HU222391B1

HU222391B1 - Kondenzációs rendszer

Info

Publication number: HU222391B1
Application number: HU9900470A
Authority: HU
Inventors: Mustafa Youssef
Original assignee: Asea Brown Boveri Ag.
Priority date: 1998-02-25
Filing date: 1999-02-24
Publication date: 2003-06-28
Also published as: EP0939288A1; HU9900470D0; HUP9900470A3; US6233941B1; HUP9900470A2

Abstract

Kondenzációs rendszer turbina fáradt gőzének kondenzációjához, amelyegy vagy több turbina-fáradtgőzcsonkon (21) keresztül egykondenzátorberendezéshez (25) van vezetve, és egy kondenzátor-hűtőközeghez szolgáló hűtőberendezés, ahol a kondenzátorberendezésnek(25) egy felületi kondenzátora (30) és egy keverőkondenzátora (35), ésa hűtőberendezésnek két külön hűtőközeg-vezetéke van. A felületikondenzátor (30) és a keverőkondenzátor (35) hűtőközegei külön vannakáramoltatva hűtőközeg-vezetékeken keresztül, és a felületi kondenzátor(30) és a ke- verőkondenzátor (35) egy közös kondenzátorházban vanelrendezve, vagy a felületi kondenzátor (30) és a keverő- kondenzátor(35) külön-külön kondenzátorházban van elrendezve. A keverőkondenzátor(35) kondenzátorházában áramlásvezető lemezek (14) vannak elhelyezve,amelyek a turbinától közvetlenül áramló új fáradt gőzt egy konden-zátumgyűjtő edény (31) fölé terelő módon vannak kiképezve és afáradtgőz-áram a keverőkondenzátor (35) konden- zátumáramával részbenellenirányban, részben keresztirányban van áramoltatva. ŕ

Description

Műszaki terület

A találmány tárgya fáradt gőz kondenzálására szolgáló rendszer egy kondenzálóberendezéssel és egy hűtőberendezéssel, ahol a kondenzálóberendezésben két különböző kondenzációs elv van kombinálva, és a hűtőberendezésben két hűtéstípus, egy keringtető hűtés és/vagy egy keringtető-átfolyásos rendszerű hűtés van a kondenzálóberendezéssel összekötve.

A technika állása

A kondenzálóberendezések több típusa ismert, mint például a vízhűtéses felületi kondenzátorok és a keverő- vagy befecskendezőkondenzátorok.

A vízhűtéses felületi kondenzátorok számos, hűtővízzel átfolyatott hűtőcsővel rendelkeznek, amelyekben a vizet nagy vízkamrákon vezetik keresztül, és amelyekben a turbinán keresztülvezetett fáradt gőz lecsapódik. Ennél a típusnál azonban a hűtőcsövek és a vízkamrák előállítása költséges.

A felületi kondenzátorokat manapság átfolyásos rendszerű hűtéssel vagy keringtetőhűtéssel, például nedvesvagy szárazhűtőtoronnyal építik. Átfolyásos rendszerű hűtés esetében a természetes vizet nyitott kapcsolatban a kondenzátorok hűtővizeként használják. Ezt a fajta hűtést olyan helyeken használják, ahol az ilyen friss víz elegendő mennyiségben áll rendelkezésre elfogadható költségért. Közben azonban figyelembe kell venni a környezeti hatásokat is, mint például a folyó víz melegítését. Az átfolyásos rendszerű hűtés csak az olyan kondenzátorok esetében alkalmazható, mint például a felületi kondenzátorok, amelyeknél a hűtőközeg nem kerül közvetlen kapcsolatba a turbinagőzzel.

