HU218953B - Véglap tömítés kialakítására, valamint kábelcsatlakozó szerelvény - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya véglap, tömítés kialakítására hosszúkás tárgykörül, amely olyan csatlakozószerelvényben való alkalmazásra alkalmas,amelynek karmantyú alakú szerkezeti eleme és egy vagy két ilyenvéglapja van. A véglapnak kerületi fala van, amely a karmantyú alakúszerkezeti elemmel tömítetten képes kapcsolódni, és amelynektömítőlapja (21) van, és ennek első és második tömítőelemei vannak, ésezek mindegyikében nyílás van, amelyen a hosszúkás tárgy átvezethető,és tömítőanyag (33) van a tömítőelemek között elhelyezve. A találmánylényege, hogy a véglapnak egy nyomólapja (27) van, amely az első és amásodik tömítőelemektől különálló, és amely alkalmazáskor mozgathatóúgy, hogy a tömítőanyagot (33) a hosszúkás tárggyal tömítőérintkezésbekényszerítse anélkül, hogy a tömítőelemeket a hosszúkás tárgyhozképest elmozdítaná. A találmány tárgya továbbá kábelcsatlakozószerelvény két vagy több kábel csatlakoztatására, karmantyú alakúszerkezeti elemmel. A kábelcsatlakozó szerelvény lényege, hogy egyvagy több, találmány szerinti véglapja van. ŕ

Description

A találmány tárgya tömítőszerkezet hosszúkás tárgy körüli tömítésre, különösen olyan tömítőszerkezet, amely véglapból a karmantyúval együtt olyan záróegységet képez, amely hosszúkás anyagot, mint például egy telekommunikációs kábelek közötti kötést vesz körül.

A találmányt elsődlegesen egy véglapként ismertetjük, amellyel egy hosszúkás tárgy körül tömítést lehet létrehozni, amely hosszúkás tárgy kábelek vagy kábelek közötti csatlakozások formájában van jelen. Természetesen a találmány alkalmazható tömítésként más hosszúkás tárgyak, például csövek vagy csőcsatlakozások körül is.

Gyakran szükség van arra, hogy tömítést készítsenek kábelek vagy más hosszúkás tárgyak körül, hogy megakadályozzák a nedvesség vagy más szennyező anyagok bejutását a hosszúkás tárgy részeihez. Különösen szükség van arra, hogy környezetvédelmi tömítést létesítsenek a kábelrendszerek, mint például a telekommunikációs kábelrendszerek számára. Gyakran szükség van arra, hogy ezeknél a kábeleknél kötést hozzanak létre, vagy azért, hogy a kábelvégeket egyesítsék, vagy azért, hogy a kábelben leágazásokat hozzanak létre. Ilyen kötéseket kötésházakkal védenek.

Az ismert kötésházak egy külső elemet tartalmaznak, amely a kötést körülveszi és legalább egy végtömítő szerkezetet, amelyen keresztül a kábel be tud lépni a kötés házába. A végső tömítőszerkezetnek jó tömítést kell biztosítania a kábel körül, és ugyancsak jó tömítést kell biztosítania a kötésháznak. A kötésházaknál általában azt vátják el, hogy azok élettartama ugyanolyan hosszú legyen, mint azé a kábelé, amelyet benne egyesítenek, mondjuk 20 év. A környezetvédelmi és mechanikai védelem szempontjából ilyen hosszú élettartam elérése igen komoly feladatot jelent a tervező számára.

A WO 90/05401 számú közzétételi irat záróegységet ismertet hosszúkás tárgy számára. Ennek egyik előnyös kivitelénél a záróegység két véglapot tartalmaz, amelyek egy külső hüvelyen belül egymástól közzel vannak elhelyezve, és amelyeknek mindegyikében legalább egy nyílás van egy hosszúkás tárgy befogadására. A tömítőanyag a lapok között van elhelyezve, és a lapok egymás felé mozgathatók, hogy a tömítőanyagot összenyomják úgy, hogy az elmozdulva a maximális érintkezést adja a tömítőanyag és a külső hüvely, valamint a hosszúkás tárgy között. Miután a záróegység a hosszúkás tárgy köré van helyezve, a tömítőanyag összenyomásához szükséges összes mozgást az egyik véglap elmozdításával lehet megvalósítani, amelyen keresztül a hosszúkás tárgy áthalad.

Szükséges, hogy a véglapok mechanikai feszültségmentesítést biztosítsanak a rajtuk áthaladó hosszúkás tárgy számára. Ez elérhető oly módon, hogy a véglapokat úgy alakítják ki, hogy a rajtuk áthaladó kábelt vagy hosszúkás tárgyat megragadják olyan szorosan, ahogy csak lehet, hogy a hosszúkás tárgyra ható erőket inkább a véglapok vegyék föl, mint azok a csatlakozódugók, amelyek a kábel egyes vezetékeihez csatlakoznak. Bár a fent említett megoldás igen hatékony abban, hogy jó tömítést biztosít a hosszúkás tárgy körül, azonban viszonylagos mozgást igényel egy vagy több véglap és az azokon átmenő hosszúkás tárgy között, és ez a mozgás nem fér össze azzal a szerkezeti jellemzővel, amely szerint a véglapoknál kívánatos, azaz, hogy azok maximálisan megragadják a hosszúkás tárgyat.

Az US-A2 311 758 számú szabadalmi leírás tömítést ismertet kábelbelépés számára villamos összekötő dobozban. A tömítés kupakot tartalmaz, amely a ház falához van kapcsolva a kábelbelépő furat fölött. A kupakban egy nyílás van, amely a ház furatával egy vonalba esik úgy, hogy a kábel át tudjon azon haladni. A kupak belseje ki van töltve tömítőanyaggal. Egy nyomólap van elhelyezve a kupakban, és a nyomólapból egy csavar nyúlik ki a kupak oldalán keresztül kifelé. Ha a csavart forgatják, a nyomólap összenyomja a nyomóközeget a kábel körül.

A találmány feladata tehát egy olyan szerkezet létrehozása, amellyel egy hosszúkás tárgy körül tömítést lehet létrehozni, és amely tömítőlapot tartalmaz, amelyen a hosszúkás tárgy áthaladhat, de amelynél nem kell a lap és a hosszúkás tárgy közötti viszonylagos mozgást létrehozni.

A találmány ezért a tervező számára teljes szabadságot ad abban, hogyan alakítja ki a tömítőlapot abból a célból, hogy a rajta keresztülhaladó hosszúkás tárgy feszültségmentesítve legyen.

