HU220370B

HU220370B - Szinergetikus fungicid hatóanyag-kombinációk

Info

Publication number: HU220370B
Application number: HU9502984A
Authority: HU
Inventors: Wilhelm Brandes; Stefan Dutzmann; Atsumi Kamochi; Bernd-Wieland Krüger; Karl-Heinz Kuck; Rolf Pontzen; Ikuya Saitoh; Thomas Seitz; Klaus Stenzel
Original assignee: Bayer Ag.
Priority date: 1994-10-17
Filing date: 1995-10-16
Publication date: 2002-01-28
Also published as: CN1212762C; HU9502984D0; ZA958711B; PL182712B1; DE59504892D1; EP0707792B1; PL310937A1; US20010016591A1; CN1313032A; US20030139454A1; US6207691B1; CN1102337C; ATE175839T1; CO4600726A1; TW322411B; US6767911B2; US6448291B2; AU3317395A; ES2129168T3; DE4437048A1

Description

A leírás terjedelme 12 oldal (ezen belül 1 lap ábra)

HU 220 370 Β1

A találmány új szinergetikus hatóanyag-kombinációkra vonatkozik, amelyek egyrészt az (1) képletű vegyületből, másrészről további ismert fungicid hatóanyagokból állnak, és kiválóan alkalmasak fítopatogén gombák elleni védelemre.

Már ismeretes, hogy az (1) képletű vegyület fungicid tulajdonságokkal rendelkezik (lásd EP A 339 418 számú szabadalmi leírást). Ezen vegyület hatásossága jó, azonban alacsony alkalmazási dózisoknál bizonyos esetekben kívánnivalót hagy maga után.

Ismert továbbá az is, hogy számos azolszármazék, aromás karbonsavszármazék, morfolinszármazék és egyéb heterociklusos vegyület alkalmazható gombák elleni védelemre [lásd K. H. Büchel: Pflanzenschutz und Schádlingsbekámpfung, 87., 136., 140., 141. és 146-153. oldal, Georg Thieme Verlag, Stuttgart (1977)]. Az illető anyagok hatása azonban alacsony alkalmazási dózisokban nem mindig kielégítő.

Azt tapasztaltuk, hogy az (1) képletű vegyületból, és (C) kinometionátból (6-metil-l,3-ditiolo[4,5-b]kinoxalin-2-on) vagy (D) ciprodinilből (4-ciklopropil-6-metil-N-fenil-2pirimidinamin) vagy (F) epoxikonazolból (l-{[3-(2-klór-fenil)-2-(4fluor-fenil)-oxiranil]metil} -1 Η-1,2,4-tiazol) vagy (G) fenpropidinből (l-{3-[4-(l,l-dimetil-etil)-fenil]-2-metil-propil} piperidin) vagy (H) fenpiklonilből (4-(2,3-diklór-fenil)-lH-pirrol3-karbonitril) vagy (I) flukvinkonazolból (3-(2,4-diklór-fenil)-6fluor-2-( 1 Η-1,2,4-triazol-1 -il)-4(3H)-kinazolinon) vagy (K) guazatinből (poliaminok és karbamonitril reakcióterméke, forgalmazza a Rhone-Poulenc) vagy (M) (E)-a-(metoxi-imino)-N-metil-2-fenoxi-benzacetamidból vagy (N) (E)-a-(metoxi-imino)-N-metil-2-(2,5-dimetilfenoxi-metil)-benzacetamidból vagy (O) {2-metil-l -[ {[1 -(4-metil-fenil)-etil]amino} karbonil]-propil]karbaminsav-(l-metil-etil)-észterből vagy (V) etirimolból (5-butil-2-(etil-amino)-6-metil4(lH)-pirimidinon) vagy (δ) manebből (l,2-etán-diil-bisz[karbamoditioáto](2-)-mangán) vagy (ε) metkonazolból (5-[(4-klór-fenil)-metil]-2,2-dimetil-1 -(1 Η-1,2,4-triazol-1 -il-metil)-ciklopentanol) vagy (XIII) ziramból ((T-4)-bisz(dimetil-ditiokarbamáto)S,S’)-cink) vagy (XX) fendioxinilból vagy (XXI) nátrium-hidroxi-metil-szulfinátból vagy (XXII) iminoktadén-triacetátból [di(8-guanidino-oktil)-amin-triacetát] álló új hatóanyag-kombinációk nagyon jó fungicid, egymást szinergetikusan kiegészítő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az (1) képletű hatóanyag az EP A 339 418 számú szabadalmi leírásból ismert. A találmány szerinti kombinációkban ezenkívül jelen lévő komponensek szintén ismertek.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk az (1) képletű hatóanyag mellett a (C)-(XXII) vegyületek közül egy hatóanyagot tartalmaznak. A keverékekben előnyös komponensek az (C)-(O) vegyületek. Ezenkívül a találmány szerinti kombinációk további fungicid hatású komponenseket is tartalmazhatnak.

