[go: up one dir, main page]

HU210497B - Process for production of modified pectin - Google Patents

Process for production of modified pectin Download PDF

Info

Publication number
HU210497B
HU210497B HU9203451A HU345192A HU210497B HU 210497 B HU210497 B HU 210497B HU 9203451 A HU9203451 A HU 9203451A HU 345192 A HU345192 A HU 345192A HU 210497 B HU210497 B HU 210497B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
colon
drug
matrix
active
active ingredient
Prior art date
Application number
HU9203451A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT64210A (en
HU9203451D0 (en
Inventor
Amnon Sintov
Abraham Rubinstein
Original Assignee
Perio Prod Ltd
Yissum Res Dev Co
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=24065163&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU210497(B) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Perio Prod Ltd, Yissum Res Dev Co filed Critical Perio Prod Ltd
Publication of HU9203451D0 publication Critical patent/HU9203451D0/hu
Publication of HUT64210A publication Critical patent/HUT64210A/hu
Publication of HU210497B publication Critical patent/HU210497B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08BPOLYSACCHARIDES; DERIVATIVES THEREOF
    • C08B37/00Preparation of polysaccharides not provided for in groups C08B1/00 - C08B35/00; Derivatives thereof
    • C08B37/006Heteroglycans, i.e. polysaccharides having more than one sugar residue in the main chain in either alternating or less regular sequence; Gellans; Succinoglycans; Arabinogalactans; Tragacanth or gum tragacanth or traganth from Astragalus; Gum Karaya from Sterculia urens; Gum Ghatti from Anogeissus latifolia; Derivatives thereof
    • C08B37/0063Glycosaminoglycans or mucopolysaccharides, e.g. keratan sulfate; Derivatives thereof, e.g. fucoidan
    • C08B37/0069Chondroitin-4-sulfate, i.e. chondroitin sulfate A; Dermatan sulfate, i.e. chondroitin sulfate B or beta-heparin; Chondroitin-6-sulfate, i.e. chondroitin sulfate C; Derivatives thereof
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/20Pills, tablets, discs, rods
    • A61K9/2004Excipients; Inactive ingredients
    • A61K9/2022Organic macromolecular compounds
    • A61K9/2027Organic macromolecular compounds obtained by reactions only involving carbon-to-carbon unsaturated bonds, e.g. polyvinyl pyrrolidone, poly(meth)acrylates
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/20Pills, tablets, discs, rods
    • A61K9/2004Excipients; Inactive ingredients
    • A61K9/2022Organic macromolecular compounds
    • A61K9/205Polysaccharides, e.g. alginate, gums; Cyclodextrin
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C08ORGANIC MACROMOLECULAR COMPOUNDS; THEIR PREPARATION OR CHEMICAL WORKING-UP; COMPOSITIONS BASED THEREON
    • C08BPOLYSACCHARIDES; DERIVATIVES THEREOF
    • C08B37/00Preparation of polysaccharides not provided for in groups C08B1/00 - C08B35/00; Derivatives thereof
    • C08B37/0006Homoglycans, i.e. polysaccharides having a main chain consisting of one single sugar, e.g. colominic acid
    • C08B37/0045Homoglycans, i.e. polysaccharides having a main chain consisting of one single sugar, e.g. colominic acid alpha-D-Galacturonans, e.g. methyl ester of (alpha-1,4)-linked D-galacturonic acid units, i.e. pectin, or hydrolysis product of methyl ester of alpha-1,4-linked D-galacturonic acid units, i.e. pectinic acid; Derivatives thereof

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Polymers & Plastics (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Dermatology (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Medicines Containing Plant Substances (AREA)
  • Infusion, Injection, And Reservoir Apparatuses (AREA)
  • Percussion Or Vibration Massage (AREA)
  • Surgical Instruments (AREA)
  • Nitrogen Condensed Heterocyclic Rings (AREA)
  • Transition And Organic Metals Composition Catalysts For Addition Polymerization (AREA)
  • Medicines Containing Material From Animals Or Micro-Organisms (AREA)
  • Compounds Of Unknown Constitution (AREA)
  • Memory System Of A Hierarchy Structure (AREA)
  • Polysaccharides And Polysaccharide Derivatives (AREA)

