HU211331A9 - WS-9326A és WS-9326B peptidek, ezek származékai és alkalmazásuk Az átmeneti oltalom az 1-8. igénypontokra vonatkozik - Google Patents

Description

A jelen bejelentés folytatólagos bejelentése az 1989. 10. 05.-én 07/417,470 számon benyújtott, visszavont bejelentésnek, amely részben folytatólagos bejelentése az 1989. 04. 04.-én 07/333,017 számon benyújtott, visszavont bejelentésnek, amely részben folytatólagos bejelentése az 1989. 01. 31.-én benyújtott, visszavont alapbejelentésnek.

A találmány gyógyászati hatásokkal rendelkező új peptidszármazékokra és gyógyászatilag alkalmazható sóikra vonatkozik.

Közelebbről, a találmány olyan új peptidszármazékokra és gyógyászatilag elfogadható sóikra vonatkozik, amelyek farmakológiai hatásokkal, úgymint Panyag antagonista, neurokinin A (K-anyag) antagonista, analgetikus vagy hasonló hatással rendelkeznek, továbbá az új peptidszármazékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására.

A találmány tárgya tehát peptidszármazékok és gyógyászatilag elfogadható sóik, amelyek felhasználhatók asztma, különféle fájdalmak (fejfájás, torokfájás, rákos fájdalmak stb.) kezelésére és megelőzésére.

A találmány másik tárgya eljárások a peptidszármazékok és gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására.

A találmány további tárgya egy gyógyszerkészítmény, amely hatóanyagként a peptidszármazékokat vagy azok gyógyászatilag elfogadható sóit tartalmazza.

A találmány még további tárgya a peptidszármazékok és gyógyászatilag elfogadható sóik alkalmazása asztma és hasonló betegségek kezelésére és megelőzésére.

A találmány szerinti peptidszármazékok az (I) általános képlettel jellemezhetők, ahol R¹ jelentése hidrogénatom vagy acilcsoport;

R² jelentése hidroxilcsoport;

R³ jelentése karboxilcsoport vagy védett karboxilcsoport; vagy

R² és R³ együttesen egy -O-(=C)- csoportot alkot;

R⁴ jelentése hidroxilcsoport vagy védett hidroxilcsoport;

R⁵ jelentése hidroxilcsoport vagy védett hidroxilcsoport;

R⁶ jelentése hidroxilcsoport vagy védett hidroxilcsoport;

-----jelentése egyes vagy kettős kötés.

A találmány szerint az (I) általános képletű új peptidszármazékok különböző módon állíthatók elő (1220 ábra).

Az ábrákon szereplő képletekben R¹, R², R³, R⁴, R⁵, R⁶, és.....jelentése azonos a fentebb tett meghatározásokkal;

R_a jelentése acilcsoport;

R⁶ jelentése acil-oxi-csoprt;

R³ jelentése észterezett karboxilcsoport;

R_b rövidszénláncú alkenilcsoporttal szubsztituált aralkenoilcsoport, ahol az alkenilcsoport rövidszénláncú;

R[ rövidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituált aralkanoilcsoport, ahol az alkanoilcsoport rövidszénláncú és

R_b rövidszénláncú alkoxicsoport.

A (II) és (III) általános képletű kiindulási anyagok újak és 21. és 22. ábrán bemutatott reakciófolyamatok szerint állíthatók elő. Az ábrákon szereplő képletekben

R¹, R³, R⁵, R⁶ és.....jelentése azonos a fentebb tett meghatározásokkal;

R⁷ jelentése védett karboxilcsoport;

R⁸ jelentése védett aminocsoport;

R⁹ jelentése védett aminocsoport;

R¹⁰ jelentése védett aminocsoport;

R¹¹ jelentése védett karboxilcsoport

R¹² jelentése védett aminocsoport;

R¹³ jelentése védett aminocsoport, és

R¹⁴ jelentése védett aminocsoport.

Az ábrákon bemutatott eljárásokat az alábbiakban részletezzük:

12. ábra reakciófolyamata

Az (la) általános képletű vegyület vagy sója előállítható a (II) általános képletű vegyület vagy sójának gyűrűvé zárásával.

Ezt a reakciót a ciklikus peptidek szintézisénél szokásos módszerek szerint végezzük, például vegyes savanhidrides, aktív észteres, karbodiimides eljárással stb.

A reakciót általában a szokásos oldószerben végezzük, tehát alkoholban, tetrahidrofuránban, etil-acetátban, Ν,Ν-dimetil-formamidban, diklór-metánban, kloroformban, vagy bármilyen olyan oldószerben, mely kedvezőtlenül nem befolyásolja a reakciót.

A reakcióhőmérséklet nem döntő, végezhetjük hűtés mellett vagy melegítéssel is.

13. ábra reakciófolyamata

Az (la) általános képletű vegyület vagy sóját a (III) általános képletű vegyület vagy sójának gyűrűvé zárásával állítjuk elő.

A reakciót a ciklikus peptidek szintézisénél szokásos módszerek szerint végezzük, például vegyes savanhidrides, aktív észteres, karbodiimides eljárással stb.

A reakciót általában a szokásos oldószerben végezzük, tehát alkoholban, tetrahidrofuránban, etil-acetátban, Ν,Ν-dimetil-formamidban, diklór-metánban, kloroformban vagy bármilyen olyan oldószerben, mely kedvezőtlenül nem befolyásolja a reakciót.

A reakcióhőmérséklet nem döntő, végezhetjük hűtés mellett vagy melegítéssel is.

14. ábra reakciófolyamata

Nz (Ic) általános képletű vegyületet vagy sóját előállíthatjuk az (lb) vegyület vagy sójának dezacilezésével. Erre alkalmas reakciók a hidrolízis, redukció stb.

(i) Hidrolízis

A hidrolízist előnyösen egy bázis vagy sav - beleértve a Lewis-savakat is - jelenlétében végezzük.

Alkalmas szervetlen, illetve szerves bázis például egy alkálifém (nátrium, kálium stb.), alkáliföldfém (magnézium, kalcium stb.), ezek hidroxidja, karbonátja vagy hidrogén-karbonátja, trialkil-amin (trimetil-amin, trietil-amin stb ), pikolin, 1,5-diazabiciklo [4.3.0] non5-én, 1,4-diazabiciklo [2.2.2] oktán, 1,8-diazabiciklo [5.4.0] undec-7-én stb.

HU 211 331 A9

Alkalmas szerves, illetve szervetlen savak például a hangyasav, acetsav, propionsav, triklór-ecetsav, trifluor-ecetsav, illetve a sósav, brómhidrogénsav, kénsav, hidrogén-klorid, hidrogén-bromid stb. A hidrolízishez használt Lewis-savakat - például trihalogén-ecetsavakat: triklór-ecetsav, trifluor-ecetsav, stb. - előnyösen kation-megkötő reagensek jelenlétében alkalmazhatjuk (például anizol, fenol stb.).

A reakcióhoz használt oldószer rendszerint víz, alkohol (metanol, etanol stb.), metilén-klorid, tetrahidrofurán vagy ezek elegye vagy bármilyen olyan oldószer, ami kedvezőtlenül nem befolyásolja a reakciót. A cseppfolyós bázis vagy sav önmagában alkalmazható oldószerként is. A reakcióhőmérséklet nem döntő, alkalmazhatunk hűtést vagy melegítést is.

(ii) Redukció

A redukciót a szokásos módon kémiai redukcióval vagy katalitikus úton végezzük.

A kémiai redukció alkalmas reakciókeveréke fémeket (ón, cink, vas, stb.) vagy fémvegyületeket (például króm-klorid, króm-acetát stb.) és szervetlen vagy szerves savakat (például hangyasav, ecetsav, propionsav, trifluor-ecetsav, p-toluolszulfonsav, sósav, brómhidrogénsav stb.) tartalmaz.

A katalitikus redukcióhoz a szokásosan használt katalizátorokat alkalmazhatjuk, például platina (platina lemez, platinaszivacs, platinakorom, kolloidális platina, platina-oxid, platinaszál stb.), palládium (palládiumszivacs, palládiumkorom, palládium-oxid, palládium-szénen, kolloidális palládium, palládium báriumszulfáton. palládium bárium-karbonáton stb.), nikkel (például redukált nikkel, nikkel-oxid, Raney-nikkel stb.), vas (például redukált vas, Raney vas stb.), réz katalizátorokat (például réz, Raney réz, Ullman réz stb.) és hasonlókat. A redukciót olyan szokásosan használt oldószerben hajtjuk végre, ami a reakciót kedvezőtlenül nem befolyásolja, ilyen lehet a víz, metanol, etanol, propánok Ν,Ν-dimetil-formamid, tetrahidrofurán vagy ezek keveréke. Amennyiben a kémiai redukciónál a fent említett savak folyékonyak, úgy ezek maguk is lehetnek egyúttal oldószerek.

A reakció hőmérséklete nem döntő, végrehajthatjuk hűtés vagy melegítés mellett is.

75. ábra reakciófolyamata

Az (lb) általános képletű vegyületet vagy sóját úgy állítjuk elő, hogy az (Ic) általános képletű vegyületet, vagy az aminocsoportján képzett reaktív származékát vagy sóját acilezzük.

Ilyen, az aminocsporton képzett reaktív származék lehet például a Schiff-bázis típusú izomeije, melyet úgy állítunk elő, hogy az (Ic) általános képletű vegyületet egy karbonil-vegyülettel, például aldahiddel, ketonnal vagy hasonlóval reagáltatjuk. A szililszármazékokat úgy állíthatjuk elő, hogy az (Ic) általános képletű vegyületet egy szilil-vegyülettel, például bisz(trimetil-szilil)-acetamiddal, mono(trimetil-szilil)-acetamiddal, bisz(trimetil-szilil)-karbamiddal stb. reagáltatjuk. Képezhetünk származékokat az (Ic) általános képletű vegyületnek foszfortrikloriddal vagy foszgénnel való reagáltatásával is.

Az acilezéshez a szokásosan használt acilezőszereket használjuk, melyeket az R’_a-OH (XIV) általános képlettel írhatunk le (R_a jelentését lásd fentebb), de használhatjuk ezek reaktív származékait vagy sóit is.

A (XIV) vegyület alkalmas reaktív származéka a savhalogenid, savanhidrid, aktív amid, aktív észter stb.

Alkalmas acilezőszerre példaként említhetjük a savkloridokat; savazidokat; vegyes savanhidrideket melyekben szubsztituált foszforsav (például dialkilfoszforsav, fenil-foszforsav, difenil-foszforsav, dibenzil-foszforsav, halogénezett -foszforsav stb.), dialkilfoszforossav, kénessav, tio-kénsav, kénsav, szulfonsav (például metánszulfonsav stb.), alkilkarbonsav, alifás karbonsav (például pivalinsav, pentánsav, izopentánsav, 2-etil-vajsav vagy triklór-acetsav stb.) szerepel; szimmetrikus savahidrideket; imidazollal, 4-es helyen szubsztiált imidazollal, dimetil-pirazollal, triazollal vagy tetrazollal képzett aktív amidokat, aktív észtereket (például ciano-metil-, metoxi-metildimetil-iminometil-[(CH₃)₂N⁺=CH-], vinil-, propargil-, p-nitro-fenil, 2,4-dinitro-fenil-, triklór-fenil-, pentaklór-fenil-, mezil-fenil-, fenil-azo-fenil-, fenil-tio-, p-nitro-feniltio-, ρ-krezil-tio-, karboxi-metil-tio-, piranil-, piridil-, piperidil-, 8-kinolil-tio-észter stb.), vagy az N-hidroxivegyületekkel (például Ν,Ν-dimetil-hidroxil-amin, 1hidroxi-2-(lH)-piridon, N-hidroxi-szukcinimid, N-hidroxi-ftálimid, l-hidroxi-6-klór-lH-benzotiazol, stb.) képzett észtereket stb. A fentiekből tehát kiválaszthatjuk az alkalmazandó (XIV) vegyületnek megfelelő származékot.

A reakciót valamilyen általánosan használt oldószerben végezzük, például alkoholban (metanol, etanol stb.), acetonban dioxánban, acetonitrilben, metilénkloridban, etilén-kloridban, tetrahidrofuránban, N,Ndimetil-formamidban, piridínben vagy más olyan oldószerben, mely a reakciót kedvezőtlenül nem befolyásolja. Ezeket az oldószereket használhatjuk vizes elegyként is.

Amikor a (XIV) vegyületet szabad savként vagy sójaként alkalmazzuk, előnyös a reakciót egy kondenzálószerjelenlétében végezni. Ilyenek az N,N’-diciklohexil-karbodiimid; N-ciklohexil-N’-morfolino-etil-karbodiimid; N-ciklohexil-N’-(4-dietil-amino-ciklohexil)karbodiimid; Ν,Ν’-dietil-karbodiimid, N,N’-diizopropil-karbodiimid; N-etil-N’-(3-dimetil-amino-propil)karbodiimid; N,N-karbonil-bisz-(2-metil-imidazol); pentametilén-ketén-N-ciklohexil-imin; difenil-keténN-ciklohexil-imin; etoxi-acetilén; 1-alkoxi-1-klór-etilén, trialkil-foszfit; etil-polifoszfát; izopropil-polifoszfát; foszfor-oxi-klorid (foszforil-klorid); foszfor-triklorid; tionil-klorid; oxalil-klorid; trifenil-foszfin; 2-etil-7hidroxi-benzizoxazolium só; 2-etil-5-(m-szulfo-fenil)izoxazolium-hidroxid belső só; l-(p-klór-benzolszulfonil-oxi)-6-klór-lH-benzotriazol; az ún. Vilsmeier-reagens, amit úgy állítunk elő, hogy N,N-dimetil-formamidot tionil-kloriddal, foszgénnel, triklór-metil-klórformiáttal vagy foszfor-oxi-kloriddal, stb. reagáltatunk.

A reakciót elvégezhetjük szervetlen vagy szerves bázisok - például alkálifém-hidrogén-karbonát, alacsony szénatomszámú trialkil-amin, piridin, N-(alacsony szén3

HU 211 331 A9 atomszámú)alkil-morfolin, N,N-di(alacsony szénatomszámú)alkil-benzil-amin stb. - jelenlétében is.

A reakcióhőmérséklet nem döntő, végezhetjük a reakciót hűtés vagy melegítés mellett is.

16. ábra reakciófolyamata

Az (le) általános képletü vegyületet vagy sóját az (Id) vegyület vagy sójának acilezésével állíthatjuk elő.

Ezt a reakciót a 2., 4., 5., 7., 8., 17. és 18. példával szemléltetjük.

17. ábra reakciófolyamata az (If) általános képletü vegyületet vagy sóját az (la) vegyület vagy sójának hidrolízisével állíthatjuk elő.

A hidrolízist úgy végezzük, mint azt már a 3. reakcióiéi yamatnál a fentiekben leírtuk.

18. ábra reakciófolyamata az (lg) általános képletü vegyületet vagy sóját az (If) vegyület vagy sójának észterezésével állíthatjuk elő. Az észterezéshez a szokásos reagenseket használjuk, tehát valamilyen alkoholt vagy aktív származékát (például halogenidet, szulfonátot, szulfátot, diazovegyületet stb.).

A reakciót a szokásos oldószerek valamelyikében hajtjuk végre, tehát acetonban, dioxánban, alkoholban, metilén-kloridban, etilén-kloridban, n-hexánban, tetrahidrofuránban. etil-acetátban, N,N-dimetil-formamidban, vagy más olyan oldószerben, ami hátrányosan nem befolyásolja a reakciót.

A reakcióhőmérséklet nem döntő, végezhetjük a reakciót hűtés és melegítés mellett is.

19. ábra reakciófolyamata

Az (Ii) általános képletü vegyületet vagy sóját az (Ih) vegyület vagy sója redukciójával állíthatjuk elő.

A redukciót végezhetjük katalitikus úton. Ehhez a szokásosan használt katalizátorokat alkalmazhatjuk, például platina (platinahuzal, platinaszivacs, platinakorom, kolloidális platina, platina-oxid, platinalemez stb.), palládium (palládiumszivacs, palládiumkorom, palládium-oxid, palládium-szénen, kolloidális palládium, palládium bárium-szulfáton, palládium báriumkarbonáton stb.), nikkel (redukált nikkel, nikkel-oxid, Raney-nikkel stb.), kobalt (redukált kobalt, Raney-kobalt stb.), vas (redukált vas, Raney vas stb.), réz (redukált réz, Raney réz, Ullmann réz stb.) és más katalizátorokat.

A reakciót a szokásos oldószerekben végezzük, acetonban, dioxánban, alkoholban, tetrahidrofuránban, etil-acetátban, Ν,Ν-dimetil-formamidban, dimetil-szulfoxidban vagy más olyan oldószerben, ami a reakciót kedvezőtlenül nem befolyásolja.

A reakcióhőmérséklet nem döntő, végezhetjük a reakciót hűtés és melegítés mellett is.

20. ábra reakciófolyamata

Az (Íj) általános képletü vegyületet vagy sóját az (Id) vegyület vagy sójának alkilezésével állítjuk elő. Ezt a reakciót a 19. példával szemléltetjük.

21. ábra reakciófolyamata

A (II) általános képletü vegyületet vagy sóját a (IV) vegyületből vagy sójából állítjuk elő a 21. ábrán megadott reakciólépések során. Valamennyi reakciólépés általánosan használt a peptidszintézisnél. A (IV) általános képletü kiindulási anyag vagy sójának előállítását a példáknál részletezzük.

22. ábra reakciófolyamata

A (III) általános képletü vegyületet vagy sóját a (IX) vegyületből vagy sójából állítjuk elő, az ábrán bemutatott reakciólépéseket követve. Valamennyi reakciólépés általánosan használt a peptidszintéziseknél. A (IX) általános képletü kiindulási anyag vagy sójának előállítását a későbbiekben ismertetjük.

A WS-9326A és WS-9326B peptidszármazékokat mikrobiológiai fermentációval állítjuk elő, az említett anyagokat termelő Streptomyces-ek, például a Streptomyces violaceoniger No.9326 törzs tenyésztésével.

A felhasznált Streptomyces-ek WS-9326A és/vagy WS-9326B peptidszármazékokat termelnek. Ilyen a Streptomyces violaceoniger 9326, amit újjabban izoláltak a japán Suwa városból (Nagano prefektúra) származó talajmintákból.

A Streptomyces violaceoniger 9326 törzset liofilizált állapotban helyezték el FERM BP-1667 letéti szám alatt az alábbi intézménynél: Farmentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology (1-3, Higashi 1-chome, Tsukuba-shi, Ibaraki-ken 305, Japán; a letétbehelyezés ideje: 1988. január 20.).

Nyilvánvaló, hogy a WS-9326A és a 9326B új anyagok előállítása nem korlátozódik csupán az itt ismertetett mikroorganizmusokkal történő előállításra, ezt csak szemléltető célzattal mutatjuk be. A találmány kiterjed valamennyi olyan mutánsra is, mellyel WS-9326A vagy WS-9326B anyagokat állíthatunk elő, akár természetes, akár mesterségesen előállított például Röntgen besugárzással, ultraibolyafény besugárzással, N-metil-N’-nitro-N-nitrozo-guanidines kezeléssel, 2-amino-purinos kezeléssel stb. - mutánsról van szó.

A Streptomyces violaceoniger 9326 törzs az alábbi alaktani, tenyészeti, biológiai és fiziológiai tulajdonságokkal rendelkezik:

[1] Morfológiai jellemzők

A taxonómiai vizsgálatokhoz Shirling és Gottlieb [Methods fór characterization of Streptomyces species. International Journal of Systematic Bacteriology, 16: 313-340 (1966) eljárásait használtuk.

Az alaktani megfigyeléseket fény- és elektronmikroszkóppal végeztük 30 °C hőmérsékleten zablisztes, élesztő/maláta kivonatos agaron vagy ásványi só/keményítő agaron kinövesztett 14 napos tenyészeteken.

A vegetatív micélium jólfejletl, ffagmentáció nélküli. A légmicéliumok monopodiálisan elágazók 10-30 spórából álló spirális fűzért képeznek. A spórák felszíne sima, alakja ovális, a mérete 0,6-0,8x0,8-1,3 pm. Szkeloritikus granulumokat, sporangiát és zoospórákat nem figyeltünk meg.

HU 211 331 A9 [2] Tenyésztési jellemzők

A tenyészet jellemző tulajdonságait Shirling és Gottlieb fent említett cikkében ismertetett, illetve Waksman által leírt [Waksman, S.A., The actinomycetes, 2. köt.: Classification, Identification and description of Genera and species. The Williams and Wilkins Co., Baltimore (1961)] 10-féle táptalajon vizsgáltuk.

A tenyészeteket 21 napig növesztettük 30 C hőmérsékleten. A színek leírására a Methuen Handbook of Colour, [Komerup, A. és J. H. Wansher: Methuen Handbook of Colour, Methuen, London (1978)] kézikönyvet alkalmaztuk. Az adatokat az I. táblázatban foglaljuk össze.

/. TÁBLÁZAT

Táptalaj	A 9326 sz. törzs tenyészetének leírása
élesztő/maláta-kivonatos agar	N:jó L: erőteljes
zablisztes agar	N:jó L: közepes
ásványi só/keményítő agar	N:jó L: erőteljes
glicerin/aszparaginos agar	N:jó L: erőteljes
Pepton/élesztőkivonat/vasas agar	N:jó L: vékony
tirozinos agar	N:jó L: erőteljes
gliikóz/aszparaginos agar	N:jó L: közepes
tápagar	N: közepes L: közepes
Bennet agar	N: gyenge L: gyenge
szacharóz/nitrátos agar	N: gyenge L: nincs F: szürkés barna (6E3) O: nincs.

N: növekedés.

L: léghifa.

F: fonák oldal,

O: oldható festékanyag/pigment/.

A légmicélium színe szürkétől barnás szürkéig változik. A telep egy része elfeketül és nedves lesz, a legtöbb agaros táptalajon higroszkópikus jelleget mutat. A fonákoldal színe sárgásbarna, barna vagy sötétbarna. A fonákoldal színanyaga nem érzékeny a kémhatás változására. Melanoid és más oldható pigment nem képződik.

A sejtfalanalízist Becker és munkatársai [Becker, B., M.P.Lechevalier, R.E.Gordon és H.A. Lechevalier: „Rapid differentiation between Nocardia and Streptomyces by paper chromatography of whole cell hydrolysates”, Appl. Microbiol., 12: 421-423, (1964)], valamint Yamaguchi módszerével végeztük [Yamaguchi T„ „Comparison of the cell wall composition of morphologically distinot actinomycetes”., J.Bacteriol., 89: 444-453 (1965)]. A 9326 jelű törzs teljes sejt hidrolizátumának az analízise LL-diamino-pimelinsav jelenlétét mutatja ki. Következésképp a törzs sejtfala az I. típusba tartozik.

[3] Biológiai és élettani sajátosságok

A törzs élettani tulajdonságait és szénforrás hasznosítását a Π., illetve III. táblázatban foglaljuk össze.

A szénforrás hasznosítására vonatkozó vizsgálatainkat Pridham és Gottlieb módszereivel végeztük [Pridham, T.G. és Gottlieb, D., „The utilization of carbon compounds by somé Actinomycetales as an aid fór species determination”., J.Bacteriol., 56: 107-114 (1948)].

A 9326 jelű törzs alaktani és kémiai tulajdonságai a mikroorganizmust világosan a Streptomyces nemzetségbe sorolják. A 9326 jelű törzset a Bergey kézikönyv

8. kiadásában leírt Streptomyces fajokkal [Buchanan, R.E. és N.E Gibbons: .JBergey’s manual of determinative bacteriology” 8. kiadás., The Williams and Wilkins Co., Baltimore (1974)] és a Shirling által leírt Streptomyces fajokkal hasonlítottuk össze [(Shirling, E.B. és D.Gottlieb: „Cooperative description of type culture of Streptomyces. 2. Species description from first study”. Intern.J.Syst. Bacteriol., 18: 69-189 (1968)], [(Shirling, E.B. és D. Gottlieb: „Cooperative description of type culture of Streptomyces. 3. Additional species descriptions from first and second studies”, Intem.J.Syst.Bacteriol., 18: 279-392 (1968)] és [(Shirling, E.B. és D.Gottlieb „Cooperative description of type culture of Streptomyces. 4. Species description from the second, third and fourt studies”, Intern.J.Syst.Bacteriol., 19: 391-512 (1969)], a faj szerepel az „Approved lists of bacterial nemes” listáján [Skerman, V.B.D.; V.McGowan és P.H.A. Sneath:,Approved list of bacterial names”, Intem.J.System.Bacteriol., 30: 225-420 (1980)] és szerepel a faj más leírásokban is [Williams, S.T.: M.Goodfellow, G.Alderson,

E.M.H. Wellington, P.H.A. Sneath és M.J. Sackin: „Numerical classification of Streptomyces and related genera., J.Gen.Microbiol., 129: 1743-1813 (1983) és [Dietz.A: „Criteria fór characterization of Hygroscopicus strains. In: „Actinomycetes; The boundary microorganisms” 183-191. old.; szerk.: T.Arai (1976)].

II. TÁBLÁZAT

A 9326 jelű törzs élettani tulajdonságai

a növekedés hőmérséklettartománya	11-47 ’C
optimális hőm. a növekedéshez	29-31 ’C
zselatin-elfolyósítás	+
tejkoaguláció	-
tej-peptonizáció	+
keményítőhidrolízis	+
melanoid pigment termelés	-
cellulózbontás	-

III. TÁBLÁZAT

A 9326 jelű törzs szénhasznosítása

D-glükóz	+
szacharóz	+
D-xilóz	+

HU 211 331 A9

D-fruktóz	+
L-ramnóz	+
rafftnóz	+
L-arabinóz	+
inozitol	+
mannitol	+

A kapott eredmények azt mutatják, hogy a 9326 jelű törzs a Streptomyces violaceoniger-hez áll közel, ezért a 9326 törzset Streptomyces violaceoniger fajként azonosítottuk és a Streptomyces violaceoniger 9326 elnevezéssel láttuk el.

Az új WS-9326Aés Ws-9326B peptidszármazékokat a WS-9326A-t és/vagy WS-9326B-t termelő Streptomyces törzzsel (például Streptomyces violaceonigeer 9326 FERM BP-1667) állítjuk elő táptalajon tenyésztve.

Általában a WS-93326A és a WS-9326B peptidszármazékokat úgy állíthatjuk elő, hogy a WS-9326A-t és/vagy WS-3926B-t termelő törzset asszimilálható szén és nitrogénforrást tartalmazó vizes táptalajon tenyésztjük, előnyösen aerob körülmények között (rázott kultúrában, süllyesztett tenyészetben stb.).

Szénforrásként előnyösek a szénhidrátok, például glükóz, xilóz, galaktóz, glicerin, keményítő, dextrin és hasonlók.

További szénforrás lehet még a maltóz, ramnóz, raffinóz, arabinóz, mannóz, szalicin, nátrium-szukcinát stb.

Előnyös nitrogénforrás az élesztőkivonat, pepton, sikérliszt. gyapotmaglisz, szójaliszt, kukoricalekvár, szárított élesztő, búzacsíra, toll-liszt, földimogyoróliszt stb., valamint a szerves és szervetlen nitrogéntartalmú vegyületek, például ammóniumsók (ammónium-nitrát, ammónium-szulfát, ammónium-foszfát stb.), karbamid, aminosavak stb.

Az előnyösen kombináltan alkalmazott szén és nitrogénforrásul szolgáló anyagoknak nem kell tiszta állapotban lenniük, mert a kevésbé tiszta anyagok, melyek növekedési faktorokat és jelentős mennyiségű ásványi tápanyagot tartalmaznak, ugyancsak használhatók. Ha szükséges, ezeket a táptalajhoz adhatjuk ásványi sók alakjában, például, mint kálcium-karbonát, nátriumvagy kálcium-foszfát, nátrium- vagy kálium-klorid, nátrium- vagy kálium-jodid, magnéziumsó, rézsó, kobaltsó stb. Ha szükséges, különösen, ha a táptalaj erősen habzik, habzásgátló anyagokat - például folyékony paraffint, zsíros olajokat, növényi olajokat, ásványi olajat vagy szilikont - adhatunk hozzá.

A WS-9326A és a WS-9326B nagy mennyiségben való előállításához süllyesztett aerob tenyészkörülményeket használunk. Kis mennyiség előállításához rázott lombikos fermentációt vagy felület tenyésztést alkalmazunk. Amennyiben a fermentációt nagy tankokban végezzük, előnyös a termelő tankfermentor beoltásához egy vegetatív oltóanyagot használni, hogy ezáltal a WS-9326A és WS-3926B termelésénél elmaradjon a lag fázis. Következésképp először egy kisebb térfogatú táptalajt beoltunk a kérdéses mikroorganizmus spóráival vagy micéliumaival és vegetatív oltóanyagot állítunk elő, majd ezt a vegetatív állapotban lévő tenyészetet visszük át steril körülmények között a nagy fermentorba. Az oltóanyag elkészítéséhez vagy ugyanazt a tápközeget használjuk, mint a WS-9326A és a WS9326B előállításánál vagy attól eltérőt.

A tenyészet kevertetését és levegőztetését különféle módon végezhetjük. A kevergetés történhet lapátos keverővei vagy hasonló mechanikus kevertetéssel, a fermentor forgatásával vagy rázatásával, különféle pumparendszerekkel, vagy steril levegőnek a tenyészetbe való átvezetésével. A levegőztetés hatékonnyá tehető, ha steril levegőt vezetünk át a fermentleven.

A fermentációt rendszerint 20-40 °C hőmérséklettartományban végezzük, előnyösen 25-35 °C hőmérsékleten. A fermentáció ideje 50-150 óra, ami a fermentáció körülményeitől és a méretektől függ.

A WS-9326A és a WS-9326B fermentléből történő kinyerése az önmagában ismert módszerek valamelyikével történik, melyeket általánosan használunk más ismert biológiailag aktív anyagok kinyerésére. A WS9326A és a WS-9326B termékek a tenyészet szürletében és a nicéliumon található, és a WS-9326A-t és a WS-9326B-t kinyerhetjük és tisztíthatjuk a szürletből és a kiszűrt micéliumból. Amicéliumot szűréssel vagy centrifugálással választjuk el a fermentléből. A szokásos kinyerési eljárás történhet csökkentett nyomáson való bepárlással, fagyasztva szárítással, megfelelő oldószerrel való extrahálással, a kémhatás beállításával, megfelelő gyanták (például anion- vagy kationcserélő gyanták, adszorbciós gyanták, stb.), általánosan használt adszorbensek (például aktivált csontszén, szilikasav, szilikagél, cellulóz, aluminium-oxid stb.) alkalmazásával, kristályosítással, átkristályosítással stb.

Az ábrák a WS-9326A, WS-9326B vegyület és származékaik spektrum adatait mutatják az alábbiak szerint:

1. ábra a WS-9326A vegyület infravörös abszorpcióját ábrázolja KBr-ban felvéve;

2. ábra a WS-9326A vegyület ¹³C mágneses magrezonancia-spektrumát mutatja be CD₃OD-ben felvéve;

3. ábra a WS-9326A vegyület *H mágneses magrezonancia-spektrumát ábrázolja CD₃OD-ben;

4. ábra a triacetil-WS-9326A vegyület ¹³C mágneses magrezonancia-spektrumát mutatja be CDC1₃-CD₃OH (10:l)-ben felvéve;

5. ábra a triacetil-WS-9326A vegyület ^]H mágneses magrezonancia-spektrumát ábrázolja CDC1₃CD₃OH (10:l)-ben felvéve;

6. ábra a WS-9326B vegyület ¹³C mágneses magrezonancia-spektrumát mutatja be CD₃OD-ben felvéve;

7. ábra a WS-9326B vegyület ’H mágneses magrezonancia-spektrumát ábrázolja CD₃OD-ben felvéve;

8. ábra a monoacetil-WS-9326A vegyület ’H mágneses magrezonancia-spektrumát mutatja be CDC1₃-CD₃OD (5:l)-ben;

9. ábra a diacetil-WS-9326A vegyület *H mágneses magrezonancia-spektrumát ábrázolja CDC1₃CD3OD (5:l)-ben felvéve;

HU 211 331 A9

10. ábra a tetrahidro-WS-9326A vegyület ^,3C mágneses magrezonancia-spektrumát mutatja be CD₃OD-ben felvéve; és

11. ábra a tetrahidro-WS-9326A vegyület Ή mágneses magrezonancia-spektrumát ábrázolja CD₃OD-ben felvéve.

A fentiek szerint előállított WS-9326A termék az alábbi fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek;

(1) Megjelenés és szín: színtelen por (2) Színreakciók: cérium-szulfátos reakció, jódgőzös reakció, vas(III)-klorid/kálium-vas(III)-cianid reakció, negatív színreakciók: ninhidrin próba: Molish reakció, vas(III)-kloridos reakció, Ehrlich reakció, Pauli reakció.

(3) Oldékonyság oldható: metanolban, etanolban; rosszul oldódik: acetonban, etil-acetátban; oldhatatlan: vízben, kloroformban.

(4) Olvadáspont: 187-190°C (5) Fajlagos forgatás, [a]$:-84’ (c=l,0 metanol).

(6) Ultraibolyaspektrum: Xmax: 280 nm (ε=34700).

(7) Infravörös-spektrum, γ{^®^Γχ: 3300, 3050, 2920, 2860, 1730, 1650, 1610, 1650, 1530, 1510, 1440, 1380, 1340, 1280, 1240, 1170, 1080, 1060, 1040, 970, 920, 860, 830 cm'¹, (a spektrumot lásd az 1. ábrán).

(8) Elemanalízis a C₅₄H₆₈N₈O₁₃-2H₂O képlet alapján számított: C: 60,43, H: 6,76, N: 10,44%;

mért: C: 60,18, H: 6,61, N: 10,32%.

(9) Vékonyrétegkromatográfia: adszorbens mozgó fázis R_f érték szilikagél-lemez kloroform/metanol. 5:1 0,38 (Merck Art 5715)

RP-18 lemez (Merck) metanol/víz, 8:2 0,46 (10) Képlet: C₅₄H₆₈N₈O₁₃ (11) Molekulasúly: FAB-tömegspektrum alapján: m/z = 1037 (M+H)⁺ (12) Kémiai jellege: savjellegű (13) ^l3C Mágneses magrezonancia-spektruma (100 MHz, CD₃OD)

delta: 175,69 (s),	174,70 (s),
173,73 (s),	173,38 (s),
172,89 (s),	171,04 (s),
170,45 (s),	167,79 (s),
167,15 (s),	159,20 (s),
140,05 (d),	139,12 (s),
138,71 (s),	135,27 (d),
134,85 (s),	132,11 (d),
132,03 (s),	131,69 (d)x 2
130,70 (d),	129,90 (d),
129,61 (d), x 2	129,22 (d) x 2,
128,55 (d),	128,04 (d),
127,99 (d)	127,38 (d),
126,09 (s),	123,70 (d),
115,63 (d) x 2,	73,46 (d),
71,34 (d),	62,80 (t),
59,53 (d),	56,91 (d),
56,76 (d),	55,55 (d),
53,64 (d),	52,10 (d),
39,85 (t),	37,18(t),

37,09 (t), 34,58 (q),

31,37(t), 24,56 (d),

23,63 (t), 22,71 (q),

22,52 (q), 21,17 (q)

17,19 (q), 14,13 (q).

A spektrum a 2. ábrán látható.

(14) ’H-mágneses magrezonancia-spektruma (400

MHz, CD₃OD) delta:7,80(lH, d,J=8Hz),

7,67(1H, d, J=16Hz),

7,45-7,14(9H, m),

7,06(2H, d, J=8Hz),

6,83(1H, s),

6,65(2H, d, J=8Hz),

6,59(1H, d, J=12Hz),

5,88( 1H, dt, J=12és 7Hz),

5,55(1H, m),

5,35(1H, széles),

5,10(lH, dd, J=3 és 9,5Hz),

4,68(1H, d, J=10Hz),

4,55(1H, t, J=6Hz),

4,48( 1H, dd, J=3 és 12Hz),

3,92(2H, d, J=6Hz),

3,70(lH, t, J=7,5Hz),

3,62(lH,m),

3,46( 1H, dd, J=3 és 14Hz),

2,94(1H, dd, J=3 és 16Hz),

2,89(3H, s),

2,74( 1H, dd, J=9,5 és 16Hz),

2,69(1H, dd,J=12 és 14Hz),

2,14(2H, m),

1,5-1,4(2H, m), l,2O(3H,d, J=6Hz),

1,O8(3H, d, J=6Hz)

1,O-O,8(2H, m),

0,91(3H, t, J=7Hz),

0,6(1 H, m),

0,53(3H, d, J=6Hz),

O,51(3H, d, J=6Hz).

A spektrum a 3. ábrán szerepel.

(15) Aminosav analízis: 5 mg WS-9326A anyagot 2 ml sósavban hidrolizálunk lezárt csőben, 110 °C hőmérsékleten 20 órán keresztül. A hidrolizátumot szárazra pároljuk, és a bepárlási maradékot Hitachi 835 automata aminosavanalizátoron elemezzük. Az analízis eredménye: treonin (2), leucin (1), fenilalanin (1), aszparaginsav (1), szerin (1), metil-amin (1), és ammónia (1).