A szinergetikus hatás különösen jelentős abban az esetben, ha a találmány szerinti hatóanyag-kombinációkban a hatóanyagok meghatározott tömegarányban vannak jelen. A hatóanyagok tömegarányát azonban a találmány szerinti kombinációkban viszonylag tág határok között változtathatjuk. Általában egy tömegrész (1) képletű hatóanyagra 0,01-50, előnyösen 0,25-20 tömegrész (C)-(XXII) vegyület esik.

tömegrész (1) képletű vegyületre közelebbről az alábbiakban megadott tömegrész esik a keverék másik komponenséből:

(C) 0,1 - 50, előnyösen 0,1 -20, (D) 0,1-50, előnyösen 0,25 -10, (F) 0,01-10, előnyösen 0,025-5, (G) 0,1-50, előnyösen 0,25-20, (H) 0,01 -10, előnyösen 0,025-5, (I) 0,01-20, előnyösen 0,025-20, (K) 0,01-20, előnyösen 0,025-20, (M) 0,01 -10, előnyösen 0,025-10, (N) 0,01 -10, előnyösen 0,025 -10, (O) 0,1-50, előnyösen 0,5-50, (δ) 0,1-50, előnyösen 0,25-20, (ε) 0,01 -10, előnyösen 0,025 -5, (XIII) 0,1-50, előnyösen 0,25-20, (XX) 0,1-50, előnyösen 0,25-10, (XXI) 0,1 -50, előnyösen 0,5-50, (XXII) 0,1-50, előnyösen 0,1-20.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk nagyon jó fungicid tulajdonságokkal rendelkeznek, és mindenekelőtt fítopatogén gombák, például Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycetes, Basidiomycetes, Deuteromycetes elleni küzdelemre alkalmazhatók.

A találmány szerinti hatóanyag-kompozíciók különösen alkalmasak a gabonabetegségek, például Erysiphe, Cochliobolus, Pyrenophora és Leptosphaeria leküzdésére, valamint zöldségek, a bor és a gyümölcsök gombásodása ellen, például Venturia ellen almán, Botrytis ellen babon és Phytophthora ellen paradicsomon.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat a növények jól elviselik a növénybetegségek elleni küzdelemre szükséges koncentrációkban, és ez lehetővé teszi a talaj fölötti növényrészek, a növény- és vetőmagvak és a talaj kezelését is.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációkat szokásos készítményekké, például oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, habokká, kenőcsökké, granulátumokká, aeroszolokká, polimer anyagok, vagy vetőmagvak külső burkába zárt mikrokapszulákká, valamint ULV-készítményékké alakíthatjuk.

