HU214428B - Eljárás és berendezés ablakok készítésének és/vagy eltávolításának elősegítésére számítógépes munkaállomásoknál - Google Patents

Abstract

Az eljárás ablakők készítésének és/vagy eltávőlításának elősegítéséreszőlgál egy műnkaállőmás-vezérlő rendszerhez vagy azőn keresztül egygazdaprőcesszőrhőz csatlakőztatőtt több, képernyős, főként távőliterminál egyikében. Ebben rendre: a.) a gazdaprőcesszőrban (4.1)képeznek egy, az ablak helyzetét, területét és tartalmát, valamint atávőli terminál helyét tartalmazó adatfőlyamőt; b.) az adatfőlyamőtátviszik a gazdaprőcesszőrból (4.1) a műnkaállőmás-vezérlőrendszerhez; c.) a műnkaállőmás-vezérlő rendszerben azőnősítják atávőli terminál képernyőjének helyét és eltárőlják az előző kijelzőképernyőtartalmat; d.) a műnkaállőmás-vezérlő rendszerben kialakítjákaz ablakőt, annak határait, mint az előző képernyőtartalőmfelülírását; e.) a kialakítőtt, felülírt ablakőt átviszik aműnkaállőmás-vezérlő rendszerből a távőli terminálhőz; és f.) a távőliterminálban a felülírt ablakőt és az eltárőlt előző képernyőtartalőmmegmaradó részét megjelenítik. Az ennek megfelelő berendezéstartalmaz: a.) egy ablak tartalmát és paramétereit meghatárőzóadatfőlyamőt kialakító gazdaprőcesszőrt (4.1); b.) az adatfőlyamőt egyvagy több vezérlőrendszerhez tővábbító eszközt; c.) az adatfőlyamvételére és az említett ablakkal együtt egy kijelző mező kialakításáraszőlgáló, a vezérlőrendszerben levő eszközt; és d.) egy kijelzőberendezést, amely az említett vezérlőrendszerhez van csatlakőztatva,amelynek az említett ablakkal együtt egy kijelző mező megjelenítésérealkalmas tővábbi eszköze van. ŕ

Description

Jelen találmány általánosságban számítógépes munkaállomásokra vonatkozik, amelyek információk egymás közötti cseréje céljából gazda- vagy központi, nagyszámítógépes rendszerekkel vannak összekapcsolva; közelebbről a találmány bizonyos számítógépes munkaállomások esetében ablakolások képzésének és eltávolításának eljárására és berendezésére vonatkozik azért, hogy egységes felhasználói kapcsolat legyen a különböző típusú munkaállomások között. Továbbá, jelen találmány egy olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, amely jelentősen megrövidíti a rendszerben az ablakolás megjelenésének és eltávolításának teljes válaszidejét, amelyben egy, a távoli terminálok többségéhez csatlakoztatott gazdaprocesszor hajtja végre a felhasználói programokat.

Történetileg, az operátor és egy központi számítógép közötti interface, illesztő felület egy egyszerű operátori vezérlő konzolból fejlődött ki, amely egy központi egységhez volt csatlakoztatva. Más szóval az operátori vezérlő konzol egy kicsivel több, mint egy billentyűzet, amely lehetővé teszi, hogy az operátor egyszerű bemeneti utasításokat adjon, és több, mint egy képernyő, amely alkalmas arra, hogy egyszerű módon megjelenítse a központi számítógép állapotára vonatkozó üzeneteket az operátor részére. Ezen elképzelés fejlődése és bővülése vezetett a párhuzamosan kapcsolt, korlátozott intelligenciával rendelkező terminálok kialakulásához, amelyek a nagyszámú felhasználót képessé teszik arra, hogy öszeköttetésben legyenek egy központi számítógéprendszerrel, amelyben a párhuzamosan kapcsolt terminálok esetleg távol vannak egymástól és a központi számítógéptől elhelyezve, azonban azonosan csatlakoznak egy vezérlőrendszerhez, amely a központi számítógéprendszerhez van csatlakoztatva. Habár a párhuzamosan kapcsolt terminálok módszere egy viszonylag olcsó megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a párhuzamosan kapcsolt felhasználók összeköttetésben legyenek egy központi számítógéprendszerrel, azonban ennek a mindegyik terminált jellemző korlátozott intelligencia határt szab, úgyhogy a felhasználói összeköttetések viszonylag egyszerű bemeneti/kimeneti átvitelekre korlátozódnak.

Az önálló személyi számítógépek (PC-k) fejlődése, azoké, amelyek magas szintű belső intelligenciával rendelkeznek, lehetővé teszi, hogy nagyon sok felhasználói interfész-feladat legyen a PC-hez hozzáadva, amely azt eredményezi, hogy a PC nagyon felhasználóbarát eszközzé válik. A javított interfész-megoldások, amelyek a PC-fejlesztéssel váltak lehetővé, azt eredményezték, hogy megjavult a konzolvezérlés, sorgörgetés és az ablakolás. Ezek igen elősegítették a számítógép és a felhasználó kapcsolatát.

A felhasználóbarát PC hamarosan alkalmassá vált a gazda-rendszerekkel történő összeköttetésre, kezdetben a PC-nek egy vezérlőrendszerhez történő csatlakoztatása által és egy szoftver segítségével, amely alkalmassá tette a PC-t arra, hogy kövesse a korlátozott intelligenciájú terminált, rendszerint a vezérlőrendszerhez csatlakoztatva. Ténylegesen a PC/központi számítógép interfészt fejlesztették, hogy alkalmas legyen egy PC többé vagy kevésbé közvetlen összekapcsolására egy gazdaprocesszorral, amelyben egy PC-ben lévő független intelligencia felhasználható a gazdarendszerrel kapcsolatos felhasználói interfész megjavítására és a gazdarendszerből történő szoftver utasítások független végrehajtására. A terminálok egyik csoportja megteremtette ezeknek a gondolatoknak a használatát, amelyek mint intelligens terminálok váltak ismertté és a korábban kialakított korlátozott intelligenciájú terminálok, mint néma terminálok ismertek. Ennélfogva ezen két termináltípus intelligenciája nagyon sokféle, a terminálok használatához szükséges szabályok és képességek szintén nagyon sokrétűek.