A ¹³C és az *H magrezonancia-spektrumát (2. és 3. ábra) illetően megjegyezzük, hogy a WS-9326A anyag a deutero-kloroformos (CD₃OD) oldatban legalább két stabil konformációban szerepel és a 13., illetve 14. pontoknál megadott fenti kémiai eltolódás! adatok a WS-9326A főkonformerére vonatkoznak.

A fentiekben ismertetett eljárással előállított WS9326B anyag fizikai és kémiai tulajdonságai:

(1) Megjelenés és szín: színtelen amorf por.

(2) Színreakciók, pozitív: cérium-szulfátos reakció, jódgőzös reakció; negatív: ninhidrides reakció.

(3) Oldhatóság: oldható; metanolban, gyengén oldódik:

HU 211 331 A9 etanolban, oldhatatlan: vízben, acetonben, etil-acetátban, kloroformban.

(4) Olvadáspont: 165-170 °C (bomlik).

(5) Fajlagos forgatás: [α]ρ:-64 ’C (c= 1,0, metanol).

(6) Ultraibolyaspektrum:X™_a'_x ^anol=283 nm (£=27000) (7) Képlet: C₅₄H₇₀N₈O|₃ (8) Elemanalízis a C₅₄H₇₀N₈Oi₃-2H₂O képlet alapján:

számított: C: 60,32, H: 6,93, N: 10,42%;

mért: C: 59,97, H: 6,87, N: 10,29%.

(9) Molekulasúly: A FAB-tömegspektrum alapján, m/z=1061,6 (M+Na)⁺ (10) Vékonyrétegkromatográfia:

-----adszorbens mozgó fázis R_f érték szilikagél lemez kloroform/metanol, 0,38 (Merck

Art. 5715) 5:1 RP-18 lemez metanol/víz, 8:2 0,25 (A mozgófázis alkotórészeinek aránya térfogategységben megadva).

(11) Infravörös-spektrum:[X]™_a ^rx=33OO, 3050, 2950, 1735, 1660, 1530, 1510, 1450, 1400, 1380, 1340, 1260, 1220, 1080, 980. 920 cm-¹.

(12) ^l3C-mágneses magrezonancia-spektrum (100 MHz, CDjOD) delta:174,99 (s),174,54 (s),

173,60 (s),173,41 (s),

173,30 (s),171,27 (s),

170.74 (s),170,19 (s),

168,68 (s),157,59 (s),

140.53 (d), 139,35 (s),

139.18 (s),135.76 (d).

134.17 (s),131,15 (d)x2,

130,93 (d). 130.35 (d),

129.88 (d)x2.129,39 (d)x2,

128,70(d),128.58 (s),

128,13 (d),127,64 (d),

127.53 (d),121,99 (d),

116,45 (d)x2,72,76 (d),

70,82 (d),62,73 (t),

62,67 (d).59.35 (d),

56.33 (d)x2,56,19 (d).

53.36 (d),52,24 (d),

40,24 (t),37,55 (t),

37,08 (t),33,69 (t),

31,57 (t),29,93 (q),

24,61 (d),23,70 (q),

23,59 (t),22,16 (q),

21.36 (q),17,12 (q),

14,23 (q).

A spektrum a 6. ábrán szerepel.

(13) ’H-mágneses magrezonancia-spektrum (400 MHz, CD₃OD) delta:7,86(lH, J=16Hz),

7,80(IH, széles d, J=8Hz),

7,12-7,42 (11H, m),

6,77(2H, d, J=28,5Hz),

6,61(lH,d, J=ll,5Hz),

5,88(1H. dt, J=7,5 és 11,5Hz),

5,08( lH.dd, J=3,5 és 10Hz),

5,04( 1H, q, J=6,5Hz),

4,66(IH, dd, J=3.5 és 13Hz),

4,65(lH.d, J=ll,5Hz),

4,56(1H, dd, J=2,5 és 7Hz),

4,48(IH, dd, J=24,5 és 11 Hz),

4,46(1H, s),

3,88(2H, m),

3,64(2H, m)

3,51(1H, dd, J=3,5 és 14Hz),

3,17(1H, dd, J=4,5 és 14Hz),

3,01(lH, dd, J=11 és 14 Hz),

2,94(1H, dd, J=3,5 és 16Hz),

2,71(3H, s),

2,71(lH,dd, J=10 és 16Hz),

2,64( lH,dd, J=I3 és 14Hz),

2,04(2H, m),

1,43(2H, m),

1,28(2H, m),

1,2O(3H, d, J=6Hz),

0,95(3H, d, J=7,5Hz),

O,87(3H, t, J=7,5Hz),

0,53(lH, m),

0,52(6H, d, J=10,5Hz).

A spektrum a 7. ábrán szerepel.

A ^l3C és Ή magrezonancia-spektrummal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a deutero-kloroformos (CD₃OD) oldatban a WS-9326B anyag legalább két stabil konformációban szerepel, a 12. és 13. pontoknál megadott fenti, kémiai eltolódási adatok a WS-9326B főkonformerére vonatkoznak.

A fenti fizikai és kémiai adatok alapján, valamint a további, a szerkezetre vonatkozó vizsgálatok szerint a WS-9326A és a WS-9326B anyagokra megállapított képletet a 23. és 24. ábrán mutatjuk be.

Az (I) általános képletű vegyület gyógyászatilag alkalmazható sói az általánosan használt nem-toxikus sók. Ezeket a bázis- vagy savaddíciós sókat képezhetjük szervetlen bázissal - ilyenek például az alkálifémsók (például lítiumsó, nátriumsó, káliumsó stb.), az alkáliföldfém-sók (például kalciumsó, magnéziumsó stb.), ammóniumsók . szerves bázissal - ilyenek a szerves aminsók (például trietil-amin-só, piridinsó, pikolinsó, etanol-amin-só, trietanol-amin-só, diciklohexil-amin-só, N,N’-dibenzil-etilén-diamin-só stb.) -, szervetlen savakkal (például hidroklorid, hidrobormid, szulfát, foszfát stb.), szerves karbonsavakkal vagy szulfonsavakkal (például formiát, acetát, trifluor-acetát, meleát, tartarát, metánszulfonát, benzolszulfonát, p-toluolszulfonát stb.), bázikus vagy savas aminosavakkal (például argininnel, aszparaginsavval, glutaminsavval stb.) és hasonlókkal.

Az (la) - (Ij), (II) és (III) általános képletű vegyületek alkalmas sói azonos típusúak, mint amelyeket az (I) általános képletű vegyülettel kapcsolatban felsoroltunk.

A találmányban használt kifejezéseket az alábbiak szerint értelmezzük.

A „rövidszénláncú” kifejezésen 1-6 szénatomból álló láncot értünk, hacsak másként nem jelöljük.

A „hosszúláncú” kifejezésen azokat a szénláncokat értjük - hacsak másként nem jelöljük -, melyek 7-20 szénatomból állnak.

Az alkalmas „acilcsoporton” vagy az „acil-oxi” kifejezésben az „acil”-csoporton karbamoilcsoportot, alifás acilcsoportot és olyan acilcsoportot értünk, mely

HU 211 331 A9 aromás gyűrűt tartalmaz - ez esetben aromás acilcsoportról beszélünk - vagy heterociklusos gyűrűt tartalmaz, ez esetben a heterociklusos acilcsoport kifejezést használjuk.

A fent említett acilcsoportokra példaként említhető csoportok:

Az alifás acilcsoportok, melyek lehetnek rövid- és hosszúszénláncú alkanoil-csoportok (például formil, acetil, propanoil, butanoil, 2-metil-propanoil, pentanoil, 2,2-dimetil-propanoil, hexanoil, heptanoil, oktanoil, nonanoil, dekanoil, undekanoil, dodekanoil, tridekanoil, tetradekanoil, pentadekanoil, hexadekanoil, heptadekanoil, oktadekanoil, nonadekanoil, ikozanoil, stb.);

rövid- vagy hosszúláncú alkoxi-karbonil-csoportok (például metoxi-karbonil, etoxi-karbonil, tero-butoxi-karbonil, tero-pentil-oxi-karbonil, heptil-oxikarbonil stb.);

rövid- vagy hosszúszénláncú alkánszulfonilcsoportok (például metánszulfonil, etánszulfonil stb.);

rövid- vagy hosszúszénláncú alkoxi-szulfonil-csoportok (például metoxi-szulfonil, etoxi-szulfonil stb.), és hasonlók;

Az aromás acilcsoportok, melyek lehetnek aroilcsoportok (például benzoil, toluoil, naftoil stb.); árucsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkanoil-csoportok (például fenil-alkanoil, azaz például fenil-acetil, fenil-propanoil, fenil-butanoil, fenil-izobutilil, fenilpentanoil, fenil-hexanoil stb; naftil-alkanoil, azaz például naftil-acetil, naftil-propanoil, naftil-butanoil stb.);

arilcsoporttal szubsztituált rövid szénláncú alkenoilcsoport (például fenil-alkenoil, azaz például fenilpropenoil, fenil-butenoil, fenil-metakriloil, fenil-pentenoil, fenil-hexenoil stb.; naftil-alkenoil, azaz például naftil-propenoil, naftil-butenoil, naftil-pentenoil stb.); arilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkoxikarbonil-csoport (például fenil-alkoxi-karbonil, azaz például benzil-oxi-karbonil, stb.);

aril-oxi-karbonil-csoport (például fenoxi-karbonil, naftil-oxi-karbonil, stb.);

aril-oxi-csoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkanoilcsoport (például fenoxi-acetil, fenoxi-propionil stb.); arilcsoporttal szubsztituált glioxiloilcsoport (például fenil-glioxiloil, naftil-glioxiloil stb.);

arénszulfonilcsoport (például benzol-szulfonil, ptoluolszulfonil, stb.) és hasonlók;

A heterociklusos acilcsoportok, melyek lehetnek heterociklusos csoporttal szubsztituált karbonilcsoport (például tenoil, furoil, nikotinoil, stb.);

heterociklusos csoporttal szubsztituált rövid szénláncú alkanoilcsoportok (például tienil-acetil, tienil-propanoil, tienil-butanoil, tienil-pentanoil, tienil-hexanoil, tiazolil-acetil, tia-diazolil-acetil, tetrazolil-acetil stb.);

heterociklusos csoporttal szubsztituált glioxiloilcsoport (például tiazolil-glioxiloil, tienil-glioxiloil stb.) és hasonlók.

A „heterociklusos csoporttal szubsztituált karbonil-, rövidszénláncú alkanoil-, illetve glioxiloilcsoport” kifejezést a fenti „heterociklusos acilcsoport” értelemben használjuk, közelebbről olyan telített vagy telítetlen, egy- vagy többgyűrűs heteroeiklusos szerkezetet értünk, ahol a gyűrűben legalább egy heteroatom van, mely lehet oxigén-, kén, vagy nitrogénatom stb.

Különösen előnyösek azok a heterociklusos szerkezettel rendelkező csoportok, ahol a heterociklusos gyűrű:

- telítetlen, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-4 nitrogénatomot tartalmaz, mint amilyen a pirrolil, pirrolidinil, imidazolil, pirazolil, piridil és N-oxidja, dihidropiridil, pirimidil, pirazinil, piridazinil, triazolil (például 4H-1,2,4-triazolil, lH-l,2,3-triazolil, 2H1.2.3- triazolil stb), tetrazolil (például lH-tetrazolil, 2H-tetrazolil, stb.);

- telített, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-4 nitrogénatomot tartalmaz, mint amilyen a pirrolidinil, imidazolidinil, piperidino, piperazinil stb.;

- telítetlen, kondenzált és 1-4 nitrogénatomot tartalmaz, például az indol il, izoindolil, indolizinil, benzoimidazolil, kinolil, izokinolil, indazolil, benzotriazolil stb.;

- telítetlen, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-2 oxigénatomot és 1-3 nitrogénatomot tartalmaz, mint amilyen az oxazolil, izoxazolil, oxadiazolil (például 1,2,4-oxadiazolil, 1,3,4-oxadiazolil, 1,2,5-oxadiazolil stb.);

- telített, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-2 oxigénatomot és 1-3 nitrogénatomot tartalmaz, például a morfolinil, sidnonil stb.;

- telítetlen kondenzált és 1-2 oxigénatomot és 1-3 nitrogénatomot tartalmaz, például a benzoxazolil, benzoxadiazolil stb.;

- telítetlen, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-2 kénatomot és 1-3 nitrogénatomot tartalmaz, mint amilyen a tiazolil, izotiazolil, tiadiazolil, (például

1.2.3- tiadiazolil, 1,2,4-tiadiazolil, 1,3,4-tiadiazolil,

1,2,5-tidiazolil stb. dihidro-tiazinil stb.;

- telített, 3-8 előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-2 kénatomot és 1-3 nitrogénatomot tartalmaz, mint amilyen a tiazolidinil stb.;

- telítetlen, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és 1-2 kénatomot tartalmaz, mint amilyen a úenil, dihidro-ditiinil, dihidro-ditionil, stb.;

- telítetlen, kondenzált és 1-2 kénatomot és 1-3 nitrogénatomot tartalmaz, mint amilyen a benzotiazolil, benzotiadiazolil stb.;

- telítetlen, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és egy oxigénatomot tartalmaz, például a furil stb.;

- telítetlen, 3-8, előnyösebben 5-6 tagú, egygyűrűs és egy oxigénatomot és 1-2 kénatomot tartalmaz, például a dihidro-oxatiinil, stb.;

- telítetlen, kondenzált és 1-2 kénatomot tartalmaz, például a benzotienil, benzoditiinil stb.;

- telítetlen, kondenzált és egy oxigénatomot és 1-2 kénatomot tartalmaz, például benzoxatiinil stb. és hasonlók.

Mint már említettük az acilcsoport 1-10, azonos vagy eltérő, alkalmas szubsztituenssel rendelkezhet, melyek lehetnek rövidszénláncú alkilcsoportok (például metil, etil, propil, izopropil, butil, izobutil, tero-butil, pentil hexil stb.), rövidszénláncú alkenilcsoportok (például vinil, allil, 1-propenil, 1- vagy 2- vagy 3-butenil, 1- vagy 2vagy 3- vagy 4-penteil, 1- vagy 2- vagy 3- vagy 4- vagy

5-hexenil stb.), rövidszénláncú alkoxicsoportok (például

HU 211 331 A9 metoxi, etoxi, propoxi stb.), rövidszénláncú alkil-tio-csoportok (például metil-tio, etil-tio stb.), rövidszénláncú alkil-amino-csoportok (például metil-amino stb.), rövidszénláncú cikloalkilcsoportok (például ciklopentil, ciklohexil, stb.), rövidszénláncú alkinilcsoportok (például ciklohexil stb.), halogén-, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxocsoportok, rövidszénláncú amino-alkil-csoportok (például amino-metil, amino-etil stb.), karbamoiloxi-csoportok, rövidszénláncú hidroxi-alkilcsoportok (például hidroxi-metil, 1- vagy 2hidroxi-etil, 1 - vagy 2- vagy 3-hidroxi-propil stb.), ciano(rövidszénláncú alkenil-tio)-csoportok (például ciano-vinil-tio stb.) és hasonlók.

A „védett hidroxilcsoport” kifejezésen az alkalmas, „hidroxilcsoportot védő csoport” lehet fenil-(rövidszénláncú alkil)-csoport (például benzil stb.), valamelyik fent említett acilcsoport és hasonló.

Az alkalmas „védett karboxilcsoport” jelenthet észterezett karboxilcsoportot.

Az észterezett karboxilcsoport észtercsoportjára az alábbi példákat említhetjük:

- rövidszénláncú alkilcsoport (például metil-észter, etil-észter, propil-észter, izopropil-észter, butil-észter, izobutil-észter, terc-butil-észter, pentil-észter, hexilészter, 1-ciklopropil-etil-észter, stb.), mely legalább egy alkalmas szubsztituenst is tartalmazhat, ez esetben az észtercsoport lehet például egy röviszénláncú alkanoil-oxi-(rövidszénláncú alkil)-csoport [például acetoxi-metil-észter, propionil-oxi-metil-észter, butiril-oximetil-észter, valeril-oxi-metil-észter, pivaloil-oxi-metil-észter, hexanoil-oxi-metil-észter, l-(vagy 2)-acetoxi-etil-észter, l-(vagy 2 vagy 3 vagy 4)-acetoxi-butilészter, l-(vagy 2)propionil-oxi-etil-észter, l-(vagy 2 vagy 3)-propionil-oxi-propil-észter, l-(vagy 2)-butiriloxi-etil-észter, l-(vagy 2)-izobutiril-oxi-etil-észter, 1(vagy 2)-pivaloil-oxi-etil-észter, l-(vagy 2)-hexanoiloxi-etil-észter. izobutiril-oxi-metil-észter, 2-etil-butiriloxi-metil-észter. 3.3-dimetil-butiril-oxi-metil-észter. 1(vagy 2)-pentanoil-oxi-etil-észter stb.], rövidszénláncú alkán-szulfonil-(rövidszénláncú alkil )-észter-csoport (például 2-mezil-etil-észter stb.), egy, két vagy három halogénatommal szubsztituált, rövidszénláncú alkilcsoport (például 2-jód-etil-észter, 2,2,2-triklór-etil-észter stb.), rövidszénláncú alkoxi-karbonil-oxi-(rövidszénláncú alkil)-csoport (például metoxi-karbonil-oxi-metilészter, etoxi-karbonil-oxi-metil-észter, 2-metoxi-karbonil-oxi-etil-észter, 1-etoxi-karbonil-oxi-etil-észter, 1izopropoxi-karbonil-oxi-etil-észter stb.), ftálidilidén-(rövidszénláncú alkilj-csoport vagy 5(rövidszénláncú alkil)-2-oxo-1,3-dioxol-4-il-(rövidszénláncú alkilcsoport [például (5-metil-2-oxo-l,3-dioxol-4il)-metil-észter, (5-etil-2-oxo-l,3-dioxo-4-il)-metil-észter, (5-propil-2-oxo-l,3-dioxol-4-il)-etil-észter, stb.];

- rövidszénláncú alkenilcsoport, (például vinil-észter, allil-észter, stb.);

- rövidszénláncú alkinilcsoport (például etinil-észter, propinil-észter, stb.);

- arilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkilcsoport, mely aralkilcsoport legalább egy szubsztituenssel helyettesített lehet; ilyen például a mono-, di- vagy trifenil-(rövidszénláncú alkilcsoport), mely legalább egy alkalmas szubsztituenst hordozhat (például benzilészter, 4-metoxi-benzil-észter, 4-nitro-benzil-észter, fenil-észter, tritil-észter, benzhidril-észter, bisz(metoxifenil)-metil-észter, 3,4-dimetoxi-benzil-észter, 4-hidroxi-3,5-di-terc-butil-benzil-észter stb.);

- arilcsoport, mely legalább egy alkalmas szubsztituenssel is rendelkezhet, (például fenil-észter, 4-klór-fenil-észter, tolil-észter, terc-butil-fenil-észter, xilil-észter, mezitil-észter, kumenil-észter, stb.);

- ftalidilcsoport, és hasonlók.

Az alkalmas „rövidszénláncú alkoxicsoport” kifejezésen például metoxi-, etoxi-, propoxi-, izopropoxi-, butoxi-, izobutoxi-, terc-butoxi-, pentil-oxi-, hexil-oxicsoportot és hasonlókat értünk.

A „védett aminocsoport” kifejezésben az alkalmas „aminocsoportot védő csoport” lehet a fent említett acilcsoportok valamelyike stb.

Az „arilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkenoilcsoport, mely aralkenoilcsoport rövidszénláncú alkenilcsoporttal helyettesített” kifejezésen például fenil-(rövidszénláncú alkenoilj-csoportot (például fenilpropenoil-, fenil-butenoil-, fenil-metakriloil-, fenilpentenoil-, fenil-hexenoil- stb.) naftil-(rövidszénláncú alkenoilj-csoportot (például naftil-propenoil-, naftilbutenoil-, naftil-pentenoil- stb.) és hasonlókat értünk.

Az arilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú kifejezésben a „rövidszénláncú alkenilcsoport” például vinil-, allil-, 1-propenil-, 1- vagy 2- vagy 3-butenil-, 1vagy 2- vagy 3- vagy 4-pentenil-, 1- vagy 2- vagy 3vagy 4- vagy 5-hexenil-csoportot stb. jelenthet.

Az „arilcsoporttal helyettesített rövidszénláncú alkanoilcsoport, mely aralkanoilcsoport rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített” kifejezésben az alkalmas „arilcsoporttal helyettesített rövidszénláncú alkanoilcsoport” például fenil-(rövidszénláncú alkanoilj-csoportot (péládul fenil-acetil-, fenil-propanoil, fenil-butanoil, fenil-izobutilil, fenil-pentanoil, fenil-hexanoil stb.), naftil-(rövidszénláncú alkanoilj-csoportot (például naftil-acetil-, naftil-propanoil, naftil-butanoil stb.) és hasonló csoportokat jelent.

A „arilcsoporttal szubsztituált rövidszénláncú alkanoilcsoport, mely aralkanoilcsoport rövidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített” kifejezésben az alkalmas „rövidszénláncú alkilcsoport” metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, terc-butil-, pentil-, hexil- és hasonló csoportot jelenthet.

Előnyös az a találmány szerinti (I) általános képletű vegyület, ahol

R¹ jelentése hidrogénatom, arilcsoporttal helyettesített rövidszénláncú alkoxi-karbonil-csoport (főként a fenil-(rövidszénláncú alkoxi-karbonil)-csoport), rövidszénláncú alkanoilcsoport, hosszúszénláncú alkanoilcsoport, (főleg 15-20 szénatomszámú alkanoilcsoport). aroilcsoport (főként benzoilcsoport), heterociklusos rövidszénláncú alkanoilcsoport (főként a tienil-(rövidszénláncú alkanoilj-csoport), arilcsoporttal helyettesített rövidszénláncú alkenoil-csoport, mely aralkenoilcsoport rövidszénláncú

HU 211 331 A9 alkenilcsoporttal szubsztituált (főként fenil-(rövidszénláncú alkenoil)-csoport, mely rővidszénláncú alkenilcsoporttal helyettesített) vagy arilcsporttal helyettesített rővidszénláncú alkanoilcsoport, mely aralkanoilcsoport rővidszénláncú alkilcsoporttal helyettesített (főként fenil-(rövidszénláncú alkanoil )-csoport, mely rővidszénláncú alkilcsoporttal szubsztituált);

R² jelentése hidroxilcsoport;

R³ jelentése karboxilcsoport vagy észterezett karboxilcsoport (főként rővidszénláncú alkoxi-karbonilcsoport) vagy

R² és R³együttesen egy -O-C(=O)- csoportot képez; R⁴ jelentése hidroxilcsoport, arilcsoporttal helyettesített rővidszénláncú alkoxicsoport (főként fenil-(rövidszénláncú alkoxi)-csoport vagy acil-oxi-csoport (főként rővidszénláncú alkanoil-oxi-csoport);

R⁵ jelentése hidroxilcsoport, arilcsoporttal helyettesített rővidszénláncú alkoxicsoport (főként fenil-(rövidszénláncú alkoxi)-csoport, vagy acil-oxi-csoport (főként rővidszénláncú alkanoil-oxi-csoport);

R⁶ jelentése hidroxilcsoport, rővidszénláncú alkoxicsoport, arilcsoporttal szubsztituált rővidszénláncú alkoxicsoport (főként fenil-(rövidszénláncú alkoxi)-csoport vagy acil-oxi-csoport (főként rövidszénláncú alkanoil-oxi-csoport); és

.....jelentése egyes vagy kettős kötés.

A peptidszármazékok biológiai tulajdonságai: az (I) általános képletű peptidszármazékok és gyógyászati szempontból alkalmazható sóik P-anyag antagonista, neurokinin A (K-anyag) antagonista, analgetikus és hasonló farmakológiai hatással rendelkeznek, ezért alkalmasak asztma, különféle fájdalmak és hasonló betegségek kezelésére és megelőzésére.

Az említett jellegű farmakológiai aktivitás kimutatására az alábbi vizsgálatokat használhatjuk:

1. Radioligand-kötő vizsgálat

a) Nyers-membrán kinyerése agyból, illetve tüdőből:

200 g-os nőstény Wister-patkányokat használunk. A reagensek a Sigma Chemical Company-tól származnak. 4 g teljes agyat kis darabokra vágunk és 8 térfogatnyi I. közegben (50 mM trisz-HCl, pH=7,5, 5 mM MnCl₂, 0,02% 5 boíjú-szérumalbumin, 2pg/ml kimosztatin, 4 pg/ml leupeptin és 40 μg/ml bacitracin) elhomogenizáljuk Ultra-Disperser (Yamato Model LK-21) homogenizátorral. A homogenizátumot -20 °C hőmérsékleten tároljuk vagy azonnal felhasználjuk a vizsgálatokhoz.

600 g-os hím albínó Hartley tengerimalacokat lefejezéssel megölünk. A légcsövet és a tüdőket eltávolítjuk és -80 ’C hőmérsékleten tartjuk felhasználásig. 150 g szövetet felolvasztunk, 500 ml pufferben (0,25 M szacharóz, 50 mM trisz-HCl, pH=7,5, 0,1mM EDTA) homogenizáljuk Matsuden MJ-761 kompakt keverőben. A szövetet Ultra-Dispetserben (Yamato Model LK-21) homogenizáljuk tovább maximum 10 mp-es homogenizálásokkal, melyeket 10 mp-es hűtési fázisok választanak el (a homogenizálás összideje: 60 mp). A szövettöredéket centrifugálással elválasztjuk (900 g, 10 perc), a felülúszót 14000 g-én centrifugálva 20 percig, a nyert üledéket tekintjük a nyers membránpreparátumnak. Ezt az üledéket I. közegben felszuszpendáljuk, teflon homogenizátorban homogenizáljuk, a homogenizátumot 14000 g-én 20 percig centrifugáljuk. Az üledéket -20 ’C hőmérsékleten tároljuk,

b) Tríciummal jelzett P-anyag megkötése a membránpreparátumon :

nM tríciummal jelzett P-anyagot (New England

Nuclear) az I közegben készült 50 μΐ membránpreparátummal inkubálunk 4 ’C hőmérsékleten 30 percen keresztül; a végtérfogat 250 μΐ. Az inkubációs idő végén az inkubációs keveréket egy Brandel M-245 sejtszeparátorral gyorsan átszűrjük egy GF/B üvegszálas szűrőn, melyet 3 órával a felhasználása előtt 0,1 %-os polietilén-iminnel előkezeltünk. A szűrőt 0 ’C hőmérsékleten 3 ml mosópufferrel (50 mM trisz-HCl, pH=7,5) mossuk át, a puffért tíz adagba elosztva. A radioakú vitást 3 ml Aquazol-2-ben határozzuk meg egy Packard TRICARB 4530 szcintillációs számláló segítségével.

IV. TÁBLÁZAT

Patkány agy és tengerimalac tüdőmembrán által megkötött triciált P-anyag helyettesítése WS-9326A-val, WS-9326B-vel, triacetil-WS-9326A-vaI vagy tetrahidro-WS-9326B-vel

	1CSO(M)
agy	tüdő
WS-9326A	2,5x10'5	3,8x1ο-6
triacetil-WS- 9326A	9,4x10-5	7,7x10-5
WS-9326B		8,8x105
tetrahidro-WS- 9326A		4,2x10-7

2. A WS-9326A vagy a tetrahidro-WS-9326A hatása tengerimalac légcsőre.

600 g-os kifejlett, hím, albínó Hartley tengerimalacok légcsövéből spirális csíkokat vágunk ki a szokásos eljárás szerint és egy termosztáló köpennyel ellátott 30 ml-es üvegedénybe helyezzük, melyben szövetfürdő van. A légcsőszalag tenzióját izometrikusan mérjük egy poligráfhoz (Biophysiograph 180 system, San-Ei Instument) kötött szerkezet közvetítésével. Ez a transzduszer közvetíú az elmozdulást. 30 ml 37 ’C hőmérsékletű szövetfürdőben 500 mg nyugalmi tenzió alatt felfüggesztünk egy 2 mm széles 50 mm hosszú légcsőszalagot. A szövetfürdő összetétele: 137 mM (8 g/1) nátrium-klorid,

2,7 mM (0,2 g/1) kálium-klorid, 1,8 mM (0,264 g/1) kalcium-klorid-2 víz, 1,02 mM (0,208 g/1) magnézium-klorid6 víz, 11,9 mM (1 g/1) nátrium-hidrogén-karbonát, 0,42 mM (0,066 g/1) nátrium-dihidrogén-foszfát és

5,5 mM (1 g/1) glükóz. A szövetfürdőt 95% oxigén és 5% széndioxid összetételű gázeleggyel buborékoltatjuk át. A szöveteket 90 percen át inkubáltatjuk, hogy a rendszer egyensúlyba jöjjön, majd különféle hörgőösszehúzódást kiváltó anyaggal szemben vizsgáljuk a WS-9326A vagy a tetrahidro-WS-9326A anyagokat. A hörgőösszehúzódás kiváltásához 10 ^-8 M P-anyagot vagy 10 M neurokinin A-t alkalmazunk. A tenziót egy San-Ei Recúgraph85 írószerkezettel rögzítjük (San-Ei Instrument).

ll

HU 211 331 A9

V. TÁBLÁZAT

WS-9326A vagy tetrahidro-WS-9326A hatása a neurokinin A (NKA) és a P-anyag (SP) által kiváltott összehúzódásra tengerimalac légcsőnél

WS-9326A/ (pg/ml)	Gátlás„%
NKA 10 9M	SP10~8M
3	44%	-10%
10	79%	50%
30	100%	63%
WS-9326A 1C#(M) Tetrahidro-WS- 9326A	3,5x10-*	8,7xl(T6
1C#(M)	LóxlO6	3,1x1ο-6

3. A WS-9326A vagy a tetrahidro-WS-9326A hatása a neurokinin A-val vagy kapszaicinnel kiváltott hörgőszűkületre.

300-500 g-os hím Hartley tengerimalacokat 10 mg intraperitoneálisan beadott nátrium-pentobarbitállal elkábítunk. A nyaki vénába kanült vezetünk a neurokinin A vagy a kapszaicin és a hatóanyag bejuttatására. A légcsőbe vitt katéteren keresztül mesterségesen lélegeztetünk. A lélegeztetést egy kis respirációs pumpával végezzük (Harvard B-34, 5 ml/löket, 60 löket/perc). A tüdő kitágulásával szembeni ellenállás mérésére Konzett-Rössler módosított technikáját alkalmazzuk.

Az antagonistákat és az antagonista hatóanyagot (01 %-os metil-cellulózt tartalmazó sóoldatban) intravénásán adjuk be a 25. ábrán feltüntetett időrend szerint.

VI. TÁBLÁZAT

A neurokinin A által kiváltott hörgőszűkülés gátlása WS-9326A-val vagy tetrahidro-WS-9326A-val

	A neurokinin A (lnmól/kg. iv.) gátlása,,%, n:5
dózis	2 perc	17 perc	32 perc	47 perc	62 perc
WS-9326A 10 mg/kg, iv.- 16,5±5,6	30,2±12,9	45,8+13,8	55,4±8.1	49,9+13,4
tetrahidro-WS-9326A 10 mg/kg, iv.41.0±5,6 100,0±0,0	99,2+0,8	98,4±1,6	100,0±0,0

Vll. TÁBLÁZAT

A kapszacin által kiváltott hörgőszűkülés gátlása WS-9326A-val

A kapszaicin (10 nmól/kg, iv.) gátlása,,%, n:4
dózis	2 perc	17 perc	32 perc	47 perc	62 perc
10 mg/kg, iv.	)6,6±5,1	40,6±12,2	51,2+10,4	37.2±19,7	47,1+16,7

4. Az intratracheálisan bejuttatott WS-9326A vagy tetrahidro-WS-9326A hatása a neurokinin A által kiváltott hörgőszűkületre tengerimalacoknál: a WS-9326A vagy a tetrahidro-WS-9326A inhalálásának a hörgőszűkülés- 40 re gyakorolt hatását vizsgáljuk. A WS-9326A-t vagy a tetrahidor-WS-9326A-t dimetil-szulfoxidban oldjuk és intratracheálisan juttatjuk be. A módszer szinte ugyanaz, mint a fent ismertetett. Amint a Vili. és IX. táblázat mutatja, a WS-9326A és a tetrahidro-WS-9326A igen 45 hatékony.

Vili. TÁBLÁZAT

Neurokinin A** gátlása„%

dózis*	20 perc	35 perc	50 perc	65 perc	n
0,03 mg/kg	32,3	28,4	35,6	35,5	4
0,3	50,6	42,4	44,9	42,0	4
3	73,4	79,4	81,7	77,7	4

ED₅₀mg/kg 0,23 0,29 0,19 0,24 * WS-9326A dimetil-szulfoxidban oldva.

nmól/kg. iv. 60

IX. TÁBLÁZAT

A neurokinin A-va! kiváltott hörgőszűkülés gátlása a légcsövön keresztül bejuttatott tetrahidor- WS-9326A-val

	A neurokinin A** gátlása„%
dózis*	20 perc	35 perc	50 perc	65 perc	n
0,003 mg/kg	5,4	23,5	17,2	12,6	4
0,03	50,0	50,9	51,4	43,0	4
0,3	77,7	75,7	74,6	71,1	4

ED₅₀mg/kg 0.04 8 0,030 0,037 0,059 * tetrahidro-WS-9326 dimetil-szulfoxidban oldva.

lnmól/kg. iv.

5. Akut toxicitás: a WS-9326A akut toxicitását 5 hetes, hím ddY egereken határozzuk meg. 5 egérnek lépcsőzetes dózisban egyszeri intraperitoneális injekcióval adjuk be a vizsgálandó anyagot. A WS-9326A LD# értéke 250 mg/kg felett és 500 mg/kg alatt van.

(500 mg/kgLD₅₀ 250 mg/kg).

6. Analgetikus (fájdalomcsillapító hatás Ecetsavval indukált rángatódzási (writhing) teszt

HU 211 331 A9 (i) Vizsgálati módszer:

Tíz darab hím, ddY törzsből származó egeret használtunk fel csoportonként. A rángatódzási szindróma frekvenciájának vizsgálatához az állatokat megfigyeljük 3-13 percen át az intraperitoneális injekció után, amelyben 0,2 ml/10 g dózisban 0,6 %-os ecetsavat adunk be. A vizsgálandó tetrahidro-WS-9326A anyagot intraperitoneálisan adjuk be 15 perccel az ecetsavas injekció előtt. A rángási szindróma gyakoriságát a kezelt állatokban összehasonlítjuk a kezeletlen kontroll állatokban megfigyelt gyakorisággal.

(ii) A vizsgálat eredménye:

ED₅₀: 5,5 mg/kg.

A találmány szerinti hatóanyagot gyógyszerkészítmények formájában használhatjuk fel. A készítmények lehetnek szilárdak, félfolyékonyak vagy folyékonyak. Hatóanyagként az (I) általános képletű peptidszármazékokat vagy gyógy ászati szempontból elfogadható sóikat tartalmazzák szerves vagy szervetlen hordozóanyagok vagy az externális, enterális vagy parenterális alkalmazáshoz szükséges adalékanyagok kísérletében. A hatóanyagot a szokásosan alkalmazott nem toxikus, gyógyászati szempontból alkalmazható vivőanyagokkal alkalmazzuk a tabletták, pirulák, kapszulák, inhalátorok, oldatok, emulziók, szuszpenziók és hasonló készítmények elkészítéséhez. A vivőanyag lehet víz, glükóz, laktóz, akácia-mézga, zselatin, mannitol, keményítőpaszta, magnézium-triszilikát, talkum, kukoricakeményítő. keratin, kolloidális szilicium-oxid, burgonyakeményítő, karbamid és más olyan vivőanyagok, melyek a szilárd, folyékony készítmények előállítását lehetővé teszik. Továbbiakban alkalmazhatunk még adalékanyagokat, stabilizáló anyagokat, sűrítőanyagokat, színanyagokat, illatosítókat, stb. A hatóanyag olyan mennyiségben van a gyógyszerkészítményben, mely szükséges ahhoz, hogy a betegség folyamatára vagy állapotára a kívánt hatást kiváltsa.

Az (I) általános képletű peptidszármazék vagy gyógyászatilag alkalmazható sójának gyógyászatilag hatékony mennyisége változó és függ a kezelendő személy korától, állapotától, a napi dózis 0,01-1000 mg, előnyöen 0,1-500 mg, még előnyösebben 0,5-100 mg hatóanyag; az átlagos egyszeri dózis mennyisége általában 0,5 mg, 1 mg, 10 mg, 50 mg, 250 mg és 500 mg.

A találmányi leírásban a IUPAC-IUB (Comission on Biological Nomenclature) szerinti rövidítéseket használjuk az aminosavakra, peptidekre, védőcsoportokra, stb. vonatkozólag. A szakirodalom ezeket általánosan használja. A példákban az IUPAC-IUB rövidítésein kívül más rövidítéseket is használunk.

A találmány leírásban szereplő rövidítések:

Thr: L-treonin

Ser: L-szerin

Tyr: L-tirozin

Asn: L-aszparagin allo-Thr: L-allotreonin D-Phe: D-fenil-alanin Leu: L-leucin Z: Benzil-oxi-karbonil Pác: fenacil

Bzl: benzil

Boc: terc-butoxi-karbonil

Me: metil

Tce: 2,2,2-triklór-etil

Mmp: 4-metoxi-metoxi-fenil

Si‘: terc-butil-dimetil-szilil

Ac: acetil

Et: etil n-Hex: n-hexán

VRK: vékonyrétegkromatográfia.

Az elmondottakat az alábbiakban példákkal szemléltetjük. A példák kizárólag szemléltető célzatúak, és a találmány oltalmi körét nem korlátozzák.

]. példa

Fermentáció

500 ml-es Erlenmeyer-lombikban 120 'C hőmérsékleten 30 percen át sterilezünk 160 ml alábbi összetételű inokulum-táptalajt: 1% keményítő, 1% szacharóz, 1% glükóz, 1 % gyapotmagliszt, 0,5% pepton, 0,5% szójaliszt és 0,2% kálcium-karbonát, a kémhatás 6n nátrium-hidroxid-oldattal pH=7,0 értékre beállítva.

A táptalajt kaccsal beoltjuk a Streptomyces violaceoniger 9326 törzs ferdeagaros tenyészetéről és a lombikokat körrázógépen (220 percenkénti fordulatszám, 5,1 cm-es kitérés) rázatjuk 3 napon át 30 *C hőmérsékleten. Az oltótenyészettel 160 liter, alábbi összetételű fermentációs táptalajt oltunk be: 3 % glicerin, 0,5 % szójaliszt, 1,5 % szójadara, 0,2 % kálcium-karbonát, 0,001 % nátrium-jodid. A 200 literes rozsdamentes acél fermentorban 3 napon át fermentálunk 30 °C hőmérsékleten percenként 160 liter levegővel levegőztetve és percenként 200-as fordulatszámmal kevertetve. A WS9326A mennyiségi meghatározását HPLC-vel végezzük, egy Hitachi Model 655 pumpát használva. A kromatografáláshoz használt acéloszlop (4,6 mm belső átmérő, 250 mm hosszúság) R-ODS-5 töltettel töltött (YMC-packed), az átfolyási sebesség 1,0 ml/perc. Mozgófázis: metanol/víz, 8:2. A HPLC vizsgálathoz a mintát az alábbiak szerint készítjük el: azonos térfogatú acetont adunk a tenyészlémintához, erőteljesen összerázzuk, 1 órán át állni hagyjuk, majd lecentrifugáljuk. 5 μΐ felülúszót viszünk az oszlopra a Hitachi Model 655 injektoron keresztül.

Izolálás és tisztítás

150 liter fermentléhez hozzáadunk azonos térfogatnyi acetont kevertetés közben. Hagyjuk a keveréket szobahőmérsékleten állni egy órán át, majd szűrjük. A szürletet csökkentett nyomáson 80 literre pároljuk be, a kémhatását In sósavval pH=7,0 értékre állítjuk be és 80 liter etil-acetáttal extrahálunk. Az extraktumot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és szilikagéloszlopra visszük a bepárlási maradékot (Kieselgel 60, 70230 mesh, Merck, 3 liter). Az oszlopot 10 liter n-hexánnal, 10 liter n-hexán/etil-acetát, 1:1 eleggyel, 20 liter etil-acetáttal mossuk és a hatóanyagot 6 liter acetonnal eluáljuk az oszlopról. Az aktív frakciókat csökkentett nyomáson szárazra pároljuk és a maradékot szilikagél oszlopon kromatografáljuk (Kieselgel 60, 70-230 mesh, Merck, 1,2 liter). Az oszlopot 5 liter

HU 211 331 A9 kloroform/metanol, 20:1 eleggyel mossuk és a kívánt anyagot 6 liter kloroform/metanol 10:1 eleggyel eluáljuk. A frakciókat csökkentett nyomáson szárazra párolva, egy port kapunk. Ezt a port kis térfogatnyi metanolban oldjuk és egy NS gél oszlopra (Nihon Seimitsu, 500 ml) visszük. A kívánt anyagot 2 1 metanol/víz 8:2 eleggyel eluáljuk, és csökkentett nyomáson 300 ml térfogatra pároljuk, majd 500 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot csökkentett nyomáson szárazra párolju, 5 g port nyerve. Ezt 10 ml metanolban oldjuk (500 mg/ml) és D-ODS-S töltetű (YMC-packed) HPLC oszlopra (rozsdamentes acél, 20 mm belső átmérő, 250 mm hosszú). Eluensként metanol/víz, 8:2 elegyet használunk az áramlási sebesség 9,9 ml/perc. A kapott aktív frakciókat csökkentett nyomáson bepároljuk és etil-acetáttal extraháljuk. Csökkentett nyomáson bepárolva az extraktumot, 150 mg WS-9326A anyagot kapunk fehér por alakjában.

2. példa

300 mg WS-9326A 4,5 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk 1,5 ml ecetsavanhidridet és 1 mg 4-dimetil-amino-piridint. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten hagyjuk állni egy északán át. A reakciókeveréket bepároljuk, az olajos maradékot preparatív vékony rétegkromatográfiával tisztítjuk, eluens kloroform/metanol, 10:1.

A kapott terméket dietil-éterben eldörzsölve 332 mg triacetil-WS-9326A-t kapunk színtelen por alakjában. A triacetil-WS-9326A fizikai és kémiai jellemzői:

1. Megjelenés és szín: színtelen por

2. Színreakciók: pozitív: cérium-szulfátos reakció, kénsavas reakció, jódgőzös reakció negatív: ninhidrines reakció

3. Oldhatóság: oldódik: metanolban, dimetil-szulfoxidban, gyengén oldódik: kloroformban, dietil-éterben; oldhatatlan: n-hexánban

4. Olvadáspont: 141-143 °C

5. Fajlagos forgatás, [α]β: -122 (c=l ,0, metanol).

6. Ultraibolya-spektrum: γ^₃ ^θχ^Η=283 nm (£=32000).

8. Elemanalízis a C₆₀H₇₄N_gO|₆-2H2O képlet alapján:

számított: c:60,09, H: 6,56, N: 9,34%;

mért: C:60,19, H:6,42, N:9,77%.

9. Molekulasúly, FAB-tömegspektrum alapján: m/z= 1163,6 (M+H)⁺.

10. Vékonyrétegkromatogram

adszorbens	mozgófázis	Rf érték
szilikagél lemez	kloroform/metanol	0,50
(Merck Art 5715)	10:1 (téri).
	etil-acetát	0,12

11. Infravörös-spektrum: y]™j_x=3350, 3020, 2950, 2920, 2850, 1730, 1650, 1520, 1440, 1360, 1230, 1200, 1160, 1100, 1060, 1040, 910 cm¹.

12. Kémiai jellege: semleges.

13. ¹³C-mágneses-magrezonanciaspekturm (100 MHz, CDC1₃/CD₃OH, 10:1) delta: 174,20 (s), 173,23 (s),

173,06 (s), 171,32 (s),

171,02 (s),170,84 (s),

169.79 (s),169,59 (s),

169,55 (s),168,52 (s),

167,03 (s), 166,36 (s),

151,02 (s), 140,74 (d),

138,82 (s), 138,74 (s),

137,12 (s),135,23 (d),

133,75 (s),131,31 (s),

130,20 (d), 129,96 (d)x2,

129,34 (d), 129,21 (d)x2,

128,56 (d)x2,l 27,24 (d),

126,95 (d),126,74 (d),

126,63 (d), 126,50 (d),

122.10 (d)x2,121,29 (d),

70,99 (d),69,22 (d),

63,73 (t),58,13 (d),

56.10 (d),53,22 (d),

52,66 (d),52,l 8 (d),

49,93 (d),39,75 (t),

39,39 (q),39,06 (t),

35,67 (t),30,65 (t),

24,26 (d),23,15 (q),

22.79 (1),21,42 (q).

21,21 (q),20,99 (q),

20,83 (q), 17,05 (q),

16,18 (q),13,82 (q).

A spektrum a 4. ábrán látható.

14. ’H-mágneses magrezonancia-spektrum (400 MHz, CDC1₃/CD₃CH, 10:1) delta 8,25(1H, d, J=8Hz),

8,O2(1H, d, J=8Hz),

7,88(1H, d, J=16Hz),

7,86(1AH, d, J=8Hz),

7,70(IH, d, J=6Hz),

7.6K1H, d, J=8Hz),

7.45(1H, d, J=7Hz),

7,32-7,15(6H, m),

7,03(2H, d, J=8Hz),

7,00-6,94(3H, m),

6,88~6,79(4H, m),

6,7O(1H, s), 6,49(lH,d, J=12Hz),

5,76(1H, dt, J=12Hz és 7,5Hz),

5,54(1H, széles, s),

5,50-5,45(2H. m),

4,93(1H, m),

4,75(1H, m),

4,65-4,56(2H, m),

4,46(IH, dd, J=6 és 11 Hz),

4,31(1H, t, J=6Hz),

4,22(1H, m),

4,18(1H, dd, J=8 és 11Hz),

3,56(3H, s),

2,90(IH, dd, J=6 és 16Hz),

2,85-2.80(2H. m).

2,56(IH, dd, J=4 és 16Hz),

2,26(3H,s),

HU 211 331 A9

2,00(3H, s),

1,96-1,89(2H, m),

1,85(3H, s),

1,58( 1H, m),

1,35(3H, d, J=6Hz),

1,32-1,2O(3H, m),

1,O7(3H, d, J=6Hz),

0,84( 1H, m),

0,72(3H, d, J=6Hz),

0,71(3H, t, J=7,5Hz),

0,65(3H, d, J=6Hz).

3. példa

Fermentáció

500 ml-es Erlenmayer lombikban 160 ml, alábbi összetételű inokulum táptalajt sterilezünk 120 °C hőmérsékleten 30 percen át: 1% pepton, 0,5% szójaliszt, 0,2% kálcium-karbonát.

A táptalajt Streptomyces violaceoniger 9326 törzszsel oltjuk be egy ferde agárról kaccsal lekapart tenyészettel és 30 °C hőmérsékleten rázatjuk 3 napon át körkörös rázógépen 220 percenkénti fordulatszám és

5,1 cm-es kitérés mellett.

A fenti oltótenyészettel oltunk be 500 literes rozsdamentes acél fermentorban lévő 160 liter alábbi öszszetételű vizes táptalajt: 1% gyapotmagliszt, 0,5% pepton, 0,5% szójaliszt, 0,2% kálcium-karbonát, 0,07% Adekanol LG-109 (Asahi Denka Co.) habzásgátló és 0,05% Silicone KM-70 (Shin-etsu Chemical Co.) habzásgátló, melyet 120 ’C hőmérsékleten sterilezünk 30 percen át. A fermentációt 1 napon át végezzük 30 ’C hőmérsékleten percenként 160 liter levegővel történő levegőztetéssel, percenkénti 200 fordulatszámú kevertetés mellett.

A fenti tenyészet 60 literével oltunk be egy 4000 literes rozsdamentes acél fermentorban lévő alábbi összetételű táptalajt: 3% glicerin, 1% szójaliszt, 1% csirkehús-csontliszt, 0,2% kálcium-karbonát, 0,001% nátrium-jodid, 0,07% Adekanol LG-109 és 0,05% Silicone KM-70. A táptalajt előzőleg 120 ’C hőmérsékleten sterilizáljuk 30 percen át. A fermentálást 30 ’C hőmérsékleten végezzük 3 napon át percenként 3000 literes levegőztetéssel és percenkénti 100 fordulatszámú kevertetés mellett.

A fermentáció nyomonkövetésére HPLC analízist használunk (Hitachi Model 655 pumpa). A kromatográfiás acéloszlop töltete fordított fázisú szilikagél („YMC-packed column R-ODS-5”, Yamamura Cheimical Institute); az áramlási sebesség: 1,0 ml/perc; az eluens: 45% acetonitrilt tartalmazó vizes elegy. A HPLC vizsgálatokhoz a minta előkészítése: a fermentlé mintához hozzáadunk azonos térfogatú acetont, erélyesen összerázzuk és hagyjuk állni egy órán át, majd centrifugáljuk. 5 μΐ felülúszót injektálunk a Hitachi Model 655 készülékbe.

Izolálás és tisztítás

A kapott fermentlevet 15 kg diatomaföld (Perlite Topko # 34, Showa Chemical Industry Co., Ltd.) szűrési segédanyaggal együtt leszűrjük. A kiszűrt micéliumot 1600 liter etil-acetátttal extraháljuk, az extraktumot szűrjük. Az 1400 1 szűrletet 200 1 aktívszénből (Sirasagi KL, Takeda Pharmaceutical Co., Ltd.) készült oszlopra visszük. Az oszlopot 200 liter etil-acetáttal mossuk, majd etil-acetát/metanol, 5:1 arányú eleggyel eluálunk. Az aktív frakciókat (50-1030 liter) egyesítjük, és csökkentett nyomáson 45 literre töményftjük. Kevertetés mellett 120 liter n-haxánt adunk az oldathoz, szobahőmérsékleten hagyjuk állni egy órán át, majd 3 kg Silika # 600 (Chuo Silika Co., Ltd.) segédanyaggal együtt szüljük. A kiszűrt anyagot 15 liter n-hexánnal mossuk, a kívánt anyagot 20 liter metanollal oldjuk le.

Az eluátumot csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. Az 500 g bepárlási maradékot 4 liter metanol/ecetsav/diklór-metán, 1:1:2 elegyben oldjuk és 70 liter Kieselgel 60, 70-230 mesh, szilikagélből készült oszlopra visszük. Az oszlopot 3,5 liter metanol/ecetsav/diklór-metán, 1:1:2 eleggyel és 25 liter diklór-metánnal kifejlesztjük, a kívánt anyagot diklór-metán/metanol, 10:1 és diklór-metán/metanol, 8:1 elegyekkel eluáljuk. Az aktív fázisokat egyesítjük és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot 1 liter metanolban oldjuk és kevertetés mellett 9 liter acetonitrilt adunk az oldathoz. A keveréket hagyjuk szobahőmérsékleten állni egy órán át, a csapadékot szűréssel összegyűjtjük. Ezt a lecsapási lépést háromszor megismételjük. Az így kapott csapadékot 1 liter acetonitrillel mossuk, szárítjuk, 190 g WS-9326A terméket kapva fehér por alakjában. A lecsapási lépéseknél kapott szikieteket egyesítjük, csökkentett nyomáson bepároljuk. A 11,7 g bepárlási maradékot 80%-os vizes metanolban oldjuk, az oldatot 300 ml térfogatú aktív szenes oszlopon engedjük át. Az oszlopot 6 liter 80%-os vizes metanollal mossuk és 6 liter metanollal eluáljuk. Az aktív frakciókat egyesítjük és csökkentett nyomáson szárazra pároljuk. A 3,4 g bepárlási maradékot 12 ml metanolban oldjuk, az oldatot fordított fázisú szilikagéloszlopra [YMC packed column R-354 S—15/30 (OD), x 50x300 mmx2; Yamamura Chemical Institutel visszük, amit 50%-os vizes acetonitrillel ekvilibrálunk. Az oszlopot 50%-os vizes acetonitrillel fejlesztjük ki Waters HPLC System 500 készüléket használva. A WS-9326B terméket tartalmazó frakciókat (3-3,5 liter) egyesítjük és szárazra pároljuk, 790 mg WS-9326B terméket nyerve fehér por alakjában.

4. példa

100 mg WS-9326A 1 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk 0,01 ml ecetsavanhidridet és a reakciókeveréket szobahőmérsékleten hagyjuk állni egy éjszakán át. A reakciókeveréket bepárolva, az olajos maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával tisztítjuk; eluens: kloroform/metanol, 9:1. A terméket dietil-éterben eldörzsölve, 55 mg monoacetil-WS-9326At kapunk színtelen por alakjában. A monoacetil-WS9326A kémiai és fizikai tulajdonságai a következők:

1. Megjelenés és szín: színtelen por.

2. Képlet: C₅₆H_70lNgO]4

3. Molekulasúly, FAB-tömegspektrum alapján: m/z= 1079,4 (M+H)⁺

HU 211 331 A9

4. Vékonyrétegkromatogram adszorbens stacionáris fázis mozgófázis R_f érték szilikagél lemez kloroform/metanol 0,17 (Merck

Art 5716) 10:1 (térf.)

5. Infravörös elnyelési spektrum, μ™/_χ=33ΟΟ, 2920, 1730, 1650, 1500, 1360, 1190, 1170, 910 cm-'.

6. Kémiai jelleg: semleges.

7. 'H-mágneses magrezonancia-spektrum (400 MHz, CDCI3-CDOD, 5:1) - a spektrum a 8. ábrán látható.

5. példa

100 mg WS-9326A 1 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk 0,03 ml ecetsavanhidridet, és a reakciókeveréket szobahőmérsékleten hagyjuk állni egy éjszakán keresztül. A reakciókeveréket bepároljuk, az olajos maradékot peparatív vékonyrétegkromatográfiával tisztítjuk; eluens: klorofoma/metanol, 9:1. 72 mg diacetil-WS-9326A terméket kapunk színtelen por alakjában. Adiacetil-WS-9326A kémiai és fizikai tulajdonságai:

1. Megjelenés és szín: színtelen por.

2. Képlet: C_5gH_7;!N_gO|5

3. Molekulasúly, FAB-tömegspektrum alapján: m/z= 1121,4 (M+H)⁺.

4. Vékonyrétegkromatogram: adszorbens: szilikagél lemez (Merck Art 5715); eluens: kloroform/metanol, 10:1 (térf.); R_f érték: 0,35

5. Infravörös elnyelési spektrum: y*)®_a^33OO, 3020, 2950, 1730, 1650, 1520, 1500, 1360, 1200, 1170, 1100, 1040, 980, 910 cm-'.

6. Kémiai jelleg: semleges.

7. Ή-mágneses magrezonancia-spektrum (400 MHz, CDCI3-CD3OD, 5:1) - a spektrum a 9. ábrán látható.

6. példa

100 mg WS-9326A-t feloldunk 2 ml metanolban és az oldatot 25 mg palládiumkorom jelenlétében hidrogénezzük 1 atm. hidrogéngáz nyomáson, szobahőmérsékleten 4 órán át. A reakciókeveréket megszűrjük és a szürletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A kapott terméket dietil-éterben eldörzsölve 92 mg tetrahidroWS-9326A anyagot kapunk színtelen por alakjában. A tetrahidro-WS-9326A fizikai és kémiai tulajdonságai:

1. Megjelenés és szín: színtelen por.

2. Ultraibolya elnyelési spektrum, λ^₃°_χ ^Η 287 nm (ε=13000).

3. Képlet: C₅4H₇₂N_gO₁3

4. Molekulasúly, FAB-tömegspektroszkópia alapján: m/z=1041,6 (M+H)⁺.

5. ¹³C-mágneses magrezonancia-spektrum (100 MHz, CD3OD); a spektrum a 10. ábrán látható.

6. Ή-mágneses magrezonancia-spektrum (400 MHz, CD3OD); a spektrum all. ábrán látható.