HU 220 370 Bl

Ezeket a készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagot, illetve a hatóanyag-kombinációt hordozóanyaggal, tehát cseppfolyós oldószerrel, nyomás alatt álló cseppfolyós gázzal és/vagy szilárd hordozóanyaggal összekeverjük, adott esetben felületaktív szer, például emulgeálószer és/vagy diszpergálószer, és/vagy habképző szer alkalmazása mellett. Abban az esetben, ha vivőanyagként vizet alkalmazunk, társoldószerként szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként főleg a következők jönnek számításba: aromások, például xilol, toluol vagy alkil-naftalin; klórozott aromások vagy klórozott alifás szénhidrogének, például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy paraffin, így például ásványolaj-frakciók; alkoholok, például butanol vagy glikol, valamint ezek éterei vagy észterei; ketonok, például aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton, vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, például dimetil-formamid vagy dimetil-szulfoxid, valamint a víz. A cseppfolyósított gáz alakú vivőanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gáz alakúak, ilyenek például az aeroszol hajtógázok, mint a halogénezett szénhidrogének, valamint a bután, propán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagként számításba jönnek például a természetes kőzetlisztek, például kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatómaföldek, és a szintetikus kőzetlisztek, például a nagy diszperzitású kovasav, az alumínium-oxid és a szilikátok. Granulátumokhoz szilárd hordozóanyagként számításba jönnek például az őrölt és frakcionált természetes kőzetek, például kalcit, márvány, horzsakő, szepiolit, dolomit, valamint a szervetlen vagy szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, valamint a szerves anyagokból, mint például falisztből, kókuszhéjból, kukoricacsutkából vagy dohányszárból készült granulátumok. Emulgeáló- és/vagy habképző szerként nemionos és anionos emulgeátorokat, így például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxietilénj-zsíralkohol-étereket, így például alkil-aril-poliglikol-étert, alkil-szulfonátot, alkil-szulfátot, aril-szulfonátot, valamint fehérjehidrolizátumot alkalmazhatunk. Diszpergálószerként számításba jönnek például a ligninszulfit-lúgok és a metil-cellulóz.

A készítményekben ragasztószereket, például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus porított, szemcsés vagy latex formájú polimereket, például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)ot, valamint természetes foszfolipideket, például kefalint és lecitint, és szintetikus foszfolipideket is alkalmazhatunk. További adalékként ásványi vagy növényi olajokat is használhatunk.

Alkalmazhatunk továbbá színezőanyagokat, például szervetlen pigmenteket, így például a vas-oxidot, titán-oxidot, ferrociánkéket; és szerves színezékeket, például alizarin-, azo- és fémftalocianin-színezékeket, valamint nyomelemeket, például vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksókat is.

A készítmények általában 0,1-95 tömeg%, előnyösen 0,5-90 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk a találmány szerinti készítményekben egyéb ismert hatóanyagokkal, például fungicidekkel, inszekticidekkel, akaricidekkel és herbicidekkel, valamint trágyázószerekkel vagy növényi növekedésszabályozókkal alkotott keverékek formájában is lehetnek.

A hatóanyag-kombinációk mint olyanok továbbá készítményeik formájában, vagy az azokból készített alkalmazási formákban, például alkalmazásra kész oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, permetezőporok, oldható porok és granulátumok formájában alkalmazhatók. Az alkalmazás szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, spricceléssel, porozással, bekenéssel, száraz csávázással, nedves csávázással, vizes csávázással, iszapos csávázással vagy inkrusztrálással.

A növényi részek kezelése esetén a hatóanyag-koncentrációkat az alkalmazási formákban széles tartományban változtathatjuk. Ezek általában 1 és 0,0001 tömeg%, előnyösen 0,5 és 0,001 tömeg% között lehetnek.

A vetőmagkezelésre alkalmazott hatóanyag-menynyiségek 0,001-50 g, előnyösen 0,01-10 g között lehetnek 1 kg vetőmagra számítva.

A talaj kezelése esetén a hatóanyagot 0,00001 -0,1 tömeg%, előnyösen 0,0001-0,02 tömeg% koncentrációban kell a hatás helyére juttatni.

A találmány szerinti hatóanyag-kombinációk jó fungicid, egymást szinergetikusan kiegészítő hatását az alábbi példákkal szemléltetjük. Míg az egyes hatóanyagok gyenge fungicid hatást mutatnak, a kombinációkban olyan hatással rendelkeznek, amely az egyes hatások összegénél nagyobb.

Fungicidek esetén szinergetikus hatásról akkor beszélünk, ha a hatóanyag-kombinációk fungicid hatása nagyobb, mint a külön-külön alkalmazott hatóanyagok hatásának összege.