Description

A találmány módosított pektin előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eljárással előállított módosított pektin vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszer mátrixaként használható.
A leírásban számos farmakológiai kifejezést széles körben használunk. A leírás világos és egyértelmű értelmezésének biztosítására a következő meghatározásokat adjuk.
A „vastagbél” kifejezésen a bélnek a vakbéltől a végbélig terjedő részét értjük. A vakbél az a zárt nyúlvány, amelyben a vastagbél kezdődik, és amelybe egyik oldalról a csípőbél betorkollik.
A „mátrix” kifejezésen szacharid-tartalmú polimert tartalmazó anyagot értünk, ahol a szacharid-tartalmú polimer elsődlegesen a vastagbélben bomlik le.
Az „elsődlegesen a vastagbélben lebomló” kifejezésen azt értjük, hogy az anyag orális bevételt követően (1) viszonylag ellenálló az egyed gyomrában és vékonybelében lejátszódó kémiai és enzimatikus bomlással szemben, és (2) viszonylag érzékeny a vastagbélben bekövetkező lebomlásra, hogy az egyed vastagbelében biztosítsa a kívánt hatóanyag(ok) hatásos mennyiséget.
A „szacharid-tartalmú polimer” kifejezésen olyan polimer szerkezeteket értünk, amelyek szintetikus oligoszacharid-tartalmú biopolimert vagy szacharid-tartalmú természetes polimereket tartalmaznak. A vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszerek szempontjából hasznos szintetikus oligoszacharid-tartalmú polimerekre példák a kovalens kötéssel oligoszacharidokhoz, így cellobiózhoz, laktulózhoz, raffinózhoz és sztachiózhoz kötött metakrilpolimerek. A találmány szerinti eljárás termékei, a módosított pektinsav fémsói, így kalcium-pektát a fenti hatóanyag-leadó rendszerek szempontjából hasznos szacharid-tartalmú természetes polimerekre példák.
A „hatóanyag” kifejezésen bármilyen gyógyászati vagy fiziológiai szert, kompozíciót, biológiailag aktív vegyületet vagy azok kombinációját értjük, amely egy betegség diagnosztizálása, kúrálása, csillapítása, kezelése vagy megelőzése vagy bármilyen egyéb gyógyászati cél szempontjából hasznos. A hatóanyag kifejezést tág értelemben használjuk, és nem korlátozzuk a kémiai összetétel vagy a biológiai aktivitás tekintetében.
A vastagbélben történő leadás fontos a vastagbélbe irányzott hatóanyagok szempontjából, különösen gyulladásos bélbetegségek (IBD) és fekélyt okozó vastagbélgyulladás kezelése esetén. Részben az azovegyületek potenciális toxicitása miatt azonban a jelenleg hozzáférhető, enterálisan beadott, a vastagbélben történő leadásra szánt hatóanyag-készítmények az emberi szervezetben nem alkalmasak hosszabb idejű használatra. Igény mutatkozik javított, vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszer mátrixaként alkalmas módosított pektin előállítására, amely hatóanyagok és biológiailag aktív vegyületek széles választékával együtt használható.
A vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszer gyógyászati előnye az, hogy közvetlenül a vastagbélbe továbbítja a hatóanyagot. Ez lehetővé teszi a vastagbél megbetegedéseinek helyi kezelését. A hatóanyagoknak közvetlenül a vastagbélbe továbbítása növeli a vastagbélben felszívódott hatóanyag mennyiségét és azt a hatóanyag-mennyiséget, amely hatásának a vastagbélsejtek közvetlenül ki vannak téve. A hatóanyagok közvetlen továbbítása vagy irányzása a hatóanyagok szisztémás eloszlását is csökkenti, ezen keresztül a nemkívánatos és potenciálisan káros mellékhatások is csökkennek. Ezenkívül bizonyos hatóanyagokról ismert, hogy a vastagbélben hatásosabban felszívódnak, mint a gyomor-bél (GI) traktus egyéb szakaszaiban. Az ilyen hatóanyagoknak a vastagbélbe történő közvetlen továbbítása jelentősen csökkentené a kívánt hatásos dózist.
A technika állása szerint jelenleg ismert szabályozott hatóanyag-leadású rendszerekben a hatóanyagokat diffúziós mechanizmus teszi szabaddá, mialatt a hatóanyag-kompozíció áthalad a GI traktuson. Amint a hatóanyag eléri a bél alsó szakaszát, a hatóanyag leadásának folyamatát korlátozza a GI traktus ezen szakaszában jellemző csekély folyadéktartalom és nagy viszkozitás.
Megnövekedett igény mutatkozik a vastagbélben abszorbeálódó hatóanyagok leadására a vastagbélben. Ez lehetővé tenné a hatásos dózis csökkentését [Godbillon, J. és munkatársai: Br. J. Clin. Pharmacol, 19, 1135 (1985); Antonin, K. H. és munkatársai: Br. J. Clin. Pharmacol, 19, 1375 (1985); Fara, J. W.: 3rd International Conference on Drug Absorption, Edinburgh (1988); összefoglalását ld.: Rubinstein, A.: Biopharm. Drug Dispos. 11, 465-475 (1990)].
A hatóanyagoknak a táplálékcsatoma kívánt helyeire irányzása azonban bonyolult lehet. A vastagbél elérése különösen nehéz, minthogy a táplálékcsatorna utolsó szakaszában helyezkedik el.
Hatóanyagok vastagbélbe irányzásának ismert eljárásaiban a hatóanyag-molekula szilárd formálását hasonlóan a csípőbél végső szakaszába szánt bevont enterális formálásokhoz pH-ellenálló polimer bevonattal látják el, amelyek biológiai eróziót szenvedő polimereket tartalmaznak [Levine és munkatársai: Gastroenterology, 92, 1037-1044 (1987)].
Az enterális bevonattal ellátott formálásokkal szemben a vastagbélnek szánt formálások úgy vannak tervezve, hogy több órán keresztül elviseljenek mind alacsony, mind enyhén lúgos pH-értékeket. Feltételezik, hogy ezen idő alatt elérik a vastagbelet, ahol a bevonat szétesik. Ilyen módon eljuttattak már a vastagbélbe hatóanyagokat, így 5-amino-szalicilsavat (5ASA) és bizonyos szteroidokat.
Az e célra használt polimerek főként akrilsavszármazékok vagy cellulózszármazékok [Rasmussen, S. N. és munkatársai: Gastroenterology, 83, 1062 (1982); Levine, D. S. és munkatársai: Gastroenterology, 92, 1037 (1987); Mardini, H. és munkatársai: Gut 28, 1084-1089 (1987)]. Korlátozza ezt az eljárást a bevonat bomlása kezdetének bizonytalansága.