Nagyon sok törekvés történt annak megkísérlésére, hogy az azonos használati célú számítógépes munkaállomások céljára egységes szabályokat fejlesszenek ki, annak ellenére, hogy az ilyen munkaállomások hardver tervezése nagyon sokféle lehet. Ezen törekvésnek az a célja, hogy egyszerűsítse ezen munkaállomások felhasználóinak előírásait, ami által csökken az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy egy felhasználó kapcsolatba kerüljön a munkaállomással. Egy további célja az, hogy azonos programozású interfészt biztosítson a munkaállomás eszköztípusaitól függetlenül, a beállító kezelő műveletek elindításához. Idealizált esetben a felhasználó részére mindenféle munkaállomás esetén az elérési és összekapcsolódási szabályoknak azonosaknak kell lenniük, tekintet nélkül valamilyen egyedi munkaállomás bonyolultan kifinomult hardver tervezési megoldására. Azonban ideális helyzetet nehéz elérni a munkaállomások közötti hardver tervezési részletek különbségei miatt. Az úgynevezett intelligens osztályú munkaállomások olyan hardverrel rendelkeznek, amely független számítógép-műveletek teljes sorát képes elvégezni; az úgynevezett néma munkaállomások tipikusan csak olyan hardver kialakítással rendelkeznek, hogy az operátor összekapcsolódása egy billentyűzeten és egy képernyőn keresztül egyszerű parancsok és információk segítségével létrejöjjön. Például az International Business Machines (IBM) az intelligens munkaállomásokat a független munkaállomások vagy programozható munkaállomások (PWS) osztályába sorolta, míg egy másikba a függő munkaállomásokat (DWS) vagy nem programozható terminálokat (NPT). A PWS tulajdonsága, hogy viszonylag magas szintű független számítógép-műveletek végzésére alkalmas, míg a DWS lényegében a gazdaszámítógépből származó információk, vezérlő és ellenőrző parancsok fogadására alkalmas elsősorban, kijelzi azokat, és átadja az operátor billentyű-utasításait a gazdaszámítógép részére a vezérlőrendszeren keresztül. Természetesen egy PWS ára jelentősen magasabb, mint egy DWS ára, ezáltal sok számítógép-felhasználónak egy DWS tulajdonságába kell szorítkoznia, amely megfelel az adott feladat megoldására. Nem szokatlan egy számítógép-vásárló esetében az, hogy kezdetben egy vagy több DWS eszközt használ, amely egy gazdaszámítógéphez van csatlakoztatva, és csak később váltja ki ezeket az eszközöket PWS eszközökre. Szintén nem szokatlan, hogy ugyanahhoz a gazdarendszerhez mind DWS, mind PWS eszközök csatlakoztatva vannak.

Egy PWS tipikusan egy teljes számitógépes vezérlő2

HU 214 428 Β rendszer, amely rendelkezhet egy beépített hordozó eszközzel, mint amilyen egy hajlékony lemez vagy merev lemez. Egy PWS a munkaállomáson belül önálló feldolgozó feladatokra alkalmas és független összeköttetésben van egy gazdaszámítógépes rendszerrel egy szabványos összekötő csatlakozó felületen keresztül. Ezzel ellentétben, egy DWS egy gazda feldolgozó rendszerhez van csatlakoztatva egy munkaállomás-vezérlő rendszeren (WSC) keresztül, és egy tipikus rendszerelrendezésben egy egyszerű WSC-hez jelentős számú DWS terminál van csatlakoztatva. A WSC összeköttetésben van a gazdaprocesszorral a helyi busz vagy egy távoli összekötő csatlakozáson keresztül, azonban mindegyik DWS hozzá van csatlakoztatva a WSC-hez egy kommunikációs kábelen keresztül. A DWS csak a gazdarendszeren alapuló számítógépes feldolgozó alkalmazások esetében tud működni, és csak korlátolt belső képességekkel rendelkezik a felhasználói interfész műveletek támogatására. Egy PWS-nek tipikusan 1-16 vagy még több Mbyte belső kapacitása van, míg a DWS belső memóriája minimális. A PWS a belső memóriájában legalább annyi adatot tud tárolni, amely egy vagy több képernyő összeállításához vagy kialakításához szükséges, míg a DWS csak az adatfrissítéshez szükséges adatokat tudja tárolni, amelyek az aktuálisan kijelzett képhez szükségesek, ezért minden esetben, amikor a kijelzett ernyő megváltozik, a DWS-ben a változást a gazdaprocesszor által kell kezdeményezni. Egy tipikus korábbi rendszerben, amely gazdaprocesszort és munkaállomásokat használ, amely munkaállomások kölcsönös felhasználói elérést biztosítanak, és az alkalmazási programok a gazdaprocesszoron futnak, a gazdaprocesszor bizonyos alapvető információkat biztosít. Például a gazdaprocesszor képezhet egy adatfolyamot, amely egy munkaállomás képernyőjén kijelzett információkat tartalmazza, és információkat a képernyőn megjelenő adatok helyzetének és megjelenésének ellenőrzésére. Az adatfolyam nem rendelkezik valamilyen logikai intelligenciával, azaz az információ alkalmassá teszi a munkaállomást a független vezérlésre és a következő képemyőmező befolyásolására, amely a felhasználóval való interfész kapcsolatának következménye. Mindegyik kijelzett képemyőmező vezérlése és befolyásolása tipikusan a gazdaprocesszor által van kialakítva, mindegyik mező részére új adatfolyam átvitele segítségével, amelyben minden egyes adatfolyam tartalmaz új megjelenítő és helyező információt. Egy PWS esetében a gazdaprocesszor adatfolyama közvetlenül a munkaállomáshoz van küldve, és a munkaállomáson belül van feldolgozva, amely önmagában tartalmaz elégséges belső memóriát és adatot, hogy közvetlenül vezérelje a billentyűzettel és a kijelző ernyővel való kapcsolatot. A DWS esetében, a gazdaprocesszor adatfolyama egy munkaállomás-vezérlő rendszehez (WSC) van küldve, és a DWS kijelző képernyője közvetlen vezérlése részére a WSC biztosít belső memóriát és vezérlést. A munkaállomás-vezérlő lekérdezheti a munkaállomást, hogy vajon egy billentyű lenyomása vagy valamilyen parancs vétele történt. Ez egy DWS felhasználó részére sokkal korlátozottabb lehetőségeket nyújt, mint amelyek egy PWS felhasználó részére rendelkezésre állnak.

A felhasználók számára különböző előnyei lehetnek, ha a DWS és PWS terminálokat egyazon párbeszédes felhasználói szabályok szerint működtetik, és a gyártók törekszenek ezt elérni. Például az IBM meghatározott egy egységes felhasználói hozzáférést (CUA) az IBM alkalmazási rendszer felépítés (SAA) céljára, amely az IBM Publication No. SC26-4583-0 számú közleményben jelent meg, amelynek címe „Common User Access Basic Design Guide” és az IBM Publication No. SC26-4582 számban, amelynek címe „Common User Access Advanced Interface Design Guide”. Ezek bevezetnek a közös felhasználók csoportja számára egy közös hozzáférési specifikációt a különböző típusú munkaállomások között. Azonban a specifikációk számos lényeges szempontból különböznek egymástól, a PWS terminálokra vonatkozó felhasználói hozzáférési szabályok eltérnek a DWS terminálokéitól. Előnyös lenne, ha az ilyen terminálok közötti különbségek száma csökkenthető vagy megszüntethető lenne, hogy a felhasználók ugyanazt értsék egy rendszernél a hozzáférésre vonatkozóan, tekintet nélkül a felhasználói munkaállomás bonyolultságára. Az előbb említett közlemények megkülönböztetnek PWS terminálokat mint „programozható munkaállomásokat” és DWS terminálokat mint „nem programozható terminálokat”. Egy nem programozható terminál egy olyan terminálként van meghatározva, mely a gazdaprocesszorhoz egy munkaállomás-vezérlő rendszeren keresztül csatlakozik, amelyben az összes vagy a felhasználók legtöbbjének interfész működését a gazda vezérli.

A felhasználónak egy terminállal és ezen keresztül egy gazdaszámítógéppel való kapcsolata egy felhasználó által működtetett billentyűzeten és kijelző képernyőn keresztül valósul meg. A képernyővel való felhasználói kapcsolat egy kurzor segítségével valósul meg, amely rámutat a kijelző mező aktuális területére a felhasználói számára. Néhány esetben a felhasználói kapcsolat megteremtése - legalább részben - egy „egér” segítségével történik, amely képessé teszi a felhasználót, hogy kapcsolatba kerüljön a kijelző mezőkkel és jeleket juttasson a gazdaprocesszorhoz új és/vagy módosított kijelzés céljából.