7. példa

1100 mg tetrahidro-WS-9326A 10 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk 3 ml ecetsav-anhidridet és 3 mg 4-dimetil-amino-piridint. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten hagyjuk állni egy éjszakán át. Az oldatot bepároljuk, az olajos maradékot szilikagél oszlopon tisztítjuk; eluens kloroform/metanol, 20:1. A kapott tiszta terméket dietil-éterben eldörzsölve 998 mg tetrahidro-triacetil-WS-9326A-t kapunk színtelen por alakjában. A tetrahidro-triacetil-WS-9326A fizikai és kémiai tulajdonságai:

1. Megjelenés és szín: színtelen por.

2. Ultraibolya elnyelési-spektrum: μ^θ^Η 280 nm (£=13000).

3. Képlet: C₆oH_7gN_g0₁₆

4. Elemanalízis a C₆₀H₇₈N₈O₁₆ H₂O alapján:

számított: C:60,80, H: 6,80, N:9,45%;

mért: C:61,03, H:6,70, N:9,41%.

5. Molekulasúly, FAB-tömegspektroszkópia alapján: m/z=l 167,6 (M+H)⁺.

6. ^,3C-mágneses magrezonancia-spektrum (100 Mhz, CDCl,), delta:

173,30 (s),129,23 (d),

172,96 (s),128,95 (d)x2,

172,90 (s),128.61 (d)x2,

172,81 (s),128.52 (d).

170,87 (s),126.80 (d).

170,56 (s), 126,07 (d),

170,50 (s), 126,01 (d),

169,46 (s), 125.85 (d),

169,16 (s),121.87 (d)x2,

168,48 (s),70,46 (d),

167,99 (s),69.10 (d),

165.52 (s),63.32 (t),

150.70 (s),58,28 (d),

140,84 (s),56,19 (d),

138,93 (s),52,63 (d),

138,58 (s),52,07 (d),

136,83 (s),51,63 (d),

131,04 (s),49,23 (d),

129.71 (d)x2,39,3O (t),

39,17 (q),22,50 (t),

38,31 (1),21,46 (q),

36.52 (0,21,00 (q).

35,22 (0,20.72 (q),

32,60 (0,20,63 (q),

31,77 (0,16,77 (q),

30,74 (0,16,22 (q),

27,66 (0,13,97 (q),

24,08 (d), 22,82 (q).

7. Ή-mágneses magrezonancia-spektrum (400 MHz, CDCl,): delta:

8,18(lH,d, J=8Hz),

7,66(1 H, d, J=8Hz),

7,65(1H, d, J=8Hz),

7,29(2H, d, J=8Hz),

7,22(1 H, d, J=8Hz),

7,15-7,02( 12H, m),

6,96(1H, d, J=7Hz),

6,67(1H, s),

6,21 (1H, széles s),

5,51 (1H, széles s),

5,43(lH,m),

5,36(1H, széles, d, J=8Hz),

HU 211 331 A9

4,85-4,75(2H, m),

4.66- 4,58(2H, m),

4,40(IH, dd, J=ll és 6Hz),

4,34( lH,m),

4,23(IH, dd, J=ll és 9Hz),

4,07(IH, m),

3,53(3H, s),

3,04-2,84(5H, m),

2,75-2,50(4H, m),

2,46(1H, dd, J=16 és 5Hz),

2,28(3H, s),

1,99(3H, s),

1,87(3H, s),

1.66- l,50(3H, m),

1,37-1,27(4H, m),

1,27(3H, d, J=7Hz),

1,19(1H, m), l,03(3H, d, J=7Hz),

O,88(1H, m),

0,86(3H, t, J=6Hz),

0,72(3H, d, J=6Hz),

0,65(3H, d. J=6Hz).

8. példa

100 mg triacetil-WS-9326A-t feloldunk 3 ml metanolban és 35 mg palládiumkorom jelenlétében hidrogénezünk 1 atm. hidrogéngáz nyomás alatt, szobahőmérsékleten 3 órán keresztül.

A keveréket megszűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot dietil-éterben eldörzsölve 90 mg terméket kapunk színtelen por alakjában. Ez a termék minden tekintetben azonos a 7. példa szerint kapott tetrahidro-triacetil-WS-9326A-val.

A fenti fizikai és kémiai tulajdonságok és a szerkezetükre irányuló további analízisek alapján a triacetilWS-9326A, a monoacetil-WS-9326A, a diacetil-WS9326A a letrahidro-WS-9326A és a tetrahidro-triacetilWS-9326A anyagok a (XIV), (XV), (XVI), (XVII), illetve (XVIII) képletekkel írhatók le.

9. példa

A reakciófolyamatot a 26. ábrán láthatjuk. 3,24 g kiindulási anyagot (XIX) feloldunk 1000 ml diklórmetánban és hozzáadunk 300 μΐ trietil-amint és 6,17 g l-etoxi-karbonil-2-etoxi-l,2-dihidrokinolint. Szobahőmérsékleten kevertetünk 24 órán át, majd az oldószert bepároljuk. A maradékhoz kloroformot adunk, a kloroformos oldatot vízzel, Ín sósavval, vízzel, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával, végül vízzel mossuk. Magnézium-szulfáttal szárítunk, szűrünk és a szürletből az oldószert lepároljuk. A maradékot „lober” oszlopon (C méretű) kromatografáljuk, 3% metanolt tartalmazó kloroformmal eluálva. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat bepároljuk, 1,06 g (XX) kívánt temeket nyerve.

[a] $=-95,3° (c=O,33O kloroform).

IR(CHC1₃): 1660, 1600, 1510 cm-'.

NMR (CDC1₃), delta 0,88 (3H, d, J=6Hz), 0,93 (3H, d,

J=6Hz), 1,09 (3H, d, J=6,5Hz), 1,37 (3H, d, J=6,5

Hz), 2,82 (3H, s), 3,87 (2H, s), 6,93 (2H, d, J=8Hz).

10. példa

A reakciófolyamat a 27. ábrán látható.

mg kiindulási anyag (XXI) 4 ml diklór-metán és 0,1 m Ν,Ν-dimetil-formamid elegyében készült oldatához hozzáadunk 20,4 mg N-hidroxi-szukcinimidet és

8.2 mg vízoldékony karbodiimid-hidrokloridot.

órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, másfél óránként 4 mg karbodiimid-hidroklordito adunk a keverékhez, amíg a kiindulási anyag el nem tűnik.

Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, a maradékot 10 ml etil-acetátban oldjuk, híg sósavval és vízzel mossuk.

Magnézium-szulfáttal való szárítás után az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékot 1 ml trifluor-ecetsav 0,1 ml anizol elegyében oldjuk.

Szobahőmérsékleten kevertetünk 30 percen keresztül, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A bepárlási maradékot 2 ml N,N-dimetil-fomamidban oldjuk és hozzáadunk 40 ml piridint.

órás, szobahőmérsékleten történő kevertetés után az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot vékonyrétegkromatográfiásan tisztítjuk (Merck 5744, eluens: kloroform/metanol, 10:1).

15.2 mg (XXII) terméket kapunk.

IR (KBr): 1365, 1510 cm-'.

NMR (CD₃OD) delta: 6,24 (lH,s).

[α]§=+18,0° (c=0,l, metanol)

11. példa

A reakciófolyamat a 28. ábrán látható.

240 mg (XXIII) kiindulási anyagot palládium jelenlétében hidrogénezünk 10 ml hangyasav/metanol, 1:24 elegyében, 0,028 bar (4 psi) nyomáson 7 órán keresztül. A keverék leszűrése után a szűrletet bepárolva 140 mg (XXIV) vegyülethez jutunk.

IR(KBr): 1730, 1650, 1510 cm-’.

[α]β=21,04“ (c=0,l, metanol).

12. példa

A reakciófolyamat a 29. ábrán látható. Nitrogéngáz alatt 22 mg (XXV) kiindulási anyagot feloldunk 0,8 ml hidrogén-fluorid/piridin elegyben, melyhez 0,2 ml anizolt adunk. Egy órán át kevertetjük a reakcióelegyet szobahőmérsékleten, majd néhány darab jeget teszünk hozzá, és az oldat kémhatását nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldattal beállítjuk pH=8 értékre. A reakciókeveréket 10 ml térfogatú Diaion HP-20 oszlopra visszük, majd vízzel mossuk az oszlopot. A kívánt terméket metanollal eluáljuk és vékonyrétegkromatográflával tisztítjuk Merck 5715 lemezen, eluensként kloroform/metanol/víz, 3:1:0,1 (téri.) elegyet használva. 13,0 mg (XXVI) vegyületet kapunk.

IR (KBr): 1635, 1510 cm¹.

NMR (CD₃OD), delta: 7,05 (1 H,s).

[a]§=-90,6° (c=0,l, metanol).

VRK: Rf=0,35 (Merck 5715, kloroform=metanol/víz,

3:1:0,1).

13. példa

A reakciófolyamat a 30. ábrán látható.

6,0 mg (XXVI) kiindulási anyag 1,5 ml diklór-me17

HU 211 331 A9 tánban készült oldatához, mely tartalmaz 30 μΐ bisz(dimetil-szilil)-acetamidot és 0,3 ml N,N-dimetil-formamidot is, hozzáadunk a (XXVII) kiindulási anyag 0,02M oldatából 0,4 ml-t. Egy órás, szobahőmérsékleten történő kevertetés után 0,1 mg dimetil-amino-piridint adunk a reakciókeverékhez. A (XXVII) kiindulási anyagból 30 percenként adunk a reakciókeverékhez, amíg a (XXVI) kiindulási anyag el nem tűnik. Híg sósavat adunk az oldathoz és a szerves fázist vízzel mossuk. Csökkentett nyomáson történő bepárlás után a bepárlási maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával tisztítjuk Merck 5715 lemezen, eluensként kloroform/metanol/víz, 65:25:4 (térf.) rendszert használva. 92 mg (XXIX) vegyülethez jutunk.

Ez a termék azonos az 1. példában leírtak szerint kapott WS-9326A vegyülettel.

14. példa

A reakciófolyamatot a 31. ábra mutatja.

mg (XXVI) kiindulási anyag 1 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk a (XXVII) kiindulási anyag 0,02M diklór-metános oldatából 0,6 ml-t. Miután egy órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, a (XXVII) kiindulási anyagból óránként adunk a reakciókeverékhez, amíg a (XXVI) kiindulási anyag el nem tűnik. 2 ml metanolt adunk a reakciókeverékhez, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A bepárlási maradékot 10 ml etil-acetátban oldjuk, híg sósavval, majd vízzel mossuk. Miután az oldatot magnéziumszulfát felett megszárítjuk, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A bepárlási maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával tisztítjuk Merck 5715 lemezen, eluensként kloroform/metanol/víz, 3:1:0,1 (térf.) elegyet használva. 2,0 mg (XXIX) vegyületet nyerünk.

IR(KBr): 1640, 1510 cm-'.

75. példa

A reakciófolyamatot a 32. ábra mutatja.

49,7 mg (XXIV) kiindulási anyag 1 ml piridinben készült oldatához nitrogéngáz alatt hozzáadunk a (XXVII) kiindulási anyag 0,lM diklór-metános oldatából 1,2 ml-t és szobahőmérsékleten kevertetünk 3,5 órán át. A reakciókeverékhez etil-acetátot adunk és a reakciókeveréket vízzel, 7%-os ecetsavval, vízzel, majd nátrium-klorid telített vizes oldatával mossuk. Magnézium-szulfátos szárítás után szűrünk, az oldószert bepároljuk és a bepárlási maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával tisztítjuk (0,5 mm x2), eluensként 20% metanolt tartalmazó kloroformot használva. 20,6 mg (XXX) vegyületet kapunk. Ez a vegyület azonos a 3. példában leírtak szerint előállított WS9326B-vel.

76. példa

A 15. példában leírtak az alábbi vegyületeket állíthatjuk elő:

(XXXI) vegyület: R-:benzoil-csoport [α]β—45,8° (c=0,74, metanol).

Op.: 176-178 °C

VRK: Rf=0,48 (Merck 5715, kloroform/metanol, 5:1)

IR (KBr)=l720 (váll), 1655, 1640 cm-'.

(XXXII) vegyület: R-:2-(2-tienil)-acetil-csoport [a] ^=-16,8° (c=0,73, metanol)

Op.: 160-163 °C

VRK: Rf=0,24 (Merck 5715, kloroform/metanol, 5:1) IR (KBr): 1720 (váll), 1650 cm-'.

(ΧΧΧΙΠ) vegyület: R-:acetil-csoport [ö]d=-37,4 ° (c=0,72, metanol)

Op.: 231-233 °C

VRK: Rf= 0,41 (Merck 5715, kloform/metanol, 5:1) IR(KBr): 1720 (váll), 1650 cm'¹.

/ 7. példa

A reakciófolyamat a 33. ábrán látható.

100 mg (XXXIV) kiindulási anyag 1 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk 11 μΐ ecetsav-anhidridet és a reakciókeveréket hagyjuk állni egy éjszakán át szobahőmérsékleten.

A reakciókeveréket bepároljuk, az olajos maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával (eluens: kloroform/metanol, 9:1) tisztítva 52 mg (XXXV) terméket nyerünk.

VRK: Rf=0,17 (Merck 5715 lemez, kloroform/metanol, 10:1).

IR(Nujol): 3300, 1760, 1730, 1650, 1530, 1510, 1200,

1160, 1070, 910 cm-'.

18. példa

A reakciófolyamat a 34. ábrán látható.

100 mg (XXXVI) kiindulási anyag 1 ml piridinben készült oldatához hozzáadunk 25 μΐ ecetsav-anhidridet és a keveréket hagyjuk egy éjszakán keresztül állni szobahőmérsékleten.

A reakciókeveréket bepároljuk, az olajos maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával (kloroform/metanol, 9:1) tisztítva 78 mg (XXXVII) terméket kapunk.

VRK: R_t=0,36 (Merck 5715 lemez, kloroform/metanol, 10:1).

IR(Nujol): 3300. 1740, 1650, 1540, 1510, 1300, 1220,

1200, 1170, 1050, 920 cm-'.

19. ábra

A reakciófolyamatot a 35. ábra mutatja.

0,21 g (XXXVI) kiindulási anyag 3 ml metanolban készült oldatához hozzáadunk 3 ml dietil-éteres diazometán-oldatot. 5 perces kevertetés után az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A bepárlási maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával (Merck 5744 lemez, eluens 20% metanolt tartalmazó kloroform) tisztítva 45 mg (XXXVIII) terméket kapunk. IR(Nujol): 3300, 1730, 1645, 1530, 1510 cm-'.

20. példa

A reakciófolyamat a 36. ábrán látható.

1,0 g (XXXVI) kiindulási anyag 15 ml metanolban készült oldatához hozzáadunk 5 ml In nátrium-hidroxid oldatot 0 °C hőmérsékleten. Egy órás kevertetés után 5 ml In sósavat adunk az oldathoz. Az oldószert

HU 211 331 A9 csökkentett nyomáson eltávolítjuk, a maradékot 20 ml etil-acetát és 30 ml hígított sósav keverékben oldjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk, A nyert szilárd anyagot etil-acetáttal mossuk, 0,95 g (XXXIX) terméket kapva.

IR(Nujol): 3300, 1710 váll), 1645, 1510cm-'.

21. példa

A reakciófolyamat a 37. ábrán látható.

1,0 g (XL) kiindulási anyag 2 ml metanol és 20 ml etil-acetát elegyében készült oldatához hozzáadunk ml 10%-os trimetil-szilil-diazometán n-hexános oldatot. 5 perces kevertetés után az oldószert csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot 20 g-os szilikagéloszlopra (Merck 7734) visszük és kloroform/metanol, 10:1 eleggyel eluálunk, 0,55 g (XLI) vegyületet nyerve.

IR(Nujol): 3300, 1735, 1645, 1530, 1510 cm¹.

22. példa

A 14. példában leírtak szerint állítjuk elő a (XXXIV) vegyületet.

Molekulasúly a FAB-tömegspektrum szerint: m/z=1041,6 (M+H)⁺.

A következő példákban a köztitermékek előállítását ismertetjük:

23. példa

A reakciófolyamat a 38. ábrán látható.

2,53 g (XLII) kiindulási anyag 10 ml metanol és ml víz elegyében készült oldatához hozzáadunk

1,63 g cérium-karbonátot.

Az oldószert bepárolva a maradékot Ν,Ν-dimetil-formamidban oldjuk és a reakciókeverékhez 1,92 g fenacilbromidot adunk. A reakciókeveréket 30 percen át kevertetjük szobahőmérsékleten. Az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot etil-acetátban oldjuk és vízzel mossuk. Magnézium-szulfátos szárítás és szűrés után az oldószert elpároljuk 3,7 g kristályos (XLIII) terméket nyerve.

Ι^α]ϋ^=-20,3° (c=l, kloroform)

IR(Nujol): 1745, 1690, 1545 cm¹.

24. példa

A reakciófolyamat a 39. ábrán látható.

1,48 g (XLIII) kiindulási anyag 80 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk 0 °C hőmérsékleten 0,764 g l-etil-3-(3-dimetil-amino-propil)-karbodiimid-hidrokloridot és 0,488 g 4-dimetil-amino-piridint. 6 órás kevertetés után az oldószert elpároljuk.

A bepárlási maradékot etil-acetátban oldjuk és az oldatot vízzel, In sósavval, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával és vízzel mossuk.

Magnézium-szulfáttal való szárítás és szűrés után az oldószert elpároljuk, 2,58 g (XLIV) vegyületet nyerve. [a]^=+9,76° (c=0,3, kloroform)

IR(CHC1₃): 1755, 1720, 1705, 1505 cm¹.

NMR (CDC1U, delta: 1,37 (3H, d, J=6Hz), 1,45 (9H,

s), 3,70 (IH, m), 3,88 (IH, m), 4,52 (2H, m), 4,23 (IH, m), 5,17 (2H, s), 5,37 (2H, s).

25. példa

A reakciófolyamat a 40. ábrán látható.

A (XLIV) kiindulási anyag 100 ml 90%-os vizes ecetsavas oldatához kevertetés mellett hozzáadunk 11 g cinkport és a reakciókeveréket jeges hűtés mellett kevertetjük 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 2 órán keresztül.

A reakciókeveréket leszűrjük, a szűrletet betöményítjük, citromsavval a kémhatását pH=2 értékre állítjuk be, majd etil-acetáttal extrahálunk.

Az extraktumot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, az oldószert bepároljuk. A maradékot petroléterrel mossuk, 5,4 g (XLV) terméket kapva.

NMR (CDC1₃), delta: 1,30 (3H, d, J=6Hz), 1,40 (9H,

s), 3,60 (lH,m) 3,82 (IH, m).

26. példa

A reakciófolyamat a 41. ábrán látható.

7,7 g (XLVI) kiindulási anyag 60 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk kevertetés mellett, 0 °C hőmérsékleten 2,105 ml 2,2,-triklór-etanolt, 4,2 g l-etil-3-(3-dimetil-amino-propiI)-karbodiimid-hidrok loridot és 244 meg 4-dimetil-amino-piridint. A reakciókeveréket 1 órán át kevertetjük 0 *C hőmérsékleten, majd bepároljuk. A bepárlási maradékot etil-acetátban oldjuk, vízzel, 1 n sósavval, vízzel, majd nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával mossuk az oldatot.

Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és bepárolva 9,37 g (XLVII) termékhez jutunk. [ot]$=-29,84° (c=0,4, kloroform).

IR(CHC1₃): 1755, 1690, 1610, 1510 cm¹.

27. példa

A reakciófolyamat a 42. ábrán látható.

9,3 g (XLVII) kiindulási anyagot 0 ”C hőmérsékletre hűtünk és hozzáadjuk 15 ml trifluor-ecetsavhoz.

A reakciókeveréket 30 percen át keverjük 0 °C hőmérsékleten, majd bepároljuk. A bepárlási maradékot etil-acetátban oldjuk, vízzel, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával és vízzel mossuk. Magnézium-szulfáttal való szárítás és szűrés után az oldószert lepároljuk, 6 g (XLVIII) terméket nyerve.

NMR (CDC1₃) delta: 2,45 (3H, s), 3,03 (2H, m), 3,62 (IH, t, J=7Hz), 4,75 (2H, m), 5,06 (2H, s), 6,94 (2H, d, J=8Hz), 7,15 (2H, d, J=8Hz), 7,3-7,5 (5H, m).

28. példa

A reakciófolyamat a 43. ábrán látható.

4,07 g (XLIX) kiindulási anyag 40 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk 2,8 g 1-etoxikarbonil-2-etoxi-l,2-dihidro-kinolint és a reakciókeveréket 24 órán át kevertetjük szobahőmérsékleten. Az oldószert lepároljuk, a maradékot etil-acetátban oldjuk, In sósavval, vízzel, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával és vízzel mossuk.

Magnézium-szulfáttal szárítjuk az oldatot, szűrőnk, az oldószert bepárolva 4,35 g (L) termékhez jutunk. [a]g=-27,88’ (c=0,l 2, kloroform).

IR (kloroform): 1750, 1710, 1655, 1510 cm¹.

NMR (CDC1₃) delta: 1,18 (3H, d, J=6Hz), 1,36 (9H, s),

HU 211 331 A9

2,29 (3H, s), 4,69 (2H, s,), 4,91 (2H, s), 5,01 (2H, s), 6,80 (2H, d, J=8Hz), 7,02 (2H, d, J=8Hz).

29. példa

A reakciófolyamat a 44. ábrán látható.

4,35 g (L) kiindulási anyagot 0 ’C hőmérsékletre hűtjük és hozzáadjuk 20 ml trifluor-ecetsavhoz. 45 percen át kevertetjük a reakciókeveréket 0 °C hőmérsékleten, majd bepároljuk. A maradékot etil-acetátban oldjuk, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával és vízzel mossuk. Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot 100 ml diklór-metánban oldjuk.

Az oldathoz hozzáadunk 1,2 g Boc-Asn-t, 990 mg l-etil-3-(3-dimetil-amino-propil)-karbodiimid-hidrok loridot és 700 mg 1-hidro-benzo-triazolt. A reakciókeveréket 4 órán át kevertetjük 0 °C hőmérsékleten, In sósavval, vízzel, nátrium-hidrogén-karbonát telített vizes oldatával, végül vízzel mossuk, az oldószert lepárolva, 4.75 g (LI) terméket kapunk.

[α]β=-15,7’ (c=0,l, kloroform)

ÍR (KBr): 1740. 1690, 1645, 1510cm-'.

NMR (CDCIJ delta: 1,25 (3H, d, J=6Hz), 1,43 (9H, s),

3,00 (3H, s), 2,55 (IH, m), 2,80 (IH, m), 3,05 (IH, m), 3,37 (IH, m), 3,62 (IH, m), 3,82 (IH, m), 6,88 (2H, 2, J=8,5Hz), 7,09 (2H, d, J=8,5Hz).

30. példa

A reakciófolyamat a 45. ábrán látható.

A 29. példában leírtak szerint állítjuk elő a (LII) vegyületet a (LI) kiindulási vegyületből.

[oc]g=-13,04’ (c=0,11,CHCI₃).

IR(KBr): 1740, 1700, 1655, 1510 cm¹.

NMR (CDCIJ delta: 1,18, 1,27 (mindegyik 3Η, d,

J=6Hz), 1,43 (9Η, s), 2,52 (1Η, m), 2,80 (IH, m),

3,00 (3H. s), 3,36 (IH, m), 4,99 (2H, s), 6,87 (2H, d, J=8Hz), 7,10 (2H, d, J=8Hz).

3J. példa

A reakciófolyamai a 46. ábrán látható.

A 29. példában leírtak szerint állítjuk elő a (Lili) kívánt vegyületet a (LII) kiindulási anyagból. [<x]^=-15,19° (c=0,l,CHClJ.

IR (KBr): 1740, 1650, 1635, 1510 cm’¹.

NMR (CDClj) delta: 1,11 (3Η, d, J=6Hz), 1,27 (3Η, d,

J=6Hz). 1,33 (9H, s), 3,01 (3Η, s), 4,72 (2H, s),

4,98 (2H, s), 6,87 (2H, d, J=8Hz), 7,10 (2H, d,

J=8Hz).

32. példa

A reakciófolyamat a 47. ábrán látható.

A 29. példában leírtak szerint állítjuk elő a (LV) vegyületet a (LIV) kiindulási vegyületből. [a]f5=-19,O7° (c=0,l, CHC1,. '

IR (KBr): 1740, 1635, 1510 cm^-1.

NMR (CDCIJ delta: 0,81 (6H, m), 1,13, 1,28 (mindegyik 3H, d. J=6Hz). 1,40 (9H, s), 3,02 (3H, s),

4,96 (2H. s), 6,87, 7,09 (mindegyik 2H. d, J=8Hz).

33. példa

A reakciófolyamat a 48. ábrán látható.

4,2 g (LV) kiindulási anyag 80 ml 90%-os vizes ecetsavban készült oldatához 0 °C hőmérsékleten hozzáadunk 9 g cinkport, és a reakciókeveréket 0 ’C hőmérsékleten kevertetjük 2 órán át, majd szobahőmérsékleten 1 órán át.

A reakciókeveréket leszűrjük, a szűrletet bepároljuk, a maradékhoz kloroformot adunk és In sósavval, majd vízzel mossuk.

Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, az oldószert lepároljuk, a maradékot 150 g szilikagélből készült oszlopra visszük, az eluciót 2% metanolt tartalmazó kloroformmal, majd 8% metanolt tartalmazó kloroformmal végezzük.

A kívánt anyagot tartalmazó frakciókat bepárolva

3,4 g (LVI) termékhez jutunk.

[a]_b=-23,42° (c=0,1, metanol).

IR(KBr): 1635. 1510 cm¹.

34. példa

A reakciófolyamat a 49. ábrán látható.

3,4 g (LVI) kiindulási anyagot 0 ’C hőmérsékletre hűtűnk és 20 ml trifluor-ecetsavhoz adjuk.

Miután a reakciókeveréket 1 órán át 0 ’C hőmérsékleten kevertettük, bepároljuk, a maradékot sósavas dioxánban oldjuk és bepároljuk. A bepárlási maradékot kloroformban oldjuk és vízzel mossuk. Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és bepárolva 3,27 g (LVII) terméket kapunk.

[a]^=-18,87° (c=0,12, metanol).

IR(KBr): 1650. 1510 cm^-1.

35. példa

26,8 g kálium-hidroxid 500 ml etanolban készült oldatához szobahőmérsékleten hozzáadunk 14,6 g glicint és 48,5 g 4-metoxi-metoxi-benzaldehidet. A reakciókeveréket 19 órán át kevertetjük, az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A bepárlási maradékot vízben oldjuk és az oldatot sósavval megsavanyítjuk. Az oldatot etil-acetáttal mossuk, majd a kémhatását nátrium-hidrogén-karbonáttal pH=6,0 értékre állítjuk be. Fehér csapadék válik ki, amit összegyűjtve 9,2 g o-metoxi-metil-p-hidroxi-tirozint kapunk.

Op.: 164-166 ’C.

IR (KBr): 1610 cm^-1.

36. példa

21,0 g o-metoxi-metil-p-hidroxi-tirozin 250 ml In nátrium-hidroxid-oldatban készült oldatához hozzáadunk 16,5 g dimetil-szulfátot. Miután 90 ’C hőmérsékleten kevertettük 20 percen át, az oldatot jeges fürdőben híg sósavval megsavanyítjuk. A savas oldatot dietil-éterrel mossuk, a kémhatását In nátriumhidroxid-oldattal pH=6,0 értékre állítjuk be. Bepárlás után a kivált szilárd anyagot szűréssel összegyűjtve

5,2 g o-metoxi-metil-N-metil-P-hidroxi-tirozint kapunk.

Op. 177-178 ’C.

IR (KBr): 3100, 1600 cm-'.

HU 211 331 A9

37. példa

15,1 g o-metoxi-metil-N-metil-P-hidroxi-tirozin és 25 ml bisz(trimetil-szilil)acetamidot 150 ml diklór-metánban készített oldatához hozzáadjuk 11,2 g 2-nitro-fenil-szulfenil-klorid 50 ml diklór-metánban készült oldatát. 2 órán át ke vertetünk 0 ’C hőmérsékleten, majd 10 ml bisz(trimetil-szilil)acetamidot és 5,6 g 2-nitro-fenil-szulfenil-kloridot adunk az oldathoz. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten kevertetjük 3 órán át és hozzáadunk 200 ml In nátrium-hidroxidot. A szerves fázist 300 ml vízzel mossuk, a vizes oldatokat egyesítjük. A vizes oldatot híg sósavval megsavanyítjuk, 300 ml etil-acetáttal extrahálunk, az extraktumot 3(0100 ml vízzel mossuk. Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, az oldószert csökkentett nyomáson lepárolva 20,5 g o-metoxi-metilN-metil-(2-nitro-fenil-tio)-[i-hidroxi-tirozint kapunk. Op.: 59-60 ’C.

IR(KBr): 3400, 1700 cm¹.

38. példa

20,0 g o-metoxi-metil-N-metil-N-(2-nitro-feniltio)-P-hidroxi-tirozin 100 ml etil-acetátban készült oldatához hozzáadunk 80 ml diazometán dietil-éteres oldatot. 10 perces kevertetés után az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékot 500 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és kloroformmal eluálunk, o-metoxi-metil-N-metil-N-(2-nitrofenil-tio)-P-hidroxi-tirozin-metilésztert kapva, 8,82 g treo- és 6,63 g eritro-izomer alakjában.

Treo-izomer

IR (film): 3500, 2950, 1735 cm¹.

VRK (Merck 5717 lemez, etil-acetát/n-hexán, 1:1):

R(=0,40

Eritro-izomer

IR (film): 3500, 2950, 1735 cm^-1.

VRK (Merck 5715 lemez, etil-acetát/n-hexán, 1:1):

R,=0.31

39. példa

3,85 g o-metoxi-metil-N-metil-N-(2-nitro-feniltio)-p-hidroxi-tirozin-metilészter eritro-izomer 30 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk 1,38 g trietil-amint, 0,45 g 4-dimetil-amino-piridint és 1,92 g benzoil-kloridot. 16 órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, majd 3,3 g 3-dimetil-amino-propil-amint adunk a reakciókeverékhez és az oldószert csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot 30 ml etil-acetátban oldjuk, hígított sósavval, nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával és vízzel mossuk. Bepárlás után kapott maradékot 150 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és n-hexán/etil-acetát, 5:2 (térf.) eleggyel eluálva, 4,49 g o-metoxi-metil-N-metilN-(2-nitro-fenil-lio)^-benzoil-oxi-tirozin-metilészter, eritro-izomert kapunk.

IR(film): 2950, 1740 cm-’.

VRK: (Merck Art 5715 lemez, etil-acetát/n-hexán,

1:2): R_f=0,23.

40. példa

Az o-metoxi-N-metil-N-(2-nitro-fenil-tio)^-benzoil-oxi-tirozin-metilészter, treo-izomer előállítása a

39. példában leírtak szerint történik.

Op.: 114-115’C.

IR(CHC1₃) delta: 2950, 1740 cm^-1.

VRK (Merck Art 5715, etil-acetát/n-hexán, 1:2),

Rf=0,26.

41. példa

4,94 g o-metoxi-metil-N-metil-N-(2-nitro-feniltio)-P-benzoil-oxi-tirozin-metilészter treo-izomert 50 ml diklór-metánban készült oldatához 0 ‘C hőmérsékleten hozzáadunk 4,8 ml tiofenolt és 2,5 ml trifluorecetsavat. 30 percen át kevertetjük, utána nátrium-hidrogén-karbonát oldatát adjuk a reakcióelegyhez. A szerves fázist nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával és sóoldattal mossuk. Bepárlás után a maradékot 100 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és 5% metanolt tartalmazó kloroformmal eluálunk, 0,32 g o-metoxi-metil-N-metil-p-benzoil-oxi-tirozin-metilészter, treo-izomert nyerve.

VRK (Merck Art 5715, etil-acetát/n-hexán, 1:1),

Rf=0,31

42. példa

Az o-metoxi-metil-N-metil-P-benzoil-oxi-tirozinmetilészter, eritro-izomert a 41. példában leírtak szerint állítjuk elő.

VRK (Merck Art 5715, etil-acetát/n-hexán, 1:1),

R(=0,25.

43. példa

3,7 g N-benzil-oxi-karbonil-L-treonin és 3,11 gometoxi-metil-N-metil^-benzoil-oxi-tirozin-metilészter treo-izomer 50 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk 2,9 g l,2-dihidro-2-etoxi-l-kinolin-karboxilátot. 20 órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot 50 ml etil-acetátban oldjuk, híg sósavval, nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával és vízzel mossuk. Bepárlás után a maradékot 100 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és n-hexán/etilacetát, 1:1 (térf.) eleggyel eluálva 2,04 g N-(N-benzoiloxi-karbonil-L-treonil)-o-metoxi-metil-N-metil-P-ben zoil-oxi-tirozin-metilészter, treo-izomert kapunk.

IR (film): 3400, 2950, 1740 (váll), 1720 cm¹.

VRK (Merck Art 5715, metanol/kloroform, 3:97),

R(=0,36.

44. példa

A 43. példában leírtak szerint állítjuk elő az N-(Nbenzil-oxi-karbonil-L-treonil)-o-metoxi-metil-N-metil-P -benzoil-oxi-tirozin-metilészter, eritro-izomert.

IR (film): 2950, 1740, 1730 (váll) cm-’.

VRK (Merck Art 5715, etil-acetát/n-hexan, 1:2),

R(=0,23.

45. példa

1,20 g p-benzoil-oxi-N-(N-benzil-oxi-karbonil-Ltreonil)-o-metoxi-metil-N-metil-tirozin-metilészter, treo-izomer 20 ml toluolban készült oldatához hozzá21

HU 211 331 A9 adunk 0,30 g 1,8 diazabiciklo [5.4.0] undec-7-ént. Fél órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, majd 10 ml 7%-os sósavat adunk a reakciókeverékhez. A szerves fázist vízzel és nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával mossuk, magnézium-szulfáttal szárítjuk, az oldószert bepárolva 0,95 g (LVIII) terméket kapunk.

IR (film): 3400, 2950, 1720 cm*¹.

[^10=-7,7° (c=0,64, metanol).

A (LVIII) termékhez hozzájuthatunk úgy is, ha a

P-benzoil-oxi-N-(N-benzil-oxi-karbonil-L-treonil)-o -metoxi-metil-N-metil-tirozin-metilészter, treo-izomer helyett eritro-izomerből indulunk ki.

46. példa

A reakciófolyamat az 50. ábrán látható.

1,0 g (LVIII) kiindulási anyag 10 ml Ν,Ν-dimetilformamidban készült oldatához 0,75 g terc-butil-dimetil-szilil-kloridot és 0,34 g imidazolt adunk. Szobahőmérsékleten kevertetünk 16 órán át, majd hozzáadunk 30 ml etil-acetátot és 50 g jeget. A szerves fázist híg sósavval, nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával és vízzel mossuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, a maradékot 30 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és kloroformmal eluálva 1,21 g (LIX) terméket nyerünk.

IR (film): 2950, 1720 cm¹.

[α]β=-55,9° (c=0,56, metanol).

47. példa

A reakciófolyamat az 51. ábrán látható.

0,95 g (LIX) kiindulási anyag oldatához hozzáadunk 4.8 ml In nátrium-hidroxid vizes oldatot. Két napon keresztül kevertetünk 30 'C hőmérsékleten, majd az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot 20 ml etil-acetátban oldjuk, híg sósavval és vízzel mossuk. Az oldatot bepárolva 0,81 g (LX) vegyületet kapunk.

IR (film): 3300, 2950, 1720, 1700 (váll) cm¹.

[o:]n⁼~82,9° (c=l ,06, metanol).

48. példa

A reakciófolyamat az 52. ábrán látható.

1,60 g (LX) kiindulási anyag és 5,50 (LXI) kiindulási anyag 50 ml diklór-metánban készült keverékéhez hozzáadunk 3,04 g l,2-dihidro-2-etoxi-l-kinolin-karboxilátot. 15 órán át kevertetjük a reakciókeveréket szobahőmérsékleten, a fehér szilárd anyagot kiszűrjük és a szűrlethez hozzáadunk 2,23 g (LXI) kiindulási anyagot, 0,50 g trietil-amin és 1,24 g etil-1,2-dihidro2-etoxi-l-kinolin-karboxilátot. A reakciókeveréket 18 órán keresztül kevertetjük, majd az oldószert csökkentett nyomáson letávolítjuk. A maradékot 50 ml etil-acetátban oldjuk, híg sósavval, nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával és vízzel mossuk. Csökkentett nyomáson bepárolva az oldatot, a maradékot 100 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és n-hexán/etil-acetát, 2:1 (térf.) eleggyel eluálunk, 0,87 g (LXII) terméket nyerve.

IR (film): 2950, 1760, 1740, (váll), 1720, 1660 cm¹. [a]§=-31,5° (c=l,07, metanol).

49. példa

A reakciófolyamat az 53. ábrán látható.

0,85 g (LXII) kiindulási anyag 100 ml toluolban és 10 ml acetonban készült oldatát ultraibolya lámpával (100 V) sugározzuk be 1,5 órán át, 0 °C hőmérsékleten. Az oldatot bepárolva a maradékot 50 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük, és n-hexán/etilacetát, 2:1 (térf.) eleggyel eluálunk, 0,18 g (LXIH) terméket nyerve.

VRK (Merck Art 5715, n-hexán/etil-acetát, 2:1),

Rf=0,22.

IR (KBr): 3300, 1740 (váll) 1640 cm¹.

50. példa

A reakciőfolyamat az 54. ábrán látható.

0,17 g (LXIII) kiindulási anyagot feloldunk 10 ml 67%-os vizes ecetsavban. 28 órán át kevertetjük 25 ”C hőmérsékleten, az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot 20 ml etil-acetátban oldjuk, az oldatot nátrium-hidrogén-karbonát vizes oldatával és vízzel mossuk.

Betöményítés után a maradékot n-hexánnal mossuk és az oldószert csökkentett nyomáson bepárolva 0,15 g (LXIV) terméket kapunk.

IR (KBr): 3250. 1740 (váll), 1635 cm¹.

VRK (Merck Art 5715, n-hexán/etil-acetát, 1:1),

Rp=0,18.

51. példa

A reakciófolyamat az 55. ábrán látható.

0,14 g (LXIV) kiindulási anyag 5 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk 0,10 g (XLIV) kiindulási anyagot. 65 g vízoldékony karbodiimid-hidrokloridot és 4 mg 4-dimetil-amino-piridint. 12 órán át kevertetünk szobahőmérsékleten. 50 mg N,N-dimetilamino-propil-amint adunk a reakciókeverékhez és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot 20 ml etil-acetátban oldjuk, híg sósavval és vízzel mossuk. Bepárlás után a maradékot 10 g szilikagélből (Merck 7734) készült oszlopra visszük és n-hexán/etilacetét, 1:1 (térf.) eleggyel eluálva, 0,19 g (LXV) terméket kapunk.

IR (KBr): 3300. 1700, 1640, 1495 cm¹.

VRK (Merck Art 5715, n-hexán/etil-acetát, 1:1),

R,=0,38.

52. példa

A reakciófolyamat az 56. ábrán látható.

145 mg (LXV) kiindulási anyagot 3 ml 4n sósav dioxános oldatában oldjuk, mely 0,1 ml anizolt tartalmaz. 30 percen át kevertetünk szobahőmérsékleten, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot 3 ml diklór-metánban oldjuk. Az oldathoz hozzáadunk 35 mg N-terc-butoxi-karbonil-L-aszparagint, 13 mg trietil-amin, 18 mg 1-hidroxi-benzotriazolt és 29 mg vízoldékony karbodiimid-hidrokloridot. 1 órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, majd hozzáadunk 5 ml 7%-os sósavat. A szerves fázist vízzel mossuk. Bepárlás után a maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával (Merck 5744) tisztítjuk, eluensként 6%

HU 211 331 A9 metanolt tartalmazókloroformot használva. 110 mg (LXVI) terméket kapunk.

IR (KBr): 3300, 1650,1505 cm-'.

VRK (Merck Art 5715, kloroform/metanol, 10:1),

Rf=0,44.

53. példa

A reakciófolyamat az 57. ábrán látható.

105 mg (LXVI) kiindulási anyagot feloldunk 0,1 ml anizolt tartalmazó 3 ml 4n sósav dioxános oldatban. 30 percen át kevertetünk szobahőmérsékleten, majd az oldószert csökkentett nyomáson elpároljuk. A maradékot 3 ml diklór-metánban oldjuk. Az oldathoz hozzáadunk 22 mg N-terc-butoxi-karbonil-L-allotreonint, 9 mg trietil-amint, 12 mg 1-hidroxi-benzotriazolt és 19 mg vízoldékony karbodiimid-hidrokloridot. Miután 8 órán át kevertettük a reakciókeveréket szobahőmérsékleten, hozzáadunk 5 ml 7%-os sósavat. A szerves fázist vízzel mossuk. A bepárlás után a maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával (Merck 5744) tisztítjuk, eluensként 6% metanolt tartalmazó kloroformot használva.

A (LXVII) termék adatai:

VRK (Merck Art 5715, kloroform/metanol, 5:1), Rf=0,73.

IR (KBr): 3300, 1740, (váll), 1650, 1500 cm'¹.

54. példa

A reakciófolyamat az 58. ábrán látható.

58.5 mg (LXVII) kiindulási anyagot 1 ml 90%-os vizes ecetsavban oldunk, és hozzáadunk 30 mg cinkport. 9 órán át kevertetünk szobahőmérsékleten, további 30 mg cinkport adunk hozzá 1 órás időközökkel, amíg a (LXVII) kiindulási anyag el nem tűnik. Szűrés után az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A maradékot 10 ml etil-acetátban oldjuk, vízzel mossuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot preparatív vékonyrétegkromatográfiával (Merck 5744) tisztítjuk, eluensként etil-acetét/aceton/ecetsav/víz, 6:3:1:1: (térf.) elegyet használva 43,5 mg (LXVIII) terméket kapunk.

IR (KBr): 3330, 1650, 1505 cm-'.

VRK (Merck Art 5715, kloroform/metanol/ecetsav, 10:1:0,1), R_f=0,16.

55. példa

6,7 g ftálaldehid 30 ml diklór-metánban készült oldatához hozzáadunk 17,42 g etoxi-karbonil-metiléntrifenil-foszforánt és a reakciókeveréket 30 percen át kevertetjük szobahőmérsékleten. Az oldószert lepároljuk és a maradékot dietil-éterben oldjuk. Miután a keveréket leszűrtük, a szűrletet bepároljuk, a bepárlási maradékot vákuumban desztilláljuk 125 °C hőmérsékleten és 0,6 Hgmm nyomáson. 6 g (E)-3-(2-formil-fenil)-propénsav-etilésztert kapunk.

NMR (CDClj) delta: 1,24 (3H, t, J=6,5Hz), 4,19 (2H, q, J=6,5Hz), 6,28 (1H, d, J=15Hz), 7,5 (3H, m),

7,77 (1H, m), 8,32 (1H, d, J=15Hz), 10,18 (1H, s).

56. példa

3,2 g butil-trifenil-foszfónium-bromid 50 ml tetrahidrofuránban készült oldatához nitrogéngáz alatt hozzáadunk 900 mg kálium-terc-butoxidot és 30 percen át kevertetünk szobahőmérsékleten. 2,0 g (E)-3-(2-formil-fenil)-propénsav-etilészter 30 ml tetrahidrofuránban készült oldatát adjuk a reakciókeverékhez és 1 órán át kevertetjük. Az oldószert ezt követően lepároljuk, a maradékot dietil-éterben oldjuk és sóoldattal és vízzel mossuk.

Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot 100 g szilikagélből készült oszlopra visszük és n-hexán/etil-acetát, 3:1 eleggyel eluálunk. A kívánt terméket tartalmazó frakciókat bepárolva 2,00 g (E)-3-[2-((Z)-l-pentenil)-fenil]-propénsav-etilésztert kapunk.

NMR (CDClj) delta: 0,88 (3H, t, J=7Hz), 1,34 (3H, t,

J=6,5Hz), 1,42 (2H, m) 2,05 (2H, m), 4,27 (2H, q,

J=6,5Hz), 5,85 (1H, dt, J=7 és 11Hz), 7,3 (3H, m),

7,61 (1H, m), 7,92 (1H, d, J=16Hz).

57. példa g (E)-3-[2-((Z>l-pentenil)-fenil]-propénsav-etilészter 20%-os vizes metanolban készült oldatához hozzáadunk 2,3 g kálium-hidroxidot. A reakciókeveréket 2 órán át kevertetjük 60 °C hőmérsékleten, a kémhatását sósavval pH=l értékre állítjuk be és etil-acetáttal extrahálunk. Az extraktumot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és az oldószert lepároljuk. A maradékot n-hexán/etil-acetát, 4:1 elegyben oldjuk, az oldatot

1,63 ml diciklohexil-aminhoz adjuk. A keletkezett kristályos anyagot etil-acetátban oldjuk és az oldatot In kénsavval mossuk. Az oldatot magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, 0,92 g (E)-3-[2-((Z)-lpentenil)-fenil]-propénsavat nyerve.

IR (Nujol): 1690, 1680, 1620 cm'¹.

58. példa

1,08 g (E)-3-[2-((Z)-l-pentenil)-fenil]-propénsavat feloldunk 10 ml diklór-metán, 0,5 ml oxalil-klorid és 0,05 ml Ν,Ν-dimetil-formamid elegyében. Nitrogéngáz alatt kevertetjük a reakciókeveréket 1 órán át szobahőmérsékleten, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot n-hexánban oldjuk és a keveréket leszűrjük. A szűrletet bepárolva 1,15 g (E)-3-[2-((Z)-l-pentenil)fenilj-propenil-kloridot kapunk.

IR(Neat): 1750, 1730, 1605, 1858 cm-’.

NMR (CDC1₃ delta: 0,88 (3H, t, J=6,5Hz), 1,45 (2H, m), 2,06 (2H, m), 5,95 (1H, dt, J=11 és 7Hz), 6,58 (1H, d, J=llHz), 6,66 (1H, d, J=16Hz), 7,4 (3H, m),

7,69 (1H, m), 8,12 (1H, d, J=16Hz).

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (10)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Egy (I) általános képletű vegyület, amely képletben

   R¹ jelentése hidrogénatom; 1-20 szénatomos alkanoilcsoport; 2-20 szénatomos alkoxi-karbonilcsoport; 1-20 szénatomos alkánszulfonil-csoport; 1-20 szénatomos alkoxi-szulfonilcsoport; benzoil-; toluolil-; naftoil-; 12-16 szénatomos naftil-alkanoil-;

   8-12 szénatomos fenil-alkanoilcsoport; 12-16

   HU 211 331 A9 szénatomos naftil-alkanoilcsoport, amely szubsztituált a következő csoportból kiválasztott valamely szubsztituenssel: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxialkil- és 3-7 szénatomos cianoalkeniltio-csoport; 8-12 szénatomos fenil-alkanoilcsoport, amely helyettesítve van a következő csoportból kiválasztott valamely szubsztituenssel: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 „zénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom. amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-. nitro-, karboxil-, védett karboxil-. szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomoshidroxialkil- és 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; 13-16 szénatomos naftil-alkenoil-; 9-12 szénatomos fenilalkenoil-csoport; 13-16 szénatomos naftil-alkenoilcsoport, amely helyettesítve van a következő csoportból kiválasztott valamely szubsztituenssel: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbomoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxialkil- és 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; 9-12 szénatomos fenil-alkenoilcsoport, amely helyettesített a következő csoportból kiválasztott valamely szubsztituenssel: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénetomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 36 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénalomos hidroxialkilés 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; fenilcsoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos alkoxi-karbonil-; fenoxi-karbonil-; naftil-oxi-karbonil-; fenilglioxiloil-; naftil-glioxiloil-; benzol-szulfonil-; ptoluol-szulfonil-; vagy 1-6 szénatomos alkanoilvagy glioxiloil-csoport, amely helyettesítve van az alábbi csoportból kiválasztott valamely helyettesítetlen vagy helyettesített tienil-, pirrolil-, pirrolinil-. imidazolil-, pirazolil-, piridil-, dihidro-piridil-, pirimidil-, pirazinil-. piridazinil-, triazolil-, tetrazolil-, pirrolidinil-, imidazolidinil-, piperidino-, piperazinil-, indolil-, izoindolil-, indolizinil-, benzimidazolil-, kinolil-, izokinolil-, indazolil-, benzotriazolil-, oxazolil-, izooxazolil-, oxadiazolil-, morfolinil-, sidnonil-, benzoxazolil-, benzoxadiazolil-, tiazolil-, izotiazolil-, tiadiazolil-, dihidro-tiazinil-, tiazolidinil-, dihidro-ditiinil-, dihidro-ditionil-, benzotiazolil-, benzotiadiazolil-, furil-, dihidro-oxatiinil-, benzotienil-, benzoditiinil- és benzoxatiinil-csoporttal, ahol a gyűrűk szubsztituenseit az alábbi csoportból választjuk ki: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos amino-alkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxi-alkil- és 3-7 szénatomos cianoalkeniltio-csoport;

   R² jelentése hidroxilcsoport és

   R³ jelentése karboxil- vagy védett karboxilcsoport, vagy

   R² és R³együttesen -O-C(O)- képletű csoportot jelent; R⁴ jelentése hidroxil- vagy védett hidroxilcsoport;

   R⁵ jelentése hidroxil- vagy védett hidroxilcsoport;

   R⁶ jelentése hidroxil-, védett hidroxil- vagy rövidszénláncú alkoxicsoport; és

   .....jelentése egyes vagy kettős kötés, vagy egy gyógyászatilag elfogadható sója.
2. 2. Egy 1. igénypont szerinti vegyület, ahol

   R¹ jelentése hidrogénatom; 1-20 szénatomos alkanoilcsoport; benzoilcsoport; 8-12 szénatomos fenil-alkanoilcsoport; 8-12 szénatomos fenil-alkanoil-csoport, amely helyettesített valamely szubsztituenssel a következők közül: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-,
3. 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-. védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoiloxi-, 1-6 szénatomos hidroxil-alkil- és 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; 9-12 szénatomos fenil-alkenoil-csoport; 9-12 szénatomos fenil-alkenoilcsoport, amely helyettesítve van valamely szubsztituenssel a következők közül: 1-6 szénatomos alkil, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfoszulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoiloxi-, 1-6 szénatomos hidroxialkil- és 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; fenilcsoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport; vagy 1-6 szénatomos alkanoil-csoport, mely helyettesítve van az alábbi csoportból kiválasztott valamely helyettesítetlen vagy helyettesített tienil-, pirrolil-, pirrolinil-, imidazolil-, pirazolil-, piridil-, dihidro-piridil-, pirimidil-, pirazinil-, piridazinil-, triazolil-, tetrazolil-, pirrolidinil-, imidazolidinil-,

   HU 211 331 A9 piperidino-, piperazinil-, indolil-, izoindolil-, indolizinil-, benzimidazolil-, kinolil-, izokinolil-, indazolil-, benzotriazolil-, oxazolil-, izoxazolil-, oxadiazolil-, morfolinil-, sidnonil-, benzoxazolil-, benzoxadiazolil-, tiazolil-, izotiazolil-, tiadiazolil-, dihidro-tiazinil-, tiazolidinil-, dihidro-ditiinil-, dihidro-ditionil-, benzotiazolil-, benzotiadiazolil-, furil-, dihidro-oxatiinil-, benzotienil-, benzoditiinil- és benzoxantiinil-csoporttal, ahol az említett szubsztituenseket az alábbiak közül választjuk ki: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoiloxi-, 1 -6 szénatomos hidroxi-alkil- és 37 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport.

   3. Egy 1. igénypont szerinti vegyület, ahol

   R¹ jelentése hidrogénatom; 1-20 szénatomos alkanoilcsoport; 2-20 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport;

   1- 20 szénatomos alkánszulfonil-csoport; 1-20 szénatomos alkoxi-szulfonil-csoport; benzoil-; toluoil-; naftoil-; 12-16 szénatomos naftil-alkanoilcsoport; 8-12 szénatomos fenil-alkanoil-csoport;

   12- 16 szénatomos naftil-alkanoil-csoport, amely helyettesítve van az alábbi csoportból kiválasztott valamely szubsztituenssel: 1-6 szénatomos alkil-,

   2- 6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxi-alkil- és 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; 8-12 szénatomos fenil-alkanoil-csoport, amely helyettesített az alábbi csoportból kiválasztott valamely szubsztituenssel: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos amino-alkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxi-alkil- és 3-7 szénatomos ciano-akeniltio-csoport; 13-16 szénatomos naftil-alkenoilcsoport; 9-12 szénatomos fenil-alkenoil-csoport;

   13- 16 szénatomos naftil-alkenoil-csoport, amely helyettesített valamely szubsztituenssel az alábbiak közül: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro-, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos aminoalkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxi-alkil- és 3-7 szénatomos ciano-alkeniltio-csoport; 9-12 szénatomos fenil-alkenoil-csoport, amely helyettesített valamely szubsztituenssel az alábbiak közül: 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 1-6 szénatomos alkoxi-, 1-6 szénatomos alkiltio-, 1-6 szénatomos alkilamino-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, 3-6 szénatomos cikloalkenil-csoport, halogénatom, amino-, védett amino-, hidroxil-, védett hidroxil-, ciano-, nitro, karboxil-, védett karboxil-, szulfo-, szulfamoil-, imino-, oxo-, 1-6 szénatomos amino-alkil-, karbamoil-oxi-, 1-6 szénatomos hidroxi-alkil- és 3-7 szénatomos cianoalkeniltio-csoport; fenil-csoporttal szubsztituált 2-6 szénatomos alkoxi-karbonil-csoport; fenoxi-karbonil-; naftil-oxi-karbonil-; fenil-glioxiloil-; naftil-glioxiloil-; benzol-szulfonil-; vagy p-toluol-szulfonilcsoport.
4. 4. Egy 2. igénypont szerinti vegyület, amelyben

   R¹ jelentése hidrogénatom, fenil-(2—6 szénatomos alkoxi)-karbonil-, 1-6 szénatomos alkanoil-, 15-20 szénatomos alkanoil-, benzoil-, tienil-, (2-6 szénatomosj-alkanoil-, 2-6 szénatomos alkenoil-csoporttal szubsztituált fenil-(3-6 szénatomos alkenoil)-csoport vagy 1-6 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenil-(2-6 szénatomos alkanoil)-csoport.
5. 5. Egy 4. igénypont szerinti vegyület, amelyben

   R¹ jelentése 1-6 szénatomos alkilcsoporttal szubsztituált fenil-(2—6 szénatomos alkanoilj-csoport,

   R² és R³együttesen -O-C(O)- képletü csoportot jelent, R⁴ jelentése hidroxilcsoport,

   R⁵ jelentése hidroxilcsoport,

   R⁶ jelentése hidroxilcsoport és -----kettős kötést jelent.
6. 6. Egy 5. igénypont szerinti vegyület, amelyben R¹ jelentése 3-(2-pentil-fenil)-propanoil-csoport.
7. 7. Egy 6. igénypont szerinti vegyület, amely a

   LXIX általános képlettel rendelkezik, amelyben R¹ jelentése a 6. igénypontban megadottakkal azonos.
8. 8. Gyógyszerkészítmény, amely egy 1. igénypont szerinti vegyületet fájdalom vagy asztma kezelésére vagy megelőzésére szolgáló hatékony mennyiségben tartalmaz, a gyógyszerkészítésben elfogadható, lényegében nem-toxikus hordozó- és segédanyagokkal együtt.
9. 9. Eljárás asztma vagy fájdalom kezelésére vagy megelőzésére, amely magában foglalja az 1. igénypont szerinti vegyület hatékony dózisban történő beadását a rászoruló személynek.
10. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás, ahol az említett terápiás hatékony dózis 0,01-1000 mg/nap.

    HU 211 331 A9 Int.CL⁶: A 61 K 37/02