Ezt a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan véglappal valósítjuk meg tömítés kialakítására hosszúkás tárgy körül, amely olyan elzárószerkezetben való alkalmazásra alkalmas, amelynek karmantyú alakú szerkezeti eleme és egy vagy két ilyen véglapja van, és a véglapnak kerületi fala van, amely ilyen karmantyú alakú szerkezeti elemmel tömítetten kapcsolódik, és amelynek tömítőlapja van. Ennek első és második tömítőelemei vannak, és ezek mindegyikében nyílás van, amelyen a hosszúkás tárgy átvezethető, és tömítőanyag van a tömítőelemek között elhelyezve. A véglapon nyomólap van, amely az első és a második tömítőelemektől el van választva. Ez mozgatható úgy, hogy a tömítőanyagot a hosszúkás tárggyal tömítőérintkezésbe kényszerítse anélkül, hogy a tömítőelemeket a hosszúkás tárgyhoz képest elmozdítaná.

Előnyösen a tömítőlapban kamra van, amely a tömítőelemek között van elhelyezve, és a nyílással össze van kötve, és a kamra tartalmazza a tömítőanyagot, és a nyomólap a kamrán belül és ahhoz képest elmozdíthatóan van elhelyezve.

Célszerűen a kamra a nyílás kerületének legalább egy részét körülveszi.

Előnyösen a nyomólap a hosszúkás tárgy ellenében való alkalmazáskor a hosszúkás tárgy tengelyére merőlegesen elmozdítható, hogy a tömítőanyagot a hosszúkás tárggyal tömítőérintkezésbe kényszerítse.

Célszerűen a nyomólap és a kamra alakja olyan, hogy amikor a nyomólapot a hosszúkás tárgy felé mozgatjuk, a nyomólapot a kamra belső falai vezetik.

Előnyösen a tömítőlap két vagy több részből áll, amelyek egy vonal mentén - amely a nyílást megosztja szétválaszthatok.

Célszerűen a nyomólap a fogantyún át kívülről kézzel működtethetően van kialakítva.

HU 218 953 Β

Előnyösen a véglapnak csavarrugó szerkezeti eleme van, amely úgy van elhelyezve, hogy a nyomólapot a tömítőanyagnak nekinyomja.

Célszerűen a véglapnak két vagy több koncentrikus tömítőgyűrűje van, amelyek alkalmazáskor a tömítőlapban lévő nyíláson belül vannak elhelyezve, és a tömítőgyűrűk egymástól függetlenül eltávolíthatók.

Előnyösen a tömítőgyűrűk a tömítőlap felületéből kinyúlnak, és a szerkezet járulékosan egy szorítóberendezéssel van ellátva, amely a tömítőgyűrűk kinyúló része köré helyezhető el, hogy a tömítőgyűrűkön keresztülvezető tárgyak számára a feszítésmegszűnést létrehozza.

Célszerűen a tömítőanyag egy gél.

A találmány tárgya továbbá kábelrögzítő elrendezés, karmantyú alakú szerkezeti elemmel és egy vagy több, a találmány szerinti véglappal, amelynek lényege, hogy a hosszúkás tárgy egy vagy több kábelből áll.

A megosztott tömítőlap jelentős előnye, hogy a szerkezetbe újra be lehet hatolni. Az újrabehatolás azt jelenti, hogy a lezárást újra ki lehet nyitni, és így meg lehet közelíteni a hosszúkás tárgyat anélkül, hogy az egész egységet szét kellene bontani, vagy el kellene távolítani. Jelen kivitelnél, ahol a tömítőlap két részre van osztva, a lap részeit szét lehet választani és vissza lehet helyezni többször is egymás után, ha a hosszúkás tárgyat el kell távolítani vagy vissza kell helyezni a tömítőlapba.

Előnyösen a tömítőlap alakja és a kamra úgy van kialakítva, hogy amikor a nyomólapot a hosszúkás tárgy felé mozgatjuk, akkor a nyomólap szélei lényegében követik a kamra belső falait. Ez azt jelenti, hogy ezáltal az egész tömítőanyag a hosszúkás tárgy felé van kényszerítve, és annak egyetlen része sem tud megszökni a nyomólap szélei mentén a kamra azon részébe, ahonnan a nyomólapot eltávolítottuk. Ennek az a hatása, hogy a nyomólap mozgatása először a tömítőanyagot a hosszúkás tárggyal érintkezésbe kényszeríti, majd összenyomja a tömítőanyagot. Ez különösen előnyös, ha a tömítőanyag gél. A tömítőanyag előnyös összetételeit később részletesen ismertetjük.

A nyomólap előnyösen kézzel, kívülről működtethető. A készülék úgy van kialakítva, hogy lehetővé tegye ezt a külső működtetést. így például a készülék tartalmazhat egy járatot, amely a kamrából a készülék külseje felé vezet, és egy működtetőrúd nyúlhat ki a nyomólapból a járaton keresztül a készülék külsejéhez, ahol kézzel működtethető, hogy a nyomólap kívánt mozgatását létrehozza.

A készülék előnyösen rugalmas elemmel van ellátva, amely úgy van elhelyezve, hogy a nyomólapot a tömítőanyagnak nekiszorítsa. Ez előnyösen minden egyéb elem, például a működtetőrúd kiegészítéseként van elhelyezve, amely nyomórúd a nyomólap kézi mozgatását hozza létre. A rugalmas elemre azért van szükség, hogy állandó nyomást fejtsen ki a tömítőeszközre a készülék egész élettartama alatt. Ez kiegészítőleg hat ahhoz a nyomáshoz, amelyet a tömítőeszközre kifejtünk a nyomólap mozgatásával a készülék beszerelése folyamán. A rugalmas elem egy rugó vagy hasonló eszköz lehet.

A találmány egy előnyös változatánál a tömítőelemek, amelyek között a tömítőanyag elhelyezkedik, lényegében merev műanyag öntvényből készülhetnek. A tömítőszerkezet távolságtartókkal lehet ellátva, hogy azok a tömítőelemeket meghatározott távolságban tartsák egymástól, és hogy a tömitőelemek együttesének nagyobb merevséget adjanak, mint abban az esetben, ha a tömítóelemek szabadon tudnának egymás felé elmozdulni.

A tömítőanyag nyomás alá helyezése általában csupán azt eredményezi, hogy az tömítókapcsolatba kerül a hosszúkás tárggyal és a szerkezet más részeivel, mint például a persellyel vagy a házzal, amelyeket a készüléknél alkalmazunk. A tömítőanyagot azután nyomás alatt lehet tartani valamilyen rugalmas terhelőeszközzel, amely olyan eszközzel van társítva, amely a tömítőanyagot nyomás alá helyezi. A tömítőanyag térfogata csökkenhet és ha összenyomható, ilyen értelemben maga lehet a rugalmas terhelőeszköz.

