HU211749B

HU211749B - Wall-cover for water insulation

Info

Publication number: HU211749B
Application number: HU9302177A
Authority: HU
Inventors: John R S Edgar; Kenneth Paul Wesley
Original assignee: Sto Ag
Priority date: 1992-07-28
Filing date: 1993-07-27
Publication date: 1995-12-28
Also published as: ES2052472T1; US5410852A; EP0581269A3; NO932658L; NO307976B1; GB2269194B; GB2269194A; FI933387A; HUT65304A; FI101407B; CZ150693A3; NO932658D0; GB9315626D0; DE59307485D1; EP0581269A2; ATE159069T1; FI101407B1; DK0581269T3; FI933387A0; CA2101505A1

Description

A találmány tárgya külső falburkolat épületek falaihoz, amely valamely teherhordó szerkezetre, főként épületfalakra felerősített szerkezeti egységként van kialakítva, és egy légzáró réteget, valamint egy a légzáró réteg felületével kapcsolódó szigetelő lemezt tartalmaz, amely legalább részben egy nedvesség behatolását kizáró, egyben tetszetős külső burkoló felületet is adó, előnyösen többrétegű bevonattal van ellátva.

Ismeretes, hogy a csapadékvíz akkor tud behatolni épületek falaiba, ha egyidejűleg teljesül a következő három feltétel: víz van jelen a fal felületén, a falon a víz behatolására alkalmas nyílások vannak, és hat egy olyan erő, amely a vizet átkényszeríti ezeken a nyílásokon. A fenti három feltétel bármelyikének kiküszöbölése esetén nem hatol át csapadékvíz a fal szerkezeten. Miután a csapadékvíz időszakos jelenléte gyakorlatilag kiküszöbölhetetlen, így a két másik feltétel egyikét kell kiküszöbölni ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a csapadékvíz behatolását a falszerkezetekbe.

Az egyik ismert műszaki megközelítés szerint ezért megkísérlik megszüntetni a falban az esővíz áthatolására alkalmas összes nyílást. A nyílások tömítésére használt anyagok azonban ki vannak téve az időjárás szélsőséges hatásainak és az épület mozgásainak. Még ha kiküszöbölhetők is a helyszíni pontatlanságok és a rossz kivitelezés által okozott tömítetlenségek, és így tökéletes kezdeti tömítés hozható létre, az időjárás hatására tönkremehetnek e tömítések, és ezáltal a falban nyílások keletkezhetnek, amelyeken keresztül behatolhat az esővíz. Ezen nyílások rendkívül kisméretűek is lehetnek, és nehéz megtalálni azokat. Emiatt még költséges, drága karbantartó programokkal sem lehet tökéletesen megőrizni az épület burkolat vízzáró állapotát.

A csapadékvíz behatolásának megakadályozására a másik megoldás az, hogy megszüntetjük azokat a tényezőket, amelyek áthajtják a vizet a falon. Négy ilyen tényező létezik, nevezetesen a kinetikus energia, a kapillaritás, a gravitáció, valamint a szél okozta nyomáskülönbség.

Erős szél az esőcseppeket közvetlenül befújhatja a falban lévő nagyobb nyílásokba. Ha azonban nincs közvetlen út belülre, az esőcseppek nem hatolnak be mélyen a falba. Ahol elkerülhetetlenek a nagy nyílások, például a csatlakozásoknál, ott fedőlécekkel, betétlécekkel, terelőlemezekkel vagy átlapolásokkal a minimálisra lehet csökkenteni az esővíznek az esőcseppek kinetikus energiája folytán létrejövő behatolását.

A víz felületi feszültsége hatására az anyagban lévő üregek bizonyos mennyiségű nedvességet szívnak fel mindaddig, amíg az anyag el nem éri a telített állapotot. Ha kapilláris nyílások vannak a fal külseje és belseje között, víz hatolhat át a falon a kapilláris szívóhatás eredményeként. Bár a porózus burkolatú falakra nagymértékben jellemző a kapillaritás hatására bekövetkező vízbehatolás, a kapilláris járatok folytonosságának megszüntetésével, így pl. légrés vagy üreg beiktatásával általában megakadályozható a víznek a falon keresztüli mozgása.