Rövid szénláncú zsírsavak, szén-dioxid és egyéb fermentációs termékek jelenléte, valamint a visszamaradó epesav gyakran 6 körüli értékre csökkentik a vastagbélben lévő p H értékét [Stevens, C. E: Amer. J. Clin. Nutr., 31, S161 (1978); McNeil, N. I. és munka2
HU 210 497 Β társai: Gut, 28, 707 (1987)]. Ez kérdésessé teszi a vastagbélben lévő magasabb pH megbízhatóságát a folyamat elindítása tekintetében. A 4 627 850 számú USA-beli szabadalmi leírás hatóanyag szabályzott leadására ozmotikus kapszulát ismertet, amely polimer anyagból álló falakat tartalmaz, ahol a falakon keresztül járat van. A 4 904 474 számú USA-beli szabadalmi leírásból vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszer ismerhető meg, amely a gyógyászati hatóanyagot magában foglaló tartályból annak nyílásán keresztül ozmotikus úton juttatja ki a hatóanyagot a vastagbélbe. A gyomorban és a vékonybélben a leadás késleltetését gyakorlatilag pH-ellenálló bevonatokkal érik el. A hatóanyag leadásának késleltetése időfüggő, a szerkezetet úgy méretezik, hogy a hatóanyaggal töltött tér tartalma ne ürüljön ki, mielőtt elérte a GI traktust. Ennek a megoldásnak az az egyik hiányossága, hogy az előre meghatározott idő eltelte után a hatóanyag kiürül függetlenül attól, hogy az előirányzott régiót elérte-e.
Hatóanyagok vastagbélben történő leadásának további megoldásaként tanulmányozták a vastagbél flórájának azon képességét, hogy a vékonybélben végbemenő emésztésnek ellenálló anyagokat lebont. Ezt az elvet használták hashajtószerek, főleg szennozid leadására. A tömény szennakivonat antracénszármazékokat tartalmaz, amelyek glikozidok alakjában vannak jelen, és antrakinonokká hidrolizálhatók. A cukormentes aglikonokhoz hasonlítva a teljes alakban beadott szennozidok hashajtószerként sokkal hatásosabbak, valószínűleg azért, mert a cukor oldalláncok védelmet nyújtanak a vékonybélben a kémiai lebomlással szemben [Fairbairn, J. W.: J. Pharm. Pharmacol., 1, 683 (1949)]. Az is ismert, hogy közvetlenül a vastagbélbe beadott szennozidok esetén nem figyelhető meg hashajtó aktivitás, csupán előzőleg ürülékkel vagy E. coli baktériumokkal inkubált vegyületek leadásakor [Hardcastle, J. D. és munkatársai: Gut, 11, 1038 (1970); Cummings, J. H.: Gut, 15, 758 (1974)].
Baktériumok hatást gyakorolhatnak a fenoltartalmú szuliszatin hashajtószerre is, amelyben némely fenol szulfáttal észterezett. A vékonybélben az arilszulfatáz aktivitás hiánya miatt a hatóanyag teljes alakban jut el a vastagbélbe, ahol a baktériumok aktív hidroxi- és dihidroxiszármazékokká alakítják. Ezzel ellentétben a biszakodil márkanevű difenil-metán-származék acetátésztere a vékonybélben aktív anyagcseretermékekké hasad, amelyek viszont hashajtó hatást váltanak ki [Cummings, J. H., Gut, 15, 758 (1974); Moreto, M. és munkatársai; Arzneim. Forsch./Drug Rés. 29, 1561 (1979); Gullikson, G. W. és munkatársai: Pharmacology of Intestinal Permeation II, Csaky, T. Z. (szerk.) Springer-Verlag, Heidelberg, 419. old. (1984)].
Az utóbbi években a Naloxone és Nalmefene narkotikus antagonistákat összehasonlították glükoronid-származékaikkal morfinfüggőségben lévő patkányokban hasmenés kiváltása tekintetében. A két hatóanyag orális beadása hasmenést, elvonási tüneteket és a faroknál 15 percen belül mérhető bőrhőmérsékletváltozást okozott, míg bármelyik narkotikus antagonista glükoronid-származékával a hasmenés 1-3 óra késleltetéssel lépett fel. A Naloxone- és Nalmefeneglükoronidok beadása közvetlenül a vastagbélbe 5-8 perc múlva hasmenést okozott, ezt a farmakológiai választ a patkányok vastagbelében lévő bakteriális eredetű β-glükoronidázok váltották ki, a szubkután beadott glükoronidok ugyanis inaktívak voltak [Simpkins, J. W. és munkatársai: J. Pharmacol. Exp. Ther., 244, 195 (1988)].
A gyulladásos bélbetegségek kezelése során hagyományosan alkalmazott egyik hatóanyag, a szulfaszalazin a gyulladásgátló 5-ASA vegyülethez azokötéssel kapcsolt baktériumellenes szulfapiridinből áll. Felismerték, hogy a klinikai hatást az 5-ASA váltja ki, míg a hatóanyag legtöbb mellékhatását a szulfapiridin okozza [Khan, A. K. és munkatársai: Láncét, 2, 892 (1977)]. A szulfaszalazin ténylegesen hatóanyag-hordozó, amely az aktív 5-ASA-at a vastagbélbe juttatja, ahol bakteriális azoredukció teszi szabaddá a kívánt terápiás tulajdonságú molekulát [Klotz, U.: Clin. Pharmacokin, 10, 285 (1985)].
A szulfaszalazin hatásmódját felismerve kifejlesztették annak második generációját, az azo-diszalicilátot és a szalicil-azo-benzoesavat. Az azo-diszalicilát két
5-ASA molekulából áll, amelyben a két molekula aminocsoportjait azocsoport köti össze. Amikor a vastagbélben lévő baktériumok redukálják, az azo-diszalicilát kétszeres mennyiségű 5-ASA-t ad le, és kiküszöböli a szulfapiridin nemkívánatos hatását [Willoughby, C. P. és munkatársai: Gut, 23, 1081 (1982); Bartalsky, A.: Láncét, 1, 960 (1982)].
Brown és munkatársai módosított eljárást ismertettek 5-ASA vastagbélbe juttatására; a szulfaszalazint azokötéssel nagy molekulatömegű polimer vázhoz kapcsolták. A kapott vízoldható polimerből a patkányok vakbelében lévő anaerob baktériumok jelenlétében 5-ASA szabadult fel.
A polimer hatóanyag-hordozó beadását követő farmakokinetikai elemzés szerint az 5-ASA és bomlástermékeinek leadása hasonló, mint az orálisan kezelt patkányok esetében. Kvantitatív szövettani eredmények szerint a polimer a tengerimalacokban a tengeri moszat által kiváltott gyulladásos hajlamot is csökkentette. Ez a farmakodinamikai hatás azonos volt az 5-ASA közvetlen beadását követően megfigyelttel, és meghaladta a szulfaszalazin hatását [Brown, J. P. és munkatársai: J. Med. Chem., 26, 1300 (1983)].