A további változatnál menetes csavart vagy más elemet lehet alkalmazni, amely a tömitőelemek közötti térbe hajtható be, hogy a tömítőanyagot nyomás alá helyezze.

Külön eszközre lehet szükség azért, hogy azzal a nyomólapot vagy membránt mozgassuk és ezáltal a tömítőanyagot nyomás alá helyezzük. Ez az eszköz anyacsavar vagy rugalmas elem, például tekercsrugó vagy a kettő kombinációja lehet.

A tömítőanyag nyomás alá helyezésére szolgáló eszköz előnyösen olyan, hogy szükség esetén a tömítőanyagra ható nyomás megszüntethető.

A tömítőanyagra a nyomást kifejtő eszköz egy része, amely érintkezik a tömítőanyaggal, például kör alakú lehet vagy más alakot is alkalmazhatunk, például ellipszist, azért, hogy a tömítőanyaggal érintkező felületet maximáljuk.

Az a tény, hogy nincs viszonylagos elmozdulás a tömítőelemek között a hosszúkás test mentén lehetővé teszi, hogy a tömítőelemeket úgy alakítsuk ki, hogy a maximális szorító- és tömítőhatást adják a hosszúkás tárgy mentén, amely azokon keresztülmegy. Azonkívül a tömítőanyag nem fog elnyíródni azokon a szakaszokon, ahol a tömítés a legfontosabb. Ez igen előnyös, hogy a lehető legjobb nyomás alatti tömítést kapjuk, ha a tömítőszerkezetet olyan helyzetben alkalmazzuk, ahol nyomáskülönbség lép fel rajta keresztül, például ha nyomás alatti kábelrendszereknél alkalmazzuk.

Abban az esetben, amikor a tömítőlap két vagy több részből áll, egy vagy valamennyi rész tartalmazhat egy kamrát, egy nyomólapot és a gélt. A pontos kialakítás a szakember számára nyilvánvaló, hogy maximális tömítést lehessen elérni a lapon keresztül a furatba helyezett hosszúkás tárgy számára.

A találmány egy előnyös kivitelénél a szerkezet két vagy több koncentrikus tömítőgyűrűt tartalmaz, amelyek használat közben a tömítőlap furatában vannak elhelyezve. A gyűrűk egymástól függetlenül eltávolíthatók, hogy a tömítőlapban lévő furatot különböző méretű hosszúkás tárgyakhoz lehessen hozzáilleszteni. A „gyűrűk” szó alatt a jelen megoldásnál bármilyen zárt hurok alak érthető, nem kizárólag a kör alak. A tényleges alak természetesen a hosszúkás tárgy alakjától függ, amely

HU 218 953 Β azon keresztülnyúlik. Előnyösen a tömítőlap két vagy három részből áll, amelyek egy vonal vagy vonalak mentén szétválaszthatok, amely vonal a furatot osztja meg. A gyűrűk előnyösen ugyancsak ehhez tartozó részekre vannak osztva, hasonlóképpen e vonal mentén megosztva. így például egy félhéj számára, amely keresztmetszetben lényegében félkör alakú, a gyűrűk alakja is a keresztmetszetben félkör alakú. A gyűrűk előnyösen az egymásnak ütköző felületeiknél együtt működő nyelvekkel és hornyokkal vannak ellátva, hogy a gyűrűket koncentrikus elrendezésben tartsák, de lehetővé tegyék a gyűrűk egymástól való elkülönítését, hogy a különböző átmérőjű tárgyakhoz illeszkedjenek. Ezeknek a gyűrűknek az alkalmazása önmagában nem új, azok például az US-A 5124 507 számú szabadalmi leírásból megismerhetők.

A gyűrűrendszer egy módosítását előnyösen alkalmazhatjuk a találmány szerinti megoldásnál. Ennél a módosításnál mindegyik gyűrűnek rugalmas szárnya van, a szomszédos gyűrűn lévő szárnytól különállóan, és ezek a szárnyak az egyesített gyűrűk egyik oldala felé nyúlnak ki. Az egyesített helyzetben a gyűrűk úgy vannak elhelyezve, hogy a szárnyak a tömítőlapban lévő kamrába nyúlnak be. Amikor a tömítőszerkezet be van építve és a tömítőanyag a beillesztett hosszúkás tárgy felé van kényszerítve, a tömítőanyag mozgása az egyes szárnyakat arra kényszeríti, hogy a szomszédos szárny fölé és azon rés fölé tolódjanak, amely azon gyűrű, amelyből a szárnyak kinyúlnak és a szomszédos gyűrű között van. A legbelső gyűrűn lévő szárnyat pedig használat közben a hosszúkás tárgy felé kényszeríti. Ez tehát bármilyen rést tömít a hosszúkás tárgy és a legbelső gyűrű között. 0,5 mm-ig terjedő réseket ily módon hatékonyan lehet tömíteni. Ez a módosított gyűrűelrendezés teljesen új megoldás.

A találmány egy további kivitele szerint tömítőanyagból lévő két vagy több koncentrikus gyűrűt alkalmazunk, és az egyik gyűrű legkülső felülete a szomszédos gyűrű legbelső felületéhez van oldhatóan rögzítve. Mindegyik gyűrű egy szárnyat tartalmaz, amely a szomszédos gyűrűn lévő szárnyaktól el van választva, és a koncentrikus gyűrűk közös felületéből kinyúlik a gyűrűk síkjától elfelé mutató irányban. Ha a gyűrűk közös felülete irányában nyomást fejtünk ki, akkor ez mindegyik szárnyat a szomszédos szárny felé nyomja a gyűrűk közös felülete irányában.

A gyűrűkből kinyúló szárnyak előnyösen úgy vannak elhelyezve, hogy lényegében „u” vagy „n” alakban hajoljanak meg, hogy optimális tömítést hozzanak létre. Előnyösen mindegyik szárny szabad vége az „u” vagy „n” egyik oldalán hosszabb, mint a másik vége, amely közvetlenül a gyűrű testéhez van kötve. Ez az elrendezés optimális tömítést tesz lehetővé.

A tömítőgyűrű anyagaként bármilyen megfelelő tömítőanyagot alkalmazhatunk, mint ahogyan az az US-A 5124 057 számú szabadalmi leírásban ismertetve van. Az egyik megfelelő anyag a gumi.

Ahol tömítőgyűrűket alkalmazunk, azok a tömítőlap furatában vannak elhelyezve. Előnyösen a tömítőlap felületén túlnyúlnak, és a tömítőszerkezet szorítóeszközöket is tartalmaz, amelyek a gyűrűk túlnyúló része körül vannak elhelyezve úgy, hogy feszültségmentesítést képeznek a gyűrűkön áthaladó tárgy számára. Ahol tömítőgyűrűket alkalmazunk egy véglapban, persellyel kombinálva, a tömítőgyűrűk kifelé vagy befelé vagy mindkét irányban kiállhatnak a perselyből.