Két hatóanyag adott kombinációjára a várt hatást az alábbiak szerint számíthatjuk ki [lásd Colby, S. R., Calculating Synergistic and Antagonistic Responses of Herbicide Combinations, Weeds 15, 20-22 (1967)]:

XY

E=X+Y--,

100 ahol

X jelenti az m ppm koncentrációban alkalmazott A hatóanyag hatásfokát a kezeletlen kontroll százalékában kifejezve,

Y jelenti az n ppm koncentrációban alkalmazott B hatóanyag hatásfokát a kezetlen kontroll százalékában kifejezve,

E jelenti a várt hatásfokot a kezeletlen kontroll százalékában kifejezve az A és B hatóanyag együttes alkalmazásánál m+n ppm koncentrációban.

Ha a ténylegesen mért fungicid hatás nagyobb, mint a számított, akkor a kombináció hatása az additívét meghaladja, vagyis szinergetikus hatás tapasztalható. Ebben az esetben a ténylegesen megfigyelt hatásfoknak nagyobbnak kell lennie, mint a fenti képletből a várt (E) hatásfokra kiszámított érték.

HU 220 370 Bl

Példák

1. példa

Botrytis-teszt (bab)/protektlv hatás

A hatóanyag-készítmények előállítására vagy kereskedelmi forgalomból beszerezhető hatóanyag-készítményeket alkalmaztunk (egyes hatóanyagokat vagy hatóanyag-kombinációkat), vagy 1 tömegrész hatóanyagot 4,7 tömegrész oldószerrel (aceton) és 0,3 tömegrész emulgeátorral (alkil-aril-poliglikol-éterrel) kevertünk össze, és vízzel a mindenkori kívánt koncentrációra hígítottuk.

A védőhatás vizsgálatára a fiatal növényeket a hatóanyag-készítménnyel permedé lecsurgásig permeteztük. A permedé megszáradása után minden egyes levélre két kicsi, Botrytis cinereaval benőtt agardarabkát fektettünk. A fertőzött növényeket elsötétített, nedves kamrában 20 °C-on tartottuk. 3 nappal az inokulálás után meghatároztuk a leveleken lévő fertőzött foltok nagyságát.

Az ebben a kísérletben alkalmazott hatóanyagok közötti szinergizmus kimutatására az eredményeket Colby fent ismertetett módszere szerint értékeltük ki.

A hatóanyagokat, hatóanyag-koncentrációkat és kísérleti eredményeket az alábbi táblázatokban ismertetjük.

1. táblázat

Botrytis-teszt (bab)/protektív

Hatóanyag	Hatóanyagkoncentráció (ppm)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
(1)	5	29
Kinometionát	50	0
Találmány szerinti keverék
⁽¹⁾ 1	5 1
+ r	+	63
Kinometionát J	50 J
A Colby-képlet alapján számított érték	29
(1)	5	29
Fenpropidin	50	0
Találmány szerinti keverék:
« 1	⁵ 1
+	+	90
Fenpropidin J	50 J
A Colby-képlet alapján számított érték	29
(1)	5	29
Fludioxonil	1	5
Találmány szerinti keverék:
(1) )	⁵ 1
+ r	+	85
Fludioxonil J	1 J
A Colby-képlet alapján számított érték	33
(1)	5	29
Flukvinkonazol	25	29

Hatóanyag Hatóanyag- Hatásfok a koncentráció kezeletlen (ppm) kontroll %-ában

Találmány szerinti keverék (1) 1 5 ⁺ I ⁺

Flukvinkonazol J 25

A Colby-képlet alapján számított érték (1) 5 (N) 12,5

Találmány szerinti keverék (1) 1 5 ⁺ f ⁺ (N) J 12,5

A Colby-képlet alapján számított érték (1) 5 (M) 25

Találmány szerinti keverék

I (M) J 25

A Colby-képlet alapján számított érték (1) 5 (O) 200

Találmány szerinti keverék (1) +

(O) +

200

A Colby-képlet alapján számított érték (1) 5

Nátrium-hidroxi- 200 metil-szulfinát

Találmány szerinti keverék:

(1) 1 5 ^{+ +}

Nátrium-hidroxi- J 25 metil-szulfinát

A Colby-képlet alapján számított érték (1)

Ciprodinil

Találmány szerinti keverék:

(1) 5 + > +

Ciprodinil 5

A Colby-képlet alapján számított érték

2. példa

Agarlemez teszt Penicillium custosummal Alkalmazott tápközegek:39 tömegrész burgonya-dext60 róz-agart és 20 tömegrész agar-agart,

HU 220 370 Β1

1000 ml desztillált vízben oldunk, és 20 percen keresztül 121 °C-on autoklávozzuk.

