HU216554B

HU216554B - Helyi ISDN rádióátviteli rendszer

Info

Publication number: HU216554B
Application number: HU9600253A
Authority: HU
Inventors: Klaus Jäckel; Reinhard Schiffel; Bruno Stadler; Holger Vogel
Original assignee: Krone Ag.
Priority date: 1993-08-05
Filing date: 1994-07-28
Publication date: 1999-07-28
Also published as: EP0712561A1; AU714192B2; ES2118423T3; DE4326749C2; CA2168888A1; DE4326749A1; WO1995005053A1; US5774460A; FI960508A; EP0712561B1; JPH09501550A; AU7262794A; NO960443D0; HU9600253D0; CZ33496A3; NO960443L; DE59406422D1; FI960508A0; HUT74330A

Description

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 10 lap ábra)

HU 216 554 B

HU 216 554 Β közötti kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozóvezeték egy közbenső regeneráló közbeiktatásával két részszakaszra van felosztva, a közbenső regeneráló, valamint a hálózatvégződés közötti részszakasz rádióátviteli szakasz, amelynél a közbenső regeneráló a helyi rádiós cella BS bázisállomásának és a hálózatvégződés az előfizetői rádiókészüléknek a része, amely két rész úgy van egyesítve, hogy aktiváláskérés (PHACTIVATE REQUEST) esetén egy átviteli csatorna hozzárendelése a kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozóvezeték aktiválásának várakozási és ellenőrzési idején belül történjék, továbbá egy, az aktiváláskérés esetén ennek továbbítását egy hírközlő csatornának a hívott előfizetőhöz történő kapcsolását és az előfizetői rádiókészülék aktiválását lehetővé tevő időben késleltető készüléke van. Az eljárás szerint a rádióközpontnál külön szervező csatorna helyett elosztott kapcsolást végeznek, amelynek során valamennyi szabad csatornában kapcsolási, szervezési és jelzési műveleteket végeznek, amelyhez a nem aktivált előfizetői rádiókészülékeket automatikusan a szabad hírközlő csatornák egyikére irányítják, és az előfizetői rádiókészülékeknek a szabad hírközlő csatornákon történő egyenletes szétosztását úgy biztosítják, hogy minden csatorna váltás előtt az előfizetői rádiókszülékben egy n véletlen egész számot (például 1 <n<l 6) határoznak meg, amely megadja, hogy ciklikus letapogatásnál hányadik szabad csatornát kell használni, és a csatomaváltást időközönként automatikusan, a bázisállomás (BS) rádiós központja utasítására vagy akkor hozzák létre, ha az éppen használt csatornát egy másik előfizetői rádiókészülékhez rendelik aktív használatra.

Helyi ISDN átviteli rendszer és eljárás, amely egy helyi rádiós cellaként van szervezve, amely egy rögzített rádiós bázisállomásból és több szétosztott előfizetői rádiókészülékből áll, és az előfizetői csatlakozások (ISDN-báziscsatlakozások) helyi központokhoz, alközpontokhoz vagy mellékközpontokhoz csatlakoznak, az előfizetők a nyilvános ISDN hírközlő hálózathoz S₀-interfészen keresztül vezeték nélküli átvitellel csatlakozhatnak, a rendszerben, amelyben az előfizetők száma nagyobb, mint egy központi bázisállomáson (BS) használt duplex hírközlő csatorna száma, egy rádiós központi berendezés van, amely egy különleges rádiós központi eljárással egy előfizetői rádiókészülék (TL) számára aktiváláskérés (PH-ACTIVATE REQUEST) esetén a forgalmazáshoz egy tetszőleges szabad hírközlő csatornát bocsát rendelkezésre.

A technika állása

A találmány tárgya helyi ISDN rádióátviteli rendszer. Ez egy helyi rádiós cellaként van szervezve, amely egy helyhez kötött központi BS bázisállomásból és több szétszórt előfizetői rádiókészülékből áll. A cél az, hogy azoknak az előfizetőknek, akik különböző okoknál fogva egy központhoz nem csatlakoztathatók a szabványos előfizetői vezetékeken keresztül, vagy ilyen csatlakoztatásuk valamilyen oknál fogva nem célszerű, a nyilvános ISDN átviteli hálózathoz való hozzáférését egy S_ointerfészen keresztül, vezeték nélküli átvitel igénybevételével lehetővé tegyük.

Rádióátvitellel támogatott hírközlő-előfizetőknek a nyilvános hírközlő hálózatokhoz történő csatlakoztatására többfelhasználós rendszereket széles körben alkalmaznak. Ezek a következő csoportokba foglalhatók:

1. Mobilrádióhálók

Ezeket mindenekelőtt a barangolás (roaming) és a handover (overload, átjelentkezés) jellemzi, ennek a hálózatvezérlés valamennyi következményével és a mobil készülékeknek nagy, 200 km/h sebességig történő alkalmazhatóságával, valamint az ebből adódó rádióátviteli eljárással szembeni követelményekkel.

2. Chekker hálózatok

Ezeket - éppúgy, mint a mobil rádióhálókat - a roaming és a handover jellemzi azzal, hogy az előfizetői spektrum, a területi kiterjedés, a műveleti sokrétűség és különösen a nyilvános hálózatokhoz történő hozzáférés szempontjából az előbbi korlátozásoknak van alávetve.

3. Vezeték nélküli telefonok elvén működő hálózatok

Ezeknél a hálózatoknál a vezeték nélküli telefonnak egy meghatározott fővonali kapcsolatát kell megszün30 tetni, és egy handover bevezetésével a területi alkalmazási tartományt egy PABX tartományára kell kiterjeszteni.

4. DAL (vezeték nélküli csatlakozó vonal)

Ezek helyhez kötött előfizetők vezeték nélküli csat35 lakoztatását biztosítják egy rádióátviteli rendszernek egy előfizetővel azonos rákapcsolásával. Ez azt jelenti, hogy a hírközlő központban minden egyes rádiós előfizetőnek saját előfizetői csatlakozása van, és a rádióátviteli berendezés az előfizetői csatlakozás és a rádiós előfizető közé van beiktatva.

5. Rurális hálózatok

Ezeknél egy központi csomópontból vagy csomóponti központból kiinduló egy ponttól többpontos összeköttetést hoznak létre nagy területi kiterjedésben, amelyekhez rádió-összeköttetéseket alkalmaznak. Ebben a rendszerben csatomacsoportokat visznek át, amelyeket az átviteli út mentén különböző szinteken fel lehet bontani, és több végpont felé lehet továbbítani. Ezekről a végpontokról kiindulva az előfizetők többnyi50 re vezetékes úton, vagy ezzel azonos rádiószakaszon keresztül csatlakoznak. A rurális hálózatokban központi kapcsolóműveleteket nem végeznek.