Friend és Chang gyulladásos bélbetegségek kezelésére általánosan használt szteroid hatóanyagokat glikozileztek (Hidrocortisone, Prednisolone, Dexamethasone és Fluorocortisone). A glikozilezést galaktózzal, glükózzal és cellobiózzal végezték, amelyekről ismert, hogy a vastagbél baktériumainak szubsztrátjaként szolgálnak [Cummings, J. H. és munkatársai: Amer. J. Clin. Nutr., 45, 1243 (1987)]. Aglikozid hatóanyag-hordozót a patkány táplálékcsatornája különböző tartományainak tartalmából kapott homogenizátummal inkubálták. A felső GI traktusban bekövetkező gyorsabb szállítás az abban megfigyelt csekély bomlási aktivitással egyetemben, valamint a vakbélben bekövetkező lassú szállítás az ott lejátszódó viszonylag gyorsabb bomlással
HU 210 497 Β felvetik a glikozid hatóanyag-hordozók potenciális használatának lehetőségét a vastagbél betegségeinek kezelésében [Friend, D. R. és munkatársai: J. Med. Chem., 28, 51 (1985) ].
A vastagbélben lévő baktériumok által kiváltott hasításra érzékeny azoaromás vegyületek kovalens kötés útján megvalósítható kapcsolását újabban Saffran és munkatársai hasznosították [Saffran, M. és munkatársa, Science, 233, 1081 (1986), Saffran, M. és munkatársai: J. Pharm., Sci., 77, 33 (1988)]. Szilárd adagolási formákat sztirol és divinil-azo-benzollal keresztkötések útján összekapcsolt hidroxi-etil-metakrilát kopolimerjeivel vontak be.
Feltételezték, hogy a polimer a vastagbélbe jutva bomlik le. Nyolc napon keresztül patkány vagy ember béltartalmával inkubálva mikroszkóposán valóban megfigyelhető volt a polimer bevonat átlyukadása [Saffran, M. és munkatársai: Diabetes, 38S, 81 A (1989)].
Amőbaellenes hatóanyagot leadó rendszert is ismertettek, ahol a hordozóra á vastagbél üregében lévő Entamoeba histolytica falósejtként hat [Mirelman, D. és munkatársai: J. Infect. Dis., 159 (2), 303 (1989)]. Nitroimidazol-alapú hatóanyaghoz kapcsolt szilíciumdioxid részecskékről megállapították, hogy beteg emberek testüregéből eltávolítják a parazitákat. Az E. histolytica trofozoiták mohón felfalták az apró részecskéket szabaddá téve a kötött hatóanyagot, ami a trofozoiták gyors sejtpusztulását okozta mind in vitro, mind pedig in vivő (hörcsögökben).
Bizonyos proteinek és peptidek, így interleukinII, interferon, kolónia stimuláló faktor, tumor/szövetelhalás faktor és pigmentsejt stimuláló hormon új és hatékony terápiákat biztosíthatnak eddig kevéssé gyógyítható betegségek esetén. Jelenleg a leadás módja korlátozza ezen proteinek hatóanyagként való elfogadását. Ezen és további, új protein és peptid hatóanyagok beadásának előnyös útja lehet azok leadása a vastagbélben.
A fentiek alapján a találmány feladata eljárás biztosítása vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszerek számára alkalmas mátrixként szolgáló módosított pektin előállítására.
A leírás szemléltetésére szánt ábrák közül az 1. ábra pektinsav sójának mátrixából kibocsátott indometacin kumulatív mennyiségét tünteti fel pektinolitikus enzimmel és anélkül.
A 2. ábrán pektinsav sójának mátrixából kibocsátott indometacin kumulatív mennyisége látható patkány vakbelének tartalma jelenlétében PBS (ellenőrző) oldási közegben mutatott kibocsátáshoz viszonyítva.
A jelenlegi hatóanyag-leadási módszerek ezen, illetve egyéb nehézségei leküzdhetők azáltal, hogy a hatóanyag egy részét olyan alkalmas mátrixba (azaz tabletta magrészébe) visszük be, amely a vastagbélben lévő környezetben bakteriális lebomlásnak van kitéve, és leadja hatóanyag-tartamát legalább hatásos koncentrációban, javítva ezáltal a hatóanyag biológiai hozzáférhetőségét.
Az emberi GI traktusban jellegzetes flórát az 1. táblázat foglalja össze. A kezelt személy vagy állat fiziológiai állapotától függően a flóra változhat. A hatóanyag leadását sajátosnak tekinthetjük, ha a betegben bőségesen előfordulónak ismert típusú flórára irányul.
1. táblázat
Az emberi gyomor-bél-traktus flórája
Gyomor Éhbél Csípőbél Ürülék
Összes baktérium 0-103 0-105 1O3-1O7 102-1012
Aerob vagy fakultatív anaerob baktériumok
Enterobacteriaceae 0-102 0-103 102-106 1O4-1O10
Streptococcus 0-103 0-104 102-106 KÉ-IO10
Staphylococcus 0-102 0-103 102-105 104-107
Lactobacillus 0-103 0-104 102-105 106-10
gombák 0-102 0-102 102-103 102-106
Anaerob baktériumok
Bakteroidok ritka 0-102 1O3-1O7 10-1012
Bifidobaktériumok ritka 0-103 ío’-io5 108-1012
Gram-pozitív coccus* ritka 0-103 102-105 108-10n
Clostridium ritka ritka 102-104 106-10n
Eubacteriales ritka ritka ritka 109-1012
* Peptostreptococcus és Peptococcus típusokkal együtt [Simon, G. L. és munkatársai: Gastroenterology, 86, 174 (1984)]
HU 210 497 Β
Vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszerek hordozójaként metakrilpolimerek használhatók a biológiai környezetben vett kémiai stabilitásuk miatt. A GI traktusban a polimerek nem bomlanak le és nem szívódnak. fel. Ezek a polimerek nem tartalmaznak extrahálható irritáló vegyületeket, és hasznosnak bizonyultak sebészeti, szemészeti és bőrgyógyászati alkalmazások terén.
A vastagbélben lévő baktériumok természetes polimerek lebontására is képesek. Az ezen polimerek baktériumok által előidézett lebontásáért felelős enzimek a polimertől függően változnak, lehetnek sejthez kapcsolódó vagy sejten kívüli enzimek.
Ezen természetes polimerek legtöbbje azonban módosítatlan állapotban vízben és gyomornedvben oldódik, ezért módosítás nélkül alkalmatlan vastagbélbe szánt hatóanyagok hordozójaként.