A kívánt alaktól, flexibilitástól és feszültségmentesítéstől függően a gyűrűk kis távon mozgathatók a beillesztett hosszúkás tárgyra keresztirányban, használat közben, a készüléken belül, azaz sugárirányban egy hengeres hosszúkás tárgy, mint például egy cső vagy kábel esetében. A gyűrűk körülbelül 2-6 mm, például legfeljebb 4 mm távon mozgathatók.

A tömítőanyag - a találmány értelmében - a nyomólap és a készüléken keresztülnyúló hosszúkás tárgy között van elhelyezve. Előnyösen a tömítőanyag a nyomólapon van elhelyezve.

Amint már az előzőkben említettük, a találmány szerinti véglapot előnyösen alkalmazhatjuk persellyel kombinálva, hogy egy záróegységet, például kötészáró egységet képezzen. A találmány ebben az esetben egy véglapot alkalmaz a perselynél. A találmány egy szerkezetet képez, azért, hogy a véglapot egy, a véglapon átmenő hosszúkás tárggyal szemben tömítse. Ha egy perselyt alkalmazunk a véglappal kombinálva, akkor tömítésre van szükség a persely és a véglap között is. A véglap általában használat közben van a persely végei közé elhelyezve, és ezért a persely végének belső felülete és a véglap külső felülete között egy tömítésre van szükség. Ez az a felület, amely a véglap vastagságát meghatározza. Ennek a tömítésnek a létrehozása érdekében a találmány szerinti véglap egy vagy több horonnyal van ellátva azon a felületen, amely annak vastagságát meghatározza. Egy tömítőgyűrű, mint például egy gumi O gyűrű vagy tömítés helyezhető el ezekben a hornyokban, hogy tömítést létesítsen a véglap és a persely között. A persely tömíthető az egyik végénél úgy, hogy egyetlen véglapot alkalmazunk, amelyen keresztül a kábelek belépnek és elhagyják a kötést, de egy előnyös kivitelnél egy külső perselyt alkalmazunk, amelynek mindkét végénél van véglap. A persely két végénél lévő véglapok egy vagy több összekötő rúddal köthetők össze, hogy így egy kötésházat képezzenek, amelynek tengelyirányú húzószilárdsága van.

Különböző alakú perselyek alkalmazhatók a találmány szerinti véglapoknál, például körbeburkolt perselyek, amelyeket akkor szerelünk fel, miután a véglapokat felszereltük a hosszúkás tárgyra. Megfelelő perselyeket ismertet a PCT WO 90/05401 számú közzétételi irat. Annak érdekében, hogy a kötésház könnyen megközelíthető legyen, előnyös, ha a persely méretálló, azaz a mérete hőre nem érzékeny.

A találmányt hosszúkás tárggyal kapcsolatban ismertettük, amely a tömítőlapon áthalad. A szakember számára azonban magától értetődő, hogy hogyan kell a tömítőlapban lévő furatok számát, a nyomólapot és a kamrát átalakítani, hogy egynél több hosszúkás tárgy tömítésére alkalmasak legyenek.

Bármilyen megfelelő tömítőanyag alkalmazható a nyomólap és a hosszúkás tárgy között. Előnyösen

HU 218 953 Β olyan tömítőanyagot alkalmazunk, amelynek megnyúlása legalább 100%, és összenyomása 70 °C-on kisebb mint 30%, és a tömítőanyagnak a dinamikai rugalmassági modulusa 23 °C-on és 1 Hz-nél kisebb mint 107 dyn/cm².

A tömítőanyagnak előnyösen 45 g-nál, különösen pedig 60 g-nál nagyobb Stevens-Vollend keménysége van (Stevens-Vollend textúraanalizátorral mérve), és 60%-nál, különösen pedig 100%-nál nagyobb megnyúlása van (ASTM D 638).

A tömítőanyag előnyösen olyan, amely visszatér eredeti alakjára, ha az alkalmazott nyomást megszüntettük. Ez megkönnyíti a tömítő véglap eltávolítását, amire szükség lehet, hogy a hosszúkás tárgyat meg lehessen közelíteni. így például szükség lehet arra, hogy meg lehessen közelíteni a kábelkötegházat, hogy a kötést meg lehessen javítani, vagy vezetékeket lehessen belőle eltávolítani vagy átalakítani.

Előnyösen a tömítőanyagnak nagyobb az összetartó szilárdsága, mint a tapadószilárdsága a hosszúkás tárgyhoz és/vagy a tömítőelemekhez, és eszközei vannak a tömítőanyag nyomás alá helyezésére.

Egy rendkívül előnyös tömítőanyag a gél.

Olyan géleket vagy geloidvegyületeket alkalmazhatunk, amelyek blokk-kopolimert tartalmaznak, amelyekben viszonylag kemény blokkok és viszonylag rugalmas blokkok vannak, mint például a hidrogénezett gumiblokkok. Ilyen kopolimerekre való példák a sztiroldién blokk-kopolimerek (lineáris vagy radiális), például sztirol-butadién vagy sztirol-izoprén diblokkvagy triblokk-kopolimerek vagy sztirol-etilén butilénsztirol triblokk-kopolimerek.

A WO 90/05401 számú közzétételi iratban ismertetett gélanyagok bármelyik előnyös tulajdonsága a találmány szerinti megoldásnál is hasznosítható. A fent említett közzétételi iratot ezért hivatkozásként beépítettük a leírásba.

A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány példakénti kiviteli alakját tüntetik fel.

Az 1. ábrán a technika állásához tartozó kötészáró egység látható.

A 2. ábra a találmány szerinti tömi tőszerkezet egyik fél héját mutatja részben kivágva, perspektivikus nézetben.

A 3. ábra a 2. ábra szerinti tömítőszerkezetet mutatja perspektivikusan, amelyen kiegészítő részek is láthatók.

A 4. ábra a 2. és 3. ábra szerinti tömítőszerkezetet mutatja véglapként egy kábel köré helyezve egy kötészáró egységben.

Az 5. ábrán tetszőleges tömítőjellemzők láthatók, az 1-4. ábra szerinti tömítőszerkezetbe belépő, különböző átmérőjű kábelek elhelyezésére és tömítésére.

A 6a. ábra a találmány szerinti tömítőszerkezet egy előnyös kivitelének vázlatos ábrája.

A 6b. ábra a találmány szerinti tömítőszerkezet egy másik változatának vázlatos ábrája.

A 7. ábrán két tömítőszerkezet látható, amelyek egy vonalba eső, azaz egymástól távolságban és hosszanti elemekkel összekötött kötészáró egységként vannak elhelyezve.

