HU211666A9

HU211666A9 - Antiviral compounds

Info

Publication number: HU211666A9
Application number: HU95P/P00645P
Authority: HU
Inventors: Tuttle Joel Van; Susan M Daluge; John W T Selway; Lowrie M Beacham Iii; Thomas A Krenitsky
Original assignee: Wellcome Found
Priority date: 1987-08-22
Filing date: 1995-06-30
Publication date: 1995-12-28
Also published as: EP0479336A1; IE63655B1; DK91692D0; DE3876174D1; DK468288A; DK468288D0; EP0305117A3; KR890003382A; DK140393D0; MX9203416A; DE3876174T2; PT88306A; CA1333361C; IE940696L; US5070078A; JP2634202B2; EP0305117A2; JPS6468325A; ATE82681T1; DK169437B1

Description

Λ leírás terjedelme: 10 oldal

HU 211 666 A9

A találmány adenovírusok elleni aktivitással rendelkező nukleozid-származékokra vonatkozik.

Ez a bejelentés az 575 197 számon 1988. augusztus 19-én benyújtott kanadai szabadalmi bejelentésből lett kiválasztva.

Adenovírusokat először 1953-ban izoláltak emberből. és 6 alfajt képviselő, legalább 41 különböző szerotípust azonosítottak ez idáig. Az adenovírusok felelősek például a 4 éves kor alatti gyermekek 5%-ában az akut légzési fertőzésekért, és a kórházi kezelésre szoruló. ezen korosztályba tartozó gyermekek légzési megbetegedéseinek 10%-ában kimutatható.

Ezek a betegségek általában torokgyulladással, köhögéssel és kötőhártyagyulladással járnak. Nagyon gyakran tapasztalható gége-légcső-hörghurut, amely kisgyermekekben tüdőgyulladássá fejlődik, ténylegesen a gyermekkori tüdőgyulladások 10%-a adenovírusfertőzés következtében jön létre, és igen gyakran végzetes kimenetelű 2 éves kor alatti gyerekeknél.

Az adenovírusok gyakran okoznak torok-kötőszöveti lázat és akut légzési betegséget idősebb korban a különféle intézményekben ellátott emberek esetében, ahol ismert módon ez végzetes kimenetelű is lehet. A vírusok gyakran társulnak szamárköhögés szindrómával, bevérzései cisztitisszel. meningitisszel, hasmenéssel és járványos szaru- és kötőhártyagyulladással. Az utóbbi betegségre jellemző a kötőhártyagyulladás gyors kialakulása fájdalommal, fényérzékenységgel, nyirokcsomómegbetegedéssel és ezt követően szaruhártyagyulladással. A szindróma néhány hétig tarthat, a szaruhártya homálya néhány évig is eltarthat. Ezért a betegek bizonyos ideig különböző ménékben fogyatékossá válnak. Kimutatták, hogy a 8-as típusú adenovírus a fő kórokozója ennek az adenovírus által okozott betegségnek. Az adenovírusokozta betegség különösen súlyos gyermekekben komoly. immunhiányos betegséggel (SC1D) kombinálva, és csökkent tmmunitású gazdákban. Az adenovírusok egyre gyakrabban megtalálhatók szerzett immunhiányos szindrómában szenvedő betegekben és csontvelő átültetést kapott recipiensekben. Ez idáig nem találtak olyan használható antivirális vegyületet, amely hatásos lett volna adenovírus fertőzések kezelésére, és nem ismertek megfelelő vakcinát sem.

Most felismertük, hogy az (I) általános képletű vegyületek erős aktivitást fejtenek ki adenovírusok, különösen 8-as típusú adenovírusok ellen.

A találmány ennek megfelelően az (I) általános képletű vegyületre

ahol

R jelentése klóratom, és fiziológiásán elfogadható sóira és észtereire vonatkozik. E vegyületek sói és észterei alkalmasak adenovírus fertőzések megelőzésére és kezelésére. A fenti vegyületet, valamint sóit és észtereit a továbbiakban találmány szerinti vegyületeknek nevezzük.

A leírásban ismertetünk rokonszerkezetű vegyületeket is. beleértve azt a vegyületet, amelyben R jelentése jódatom.

Különösen előnyös vegyületek különösen erős adenovírus elleni aktivitásuk miatt az alábbiak:

1. 5-jód-]-(2,3-didezoxi-3-fluor-P-D-eritro-pentofuranozilj-uracil;

2. 5-klór-1 -(2,3-didezoxi-3-fluor-3-D-eritro-pentofuranozil)-uracil;

Egy rokonszerkezetű vegyület a

3. 2’,3'-didezoxi-3’-fluor-timidin.

A fenti 3. vegyület különösen erős adenovírus elleni aktivitással, különösen az 5-ös és 8-as szerotípusok elleni aktivitással rendelkezik.

A találmány tárgyát képezi továbbá a találmány szerinti vegyületek alkalmazása adenovírus fertőzések kezelésére és megelőzésére alkalmas gyógyszerek előállítására.

A találmány továbbá eljárásra vonatkozik adenovírus fertőzések kezelésére vagy megelőzésére emberben. amelynek értelmében az embernek egy találmány szerinti vegyület hatásos mennyiségét adagoljuk.

A találmány értelmében kezelhető vagy megelőzhető adenovírus fertőzésekre példaként említhetjük a fent említett klinikai állapotokat, különösen a szem adenovírus okozta fertőzéseit.

Az (1) általános képletű vegyületek előnyös észterei közé tartoznak a karbonsav-észterek, amelyekben az észtercsoport nem-karbonil maradéka egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, alkoxi-alkil-csoport (például meloxi-metil-csoport). aralkilcsoport (például benzilcsoport). aril-oxi-alkil-csoport (például fenoximetil-csoport) vagy arilcsoport (például adott esetben halogénatommal, 1-4 szénatomos alkilcsoporttal. vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált fenilcsoport) lehet; a szulfonát-észterek, például az alkil- vagy aralkil-szulfonil (például metánszulfonil) -észterek; és a mono-, di- vagy trifoszfát-észlerek. A fent említeti észtereket tekintve - hacsak azt másképp nem említjük - az észterekben jelenlévő bármelyik alkil-maradék előnyösen 1-18 szénatomot, különösen 1—4 szénatomot tartalmazhat. Az ilyen észterekben jelenlévő bármely aril-maradék előnyösen fenilcsoportot jelent. Amennyiben a fenti vegyületekre utalunk, akkor utalunk azok gyógyászatilag elfogadható sóira is.

Az (I) általános képletű vegyület és gyógyászatilag elfogadható származékai gyógyászatilag elfogadható sóira példaként említjük a bázisokkal képzett sókat, például egy megfelelő bázisból származó sókat. így például az alkálifémsókat (nátriumsót), alkáliföldfémsókat (például magnéziumsót), ammóniumsót és NX⁺4sókat (ahol X jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport).

A fenti (I) általános képletű vegyületek, amelyek2

HU 211 666 A9 ben R jelentése klór- vagy jódatom és gyógyászatilag elfogadható sóik és észtereik, azonban új vegyületek, a találmány különösen az R jelentésében klóratomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületre vonatkozik, ami a találmány egyik tárgyát jelenti.

A találmány szerinti vegyületeket adenovírus-fertőzések, és különösen a szemfertőzések kezelésére vagy megelőzésére embereknek bármely megfelelő módon adagolhatjuk, többek között orális, rektális, nazális, helyi (például bukkális és szubliguális), vaginális és parenterális (például szubkután, intramuszkuláris, intravénás és intradermális) adagolással. Az előnyös adagolási mód magától értetődően a kezelendő alany állapotától és korától, a fertőzés természetétől és a választott hatóanyagtól függően változhat.

Általában a megfelelő dózis naponta, a beteg testtömeg kg-jára számítva 3,0 és 120 mg közötti, előnyösen 6-90 mg/testtömeg kg/nap, legelőnyösebben 1560 mg/testtömeg kg/nap lehet. A kívánt dózist előnyösen keltő, három, négy. öt, hat vagy több dózisban adagoljuk a nap folyamán, megfelelő időközökben. Ezeket az aldózisokat egységdózis formákban adagolhatjuk. amelyek például egységdózis formánként ΙΟΙ 500 mg. előnyösen 20-1000 mg, legelőnyösebben 50-700 mg vegyületet tartalmaznak.

Noha a találmány szerinti vegyületeket önmagukban is adagolhatjuk, előnyösen gyógyászati készítmények formájában adagoljuk azokat. A találmány szerinti készítmények legalább egy találmány szerinti vegyületet tartalmaznak egy vagy több elfogadható hordozóanyaggal. és adott esetben egyéb terápiás szerekkel együtt. A hordozóanyagoknak elfogadhatónknak kell lenniük olyan értelemben, hogy a készítmény egyéb komponenseivel összeférhetőknek kell lenniük, és a pácienst nem károsíthatják. A készítmények orális, rektális. nazális, helyi (például bukkális és szubliguális), oflalmiás. vaginális vagy parenterális (például szubkután, intramuszkuláris, intravénás és intradermális) adagolásra alkalmasak lehetnek. A készítményeket célszerűen egységdózis formájában prezentáljuk, és a gyógyszerkészítésben szokásosan alkalmazott eljárásokkal állítjuk elő. A fenti eljárások egyik lépése az, hogy a hatóanyagot a hordozóanyaggal - amely egy vagy több segédanyagból áll - összekeverjük. Általában a készítményeket úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot a cseppfolyós hordozóanyagokkal vagy finom eloszlású szilárd hordozóanyagokkal vagy mindkettővel egységesen és alaposan összekeverjük, majd kívánt esetben a terméket formáljuk.

A találmány szerinti vegyületeknek a szem adenovírus fertőzése elleni aktivitása szempontjából különösen előnyös, ha a találmány szerinti vegyületeket oftalmiás adagolásra alkalmas készítmények formájában prezentáljuk.

Az oftalmiás adagolásra alkalmas készítmények közé tartoznak a szemcseppek és az oftalmiás kenőcsök, krémek, szuszpenziók és lemosószerek.

A találmány szerinti cseppek steril, vizes vagy olajos oldatokat vagy szuszpenziókat tartalmazhatnak, amelyeket úgy állíthatunk elő, hogy a hatóanyagot baktericid szer és/vagy egyéb megfelelő konzerválószer megfelelő vizes oldatában oldjuk. A kapott oldatot ezután szűréssel tisztíthatjuk, megfeleld tartályba vihetjük, amelyet lezárhatunk és autoklávozással sterilezhetünk. Alternatív módon az oldatot szűréssel sterilizálhatjuk, és aszeptikus körülmények között vihetjük be a tartályba. A csepp készítményekben alkalmazható baktericid vagy fungicid szerekre példaként említhetjük a fenil-higany(II)-nitrátol, vagy -acetátot (0,002%), a benzalkónium-kloridot (0,01%) és a klór-hexidin-acetátot (0,01%).

A találmány szerinti lemosószerek steril vizes oldatok lehetnek, amelyek adott esetben konzerválószert is tartalmaznak, és a cseppek előállítására fent említett eljárásokkal állíthatók elő.

A találmány szerinti krémek vagy kenőcsök a hatóanyagot tartalmazó félszilárd készítmények, amelyek különösen oftalmiás adagolásra alkalmasak. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot finom eloszlású vagy porított formában önmagában, vagy egy vizes vagy nem-vizes folyadékkal alkotott oldata vagy szuszpenziója formájában egy zsíros vagy nem-zsíros bázissal összekeverjük. A bázis tartalmazhat szénhidrogéneket, így például kemény, lágy vagy cseppfolyós paraffint, glicerint, méhviaszt, fém-szappant, gyantát, természetes eredetű olajat, például mandulaolajat, kukoricaolajat. földimogyoró-olajat, ricinusolajat vagy olívaolajat, gyapjúzsírt vagy annak származékait, vagy zsírsavakat, például szterin- vagy olajsavat, egy alkohollal, például propilénglikollal vagy makrogollal együtt. A készítmények tartalmazhatnak megfelelő felületaktív szereket, például szorbitán-észtereket. vagy ezek poli(oxi-etilén)-származékait is. A készítmények tartalmazhatnak ezenkívül szuszpenzálószereket. például természetes gumikat, cellulózszármazékokat vagy szervetlen anyagokat, például szilícium-tartalmú kovasavakat és egyéb komponenseket, például lanolint is.

Orális adagolásra alkalmas találmány szerinti készítményeket prezentálhatjuk fizikailag elkülönülő egységek formájában, például kapszulák, ostyák vagy tabletták formájában, amelyek mindegyike a hatóanyag előre meghatározott mennyiségét tartalmazza, por vagy granula formájában, vizes vagy nem-vizes folyadékokkal készült oldatok vagy szuszpenziók formájában, vagy olaj-a-vízben cseppfolyós emulziók vagy víz-azolajban cseppfolyós emulziók formájában. A hatóanyagot bóluszként vagy pasztaként is prezentálhatjuk. Az orális készítmények gyógyszerkészítésben szokásosan használt egyéb szereket is tartalmazhatnak, például édesítőszereket, ízesítőszereket és sűrítőanyagokat.

A tablettákat préseléssel vagy öntéssel állíthatjuk elő, adott esetben egy vagy több segédanyag alkalmazásával. A préselt tablettákat úgy állíthatjuk elő, hogy a szabadon folyó formában, például por vagy granula formájában lévő hatóanyagot adott esteben kötőanyag (például povidon, zselatin, hidroxi-propil-metil-cellulóz), csúsztatószer, inért hígítószer, dezintegrálószer (például nátrium-keményítő-glikolát, térhálós povidon, térhálós nátrium-karboxi-metil-cellulóz), felületaktív szer vagy diszpergálószer alkalma3

HU 211 666 A9 zásával megfelelő berendezésben préseljük. Az öntött tablettákat úgy állíthatjuk elő. hogy a porított vegyületek inért, cseppfolyós hígítóanyaggal megnedvesített elegyél megfelelő berendezésben préseléssel formáljuk. A tablettákat adott esetben bevonattal láthatjuk el, vagy hornyolhatjuk, és lassú vagy szabályozott hatóanyagleadású készítményekké is formálhatjuk, például különböző arányokban hidroxipropil-metil-cellulózt alkalmazva kívánt hatóanyagleadás profilt érhetünk el.

A szájban, helyi adagolásra alkalmas készítmények közé tartoznak a gyógycukorkák, amelyek a hatóanyagot egy ízesített bázisban, rendszerint szacharózban és akácmézgában vagy tragantgyantában tartalmazzák, a pasztillák, amelyek a hatóanyagot egy inért bázisban, például zselatinban és glicerinben vagy szacharózban és akácmézgában tartalmazzák, és a szájvizek, amelyek a hatóanyagot megfelelő cseppfolyós hordozóanyagban tartalmazzák.

A rektális adagolásra alkalmas készítmények formája például kúp lehet, amelyet például kakaóvajat vagy egy szalicilátot tartalmazó megfelelő bázissal állítunk elő.

A vaginális adagolásra alkalmas készítmények formája például pesszárium, tampon, krém, gél. kenőcs, hab vagy spray lehet, amelyek a hatóanyag mellett megfelelő, a gyógyszerkészítésben szokásosan alkalmazott hordozóanyagokat tartalmaznak.

A parenterális adagolásra alkalmas készítmények közé tartoznak a vizes és nem-vizes izotóniás. steril injekciós oldatok, amelyek antioxidánsokat, puffereket. bakteriosztatikus szereket, és a készítményt a páciens vérével izotóniássá tevő oldott anyagokat tartalmazhatnak. és a vizes és nem-vizes steril szuszpenziók. amelyek szuszpendálószereket és sűrítőanyagot tartalmazhatnak. A készítményeket egységdózis formában vagy több dózist tartalmazó készítményként prezentálhatjuk lezárt tartályokban, például ampullákban és fiolákban, és fagyasztva szárított (liofílizálti körülmények között tárolhatjuk, amikor közvetlenül az alkalmazás előtt kell csak hozzáadni a steril, cseppfolyós hordozóanyagot, például injekció készítésére alkalmas vizet. Azonnali használatra való injekciós oldatokat és szuszpenziókat állíthatunk elő a fent említett steril porokból, granulákból vagy tablettákból.

Előnyös egységdózis készítmények azok, amelyek a találmány szerinti vegyületből. a fent megadott napi dózist vagy aldózist, vagy annak egy megfelelő töredékét tartalmazzák.

A találmány szerinti vegyületeket szokásos módon állíthatjuk elő.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R jelentése halogénatom (különösen klórvagy jódatom) például úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő (I) általános képletű vegyületet - amelyben R jelentése hidrogénatom és amelyben az 5'-hidroxilcsoport például egy acilcsoporttal. mint például p-toluoil-csoportlal védett - halogénezzük.

A fenti kiindulási anyag halogénezését szokásos módon végezhetjük, például jódozhatjuk jőd-monoklorid alkalmazásával például metilén-dikloridban, vagy klórozhatjuk jód-benzol klór-komplexének alkalmazásával például jégecetben.

A fenti toluoil-származékot úgy állíthatjuk elő. hogy a megfelelő (I) általános képletű vegyületet például p-toluoil-kloriddal kezeljük, például piridinben. A fent leírtak szerint végzett halogé nézés után a p-toluoil-védőcsoportot például metanolban nátrium-metoxiddal végzett kezeléssel távolíthatjuk el.

Az (I) általános képletű alapvegyületet gyógyászatilag elfogadható észterré alakíthatjuk megfelelő észterezőszerrel, például egy savhalogeniddel vagy anhídriddel végzett kezeléssel. Az (I) általános képletű vegyületet - beleértve annak észterét is - gyógyászatilag elfogadható sóvá alakíthatjuk szokásos módon, például megfelelő bázissal végzett kezeléssel. Egy észtert vagy sót például hidrolízissel alakíthatunk a megfelelő alapvegyületté.

A találmányt közelebbről - a korlátozás szándéka nélkül - az alábbi példákkal kívánjuk szemléltetni. Ezekben a példákban hatóanyag alatt az (I) általános képletű vegyületet, vagy annak egy gyógyászatilag elfogadható sóját vagy észterét értjük. Ezekben a példákban ismertetjük a találmány szerinti vegyületeket és a rokonszerkezetű vegyületeket is.

I. példa

J -(2,3-Didezoxi-3-fluor-$-D-eritro-pentofitraiw:i! i-5-jód-uracit

325 mg (2.10 mmól) frissen desztillált p-toluoilkloridot adunk 440 mg (1.91 mmól) l-(2.3-didezoxi-3fluor-P-D-eritro-pentofuranoziD-uracil 10 ml vízmentes piridinnel készült oldatához. Az oldatot 50 C-on

1,5 órán keresztül, majd 25 ”C-on 18 órán keresztül keverjük. A piridint elpárologtatjuk, és a maradékot 25 ml kloroformban oldjuk. Az oldatot 5 ml 1 mól/1 koncentrációjú kénsavoldattal, majd kétszer 10 ml vízzel extraháljuk, és vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk. A kloroform elpárologtatása után kapott 0.72 g színtelen, üveges anyagot szilikagélen kromatografáljuk. Az eluálást 2% metanol/kloroform elegygyel végezve 0.66 g (90%) 5’-O-toluoil-származékot kapunk fehér, szilárd hab formájában, TLC lemezen (szilikagél, 5% metanol/kloroform eleggyel kifejlesztve) kromatográfiásan homogén, szerkezetét Ή-NMRspektruma igazolja.

Az l-(2,3-didezoxi-3-fluor-(i-D-eritro-pentofuranozil)-uracil 5'-0-toluoil-származékának 200 mg-ját (0.574 mmól-ját), 139 mg (0,861 mekvivalens) jódmonokloridot és 10 ml diklór-metánt 2 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forralunk. Az oldatot minimális mennyiségű (körülbelül 2 ml) 2%-os vizes nátrium-hidrogén-szulfit oldattal elszíntelenítjük. A vizes fázist elválasztjuk, és a diklór-metános fázist 2x5 ml vízzel mossuk, és vízmentes magnézium-szulfát felett szárítjuk. A diklór-metán elpárologtatása után maradékként 0,25 g krémszínű, szilárd habot kapunk, amelyet 10 ml metanolban oldunk, és 0,57 mmól nátrium-metoxiddal nitrogénatmoszférában, 25 °C-on 18

HU 211 666 A9 órán keresztül keverünk. Az oldatot Dowex 5OW-X8 (H⁺ forma) gyantával semlegesítjük. A gyantát leszűrjük, metanollal mossuk, és a metanolos szűrlet tartalmát szilikagélen kromatografáljuk, az eluálást 10% metanol/diklór-metán eleggyel végezzük. 0,135 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér, szilárd anyag formájában. Etanolból végzett átkristályosítás után 115 mg (55% összhozam) cím szerinti vegyületet kapunk fehér kristályos anyag formájában, olvadáspontja 197,5-198 ‘C (bomlással).

Elemanalízis eredmények a CqHjoFNjCLi összegképlet alapján:

számított: C = 30,36%,H = 2,83%, N = 7,87%,

F = 5,34%, 1 = 35,64%;

talált: C = 30,50%, H = 2.85%,N = 7,85%,

F = 5,31%, 1 = 35,51%

UV (HjO): 286 nmól/1; a szerkezetet Ή-NMR és tömegspektrummal is megerősítettük.

2. példa

5-Klói-l-(2'.3'-didezoxi-3'-fluor-$-D-eritro-pentofiiranozití-uracil

Ajód-benzol klór-komplexét frissen állítjuk elő M. J. Robins és munkatársai módszere szerint [Can. J. Chem. 60. 554 (1982)]. és 246 mg-ot (0,895 mmól-t) adunk 260 mg (0.746 mmól) 1. példa szerint előállított l-(2.3-didezoxi-3-fluor-p-D-eritro-pentofuranozil)-ur acil 5’-O-toluoil-származéka 4 ml jégecettel készült oldatához. Az oldatot nitrogénatmoszférában 80 'C-on tartjuk 20 percen keresztül, és bepároljuk. A kapott fehér, szilárd habot metanolban nátrium-metoxiddal kezeljük az 1. példában ismertetett módon. Kromatográfiásan. 2 mm vastagságú szilikagél lemezen (20x20 cm) kloroform/metanol/ammónium-hidroxid = 180/20/1 arányú eleggyel kifejlesztve, szétválasztjuk az 5-klór-uracilt (valamivel nagyobb R_f érték) a cím szerinti vegyülettől. amelyet törtfehér színű, szilárd anyag formájában izolálunk (46 mg). Metanollal végzett eldörzsöléssel 34 mg cím szerinti vegyületet kapunk fehér, tűs kristályok formájában, olvadáspontja 183-184 ’C.

Elemanalízis eredmények a C9H₁₀ClFN₂O₄ összegképlet alapján:

számított: C = 40,85%, H = 3,81%, Cl = 13,40%,

N = 10.59%;

talált: C =40,71%, H = 3,85%, Cl = 13,31%,

N= 10,55%;

UV (H₂O): 275 nmól/1; a szerkezetet az ’H-NMR és tömegspektrummal is megerősítettük.

3. példa

Tabletta készítmények

Az alábbi (A). (B) és (C) készítményeket úgy állítjuk elő. hogy a komponenseket nedvesen granuláljuk povidon-oldaltal, majd hozzáadjuk a magnézium-sztearátoi, és a keveréket préseljük.

(A) készítmény (a) hatóanyag250250	mg/tabletta mg/tabletta
(b) laktóz B. P.	210	26
(c) povidon B. P.	15	9
(d) nátrium-keményítő-glikolát 20	20
(e) magnézium-sztearát	5	3

500 300 (B) készítmény mg/tabletta mg/tabletta

(a) hatóanyag	250	250
(b) laktóz B. P.	150	-
(c) avicel PH 101	60	26
(d) povidon B. P.	15	9
(e) nátrium-keményítő-glikolát	20	12
(f) magnézium-sztearát	5	3
(C) készítmény	500	300 mg/tabletta
hatóanyag		100
laktóz B. P.		200
keménytő		50
povidon B. P.		5
magnézium-sztearát		4 359

Az alábbi (D) és (E) készítményeket a komponensek elegyének közvetlen kompresszálásával állítjuk elő. Az (E) készítményben alkalmazott laktóz közvetlenül kompresszálható típusú.

(D) készítmény

hatóanyag	mg/kapszula 250
előzselatinált keményítő NF15	150
(E) készítmény hatóanyag	400 mg/kapszula 250
laktóz B, P.	150
avicel	100
magnézium-sztearát	5
	5Ö5

(F) készítmény (szabályozott hatóanyagleadású készítmény)

A készítményt úgy állítjuk elő. hogy az alábbi komponenseket nedvesen granuláljuk a povidon oldatával, majd hozzáadjuk a magnézium-sztearátot és préseljük.

(a) hatóanyag	mg/tabletta 500
(b) hidroxi-propil-metil-cellulóz	112
(Methocel K4M Prémium) (c) laktóz B. P.	35
(d) povidon B. P. C.	28
(e) magnézium-sztearát	7
	700

4. példa

Kapszula készítmények (A) készítmény

Kapszula készítményt állítunk elő úgy. hogy az 1. példa szerinti (B) készítmény komponenseit összekever5

HU 211 666 A9

jük, és kétrészes kemény zselatin kapszulába töltjük. A		6. példa
(B) készítményt (alább) hasonló módon állítjuk elő.		Intramuszkuláris injekció
(B) készítmény			hatóanyag	0,20 g
	mg/kapszula		benzil-alkohol	0,10 g
(a) hatóanyag	250	5	glikofurol 75	1.45 g
(b) laktóz Β. P.	143		injekciókészítésre alkalmas víz	q.s.3,00 ml-re.
(c) nátrium-keményítő-glikolát	25		A hatóanyagot a glikofurolban oldjuk. Ezután ben-
(d) magnézium-sztearát	2		zil-alkoholt hozzáadjuk és oldjuk,	és vízzel 3 ml-re
	420		töltjük. Az elegyet ezután steril mikropórusos szűrőn
(C) készítmény		10	átszűrjük, és egy steril, 3 ml-es borostyánszínű üvegfi-
	mg/kapszula		ólában (1. típus) lezárjuk.
(a) hatóanyag	250
(b) macrogol 4000 BP	350		7. példa
	600		Szemcsepp
A kapszulákat úgy állítjuk elő hogy a macrogol	15	hatóanyag	0,20 g
4000 BP-t megolvasztjuk, az olvadékban diszpergáljuk		benzalkónium-klorid	0.01 g
a hatóanyagot, és az olvadékot kétrészes kemény zsela-		ízotóniás foszfát puffer (pH 7)	10,00 ml-re
tin kapszulába töltjük.			A hatóanyagot az ízotóniás foszfát puffer fő töme-
(D) készítmény			gében oldjuk. Hozzáadjuk a benzalkőnium-kloridot és
	mg/kapszula	20	feloldjuk, majd az elegyet további	ízotóniás foszfát
hatóanyag	250		pufferrel térfogatra töltjük. Az oldatot sterilizáló steril
lecitin	100		szűrőn átszűrjük, és steril szemcsepp üvegcsékbe tölt-
földimogyoró-olaj	100		jük és lezárjuk
	450
A kapszulákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot le-	25	8. példa
citinben és földimogyoró-olajban diszpergáljuk. és a		Szemkenőcs
diszperziót lágy, elasztikus zselatin kapszulákba töltjük.		hatóanyag	0.5 g
(E) készítmény (szabályozott	hatóanyag leadású		steril, fehér, lágy paraffin	5.0 g-ra.
kapszula)			A hatóanyagot száraz hővel sterilizáljuk, és aszepti-
Az alábbi szabályozott halóanyagleadású kapszulás	30	kus körülmények között összekeverjük a steril, fehér.
készítményt úgy állítjuk elő. hogy	az ía). (b) és (c)		lágy páráimnál. A kapott diszperziói steril szemkenőcs
komponenseket extruderrel extrudáljuk. majd az extru-		tubusokba töltjük.
dátumot gömbökké formáljuk, és szárítjuk. A szárított
szemcséket ezután felszabadulási szabályozó memb-		9. példa
ránnal (d) vonjuk be. és kétrészes	; kemény zselatin	35	Oftalmiás szuszpenzió
kapszulába töltjük.			hatóanyag	0.1 g
	mg/kapszula		poliszorbát 80	0.005 g
(a) hatóanyag	250		tiomerzál	0,001 g
(b) mikrokristályos cellulóz	125		propilénglikol	0.1 g
(c) laktóz BP	125	40	víz injekcióhoz	5,0 ml-re.
(d) etil-cellulóz	13		A poliszorbát 80-at, tiomerzált és propilénglikolt az
	513		injekció készítésére alkalmas víz fő tömegében oldjuk.

5. példa

Injektálható készítmény (A) készítmény

hatóanyag		0,200 g
sósavoldat (0.1 mól/1)	q.s. pH	4.0-7.0-re
nátrium-hidroxid-oldat
(0,1 mól/1)	q.s. pH	4,0-7,0-re
steril víz	q.s.	10 ml-re.
A hatóanyagot a víz	fő tömegében 35-40 C

oldjuk, és a pH-t sósavoldattal vagy nátrium-hidroxidoldattal 4,0-7,0 értékre állítjuk. Az elegyet ezután vízzel térfogatra töltjük, és mikropórusos steril szűrőn 10 ml-es borostyánszínű steril üvegfiolába (I. típus) szűrjük, és steril dugóval és zárókupakkal lezárjuk.

(B) készítmény hatóanyag 0,125 g steril, pirogénmentes citrát puffer (pH 7) q.s. 25 ml-re.

Az oldatot szűréssel sterilizáljuk. A steril, mikronizált hatóanyagot az oldatban aszeptikus körülmények között diszpergáljuk. A kapott elegyet sterilizált, injekció készítésére alkalmas vízzel térfogatra töltjük. A terméket steril szemcsepp üvegcsőbe töltjük és lezárjuk.

Antivirális aktivitás

A 3. vegyület adenovírus elleni aktivitását az alábbiak szerint vizsgáljuk.

Az NCTC 2544 (EP), humán hámsejtvonal sejteket sorozatosan passzáltuk 75 cm²-es szövettenyésztő lombikról (Corning) 1/20 metszési aránnyal minden 7. napon. A tenyésztő közeg Eagles BHK közeg volt, amelyet 10% magzati borjúszérummal egészítettünk ki, és 2,5% 4,4%-os nálrium-hidrogén-karbonát-oldatot tartalmazott 1% penicilinnel (5000 nemzetközi egység/ml) és 600 pg/ml streptomicinnel (Flow) együtt.

A 8-as típusú adenovírus lörzstenyészetet 50 cm²-es szövettenyésztő lombikokban állítottuk elő. A lombi6

HU 211 666 A9 kokba 2xl0⁶ EP sejtet tartalmazó tenyészközeget helyeztünk, és egy éjszakán keresztül 37 ”C-on inkubálluk. A közeget dekantáltuk, és 1,0 ml vírus törzsszuszpenziót adtunk a lombikhoz. 1,0 órás adszorpció után 10 ml fenntartó közeget (mint fent, de 2% szérummal) adtunk a lombikba. A lombikot 37 “C-on inkubáltuk. 72 óra elteltével vizuálisan észlelhető volt a klasszikus „szőlőfürt” citopatikus hatás. A lombikokat ezután háromszor fagyasztva, majd felolvasztva a vírust szabaddá tettük, és -70 ’C-on tároltuk. A vírus titerek rendszerint 4xl0⁸ pfu/ml nagyságrendbe estek.

A plakk-vizsgálatot 50 mm átmérőjű műanyag szövettenyésztő csészékben végezzük, amelyeket először a lenyésztőközegben lévő 2x1ο⁶ EP sejttel oltunk ben, és egy éjszakán keresztül inkubáltunk 5% szén-dioxidtartalom mellett 37 ’C-on. Az adenovírust az egysejtrétegre 1,0 ml szérummentes közegben oltottuk le, és 37 ’C-on szén-dioxid inkubátorban 1 órán keresztül hagytuk adszorbeálódni. Az adszorpció után az inokulum feleslegét eltávolítjuk, és 9,0 ml felülrétegező közeget adtunk hozzá. Ez 0,5% agarózból. Eagles BHK tápközegből. 2.5% 4.4%-os nátrium-hidrogén-karbonát oldatból, 1,5% magzati borjúszérumból, 1% penicillin/sztreptomicin oldatból és 0,5% 3 mól/1 koncentrációjú magnézium klorid oldatból áll. Az 5. naptól amikor a plakkok már láthatóak voltak a festetlen tenyészetben - a tenyészeteket 10% 40%-os formaldehid-oldatot tartalmazó, foszfáttal pufferolt sóoldattal fixáltuk. Egy óra elteltével a felülrétegező gélt a lemezről csapvízzel leöblítjük, és a szabaddá vált egysejtréteget 2 ml 0,5% metil-ibolyát tartalmazó 5%-os metanollal megfestettük.

Tisztán láthatóak voltak azok az EP sejtek, amelyeken az adenovírus és a plakkok szaporodni tudtak.

A fenti vegyület 8-as szerotípusú adenovírus elleni aktivitására az alábbi eredményeket kaptuk:

Vegyület száma /C_x (gmól/l

0.005

Citotoxicitás meghatározása

A citotoxicitást tripánkék kizárásos eljárással határoztuk meg. Tenyésztőközegben NCTC 2544 sejteket állítottunk elő, és az alikvotokat 25 cm-’-es szövettenyésztő lombikokba mértük 1x10’ sejt/ml sűrűségben. 24 óra elteltével a lombikokat szétosztottuk, és a lombikok felét tenyésztőközeggel újra megtöltöttük. A lombikok másik feléhez a vegyület tízszeres hígításait tartalmazó tenyésztőközeget adtunk, ezáltal a sejteket 1, 10 és 100 pmól/l koncentrációk hatásának tettük ki. 24, 48 és 72 óra elteltével az inkubátorból kivettük a vizsgálati mintát tartalmazó lombikot és az egysejtrétegről mosással eltávolítottuk a sejttörmeléket. A sejteket tenyésztőközegben újra szuszpendáltuk, és az alikvotokat azonos térfogatú tripánkékkel elegyítettük. A megfestett és a festetlen sejteket hemocitométerben számoltuk meg. A sejtszámokat sejt/ml-re számítottuk. Ezután megbecsültük a kezelt és a kezeletlen sejtek szaporodását és életképességét.

A 3. vegyület 50%-os sejttenyészet-inhibitor koncentrációja 38 μπιόΐ/ΐ volt 72 óra elteltével.

i-!2-Dezoxi-5-(p-klór-benzoil)-fi-D-treo-pentofuranozill-timin előállítása

49,0 g l-(2-dezoxi-P-D-treo-pentofuranozil)-timim [J. J. Fox és N. C. Miller: J. Org. Chem., 28. 936 (1963)] 500 ml vízmentes piridinben oldunk adagolótölcsérrel, nitrogénbevezetővel és mechanikus keverővei ellátott 1 literes gömblombikban. Az oldatot jégfürdőn 5 C-ra hűtjük és cseppenként, 30 perc alatt hozzáadunk 35,4 g (0,202 mól) 4-klór-benzoiI-kloridot. Az oldatot fokozatosan szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. A reakciót 20 ml víz hozzáadásával leállítjuk, a piridin fő tömegét rotációs bepárlőval eltávolítjuk, és a maradékként kapott olajat 1 1 etil-acetátban oldjuk. A szerves oldatot 700 ml vízzel, 700 ml 1,2 n sósavoldatul és 700 ml 10%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, majd nátrium-szulfát felett szárítjuk. Az elegyet szűrjük, és az oldószert rotációs bepárlőval eltávolítjuk. 62,1 g (80,7%) l-[2-dezoxi-5-(p-klór-benzoil)-D-treo-pentofuranozil]-t imint kapunk törtfehér színű, szilárd anyag formájában, amely a következő lépésben felhasználható. 'H-NMR-spektrum (DMSO-d6): 1.76 (d, J=0,9 Hz.

3H, C-5 CH-,). 2,1-2,6 (m. 2H. C-2’), 3,8-4.5 (m.

4H, C-3'Η. C-4’H és C-5’H), 5,55 (d, J=2,6 Hz,

IH, C-3OH). 6.13 (dublettek dublettje, J=2,8 Hz és 8,3 Hz, IH, C-l ’H), 7,58 (d, J=8,6 Hz, 2H. ArH), 7,81 (m, IH. C-6H), 7,85 (d, J=8.6 Hz, 2H, ArH);

TLC (szilikagél, kloroform/metanol 90/10): Rf = 0,72 '-Dezoxi-3 ’-fluor-timidin előállítása

61,0g l-[2-dezoxi-5-(p-klór-benzoil)-3-d-treo-pentofuranozilj-timint és 30,0 g kálium-karbonátot 700 ml metilén-kloridban szuszpendálunk, és a szuszpenziót -78 'C-ra hűtjük egy mechanikus keverővei. adagolótölcsérrel és nitrogénbevezetővel ellátott 2 literes gömblombikban. 10 perc alatt, cseppenként hozzáadunk 30 ml dietil-amino-kén-trifluoridot, és a keverést -78 ’C-on további 2,5 órán keresztül folytatjuk. Az oldatot szobahőmérsékletre melegítjük, választótölcsérbe visszük, és 700 ml jeges vízzel, majd 500 ml vízzel, 500 ml 1,2 n sósavoldatlal és 500 ml 10%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. Az oldószert rotációs bepárlőval eltávolítjuk, és a maradékot 500 ml metanolban oldjuk. Hozzáadunk 15 g szilárd nátrium-hidrogén-karbonátot és szuszpenziót 2 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk. Az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, szűrjük, és az oldószert rotációs bepárlőval eltávolítjuk, majd a maradékként kapott olajat gyorskromatográfiásan tisztítjuk 3x36 inch térfogatú gyorskromatográfiás szilikagél alkalmazásával. Az oszlopot kloroform/metanol = 96/4 eleggyel eluáljuk, és 200 ml-es frakciókat szedünk. A 29-41. frakciókat rotációs bepárlőval koncentráljuk, a maradékot 10 ml acetonban szuszpendáljuk, és a szilárd anyagot szűréssel összegyűjtjük. 7,70 g (19,9%-) 3'-dezoxi-3’-fluor-timidint kapunk.

Olvadáspont = 169-171 ’C

TLC (szilikagél, kloroform/metanol = 90/10): Rf = 0,53;

Elemanalízis eredmények:

számított: C = 49,18%, H = 5,37%, N= 11,47%; talált: C =49,00%, H = 5,38%, N= 11,40%.

HU 211 666 A9

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. (I) általános képletű vegyület ahol

R jelentése klóratom, vagy annak fiziológiásán elfogadható sója vagy észtere.
2. 5-Klór-l-(2.3-didezoxi-3-fluor-P-D-eritro-pentofuranozil+uracil.
3. 5-Klór-l-(2.3-didezoxi-3-fluor-P-D-eritro-pentofuranozili-uracil fiziológiásán elfogadható sója.
4. 5-Klór-l-(2,3-didezoxi-3-fluor-|3-D-eritro-pentofuranozili-uracil fiziológiásán elfogadható észtere.
5. Az I.. 2.. 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület. só vagy észter adenovírus fertőzések kezelésében vagy megelőzésében való alkalmazásra.
6. Az 5. igénypont szerinti vegyület, só vagy észter, ahol az adenovírus fertőzést egy 8-as szerotípusú adenovírus okozza.
7. Az 5. igénypont szerinti vegyület. só vagy észter, ahol az adenovírus fertőzést egy 5-ös szerotípusú adenovírus okozza.
8. Az 1., 2.. 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület. só vagy észter alkalmazása gyógyászati készítmények előállítására adenovírus fertőzések kezelésére vagy megelőzésére.
9. A vegyület. só vagy észter 8. igénypont szerinti alkalmazása, ahol a gyógyászati készítmény 8-as szerotípusú adenovírus okozta fertőzés kezelésére vagy megelőzésére alkalmas.
10. A vegyület. só vagy észter 8. igénypont szerinti alkalmazása, ahol a gyógyászati készítmény 5-ös szerotípusú adenovírus okozta fertőzés kezelésére vagy megelőzésére alkalmas.
11. Adenovírus fertőzés elleni hatású gyógyászati készítmények, amelyek az l„ 2., 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület, só vagy észter adenovírus fertőzés ellen hatásos mennyiségét tartalmazzák gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal együtt.
12. A 11. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely oftalmiás adagolásra alkalmas.
13. A 12. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely szemcsepp formájában van.
14. A 12. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely oftalmiás kenőcs, krém, szuszpenzió vagy lemosószer formájában van.
15. A 11. igénypont szerinti gyógyászati készítmény. amely orális adagolásra alkalmas.
16. A 15. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely tabletta vagy kapszula formájában van.
17. A 11. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely egységdózis formában van.
18. A 12., 13., 14., 15. vagy 16. igénypontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely egységdózis formában van.
19. A 17. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 10-1500 mg vegyületet, sót vagy észtert tartalmaz.
20. A 18. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 10-1500 mg vegyületet, sót vagy észtert tartalmaz.
21. A 19. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 50-700 mg (I) általános képletű vegyületet, vagy annak fiziológiásán elfogadható sóját vagy észterét tartalmazza.
22. A 18. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 50-700 mg (I) általános képletű vegyületet. vagy annak fiziológiásán elfogadható sóját vagy észterét tartalmazza.
23. Adenovírus elleni hatású gyógyászati készítmény adenovírus fertőzések kezelésére vagy megelőzésére, amelyek 5-klór-1 -(2,3-didezoxi-3-fluor-P-Deritro-pentofuranozill-uracil vagy annak fiziológiásán elfogadható sója vagy észtere fiziológiásán elfogadható és hatásos mennyiségét tartalmazza gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal együtt.
24 Gyógyászati készítmény, amely az ].. 2.. 3. vagy 4. igénypontok bármelyike szerinti vegyület. só vagy észter hatásos mennyiségét tartalmazza gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal együtt.
25. A 24. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely oftalmiás adagolásra alkalmas.
26. A 25. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely szemcsepp formájában van.
27. A 25. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely oftalmiás kenőcs, krém, szuszpenzió vagy lemosószer formájában van.
28. A 24. igénypont szerinti gyógyászati készítmény. amely orális adagolásra alkalmas.
29. A 28. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely tabletta vagy kapszula formájában van.
30. A 24. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely egységdózis formában van.
31. A 25., 26., 27., 28., 29. vagy 30. igénypontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely egységdózis formában van.
32. A 30. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 10-1500 mg vegyületet, sót vagy észtert tartalmaz.
33. A 31 igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 10-1500 mg vegyületet, sót vagy észtert tartalmaz.
34. A 32. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amelynek minden egyes egységdózis formája 50700 mg (I) általános képletű vegyületet, vagy annak fiziológiásán elfogadható sóját vagy észterét tartalmazza.

HU 211 666 A9
35. A 31. igénypont szerinti gyógyászati készítmény. amelynek minden egyes egységdózis formája 50-700 mg (1) általános képletű vegyületet. vagy annak fiziológiásán elfogadható sóját vagy észteréi tartalmazza. 5
36. Gyógyászati készítmény, amely az 5-klór-l(2,3-didezoxi-3-fluor-P-D-eritro-pentofuranozil)-ura cil fiziológiásán elfogadható és hatásos mennyiségét tartalmazza gyógyászatilag elfogatható hordozóanyaggal együtt.
37. gyógyászati készítmény, amely az 5-klór-l(2,3-didezoxi-3-fluor-P-D-eritro-pentofurano7.il)-uracil egy fiziológiásán elfogadható sójának fiziológiásán elfogadható és hatásos mennyiségét tartalmazza gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal együtt.
38. Gyógyászati készítmény, amely az 5-klór-l(2,3-didezoxi-3-fluor-p-D-eritro-pentofuranozil)-uracil egy fiziológiásán elfogadható észterének fiziológiásán elfogadható és hatásos mennyiségét tartalmazza gyógyászatilag elfogadható hordozóanyaggal együtt.