Oldószer: 50 tömegrész aceton

950 tömegrész víz

Az oldószer tápközeghez viszonyított tömegaránya 1:100.

A hatóanyag-készítményt célszerűen úgy állítjuk elő, hogy 1 tömegrész hatóanyagot a fent megadott tömegű oldószerrel keverünk. A koncentrátumot a megadott tömegarányban cseppfolyós tápközeggel alaposan összekeverjük, és Petri-csészékbe öntjük. A tápközeg lehűlése és megszilárdulása után a lemezeket Penicillium custosummal beoltjuk, és körülbelül 21 °C-on inkubáljuk. A kiértékelést 6 nap elteltével végezzük, a szaporodás gátlását tekintjük a készítmény hatása mértékének.

A találmány szerinti vegyületek ebben a tesztben a technika állásához képest lényeges javulást mutatnak.

2. táblázat

Agarlemez teszt Penicillium custosummal

Hatóanyag	Hatóanyag-koncentráció (ppm)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
(1)	100	24
Guazatin	100	9
Találmány szerinti keverék:
⁽¹⁾ 1	100 1
+ f	+	56
Guazatin J	100 J
A Colby-képlet alapján számított érték		31

3. példa

Erysiphe-teszt (árpa)/protektiv hatás A hatóanyag-készítményeket célszerűen úgy állítjuk elő, hogy a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető hatóanyag-készítményeket vízzel a mindenkori kívánt koncentrációra hígítjuk.

A protektív hatás vizsgálatára a fiatal növényeket a megadott alkalmazási dózisokban bepermetezzük a hatóanyag-készítményekkel. A permedé száradása után a 25 növényeket az Erysiphe graminis f. sp. hordei spóráival beporozzuk.

A növényeket üvegházban, körülbelül 20 °C-on, körülbelül 80% relatív nedvesség mellett tartjuk, hogy a lisztharmathólyagocskák kifejlődését meggyorsít30 suk. Az inokulálás után 7 nappal végezzük a kiértékelést.

3. táblázat

Erysiphe-teszt (árpa)/protektív

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
Ismert: (1)	125	18
Iminoktadin-triacetát „Befran” [Dainippon Inc. (J. P.)] NH NH II II H₂N-C-NH-(CH₂)₈-NH-(CH₂)₈-NH-C nh₂ x(Me- COOH)₃	125	27
Találmány szerinti keverék : (1)+iminoktadin-triacát	62,5 +62,5	55

4. példa

Erysiphe-teszt (búza)/protektív hatás A hatóanyag-készítményeket célszerűen úgy állítjuk elő, hogy a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető hatóanyag-készítményeket vízzel a mindenkori ki- 55 vánt koncentrációra hígítjuk.

A protektív hatás vizsgálatára a fiatal növényeket a megadott alkalmazási dózisokban bepermetezzük a hatóanyag-készítményekkel. A permedé száradása után a növényeket az Erysiphe graminis f. sp. tritici spóráival beporozzuk.

A növényeket üvegházban, körülbelül 20 °C-on, körülbelül 80% relatív nedvesség mellett tartjuk, hogy a lisztharmathólyagocskák kifejlődését meggyorsítsuk. Az inokulálás után 7 nappal végezzük a kiértékelést.

HU 220 370 Bl

4. táblázat

Erysiphe-teszt (búza)/protektív

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
Ismert:
(1)		125	25
Kinometionát „Morestan” [Bayer(DE)]	125	9
z\	N -Me
ϊ° h
s—i;
Találmány szerinti keverék: (1)+kinometionát	62,5	41
		+62,5

5. példa

Leptosphaearia nodorum-teszt (búza)/protektív hatás

A hatóanyag-készítményeket célszerűen úgy állítjuk elő, hogy a kereskedelmi forgalomban hozzáférhető hatóanyag-készítményeket vízzel a mindenkori kívánt koncentrációra hígítjuk.

A protektív hatás vizsgálatára a fiatal növényeket a megadott alkalmazási dózisokban bepermetezzük a hatóanyag-készítményekkel.