A fejlesztések között, amelyek a felhasználói kétirányú kapcsolat javítására irányultak az utóbbi években, van egy olyan koncepció, amely mint „ablakolás” vált ismertté, amely megengedi a kijelző mezők megjelenítését túllapolásos, átfedéses formában a megjelenítő képernyőn. Ez lehetővé teszi, hogy a felhasználó megtartson egy mezőt a képernyő, még időlegesen rászuperponálhat egy további mezőt teljesen vagy részlegesen a megtartott mezőre. Ez biztosítja a felhasználó részére, hogy a figyelmét elvonja az első kijelző mezőről egy másodikra, vagy több másodlagos kijelző mezőre, segítség és/vagy referencia céljára, így a teljes felhasználói kapcsolat jobbá tehető. A processzornak, amely ezt a működést vezérli, meg kell tartania az eredeti kijelző mezőre és bármelyik következő, ráhelyezett ablakra vonatkozó információt, beleértve a különleges kijelző mezőt, amely egyezményesen mindegyikkel kapcsolatban van, és szintén vezérelnie kell azt a működési folyamatot, amelyet a felhasználó irányít az ablakolás használatának interaktív tarta3

HU 214 428 Β ma alatt. Az ablakolási tevékenység jelentős feldolgozási többletterheléssel jár, de hogy hatásos legyen, mégis rövid válaszidőt kíván.

Egy számítógépes rendszerben, amely egy olyan gazdaprocesszorral rendelkezik, amely végrehajtja a felhasználói programokat, és amely rendszer jelentős számú távoli terminállal rendelkezik, a processzor terhelésének azon fokozása, amit az ablakolás jelent, igen komoly probléma. Mindenféle működési folyamatot a gazdaprocesszoron belül kell elvégezni, kialakítani és valós időben át kell küldeni a terminálokhoz, észrevehető késlekedés nélkül, amely a felhasználói hatékonyságot korlátozná. Mivel egy gazdaprocesszorhoz csatlakoztatott terminálok száma növekszik, a probléma sokkal komolyabbá válik, és a gyakorlatban a gazdaprocesszorra olyan feldolgozási többletterhelést ró, amely ezen típusú rendszerek esetében az ablakolást használhatatlanná teszi. Ezért ezen probléma megoldása nélkül az egységes felhasználói hozzáférés (CUA), amely a kapcsolattartás összes terminál részére érvényes szabályait határozza meg, nem valósítható meg. Nagyon kívánatos lenne ezért, hogy ez az egységes felhasználói hozzáférés valóban az összes terminál részére alkalmazható legyen. Jelen találmány ezt a problémát célozza meg, és egy megoldást ad, amely alkalmas arra, hogy az egységes felhasználói hozzáférés alkalmazható legyen a DWS terminálokhoz, valamint a PWS terminálokhoz is.

Mivel egy PWS terminál jelentősen összetettebb felépítésű, mint egy DWS terminál, amikor azt olyan környezetben használjuk, ahol egy gazdaprocesszor hajtja végre a felhasználói programokat és önmagában a DWS terminál operátor/felhasználói interfész, a PWS terminál a DWS terminálokra jellemző legtöbb korláttal rendelkezik. Például amikor a kijelző mező megváltozik a terminálok egyikének képernyőjén, a gazdaprocesszor kialakítja a mezőleírást és a megjelenítést, és létrehoz egy adatfolyamot a terminálhoz történő átvitel céljából. Egy tipikus adatfolyam-átvitel tartalmazhat kb. 2 000 byte információt, és az átviteli idő legalább néhány másodperc, és ezen felül van a feldolgozási idő, amely az adatfolyam kialakításához szükséges. Egy rendszerben, amely jelentős számú ilyen terminállal rendelkezik, a feldolgozási és az átviteli idők sajnos összeadnak, amely a telj es rendszer tulaj donságainak lényeges leromlásához vezet. Jelen találmány célja egy eljárással mind a PWS, mind a DWS terminálok képességeinek megjavítása. Azonban a továbbiakban az egyszerűség kedvéért mindenhol DWS terminálokra fognak vonatkozni, de a találmány előnyei és használata egyaránt érvényes a terminálok mindkét típusa esetére. Ahol a hivatkozás a munkaállomás-vezérlő rendszerekre (WSC) történik, azt jelenti, hogy ezek a DWS terminálokhoz tartoznak, és a PWS terminálok nem használnak ilyen munkaállomás-vezérlő rendszereket. A PWS terminálok párbeszédes kapcsolatban vannak közvetlenül a gazdaprocesszorral, I/O kommunikációs vezérlőrendszeren keresztül, azonban a PWS eszközöknek belső logikájuk van, amely hatásában ugyanazokat a műveleteket tudja elvégezni, amelyeket a munkaállomás-vezérlő rendszer biztosít.

Jelen találmány egy eljárás és berendezés, amely megengedi a gazdaprocesszor részére, hogy az alkalmazási szoftver ablakolási körülmények között fusson egy olyan rendszerben, amely többségében DWS terminálokat használ. A találmány alkalmassá teszi az egységes felhasználói hozzáférési szabályokat arra, hogy teljesen alkalmazhatók legyenek a PWS terminálok részére. Az eljárás a gazdaprocesszor és a munkaállomás-vezérlő (WSC) közötti interaktív lépések sorozatának kialakításából áll. Ebben bizonyos kezdeti lépések a gazdaprocesszoron belül vannak kialakítva azért, hogy meghatározzák az ablakolás tartalmát, és a WSC végrehajtja az ablakolással kapcsolatos információ helyzetének és megjelenítésének meghatározásához szükséges lépéseket, a DWS eszköz pedig végrehajtja az ablakolási információ kijelzéséhez szükséges lépéseket.

Jelen találmány fő célja, hogy egy eljárást és berendezést biztosítson a DWS terminálok felhasználói részére azért, hogy az ablakolással kapcsolatosan előnyt kapjanak akkor, amikor egy gazdaprocesszorhoz csatlakoznak azért, hogy a felhasználói programokat megvalósítsák.

Jelen találmány további célja, hogy egy eljárást és berendezést biztosítson a DWS terminálokat használóknak azért, hogy azonos felhasználói elérési szabályok legyenek meghatározva a felhasználói kölcsönkapcsolatok esetén.

Egy további célja a jelen találmánynak az, hogy megossza azt a terhelést, amely az ablakolási tevékenységgel kapcsolatos, valamint megnövelje a felhasználó és a feldolgozó rendszer hatékonyságát.

A találmány általános értelmű eljárása tehát ablakok készítésének és/vagy eltávolításának elősegítésére szolgál számítógépes munkaállomásoknál, azaz jórészt távoli, képernyővel rendelkező termináloknál, amelyek egy munkaállomás-vezérlő rendszeren keresztül egy gazdaprocesszorhoz vannak csatlakoztatva. Az eljárás az alábbi lépésekből áll:

a) a gazdaprocesszorban képzünk egy, az ablak helyzetét, területét és tartalmát, valamint a távoli terminál helyét tartalmazó adatfolyamot;

b) az adatfolyamot átvisszük a gazdaprocesszorból a munkaállomás-vezérlő rendszerhez;

c) a munkaállomás-vezérlő rendszerben azonosítjuk a távoli terminál képernyőjének helyét és eltároljuk az előző képemyőtartalmat;

d) a munkaállomás-vezérlő rendszerben kialakítjuk az ablakot, annak határait, mint az előző képemyőtartalom felülírását;

e) a kialakított, felülírt ablakot átvisszük a munkaállomás-vezérlő rendszerből a távoli terminálhoz; és

f) a távoli terminálban a felülírt ablakot és az eltárolt előző képemyőtartalom megmaradó részét megjelenítjük.