A 8. ábrán a találmány szerinti tömítőszerkezet egyik fele látható.

A 9a. és 9b. ábrán a tömítőszerkezet másik kivitelének két fele látható.

A 10. ábra a 8. ábrán látható tömítőszerkezet felét mutatja más nézetben.

A 11. ábra a találmány szerinti, összeillesztett kábelkötészáró egységet mutat keresztmetszetben.

A 12. ábra all. ábra A-A vonala mentén vett metszet.

A 13. ábra all. ábra B-B vonala mentén vett metszet.

A 14. ábrán perspektivikus nézetben, részben kivágva a tömítőszerkezet más kivitelének két tömítőeleme látható.

A 15. ábrán perspektivikusan, részben szétszedett állapotban a 14. ábrához hasonló tömítőszerkezet látható.

A 16. ábra a 14. és 15. ábrákon látható tömítőszerkezethez hasonló tömítőszerkezet perspektivikus nézete.

A 17. ábrán két, a 14-16. ábrákhoz hasonló tömítőszerkezet perspektivikus nézete látható, összekötő rudakkal, de tömítőanyag nélkül, amelyek köré egy persely illeszthető, hogy a kötés házat képezzen.

Az 1. ábrán a szakirodalomból ismert záróegység látható, amely a bejövő és kimenő 3 kábelek közötti 1 kötést veszi körül. A záróegységet az 5 persely és a 7 véglapok képezik. A 7 véglapok 9 tömítőanyagot tartalmaznak, amely all lemezek közé van szendvicsként befogva. Mindegyik 11 lemezben egy furat vagy furatok vannak, amelyeken keresztül a 3 kábelek átvezethetők. All lemezek egymás felé elmozdíthatok, előnyösen a 3 kábelekhez képest tengelyirányban. Ezt a mozgást a 15 csavarokkal és a 13 anyákkal lehet megvalósítani. All lemezek egymás felé való elmozdításának következtében a 9 tömítőanyag oldalirányban összenyomódik, ami azt eredményezi, hogy sugárirányban kifelé deformálódik az 5 persely felé és/vagy befelé a 3 kábelek felé. Az ismert megoldás kiegészítő tömítőanyagot is tartalmaz a 3 kábelekkel szomszédosán. A 9 tömítőanyag deformálódása a kiegészítő tömítőanyag útján adódhat át a 3 kábelekre. Ha szükséges, akkor rugalmas 17 elemeket is lehet alkalmazni egy vagy több 13 csavaranya alatt, ami a 9 és/vagy 16 tömítőanyagot állandóan összenyomva tartja.

A 2-5. ábrákon a találmány szerinti tömítőszerkezetet ábrázoltuk, amelyet az 1. ábrán látható ismert megoldás 7 véglapjai helyett lehet alkalmazni. A találmány szerinti megoldás összehasonlítva az ismert megoldással azt az előnyt nyújtja, hogy a kábelek tömítésének megvalósításához nem kell azokat a lemezeket mozgatni, amelyeken a kábelek áthaladnak.

HU 218 953 Β

Visszatérve a 2. ábrára, azon a találmány szerinti tömítőszerkezet félhéja látható perspektivikus nézetben úgy, hogy arról egyes részek ki vannak vágva. A találmány szerinti tömítőszerkezet mindegyik félhéja 21 tömítőlapból áll, amelynek keresztmetszete lényegében félkör alakú, és sík felületén 23 nyílást tartalmaz a kábel befogadására. A 21 tömítőlapban 25 kamra van, amely a 23 nyílással van kapcsolatban. A 25 kamrában 27 nyomólap van, amelyhez 29 fogantyú csatlakozik, és ez kinyúlik a 25 kamrából a 21 tömítőlap kivágott 31 részébe. Ez lehetővé teszi, hogy a 27 nyomólapot a 29 fogantyúval működtessük a 21 tömítőlapon kívül. A 27 nyomólap és a 23 nyílás között kocsonyás anyag, például gél 33 tömítőanyag van elhelyezve. A gél 33 tömítőanyag a 27 nyomólapra van helyezve. A tömítőszerkezet azonkívül koncentrikus 35 tömítőgyűrűket is tartalmaz, amelyek a 25 kamrába belépő 23 nyílást körülveszik. Ezek a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk egymástól függetlenül eltávolíthatók, hogy azokat a belépőkábel különböző méreteihez alkalmazni lehessen.

A 27 nyomólap és a 25 kamra úgy van kialakítva, hogy amikor a 27 nyomólapot a 29 fogantyúval mozgatjuk, akkor a 27 nyomólap szélei a 25 kamra falát követik úgy, hogy a gél 33 tömítőanyagot a 23 nyílásban lévő beillesztett tárgy felé kényszerítsék. Működés közben természetesen a 2. ábrán látható félhéj a neki megfelelő másik félhéjjal van összeillesztve egy hosszúkás tárgy körül, mielőtt a 27 nyomólapokat mozgatnánk.

Annak érdekében, hogy a 27 nyomólapot a 21 tömítőlapba el lehessen helyezni, a 27 nyomólapot be kell helyezni a 25 kamrába, mielőtt a 21 tömítőlap félhéjait a hosszúkás tárgy köré helyeznénk.

Hasonlóképpen a koncentrikus 35 tömítőgyűrűket is el kell helyezni a kábelek köré, mielőtt a félhéjakat a kábelek köré helyeznénk.

A koncentrikus 35 tömítőgyűrűk előnyösen a 21 tömítőlap egyik oldala felé kinyúlnak, mint ahogyan az a

2. ábrán látható. Ez lehetővé teszi, hogy a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk kinyúló 37 része köré, a rajzon az egyszerűség kedvéért nem ábrázolt, mechanikai feszültségmentesítő bilincseket helyezzünk el.

A 27 nyomólap rugóval is terhelhető, például a 29 fogantyúra helyezett rugóval, hogy a gél 33 tömítőanyagra ható nyomóerőt fenntartsuk még akkor is, amikor a beszerelés befejeződött. Ez biztosítja, hogy a gél 33 tömítőanyag összenyomva marad a tömítőszerkezet egész élettartama alatt.

A 3. ábrán a 2. ábra szerinti tömítőlapfélhéj látható akkor, ha nincsen kivett része. Látható azonkívül egy kiegészítő jellemző a 41 gél alakjában a 21 tömítőlap félhéjainak egymásra illeszkedő sík felületein, továbbá 43 hornyok, amelyek a 21 tömítőlap félkör alakú, ívelt felületén futnak körbe. Ezekbe a 43 hornyokba tömítőgyűrűket vagy hasonlókat lehet elhelyezni, hogy tömítést hozzanak létre a 21 tömítőlap és a vele együtt alkalmazott persely között, hogy ily módon egy kötészáró egységet képezzenek.

A 4. ábra a 2. és 3. ábrákon látható 21 tömítőlapot mutatja egymással és egy 5 persellyel összeszerelve, az

1. ábrán bemutatott szokásos megoldáshoz hasonló kivitelben. Amint a 4. ábra mutatja, a gél 33 tömítőanyag össze van nyomva úgy, hogy tömítőkapcsolatba kerül a 3 kábellel. A feszültségmentesítő 45 bilincs ezen az ábrán a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk kinyúló 37 része köré szerelve látható. Amint a 4. ábra mutatja, ez a feszültségmentesítés a kötészáró egységen kívülről megy végbe. Természetesen végbemehet belülről is a tömítőlap befelé mutató felületén.

Az 5. ábrán egy keresztmetszet látható, amely a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk egy másik kivitelét mutatja, amelyet a találmány szerinti tömítőszerkezetben lehet alkalmazni. Mindegyik 35 tömítőgyűrűnek 47 szárnya van, amely a 35 tömítőgyűrű egyik oldala felé nyúlik ki. Mindegyik 47 szárny a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk közös 49 felületéből nyúlik ki, a 35 tömítőgyűrűk síkjától elfelé mutató irányban. Mindegyik 47 szárny lényegében „n ” betű alakban nyúlik ki. Az „n”-nek az 51 farka lényegesen hosszabb, mint a 47 szárnyaknak a 35 tömítőgyűrűhöz közelebbi 53 vége. Mindegyik 51 farok a szomszédos 35 tömítőgyűrű 47 szárnya fölé nyúlik. Az ábrázolt kivitelnél a 35 tömítőgyűrűk úgy vannak kerületileg elrendezve, hogy a 47 szárnyak a 21 tömítőlapok 25 kamrájába nyúljanak be. Az eredmény az, hogy amikor a 27 nyomólapot a kábel felé kényszerítjük, a gél mozgása a 47 szárnyakra hat, és a 47 szárnyak 51 farkát a szomszédos 51 farok felé és a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk közös 49 felülete felé tolja. Ily módon a koncentrikus 35 tömítőgyűrűk teljes felületén jó tömítés jön létre. Nincs lehetőség arra, hogy a szomszédos koncentrikus 35 tömítőgyűrűk között szivárgás jöjjön létre.

A legbelső koncentrikus 35 tömítőgyűrűk 47’ farka szintén tömítést létesít a használatban lévő kábel számára. így a gél mozgása ezt a 47’ farkat arra kényszeríti, hogy a legbelső koncentrikus 35 tömítőgyűrű és a 3 kábel között tömítést hozzon létre. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az 5. ábrán látható „D” rés a 3 kábel és a legbelső 35 tömítőgyűrű között még 0,5 mm esetén is hatékonyan tömítve legyen.

A 6a. és 6b. ábrák vázlatosan az 1053 nyomólap mechanizmusát mutatják két különböző tömítőanyag-elrendezés esetén. Mindkét esetben a tömítőanyag előnyösen gél, és az 1053 nyomólapnak egy nyomórésze van, amely 1055 tengelyre van szerelve, és ez a tömítőszerkezet két félrésze között helyezkedik el. Az 1055 tengelyen 1057 csavarrugó van elhelyezve, hogy a nyomórészt a tömítőanyag és az 1059 kábelek felé nyomja. A 6a. ábrán kevés tömítőanyag, például 1061 gél van elhelyezve az 1053 nyomólap nyomófelületén, azaz a kábelek felé mutató felületén. Kiegészítő 1063 tömítőanyag, például gél (amely előnyösen, de nem szükségszerűen azonos az 1061 géllel) van elhelyezve mindegyik 1059 kábel körül. Ez utóbbi 1063 tömítőanyag előnyösen egy csík vagy szalag, általában gélből, amely a hozzá tartozó kábelre van feltekercselve, mielőtt a kábel a tömítőszerkezetbe lenne beillesztve. A 6b. ábra egy másik változatot mutat, amelynél lényegében az egész 1063 tömítőanyag az üregben szalag vagy csík alakú, előnyösen gélből van, és a kábelek köré van tekerve.

A 7. ábra két találmány szerinti 101 tömítőlapot ábrázol, amelyek egy vonalba eső, kábelkötés-lezáráshoz van6

HU 218 953 Β nak elhelyezve, azaz egymástól távolságban, egy vonalban, és két hosszú 103 összekötő elemmel vannak összekötve, amelyek rudak lehetnek, és a tömítőszerkezetek között helyezkednek el, azok kerületénél. Mindegyik 101 tömítőlap üreges és első és második, egymástól közzel elrendezett 105 tömítőelemet és kerületi 107 falat tartalmaz, amely a két 105 tömítöelem között helyezkedik el. A 107 fal lényegében lezárja a 105 tömítőelemek közötti teret, és ezáltal egy 109 kamrát képez, amelyben - legalábbis használat közben - a rajzon nem ábrázolt tömítőanyag, például gél van. Mindegyik 101 tömítőlapnak két belépőnyílása van a kábel számára.

Mindegyik 101 tömítőlapban 1011 csatornák vannak, amelyek mindegyikébe egy, a rajzon nem ábrázolt markolóelem van használat közben elhelyezve. A bal oldali alsó 101 tömítőlapnál két ilyen csatorna látható szaggatott vonallal, és nyilak is láthatók, amelyek azt mutatják, hogy milyen irányban kell a markolóelemeket mozgatni ahhoz, hogy a kábelt megmarkolják (lényegében a kábelre merőlegesen). Mindegyik 1011 csatornának viszonylag széles 1013 része van, amely a markolóelem markolórészét fogadja be és viszonylag keskeny 1015 része, amely a markolóelem menetes tengelyét fogadja be. A csatornának a keskeny 1015 része a 101 tömítőlap kerületéig ér úgy, hogy a tengely a szerkezet külső oldaláról a 101 tömítőlapba befelé becsavarozható úgy, hogy a markolóelem markolórészét a 101 tömítólapon keresztülnyúló kábelnek nekinyomja.

Mindegyik 101 tömítőlap két fő részből áll, félrészekből, amint látható, amelyek egy síkban választhatók el, és ez a sík lényegében egy síkba esik a kábelekkel, amelyek használat közben a 101 tömítólapon áthaladnak. A félrészeket az 1017 furatoknál csavarozzuk össze. A 8-10. ábrák két különböző, de hasonló tömítőszerkezet félrészeinek különböző nézeteit mutatják. A 8. és 10. ábrák egy tömítőszerkezet két nézetét mutatják és a 9a. és 9b. ábrák egy másik, előnyösebb tömítőszerkezet két nézetét mutatják. Mindegyik félrész a hozzá tartozó másik félrészhez van csavarozva az 1017 furatokon keresztül. A rajzokon láthatók a 105 tömítőelemek, a kerületi 107 falak, a 109 kamrák, a 1011 csatornák és azok keskeny 1015 részei. Mindegyik félrésznek a kerületén lényegében félkör alakú csatorna vagy 1019 horony van, amely az egyesített tömítőszerkezetnél egy lényegében kör alakú csatornát vagy hornyot képez egy tömítőgyűrű számára. A tömítőgyűrű, amely például rugalmas anyagból, különösen gumiból készülhet, tömítést képez a 101 tömítőlap és a kötészáró egység háza között. Mindegyik félrészen vannak 1021 ablakok, azaz rések, amelyek a 109 kamra és az 1019 csatorna között összeköttetést képeznek, és amelyeken használat közben a tömítőanyag a 109 kamrából átnyúlik. Ezeknek az 1021 ablakoknak általában kettős szerepük van: egyrészt lehetővé teszik, hogy a tömítőanyag tömítést képezzen, amely lényegében lezárja a közeg, például nedvesség vagy gáz hosszanti útját az egyes félrészek egymáshoz illeszkedő 1023 felületei között, másrészt lehetővé teszik, hogy a tömítőanyag a tömítőgyűrűvel érintkezzen, és így jó tömítést hozzon létre minden úgynevezett hármas pontban, azaz ahol a tömítőszerkezet hosszanti tömítése, amelyet az ablakokban lévő tömítőanyag képez a tömítőszerkezet kerületi tömítésével, amelyet a tömítőgyűrű képez, találkozik.

A 8-10. ábrákon a tömítőszerkezet-félrészek nyomólapjaik nélkül vannak ábrázolva, amelyeket használat közben a kábelek felé mozdítunk el, hogy a tömítőanyagot, amelyet ugyancsak nem ábrázoltunk, a kábelek felé kényszerítsük. Ezzel szemben az egyes tömítőszerkezetek 109 kamrái és a tömítőszerkezetek külseje között kapcsolatot biztosító 1025 járatokat ábrázoltuk. Mindegyik 1025 járatban használat közben egy menetes tengely van, amely a nyomólapokhoz van csatlakoztatva, hogy azokat a kábelek felé nyomja.

A 9b. ábrán látható tömítőszerkezet 109 kamrájának 1027 szakasza van, amelyen váltakozva bordák és hornyok vannak az egyik 105 tömítőeleme közelében. Ezek a bordák és hornyok növelik a pálya hosszát, amelyen bármilyen nedvességnek, amely a 101 tömítőlap teste és a tömítőanyag között keletkezik, át kell haladnia ahhoz, hogy áthaladjon a 101 tömítólapon, és a kötészáró egységbe jusson. Ezért tehát ezek külön gátat képeznek a keletkezett nedvességgel szemben.

All. ábra a találmány szerinti, egy vonalban összeillesztett kötészáró egységet mutatja keresztmetszetben. Az egység két 101 tömítólapot tartalmaz, amelyek egy lényegében hengeres 1029 ház két végén vannak elhelyezve. A két 101 tömítőlap között 103 összekötő rudak helyezkednek el, és kötik azokat össze. Ennél a kivitelnél mindegyik 101 tömítőlapnak 1031 csavarjai vannak, amelyek a tömítőszerkezetek két félrészét egymással összekötik. Mindegyik 101 tömítőlap véglapjaiban egy pár 1033 markolóelem van elhelyezve. Mindegyik pár 1033 markolóelem között 1034 visszatartó csík van spirál alakban feltekercselve a kábel belépőnyílásában. Mindegyik 101 tömítőlapnak azonkívül 1035 nyomólapja van, amely az 1047 tengely körüli központi üregbe van helyezve. Mindegyik 1035 nyomólapnak rugalmas eleme van, az 1051 csavarrugó alakjában, amely az 1047 tengelyre van szerelve, hogy az 1035 nyomólapot a tömítőanyagnak nekinyomja.

Az 1029 ház körbe van burkolva, és hosszanti irányban egy nyílás van benne, amelyben hosszanti 1037 tömítés van, és ez a 101 tömítőlap körül elhelyezett 1039 tömítőgyűrűkkel érintkezik. Az 1029 házat előnyösen 1040 záróelemek zárják le, amelyen ék alakú csatornák vannak és ezek - a rajzon nem ábrázolt - a ház külső oldalán elhelyezett, ék alakú síneken csúsznak. Bármilyen más megfelelő mód is alkalmazható természetesen arra, hogy a házat lezárjuk.

A 12. ábrán all. ábrán látható kötészáró egység egyik 101 tömítőlapja látható a 11. ábra A-A vonala mentén vett metszetben. Ezen a metszeten a 101 tömítőlap 1033 markolóelemei láthatók, amelyek az 1011 csatornákban mozgathatók. Mindegyik 1033 markolóelemnek egy ívelt 1041 markolófelülete van, amelyen 1043 markolókiugrások vannak.

A 13. ábra a 12. ábrán látható 101 tömítólapot mutatja all. ábra B-B vonala mentén vett metszetben. Ezen a metszeten az 1035 nyomólap látható, amely két

HU 218 953 Β

1045 nyomórészből áll, és ezek az 1047 tengelyre vannak szerelve, amely utóbbi a két félrész között helyezkedik el. Ha az 1047 tengelyen lévő 1049 anyát megszorítjuk, akkor az a két 1045 nyomórészt egymás felé kényszeríti és következésképpen, használat közben a záróegységben lévő kábelek felé. Az 1047 tengelyen 1051 csavarrugó van elhelyezve, hogy az 1045 nyomórészeket egymás felé kényszerítse.

A 14. ábrán látható 101 tömítőlap külső 201 tömítőelemet és egy belső 202 tömítőelemet tartalmaz. A 201 tömítőelemben 203 nyílások vannak, amelyek a 202 tömítőelemben lévő 204 nyílásokkal egybeesnek. A 201 tömítőelemen lévő, kifelé kinyúló 205 persely a 206 nyomólapot vagy membránt tartalmaz. A 206 nyomólapot a 205 perselyben a 207 fedél tartja meg, amely 208 anyával van ellátva. A 207 fedél kerületén menettel van ellátva, amint az a 15. ábrán jobban látható. A 206 nyomólap és a 207 fedél között csavar alakú tekercs- vagy 209 csavarrugó helyezhető el, hogy rugóterhelést biztosítson. A 209 rugó által a 206 nyomólapra kifejtett erőt állítani lehet azáltal, hogy a 207 fedelet a 205 perselybe becsavarozzuk vagy kicsavarozzuk a 208 anya és egy feszítő segítségével. A 209 rugó, amely előnyösen fémrugó, állandó rugalmas terhelést biztosít a tömítőanyagra, és kiegyenlíti a termék élettartama alatt fellépő zsugorodást vagy nyomáscsökkenést.