A permedé megszáradása után a növényeket Leptosphaeria nodorum spóraszuszpenziójával bepermetezzük. A növényeket 48 órán keresztül 20 °C-on tartjuk 100% relatív nedvességtartalom mellett egy inkubátorban.

A növényeket körülbelül 15 °C-os, körülbelül 80% relatív nedvességtartalmú üvegházba helyezzük. 10 nappal az inokulálás után végezzük a kiértékelést.

5. táblázat

Leptosphaeria nodorum-teszt (búza)/protektív

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatáserősség a kezeletlen kontroll %-ában
Ismert: (1) Epoxikonazol „Opus” [BASF (DE)] oJ ^U-N	125 125	57 57
Találmány szerinti keverék: (1)+epoxikonazol	62,5 + 62,5	100

6. példa

Fusarium nivale-teszt (búza)/vetőmagkezelés

A hatóanyagokat száraz csávázószerként alkalmazzuk. A hatóanyagokat úgy készítjük elő, hogy a mindenkori hatóanyagot kőzetliszttel finom porkeverékké alakítjuk, ami lehetővé teszi az egyenletes eloszlást a vetőmagfelületen.

A csávázás során a fertőzött vetőmagot 3 percen keresztül rázzuk a csávázószerrel egy lezárt üvegedényben. A búzából 2 χ 100 szemet 1 cm mélyre vetünk egy standard talajba, és üvegházban körülbelül 10 °C-on, körülbelül 95% relatív nedvességtartalom mellett tenyésztjük, naponta 15 órán keresztül világítjuk meg fénnyel.

A kiültetés után körülbelül 3 héttel értékeljük ki a növényeket a hópenész megjelenése szempontjából.

6. táblázat

Fusarium nivale-teszt (búzaj/vetőmagkezelés

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (mg/kg vetőmag)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
Ismert: (1)	100	22
	25	0
Guazatin	100	55
Fenpiklonil (CGA 142705)	25	6
Találmány szerinti keverék: (1)+Guazatin	50	65
	+50
(1)+Fenpiklonil	12,5	31
	+ 12,5

7. példa

Drechslera graminea-teszt (árpa)/vetőmagkezelés (szinonima: Helminthosporiumgramineum)

A csávázás során a fertőzött vetőmagot 3 percen keresztül rázzuk a csávázószerrel egy lezárt üvegedényben.

A vetőmagot szitált, nedves standard talajba ágyazzuk, és lezárt Petri-csészében, hűtőszekrényben 10 napon keresztül 4 °C-on tartjuk. Ezzel az árpa csírázását, és adott esetben a gombaspórák csírázását is beindítjuk. Végül az előcsíráztatott árpából 2x50 szemet 3 cm mélyre standard talajba ültetünk, és üvegházban körülbelül 18 °C-on tenyésztjük, naponta 15 órán keresztül megvilágítva.

Az ültetés után 3 héttel végezzük a kiértékelést a csíkos korhadás tünetei szempontjából.

HU 220 370 Β1

7. táblázat

Drechslera graminea-teszt (árpa)/vetőmagkezelés (szinonima: Helminthosporium gramineum)

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (mg/kg vetőmag)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
Ismert:
(1)	100	43
	50	41
Etirimol Bu Μβ-γλγ-ΟΗ ΝγΝ NH-Et	100	8
Fenpiklonil (CGA 142705) Cl Cl önrf NH	50	41

5	Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (mg/kg vetőmag)	Hatásfok a kezeletlen kontroll %-ában
	Találmány szerinti keverék: (1)+Etirimol	50	54
		+50
10	(1)+Fenpiklonil	25 +25	69

8. példa

Botrytis-teszt (bab) protektív hatás Oldószer: 47 tömegrész aceton Emulgeálószer: 3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter A megfelelő hatóanyag-készítmények előállítására tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeálószerrel összekeverünk, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

A védőhatás vizsgálatára a fiatal növényeket a hatóanyag-készítménnyel permetlé lecsurgásig permetezzük. A permetlé megszáradása után minden egyes levélre két kicsi, Botrytis cinerea-val benőtt agardarabkát helyezünk. Az így fertőzött növényeket elsötétített kamrában 20 °C-on tartjuk, 100% relatív nedvességtartalmú levegőben.