Egy munkaállomás-vezérlő rendszerhez csatlakoztatott több terminál valamelyikének esetében:

a) megőrizzük a kijelölt terminál érvényes kurzorcímét;

b) kiszámítjuk az ablak által kijelölt képernyő területét;

c) kialakítjuk az ablak képét;

HU 214 428 Β

d) kiválasztjuk a kijelölt terminált; és

e) a kialakított képet átvisszük a kijelölt terminálhoz.

Hasonló a helyzet ablakok eltávolításának elősegítése esetén, amikor:

a) a memóriából visszanyerjük az említett ablak által lefedett képemyőrészt;

b) kialakítunk egy új képernyőképet, beleértve a visszanyert részt is;

c) kiválasztjuk a kijelölt terminált; és

d) az említett kiválasztott terminálhoz új képernyőképet viszünk át.

Végül a találmány szerinti berendezés, amelyben a nagyszámú távoli terminál képernyője egy vezérlőrendszeren keresztül egy gazdaprocesszorhoz van csatlakoztatva, tartalmaz:

a) egy ablak tartalmát és paramétereit meghatározó adatfolyamot kialakító gazdaprocesszort;

b) az adatfolyamot egy vagy több vezérlőrendszerhez továbbító eszközt;

c) az adatfolyam vételére és az említett ablakkal együtt egy kijelző mező kialakítására szolgáló, a vezérlőrendszerben levő eszközt; és

d) egy kijelző berendezést, amely az említett vezérlőrendszerhez van csatlakoztatva, amelynek az említett ablakkal együtt egy kijelző mező megjelenítésére alkalmas további eszközei vannak.

A találmány előnyös tulaj donságai a következő leírásból, és az igénypontoknak megfelelő rajzokból láthatóak, amely rajzoknál:

Az 1. ábra egy PWS tipikus blokkdiagramját mutatja;

A 2. ábra egy DWS tipikus blokkdiagramját mutatja;

A 3. ábra egy munkaállomás-vezérlő rendszer tipikus blokkdiagramját mutatja;

A 4. ábra több DWS eszköz tipikus blokkdiagramja, amelyek egy gazdaszámítógéphez egy WSC-n keresztül vannak csatlakoztatva;

Az 5. ábra egy egyszerűsített ábra, amely DWS terminálokkal rendelkező rendszerben az adatáramlást mutatja;

A 6. ábra a technika állásának megfelelő ablakolási művelet folyamatábrája;

A 7. ábra egy ablakolás kialakításának folyamatábrája;

A 8a. dóra jelen találmánynak megfelelő folyamatábrát mutat, egy DWS-ben egy ablak kialakítása céljára;

A 8b. ábra jelen találmánynak megfelelően egy folyamatábrát mutat egy PWS-ben egy ablak kialakításához;

A 9. ábra jelen találmánynak megfelelően egy folyamatábrát mutat egy ablak elmozdításához;

A 10a. ábra egy képemyőmezőt mutat be;

A 10b. ábra a 10a. ábrának megfelelő képemyőmezőt mutatja egy jellegzetes ablakkal.

Az 1. ábrán egy PWS (programozható munkaállomás) tipikus blokkdiagramja látható; a 10 szaggatott vonalon belüli áramkörök általában a PWS szerkezeten belül egy vagy több áramköri egységet képeznek. Az 1.9 mikroprocesszor tipikusan hitel 80286 vagy 80386 típusú vagy más gyártóktól származó ekvivalens mikroprocesszor. Ez rendelkezik egy külső busszal, amely párbeszédes kapcsolatban lehet nagyszámú adapterrel, amelyek különböző belső vagy külső eszközökhöz vannak csatlakoztatva. A tipikus PWS rendelkezik egy 1.4 adapteren keresztül illesztett 1.1 billentyűzettel, és lehetőség szerint egy 1.2 egérrel, amely 1.5 egér adapteren keresztül a belső 1.8 buszra van csatlakoztatva, egy 1.3 kijelző monitorral, amely egy 1.6 kijelző adapteren keresztül a belső 1.8 buszra van csatlakoztatva, egy vagy több 1.12 merevlemezes adapterrel, vagy 1.13 hajlékonylemezes adapterrel, amelyek egy vagy több 1.15 merevlemezmeghajtóra, és/vagy 1.16 hajlékonylemez-meghajtóra vannak csatlakoztatva a belső 1.8 buszon keresztül, és egy 1.4 kommunikációs adapterrel, amely más rendszerekhez van csatlakoztatva egy külső kábelen keresztül. Az 1.10 RAM tipikusan egy véletlen elérésű memória, amelynek 1-16 MByte kapacitása van, amely elegendően nagy ahhoz, hogy tároljon egy komplett működési rendszert, egy kiterjedt munkaterületet a programozható számítások részére, egy monitor képernyő puffer-területet, és egy területet az alkalmazási program megvalósítására. Az 1.11 ROM egy olvasható memória, amely tipikusan kódokat tartalmaz a gép megcímezésére, a diagnosztikai működés kialakítására, és az alap I/O rendszer ellenőrzésére; az 1.11 ROM tipikusan 64-128 kbyte kapacitású. Ennélfogva a PWS működtethető, mint egy önálló számítógépes rendszer vagy mint egy független munkaállomás, amely csatlakoztatható egy gazdaszámítógéphez külső kábeleken kereresztül. Az 1.8 buszra csatlakozik az 1.7 órajelgenerátor. A PWS adotsságai lehetővé teszik, hogy nagyszámú felhasználói előnyt biztosítsanak, beleértve egy egész sor kurzorszabályozást, folyamatos görgetést és képernyő-módosítást. Ezen összes előny magában a PWS-ben van, bár amikor a PWS egy gazdaszámítógép processzorához van csatlakoztatva és mint munkaállomást működtetik, az összes parancsot és vezérlést a gazdaprocesszorból veszi. Például a gazdaprocesszor átadhat egy adatfolyamat, amely magában foglalja a PWS részére a képemyőtartalmat és azonosíthatja a formát, amelyben az adatok kijelzésre és ellenőrzésre kerülnek, és időnként a PWS nagyszámú utasítást fogad a gazdaprocesszorból, hogy a PWS saját maga alakítson ki belső szabályozó jeleket a tényleges adatkijelzés szabályozása részére a monitoron. Az előnyös kiviteli alakban a PWS az 1. ábrán látható, mint IBM Personal System/2, vagy azzal ekvivalens rendszer, bár más IBM személyi számítógép vagy ekvivalens rendszer szintén használható.