Amint a 14. ábrán látható, a 201 és 202 tömítőelemek között 2010 távolságtartó hengerek vannak elhelyezve, hogy azokat egymástól előre meghatározott távolságban tartsák, és növeljék a szerkezet merevségét.

Amint a 15. ábrán látható a 201 és 202 tömítőelemek között például gél 2011 tömítőanyagot alkalmazunk. A 2011 tömítőanyag úgy van kialakítva, hogy abban a kábelek számára nyílások maradjanak, amelyek megfelelnek a 201 és 202 tömítőelemekben lévő 203 és 204 nyílásoknak.

A 15. ábrán a 14. ábrán látható tömítőeszköztől kissé eltérő tömítőeszköz látható, amelynél a 205 persely nem egy darabból áll a külső 201 tömítőelemmel, hanem az abban lévő nyílásba illik bele.

Amint a 16. ábrán látható, a 101 tömítőlap legalább két darabból állhat, amelyek mindegyike tartalmazza a 201 tömítőelem egy részét, a 202 tömítőelemet és a 2011 tömítőanyagot, például az 1061 gélt. Ezek a részek a 203 és 204 nyílásokon áthaladó kábelek köré illeszthetők, és 2012 csavarokkal tarthatók össze.

A 203 nyílások alkalmasak arra, hogy azokon különböző méretű kábeleket lehessen behelyezni, eltávolítható betétek útján, amelyek a kábeleket alátámasztják és/vagy a tömítőanyagot megtartják.

Egy pár tömítőszerkezet helyezhető el a kábelek körül a kötészáró egység bármely oldalánál, és eltávolítható 2014 összekötő rudakkal tartható össze, amint az a

17. ábrán látható.

Egy hengeres perselyt vagy más házat lehet ezután a tömítőeszközök és az összekötő rudak köré helyezni.

Amennyiben szükséges, akkor a persely belső méretét a tömítőelemek külső méreteihez lehet hozzáigazítani egy „O gyűrű” vagy más megfelelő tömítőelem segítségével.

A gél 2011 tömítőanyag a tömítőelemek külső és belső oldala között ekkor nyomás alá kerül, amennyiben a 207 fedelet rácsavarozzuk, és ezáltal a 209 rugót nyomás alá helyezzük, és így a 206 nyomólapot a gél 2011 tömítőanyagba kényszerítjük. A tömítőanyag úgy van elhelyezve, hogy szoros tömítést képezzen a nyílásokon át a tömítőeszközön áthaladó kábelek körül, és a kábeleket körülvevő - rajzon nem ábrázolt - perselyben.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Véglap tömítés kialakítására egy hosszúkás tárgy körül, amely olyan csatlakozószerelvényben való alkalmazásra alkalmas, amelynek karmantyú alakú szerkezeti eleme és egy vagy két ilyen véglapja van, és a véglapnak egy kerületi fala (107) van, amely a karmantyú alakú szerkezeti elemmel tömítetten képes kapcsolódni, és amelynek tömítőlapja (21, 101) van, és ennek első és második tömítőelemei (105, 201, 202) vannak, és ezek mindegyikében egy nyílás (23) van, amelyen a hosszúkás tárgy átvezethető, és tömítőanyag (33, 1063, 2011) van a tömítőelemek között elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a véglapnak egy nyomólapja (27, 206, 1035, 1053) van, amely az első és a második tömítőelemektől (105,201,202) különálló, és amely alkalmazáskor mozgatható úgy, hogy a tömítőanyagot (33, 1063, 2011) a hosszúk tárggyal tömítőérintkezésbe kényszerítse anélkül, hogy a tömítőelemeket (105,201,202) a hosszúkás tárgyhoz képest elmozdítaná.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a tömítőlapban (21, 101) egy kamra (25, 109) van, amely a tömítőelemek (105, 201, 202) között van elhelyezve, és a nyílással (23) össze van kötve, és a kamra (25, 109) tartalmazza a tömítőanyagot (33, 1063, 2011) és a nyomólap (27, 1035, 1053) a kamrán (25, 109) belül és ahhoz képest elmozdíthatóan van elhelyezve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a kamra (25, 109) a nyílás (23) kerületének legalább egy részét körülveszi.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a nyomólap (27, 1035, 1053) a hosszúkás tárgy ellenében való alkalmazáskor a hosszúkás tárgy tengelyére merőlegesen elmozdítható, hogy a tömítőanyagot (33,1063,2011) a hosszúkás tárggyal tömítőérintkezésbe kényszerítse.
5. 5. A 4. igénypont szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a nyomólap (27,1035,1053) és a kamra (25,109) alakja olyan, hogy amikor a nyomólapot (27, 1035, 1053) a hosszúkás tárgy felé mozgatjuk, a nyomólapot (27, 1035, 1053) a kamra (25, 109) belső falai vezetik.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a tömítőlap (21, 101) két vagy több részből áll, amelyek egy vonal mentén - amely a nyílást (23) megosztja - szétválaszthatok.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a nyomólap (27,1035,1053) fogantyún (29) át, kívülről, kézzel működtethetően van kialakítva.

   HU 218 953 Β
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy csavarrugó (209, 1051, 1057) szerkezeti eleme van, amely úgy van elhelyezve, hogy a nyomólapot (27, 1035, 1053) a tömítőanyagnak (33, 1063,2011) nekinyomja.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy két vagy több koncentrikus tömítőgyűrűje (35) van, amelyek alkalmazáskor a tömítőlapban (21, 101) lévő nyíláson (23) belül vannak elhelyezve, és a tömítőgyűrűk (35) egymástól függetlenül eltávolíthatók.
10. 10. A 9. igénypont szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a tömítőgyűrűk (35) a tömítőlap (21,101) felületéből kinyúlnak, és a szerkezet járulékosan egy szorítóberendezéssel van ellátva, amely a tömítőgyűrűk (35) kinyúló része köré helyezhető el, a tömítőgyűrűkön (35) keresztülvezető tárgyak számára a feszítés megszű5 nését létrehozó módon.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti véglap, azzal jellemezve, hogy a tömítőanyag (33, 1063, 2011) gél.
12. 12. Kábelcsatlakozó szerelvény két vagy több kábel 10 csatlakoztatására, karmantyú alakú szerkezeti elemmel, azzal jellemezve, hogy egy vagy több, az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti véglapja van.