A fertőzés után két nappal kiértékeljük a leveleken lévő sérüléseket. 0% jelenti a kontrollnak megfelelő ha30 tásfokot, míg a 100%-os hatásfok azt jelenti, hogy nem figyelhető meg betegség. Az eredményeket a 8. és 9. táblázatban ismertetjük.

8. táblázat

Botrytis-teszt (bab) protektív hatás

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok	a kontroll %-ában
Ismert:
(1) képletű vegyület	20		76
Maneb	200		17
H S 1 II	20		0
1 II ch₂-n-oc-
1 Mn²®
CH₂-N-C-C-
1 II H S
Találmány szerinti keverék	Keverési arány Hatóanyag	Hatásfok	Colby-képlet
	alkalmazási dózisa	(%)	alapján számított
	(g/ha)		érték
(1) képletű vegyület+Maneb	1:1 20+20	99	76
(1) képletű vegyület+Maneb	1:10 20+200	99	80

HU 220 370 Bl 2

9. táblázat

Botrytis-teszt (bab) protektív hatás

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kontroll %-ában
Ismert: (1) képletű vegyidet Ziram CH, CH, \ / N-C-S-Zn-S-C-N /\|\| II \ ch₃ s s ch₃	5 5 25 50	0 0 56 88
Találmány szerinti keverék	Keverési arány	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok (%)	Colby-képlet alapján számított érték
(1) képletű vegyület+Ziram	1:1	5+5	31	0
(1) képletű vegyület+Ziram	1:5	5+25	85	56
(1) képletű vegyület+Ziram	1:10	5+50	97	88

9. példa

Venturia-teszt (alma)/protektív hatás

Oldószer: 47 tömeg% aceton 25

Emulgeálószer: 3 tömegrész alkil-aril-poliglikol-éter

A megfelelő hatóanyag-készítmények előállítására 1 tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeálószerrel összekeverünk, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. 30

A protektív hatás vizsgálatára a fiatal növényeket a hatóanyag-készítménnyel bepermetezzük a meghatározott alkalmazási dózisban. A permedé megszáradása után a növényeket az alma varasodását okozó Venturia inaequalis vizes konidiumszuszpenziójával fertőzzük, majd a fertőzött növényt 1 napon keresztül inkubálókamrában tartjuk körülbelül 20 °C-on, 100% relatív levegő-nedvességtartalom mellett.

A növényeket ezután üvegházba helyezzük, és 21 °C-on tartjuk, körülbelül 90% relatív levegő-nedvességtartalom mellett.

A teszt kiértékelését a fertőzés után 12 nappal végezzük. 0% jelenti a kontrollnak megfelelő hatásfokot, míg a 100% hatásfok azt jelenti, hogy nem figyelhető meg betegség. Az eredményeket a 10. táblázatban foglaljuk össze.

10. táblázat

Venturia-teszt (alma)/protektív hatás

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kontroll %-ában
Ismert: (1) képletű vegyület Ziram CH, CH, \ / N-C-S-Zn-S-C-N /11 II \ ch₃ s s ch₃	5 50 50		0 7 28
Találmány szerinti keverék	Keverési arány	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok (%)	Colby-képlet alapján számított érték
(1) képletű vegyület+Ziram	1:1	50+50	78	33
(1) képletű vegyület+Ziram	1:10	5+50	62	28

10. példa

Erysiphe-teszt (árpa)/kuratlv hatás Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon Emulgeálószer: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter 60

A megfelelő hatóanyag-készítmények előállítására 1 tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeálószerrel összekeverünk, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

HU 220 370 Β1

A kuratív aktivitás vizsgálatára a fiatal növényeket Erysiphe graminis f. sp. hordei spóráival beporozzuk.

A fertőzés után 48 órával a növényeket a megadott alkalmazási dózisokban bepermetezzük a hatóanyag-készítményekkel. 5

A növényeket üvegházba helyezzük, és körülbelül 20 °C hőmérsékleten és körülbelül 80% relatív levegőnedvességtartalom mellett tartjuk, hogy a lisztharmathólyagok kifejlődését elősegítsük.

A fertőzés utáni 7. napon kiértékeljük az eredményeket, amelyeket all. táblázatban foglalunk össze.