A 2. ábra egy DWS tipikus blokkdiagramját mutatja, amelyben az áramkörök a 20 szaggatott vonallal jelölt szerkezeten belül találhatók. A 2.6 mikroprocesszor tipikusan egy Intel 8088 vagy 8086 típusú vagy azzal ekvivalens áramköri eszköz, a 2.6 mikroprocesszornak egy külső 2.5 busz része van, amely néhány adapterhez csatlakoztatható, korlátozott számú külső eszközzel való párbeszédes kapcsolat céljára. Például egy 2.3 billentyűzet adapter lehetővé teszi a párbeszédes kapcsolatot a 2.6 mikroprocesszor és egy 2.1 billentyűzet között, egy 2.4 kijelző adapter lehetővé teszi információk átadását a 2.2

HU 214 428 Β kijelző monitorhoz, és egy 2.9 kommunikációs adapter, amely biztosítja a párbeszédes kapcsolatot a DWS és a gazda vezérlőrendszer között. A 2.7 RAM tipikusan 3-5 kbyte tárolására alkalmas, egy képemyőtartalom puffertárolási céljára és korlátozott mértékű memória munkaterülettel rendelkezik a belső feldolgozás céljára. A 2.8 ROM tipikusan 8 kbyte kapacitású, hálózati bekapcsolási folyamatra vonatkozó kódolás tárolására, diagnosztikára, karakterminták kialakítására és párbeszédes protokollok, más rendszerekkel történő párbeszédes kapcsolatok céljára. A DWS képtelen bármilyen jelentős belső feldolgozásra azon túl, amit a 2.1 billentyűzet és a 2.2 kijelző monitor illesztése kíván, és amely a 2.9 kommunikációs adapterrel történő párbeszédes kapcsolathoz szükséges. Ezért az összes információ, amely a 2.2 kijelző monitoron megjelenik, a 2.9 kommunikációs adapteren keresztül a 2.7 RAM-ban kell hogy rendelkezésre álljon, és a 2.6 mikroprocesszor elégséges belső vezérlést fog biztosítani, hogy kijelezze a monitor ernyőjén az információt. Egyszerűsítve, a 2.1 billentyűzetről származó billentyű-lenyomások időlegesen a 2.7 RAM-ban vannak tárolva azzal a feltétellel, hogy a 2.9 kommunikációs adapter aktiválása a billentyű-lenyomás információját adja át a kábelen a WSC-hez. A 2. ábrán látható előnyös DWS kiviteli alak lehet az IBM 5250 display család egy tagja, bár már ekvivalens DWS típusok is használhatók.

Tipikus rendszerekben egy „munkaállomás-vezérlő rendszernek” a feladata az, hogy biztosítsa az információ és vezérlés átvitelét a távoli terminálok többségéhez egy önálló gazdaprocesszorból. Ez a feladat általában egy hardver és egy szoftver-csomag segítségével van kialakítva, amely egységesen van azonosítva és különválasztva a gazdaprocesszor hardvertől és a szoftver-csomagoktól. A munkaállomás-vezérlő rendszer céljára szolgáló hardver tipikusan egy áramköri egységben vagy egységekben van megvalósítva, amely bedugaszolható egy gazdaprocesszor kártyahelyre, és egy munkaállomás-vezérlő rendszerhez alkalmas szoftver tipikusan egy hardver segítségével van megvalósítva, függetlenül a szoftvertől, amely a gazdaprocesszoré. Azonban bizonyos rendszerekben egy munkaállomás-vezérlő rendszer feladata egy szoftver-csomag feladatába értendő, a szoftver a gazdaprocesszor hardverben van megvalósítva. Bár jelen találmány előnyös kiviteli alakja olyan munkaállomás-vezérlő rendszert alkalmaz, amely fizikailag el van választva a gazdaprocesszortól mind a hardver, mind a szoftver tekintetében, a találmány alkalmazható a munkaállomás-vezérlő rendszerek másik típusához, amelyben a feladatokat magában a gazdaprocesszorban található szoftver-csomag oldja meg.

A 3. ábra egy munkaállomás-vezérlő rendszer (WSC) tipikus blokkdiagramját mutatja, amely típus jellemzően párbeszédes kapcsolatban van DWS eszközök sokaságával. A munkaállomás-vezérlő rendszernek számos áramköre van a 30 szaggatott vonallal jelölt egységen belül. Van egy 3.3 mikroprocesszora, amely tipikusan Intel 80826 típusú vagy azzal ekvivalens. A WSC 3.3 mikroprocesszora tipikusan egy 3.6 rendszer busz adapterhez van csatlakoztatva, amely önmagában képes párbeszédes kapcsolatra egy gazdaszámítógép gazdaprocesszorával. A WSC szintén rendelkezik egy belső 3.2 busszal és egy

3.4 RAM-mai, amelynek a kapacitása 0,5-2,0 Mbyte, és egy 3.5 ROM-mal, amelynek a kapacitása kb. 16 kbyte, tartalmaz kódot a WSC megcímzésére és a WSC-vel kapcsolatos diagnosztikához. A WSC belső 3.2 busza egy 3.1 kommunikációs adapterhez van csatlakoztatva, amely kifelé csatlakoztatva van egy terhelés-illesztő multiplexerhez, hogy a DWS eszközök alkalmasak legyenek a párbeszédes kapcsolatra egy egyedüli WSCvel. A tipikus alkalmazás esetén a terhelés-illesztő áramkörök 40 darab DWS eszközhöz vannak csatlakoztatva, és ezen DWS eszközök mindegyikének képernyő-információja tárolva van a WSC 3.4 RAM memóriában. Ily módon a billentyű-lenyomás jeleit az összes DWS eszközből fogadja a WSC, és tárolja a 3.4 RAM, a gazdaprocesszorral történő későbbi párbeszédes kapcsolat részére vagy a WSC-vel történő belső jelfeldolgozás céljára. A 3. ábra szerinti WSC előnyös kiviteli alakjában van egy Jellemző kártya”, egy AS/400 számítógépes rendszer illesztésére, amelyben a mikroprocesszor alkalmas programjának folyamatábrája a 7. ábrán látható.

A 4. ábra a rendszerré összekapcsolás egy tipikus blokkdiagramját mutatja, amelybe a 4.1 gazdaprocesszor párbeszédes kapcsolatban van egy 4.3 WSC-vel, egy 4.2 I/O busz segítségével és a 4.3 WSC kapcsolatban van negyven darab 4.4 DWS eszközzel, kommunikációs kábeleken keresztül. Más eszközök és vezérlőrendszerek is csatlakoztathatók a 4.2 I/O buszhoz a 4.1 gazdaprocesszorral való párbeszédes kapcsolat kialakításához. Előnyös kiviteli alakjában a 4.1 gazdaprocesszor része egy AS/400 számítógéprendszernek.

A technika állása szerinti tipikus működési feltételek esetén, a 4.1 gazdaprocesszor létre fog hozni egy ernyőkijelzést minden egyes hozzá csatlakoztatott terminál részére, a 4.1 gazdaprocesszor azután átadja a 4.3 WSChez az adatokat a képemyőkijelzés céljára, ahol is az a

3.4 RAM egy részében van tárolva, minden egyes 4.4 DWS eszköz részére azonosítható módon. A 4.3 WSC azután átadja a képemyőkijelző adatokat a 4.4 DWS eszközök mindegyikéhez, és minden egyes 4.4 DWS eszköz tartalmaz elégséges belső tárolási lehetőséget, hogy a képemyőkijelző adatok megmaradjanak a felhasználói képkijelzés megjelenítése céljára. A képemyőkijelző adatokban benne vannak az ablak helyzetével kapcsolatos információk, bár a 4.3 WSC-nek nincs különleges ablak ismerete és csak úgy kezeli, mint részét a kijelző képnek. A 4.3 WSC átadja ezt az információt a

4.4 DWS eszköznek, beleértve a képernyőn történő ablak megjelenését és helyzetét. Ha egy DWS felhasználó egy billentyűt lenyom, a 4.4 DWS eszköz jelzi, hogy van egy billentyű-lenyomás adata, amelyet a 4.1 gazdaprocesszorhoz át kell vinni. A 4.3 WSC elvégzi a billentyűlenyomásnak az átadását, amikor a 4.4 DWS eszköz lekérdezi az adatokat. A 4.3 WSC megőrzi a belső memóriájában azokat az információkat, amelyek az összes vele kapcsolatban álló képernyőre vonatkoznak, és azokat az információkat, amelyek az összes ablak helyzetére

HU 214 428 Β vonatkoznak a különböző 4.4 DWS eszközök esetében, amelyek kapcsolatban vannak vele. Átviszi és fogadja ezeket az információkat a 4.1 gazdaprocesszorból azokhoz az eszközökhöz, amelyeket vezérel.