A találmány tárgya tehát eljárás módosított pektin előállítására. Ennek során a pektin vizes oldatát fémklorid oldatával keverjük össze úgy, hogy ismert módon a végtermék kívánt oldhatósági fokának megfelelően állítjuk be a só koncentrációját; az elegy pH-ját nátrium-hidroxiddal 8-8,5 értékre állítva gélt képezünk, ezt követően csapadék válik ki, amelyet vízzel öblítünk. Pektin szilárd fémsóját kapjuk szitálást követően por alakjában. A pektin alkalmas fémsói többek között a kalcium-, stroncium- és magnéziumsó, közülük előnyösen a kalciumsót használjuk.
Az oligoszacharid mátrix előállítását követően a mátrix kombinálható a hatóanyaggal. Bizonyos gyógyászati hatóanyagok esetén ismertek formálási eljárások szabályozott hatóanyag-leadású készítmények előállítására. Ezen vagy egyéb ismert eljárások [Saffran és munkatársai: Science, 233, 1081-1084 (1986), Levine és munkatársai; Gastroenterology, 92, 1037-1044 (1987)] alkalmazásával a találmány szerinti eljárással előállított polimerekkel a kívánt gyógyászati vegyületek formálhatók.
A készítmények sajátos formálásai egyebek mellett lehetnek mátrix/hatóanyag tabletták, különösen sajtolás útján előállított tabletták; szabad állapotú vagy zselatinkapszulába vagy orális beadást megengedő bármilyen egyéb kiszerelésbe burkolt mátrix/hatóanyag pelletek; szabad állapotú vagy zselatinkapszulába vagy orális beadást megengedő bármilyen egyéb kiszerelésbe burkolt mátrix/hatóanyag nanorészecskék; magként biológiailag lebontható polimerekkel bevont hatóanyagot tartalmazó többrétegű tabletták, ahol a polimer réteget többek között készíthetjük porlasztásos bevonás, formába öntés vagy kétszeri sajtolás útján. Az ilyen formálások előállítására szolgáló eljárások mindegyike ismert a technika állásából.
A hatóanyag mennyisége a hatásos leadáshoz szükséges mértéktől, valamint a beteg korának, nemének, fizikai állapotának, betegségének és egyéb orvosi szempontoknak figyelembevételétől függően változhat. A rendszer által leadott hatóanyag mennyisége ezenkívül függ a hatóanyag viszonylagos hatásosságától. A hatásos eredményekhez szükséges fajlagos hatóanyag-mennyiséget a technika állásából ismert eljárásokkal határozhatjuk meg. A szokásosan ajánlott dózisok [Physicians’ Desk Reference, 1991 (kiadó: E. R. Barnhart); The Merck Index, 10. kiadás, Merck & Co., New Jersey; The Pharmacological Basis of Therapeutics, 8. kiadás, A. G. Goodman és munkatársai (szerkesztők), Pergamon Press, New York] alapot nyújtanak az aktivitás hatásos szintjének biztosításához korábban igényelt hatóanyag-mennyiség meghatározásához. Különösen hasznosak e tekintetben a korábban kúpok alakjában beadott szükséges hatóanyag-mennyiségek, valamint az ilyen hatóanyagok ismert jelleggörbéi. Minthogy a leadó rendszer független a hatóanyagnak szisztémásán (a véráram útján) történő vastagbélbe szállításától, feltételezhető, hogy a páciensnek szisztémásán beadandó, vastagbélnek szánt hatóanyagok hatásos koncentrációi meghaladják a közvetlenül a vastagbélbe leadott ilyen hatóanyagok hatásos koncentrációit.
Azok a hatóanyagok, amelyeknek a leadó rendszerben érvényesülő hatásos mennyisége meghatározható, egyebek mellett a következőket foglalják magukban: gyulladásgátló szerek, közöttük nem-szteroid és szteroid gyulladásgátló szerek, így Dexamethasone, Budesonide, Beclomethasone, Flucticasone, Tioxocortal és Hydrocortison, Cyclosporin, Theophylline, Nifedipine, izoszorbid-dinitrát, Oxyprenolol, cimetropiumbromid; rákellenes szerek, közöttük Methotrexát, Tamoxifen, Cyclophosphamidle, merkapto-purin-etoposzid és Indomethacin.
Tablettákat és kapszulákat előállíthatunk és bevizsgálhatunk a technika állásából ismert eljárásokkal [Remington’s Pharmaceutical Sciences, Mack Publishing Company, 16. kiadás, 1980, különösen a „Tabletták, kapszulák, pirulák” című fejezetben]. Kívánt esetben valamennyi készítményben egynél több hatóanyagot is beadhatunk a betegnek ugyanazon mátrixban.
A tabletta alakú készítményekben a hatóanyagot széles tartományban, így, 5-30 tömeg% mennyiségben biztosíthatjuk.
Eljárhatunk úgy is, hogy olyan sajtolt tablettát formálunk, amely tartalmazza a tabletta alakú készítményekhez hasonló, a kívánt hatóanyag(ok) vagy gyógyászati készítmény(ek) hatásos koncentrációját és a találmány szerinti polimer olyan mennyiségét, amely a vastagbélben lévő egy vagy több mikroorganizmus tablettára gyakorolt hatása következtében lehetővé teszi a tabletta szétesését és a hatóanyag felszabadítását.
A szakember számára egyéb alkalmas megoldások is ismertek. Enterális beadásra alkalmas készítmény a vastagbélben való leadásra szánt hatóanyagot, valamint a találmány szerinti eljárással előállított oligoszacharid-polimer mátrixot tartalmaz. A készítményt úgy formáljuk, hogy a hatóanyagnak védelmet nyújtson a gyomor és bél enzimjeivel szemben, ugyanakkor a vastagbélben lévő baktériumok által a formált készítményre gyakorolt hatás révén tegye lehetővé az oligoszacharidot tartalmazó mátrix lebomlását és a hatóanyag leadását.
A leadó rendszer nem korlátozódik embereken való alkalmazásra, különösen hasznosak hatóanyagok állatgyógyászati beadására bármely állat, közöttük kedvenc állatok, így kutyák, macskák, lovak, halak és madarak,
HU 210 497 Β az élelmiszer- és tejipar fontos állatai, így szarvasmarhák, fejőstehenek, sertések és szárnyasok, továbbá állatkerti és vadon élő állatok kezelésére, valamint az állatállomány szaporodásának szabályozására.
A következőkben a találmányt nem korlátozó értelmű példákkal szemléltetjük.
1. példa
Pektin módosítása
Pektin 5 vegyes%-os vizes oldatát 1 : 1 arányban keverjük kalcium-klorid 70 vegyes%-os oldatával. A kapott opálos oldat pH-ja 2-2,5 1 mol/1 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldattal a pH értékét fokozatosan 88,5-re állítjuk be. Gél, majd csapadék képződik, amelyet 5000 fordulat/perc mellett centrifugálunk és tisztított vízzel öblítünk. Ezt az eljárást háromszor megismételjük, a kapott zagyot 48 óra időtartamon keresztül tálcás kemencében 5%-os végső víztartalomig szárítjuk. A szilárd kalcium-pektátot aprítjuk, és 0,42 mm szitanyílású szitán átbocsátva port kapunk.