11. táblázat

Erysiphe-teszt (árpa)/kuratív hatás

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva (%)
Ismert: (1) képletű vegyület	15	15
Metkonazol	15	0
Találmány szerinti keverék (1) képletű vegyület+ Metkonazol (1:5)	2,5+12,5	50

11. példa

Erysiphe-teszt (búza)/kuratív hatás

Oldószer: 10 tömegrész N-metil-pirrolidon

Emulgeálószer: 0,6 tömegrész alkil-aril-poliglikoléter

A megfelelő hatóanyag-készítmények előállítására 25 1 tömegrész hatóanyagot a megadott mennyiségű oldószerrel és emulgeálószerrel összekeverünk, és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk.

A kuratív hatás vizsgálatára a fiatal növényeket beporozzuk az Erysiphe graminis f. sp. tritici spóráival. 30

A fertőzés után 48 órával a növényeket a megadott alkalmazási dózisokban bepermetezzük a hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel.

A fertőzés utáni 7. napon kiértékeljük az eredményeket, amelyeket a 12. táblázatban foglalunk össze.

12. táblázat

Erysiphe-teszt (búza)/kuratív hatás

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva (%)
Ismert: (1) képletű vegyület Kinometionát (Morestan) Ciprodinil (Unix) [Ciba-Greigy (CH)] Epoxikonazol (Opus) Fenpropidin Iminoktadin (Befran) Metkonazol (Caramba [Cyanamid (US)]	30 15 15 15 15 30 15 15 15	63 0 26 0 26 45 26 0 26
Találmány szerinti vegyületek:
(1) képletű vegyület+Kinometionát (5:1) (U5)	12,5+2,5 2,5+12,5	63 45
(1) képletű vegyület+Ciprodinil (5:1) (1:5)	12,5+2,5 2,5+12,5	63 45
(1) képletű vegyület+Epoxikonazol (5:1) (1:5)	12,5+2,5 2,5+12,5	63 63
(1) képletű vegyület + Fenpropidin (5:1) (1:5)	12,5+2,5 5+25	45 82

HU 220 370 Β1

12. táblázat (folytatás)

Hatóanyag	Hatóanyag alkalmazási dózisa (g/ha)	Hatásfok a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva (%)
(1) képletű vegyület+Iminoktadin (5:1)	12,5+2,5	63
(1) képletű vegyület+Metkonazol (5:1)	12,5+2,5	63

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1.

Szinergetikus fungicid készítmény, amely (1) képletű vegyületből és (C) kinometionátból vagy (D) ciprodinilból vagy (F) epoxikonazolból vagy (G) fenpropidinből vagy (H) fenpiklonilből vagy (I) flukvinkonazolból vagy (K) guazatinből vagy (M) (E)-a-(metoxi-imino)-N-metil-2-fenoxi-benzacetamidból vagy (N) (E)-a-(metoxi-imino)-N-metil-2-(2,5-dimetilfenoxi-metil)-benzacetamidból vagy (O) (2-metil-1 -[ {[ 1 -(4-metil-fenil)etil]amino} karbonilj-propil} karbamidsav-(l -metil-etil)-észterból vagy (V) etirimolból vagy (δ) manebből vagy (ε) metkonazolból vagy (XIII) ziramból vagy (XX) fludioxonilból vagy (XXI) nátrium-hidroxi-metil-szulfinátból vagy (XXII) iminoktadin-triacetátból álló hatóanyag-kombinációt tartalmaz, amelyben a hatóanyag-kombinációban az (1) képletű hatóanyag másik ha20 tóanyaghoz viszonyított tömegaránya (1:0,01)-(1:50).

2. Eljárás gombák elleni védelemre, azzal jellemezve, hogy a gombát és/vagy annak környezetét egy, az 1. igénypont szerinti hatóanyag-kombinációval kezeljük, amelyet növényi részek kezelése esetén 0,0001-1 tö25 meg% koncentrációban, talaj kezelése esetén 0,00001 -0,1 tömeg% koncentrációban juttatunk a kezelés helyére, míg vetőmag kezelésére 0,001-50 g/kg vetőmagdózisban alkalmazunk.

HU 220 370 Β1 Int. Cl.⁷: A 01 N 37/24