A gravitáció hatására a víz lecsurog a fal homlokfelületén és befolyik a falban lévő minden lefelé tartó járatba. Hogy a csatlakozásoknál a gravitáció hatására ne folyhassék be a víz, a csatlakozásokat mindig úgy alakítják ki, hogy azok belülről kifelé lejtsenek. A nem szándékosan létrehozott réseket vagy nyílásokat, így különösen az idővel keletkezett repedéseket azonban már nehezebb ellenőrizni. Ha közvetlenül a fal külső felülete mögött egy üreg van, a falon keresztülfolyó víz a gravitáció hatására megjelenik a külső fal belső felületén. Az üreg aljáról a víz azonban pl. egy ferde szegélylemez alkalmazásával kivezethető a falon kívülre.

Ismertté vált már két rétegből álló, e rétegek között egy légrést vagy üreget tartalmazó, a csapadékvíz behatolása ellen védő falszerekezetek alkalmazása is. A külső réteg vagy falburkolat kifelé szellőzik. Ha az épület homlokoldalát fújja a szél, nyomáskülönbség jön létre a falburkolat mentén. Ha azonban a burkolat mögötti üreg a külső légtérrel van összeköttetésben, a falat fújó szél egy része behatol az üregbe, és annyira megnöveli az üregben a nyomást, hogy az megegyezik a külső nyomással. A nyomáskiegyenlítés e koncepciója feltételezi, hogy a fal belső rétege légzáró. Ha jelentős nyílások vannak a légzáró rétegen, nem egyenlítődik ki az üregben a nyomás és behatolhat az esővíz.

Már korábban felismerték, hogy az épületek falai mentén nyomáskülönbség jöhet létre a kürtőhatás, valamint a szél és/vagy a mechanikus szellőztetés hatására. Ha a fal külső felületén a nyomás nagyobb mint a fal belső felületén, akkor a nyomáskülönbség átkényszerítheti a vizet a falban lévő apró nyílásokon. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a falburkolaton ilymódon hatol át a csapadékvíz nagy része. Felismerték továbbá már azt is, hogy ez a tényező megszüntethető vagy csökkenthető nyomáskiegyenlítő üreg(ek) alkalmazásával.

Újabban felismerték, hogy optimálisan szigetelhető egy épület, ha a szigetelőanyagot az épület külsején helyezik el. Az épület külsején elhelyezett szigeteléssel kiküszöbölhető az épület szerkezeti részei közötti hőhidak és egyenletesen jó hőszigetelő hatás érhető el.

A külső szigetelésnek csapadékvíz behatolása ellen védő kétrétegű falszerkezettel együttesen történő alkalmazása azonban gyakorlati nehézséget okoz, mivel a szigetelés által definiált üregen belül kell gondoskodni a nyomás kiegyenlítéséről, és egyúttal eleget kell tenni az építészeti előírásoknak is. A szigetelés térbeli elválasztása vagy a teherbíró szerkezettől, vagy az üreget létrehozó falburkolattól szabadon hagyja a szigetelés egyik oldalát. Ez ellentétes az építészeti előírásokkal, amelyek általában előírják, hogy az éghető szigetelés összes oldala tömítetten burkolt kell legyen. Ezért ez a megoldás csak olyan alkalmazásoknál használható, melyek megengedik az éghető konstrukciót, tehát tipikusan a három szintesnél alacsonyabb épületeknél. Emiatt jelenleg a külső szigetelést eddig csak felülettömítéses rendszerekkel társítva, a csapadékvíz behatolás ellen védő kettős rétegszerkezetű üreges falakat pedig belső szigeteléssel kombinálva használják.

A DE 35 08 011 Al sz. szabadalmi publikációs iratból ismert egy olyan, főként hang- és hőszigetelést

HU 211 749 Β szolgáló falburkolat, amely belsejében függőleges irányú légcsatomákat tartalmazó röbbrétegű burkolólapok egymáshoz sorolt együtteséből van kialakítva. Ezen ismert szerkezeti megoldás azonban kevéssé, sőt egyáltalán nem alkalmazható vízszigetelő külső falburkolatként főként azért, mert az egymáshoz szorosan illesztett lapokból kialakított burkolat légcsatomái zártak, így azok valójában nem töltenek be nyomáskiegyenlítő funkciót, és a bennük összegyűlt víz levezetése sincs megoldva.