50, 60, 80 és 90 vegyes% koncentrációjú kalciumklorid-oldatokat is használhatunk nagyobb (50, 60%) vagy kisebb mértékben (80 és 90%) oldható termékek előállítására.
Egyéb kétértékű kationokat, így magnéziumionokat (Mg++) vagy stronciumionokat (Sr44) használhatunk ugyanezen célból, vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszerek mátrixaként alkalmas pektinsav-sók előállítására.
2. példa
Módosított pektinnel végzett in vitro vizsgálatok
Az 1. példában ismertetett módon előállított pektinsav-sót 9 : 1 tömegarányban Indomethacinnal kevertük, és száraz atmoszféra alatt 24,5 kN nyomóerővel 200 mg tömegű tablettákká sajtoltuk. A hatóanyag modellezésére - a 6-7 pH-tartományban mutatott viszonylag csekély oldhatósága révén - az Indomethacint használtuk.
Az Indomethacin-hordozó fajlagos lebomlását oldási vizsgálatok útján tanulmányoztuk, ehhez a következő közegeket használtuk: (a) sajátos pektinolitikus enzim (Pectinex 3X, gyártó cég: Novo Ferment, Svájc) és (b) patkány vakbéltartalmával adalékolt, foszfáttal pufferolt sóoldat (PBS, pH 7,0). Az első vizsgálatsorozatban a mátrixokat 72 óra időtartamig 25 ml térfogatban pufferolt 30 000 egység enzimbe merítettük. Előre meghatározott időintervallumokban 2 párhuzamos (egyenként 1 ml térfogatú) mintát vettünk, és az Indomethacin meghatározáshoz 10 ml térfogatra hígítottuk (pH 8-as) foszfátpufferrel. A második vizsgálatsorozatban az oldódást PBS közegben végeztük 37 ’C hőmérsékleten, CO2-atmoszféra alatt, patkány összegyűjtött vakbéltartalmát adalékolva. Előre meghatározott időintervallumokban két párhuzamos, 1 ml térfogatú mintát vettünk az Indomethacin meghatározásához. A vizsgálatokat legalább háromszor megismételtük. Minden kísérlettel párhuzamosan ellenőrző kísérletet végeztünk enzimtől vagy vakbéltartalomtól mentes közegben.
(1 ml térfogatú) mintákat (300 ml 0,4 n HCl-dal) megsavanyítottunk, és belső standardként 0,2 mg flufenaminsavat tartalmazó 1 ml etil-acetáttal extraháltunk, Az elegyet örvénykeverővei kevertük, majd centrifugáltuk. A szerves fázis 500 ml térfogatú részét bepároltuk, majd a maradékot mobil fázisban újra feloldottuk. Az oldat 20 μΐ-ét befecskendeztük a HPLC rendszerbe, a detektálás 280 nm hullámhossznál történt. A HPLC vizsgálati körülményei: RP-18 típusú oszlop (5 m, 250x4,6 mm); mobil fázis: (50 : 50 térfogatarányú) acetonitril/foszfátpuffer, pH 7,5.
Az eredményeket az 1. és 2. ábra foglalja össze. Mind a pektinolitikus enzimet tartalmazó, mind patkány vakbéltartalmával adalékolt közeggel végzett kísérletek esetén egyértelmű, hogy az ellenőrző vizsgálatokhoz viszonyítva az Indomethacin fajlagos leadási sebessége szignifikánsan nagyobb. Az egyes kísérletek végén a mátrix száraz maradéka tömegének meghatározása igazolta ezeket a megfigyeléseket. Patkányok vakbéltartalmával adalékolt közeggel végzett ellenőrző oldódási vizsgálatok végén a kezdeti tömegnek csupán 16,88+0,3%-a maradt meg. Ez a megfigyelés azt sugallhatja, hogy az Indomethacin a felaprózódott mátrixhoz kötődik jóval a hatóanyagot leadó rendszer szétesése után is. Másként kifejezve a részecskék felületének a tabletta szétesése által okozott növekedése ellenére a várakozással ellentétben az Indomethacin leadása nem következett be, minthogy azt a pektinsav sójának apró részecskéi nem teszik szabaddá. Feltételezzük, hogy a teljes hordozó lebomlását a patkányok vakbelében lévő baktériumoktól származó enzimek okozzák, és arra a következtetésre jutunk, hogy a pektinsav sója alkalmas lehet sajátosan a vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszerként.
Figyelemre méltó, hogy mátrixként a pektinsav különböző oldhatóságú kalcium- (vagy egyéb fém-) sóit használva a hatóanyag leadási sebességét szabályozhatjuk és beállíthatjuk (ezzel kapcsolatban hivatkozunk az 1. példára).
Az előzőekben tárgyalt vizsgálati eredmények igazolják, hogy a találmány szerinti eljárással előállított módosított pektin kiküszöböli a vastagbélben működő hatóanyag-leadó rendszerek ismert mátrixai esetén fellépő hátrányokat. Nevezetesen:
- a hatóanyag leadási helyét nem időfüggő bomlási folyamat határozza meg, ezért biztonságosan szabályozható,
- a hatóanyag leadása független a GI traktus pH-változásaitól,
- nem igényli bonyolult felépítésű kapszulák előállítását, bármely ismert, egyszerű formálási eljáráshoz alkalmazhatjuk,
- az alkalmazható hatóanyagokat nem korlátozzák enzimes vagy bakteriális közegben lejátszódó reakciókban felhasadó jellegzetes kötések, és
- a pektinsavhoz kapcsolt fém anyagi minőségétől és koncentrációjától függően a hatóanyag leadási sebessége szabályozható.
HU 210 497 Β
SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (2)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Eljárás módosított pektin előállítására, azzal jellemezve, hogy
    - pektin vizes oldatát fémklorid-oldattal keverjük; 5
    - a kapott, kevert oldat pH-ját nátrium-hidroxiddal 8-8,5 értékre állítva gélt képezünk;
    - a módosított pektint a pektin fémsójaként kicsapatjuk;
    - a kapott csapadékot összegyűjtjük; és
    - az összegyűjtött csapadékot szitálva port kapunk.
  2. 2. Az igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy fémként kalciumot, stronciumot és/vagy magnéziumot használunk.
    HU 210497 B Int. Cl.6: C 08 B 37/06
    KUMULATÍV LEADÁS (%) KUMULATÍV LEADÁS (%)
HU9203451A 1990-05-04 1991-05-02 Process for production of modified pectin HU210497B (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US51871490A 1990-05-04 1990-05-04