Ezek a rendszerek az előfizetőknek általában a/b csatlakozást vagy beszédátvitelhez, modem és faxátvi55 telhez a megfelelő műveleteket biztosítják. Adatátvitelhez (adatterminálokhoz) kínálnak részben különleges csatlakozási lehetőségeket is. Az adatsebesség 64 kbit/s-ot is elérhet. Ezek a rendszerek hálózati oldalról az ISDN csatlakoztatásához vannak kialakítva, és az

ISDN néhány kiválasztott műveletét továbbítják az elő2

HU 216 554 Β fizetőhöz. Ezen rendszerekhez azonban korlátozás nélküli S₀-interfész nem áll rendelkezésre.

A WO 91/18483 közzétételi számú nemzetközi szabadalmi bejelentésben egy olyan eljárás van ismertetve, amellyel GSM-előfizetők számára a teljes ISDN-hozzáférést biztosítják. Az ismertetett eljárás azonban korlátozott azáltal, hogy a 2B+D (2x64 kbit/s+16 kbit/s) ISDN-előfízetői felület nem vihető át 1:1-ben a Bm+Dm (13 vagy 12 vagy 9,6 kbit/s+1 kbit/s) GSMelőfizetői felületre (lásd a WO 91/18483 közzétételi számú nemzetközi szabadalmi bejelentést, 1. oldal 10-19. sorok, 3. ábra).

Az úgynevezett DAL-rendszerek (Drahtlose rfnschlussZeitung=vezeték nélküli csatlakozó vonal) már sokoldalúbbak és a fentiekben említett rendszerek közötti létjogosultságuk bebizonyosodott. Az eddigi rendszerek a rádiós előfizetőknek azonban csak egy a/b interfésszel rendelkező előfizetői csatlakozást nyújtanak. Erre találunk példákat a Mandel, Günter; Kercher, Klaus: DAL in analog-zellularer Technik, Nachrichtentechnik, Elektronik, Berlin 42 (1992.) 4, valamint a Leipold, Peter: DAL - Funktechnik im Teilnehmeranschlussbereich, NTZ 45 (1992.) 4, szakirodalmakban.

A Buckingham, Colin; Woltering, Gé Klein; Akerberg, Dag: A Business Cordless PABX Telephoné System on 800 MHz Based on the DECT Technology, IEEE Communications Magaziné, January, 1991. szakirodalomban egy olyan megoldás van ismertetve, amely a DECT-szabványon alapszik, és egy TDM/TDMA/TDD digitális átviteli eljárás alkalmazásával az előfizetők vezeték nélkül csatlakozhatnak a PABX-hez vagy PSTN-hez (Public Switched Telephoné NetWork). A rendszerben 32 kbit/s/csatoma digitális átvitelt használnak, amelynél egy nagyfrekvenciás vivőn nyolc csatornát visznek át, amelyhez összesen 640 kbit/s bruttó adatsebesség szükséges. Ez a rendszer alkalmas lenne több csatornának egy előfizetőhöz történő hozzárendelése által az előfizetőnél egy S₀-interfésznek a rendelkezésre bocsátásához, azonban ennek két alapvető következménye van:

1. Egy 16 ms időtartamú TDMA (7ime Division

A/ultiple rtccess) keret a bázisállomástól az előfizetői készülék irányában 8 csatomakeretre, és az előfizetői készüléktől a bázisállomás irányában 8 csatornakeretre van felosztva, amiből az egyes csatornakeretekre 1 ms időtartam adódik.

Ezáltal a futási időkülönbségek (az előfizetői készülékek a bázisállomástól különböző távolságokban vannak) kiegyenlítésére nincs tartalék, és a rendszer a legkisebb, mintegy 300 m-es távolságokra korlátozódik.

Ez a megállapítás mennyiségileg azt jelenti, hogy egy 30 km sugarú ellátottsági tartományhoz két egymás után adó előfizetői készülék adása között 0,2 ms védelmi időkre van szükség.

2. 8 csatornának duplex üzemmódban történő átvitele

MHz nagyfrekvenciás sávszélességet foglal le, ami csak minimális hatósugárnál és az ennek megfelelő minimális, 80 mW adóteljesítménynél fogadható el.

A találmány rövid ismertetése

A találmány elé célul tűztük ki a rádiós előfizetők számára egy S₀-interfészes előfizetői csatlakoztatás biztosítását annak érdekében, hogy a modem hírközléstechnika nyújtotta lehetőségeket ki lehessen használni. Felismertük, hogy a fenti bevezetésben felsoroltak mellett, amelyeknél az előfizetői tartományban a rádiós átvitel alkalmazása jónak bizonyult, az ISDN-előfizetői csatlakozásnál ezen túlmenően a rádiós átvitellel a hatókör korlátái kiterjeszthetők, amely határok a vezetékes átvitel esetén a csillapításokból adódnak. Ezen túlmenően, a rádiós átvitel következtében a futási idő okozta nehézségek miatti határok is megnőnek, amennyiben rádiós átvitelnél nem alkalmazzuk az S₀-interfészt.

A kitűzött célt a bevezetőben körülírt rendszerrel a találmány szerint úgy értük el, hogy az ISDN előfizetői csatlakozás tiszta bitsebessége (B1+B2+D) a rádiós szakaszon korlátozás nélküli, és az S₀-interfész egy nem korlátozott interfész, az ISDN-központban lévő vonalvégződés és az előfizetőnél lévő hálózatvégződés közötti kétvezetékes ISDN-előfizetői csatlakozó vezeték egy közbenső regeneráló közbeiktatásával két részszakaszra van felosztva, a közbenső regeneráló, valamint a hálózatvégződés közötti részszakasz rádióátviteli szakasz, amelynél a közbenső regeneráló a helyi rádiós cella bázisállomásának és a hálózatvégződés az előfizetői rádiókészüléknek a része, amely két rész úgy van egyesítve, hogy aktiváláskérés (PH-ACTTVATE REQUEST) esetén egy átviteli csatorna hozzárendelése a kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozóvezeték aktiválásának várakozási és ellenőrzési idején belül történjék, továbbá egy, az aktiváláskérés esetén ennek továbbítását egy hírközlő csatornának a hívott előfizetőhöz történő kapcsolását és az előfizetői rádiókészülék aktiválását lehetővé tevő időben késleltető készüléke van.

A bázisállomáson egy előfizető felé jövő hívásnál a rádió-összeköttetés felépítéséhez célszerűen a központoldali bemeneten egy, a központtól a közbenső regeneráló irányában elmenő hívást késleltető készülék és/vagy a közbenső regeneráló előfizető-oldali kimenetén egy, a közbenső regenerálótól az irányban elmenő hívást késleltető készülék van. A bázisállomáson egy előfizető felé jövő hívásnál továbbá a rádió-összeköttetés felépítéséhez a közbenső regenerálóoldali bemeneti és előfizető-oldali kimenőáramköre közötti átadó interfészbe egy, az aktiváláskérésnek a kimenőáramkör felé történő átadását késleltető, és egy hírközlő csatornát a hívott előfizetőhöz kapcsoló, valamint az előfizetői rádiókészüléket aktiváló készülék van beiktatva.

Célszerűen egy rádiós előfizetőnek az előfizetői rádiókészülékéből kimenő hívás esetén a rádió-összeköttetés felépítéséhez a hálózatvégződés előfizető-oldali S₀-csatlakozásánál egy csatlakoztatott végberendezés aktiváláskérését késleltető, valamint a késleltetési idővel egy hírközlő csatornát a hívott előfizetőhöz kapcsoló és a rádiókészülékeket az előfizetői rádiókészülékben aktiváló készülék van. Lehetséges módon egy rádiós előfizetőnek az előfizetői rádiókészülékéből kimenő hívás esetén a rádió-összeköttetés felépítéséhez a hálózatvégződés előfizető-oldali bemenőáramköre és központ3

HU 216 554 Β oldali kimenőáramköre közötti átadó interfészbe egy csatlakoztatott végberendezés aktiváláskérését késleltető, valamint a késleltetési idővel egy hírközlő csatornát a hívott előfizetőhöz kapcsoló és a rádiókészülékeket az előfizetői rádiókészülékben aktiváló készülék van beiktatva.

Előnyösen a rendszer az aktiváláskérések késleltetett átvitele után átlátszó (transzparens) és a központ, valamint az előfizetői végberendezés közötti átviteli szakaszon on-line kapcsolatot biztosító rádióátviteli berendezéssel rendelkezik.

A találmány szerinti helyi ISDN-átviteli rendszerben alkalmazott eljárásnál a rádióközpontnál külön szervező csatorna helyett elosztott kapcsolást végzünk, amelynek során valamennyi szabad csatornában kapcsolási, szervezési és jelzési műveleteket végzünk, amelyhez a nem aktivált előfizetői rádiókészülékeket automatikusan a szabad hírközlő csatornák egyikére irányítjuk, és az előfizetői rádiókészülékeknek a szabad hírközlő csatornákon történő egyenletes szétosztását úgy biztosítjuk, hogy minden csatomaváltás előtt az előfizetői rádiókészülékben egy n véletlen egész számot (például l<n<l 6) határozunk meg, amely megadja, hogy ciklikus letapogatásnál hányadik szabad csatornát kell használni, és a csatornaváltást időközönként automatikusan, a bázisállomás rádiós központja utasítására vagy akkor hozzuk létre, ha az éppen használt csatornát egy másik előfizetői rádiókészülékhez rendeljük aktív használatra.

Az eljárás során a bázisállomás rádiós központjából egy előfizető felé jövő hívás esetén előnyösen egy címzett lekérdezést adunk ki valamennyi szabad csatornára és az előfizetői rádiókészülék felé, amelynek nyugtázása alapján rendszerint azt a hírközlő csatornát rendeljük hozzá aktív használatra, amelyben az éppen található.

Amennyiben a rendszerben nincs más kapcsolási és jelzési folyamat, úgy célszerűen a bázisállomás rádióközpontjából a szabad csatornákban „szabad hívás” utasításokat adunk ki, amellyel egy rádiós előfizető híváskezdeményezésekor (egy csatlakozott végberendezés aktiválási kérése) az előfizetői rádiókészüléknek a „híváskezdeményezés” utasítás kiadását engedélyezzük, és az előfizetői rádiókészülék kérése alapján a bázisállomással az előfizetői rádiókészülékhez rendszerint azt a hírközlő csatornát rendeljük aktív használatra, amelyben az éppen található.

Az eljárás során továbbá az előfizetői rádiókészülékben híváskezdeményezés után, amelyet a rádióközpont nem nyugtáz, egy véletlen egész számot (például l<n<16) határozunk meg, amely megadja, hogy egy ismételt híváskezdeményezéshez a rádióközpont hányadik következő „szabad hívás”-át használjuk fel.

Két előfizetői rádiókészüléknél egyazon hírközlő csatornában egyidejűleg megjelenő érkező és kimenő összeköttetés-kérés vagy két előfizetői rádiókészülék egyazon hírközlő csatornában egyidejűleg megjelenő kimenő összeköttetés-kérése esetén célszerűen a rádiós központtal az egyik előfizetői rádiókészüléket egy másik szabad hírközlő csatornához rendeljük aktív használatra.

A rádiós kapcsolás adatátvitelénél az ISDN kétvezetékes előfizetői csatlakozásnál alkalmazott ISDN átvitelével azonos kerethosszat, átviteli sebességet és szinkronszót alkalmazunk, és előnyösen a rádiós kapcsolásátvitelek és ISDN-átvitelek közötti egyértelmű megkülönböztetésére a rádiós kapcsolás átvitelénél a szinkronszót fordítva (kezdete és vége felcserélve) iktatjuk be az átvitelbe. A rádióátviteli berendezés rádiós adatátvitelénél az adatkeret adatrészében a mindenkori információt szabad csatornákon visszük át úgy, hogy az előfizetői rádiókészülékekkel a csatomaváltás céljából kereső letapogatás nélkül egy új célcsatomát határozunk meg.

A találmány egy konkrét kiviteli példáját egy U_K0interfésszel ellátott ISDN kétvezetékes előfizetői csatlakozással ismertetjük. A megoldás elvei azonban minden más U-interfészes ISDN kétvezetékes előfizetői csatlakozással is érvényes, amennyiben az ennél alkalmazott jelek illesztéséről gondoskodunk.

A találmányt az alábbiakban a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra az ISDN előfizető rádión keresztül történő felkapcsolásának elvi rajza, a

2. ábra egy érkező hívás esetén az élesztő eljárás szabványos lefolyása, a

3. ábra egy érkező hívás esetén az élesztő eljárás módosított lefolyása, a

4. ábra egy ISDN-DAL-rendszer bázisállomásának működése a 3. ábra szerinti élesztő eljárásba történő beavatkozásakor, az

5. ábra egy érkező hívás esetén az élesztő eljárás szabványos lefolyása az IOM (/SDN Oriented Λ/odular Interface) interfésszel együtt, a

6. ábra egy érkező hívás esetén az élesztő eljárás módosított lefolyása az IOM interfésszel együtt, a

7. ábra egy ISDN-DAL-rendszer bázisállomásának működése a 6. ábra szerinti IOM interfészbe történő beavatkozásakor, a

8. ábra egy ISDN-DAL-rendszer előfizetői készülékének a működése az S₀-interfészbe történő beavatkozáskor, a

9. ábra egy ISDN-DAL-rendszer előfizetői készülékének a működése az IOM-interfészbe történő beavatkozáskor és a

10. ábra egy ISDN-DAL-rendszerben a rádióátvitel adatkerete.

A találmány egy további lényeges célkitűzése a rádióátviteli rendszerben nagy frekvenciagazdaságosság biztosítása. Ennek a követelménynek nagy jelentősége van, mivel az ISDN előfizetői csatlakozás tiszta adatsebessége (Bl+B2+D)=144 kbit/s, amivel a csatorna kialakítása történik, és aminek széles sávú rádiócsatorna a következménye.

Ezt a követelményt úgy teljesítjük, hogy a rádiócsatornák számát a rádiós előfizetők számánál lényegesen alacsonyabbra választjuk, amelynél az arányt változtathatóra kell kialakítani annak érdekében, hogy az előfizetői struktúrának megfelelő különböző forgalmi értékekhez való illesztés lehetséges legyen.

Erre a célra egy olyan megoldást alkalmazunk, amelynél az ISDN-központban lévő LT vonalvégződés

HU 216 554 Β és az előfizetőnél lévő NT hálózatvégződés közötti kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozó vezeték egy ZWR közbenső regeneráló közbeiktatásával két részszakaszra van felosztva, és a ZWR közbenső regeneráló, valamint az NT hálózatvégződés közötti részszakaszon a vezetékhez kötött átvitelt rádióátvitellel helyettesítjük. Ekkor a ZWR közbenső regeneráló a helyi rádiós cella BS bázisállomásának és az NT hálózatvégződés az előfizetői TL rádiókészüléknek a része. Mindkettő úgy van egyesítve, hogy aktiváláskérés (PH-ACTIVATE REQUEST) esetén egy átviteli csatorna hozzárendelése a kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozó vezeték aktiválásának várakozási és ellenőrzési idején belül történjék.

Az 1. ábrán egy előfizetővel létrehozott ilyen kapcsolat vázlatos felépítése látható. A rajzon elhagytuk mindazon egységet, amelyek egy létrejött rádió-összeköttetésben közvetlenül nem vesznek részt.

Az ISDN-TVSt által rendelkezésre bocsátott 1.1 U_K0-előfizetői csatlakozás (1. ábra) az 1.2 bázisállomás egyik csatornacsoportjához csatlakozik, amely egy ZWR 1.3 U_K0 közbenső regenerálóból, egy 1.4 adóegységből és 1.5 vevőegységből áll. A ZWR 1.3 U_K0 közbenső regeneráló szokásos módon egy 1.6 U_K0-transzformátorból, egy 1.7 hibrid áramkörből és két, egy IOMinterfészen keresztül csatlakoztatott 1.8 és 1.9 IEC-T (7SDN Echocancellation Circuit) áramkörből áll. A ZWR 1.3 U_K0 közbenső regenerálónak a rádiókészülékhez történő csatlakoztatása az 1.7 hibrid áramkör után a felmenőágnak és lejövőágnak megfelelő külön vezetékeken történik. A rádiókészülék - kívánság szerint - kiegészíthető kódátalakító, redundanciát beiktató hibafelismerő, hibajavító és a jel titkosított kezelését végző egységekkel.

Az 1.10 előfizetői rádiókészülékben (1. ábra) egy 1.12 vevőegység és egy 1.13 adóegység van, amelyek a hibrid elhagyásával a felmenőágnak és lejövőágnak megfelelő külön vezetékeken egy 1.11 NT hálózatvégződésre csatlakoznak. Az 1.11 NT hálózatvégződés szokásosan egy hálózati üzemmódban lévő 1.14 IEC-T áramkörből, egy 1.15 SBC (S-Bus Interface Circuit) vagy SBCX (5-Bus Interface Circuit, Extended) áramkörből, amely egy IOM-interfészen keresztül csatlakozik, valamint egy 1.16 S₀-transzformátorból épül fel. Az előfizetői rádiókészülék kimenete egy S₀-interfészhez történő csatlakozásra van kialakítva.

Egy ilyen felépítés járulékos intézkedések nélkül csak állandó összeköttetésre lenne kapcsolható, amihez előfizetőnként egy rádiócsatornára lenne szükség, amit a célkitűzés szerint el kellett kerülnünk. A célkitűzés szerint, minden összeköttetés-kérés esetén egy szabad rádiócsatorna hozzárendelésére (a következőkben: rádiós kapcsolás) szükséges. A rádiós kapcsoláshoz a bázisállomás csatomacsoportjai és az előfizetői rádiókészülékek közötti rendszeren belüli kommunikáció, a csatolómezők, adó- és vevőegységek kapcsolása stb. véges időt vesz igénybe, ami a találmány szerint az U_K0-szakasz élesztési folyamatába úgy van beiktatva, hogy az Útszakasz aktiválása ezzel nincs befolyásolva, és az élesztési folyamat után az információ feldolgozása online kapcsolatban történhet.

A találmány szerint ez az előfizetőhöz érkező hívás esetén (a távközlő központ által történő aktiválás) az INFO U2W-jelek késleltetésével érhető el. A kiindulási pont az U_K0-szakasz élesztési eljárásának szabványos lefolyása a ZWR közbenső regenerálóval (2. ábra). Ennek során a 2.1 LT vonalvégződés PH-ACTIVATE REQUEST aktiváláskérése után a 2.2 ZWR közbenső regeneráló irányában a 2.4 INFO U2W élesztő jelet kiadjuk, amit a ZWR közbenső regeneráló 2.5 INFO U1W jellel nyugtáz. A szabványos időzítés szerint, a

2.4 kiadásának megkezdése után 5,32 ms-mal megtörténik a 2.6 QE nyugtázásfelismerés az LT-ben. A 2.6 QE-t rendszerint elismerjük, ha az a Tul3 = 12 ms élesztésismétlési időn belül megtörténik, amely az LT-ben a

2.4 kiadásának kezdetével indult. Ez azt jelenti, hogy a 2.6 QE a szabványos időzítéshez képest legfeljebb 6,68 ms ideig késleltethető (várakozási idő) anélkül, hogy az élesztési folyamatban zavar keletkezne. Az LT-ZWR közötti U_K0-részszakasz feltételei azonosak a 2.3 ZWR-NT közötti U_K0-részszakaszra vonatkozóan. A

2.5 nyugtázásnak az LT-re történő adásával párhuzamosan a ZWR az NT-re küldi a 2.8 INFO U2W élesztő jelet, és elindítja egyidejűleg a Tul3 = 12 ms-os 2.11 élesztésismétlési időt. Ezzel a szabványos időzítéshez képest a második ZWR-NT közötti U_K0-részszakaszon is az NT 2.9 INFO U1W nyugtázása és a ZWR-ben a 2.10 QE legfeljebb 6,68 ms ideig késleltethető (várakozási idő) anélkül, hogy az U_K0-szakaszon az aktiválás közben zavar keletkezne. Mindkét várakozási idő egymástól függetlenül vagy együttesen is használható.

Az élesztési eljárás várakozási idejének felhasználásával adódik a 3. ábrán látható módon az U_K0-szakasz élesztésének a lefolyása. A 3.1 LT által kiadott 3.4 INFO U2W egy megfelelő készülékkel késleltetve jut a 3.2 ZWR LT oldali bemenetére, és a ZWR által előállított

3.6 INFO U2W egy megfelelő készülékkel késleltetve jut a második U_K0-részszakaszra. Ennek kezdeti 3.8 időpontjában a rádióátvitel be kell, hogy fejeződjön annak érdekében, hogy a 3.6 a 3.3 NT-re átvihető legyen, és az U_K0-szakasz aktiválása rendben folytatódhasson.

Ezeket a műveleteket a bázisállomáson a 4.0 csatornacsoportokkal (4. ábra) végezzük el, amely minden egyes U_K0 előfizetői csatlakozáshoz hozzá van rendelve. A bejövő vonaljel egy 4.2 villaáramkörben felmenő és lejövő ágra van felosztva. A lejövő ágba, a 4.4 ZWR bemenetén és kimenetén egy-egy 4.3 és 4.5 késleltető van beiktatva, amelyeket a 4.6 csatomavezérlő vezérel. A 4.3 és 4.5 késleltetők az U_K0-szakasz inaktív állapotában a vonalat megszakítják. A 4.3 késleltető felmenő oldalán bemenő élesztőjelet a 4.6 vezérlő felismeri, amely erre a rádiós kapcsolás folyamatát megkezdi, majd a legnagyobb megengedett késleltetési idő eltelte után, vagyis a rádiós kapcsolás végén ugyanazt az élesztő jelet a késleltető lejövő oldalára ismét beadja, majd végül a vonalmegszakítást megszünteti (lásd a 3. ábrát és az ehhez tartozó leírást). Amennyiben a legnagyobb megengedett késleltetési idő eltelte után a 4.3 késleltető a rádiós kapcsolást még nem fejezte be, ugyanezt a folyamatot a 4.5 késleltetőn meg lehet ismételni. A bázisállomás egy, a mobiltelefon-technikából

HU 216 554 Β ismert módon kiegészíthető egy 4.7 rádiós kapcsoló számítógéppel, amely egy központi 4.8 buszon keresztül valamennyi 4.0 csatomacsoportot, valamint a kapcsolómezőket a 4.9 adóirányhoz és a 4.10 vevőirányhoz vezérli. A kapcsoló mezőcsoportokra 4.11 adócsoportok és 4.12 vevőcsoportok vannak rákapcsolva, amelyek egy 4.13 csatolóhálózaton keresztül egy közös

4.14 antennára dolgoznak.

A találmány egy további változata szerint egy előfizetőhöz érkező (a távközlő központ által történő aktiválás) hívás esetén a rádiós kapcsoláshoz szükséges időt a ZWR LT-oldali bemenőáramköre és az előfizető-oldali kimenőáramkör közötti aktiváláskérés késleltetett átviteléből nyerjük. Ehhez először az U_K0-szakasznak a ZWR-rel történő aktiválásának az 5. ábra szerinti szabványos folyamatát nézzük meg. Ennek során az 5.1 vonalvégződésről az 5.4 INFO U2W beérkezése után az 5.2 ZWR 5.5 bemenőáramköre az 5.6 RSYD (Resynchronizing Indication űownstream) információt küldi az

5.7 kimenőáramkörre. Az 5.7 kimenőáramkör az 5.8 ÁRU (Jctivation Request I/pstream) információval nyugtáz, és az 5.2 ZWR-től az 5.3 NT-ig tartó második részszakasz aktiválását az 5.9 U2W információ kiadásával megkezdi. Az aktiválás az 5.12 ZWR IOM interfészén át 5.10 ARN (Tct ivarion Request no Loop) és 5.11 AIU (yíctivation indication í/pstream) jelek cseréjével fejeződik be.

A találmány szerinti eljárás megvalósítására a 6. ábrán látható módon az IOM interfészbe egy 6.14 UPC interfész processzort iktatunk be, és ezáltal az IOM interfész két 6.12 és 6.13 részszakaszra van felosztva. A

6.1 vonalvégződésről a 6.4 INFO U2W beérkezése után a 6.2 ZWR 6.5 bemenőáramköre a 6.6 RSYD információt küldi ki, amit a 6.14 UPC vesz. A 6.14 UPC nyugtáz a 6.8 ÁRU jellel, és a 6.15 RPX rádiós kapcsolóberendezéshez 6.16 ARX aktiváló utasítást küld. A kívánt előfizetői rádiókészülékkel létrejött rádiókapcsolat után a 6.15 RPX a 6.17 AIX aktiválás nyugtázást küldi a 6.14 UPC-hez. A 6.14 UPC a 6.18 RSYD jelet a 6.2 ZWR 6.7 kimenőáramköréhez csak ezt követően küldi késleltetéssel. A 6.2 ZWR 6.7 kimenőáramköre a 6.19 ÁRU információval nyugtáz, és a 6.9 INFO U2W kiadásával a 6.2 ZWR-től a 6.3 NT-ig tartó második részszakaszt aktiválja. Ez a folyamat a kívánt előfizetői rádiókészülékkel már felépült rádiókapcsolaton keresztül megy végbe. A 6.19 ÁRU információ vétele után a

6.14 UPC-től a 6.20 ARN információ is késleltetve jut a

6.2 ZWR 6.7 kimenőáramkörére. Ettől az időponttól a

6.14 UPC a 6.2 ZWR 6.5 bemenőáramköre és 6.7 kimenőáramköre közötti átvitelt transzparens (átlátszó) üzemmódra kapcsolja, és minden ezt követő jel változtatás és késleltetés nélkül kerül átvitelre.

Ezt a találmány szerinti változatot a minden egyes U_K0-előfizetői csatlakozáshoz rendelt 7.1 csatomacsoporttal (7. ábra) szintén a BS bázisállomáson valósítjuk meg. Lényeges, hogy a 7.3 ZWR-ben a 7.4 IEC (ISDN Echocancellation Circuit) áramkör és a 7.5 IEC közötti IOM buszrészben vagy teljesen meg van szakítva, és a 7.4 IEC 7.6 buszrésze, valamint a 7.5 IEC 7.7 buszrésze a 7.9 RPX/csatomavezérlővel össze van kötve. Az LTtől érkező vonaljel egy 7.8 villaáramkörben felmenő- és lejövőágra van felbontva, amelyek közvetlenül a 7.4 IEC-re csatlakoznak. Az LT aktiváláskérés (INFO U2W) esetén a 7.4 IEC-től a 7.6 IOM interfészen keresztül továbbított aktiváláskérést a 7.9 RPX/csatomavezérlő felismeri, amely erre a rádiós kapcsolás folyamatát elkezdi (lásd 6. ábrát és ehhez tartozó leírást). Sikeres rádiós kapcsolás után a csatomavezérlő a 7.7 IOM interfészen keresztül az aktiváláskérést a második U_K0-előfizetői csatlakozáshoz a 7.5 IEC-re továbbítja. A BS bázisállomás egy, a mobiltelefon-technikában ismert, és a 4. ábrán bemutatott, valamint ezzel kapcsolatban ismertetett módon van kiegészítve.

A találmány szerint, egy rádiós előfizető kimenő hívása esetén (egy végberendezés általi aktiváláskérés) a rádiós kapcsoláshoz szükséges időt az INFO SÍ jel késleltetésével éljük el. Kezdeti pont az S₀.szakasz élesztési eljárásának szabványos lefolyása, amely az INFO SÍ felismerése után az NT által az S2 INFO nyugtázás kiadására nem ír elő időkorlátot (kivéve a TE-ben a PHACTIVATE INDICATION-nal az aktiválás lezárására szolgáló teljes Tsl =30...35 s ellenőrzési időt).

A megvalósítás az előfizetői rádiókészülékben történik (8. ábra) úgy, hogy a 8.2 NT-ben a 8.3 S₀-transzformátor és 8.5 SBC (SBCX) áramkör közötti felmenőágban egy 8.4 kapcsolóelem van alkalmazva, amely a

8.7 kapcsolatvezérlő által egy vezérlő vonalon keresztül kapcsolható. A 8.7 kapcsolatvezérlő a 8.3 S₀-transzformátor és a 8.4 kapcsolóelem között van a felmenőággal összekötve. A 8.4 kapcsolóelem az S₀-szakaszon a vonalban szakadást hoz létre. A 8.4 kapcsolóelem lejövő ágában bejövő INFO SÍ jelet a 8.7 kapcsolatvezérlő érzékeli, amely erre a rádiós kapcsolás folyamatát elindítja, majd ennek végeztével a 8.4 kapcsolóelem „be” állapotba kapcsol, amire az NT-n INFO SÍ jelenik meg, és az ISDN előfizetői csatlakoztatás elkezdődik.

A találmány egy másik változata szerint ugyanezt a feladatot szintén az előfizetői rádiókészülékben valósítjuk meg (9. ábra). Lényeges, hogy a 9.2 NT-ben az IOM busz a 9.4 SBC (SBCX) áramkör és a 9.7 IEC között részben vagy egészen meg van szakítva, és a 9.4 SBC 9.5 buszrésze, valamint a 9.7 IEC 9.6 buszrésze mindig össze van kötve a 9.8 kapcsolatvezérlővel. A 9.1 S₀-jel egy 9.3 S₀-transzformátoron keresztül a 9.2 NT 9.4 SBC (SBCX) áramkörére van kapcsolva. Egy TE aktiváláskérése esetén (INFO SÍ) a 9.4 SBC (SBCX) által a 9.5 IOM interfészen keresztül kiadott aktiváláskérést a 9.8 kapcsolatvezérlő felismeri, amely erre a rádiós kapcsolás folyamatát elindítja. Sikeres rádiós kapcsolás után a kapcsolatvezérlő a 9.6 IOM interfészen keresztül az aktiváláskérést a 9.7 IEC áramkörnek továbbítja, amivel az ISDN előfizetői csatlakoztatás elkezdődik.

Annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló átviteli sávszélességet lehető hatásosan használjuk ki, a 7. igénypont szerint egy vezérlés, szervezés és ellenőrzési célokra szolgáló külön rádiócsatornára nincs szükség. Valamennyi ehhez szükséges utasítást és információt a szabad rádiócsatornákon viszünk át. Költségkímélés céljából az adatsebesség, blokkhossz és szinkronszavak megfelelnek a mindenkori U-interfész szabványnak. An6

HU 216 554 Β nak lehetővé tétele érdekében, hogy egy előfizetői rádiókészülékben egy rádiócsatornát szabadnak ismeijünk fel, a szinkronszavakat fordítva (kezdete és vége felcserélve) iktatjuk be az átvitelbe, és ezáltal egyértelműen megkülönböztethető, hogy rádiós kapcsolás üzemmód vagy ISDN-átvitel történik-e. Egy ennek megfelelő adatkeret látható a 10. ábrán. Egy adatkeret 10.1 bevezetőként 5 háromszoros „0”-val kezdődik. Ezt követi a 10.2 11 háromszoros szinkronszó. Szinkronszóként egy tizenegy jegyű Barker-kódot alkalmazunk, amely a BS bázisállomástól a rádió előfizető felé

-+— +---+ + + alakban viszünk át. A rádió-előfizetőtől az átvitel + + +---+ — + alakban történik.

Az ISDN átvitelbe a Barker-kódokat mindig felcserélve iktatjuk be az adatfolyamba. Ebben az esetben a polaritásnak nincs jelentősége, mivel a vevőáramkörökben egy automatikus polaritásfelismerés van. Ezt követően a 10.3 16 háromlépéses utasításrész következik, amely BCH(8,4)-kódolás esetén 8 hasznos bitet jelent, ami 256 utasítást tartalmazhat. Ezt további 10.4 16 háromlépéses címrész követi, amely BCH(8,4)-kódolásnál 8 hasznos bitet jelent, ami 256 címet tartalmazhat. A fennmaradó 10.5 72 háromlépéses jel az adatrész, amelynél a 10.3 és 10.4 azonos feltételeiből kiindulva, 36 hasznos bitet viszünk át. Ebben például 36 csatorna szabad/foglalt jelzését 1 bites információ tartalmazhatja.

Rádiós kapcsolás szempontjából célszerű, ha a nem aktív előfizetői rádiókészülékeket egyenletesen osztjuk el a szabad rádiócsatornákon, mivel ekkor egy összeköttetés igénye esetén lehetséges kevés kapcsolási folyamatra van szükség, és az esetleges jelsérülés valószínűsége csökken. Ezt úgy oldottuk meg, hogy az előfizetői rádiókészülékekben egy véletlen generátor van alkalmazva, amely minden egyes csatomaváltás előtt egy egyenletes eloszlású véletlen egész számot határoz meg, amely a rendszer nagyságától függően például 1 és 16 közötti érték lehet, amely megadja, hogy a ciklikus letapogatás során hányadik szabad csatornát kell használni.

A csatomaváltást az előfizetői rádiókészülékek automatikusan változó időközökben végzik annak következtében, hogy a rádiós kapcsolóközpont erre utasítást ad, amikor a ténylegesen használt csatornát egy másik előfizetői rádiókészülékhez aktív használatra hozzárendeli.

Bejövő hívás esetén egy szabad rádiócsatornának az előfizetőhöz történő rendelése a 8. igénypontnak megfelelően történik oly módon, hogy a rádiós kapcsolóközpont egy címzett lekérdezést ad ki valamennyi szabad rádiócsatornán. Ez akkor szükséges, ha a rádiós kapcsolóközpontnak nincs már eleve tudomása arról, hogy az előfizetői rádiókészülék ténylegesen melyik foglalt rádiócsatornában van.

Amennyiben ezt a lekérdezést a megfelelő előfizetői rádiókészülék felismeri, akkor kiad egy nyugtázást, amelyre a rádiós központ utasítást kap, hogy az előfizetői rádiókészülék által éppen használt rádiós csatornát ehhez hozzárendelje, és a hívott előfizetőhöz az ISDNinformációt átvigye, így csatomaváltásból származó további időveszteség nem lép fel. Ezen folyamattól csak az időben párhuzamos eljárások vagy jelsérülés okozhat eltérést, amikor is a tisztázás úgy történik, hogy egy rádiócsatornának egy adott előfizetői rádiókészülékhez történő hozzárendelése után az összes többi előfizetői rádiókészülék ezt a rádiócsatornát elhagyja.

A lekérdezést és nyugtázás adását a rádióközpont a mester-szolga (master-slave) elv alapján vezérli.

Egy előfizető híváskezdeményezésekor (kimenő hívás) az előfizetői rádiókészülék az éppen használt szabad csatornában a megfelelő felhívást kiadja. Ezen híváskezdeményezés eredményes felismerésekor ezt a rádiócsatornát a BS bázisállomás - a 9. igénypont szerint - az előfizetői rádiókészülék számára az aktív ISDN információátvitel céljára biztosítja. Ezt az eljárást és korlátáit a fentiekben ismertettük. Annak érdekében, hogy az előfizetői rádiókészülék időben meghatározott válaszait megkapjuk, a rádiós központ által szabad jelzéseket adunk ki, amelyre egy előfizetői rádiókészülék híváskezdeményezése megtörténhet. Abban az esetben, ha az előfizetői rádiókészülék a híváskezdeményezés után nem az illető rádiócsatornát kapja, úgy a 10. igénypontnak megfelelően az előfizetői rádiókészülékben egy egyenletes eloszlással véletlen egész számot állítunk elő, amelyik megadja, hogy a rádiós központnak hányadik következő szabad jelzését lehet egy ismételt híváskezdeményezéshez használni, és ennek megfelelően a híváskezdeményezést megismételni.

Ez az eljárás biztosítja, hogy több egyidejű híváskezdeményezés következtében lehetséges jelsérülés esetén az egyes előfizetők bejelentkezését időben szét lehet választani.

Abban az esetben, ha két különböző előfizetői rádiókészüléktől jövő, vagy felé menő egyazon rádiócsatornán belül ütközés lép fel, akkor ez nem veszélyezteti a forgalmat, mivel ilyen esetben az illető egyik előfizetői rádiókészülék egy másik szabad rádiócsatornára lesz átirányítva (lásd 11. igénypont). Egy másik szabad csatornára történő átváltás folyamata különösen viszonylag magas forgalomnál és viszonylag nagy csatomaszámnál okozhat olyan veszteséget, hogy az előfizetői rádiókészülékeknek nem elhanyagolható időre van szüksége ahhoz, hogy egy szabad rádiócsatornát találjon, amikor a keresés valamennyi létező csatorna letapogatásával jár.

Ennek megelőzése érdekében a rádiós központtal a szabad csatornákon állandóan aktuális információkat továbbítunk. Ennek alapján az előfizetői rádiókészülékek a szükséges rádiócsatorna-váltás esetén keresés nélkül tudják az új csatornát meghatározni, és ezáltal az információ átvitel veszteségét csökkenteni.

A találmány a hírközlésiparban használható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Helyi ISDN átviteli rendszer, amely egy helyi rádiós cellaként van szervezve, amely egy rögzített rádiós bázisállomásból és több szétosztott előfizetői rádiókészülékből áll, és az előfizetői csatlakozások (ISDN-báziscsatlakozások) helyi központokhoz, alköz7

HU 216 554 Β pontokhoz vagy mellékközpontokhoz csatlakoznak, az előfizetők a nyilvános ISDN hírközlő hálózathoz S₀-interfészen keresztül vezeték nélküli átvitellel csatlakozhatnak, a rendszerben, amelyben az előfizetők száma nagyobb, mint egy központi bázisállomáson (BS) használt duplex hírközlő csatorna száma, egy rádiós központi berendezés van, amely egy különleges rádiós központi eljárással egy előfizetői rádiókészülék (TL) számára aktiváláskérés (PH-ACTIVATE REQUEST) esetén a forgalmazáshoz egy tetszőleges szabad hírközlő csatornát bocsát rendelkezésre, azzal jellemezve, hogy az ISDN előfizetői csatlakozás tiszta bitsebessége (B1+B2+D) a rádiós szakaszon korlátozás nélküli, és az S₀-interfész egy nem korlátozott interfész, az ISDN-központban lévő vonalvégződés (LT) és az előfizetőnél lévő hálózatvégződés (NT) közötti kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozóvezeték egy közbenső regeneráló (ZWR) közbeiktatásával két részszakaszra van felosztva, a közbenső regeneráló (ZWR), valamint a hálózatvégződés (NT) közötti részszakasz rádió átviteli szakasz, amelynél a közbenső regeneráló (ZWR) a helyi rádiós cella BS bázisállomásának és a hálózatvégződés (NT) az előfizetői rádiókészüléknek (TL) a része, amely két rész úgy van egyesítve, hogy aktiváláskérés (PHACTIVATE REQUEST) esetén egy átviteli csatorna hozzárendelése a kétvezetékes ISDN előfizetői csatlakozóvezeték aktiválásának várakozási és ellenőrzési idején belül történjék, továbbá egy, az aktiváláskérés esetén ennek továbbítását egy hírközlő csatornának a hívott előfizetőhöz történő kapcsolását és az előfizetői rádiókészülék (TL) aktiválását lehetővé tevő időben késleltető készüléke van.
2. Az 1. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli rendszer, azzal jellemezve, hogy a bázisállomáson (BS) egy előfizető felé jövő hívásnál a rádió-összeköttetés felépítéséhez központoldali (LT-oldali) bemeneten egy, a központtól a közbenső regeneráló (ZWR) irányában elmenő hívást késleltető készülék és/vagy a közbenső regeneráló (ZWR) előfizető-oldali (NT-oldali) kimenetén egy, a közbenső regenerálótól (ZWR) az NT-irányban elmenő hívást késleltető készülék van.
3. Az 1. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli rendszer, azzal jellemezve, hogy a bázisállomáson (BS) egy előfizető felé jövő hívásnál a rádió-összeköttetés felépítéséhez a közbenső regeneráló (ZWR) LT-oldali bemeneti (5.5/6.5) és előfizető-oldali kimenőáramköre (5.7/6.7) közötti átadóinterfészbe egy, az aktiváláskérésnek (6.6) a kimenőáramkör (6.7) felé történő átadását késleltető, és egy hírközlő csatornát a hívott előfizetőhöz kapcsoló, valamint az előfizetői rádiókészüléket (TL) aktiváló készülék (6.14) van beiktatva.
4. Az 1. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli rendszer, azzal jellemezve, hogy egy rádiós előfizetőnek az előfizetői rádiókészülékéből kimenő hívás esetén a rádió-összeköttetés felépítéséhez a hálózatvégződés (NT) (8.2) előfizető-oldali S₀-csatlakozásánál (8.1) egy csatlakoztatott végberendezés aktiváláskérését (INFOSI) késleltető, valamint a késleltetési idővel egy hírközlő csatornát a hívott előfizetőhöz kapcsoló és a rádiókészülékeket (8.8) az előfizetői rádiókészülékben (TL) aktiváló készülék van.
5. Az 1. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli rendszer, azzal jellemezve, hogy egy rádiós előfizetőnek az előfizetői rádiókészülékéből kimenő hívás esetén a rádió-összeköttetés felépítéséhez a hálózatvégződés (NT) (9.2) előfizető-oldali bemenőáramköre (9.4) és központ oldali kimenőáramköre (9.7) közötti átadóinterfészbe egy csatlakoztatott végberendezés aktiváláskérését késleltető, valamint a késleltetési idővel egy hírközlő csatornát a hívott előfizetőhöz kapcsoló és a rádiókészülékeket (9.9) az előfizetői rádiókészülékben (TL) aktiváló készülék (9.8) van beiktatva.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti helyi ISDN-átviteli rendszer, azzal jellemezve, hogy az aktiváláskérések késleltetett átvitele után átlátszó (transzparens) és a központ, valamint az előfizetői végberendezés közötti átviteli szakaszon online kapcsolatot biztosító rádióátviteli berendezéssel rendelkezik.
7. Eljárás az 1. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli rendszerhez, azzal jellemezve, hogy a rádióközpontnál külön szervezőcsatoma helyett elosztott kapcsolást végzünk, amelynek során valamennyi szabad csatornában kapcsolási, szervezési és jelzési műveleteket végzünk, amelyhez a nem aktivált előfizetői rádiókészülékeket automatikusan a szabad hírközlő csatornák egyikére irányítjuk, és az előfizetői rádiókészülékeknek a szabad hírközlő csatornákon történő egyenletes szétosztását úgy biztosítjuk, hogy minden csatomaváltás előtt az előfizetői rádiókészülékben egy n véletlen egész számot (például l<n<16) határozunk meg, amely megadja, hogy ciklikus letapogatásnál hányadik szabad csatornát kell használni, és a csatomaváltást időközönként automatikusan, a bázisállomás (BS) rádiós központja utasítására vagy akkor hozzuk létre, ha az éppen használt csatornát egy másik előfizetői rádiókészülékhez rendeljük aktív használatra.
8. A 7. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli eljárás, azzal jellemezve, hogy a bázisállomás (BS) rádiós központjából egy előfizető felé jövő hívás esetén egy címzett lekérdezést adunk ki valamennyi szabad csatornára és az előfizetői rádiókészülék felé, amelynek nyugtázása alapján rendszerint azt a hírközlő csatornát rendeljük hozzá aktív használatra, amelyben az éppen található.
9. A 7. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli eljárás, azzal jellemezve, hogy - amennyiben nincs más kapcsolási és jelzési folyamat - a bázisállomás (BS) rádióközpontjából a szabad csatornákban „szabad hívás” utasításokat adunk ki, amellyel egy rádiós előfizető hívás kezdeményezésekor (egy csatlakozott végberendezés aktiválási kérése) az előfizetői rádiókészüléknek a „híváskezdeményezés” utasítás kiadását engedélyezzük, és az előfizetői rádiókészülék kérése alapján a bázisállomással (BS) az előfizetői rádiókészülékhez rendszerint azt a hírközlő csatornát rendeljük aktív használatra, amelyben az éppen található.
10. A 7. vagy 9. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli eljárás, azzal jellemezve, hogy az előfizetői rádiókészülékben híváskezdeményezés után, amelyet a rádióközpont nem nyugtáz, egy véletlen egész számot (pél8

HU 216 554 Β dául l<n<16) határozunk meg, amely megadja, hogy egy ismételt híváskezdeményezéshez a rádióközpont hányadik következő „szabad hívás”-át használjuk fel.
11. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti helyi ISDN-átviteli eljárás, azzal jellemezve, hogy két előfizetői rádiókészüléknél egyazon hírközlő csatornában egyidejűleg megjelenő érkező és kimenő összeköttetéskérés vagy két előfizetői rádiókészülék egyazon hírközlő csatornában egyidejűleg megjelenő kimenő összeköttetés kérése esetén a rádiós központtal az egyik előfizetői rádiókészüléket egy másik szabad hírközlő csatornához rendeljük aktív használatra.
12. A 7. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli eljárás, azzal jellemezve, hogy a rádióskapcsolás-adatátvi10 telénél az ISDN kétvezetékes előfizetői csatlakozásnál alkalmazott ISDN átvitelével azonos kerethosszat, átviteli sebességet és szinkronszót alkalmazunk, és rádióskapcsolás-átvitelek és ISDN-átvitelek közötti egyértel5 mű megkülönböztetésére a rádiós kapcsolás átvitelénél a szinkronszót (10.2) fordítva (kezdete és vége felcserélve) iktatjuk be az átvitelbe.
13. A 7. igénypont szerinti helyi ISDN-átviteli eljárás, azzal jellemezve, hogy a rádióátviteli berendezés rádiós adatátvitelénél az adatkeret adatrészében (10.5) a mindenkori információt szabad csatornákon visszük át úgy, hogy az előfizetői rádiókészülékekkel a csatornaváltás céljából kereső letapogatás nélkül egy új célcsatomát határozunk meg.