Ha nincs elegendő mennyiségű friss víz vagy környezetvédelmi okokból nincs megfelelő hűtőeszköz, akkor különböző keringtető kapcsolásokat alkalmaznak a hűtőközeg vlsszahűtésével. A keringtető kapcsolásban a hűtőközeg átáramlik a kondenzátorberendezésben, amelyben a turbinagőz kondenzációja által felmelegszik, majd a visszahűtés céljából egy hűtőtoronyba áramlik, és végül a kondenzátorba folyik vissza. A hűtőtornyok között megkülönböztethetünk nedveshűtőtornyokat és szárazhűtőtomyokat; az elsőnél a hűtőközeget egy nyitott és levegős rendszerben, a másodiknál egy zárt, a levegő elől elzárt rendszerben hűtik. A nedveshűtőtomyok a víz és levegő közötti kedvező hőátadás következtében teljesítőképesek, és az átadott hő a vízáramlás kb. 1-2%-os elpárologtatását eredményezi. Ismert azonban az a hátrányuk, hogy az elpárologtatás következtében ködfelhőt, jégesőt és árnyékot okoznak, amelyeket lakó- és mezőgazdasági körzetekben egyre kevésbé fogadnak el. Ezen túl az elpárolgott vizet friss vízzel kell pótolni. A szárazhűtőtomyoknak az az előnyük, hogy nem okoznak ilyen ködfelhőket, de a nedveshűtőtomyokkal szemben kevésbé hatékonyak és a hűtőtoronyban pótlólagos és költséges hűtőfelületet igényelnek.

A mindennapi gyakorlatban alkalmazott hűtőtornyokként ismertek a nedves-száraz hűtőtornyok, vagyis hibrid hűtőtornyok, mint amelyeket például a DE 24 52 123 számú szabadalmi leírásban és a The Chemical Engineer 1992. október 29-i számában, a „Cutting the fog” c. cikkében leírtak. Ezek elsősorban azokat a környezetvédelmi követelményeket és a vízveszteség csökkentésének követelményeit teljesítik, hogy a ködfelhőket, a jégesőt és a ködfelhők által okozott árnyékokat kerüljék ki. Ehhez a felületi kondenzátor hűtővizét két körben hűtik, egy száraz-hűtőtoronyrészben és egy nedves-hűtőtoronyrészben. A szárazhűtéskor a hűtővizet bordázott hűtővízcsöveken vezetik keresztül, ahol a száraz-hűtőtoronyrész levegője konvektív hőátvitellel melegszik fel. A nedveshűtéskor a levegő a levegő és víz közvetlen kapcsolata által melegszik fel. A víz elpárologtatása által növekszik a légnedvesség és vízzel telített levegő keletkezik. Ez a telített levegő elkeveredik a száraz-hűtőtoronyrész meleg szárazlevegőjével, úgyhogy nedves légáramlat adódik, de nem keletkezik több ködfelhő. Ahhoz, hogy a nedves levegő nedvességét praktikus értékre csökkentsük, a szárazhűtésben a hő körülbelül 20%-át kell leadni. A hibrid hűtőtornyokban mindkét hűtőeljárás előnyét egyesíteni lehet, mégpedig a nedveseljárás nagy hőteljesítményét és a szárazeljárás ködmentességét. A hibridizáció fokát ráadásul az időjárástól függően a hűtővíz száraz és nedves része közötti áteresztővel lehet variálni a levegőkeverék végső nedvességének optimalizálása céljából.

A Heller-rendszemek is nevezett kondenzációs rendszer van leírva az L. Heller és L. Forgo által írt „Erőművek légkondicionálásának üzemi tapasztalatai és további fejlesztési eredményei a Heller-rendszerrel” c., az Energietechnik 1963. december 13. számában vagy a „Grosse Kraftwerke” Springer Verlag 1968. évében megjelent harmadik kötetében közzétett cikkében. Eszerint a turbinagőzt egy keverőkondenzátorban a saját kondenzátummal kondenzálják, ahol a kondenzátum egy részét a víz-gőz körhöz és a maradék részt egy hűtővízkörön keresztül a szárazhűtőtoronyhoz vezetik. A keverőkondenzátorok egyik előnye a felületi kondenzátorokkal szemben, hogy a kondenzáció nagy, akár teljes mértékű lehet, ami által a kondenzátomyomás csökken, és a turbina teljesítménye nő. Továbbá ez a kondenzátortípus előnyösebben állítható elő, mivel nincs szükség a kondenzátorban és a vízkamrákban a költséges csővezetékekre. Végül pedig a szárazhűtőtoronyban nem keletkeznek vízveszteségek sem. Ennek a rendszernek azonban megvan az a hátránya, hogy szükség van a szárazhűtőtoronyban egy költséges fűtőfelületre. Ez a felület pedig az azonos teljesítményű, felületi kondenzátorral és nedveshűtőtoronnyal rendelkező rendszerrel összehasonlítva nagyobb, mivel itt a levegő felé történő hőátadás rosszabb.

A találmány leírása

A találmány feladata olyan kondenzációs rendszer létrehozása, amelynek az előállítása az említett rendszerek előnyeinek megtartása mellett olcsóbb, és ugyanakkor a kondenzátomyomás csökkentésével a turbina teljesítményét is növeli.

Ezt a feladatot kondenzációs rendszer oldja meg, turbina fáradt gőzének kondenzációjához, amely egy vagy több turbina-fáradtgőzcsonkon keresztül egy kondenzátorberendezéshez van vezetve, és egy kondenzátor-hűtőközeghez szolgáló hűtőberendezés, ahol a kondenzátorberendezésnek egy felületi kondenzátora és egy keverő2

HU 222 391 Bl kondenzátora, és a hűtőberendezésnek két külön hűtőközeg-vezetéke van, és a felületi kondenzátor és a keverőkondenzátor hűtőközegei külön vannak áramoltatva hűtőközeg-vezetékeken keresztül, és a felületi kondenzátor és a keverőkondenzátor egy közös kondenzátorházban van elrendezve, vagy a felületi kondenzátor és a keverőkondenzátor külön-külön kondenzátorházban van elrendezve. A keverőkondenzátor kondenzátorházában áramlásvezető lemezek vannak elhelyezve, amelyek a turbinától közvetlenül áramló új fáradt gőzt egy kondenzátumgyűjtő edény fölé terelő módon vannak kiképezve, és a gőzáram a keverőkondenzátor kondenzátumáramával ellenirányban és keresztirányban van áramoltatva.

A találmány első kiviteli alakjában a berendezés mindkét kondenzátora egyetlen közös házban van elrendezve, amelyben a kondenzáció mindkét fajtája megtalálható, mégpedig a hűtőcsövek felületén történő és a saját, szétpermetezett kondenzátummal történő.

A találmány második kivitelei alakjában a két kondenzátor egy-egy külön, saját házban van elrendezve. A gőzt itt egy közös turbina-elgőzölögtetőcsonkon keresztül vezetjük a felületi kondenzátor és a keverőkondenzátor házaiba.

A kondenzátorberendezés két külön körben keringtető vezetékek útján van egy nedves-száraz vagy hibrid hűtőtoronnyal összekötve, ahol a felületi kondenzátor hűtővize a nedves részben elpárologtatás útján, és a keverőkondenzátor kondenzátuma a hibrid hűtőtorony száraz részében konvektíven van visszahűtve.

Ennek a kondenzációs rendszernek a fő előnye az, hogy egy keverőkondenzátort mint a kondenzátorberendezés részét egy felületi kondenzátorral együtt alkalmazzuk, nem pedig csak egy felületi kondenzátort magában. Ebben a rendszerben kihasználjuk azt a lehetőséget, hogy a hibrid hűtőtorony száraz részéhez, amelynél a levegő hűtőközege nem alkalmazható, egy keverőkondenzátort építsünk be. Ebből következően anyagot és gyártási költségeket lehet megtakarítani. Egy felületi kondenzátor összköltségeit nagyrészt a csövezés, a csövek és a vízkamrák támasztólemezei határozzák meg. A találmány szerinti berendezésben a keverőkondenzátor alkalmazásával a futófelület, a támasztólemezek és a vízkamrák például 50%-ban csökkenthetők, ami által a kondenzátorberendezés összköltségeinek kb. 35%-a megtakarítható. A berendezés összköltségei tovább csökkenthetők, amennyiben a keverőkondenzátor volumenét azonos teljesítmény mellett csökkentjük. Ez akkor lehetséges, ha a keverőkondenzátorban a kondenzátumot nem cseppként permetezzük szét, hanem nagyon vékony és turbulens vízfilmként osztjuk el. Az ilyen, filmen történő hőátvitel a cseppszerű hőátvitel többszörösét éri el, úgyhogy ugyanaz a teljesítmény érhető el egy kisebb térben. Végül pedig a keverőkondenzátor alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy a keverőkondenzátor-részben a hőmérséklet-különbség nulla értékű. A hőmérséklet-különbség csökkentése ugyanakkor a kondenzátomyomás csökkentését is előidézi, ami által a turbina teljesítménynövelése érhető el.

A hibrid hűtőtornyok olyan környezeti hatásai, mint például a ködfelhők kiküszöbölése, a találmány szerinti kondenzációs rendszerben is teljesülnek. Teljesül továbbá az is, hogy a tiszta nedveshűtőtomyokkal összehasonlítva kevesebb friss pótlólagos hűtővíz szükséges, mivel a nedveseljárásban a teljes kondenzátorberendezés hűtővizének csak egy része van hűtve.

Ebben a rendszerben nem lehetséges az áteresztés a nedves és a száraz hűtőkör között a hűtőtorony-kilépésnél a légnedvesség szabályozására. Ez a szabályozás azonban nem is szükséges, mivel a szárazhűtés hőárama max. 50% lehet, és a kilépő légkeverék nedvessége minden üzemi terhelés mellett és minden évszakban messze áll a telített tartománytól.

Az ábrák rövid leírása

1. ábra: Egy kondenzációs rendszer egy kondenzátorberendezéssel két kombinált kondenzátortípussal egyetlen házban elrendezve és egy hibrid hűtőberendezéssel összekötve,

2. ábra: Egy kondenzációs rendszer oldalnézete és felülnézete egy külön házban elrendezett felületi kondenzátorral és egy keverőkondenzátorral,

3. ábra: Egy kombinált kondenzátorberendezés nézete és oldalnézete egy légtelenítőkondenzátorral és belső légtelenítőkkel a hűtőkondenzátum és a pótlólagos víz részére.

A találmány kivitelezése

Az 1. ábrán egy 20 alacsony nyomású turbina fáradt gőze kondenzációjának rendszere látható. Ennek van egy 25 kondenzátorberendezése, amelyben két kondenzátor, vagyis egy 30 felületi kondenzátor egy 35 keverőkondenzátorral kombinálva egy közös házban egy közös 31 kondenzátumgyűjtő edénnyel van elrendezve. A 20 alacsony nyomású turbina gőze egy 21 fáradtgőzcsonkon keresztül áramlik a 25 kondenzátorberendezés házába. Ott a 30 felületi kondenzátorban lecsapódik azokon a hűtőcsöveken, amelyek 1 csőkötegekben vannak összefogva, valamint a 35 keverőkondenzátorban szétpermetezett kondenzátumban.

A gőz egy része az áramlási utakon a nyílirányok szerint áramlik az 1 csőkötegekbe, és egy másik része egy 14 áramlásvezető lemez körül áramlik a 35 keverőkondenzátorba. A 14 áramlásvezető lemez azt eredményezi, hogy a gőz a 35 keverőkondenzátor 2 permetezőfüvókáinak tartományában összességében alulról felfelé áramlik úgy, hogy a kondenzátum permetesőjéhez képest részben ellenáramú és részben keresztáramú áramlás valósul meg. A gőzáram elterelésével egyrészt ideális esetben a kondenzátum ellenáramlását hozzuk létre, másrészt viszont egy olyan nyomásveszteséget okozunk, amelyet minimalizálni kell. Ahhoz, hogy a keverőkondenzátorban az áramlási viszonyokat a nyomásveszteség egyidejű minimalizálásával optimalizálhassuk, az áramlást például egy vagy több átlós vagy görbített lemezzel vezetjük.

Ezeknek a 14 áramlásvezető lemezeknek különösen az a funkciójuk, hogy a 35 keverőkondenzátorban a kondenzátumok légtelenítését optimalizálják. Ennek az ellenáramlásnak a hatására a leesés közben folyamatosan csökken a leeső kondenzátum oxigén- és egyéb gáztartalma. Közben el kell kerülni, hogy a 35 keverő3

HU 222 391 Bl kondenzátor magasabb oxigéntartalmú gőze a 31 kondenzátumgyűjtő edénnyel érintkezésbe kerüljön, mivel így az oxigén a 31 kondenzátumgyűjtő edénybe kerülne, és növekedne a kondenzátum oxigéntartalma. Ezért a 14 áramlásvezető lemezek úgy vannak elrendezve, hogy a turbinából a 14 áramlás vezető lemezek felé áramló új fáradt gőz, amelynek alacsonyabb az oxigéntartalma, közvetlenül a 31 kondenzátumgyűjtő edény felé van levezetve, és a 31 kondenzátumgyűjtő edényben levő kondenzátumfelületen az új fáradt gőzből egy párna alakul ki. Az alacsonyabb oxigéntartalmú gőz a kondenzátumgyűjtő edény fölül ezután felfelé áramlik. Ahhoz, hogy a 31 kondenzátumgyűjtő edény és a nagyobb oxigéntartalmú gőz között a keverőkondenzátorban minimalizáljuk az érintkezést, a 31 kondenzátumgyűjtő edény csak a 30 felületi kondenzátor fenékrészén van kialakítva, nem pedig a 35 keverőkondenzátor fenékrészén. A 14 áramlásvezető lemezek feladata továbbá, hogy a friss gőzáram a lehető legnagyobb távolságon folyjék a kondenzátumárammal szemben ellenáramban.

A 14 áramlásvezető lemezek alkalmazása a 31 kondenzátumgyűjtő edény feletti gőzpáma kialakítása és a 35 keverőkondenzátorban a kondenzátumáramlással szembeni ellenáramlás létrehozása céljából olyan kondenzátorokban is lehetséges, amelyeknek a 20 turbinából horizontális fáradtgőz-áramlásuk van. A 31 kondenzátumgyűjtő edény helyzete a 30 felületi kondenzátor és/vagy a 35 keverőkondenzátor alatt ebben az esetben optimalizálva van. A 30 felületi kondenzátor egy részének egy keverőkondenzátorral történő helyettesítésével feleslegessé válik az, hogy a házat az 1 csőkötegek támasztólapjaival meg kelljen támasztani. A kombinált 25 kondenzátorberendezés házának megtámasztása például csövekkel, horgonyokkal vagy lemezekkel történhet a támasztólemezek és a kondenzátorfal között.

A kombinált 25 kondenzátorberendezés 32, 33 megkerülővezetékekkel van egy 40 hibrid hűtőtoronnyal összekötve, amelyben a 25 kondenzátorberendezés hűtőközegét hűtjük vissza. A 30 felületi kondenzátor hűtővize nem ábrázolt vízkamrákon keresztüljut az 1 csőköteg csöveibe. A hűtőcsöveken történő átfolyás után egy vezetéken keresztül egy 5 keringtetőszivattyú segítségével a 40 hibrid hűtőtorony 42 nedves részébe kerül, ahol azt 44 permetezőfúvókák, betétek vagy 3 betétanyagok szétpermetezik. A hideg levegő a nyílirány szerint 43 légszűrőn és 3 betétanyagon keresztül áramlik, miközben a víz lehűl, egy gyűjtőedénybe áramlik és az 5 szivattyún keresztül a 30 felületi kondenzátorba visszaszivattyúzzuk.

A 35 keverőkondenzátomak több 2 permetezőfúvókája vagy permetezőszelepe van, amelyek a majdnem ivóvíz minőségű lehűtött kondenzátumot a gőztérbe permetezik. A 20 turbina gőze itt a hideg kondenzátummal közvetlen kapcsolatban kondenzálódik, miközben ebben a folyamatban szinte teljes mértékű kondenzáció érhető el. A szétpermetezett kondenzátum az újonnan képződött kondenzátummal a 31 kondenzátumgyűjtő edényben találkozik. Innen két vezeték vezet ki, az egyik egy 10 tápvízszivattyúhoz, amely a kondenzátum egy részét a víz-gőz folyamatban tovább vezeti, a másik pedig egy 6 keringtetőszivattyúhoz vezet, amely a maradék kondenzátumot egy zárt, légtelen köráramba vezeti. A 6 keringtetőszivattyún keresztül a 33 vezetéken át bordás 4 hőcserélő csöveken áramlik át, ahol konvektív módon hőt ad át a levegőnek, ami a nyílirány szerint 43 légszűrőkön át és 45 ventilátorok hatására vagy a csövek melletti természetes léghuzat által felfelé áramlik, és a nedveshűtés nedves levegőjével keveredik. A kondenzátum a 4 hőcserélő csöveken történő átáramlás után a 33 vezetéken át a 35 keverőkondenzátorba kerül vissza.

A hűtőtorony 42 nedves részében levő hűtőkörben vízveszteség keletkezik az elpárolgás következtében. A hűtendő áramlás kb. 1-2%-a megy veszendőbe. E vízmennyiség pótlása következtében növekszik a víz sótartalma. A friss pótlólagos víz nagyobb mennyiségű pótlásával és a sós víz elvezetésével egyrészt helyettesítjük az elpárolgott vizet, másrészt stabilizáljuk a sótartalmat a köráramlásban. A 40 hibrid hűtőtoronyban két 12, 13 vízvezeték van elrendezve, amelyek közül az egyik a friss víz bevezetésére, a másik pedig a sós víz elvezetésére szolgál. A 30 felületi kondenzátor hűtővizének körébe olyan mennyiségű friss pótlólagos vizet adunk, amely a nyílt áramlás hűtővízmennyiségének kb. 5%-a. Összehasonlításképpen a csak felületi kondenzátorral és nedveshűtőtomyos visszahűtéssel rendelkező kondenzátorberendezés szükséges pótlólagos vízmennyisége max. 5% összmennyiséget igényel. A találmány szerinti rendszerben ez a pótlólagos vízmennyiség a felületi és keverőkondenzátor kondenzációjának felosztásának megfelelően a felére csökken, mivel a kondenzációteljesítmény egy részét átveszi a keverőkondenzátor, és hűtőkondenzátuma egy zárt, közel veszteségmentes köráramban folyik.

A találmány egy további kivitelezési alakjában a

2. ábra szerint a kondenzációs rendszer kialakítása azonos az 1. ábra szerintivel, azzal a különbséggel, hogy a felületi kondenzátorrész és a keverőkondenzátor-rész el vannak különítve egymástól, ahol mindegyik saját házban van elrendezve. A 2. ábra ezt a kiviteli alakot egy hengeres alakú 30 felületi kondenzátor és egy 35 keverékkondenzátor példáján mutatja be, amelyek egy elgőzölögtető csonkon keresztül vannak a 20 turbinával összekapcsolva. Egy keverőkondenzátor helyett több keverőkondenzátor is elrendezhető, amint az a felülnézeten látható.

Az ábrákon a felületi és keverékkondenzátor kombinációjának csak két lehetséges kiviteli alakja látható. További elképzelhető elrendezések:

a) Az úgynevezett asztalelrendezésben a kondenzátorberendezés a turbina alatt van elrendezve, és a gőzáramlás a turbinától függőlegesen folyik, mint az 1. ábrán, és

- a keverőkondenzátor két részre van osztva, amelyek a felületi kondenzátor két oldalán vannak elrendezve, vagy

- a keverőkondenzátor nem a felületi kondenzátor mellett, hanem mögötte van elrendezve;

HU 222 391 Bl

b) az úgynevezett padlóelrendezésben (floor mounted) a turbina és a kondenzátorberendezés egy szinten van elrendezve, és a gózáramlás vízszintesen és a turbina mellett folyik vagy pedig a turbinatengely irányában, és

- a keverőkondenzátor a felületi kondenzátor mellett, vagy

- a felületi kondenzátor mögött van elrendezve.

Az egyik kiviteli alakban a találmány szerinti kombinált kondenzátorberendezés keverőkondenzátorrésze egy szárazhűtőtoronnyal és felületi kondenzátorrésze egy természetes vizű hűtővizes keringtetőhűtővel van összekötve.

Egy további kiviteli alakban a felületi kondenzátorrész egy elkülönített nedveshűtőtoronnyal és a keverőkondenzátor-rész egy elkülönített szárazhűtőtoronnyal van összekapcsolva. A két hűtőtorony használt levegőjét vezetékeken keresztül összevezetjük és összekeverjük, miáltal a nedvességet csökkentjük, és nem keletkeznek ködfelhők.

Ahhoz, hogy a kondenzátorberendezésben lehetőleg alacsony nyomást éljünk el, és a turbina teljesítményét növeljük, a kondenzátumot a lehetőség szerint meg kell szabadítani a nem kondenzálható gázoktól (levegőtől). Felületi kondenzátorokban, mint például az

1. ábra szerinti, ezt azzal érhetjük el, hogy a gőz-levegő keveréket 7 léghűtőkben minden egyes 1 csőköteg alacsony nyomású zónájában összegyűjtjük, és nem ábrázolt elszívócsöveken keresztül elszívjuk.

A keverőkondenzátor-részben a 3. ábra szerint a nem kondenzálható gázokat 36, 37, 17 szellőzőcsöveken keresztül egy 15 légtelenítőkondenzátoron keresztül távolítjuk el a kondenzátorházból. A 3. ábra szerinti kiviteli alaknál a 35 keverőkondenzátor egy 23 belső légtelenítővel is fel van szerelve. Ez a 35 keverőkondenzátorban egy olyanfajta kabinban van elrendezve, amelyet 24 egyenes válaszfalak és a 35 keverőkondenzátor házfala alakít ki, ahol is a hátsó válaszfalat egy szaggatott vonal jelzi. A 24 válaszfalak, amelyek hengeresen is kialakíthatók, a keverőkondenzátor tetejétől lefelé terjednek, de nem érnek egészen a tér aljáig, így a gőz alulról a térbe tud áramlani. A 23 légtelenítőnek 26 permetezőfúvókái vannak, amelyekből a hűtőkondenzátum egy részáramlása egy betéten vagy 34 berendezéseken keresztül szétpermeteződik. Egy további 28 légtelenítő az adalék vízhez, amelyet a gőz általi veszteségek kompenzálása céljából vezetünk a víz-gőz körfolyamatba, úgy van kialakítva, mint a 23 légtelenítő, válaszfalakkal egyfajta kabin formájában, és olyan permetezőfúvókákkal rendelkezik, amelyek a hűtőkondenzátumot egy betéten vagy 34 berendezéseken keresztül permetezik szét. Mindkét 23, 28 légtelenítőben a gőz alulról, ellenáramban áramlik a kondenzátumáramlásban. Egy másik variánsban a gőz a 24 válaszfalak felső tartományában levő nyíláson keresztül áramlik részben lefelé, és részben alulról felfelé, a kondenzátumáramlással azonos irányban és ellenirányban. Ebben az esetben a szellőztetés a két azonos és ellenáramlású oszlop között úgy van elrendezve, amint az az EP 0 461 515 számú szabadalmi leírásból ismert. Az adalék víz a 23 légtelenítőbe is bevezethető, úgyhogy csak egy légtelenítő van a keverőkondenzátor-térbe beépítve.

A 2. ábra szerinti, 25 kondenzátorberendezésben a 35 keverőkondenzátomak szintén van egy belső 23 légtelenítője. A 23 légtelenítő és az abban elrendezett permetező- 34 berendezés hengeresen van kialakítva. A légtelenítés a 3. ábrán bemutatotthoz hasonlóan történik. A 30 felületi kondenzátortól 47 gőzvezeték vezet a 23 légtelenítőhöz, amelyben a gőz a kondenzátumárammal szemben folyik. A lecsapódó kondenzátumot egy 46 összekötő vezetéken keresztül a 23 légtelenítőtől a felületi kondenzátor 31 kondenzátumgyűjtő edényéhez vezetjük. Példaképpen egy adalékvíz-légtelenítőt lehet a második keverőkondenzátor-térbe beépítem.

A 3. ábrán a 35 keverőkondenzátor és belső légtelenítőinek gőz-levegő keverékét a 15 légtelenítőkondenzátorhoz vezetjük. Ez a 35 keverőkondenzátorhoz van csatlakoztatva, de a házon belül is kialakítható. A gőzlevegő keverék több különböző 36,37,17 vezetéken keresztül a 15 légtelenítőkondenzátorba áramlik, mégpedig a 17 vezetéken keresztül a 28 adalékvíz-légtelenítőből, a 36 vezetéken keresztül a keverőkondenzátorból, valamint a 37 vezetéken keresztül a keverőkondenzátor 23 légtelenítőjéből. A gőz nagy része ott a 18 permetezőfúvókák által lecsapódik. A 18 permetezőfúvókákat közben egy 9 vezetéken keresztül a visszatérő kondenzátum táplálja a 33 szárazhűtés köráramából. A nem kondenzálható gázokat a 15 légtelenítőkondenzátorból egy 8 elszívócsövön keresztül elszívjuk. A kondenzátum vízszintjét a 15 légtelenítőkondenzátorban egy szifon tartja fenn, amely a 15 légtelenítőkondenzátorból a 35 keverőkondenzátorba vezet.

A két kondenzátorban képződött kondenzátum egy kondenzátumgyűjtő edénybe folyik le, ahonnan az részben a 6 keringtetőszivattyún keresztül a hűtőkörbe, és részben a 10 tápvízszivattyún keresztül a (nem ábrázolt) víz-gőz körfolyamatba kerül vissza. A 31 kondenzátumgyűjtő edénynek van egy 39 gátja, a 30 felületi kondenzátorból származó és a víz-gőz körfolyam 23 légtelenítőjének magas minőségű kondenzátumának, valamint a 35 keverőkondenzátor és a 28 adalékvíz-légtelenítő alacsony minőségű kondenzátumának szétválasztása céljából. A víz-gőz köráram kondenzátumának szintjét egy szokásos (nem ábrázolt) szabályozószeleppel szabályozzuk a 10 szivattyú után, valamint az átfolyási lehetőséggel a 35 keverőkondenzátor és a 28 adalékvíz-légtelenítő kondenzátuma között. A 35 keverőkondenzátor és a 30 felületi kondenzátor kondenzátuma között van egy átfolyási lehetőség a 23 légtelenítő, valamint a 39 gát felső tartományában levő nyílások útján, amelyek a kondenzátumot áteresztik.

Mint ismert, a keverőkondenzátorban a felületi kondenzátorhoz képest több szabad tér van. A találmány szerinti különleges kiviteli alak szerint a 35 keverőkondenzátomak a 2. ábra szerint egy belső 50 flashboxa van lapos vagy ívelt ütközőlemezzel. A gőz e lemez mentén áramlik, eloszlik a 35 keverőkondenzátorban, és a szétpermetezett kondenzátumban csapódik le, miközben a kondenzátum a 31 kondenzátumgyűjtő edénybe folyik le.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Kondenzációs rendszer turbina fáradt gőzének kondenzációjához, amely egy vagy több turbina-fáradtgőzcsonkon (21) keresztül egy kondenzátorberendezéshez (25) van vezetve, és egy kondenzátor-hűtőközeghez szolgáló hűtőberendezés, ahol a kondenzátorberendezésnek (25) egy felületi kondenzátora (30) és egy keverőkondenzátora (35), és a hűtőberendezésnek két külön hűtőközeg-vezetéke van, és a felületi kondenzátor (30) és a keverőkondenzátor (35) hűtőközegei külön vannak áramoltatva hűtőközeg-vezetékeken keresztül, és a felületi kondenzátor (30) és a keverőkondenzátor (35) egy közös kondenzátorházban van elrendezve, vagy a felületi kondenzátor (30) és a keverőkondenzátor (35) külön-külön kondenzátorházban van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a keverőkondenzátor (35) kondenzátorházában áramlásvezető lemezek (14) vannak elhelyezve, amelyek a turbinától közvetlenül áramló új fáradt gőzt egy kondenzátumgyűjtő edény (31) fölé terelő módon vannak kiképezve, és a fáradtgőz-áram a keverőkondenzátor (35) kondenzátumáramával részben ellenirányban, részben keresztirányban van áramoltatva.
2. Az 1. igénypont szerinti kondenzációs rendszer, azzal jellemezve, hogy a keverőkondenzátomak (35) egy légtelenítőkondenzátora (15) van, amely a keverőkondenzátorhoz (35) van hozzáépítve vagy a keverőkondenzátor-térbe van integrálva.
3. Az 1. igénypont szerinti kondenzációs rendszer, azzal jellemezve, hogy a keverőkondenzátomak (35) a kondenzátum légtelenítésére és a víz-gőz körfolyamat vízminőségének javítására szolgáló permetezőbetéttel vagy berendezésekkel (34) ellátott belső légtelenítője (23) van, és a gőzáramlás a kondenzátummal ellenáramban vagy azonos áramban van vezetve.
4. Az 1. igénypont szerinti kondenzációs rendszer, azzal jellemezve, hogy a keverőkondenzátomak (35) a víz-gőz körfolyamat adalék vizének légtelenítésére szolgáló betéttel vagy berendezésekkel (34) ellátott belső adalékvíz-légtelenítője (28) van, és a gőzáramlás a kondenzátummal ellenáramban vagy azonos áramban van vezetve.
5. Az 1. igénypont szerinti kondenzációs rendszer, azzal jellemezve, hogy a keverőkondenzátomak (35) ütközőlemezzel ellátott belső expanziós edénye (50) van.
6. Az 1. igénypont szerinti kondenzációs rendszer, azzal jellemezve, hogy a kondenzátorberendezés (25) természetes vizet átáramoltató felületi kondenzátorból (30) és szárazhűtőtoronnyal összekapcsolt keverőkondenzátorból (35) áll.