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9203451D0 HU9203451D0 (en) 1993-05-28
HUT64210A HUT64210A (en) 1993-12-28
HU210497B true HU210497B (en) 1995-04-28

Family

ID=24065163

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9203451A HU210497B (en) 1990-05-04 1991-05-02 Process for production of modified pectin

Country Status (17)

Country Link
EP (1) EP0527942B1 (hu)
JP (1) JPH05508631A (hu)
KR (1) KR100194161B1 (hu)
AT (1) ATE185267T1 (hu)
AU (1) AU660147B2 (hu)
BR (1) BR9106419A (hu)
CA (1) CA2082156A1 (hu)
DE (2) DE527942T1 (hu)
DK (1) DK0527942T3 (hu)
ES (1) ES2048133T3 (hu)
FI (1) FI924984A0 (hu)
GR (2) GR940300025T1 (hu)
HU (1) HU210497B (hu)
MC (1) MC2288A1 (hu)
NO (1) NO306096B1 (hu)
RU (1) RU2113221C1 (hu)
WO (1) WO1991016881A1 (hu)

Families Citing this family (27)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE4209160A1 (de) * 1992-03-20 1993-09-30 Bauer Kurt Heinz Prof Dr Vernetzte Polysaccharide, Verfahren zu ihrer Herstellung und ihre Verwendung
US5656290A (en) * 1993-02-26 1997-08-12 The Procter & Gamble Company Bisacodyl dosage form with multiple enteric polymer coatings for colonic delivery
AU695906B2 (en) * 1993-11-17 1998-08-27 Commonwealth Scientific And Industrial Research Organisation Fatty acid delivery system
EP0730447B1 (en) * 1993-11-17 2002-02-20 Commonwealth Scientific And Industrial Research Organisation Fatty acid delivery system
DE4340057A1 (de) * 1993-11-24 1995-06-01 Falk Pharma Gmbh Budesonid-Arzneimittel zur Verbesserung der enteralen Flüssigkeitsresorption, insbesondere nach postoperativen Zuständen
ATE226090T1 (de) 1994-04-22 2002-11-15 Yamanouchi Pharma Co Ltd Kolon-spezifisches arzneistofffreisetzungssystem
US5849327A (en) * 1994-07-29 1998-12-15 Advanced Polymer Systems, Inc. Delivery of drugs to the lower gastrointestinal tract
US5811388A (en) * 1995-06-07 1998-09-22 Cibus Pharmaceutical, Inc. Delivery of drugs to the lower GI tract
US5656294A (en) * 1995-06-07 1997-08-12 Cibus Pharmaceutical, Inc. Colonic delivery of drugs
GB9516268D0 (en) 1995-08-08 1995-10-11 Danbiosyst Uk Compositiion for enhanced uptake of polar drugs from the colon
CA2244421A1 (en) * 1996-01-16 1997-07-24 Advanced Polymer Systems, Inc. Topical delivery of drugs to the lower gastrointestinal tract
FR2752843B1 (fr) * 1996-08-30 1998-10-16 Sod Conseils Rech Applic Copolymeres reticules a base de polymeres polycarboxyliques et leur utilisation comme support de composition pharmaceutique
AU5775398A (en) * 1996-12-17 1998-07-15 Poli Industria Chimica S.P.A. Site-specific controlled release dosage formulation for mesalamine
US6229009B1 (en) 1997-08-29 2001-05-08 Societe De Conseils De Recherches Et D'applications Scientifiques (S.C.R.A.S.) Polycarboxylic based cross-linked copolymers
AU2484399A (en) 1998-01-30 1999-08-16 Scios Inc. Controlled release delivery of peptide or protein
KR20000011247A (ko) * 1998-07-23 2000-02-25 김윤 다당류를이용한대장선택성약물전달조성물및약학제제
IT1303738B1 (it) * 1998-11-11 2001-02-23 Aquisitio S P A Processo di reticolazione di polisaccaridi carbossilati.
IT1303735B1 (it) * 1998-11-11 2001-02-23 Falorni Italia Farmaceutici S Acidi ialuronici reticolati e loro usi medici.
ATE314091T1 (de) 1999-06-09 2006-01-15 Mochida Pharm Co Ltd System für wirkstofffreisetzung im unteren verdauungstrakt
FR2799196B1 (fr) * 1999-10-04 2002-02-08 Sod Conseils Rech Applic Copolymeres reticules a base de copolymeres polycarboxyliques non reticules
CN1744827B (zh) * 2003-01-31 2010-05-26 帝斯曼知识产权资产管理有限公司 包含类胡萝卜素的新颖的组合物
US7670624B2 (en) 2004-01-29 2010-03-02 Astella Pharma Inc. Gastrointestinal-specific multiple drug release system
GB0607534D0 (en) * 2006-04-13 2006-05-24 Univ London Pharmacy Colonic drug delivery formulation
KR101122845B1 (ko) 2009-07-30 2012-03-21 부산대학교 산학협력단 경구용 염증성 장질환 치료제
WO2013148258A1 (en) 2012-03-29 2013-10-03 Jerome Schentag Gastrointestinal site-specific oral vaccination formulations active on the ileum and appendix
RU2015140610A (ru) 2013-03-14 2017-04-17 ТЕРАБАЙОМ, ЭлЭлСи Направленная доставка в желудочно-кишечный тракт пробиотических микроорганизмов и/или терапевтических средств
ES2938482T3 (es) 2015-01-16 2023-04-11 Seikagaku Kogyo Co Ltd Sulfato de condroitina reticulado, composición que contiene el mismo y agente de tratamiento para enfermedad ocular