A találmány célja egy olyan vízszigetelő külső falburkolat kialakítása, amely kiküszöböli, de legalábbis jelentősen csökkenti az ismert szigetelő falszerkezetek említett hiányosságait, továbbá a nyomáskiegyenlítés fentebb részletezett elvének fel- ill. kihasználásával egyben hatékonyan megakadályozni képes külső szigeteléssel ellátott, különösen homlokzati falak esetében is a nedvesség behatolását a falszerkezet belsejébe.

A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az üregekével egyenértékű nyomáskiegyenlítő hatás érhető el olyan légátjárható szigetelő betétet tartalmazó falburkolat kialakításával is, amely teherhordó tartószerekezetre van felerősítve, és amelyben a szigetelő betét légátjárhatósága miatt gyorsan kiegyenlítődik a nyomás, miközben a falburkolat felületei vízzáró kiképzésűek lehetnek.

A kitűzött célt olyan, a bevezető bekezdésben felsorolt ismert jegyekkel rendelkező vízszigetelő külső falburkolat kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelyben a szigetelő lemez a találmány meghatározó új jellemzője szerint a levegő számára átjárható szerkezeti anyagból áll, és kerületi széleinek legalább egyike, előnyösen a szigetelő lemez alsó széle legalább részben a levegőnek a szigetelő lemezbe és abból való szabad be- és kiáramlását megengedő bevonatmentes szabad felületként van meghagyva. Előnyösnek bizonyultak a találmány szerinti falburkolat olyan kivitelei, amelyben a szigetelő lemez szerkezeti anyaga szálas szerkezetű, amelynek szálai a szigetelő lemez lemezsíkjára keresztirányban helyezkednek el. A vízszigetelő külső falburkolat szigetelő lemeze egymáshoz sorolt különálló lapokból kialakított is lehet, aholis az egyes lapok függőleges irányban rendre felső szélüktől alsó széleikig teijedő illesztések mentén lehetnek egymáshoz csatlakoztatva. A szigetelő lemez egymás alatti lapjainak alsó szélei és felső szélei között előnyösen a szélek legalább egyikét szabadon tartó hézagok vannak kihagyva. A találmány szerinti vízzáró külső falburkolat célszerű és előnyös kiviteleit képezik az olyan kialakítások, amelyek esetében a szigetelő lemezt alkotó lapokra legalább részben felvitt vízzáró, előnyösen többrétegű bevonat egy erősítő és merevítő üvegszálhálót is tartalmaz, amelynek egy a szigetelő lemez lapok alsó szélét fedő része a lapok közötti hézagba is benyúlik. Előnyösnek találtuk, ha a lapok alsó szélei és felső szélei közül legalább az egyik szélek síkja hegyesszöget zár be a szigetelő lemez lapok lemezsíkjával, a vízzáró, előnyösen többrétegű bevonat legalább a lapok felső széleit, valamint azok teljes külső felületét fedő módon van kialakítva, és legalább részben a lapok közötti hézagba is benyúlik. A szigetelő lemezt alkotó lapok szélei közül célszerűen legalább az alsó szélek és a felső szélek kifelé lejtő kialakításúak. Kísérleti úton szerzett tapasztalatok szerint előnyös, ha a lapok közötti hézag szabad keresztmetszeti felülete a lapok külső felülete 1%-ánál nagyobbra, előnyösen a lapok külső felülete 1%-a és 2%-a közötti értékűre, akár azonban a lapok külső felülete 2%-ával egyenlő értékre van megválasztva. Nagyméretű és ennek következtében viszonylag súlyos lapok alkalmazása esetén előnyös, ha a hézagban egy a szigetelő lemezhez erősített perforált merevítő van elhelyezve, amely célszerűen egy olyan szögidom lehet, amelynek egyik, vízszintes tagja legalább részben a hézag határolófalát alkotja, másik tagja pedig a szigetelő lemez és a légzáró réteg között a falsíkkal párhuzamosan helyezkedik el. Végül pedig a vízzáró többrétegű bevonat beton alaprétegek közé beágyazott üvegszálhálóból is állhat.

Az alábbiakban a csatolt rajz egyik ábráira hivatkozva csupán példaképpen részletesebben ismertetjük a találmány szerinti vízszigetelő külső falburkolat egy előnyös kiviteli alakját. A rajzon az

1. ábra egy épületfal lépcsősen tört axonometrikus, izometrikus képe, a

2. ábra az 1. ábrán látható szerekezeti részlet függőleges metszete, a

2a. és 2b. ábrák előnyös alternatív kialakításokat bemutató metszetvázlatok a

3. ábra az 1. ábrán bemutatott fal elölnézete, részben rétegesen lefejtett ábrázolásban, a 4a. és 4b. ábra az 1. ábrán bemutatott fal külső és belső oldalán létrehozott nyomás változásokra adott reakció grafikonjait mutatja be, míg az

5. ábra az 1. ábrán bemutatott falszerkezeten elvégzett további vizsgálatsorozat eredményének grafikus ábrázolása.

Az 1. ábrán látható 10 fal egy 12 teherhordó szerkezetből és egy vízszigetelő külső 14 falburkolatból áll. A 12 teherhordó szerkezet szabályos osztásközzel elhelyezett függőleges 16 teherhordó rudakat és egy ezekre fölerősített 18 lemezt tartalmaz. A 12 teherhordó szerkezet természetesen bármilyen más, alkalmas kialakítású szerkezet is lehet, így az például készülhet betonból, szerkezeti acélból vagy más alkalmas anyagból is.

A 18 lemezen egy 20 légzáró réteg van elhelyezve. A vízszigetelő külső 14 falburkolat a 12 teherhordó szerkezetre annak elkészítése után a helyszínen szerelhető fel. A vízszigetelt falszerkezet azonban a 12 teherhordó szerkezetet is tartalmazó panelek formájában akár előregyártott is lehet. Mindkét esetben azonban lényegében azonos a vízszigetelő külső 14 falburkolat kialakítása, és ezáltal egységes szerkezet jön létre, amely az épület egy meghatározott felületét, például a homlokzati falat vagy annak egy részét boríthatja be. Az egyszerűség érdekében a továbbiakban a „panel” kifejezést használjuk az egységes szerkezetre, de megyjegyezzük, hogy e kifejezés nem korlátozódik csupán előregyártott falburkolat egységekre. A vízszigetelő külső 14 falburkolat 28 szigetelő lemezből és egy vízzáró 27 többrétegű bevonatból áll, amely az

HU 211 749 Β adott kiviteli példa esetében tartalmaz egy 29 alaprétegek közé beágyazott erősítő 30 üvegszálhálót és egy 31 fedőréteget. A vízzáró 27 többrétegű bevonat beborítja az egyes panelek exponált felületeit és megakadályozza, hogy a nedvesség behatoljon a 28 szigetelő lemezbe, míg a 30 üvegszálháló kellő merevítést ad megrepedezés ellen a 29 alaprétegnek és a 31 fedőrétegnek. Amint az az 1. ábrán látható, a 18 lemezhez egy 22 szögidom van hozzáerősítve olymódon, hogy az a 28 szigetelő lemez egy 32 alsó széle mentén helyezkedik el. A 22 szögidom egy 26 vízszintes tagján 24 nyílások vannak kiképezve. A 24 nyílások a panel, tehát az egyes lapok felülete 1%-ánál nagyobb szellőzési felületet kell biztosítsanak, és ennek megfelelően egy mintegy 1,25 méter magas panel lap esetében mintegy 30 centiméterenként nyolc-nyolc darab 2,5 cm átmérőjű 24 nyílás van kialakítva a 22 szögidomon. Gyakorlati tapasztalat szerint a vízszigetelő külső 14 falburkolat külső felületének 1-2%-ánál nagyobb szellőző felület már megfelelő nagyságú.

A vízszigetelő külső 14 falbukorlat előállításához először merevítő 30 üvegszálhálóból leszabott csíkokat helyezünk fel a lapok kerülete mentén, azaz a 28 szigetelő lemezzel borított területre, hogy könnyebb legyen beburkolni a szigetelés exponált széleit. Ezután a leszabott 28 szigetelő lemezt felhelyezzük a 18 lemezre, és azt megfelelő ragasztóanyaggal a 20 légzáró réteghez rögzítjük. A 28 szigetelő lemez a levegő által átjárható olyan, előnyösen ásványgyapot szigetelőanyagból készül, amely megfelelő nyomó- és szakítószilárdsággal rendelkezik a 29 alapréteg és a 31 fedőréteg megtartásához. Ásványgyapot használata esetén a 28 szigetelő lemez a mindenkori szükséges szigetelési vastagságtól függően előnyösen közelítőleg 5, 7,5 vagy 10 cm vastagságú lehet, és általában ilyen vastagságméretekben előregyártott lapok alakjában kapható, amelyek kiszerelési mérete mintegy 15 x 120 cm. A lapokat előnyösen úgy helyezzük fel, hogy azok 38 hosszabbik, az adott példaképpen! esetben 120 cm-es éle helyezkedjék el függőlegesen. Ezáltal függőleges 40 illesztések jönnek létre a szomszédos lapok között. Jóllehet a 3. ábrán a lapok keskenyebbik oldalai egy vonalba esően vannak ábrázolva, a lapokat általában egymáshoz képest függőleges irányban eltoltan - ún. kötésben - szokás repedések kialakulásának megelőzése érdekében felhelyezni. A 28 szigetelő lemez anyagaként használt ásványgyapot lapok előnyösen kb. 10 térfogatszázalék kőzetgyapotot és legalább 90% levegőt tartalmaznak. A szálak a lapban úgy vannak elrendezve, hogy a lap két homlokfelületére merőlegesen helyezkedjenek el. A szálak többsége így a kialakított falburkolatban merőleges a 18 lemezre. Ezen elrendezés megfelelő nyomóés szakítószilárdságot biztosít, és egyúttal a levegő számára viszonylag könnyen átjárható szigetelést ad, amelyben a levegő a 18 lemezzel párhuzamos irányban tud könnyen áramolni.

A 28 szigetelő lemez összes exponált homlokfelülete és széle - a 22 szögidomra feltámaszkodó 32 alsó szél kivételével - be van vonva egy előnyösen égésfékezett, mintegy 3,2 mm átlagos vastagságú 29 alapréteggel, amely célszerűen egy polimerrel módosított portlandcement alapú bevonat, amely jól tapad a szigeteléshez és elhelyezhető rajta a dekoratív burkolat. A 29 alapréteget a 30 üvegszálháló merevíti, amely lúgálló kivitelű, és be van ágyazva a 29 alaprétegbe, annak még nedves állapotában. A 30 üvegszálháló beborítja a szigetelés 32 alsó szélét is, de a 22 szögidom 26 vízszintes tagjával érintkező részre már nem terjed ki azért, hogy a kialakuló hézagon keresztül a levegő szabadon tudjon áramolni a 28 szigetelő lemezbe és abból kifelé a 24 nyílásokon át. üymódon a 22 szögidom egyrészt hordozza a szigetelést, másrészt egyben védi annak 32 alsó szélét. Egyúttal lehetővé teszi a szigetelésbe irányuló légáramlást is. A 29 alapréteg és a beágyazott 30 üvegszálháló ezután bevonható egy 31 fedőréteggel, mely egy szokványos szintetikus gipszhabarcs alapozóból és fedőbevonatból állhat.

A 22 szögidomban lévő 24 nyílások lehetővé teszik, hogy a levegő be és ki áramoljék a 28 szigetelő lemezen ill. annak belsejében. Miként az a 4a. és 4b. ábrán látható, amelyeken az 1. ábrán bemutatott kialakítású példaképpeni panel hosszabb időn keresztül fokozódó nyomáskülönbséggel való vizsgálati eredményeit mutató grafikonokat tüntettük fel, a külső nyomás folyamatos fekete vonallal jelzett növekedését szorosan követi a belső nyomás szaggatott vonallal jelzett növekedése. Ez különösen igaz a nyomásnövekedésnek a valódi feltételeknek megfelelő, alacsonyabb tartományában. Hasonlóan ehhez a 4b. ábrán bemutatott nyomáscsökkenés esetében is a külső nyomás és a belső nyomás követi egymást. Az azonnali nyomáskiegyenlítődés lényeges követelmény, mivel a széllökések okozta nyomóerők általában tranziensek, és a nyomáskiegyenlítődés késése a nyomáskülönbség időleges fennmaradását jelentené, aminek következtében a csapadékvíz áthatolhatna a fedőrétegen. Miként az az 5. ábrán látható, amely az 1. ábra szerinti panel ciklikus dinamikus nyomásváltozással való vizsgálatának eredményeit mutatja be, a 28 szigetelő lemezben mérhető nyomás szorosan követi a külső nyomást a panel nagy részén.

A találmány szerinti vízszigetelő külső falburkolat esetében tehát nem jön létre jelentősebb nyomáskülönbség a többrétegű bevonat két oldala mentén (a szigetelés belseje és külseje között), és ezért a víz nem hatol be a külső bevonaton keresztül a szigetelésbe. Ezáltal a 28 szigetelő lemez közvetlenül felvihető a 20 légzáró rétegre vízelvezetésről való gondoskodás vagy üregek közbeiktatásának szüksége nélkül is.

A 28 szigetelő lemezben a szálak irányítása elősegíti a nyomáscsúcsok gyors leépülését és a nyomás egyenletes eloszlását a 28 szigetelő lemezzel fedett területen. Ezt elősegíti a 40 illesztések függőleges iránya, amely lehetővé teszi a levegő függőleges irányú mozgását a lapok mentén, és a levegő beáramlását a szigetelésbe, ami elősegíti a levegő eloszlását, és ezáltal a nyomás kiegyenlítődését. Szükség esetén a 28 szigetelő lapok mindegyik 38 hosszabbik élét el lehet látni egy-egy hosszanti horonnyal is annak érdekében, hogy az illeszkedő 38 hosszanti élek egy függőleges

HU 211 749 Β csatornát hozzanak létre, amelyben szabadon áramolhat a levegő. Ez hasznos lehet, ha a találmány szerinti vízszigetelő külső falburkolat nagyobb függőleges méretű panelekből áll (amelyeket adott esetben a helyszínen alakítunk ki, és amelyek akár az épület teljes magasságára is kiterjedhetnek).

A 22 szögidom egy a 2a. ábrán látható vízorral is, amely kiegészítő védelmet biztosít a panel alsó széle számára.

Ha a vízszigetelő külső 14 falburkolatot a 12 teherhordó szerkezettel együtt előregyártott szerkezetként alakítjuk ki, úgy a lapok között fokozott tömítés létrehozása érdekében egy előnyösen csíkszerű 36 szigetelő betétet helyezünk be az előregyárott és egymáshoz sorolt szomszédos lapok közé. Ebben az esetben célszerű, ha (miként az 1. és 2. ábrán látható) az egyes szakaszok 34 felső szélét lefelé lejtősen képezzük ki annak érdekében, hogy a víz könnyebben elfolyjék a 36 szigetelő betéttől.

Egy a 22 szögidomot nem tartalmazó másik példaképpeni kialakítás látható a 2b. ábrán, amelyen az azonos funkciójú szerkezeti elemeket azonos, de „b”-vel kiegészített hivatkozási számok jelölik. A 2b. ábrán a panel 32b alsó széle és a szomszédos panel 34b felső széle nem ér össze, és lefelé és kifelé lejt kb. 30’-os szögben. A 32b alsó szélet 29b alapréteg, 30b üvegszálháló, és 31b fedőréteg csupán annak külső tartományában borítja azért, hogy létrejöjjön egy megfelelő hézag, és biztosított legyen egy 42b szabad felület. A 28b szigetelő lemez alsó széle ilymódon nyitott, és a levegő szabadon áramolhat be és ki a 28b szigetelő lemezbe annak 32b alsó széle mentén. A gyakorlatban megfelelőnek bizonyult, ha a hézag olyan szélességű, hogy annak szabad keresztmetszeti felülete megegyezik a panel homlokfelületének l-2%ával. így például egy mintegy 2,5 méter magas panelnél a hézagnak mintegy 2,5 cm és 5 cm közötti szélességűnek kell lennie.

A fenti példában szereplő ásványgyapot szigetelés kitűnően követi a levegő nyomásváltozásait, de másfajta szigetelés is használható, amennyiben az nem létesít jelentős nyomáskülönbséget a szigetelés belseje és külseje között.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Vízszigetelő külső falburkolat épületek falaihoz, amely valamely teherhordó szerkezetre, főként épületfalakra felerősített szerkezeti egységként van kialakítva, és egy légzáró réteget, valamint egy a légzáró réteg felületével kapcsolódó szigetelő lemezt tartalmaz, amely legalább részben egy nedvesség behatolását kizáró, előnyösen többrétegű bevonattal van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szigetelő lemez (28) a levegő számára átjárható szerkezeti anyagból áll, és kerületi széleinek legalább egyike, előnyösen a szigetelő lemez (28) alsó széle (32) legalább részben a levegőnek a szigetelő lemezbe (28) és abból való szabad be- és kiáramlását megengedő bevonatmentes szabad felületként (42) van meghagyva.
2. Az 1. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelő lemez (28) szerkezeti anyaga szálas szerkezetű, amelynek szálai a szigetelő lemez (28) lemezsíkjára keresztirányban helyezkednek el.
3. A 2. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy szigetelő lemeze (28) egymáshoz sorolt különálló lapokból van kialakítva, amelyek függőleges irányban a lapok felső szélétől (34) alsó széléig (32) terjedő illesztések (40) mentén vannak egymáshoz csatlakoztatva.
4. A 3. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelő lemez (28) egymás alatti lapjainak alsó szélei (32) és felső szélei (34) között a szélek legalább egyikét szabadon tartó hézagok vannak kihagyva.
5. A 4. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelő lemezt (28) alkotó lapokra legalább részben felvitt vízzáró, előnyösen többrétegű bevonat (27) egy erősítő és merevítő üvegszálhálót (30) is tartalmaz, amelynek egy a szigetelő lemez (28) lapok alsó szélét (32) fedő része a lapok közötti hézagba is benyűlik.
6. Az 5. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a lapok alsó szélei (32) és felső szélei (34) közül legalább az egyik szélek síkja hegyesszöget zár be a szigetelő lemez (28) lapok lemezsíkjával, a vízzáró, előnyösen többrétegű bevonat (27) legalább a lapok felső széleit (34), valamint azok teljes külső felületét fedő módon van kialakítva, és legalább részben a lapok közötti hézagba is benyúlik.
7. A 4. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelő lemezt (28) alkotó lapok szélei közül legalább az alsó szélek (32) és a felső szélek (34) kifelé lejtő kialakításúak.
8. A 7. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a lapok közötti hézag szabad keresztmetszeti felülete a lapok külső felülete 1 %-ánáI nagyobbra van megválasztva.
9. A 7. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a lapok közötti hézag szabad keresztmetszeti felülete a lapok külső felülete 1 %-a és 2%-a közötti értékű.
10. A 7. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a lapok közötti hézag szabad keresztmetszeti felülete a lapok külső felülete 2%-ával egyenlő.
11. A 4. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a hézagban egy a szigetelő lemezhez (28) erősített perforált merevítő van elhelyezve.
12. A 11. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat, azzal jellemezve, hogy a perforált merevítő egy szögidom (22), amelynek egyik, vízszintes tagja (26) legalább részben a hézag határolófalát alkotja, másik tagja pedig a szigetelő lemez (28) és a légzáró réteg (20) között a falsíkkal párhuzamosan helyezkedik el.
13. A 2. igénypont szerinti vízszigetelő külső falburkolat azzal jellemezve, hogy a vízzáró többrétegű bevonat (27) egy beton alaprétegbe (29), vagy ilyenek közé beágyazott üvegszálhálóból (30) áll.