Az 5. ábra egy egyszerűsített ábrát mutat a kijelző adatfolyamról egy olyan rendszerben, amely DWS terminálokkal rendelkezik. Az 5.1 gazdaprocesszor a szokásos működési feladatának részeként végrehajtja az 5.2 felhasználói programokat. Ezek az 5.2 felhasználói programok időről időre össze vannak kapcsolva a rendszerbe kapcsolt távoli terminálokkal vagy a feldolgozó billentyűzetből küldött adatok segítségével vagy a terminálokhoz átvitt kijelzőadatok képzése segítségével. Amikor egy alkalmazási program igényli, hogy összekapcsolódjon egy távoli terminállal, meghívja azt egy alkalmazói program-interfész rutinnal, amelynek egyik lehetséges formája az 5. ábrán mint egy 5.3 kijelző adatkezelő szerepel. Amikor az információ kijelzésre kerül egy távoli terminálnál, az 5.3 kijelző adatkezelő létrehoz egy adatfolyamot és átadja ezt egy 5.4 munkaállomás-vezérlő rendszerhez. Az 5.4 munkaállomás-vezérlő rendszer kölcsönös megkülönböztetett kapcsolatban van az összes DWS eszközzel, szelektíven működteti a megfelelő eszközt és azután átadja az információt kijelzés céljára a kiválasztott eszközhöz.

A 6. ábra egy folyamatábrát mutat, amely illusztrálja a szoftver és hardver kölcsönkapcsolatát, amely az ablakolás kialakításához szükséges egy távoli terminál képernyőjén, a technika állása szerinti ki tani tásnak megfelelően. A gazdaprocesszor alkalmazási szoftver meghív egy kijelző adatkezelő programot ezen cél megvalósítására. A kijelző adatkezlő program a gazdaprocesszorban először 6.1 lépésben kiad egy „SAVÉ” parancsot a kiválasztott távoli terminál számára. Ez a parancs átadásra kerül a WSC-hez, majd a WSC a 6.2 lépésben visszanyeri a kiválasztott terminál képernyőjén kijelzett információt, és a kiválasztott terminállal kapcsolatosan bizonyos helyzetjelző információk kapcsolódnak a gazdaprocesszorhoz. Ezen információ átvitele és visszanyerése kb. 3 000 byte-ot tartalmaz, amely tipikusan mintegy

2,5 mp alatt megy végig egy tipikus 9600 baudos kommunikációs vonalon, és még további 1 -2 mp szükséges, hogy a „SAVÉ” parancs végrehajtódjon. Miután a gazdaprocesszor fogadta ezt a visszatérő információt, végrehajt egy szoftver rutint (a 7. ábra szerintit), a 6.3 lépésben kialakít egy ablakot a kiválasztott terminál részére. Az ablakhelyzet-információ és tartalom ekkor a 6.4 lépésben átvitelre kerül a WSC-hez, amely még 1 -2 mp időt igényel, majd a 6.5 lépésben ismét kiválasztja a következő megfelelő terminált és átad egy új képernyő-tartalmat az eszközhöz. A terminálok pedig fogadják az új információkat és a 6.6 lépésben megjelenítik az új képernyő-tartalmat, beleértve azt az ablakot, amely mintegy rálapolódik, rászuperponálódik az előző képernyő-tartalomra.

Egy-egy ablak eltávolításának folyamata a képernyőről lényegében követi ugyanezt a 6. ábra szerinti eljárást, bár ez esetben a gazdaprocesszor egy „VISSZAÁLLÍT” parancsot ad ki, hogy állítsa vissza a képernyőt, táblázatos és helyzetjelző táblázatos információk formájában, amelyek az előzőleg kijelzett mezővel kapcsolatosak a kiválasztott terminál képernyőjén. Ez a parancs jut a WSC-hez feldolgozás céljából, amely ekkor átad egy új kijelző mezőt a terminál képernyőjén történő kijelzésre, megjelenítésre.

A 7. ábra egy folyamatábrát mutat egy ablakkialakítás lépéseinek szemléltetése céljából. A technika állása szerint a folyamatábrán mutatott lépésekhez szükséges szoftver a gazdaprocesszoron belül található. A szoftver határokat alakít ki, amelyek szeletkív határkarakterekből állnak, az ablak környezetét körülvéve és O-karaktereket képez, hogy az ablakon belül törölje a megjelenítést. Minden sor részére egy határkarakter segítségével kialakított határszegmens jut, melynek egyik oldalán egy kijelzőszimbólum van. Mivel az ablak célja, hogy rálapolódjon az előzőleg kijelzett mezőre, de az alul fekvő mezőrészt meg kell vizsgálni, meghatározni, hogy vajon korábban ki volt-e világítva, és ha igen, és ez az ablak területén kívül volt, akkor az ablakszimbólum jobb oldali határát úgy kell megszabni, hogy a kivilágítás megmaradjon. A 7. ábrán bemutatott rutin az ablak minden egyes sorában végrehajtásra kerül, és az ablak felső és alsó sorai megfelelő vízszintes határkarakterekkel lesznek kitöltve.

Visszatérve a 7. ábrára, a 7.1 lépésben megvizsgáljuk, az összes sor feldolgozásra került-e az adott ablakban. Ha igen, a rutin 7.2 végére értünk. Ha nem, a 7.3 lépésben bal oldali határt képezünk, majd a 7.4 lépésben megvizsgáljuk, hogy felső vagy alsó ablakkarakterről van-e szó. Ha alsóról, akkor a 7.5 lépésben a belső ablaksorokat 0 karakterekkel töltjük ki. Ha felsőről, a 7.6 lépésben az ablaksorokat határkarakterekkel töltjük ki. A 7.7 lépésben jobb oldali határt képezünk, majd a 7.8 lépésben megvizsgáljuk, hogy a mező alsó jobb oldali szomszédja világít-e, és ha igen, a 7.9 lépésben a jobb oldali határjelet ennek megtartásához állítjuk hozzá.

A 8a. ábra a jelen találmány szerinti folyamatábrát mutat be egy ablak kialakításához, abban az esetben, ha a hardver és a szoftver felcserélése szükséges a kijelzett ablak kialakításához a kiválasztott DWS eszköznél. A kijelző adatkezelő szoftver a gazdaprocesszorban a 8.1 lépésben átad egy „KÉSZÍTS ABLAKOT” parancsot a soron levő DWS részére, és átadja a kívánt ablakmező tartalmat a WSC-hez. A „KÉSZÍTS ABLAKOT” parancs tartalmazza az ablak helyzetét, pl. a felső bal oldali sarokét, az ablak területét, úgymint a sorok és oszlopok számát. Az ablak területe és helyzete együtt meghatározza az ablak paramétereit. Ez az átvitel egy ún. 5250 adatfolyam formájában van kialakítva, tartalmazva a „KÉSZÍTS ABLAKOT” parancsot. Ezt az adatfolyamot fogadja a WSC, és feldolgozásra kerül a WSC-ben lévő működtető szoftver segítségével. A WSC-szoftver azonosítja azt az egyedi DWS eszközt, amelyet az adatfolyam parancsa érint, és a 8a. ábrán látható megmaradó lépések specifikusan a kiválasztott DWS eszközre irányulnak. A WSC-szoftver vezérli és figyeli az összes

HU 214 428 Β

DWS eszköz állapotát, amelyekhez csatlakoztatva van, úgyhogy azonnal képes eszközspecifikus eljárási lépésekre. Például a WSC a 8.2 lépésben megtartja az aktuális kurzorcímek rögzítését mindegyik DWS eszköz részére, amelyeket az vezérel. A kiválasztott eszköz esetében a WSC visszahelyezi és megőrzi ezt az aktuális kurzorcímet, úgyhogy azt vissza lehet állítani, miután az ablak el van mozdítva. A WSC a gazdaprocesszorból vett adatfolyamot értelmezi és a kiválasztott DWS képernyő területén a 8.3 lépésben kiszámítja, hogy az ablak segítségével mit kell elhelyezni. A 8.4 lépésben a WSC visszaállítja és tárolja azt a mezőtartalmat, amely a kiszámított ablak területén belül van és szintén táblázatos tartalom formában tárolja egy következő mező elhelyezésére, miután az ablak elmozdításra került. A WSC ekkor a 8.5 lépésben kialakít egy ablakot a 7. ábrán jelölt lépéseknek megfelelően, feltételezve, hogy a 3. ábrán látható WSC mikroprocesszor alkalmasan van programozva, hogy végrehajtsa a 7. ábra szerinti lépéseket. A WSC ekkor egy ablak formájú táblát készít a 8.6 lépésben, amely a memóriaterületen van tárolva az egyénileg kiválasztott DWS eszközhöz kapcsolódva. A WSC ekkor a 8.7 lépésben kiválaszt egy új DWS eszközt és átvisz egy új kijelzést, amely tartalmazni fog egy újonnan kialakított ablakot, amely rálapolódik az alatta lévő előző mezőtartalomra. A DWS eszköz a 8.8 lépésben megjeleníti ezt az új képernyőt és a WSC korlátozza a kurzormozgást az ablakon belül.

A 8b. ábra jelen találmány jellemzői szerint egy folyamatábrát mutat be egy kiválasztott PWS eszközön történő ablakkialakítás céljára. Ez esetben a kijelző adatkezelő-szoftver a gazdaprocesszorban a 8.9 lépésben átad egy „KÉSZÍTS ABLAKOT” parancsot és átadja a kívánt ablakmező tartalmat a PWS-hez. Ez az átvitel minden szempontból azonos az 5250 adatfolyammal, amelyet az előzőekben írtunk le a WSC eszközzel kapcsolatosan. Más szóval: a gazdaprocesszor felépít egy 5250 adatfolyamot, függetlenül a fogadó eszköz azonosításától és típusától. Ez egy lényeges jellemzője a találmánynak, a gazdaprocesszor szoftvere megírható azon eszközök típusának ismerete vagy figyelembevételévele nékül, amelyek a gazdaprocesszorhoz vannak kapcsolva, mint helyi vagy távoli terminál. Az adatfolyamot a PWS fogadja és feldolgozza ugyanolyan módon, mint ahogy az előzőekben leírtuk. A 8.10 lépés az aktuális kurzorcím megtartása a következő tárolás céljára, miután az ablak elmozdításra került. Azt a képemyőterületet, amely az ablak által lefedésre kerül, a 8.11 lépésben számítjuk ki, és az alul fekvő mezőtartalmat, a kiszámított képemyőterületet és a táblázatos alakú tartalmat egyaránt megőrizzük a 8.12 lépésben, a következő elhelyezéshez. Az ablak kialakítása a PWS-en futó szoftver segítségével történik, feltételezzük, hogy az 1. ábrán mutatott 1.9 mikroprocesszor alkalmasan van programozva a 7. ábra szerinti lépésekhez. A PWS a 8.13 lépésben kialakít egy ablakot, a 8.14 lépésben ablak formájú táblázatot hoz létre, és a 8.15 lépésben megjeleníti az új mezőkijelzést a PWS képernyője részére.

A 9. ábra a jelen találmány jellemzői szerinti folyamatábrát mutat egy ablak eltávolítására, illusztrálva a hardver és szoftver felcserélését. A gazdaprocesszor a 9.1 lépésben átad egy,,ABLAK ELMOZDÍTÁS” parancsot a WSC-hez. A WSC ekkor a 9.2 lépésben a saját belső memóriájából visszaállítja az előző képernyőnek azt a részét, amely az ablak által le volt fedve. A WSC a 9.3 lépésben felépít egy új képernyőképet, amely tartalmazza az előablak képernyőképet, a 9.4 lépésben visszaállítja a kurzor helyét az előablak helyéhez és a 9.5 lépésben visszaállítja az előablak táblázat alakját az előzőleg kijelzett képpel kapcsolatosan. A WSC ekkor a 9.6 lépésben átad egy új kijelzést a DWS-hez, a DWS fogadja a kijelzést és a 9.7 lépésben megjeleníti azt a felhasználó kijelző ernyőjén. Az ,, AB LAK ELTÁVOLÍTÁS” parancs a PWS-ben van feldolgozva, ugyanolyan módon, mint ahogy az a 9. ábrán látható egy WSC/DWS eljárásnak megfelelően. Az egyik esetben a gazdaprocesszor egy 5250 adatfolyamot alakít ki, amely tartalmazza az „ABLAK ELTÁVOLÍTÁS” parancsot és az adatfolyam a rá csatlakoztatott eszköz típusának megfelelően van fogadva. PWS esetében az összes folyamat a PWS eszközben magában zajlik le, mivel a PWS kölcsönkapcsolatban van a saját képernyőjével.

Egy példa alapján a 10a. táblázat egy tipikus képernyőmezőt mutat, amely egy alkalmazási program segítségével alakítható ki és használható. A mező tartalmaz három bemeneti területet. Bemeneti területen bármely logikailag összetartozó adatbeviteli mezőt érthetünk. Ezek lényegében tetszőleges megjelenített adatok, paraméterek lehetnek, amelyekből választani lehet. A középső mező egy bemeneti mező, és egy „pop-up window”, pop-up ablak tartozik hozzá ehhez a mezőhöz. A pop-up ablak tartalmaz egy listát az érvényben lévő paraméterválasztékról, amely lehetővé teszi a belépést a mező tartományába. A felhasználó az F4 gomb lenyomásával elő tudja hívni a mezőhöz tartozó pop-up ablakot; amikor a felhasználó lenyomja ezt a gombot, egy reprezentáns jel megy a WSC-hez és akkor a gazdaprocesszor megcímezi a folyamatot az előzőekben leírt módon. A 10b. táblázat a képernyő mezőt akkor mutatja, miután a popup ablak megjelent az ernyőn. A felhasználó ki tudja választani a kívánt paramétert a pop-up ablakban levőnek megfelelően, a CUA szabályok szerint, és amikor lenyomja az „ENTER” gombot, választása bevitelre kerül. A pop-up ablak azután elmozdításra kerül az ebben leírt eljárásnak megfelelően.