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
SE7504049L (sv) * 1975-04-09 1976-10-10 Haessle Ab Colonpreparation
DE2717707C3 (de) * 1977-04-21 1979-11-22 Chephasaar Chemisch-Pharmazeutische Fabrik Gmbh, 6670 St Ingbert Karamellisierte Lactulose
US4668517A (en) * 1985-04-04 1987-05-26 Norwich Eaton Pharmaceuticals, Inc. Furazolidone dosage form
ZA881301B (en) * 1987-02-27 1989-10-25 Lilly Co Eli Sustained release matrix formulations
DK110188D0 (da) * 1988-03-02 1988-03-02 Claus Selch Larsen High molecular weight prodrug derivatives of antiinflammatory drugs
US4857331A (en) * 1988-03-31 1989-08-15 Warner-Lambert Company Sugarless pectin delivery system
IT1219942B (it) * 1988-05-13 1990-05-24 Fidia Farmaceutici Esteri polisaccaridici
DE4006521A1 (de) * 1990-03-02 1991-09-05 Bayer Ag Zuckerhaltige polymere zur umhuellung und einbettung von arzneistoffen

Also Published As

Publication number Publication date
BR9106419A (pt) 1993-05-04
KR100194161B1 (ko) 1999-06-15
NO924227L (no) 1992-12-30
RU2113221C1 (ru) 1998-06-20
CA2082156A1 (en) 1991-11-05
JPH05508631A (ja) 1993-12-02
AU8087791A (en) 1991-11-27
HUT64210A (en) 1993-12-28
FI924984L (fi) 1992-11-04
EP0527942A4 (en) 1993-10-13
ES2048133T3 (es) 2000-01-16
DE527942T1 (de) 1994-03-03
EP0527942B1 (en) 1999-10-06
GR3031906T3 (en) 2000-02-29
ATE185267T1 (de) 1999-10-15
HU9203451D0 (en) 1993-05-28
AU660147B2 (en) 1995-06-15
DK0527942T3 (da) 2000-03-27
DE69131688T2 (de) 2000-05-25
NO306096B1 (no) 1999-09-20
FI924984A0 (fi) 1992-11-04
WO1991016881A1 (en) 1991-11-14
NO924227D0 (no) 1992-11-03
DE69131688D1 (de) 1999-11-11
ES2048133T1 (es) 1994-03-16
EP0527942A1 (en) 1993-02-24
GR940300025T1 (hu) 1994-05-31
MC2288A1 (fr) 1993-07-14

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU210497B (en) Process for production of modified pectin
US5866619A (en) Colonic drug delivery system
Rubinstein Approaches and opportunities in colon-specific drug delivery
Ashford et al. Targeting drugs to the colon: delivery systems for oral administration
DE3779933T2 (de) Xanthangummienthaltende arzneimittelformulierung mit verzoegerter freisetzung.
DE69732830T2 (de) Gastrointestinales wirkstoffverabreichungssystem
DE69814122T2 (de) Darreichungsform zur verzögerten, vollständigen wirkstoffabgabe im verdauungstrakt
Rubinstein Natural polysaccharides as targeting tools of drugs to the human colon
Ratnaparkhi Mukesh et al. Colon targeted drug delivery system
Singh et al. Colon specific drug delivery system: Review on novel approaches
US20240082168A1 (en) Controlled drug release formulation
Iyengar et al. Colon specific drug delivery systems-different systems and approaches: A review
AU4417893A (en) A drug delivery device and a method of making such device
Sharma et al. Various Approaches Used For Colonic Drug Delivery System
Soni et al. Enzyme specific drug delivery system: a potential approach for colon targeting
Ofori-Kwakye Studies on the use of mixed films for bimodal drug delivery
Bhattacharjee Colon-specific release of Metronidazole from tablets compression-coated
Jenita et al. INVESTIGATION OF NAPROXEN COMPRESSION COATED TABLETS USING POLYSACCHARIDES AS CARRIERS FOR ORAL BASED SITE SPECIFIC DELIVERY TO COLON
Mahajan Design and evaluation of biodegradable polymer based colon targeted drug delivery system for colonic diseases
Kurnool Design, evaluation and optimization of a colon specific targetted drug delivery system
Pant et al. A review: Novel approaches of colon targeted drug delivery system
Soni et al. Polysaccharides for bacterially triggered system in colon targeting
Bashardoust Formulation and evaluation of compression coated tablet of ibuprofen for colon specific drug delivery
Talukder Design and development of a rupturable drug delivery system for delivering drug to the distal gastrointestinal tract-colon
Gannamaneedi Comparative Evaluation of Wax Incorporated Alginate and Pectinate Gel Beads Using Metformin as a Model Drug

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee