrészek felületi energiája a fedőlap megfelelő régióiban nagyobb lesz, mint a viselővel érintkező felület felületi energiája a 122 fedőlap első, második és harmadik régióiban. így a fedőlap is elősegíti a folyadék továbbítását a fZ irányban, mint a

4. ábrán látható 80 szövedék fedőlapja.

Bizonyos esetekben célszerű lehet, hogy felületi energiagradiens legyen a 122 fedőlap első felületén, ami a folyadékot az első régióból a második régióba, és a második régióból a harmadik régióba kényszeríti. Ebben a kivitelezésben a 122 fedőlap első felületének a 132 első régióban viszonylag kisebb felületi energiája van, mint a 122 fedőlap első felületének a 134 második régióban. Hasonlóképpen, a 122 fedőlap első felületének a 134 második régióban viszonylag kisebb felületi energiája van, mint a 122 fedőlap első felületének a szomszédos, 136 régióban. így a 122 fedőlapra lerakodott folyadék a 132 első régióból a 134 második régió felé, és a 134 második régióból a 136 harmadik régió felé kényszerül haladni. Ez a típusú felületi energiagradiens célszerű lehet olyankor, amikor megpróbáljuk teljesen kihasználni a fedőlap alatt lévő abszorbens mag abszorbens kapacitását, azzal, hogy a testfolyadékokat hagyjuk szétteqedni a fedőlap első felületén keresztül, s így a folyadékok közvetlenebb utat találnak az alul lévő abszorbens mag kerületi részeihez.

Amint az a 8. ábrán látható, a 132, 134 és 136 régiók vagy zónák általában ovális alakúak. A régiók azonban számos különböző alakban és nagyságban tehernek kialakítva, így lehetnek téglalap, ellipszis, óraüveg, kutyacsont, aszimmetrikus, háromszög és kör alakúak stb.

A 9. ábrára hivatkozva, ezen a 180 egészségügyi betét látható, 180a első felülete felől. A 180 egészségügyi betét hasonló alkotóelemekkel vagy komponensekkel rendelkezik, mint az 1. és 2. ábra szerinti 20 egészségügyi betét, így a 182 folyadékáteresztő fedőlappal, a 182 fedőlaphoz kapcsolódó, folyadék-átnemeresztő hátlappal, a 182 fedőlap és a hátlap között elhelyezkedő abszorbens maggal, és a 182 fedőlap és az abszorbens mag között elhelyezkedő második fedőlappal vagy gyűjtőréteggel. A 180 egészségügyi betétnek 190 kerülete van, amit a 180 egészségügyi betét külső szegélyei határoznak meg, ahol a hosszirányú szegélyeket (vagy „oldalszegélyeket”) 191 számmal és a befejező szegélyeket (vagy „végeket”) 192 számmal jelöljük.

A 182 fedőlap több régiót foglal magában, ezek általában párhuzamosan nyúlnak el a 180 egészségügyi betét „1” hosszirányú tengelyével. A 182 fedőlap magában foglalja a 184 első vagy centrális régiót, amely az egészségügyi betét egyik végétől a másikig, a hosszirányú tengellyel párhuzamosan nyúlik el. A 184 első vagy centrális régió szomszédságában helyezkedik el a 185 és 186 második régió, ezek a 184 első régióval lényegileg párhuzamosak. A 185, illetve 186 második régiók mellett van a 187 és 188 harmadik régió. Az első régiónak előnyösen viszonylag kicsi a felületi energiája, a 185,186 második régiókéhoz hasonlítva. Hasonlóképpen, a 185, 186 második régiók viszonylag kis felületi energiával rendelkeznek a 187, 188 harmadik régiókéhoz hasonlítva.

Az is lehetséges, hogy az első régió viszonylag nagy felületi energiájú, a 185, 186 második régiókkal összehasonlítva. Hasonlóképpen a 185, 186 második régióknak lehet viszonylag nagy felületi energiája a 187, 188 harmadik régiókhoz hasonlítva.

HU 222 769 Β1

A 10. ábrára hivatkozva, ez a találmány szerinti 200 folyadékáteresztő szövedék egy másik kiviteli alakjának keresztmetszeti ábrázolása. A 200 folyadékáteresztő szövedék magában foglalja a folyadékáteresztő 202 szövés nélküli anyagot, amely a 203 polipropilénszálakból áll. Más megfelelő szálak a természetes szálak, így cellulóz, gyapot vagy rayon, vagy a szintetikus szálak, így a poliészter vagy polietilén, vagy a természetes és szintetikus szálak kombinációi.

A 202 szövés nélküli anyagnak előnyösen van a 205 első felülete és a 206 második felülete. A 205 első felületet a 206 második felülettől a 207 közbülső rész választja el. A 205 első felület előnyösen egy folyadék-átnemeresztő 210 bevonattal van ellátva. A 210 folyadék-átnemeresztő bevonat hőkezelhető szilikonból áll, ilyen például a Syl-Off 7677 (90%)/7048 (10% térhálósító) a Dow Corning of Midland, Michigan cég terméke. Más megfelelő bevonóanyagok - nem korlátozó értelemben - a fluorozott anyagok (például teflon) és a petrolátum. Számos 215 nyílás nyúlik a 210 bevonattól a 202 szövés nélküli anyag 206 második felületéig.

A 210 bevonatnak előnyösen viszonylag kis felületi energiája és viszonylag kis adhéziós munkája van, a szövés nélküli anyag szálaihoz hasonlítva, amelyek viszonylag nagy felületi energiával és viszonylag nagy adhéziós munkával rendelkeznek. így a bevonattal ellátott, szövés nélküli 200 folyadékáteresztő szövedék felületi energiagradienssel rendelkezik.

A 210 bevonat a szövés nélküli 200 folyadékáteresztő szövedék 205 első felületére a szakterületen ismert eljárásokkal, így filmnyomással (szitanyomással), mélynyomással, porlasztással (permetezéssel), bemártással bevonva stb. felvihető. A bevonattal ellátott szövés nélküli 200 folyadékáteresztő szövedék perforálható a szakterületen ismert eljárásokkal, így tűvel lyukasztva, vízzel összekuszálva (hydroentagling) stb.

A 210 bevonatot előnyösen akkor visszük fel a szövés nélküli anyag első felületére, miután a perforálási művelet befejeződött. De eljárhatunk úgy is, hogy a 210 bevonatot a perforálási művelet előtt visszük fel a szövés nélküli szövedék első felületére.

All. ábra a 10. ábra szerinti szövés nélküli anyag első felületén lévő 210 bevonat elrendeződésének világosabb, keresztmetszeti szemléltetése.

A 12-17. ábra formázott fóliák más típusait szemlélteti, amelyek alkalmasak a találmány szerinti felhasználásra. Ezeket a mikroperforált formázott fóliákat részletesebben a 4 629 643 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti.

A 12. ábra egy találmány szerinti 310 mikroperforált szövedék erősen kinagyított, egyszerűsített keresztmetszeti ábrázolása. Kívánt esetben ez egy szálakból szövött hordozóelemen lehet kialakítva. Ahelyett azonban, hogy szívást alkalmaznánk ahhoz, hogy a szövedéket tökéletesen illesszük a szövött szálakból álló hordozó felületéhez, előnyösen nagynyomású folyadéksugarat használunk erre a célra (részletesen a későbbiekben ismertetjük). A nagyobb hajtóerő miatt, amit a folyadéksugárral hozunk létre, a szövedéknek azok a részei, amelyek egybeesnek a szövött szálakból álló hordozó egymást metsző szálai által képezett hézagokkal, felszakadva mikronyílásokat képeznek, vagyis a 325 mikronyílásokat, azokon a pontokon, amelyek lényegileg egybeesnek mindegyik 320 felületi aberrációk maximális amplitúdójával.

Amint az a 12. ábrán látható, a 320 felületi aberrációk felszakadása ezeken a pontokon a 325 vulkán alakú nyílások képződését eredményezi, amelyek szélei körül a viszonylag vékony, szabálytalan alakú 326 szirmok vannak. Amint az a 12. ábráról ugyancsak megfigyelhető, a 326 szirmok legkülső szélei lényegileg vékony végződések, annak a megnyúlásnak a következtében, ami beáll közvetlenül az előtt, hogy a nagynyomású folyadéksugár a fóliát felszakítja. Amint az a 12. ábra tanulmányozásából kitűnik, a teljes vastagság (caliper), vagyis a 310 „planáris” szövedék 340 legfelső síkja és 350 legalsó síkja közötti távolság kicsit nagyobb, mint a technika állása szerinti „planáris” szövedékek teljes vastagsága (caliper), a húzás és vékonyodás következtében, ami minden egyes felületi aberráció falának a végén bekövetkezik, közvetlenül a szakadás előtt.

A 325 mikronyílás tényleges nagysága kevésbé fontos, mint puszta létezése. A mikronyílás elsődleges előnye a felületi aberráción az, hogy csökkenti a felületi aberráció teljes ellenállását a nyomás és nyíróerő iránt, és lerontja azt a képességét, hogy úgy reagáljon, mint egy osztatlan, megerősített egység. Ez jobb tapintási tulajdonságokat (textilszerűbb) biztosít, ami igen kívánatos olyan abszorbens cikkekben való felhasználásra, amelyek az emberi test kiváltképpen érzékeny részeivel érintkeznek.

A 13. ábra erősen nagyított, egyszerűsített ábrázolás, amely a 300 felület által alátámasztott találmány szerinti 310 mikroperforált szövedék és a megfigyelő ujjbőrén lévő ízlelőszemölcsök 360 redőinek a reagálását mutatja, ha a megfigyelő 350 ujja a mikroperforált 320 felületi aberrációk felületén keresztül oldalra mozog. Meg kell jegyezni, hogy az összelapulás teljes mértéke, vagyis a fizikai távolság a 340 legfelső sík és a 350 legalsó sík között, noha kezdetben valamivel nagyobb, mint a technika állása szerinti nem perforált „planáris” szövedéké, olyan mértékig csökken, hogy kisebb, mint a technika állása szerinti szövedéké hasonló terhelésnél. Ez valószínűleg abból adódik, hogy a 320 felületi aberrációk osztatlan (ép) falvégeit elimináltuk. A 325 mikronyílásoknak a jelenléte miatt mindegyik 320 felületi aberráció közepén nagyban csökken minden egyes 320 felületi aberráció általános ellenállása az összelapulás iránt. Továbbá, a 325 mikronyílások széle körül kialakult szirmok szabálytalan jellege és a 326 elvékonyodott szirmok hajlékony jellege miatt a megfigyelő bőrének 360 ízlelőszemölcs-redői nem hajlanak el annyira, mint a technika állása szerinti szövedéknél. Úgy véljük, hogy az említett faktorok mind hozzájárulnak ahhoz a megfigyeléshez, hogy a mikroperforált polimer „planáris” 310 szövedék tapintása lényegesen puhább és selymesebb, mint a technika állása szerinti szövedékeké.

A 14. ábra egy találmány szerinti „planáris” mikroperforált szövedék, így a 12. és 13. ábrán látható 310 szö9

HU 222 769 Bl vedék egy szegmensének erősen nagyított távlati ábrázolása.

A találmány szerinti 310 mikroperforált „planáris” szövedékek kívánt esetben természetesen „makroszkóposán habosíthatók”, s így háromdimenziós polimer szövedéket képeznek. Makroszkóposán habosított szövedékek például azok, amelyeket a fent említett 4 342 314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás általánosságban ismertetett. A makroszkópos habosítást úgy végezzük, hogy a mikroperforált 320 felületi aberrációk úgy legyenek elrendezve, hogy a 325 mikronyílások képezzék a makroszkóposán habosított 315 szövedéknek a bőnél érintkező felületét, amint az a 15. ábrán látható. A szövedék makroszkópos habosításából származó rugalmasság még hozzájárul a 310 „planáris” szövedék 320 mikroperforált felületi aberrációitól származó rugalmassághoz.

A 315 szövedék 317 makroszkópos nyílásai bármilyen kívánt speciális alakúak és méretűek lehetnek, egy kialakuló szerkezetet képezve, ahogy azt általánosságban a 4 395 215 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertette. A fenti szabadalmi leírás ismertetései kiváltképpen hasznosak makroszkópos habosítás esetében, kívánt esetben makroszkópos perforálás nélkül. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy az igen finom perforációs mintájú háromdimenziós szerkezetben legalább egy lemez (lamella) elegendő legyen ahhoz, hogy a 317 makroszkópos nyílás alját alátámassza, anélkül, hogy a makroszkópos, habosítási eljárás alatt annak makroszkópos felszakítását lehetővé tenné.

Egy másik, makroszkóposán habosított, találmány szerinti 318 szövedéket szemléltet erős nagyításban a 16. ábra. A 16. ábrán látható szövedék általánosságban hasonló a 15. ábra szerintihez, azzal az eltéréssel, hogy a 317 nyílások alsó falai vannak felszakítva, s így a 319 makroszkópos nyílásokat képezik. Ezt végezhetjük a 4 342 314 számú fent említett szabadalmi leírásban ismertetett típusú formázószerkezetet használva.

A 15. és 16. ábra ellenkező irányban elrendezett mikroüregeket/mikronyílásokat szemléltet, mint ahogy a makroüregek/makronyílások vannak elrendezve, ezek az ábrázolások azonban csak szemléltető, nem korlátozó jellegűek. Vagyis, más relatív elrendezések is számításba vehetők, így azok, amelyeknél a mikroüregek/mikronyílások ugyanabban az irányban vannak elrendezve, mint a makroüregek/makronyílások.

A 17. ábra a 16. ábra szerinti egyik makroszkópos szerkezet keresztmetszeti ábrázolása, világosabban szemléltetve a 390 folyadék-átnemeresztő bevonat jelenlétét a szerkezet felső felületén. Amint azt a 17. ábra szemlélteti, bizonyos körülmények között a bevonat legalább részben elzárhat (eltömhet) legalább néhány 325 mikronyílást (amint az a 391 helyen látható). Ez ahhoz vezet, hogy a szövedék felső felületének a felületi energiája tovább csökken, az átmeneti falrészhez hasonlítva, amelynek mikronyílásai nincsenek elzárva. Ezenkívül, a formázott fólia legfelső részén lévő mikronyílások részleges vagy teljes eltömődése a bevonattal tovább csökkenti annak lehetőségét, hogy folyadék marad a mikronyílásokon belül, s így a viselő által tapasztalt száraz érzés fokozódik.

A 15. és 16. ábrán látható mikroperforált, makroszkóposán habosított és/vagy perforált formázott fólia előállításához használható eljárások jellegét illető specifikusabb részleteket ismertet a 4 609 518 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A 12-17. ábrán látható mikroperforált formázott fóliák előállítását követően, a formázott fólia megkapja a találmány szerinti felületi energiagradiens tulajdonságokat oly módon, ahogy azt a 3. és 4. ábrával kapcsolatban leírtuk, és a fóliák ezután beépíthetők a 8. és 9. ábrán látható abszorbens cikkekbe. A találmány szerinti felületi energiagradiens tulajdonságok kiváltképpen arra használhatók, hogy leküzdjük a folyadékok hajlamát arra, hogy összegyűljenek a formázott fóliákban lévő mikroszerkezetekben és ezek körül (lásd: 15-17. ábra). Ez olyan szövedékeket eredményez, amelyek tökéletesített textilszerű tulajdonságokkal rendelkeznek anélkül, hogy a fogyasztó által megkívánt száraz érzést feláldoznánk.

A fenti formázási eljárások mellett a találmány szerinti felületi energiagradiensek alkalmazhatók olyan fóliaszerkezetekhez is, amelyeket más mechanikai műveleteknek vetettünk alá, így kreppelésnek, nyújtásnak/aktiválásnak, hengerléssel bordás (rovátkolt) hengerekkel vagy más módon. Ezek a mechanikai műveletek végezhetők a fent ismertetett eljárások helyett vagy a fenti eljárások mellett, például az ilyen eljárások előtt vagy után.

A 24 abszorbens mag bármely abszorbens eszköz lehet, amely képes arra, hogy a folyadékokat (például mensest és/vagy vizeletet) felszívja és visszatartsa. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a 24 abszorbens magnak van egy 24a test felőli felülete, egy 24b ruházat felé néző felülete, oldalszegélyei és végződései. A 24 abszorbens mag igen különböző méretben és alakban elkészíthető (így lehet téglalap alakú, ovális, homokóra vagy kutyacsont alakú, aszimmetrikus stb.), és számos különböző folyadékfelszívó anyagból, amit általában használnak egészségügyi betétekben és más abszorbens cikkekben, így facellulózból, amire általában mint légnemezre („airfelt”) hivatkoznak. Más megfelelő abszorbens anyagok például a kreppelt cellulózvatta, olvadékból fújt polimerek, így a koform, kémiailag merevített, módosított vagy térhálósított cellulózszálak, szintetikus szálak, így hullámosított poliészterszálak, tőzegmoha; szövedékek, beleértve a szövedékborításokat és szövedéklaminátumokat; abszorbens habok, abszorbens szivacsok, szuperabszorbens polimerek, abszorbens gélesítő anyagok; vagy bármely ezekkel egyenértékű anyag, ilyen anyagok kombinációja vagy ilyen anyagok keverékei. Az abszorbens mag alakja és felépítése változhat, például az abszorbens magnak lehetnek változó vastagságú zónái (például úgy profilírozva, hogy a közepén vastagabb legyen), hidrofil gradiensei, szuperabszorbens gradiensei vagy kisebb sűrűségű vagy kisebb átlagos négyzetméter-tömegű gyűjtőzónái; vagy magában foglalhat egy vagy több réteget vagy szerkezetet. Az abszorbens mag teljes abszorpciós kapacitásának azonban kompatíbilisnak kell lenni az abszorbens cikk tervezett terhelésével és szándékolt felhasználásával. Továbbá, az abszorbens mag mérete és abszorbens kapacitása változhat, hogy al10

HU 222 769 Bl kalmazkodjék a különböző felhasználásokhoz, mint amilyenek az inkontinenciabetétek, nadrágbélések, normál betétek vagy az éjszakai egészségügyi betétek.

A találmányban abszorbens magként használható abszorbens szerkezeteket ismertet a 4 950 264, 4 610 678 és 4 834 735 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás és a 0 198 683 számú, nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentés.

A 24 abszorbens magnak egy előnyös kiviteli alakjában olyan felületi energiagradiense van, amely hasonló a 22 fedőlap felületi energiagradienséhez. Az abszorbens magnak a test felé néző 24a felületének és a 24 abszorbens magnak közvetlenül a test felé néző 24a felület mellett lévő részének viszonylag kis felületi energiája van a ruházat felé néző 24b felületéhez hasonlítva, amely viszonylag nagy felületi energiával rendelkezik. Lényeges megjegyezni, hogy a 24 abszorbens magban van ugyan felületi energiagradiens, de az abszorbens magnak a viselővel érintkező 24a test felé néző felülete előnyösen nagyobb felületi energiával rendelkezik, mint a 25 gyűjtőréteg ruházat felé néző 25b felülete. Ez az összefüggés azért előnyös, mert a folyadék lehúzódhat vagy lekényszerülhet a gyűjtőrétegből az abszorbens magba. Ha az abszorbens mag test felé néző 24a felületének a felületi energiája kisebb lenne, mint a gyűjtőréteg ruházat felé néző 25b felületéé, akkor a 25 gyűjtőrétegben lévő folyadékot az abszorbens mag visszanyomná, s így az abszorbens mag haszontalanná válna.

A 23 hátlap és a 22 fedőlap a 24 abszorbens mag ruházat felé néző felülete, illetve a test felé néző felülete mellett foglal helyet, és előnyösen ehhez és egymáshoz kapcsolódnak (az ábrákon nem látható), a szakterületen jól ismert rögzítőeszközökkel. így például a 23 hátlap és/vagy a 22 fedőlap az abszorbens maghoz vagy egymáshoz erősíthető egy egyenletes, folytonos ragasztóréteggel, egy mintás ragasztóréteggel vagy különálló ragasztóvonalak, spirálok vagy foltok bármely elrendezésével. A ragasztókat, amelyek megfelelőnek bizonyultak, a Η. B. Fuller Company of St. Paul, Minnesota gyártja HL-1258 vagy H-2031 megjelöléssel. A rögzítőeszközök előnyösen egy ragasztószál nyitott mintájú hálószerkezetéből állnak, ilyeneket a 4 573 986 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertetett. A szálak nyitott mintájú hálószerkezetéből álló rögzítőeszköz például tartalmaz több ragasztószálfonalat spirál mintába tekerve, mint ahogy azt a 3 911 173, 4 785 996 és 4 842 666 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett berendezés és eljárás szemlélteti. A rögzítőeszközök azonban magukban foglalhatnak hőkötéseket, nyomással képezett kötéseket, ultrahangkötéseket, dinamikus mechanikai kötéseket vagy bármely más megfelelő rögzítőeszközt, vagy ezeknek a szakterületen ismert kombinációit.

A 23 hátlap folyadékokra (például mensesre és/vagy vizeletre) át nem eresztő, és előnyösen vékony műanyag fóliából készül, de más flexibilis, folyadék-átnemeresztő anyagok is használhatók. A leírásban a „flexibilis” kifejezés olyan anyagokra vonatkozik, amelyek hajlékonyak, és könnyen illeszkednek az emberi test általános formájához és körvonalaihoz. A 23 hátlap megakadályozza, hogy az abszorbens mag által felszívott és megtartott váladékok az egészségügyi betéttel érintkező cikkeket, így nadrágokat, pizsamákat és egyéb fehérneműket átnedvesítsék. A 23 hátlap magában foglalhat szövött és szövés nélküli anyagokat, polimer fóliákat, így polietilén vagy polipropilén hőre lágyuló fóliákat vagy összetett anyagokat, így fóliával bevont szövés nélküli anyagokat. A polietilénfóliából álló hátlap előnyösen körülbelül 0,012 mm (0,5 mil)-körülbelül 0,051 mm (2,0 mii) vastag. Megfelelő polietilénfóliákat gyárt például a Clopay Corporation of Cincinnati, Ohio cég, P18-0401 megjelöléssel; és az Ethyl Corporation, Visqueen Division, of Térré Haute, Indiana cég, XP-39385 megjelöléssel. A hátlap előnyösen domborított és/vagy matt kidolgozású, hogy szövedékszerfibb megjelenésű legyen. A 23 hátlap lehetővé teszi, hogy a gőzök a 24 abszorbens magból távozzanak (vagyis lélegzik), miközben megakadályozza, hogy a váladékok a 23 hátlapon átjussanak.

Használat közben a 20 egészségügyi betét az erre a célra jól ismert bármely segédeszközzel vagy rögzítőeszközzel (az ábrákon nem látható) a helyén tartható. Az egészségügyi betétet a használó előnyösen a fehérneműjébe vagy nadrágjába helyezi, és egy rögzítőeszközzel, így egy tapadóeszközzel odaerősíti. A tapadóeszköz arra szolgál, hogy az egészségügyi betétet a nadrág lépésrészéhez erősítse. Ezért a 23 hátlap 23b ruházat felé néző vagy külső felületének egy része vagy az egész ragasztóanyaggal van bevonva. Ilyen esetben ragasztóanyagként használható a szakterületen erre a célra használt bármely tapadó- vagy ragasztóanyag, amelyek közül előnyösek a nyomásra tapadó anyagok. Megfelelő ragasztóanyagok a Centuiy A-305 IV, amit a Century Adhesives Corporation of Columbus, Ohio cég gyárt; és az Instant Lock 34-2823, a National Starch and Chemical Company of Bridgewater, N. J. cég terméke. Megfelelő tapadórögzítőket ismertet a 4 917 697 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás is. Mielőtt az egészségügyi betét használatba kerül, a nyomásra tapadó ragasztót általában a 37 eltávolítható tapadásgátló réteg fedi, hogy a ragasztót a kiszáradástól megvédje, vagy hogy használat előtt más felülethez ragadjon, mint a nadrág lépésrészéhez. Megfelelő tapadásgátlókat ismertet a fenti 4 917 697 számú szabadalmi leírás is. A kereskedelemben kapható, ilyen célokra általánosan használt bármely tapadásgátló borítás használható ezekre a célokra. Nem korlátozó jellegű példái a tapadásgátló borításoknak a BL3OMG-A Silox El/O és a BL3OMG-A Silox 4P/O, mindkettő az Akrosil Corporation of Menasha, WI cég gyártmánya. A találmány szerinti 20 egészségügyi betétet úgy használjuk, hogy a tapadásgátló borítást eltávolítjuk, majd az egészségügyi betétet a nadrágba helyezzük úgy, hogy a ragasztóanyag a nadrággal érintkezzék. A ragasztó az egészségügyi betétet a használat alatt a helyén tartja a nadrágban.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjában az egészségügyi betérnek van két 34 szárnya, amelyek az abszorbens mag oldalszegélyei mellett helyezkednek el, és attól oldalra nyúlnak ki. A 34 szárnyak olyan konfigurációjúak, hogy a viselő nadrágjának a szélei fölött áthajt11

HU 222 769 Β1 hatók a lépésrészben, s így a szárnyak a viselő nadrágjának szegélyei és a viselő combjai között helyezkednek el. A szárnyak legalább két célt szolgálnak. Először, a szárnyak segítenek megakadályozni, hogy a viselő teste és nadrágja menstruációs vérrel szennyeződjék, előnyösen kettős falú gátat képezve a nadrág szegélyei mentén. Másodszor, a szárnyak előnyösen el vannak látva rögzítőeszközökkel a ruházat felőli oldalukon, s így a szárnyak alul visszahajthatók a nadrág alá, és a nadrág ruházat felőli oldalához erősíthetők. Ily módon a szárnyak arra szolgálnak, hogy az egészségügyi betétet a nadrágban megfelelő helyen tartsák. A szárnyak különböző anyagokból kialakíthatók, így a fedőlaphoz vagy a hátlaphoz hasonló anyagokból, más kelméből, vagy ilyen anyagok kombinációjából. A szárnyak lehetnek továbbá külön elemekként az egészségügyi betét főrészéhez erősítve, vagy a fedőlap vagy a hátlap (vagyis az általuk képezett egység) nyúlványát alkothatják. A találmány szerinti egészségügyi betétekkel való használatra megfelelő vagy adaptálható egészségügyibetét-számyakat ismertet a 4 687 478, 4 589 876 és 4 608 047 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

A találmány szerinti abszorbens cikk egy előnyös kiviteli alakjában a 25 gyűjtőréteg(ek) helyezkedhetnek el a 22 fedőlap és a 24 abszorbens mag között. A 25 gyűjtőrétegnek több funkciója van, így javítja a váladékok felszívódását az abszorbens magra és magba. Annak, hogy miért fontos a váladékok felszívódása, több oka van, beleértve azt, hogy biztosítja a váladékok egyenletesebb eloszlatását az abszorbens magon keresztül, és lehetővé teszi, hogy a 20 egészségügyi betétet viszonylag vékonyra készítsük. [A felszívódás, amire itt hivatkozunk, magában foglalja a folyadékok továbbítását egy, két vagy valamennyi irányba (vagyis az x-y síkban és a z irányban)]. A gyűjtőréteg több különböző anyagból állhat, így szintetikus szálak, például poliészter-, polipropilén- vagy polietilénszálak szövés nélküli vagy szövött szövedékeiből; természetes szálakból, így gyapotból vagy cellulózból; ilyen szálak keverékeiből; vagy bármilyen, ezekkel egyenértékű anyagokból vagy az anyagok kombinációiból. Egészségügyi betéteket gyűjtőréteggel és fedőlappal részletesebben ismertet például a 4 950 264 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. Egy előnyös kiviteli alakban a gyűjtőréteg össze lehet erősítve a fedőlappal bármely szokásos eszközzel, amit szövedékek összeerősítésére használnak, a legelőnyösebben olvasztással összehegesztve, ahogy azt részletesebben a fenti szabadalmi bejelentés ismerteti.

Egy előnyös kiviteli alakjában a 25 gyűjtőréteg a 22 fedőlapéhoz és/vagy a 24 abszorbens magéhoz hasonló felületi energiagradienssel rendelkezik. Egy előnyös kivitelezésnél a 25 gyűjtőréteg első vagy a viselő felé néző 25a felületének előnyösen viszonylag kicsi a felületi energiája az abszorbens maggal érintkező 25b felületéhez képest. A 25 gyűjtőréteg 25a első felületének a felületi energiája előnyösen nagyobb, mint a 22 fedőlap második felületének a felületi energiája. A gyűjtőréteg 25b második felületének a felületi energiája viszonylag kicsi a 24 abszorbens mag 24a test felé néző felületének felületi energiájához hasonlítva.

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Folyadékáteresztő szövedék, amelynek van egy első felülete (90) és egy második felülete (85), továbbá nyílások (81) sokaságával rendelkezik, az első és második felület (90, 85) egy átmeneti résszel (83) van egymástól elválasztva, amelyet a nyílások (81) oldalfalai határoznak meg, és a szövedék első felülete (90) bevonattal van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szövedék első felületének (90) a felületi energiája kisebb, mint az átmeneti rész (83) felületi energiája.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékáteresztő szövedék, azzal jellemezve, hogy nyílásokkal (81) rendelkező formázott fólia.
3. 3. A 2. igénypont szerinti folyadékáteresztő szövedék, azzal jellemezve, hogy mikronyílásokkal rendelkező formázott fólia.
4. 4. A 3. igénypont szerinti folyadékáteresztő szövedék, azzal jellemezve, hogy különálló, vulkán alakú felületi aberrációkat foglal magában, és a felületi aberrációk mindegyikének legalább egy mikronyílása van.
5. 5. A 4. igénypont szerinti folyadékáteresztő szövedék, azzal jellemezve, hogy a mikronyílásokkal rendelkező, formázott fólia számos mikronyílást foglal magában, és a mikronyílások legalább egy részét a bevonat legalább részben elzárja.
6. 6. A 2-5. igénypontok bármelyike szerinti folyadékáteresztő szövedék, azzal jellemezve, hogy a nyílásokkal (81) rendelkező, formázott fólia többrétegű fólia, amelynek van egy első rétege (90) és egy második rétege (85), a második réteg (85) csövessége nagyobb, mint az első rétegé (90), és a második réteg (85) felületi energiája nagyobb, mint az első rétegé (90).
7. 7. Az 1. igénypont szerinti folyadékáteresztő szövedék, azzal jellemezve, hogy első felülete (90) folyadékot át nem eresztő bevonattal van ellátva, és nyílások (81) sokaságával rendelkezik, amelyek a bevonattól a szövedék második felületéig (85) terjedve a szövedéket folyadékáteresztővé teszik, és a bevonat felületi energiája kisebb, mint az átmeneti részé (83), az átmeneti rész (83) felületi energiája előnyösen kisebb, mint a második felületé (85), és a szövedék első felülete (90) előnyösen több, különböző felületi energiával rendelkező zónát foglal magában.
8. 8. Abszorbens cikk, amely magában foglal egy fedőlapot (22), a fedőlaphoz (22) erősített hátlapot (23) és a fedőlap (22) és a hátlap (23) között elhelyezkedő abszorbens magot (24), tartalmaz továbbá előnyösen egy gyűjtőréteget (25) a fedőlap (22) és az abszorbens mag (24) között, az abszorbens cikknek van egy hosszirányú tengelye, a hosszirányra merőleges keresztirányú tengelye és a „Z” tengelye, amely mind a hosszirányú, mind a keresztirányú tengelyre merőleges, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (22) az 1. igénypont szerinti folyadékáteresztő szövedéket tartalmazza.
9. 9. A 8. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (22) nyílásokkal (81) ellátott, formázott fólia.
10. 10. A 8. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a fedőlap (22) bevonattal és nyílásokkal (81) ellátott, szövés nélküli szövedék.