Jelen találmány jelentősen javított tulajdonságokkal rendelkezik ablakok képzése és eltávolítása terén, a WSC-ben kialakított processzorműveleteken keresztül. Például az alul fekvő mező adatait nem szükséges átvinni a DWS-ből a gazdaprocesszorhoz, amikor egy ablak van kialakítva; ez az adat megőrzésre kerül a WSC-ben, helyi tárolási területen, amely jelentősen csökkenti a szükséges kommunikációs időt a távoli munkaállomások támogatásához. Továbbá az ablakelhelyezés, határkialakítás, és a mezőkialakítás a WSC-ben történik, így a munka különválik a gazdaprocesszortól. Végül az alul fekvő mező adatait nem szükséges átvinni a gazdaprocesszorból a DWS-hez, amikor az ablak eltávolításra kerül, amely szintén jelentősen csökkenti azt a kommunikációs

HU 214 428 Β időt, amely a távoli munkaállomások támogatásához szükséges. Ha egy WSC túlterhelné válik, kapacitása kisebb a megkívántnál, egy vagy több kiegészítő WSC hozzáadható a rendszerhez.

További előnyök biztosíthatók ezen feldolgozási lépések szétosztása segítségével a WSC-ben, a gazdaprocesszor részére semmiféle további ismeret nem szükséges az eszköz képességeire vonatkozóan. Például a gazdaprocesszomak nem szükséges, hogy ismerje az egyedi DWS eszközök képességeit, a WSC meg tudja jeleníteni a mezőt úgy, hogy az ablakolás használatával a javulás mindegyik eszköz tulajdonságaiban rendelkezésre áll. Mivel a találmány eltávolít bizonyos függőséget a gazdaprocesszor és a DWS eszközök között, egyszerűbb új szoftvert kifejleszteni, mivel a függőségek nem olyan szigorúak, mint amilyenekkel a múltban számolni kellett. A DWS eszközöket támogató programok kifejleszthetők WSC-megfontolások alapján, sokkal jobban, mint hogyha egységes DWS eszközök közötti kapcsolatokat és gazdaprocesszort vennénk figyelembe.

A jelen találmány kivitelezhető más formában is anélkül, hogy lényeges vonásaitól vagy szellemétől eltérnénk, a jelen leírás csupán szemléltető példaként szolgál.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás ablakok készítésének és/vagy eltávolításának elősegítésére, számítógépes munkaállomásoknál, azaz jórészt távoli, képernyővel rendelkező termináloknál, amelyek egy munkaállomás-vezérlő rendszeren keresztül egy gazdaprocesszorhoz vannak csatlakoztatva, azzaljellemezve, hogy az eljárás az alábbi lépésekből áll:

   a) a gazdaprocesszorban (4.1) képzőnk egy, az ablak helyzetét, területét és tartalmát, valamint a távoli terminál helyét tartalmazó adatfolyamot;

   b) az adatfolyamot átvisszük a gazdaprocesszorból (4.1) a munkaállomás-vezérlő rendszerhez (5.4);

   c) a munkaállomás-vezérlő rendszerben (5.4) azonosítjuk a távoli terminál képernyőjének helyét és eltároljuk az előző képemyőtartalmat;

   d) a munkaállomás-vezérlő rendszerben (5.4) kialakítjuk az ablakot, annak határait, mint az előző képernyőtartalom felülírását;

   e) a kialakított, felülírt ablakot átvisszük a munkaállomás-vezérlő rendszerből (5.4) a távoli terminálhoz; és

   f) a távoli terminálban a felülírt ablakot és az eltárolt előző képemyőtartalom megmaradó részét megjelenítjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépésekben;

   g) a gazdaprocesszorban (4.1) parancsot alakítunk ki egy megjelölt helyzetű terminál ablakának eltávolítására;

   h) a gazdaprocesszorból (4.1) az előbb említett parancsot átvisszük a munkaállomás-vezérlő rendszerhez (5.4);

   i) a munkaállomás-vezérlő rendszerben (5.4) az említett ablak által felülírt előző képemyőtartalmat visszanyerjük;

   j) az előző képemyőtartalom visszanyert részét átvisszük a munkaállomás-vezérlő rendszerből (5.4) a távoli terminálhoz;

   k) a távoli terminálban az előző képemyőtartalom visszanyert és átvitt részét megjelenítjük.
3. 3. Eljárás ablakok készítésének elősegítésére számítógépes munkaállomásoknál, azaz egy kijelölt, egy munkaállomás-vezérlő rendszerhez csatlakoztatott több terminál egyikében, egy gazdaprocesszor adatfolyamának megfelelően, amelyben egy adatfolyammal azonosítjuk a kijelölt terminált és egy ablak által kijelölt tartalmat, azzal jellemezve, hogy

   a) megőrizzük a kijelölt terminál érvényes kurzorcímét;

   b) kiszámítjuk az ablak által kijelölt emyőterületet;

   c) kialakítjuk az ablakképet;

   d) kiválasztjuk a kijelölt terminált; és

   e) a kialakított képet átvisszük a kiválasztott kijelölt terminálhoz.
4. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a munkaállomás-vezérlő rendszerben (5.4) további lépéseket hajtunk végre, amelyben korlátozzuk azon engedélyezett kurzorcímek tartományát, amelyek az említett ablakon belül vannak.
5. 5. Eljárás ablakok eltávolításának elősegítésére számítógépes munkaállomásoknál, azaz egy megjelölt, egy munkaállomás-vezérlő rendszerhez csatlakoztatott több távoli terminál egyikénél, egy gazdaprocesszor adatfolyamának megfelelően, amelyben az adatfolyam azonosít egy kijelölt terminált és megjelöli a megjelenített ablak eltávolítását az említett terminálnál, azzaljellemezve, hogy a munkaállomás-vezérlő rendszerben (5.4):

   a) a memóriából visszanyerjük az említett ablak által lefedett képemyőrészt;

   b) kialakítunk egy új képernyőképet, beleértve a visszanyert részt is;

   c) kiválasztjuk a kijelölt terminált; és

   d) a kiválasztott terminálhoz új képernyőképet viszünk át.
6. 6. Berendezés ablakok készítésének és/vagy eltávolításának elősegítésére számítógépes munkaállomásoknál, azaz több távoli, képernyővel rendelkező terminál egyikénél, amelyben a nagyszámú távoli terminál képernyője egy vezérlőrendszeren keresztül egy gazdaprocesszorhoz van csatlakoztatva, azzaljellemezve, hogy tartalmaz:

   a) egy ablak tartalmát és paramétereit meghatározó adatfolyamot kialakító gazdaprocesszort (5.4);

   b) az adatfolyamot egy vagy több vezérlőrendszerhez továbbító eszközt;

   c) az adatfolyam vételére és az említett ablakkal együtt egy kijelző mező kialakítására szolgáló, a vezérlőrendszerben levő eszközt; és

   d) egy kijelző berendezést (5.3), amely az említett vezérlőrendszerhez van csatlakoztatva, amelynek az említett ablakkal együtt egy kijelző mező megjelenítésére alkalmas további eszközei vannak.
7. 7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több vezérlőrendszer egy további munkaállomás-vezérlő rendszert (5.4) tartalmaz, amely egy vagy több nem programozható munkaállomáshoz van csatlakoztatva.

   HU 214 428 Β
8. 8. A 6. vagy 7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több vezérlőrendszer egy vagy több további programozható munkaállomást tartalmaz.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti berende- 5 zés, azzal jellemezve, hogy az egy vagy több vezérlőrendszer legalább egy további programozható munkaállomást és legalább egy, a nem programozható terminálokhoz csatlakoztatható munkaállomás-vezérlő rendszert (5.4) tartalmaz.