[go: up one dir, main page]

HU200538B - Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step - Google Patents

Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step Download PDF

Info

Publication number
HU200538B
HU200538B HU872718A HU271887A HU200538B HU 200538 B HU200538 B HU 200538B HU 872718 A HU872718 A HU 872718A HU 271887 A HU271887 A HU 271887A HU 200538 B HU200538 B HU 200538B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
substituted phenoxy
nitrobenzaldehyde
moles
mixture
Prior art date
Application number
HU872718A
Other languages
German (de)
English (en)
Other versions
HUT47201A (en
Inventor
Jozsef Bakos
Ferenc Bihari
Istvan Gebhardt
Balint Heil
Laszlo Szotyori
Miklosne Durko
Gyula Eifert
Janosne Hadobas
Laszlo Lukacs
Lajos Sarosi
Judit Timar
Original Assignee
Budapesti Vegyimuevek
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Budapesti Vegyimuevek filed Critical Budapesti Vegyimuevek
Priority to HU872718A priority Critical patent/HU200538B/hu
Priority to DE3817343A priority patent/DE3817343A1/de
Priority to FR8807868A priority patent/FR2616623A1/fr
Priority to PL27308988A priority patent/PL273089A1/xx
Priority to GB08814190A priority patent/GB2205749A/en
Priority to IT8820978A priority patent/IT8820978A0/it
Priority to DD88316838A priority patent/DD271051A5/de
Priority to DD88320212A priority patent/DD273626A5/de
Priority to JP63149226A priority patent/JPS6419003A/ja
Publication of HUT47201A publication Critical patent/HUT47201A/hu
Publication of HU200538B publication Critical patent/HU200538B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C205/00Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton
    • C07C205/39Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by esterified hydroxy groups
    • C07C205/42Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by esterified hydroxy groups having nitro groups or esterified hydroxy groups bound to carbon atoms of six-membered aromatic rings of the carbon skeleton
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01NPRESERVATION OF BODIES OF HUMANS OR ANIMALS OR PLANTS OR PARTS THEREOF; BIOCIDES, e.g. AS DISINFECTANTS, AS PESTICIDES OR AS HERBICIDES; PEST REPELLANTS OR ATTRACTANTS; PLANT GROWTH REGULATORS
    • A01N37/00Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids
    • A01N37/14Biocides, pest repellants or attractants, or plant growth regulators containing organic compounds containing a carbon atom having three bonds to hetero atoms with at the most two bonds to halogen, e.g. carboxylic acids containing the group; Thio analogues thereof
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C205/00Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton
    • C07C205/44Compounds containing nitro groups bound to a carbon skeleton the carbon skeleton being further substituted by —CHO groups

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Agronomy & Crop Science (AREA)
  • Pest Control & Pesticides (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Dentistry (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Environmental Sciences (AREA)
  • Agricultural Chemicals And Associated Chemicals (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)

Description

A találmány tárgya fokozott szelektivitású herbicid készítmények és eljárás hatóanyagaik egy reakciólépésben történő előállítására.
A találmány szerinti készítmények hatóanyagként 0,05-96 tömegX mennyiségben és 30:1 - 1:30 tömegarányban (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidet és (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátot tartalmaznak
- mely képletekben
X hidrogén-, vagy klóratom.
A találmány tárgyát képezi továbbá a (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetát hatóanyagot
- mely képletben
X jelentése hidrogén-, vagy klóratom önmagában tartalmazó herbicid készítmény is.
Az (I) és (II) általános képletű hatóanyagok, valamint az előállításukhoz alkalmazott (III) általános képletű 3-{szubsztituált fenoxi)-benzaldehidek
- mely képletekben
X jelentése hidrogénatom a szakirodalomban leírt, ismert vegyületek.
Az (I) általános képletű 5-(szubsztituált íenoxi)-2-nitro-benzaldehideket, előállításukat és herbicid hatékonyságukat például a 4 306 900 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Az eljárás az Ullmann-féle klasszikus éterszintézis: 2-klór-4-(trifluor-metil)-fenolt kálium-karbonát és DMSO jelenlétében 2-nitro-5-fluor-benzaIdehiddel kapcsolják.
A 30 44 810 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat herbicidhatású, új, szubsztituált fenoxi-fahéjsav származékokat ir le, amelyeket az általunk (I) általános képlettel jellemzett 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidekböl - mint új intermedierekből
- szintetizálnak. Az 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehideket azonban nem Ullmann-szintézissel állítják elő, hanem - például - az általunk (II) általános képlettel jellemzett 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehid-diacetátok hidrolízise útján. A hidrolízist metanol-víz elegyében nátriumhidroxid hig vizes oldatával végzik. A leírás szerint az 5-(szubsztituált fenoxi )-2-nitro-benzaldehid-diacetátok új vegyületek, herbicid hatásukat azonban nem említik. A leírás szerint ezen új 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitrobenzaldehid-diacetátokat - az általunk (III) általános képlettel jellemzett - 3(szubsztituált fenoxij-benzaldehidekból állítják (nitrálással) elő oly módon, hogy a vegyületet első lépésben oldószer, például metilén-klorid jelenlétében 10-80 °C hőmérsékleten ecetsavanhidriddel reagáltatják, majd második lépésben -10 +20 °C-on salétromsavval nitralják, ezt követően a kapott 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid diacetátot kinyerik. A leirás szerint a 3-(szubeztituált fenoxi)-benzaldehidek is új vegyületek, amelyeket 3-hidroxi-benzaldehid és 3,4,5-triklór-benzotrifluorid reakciójával állítják eló pl. DMSO, toluol oldószer és egy savmegkötószer pl. kálium-metilát jelenlétében.
A 30 17 795 sz. NSZK-beli közzétételi irat is új, eddig még le nem írt intermedierként említi az általunk (I) általános képlettel jellemzett 5-(szubsztituált)-2-nitro-benzaldehideket. Előállításukat szubsztituált 4-klór-benzotrifluorid és 3-hidroxi-benzaldehidek reakciójával végzik.
A 31 18 371 sz. NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat szerint az 5-(2-klór-, vagy 2,6-diklór-fenoxi)-2-nitro-benzaldehideket a 3-{2-klór~, vagy 2,6-diklór-fenoxi)-benzaldehid-diacetálok nitrálásával állítják elő. A nitrálást oldószer és adott esetben katalizátor jelenlétében oly módon végzik, hogy egy mól szubsztituált fenoxi-benzaldehid-diacetálra 1-3 mól, előnyösen 1,2-1,5 mól salétromsavat alkalmaznak. A reakcióelegyből a nitroterméket ismert módon nyerik ki, például egy vizzel gyakorlatilag nem elegyedő oldószert adnak hozzá, a szerves fázist elválasztják, savmentesre mossák, bepárolják. Ezen nyilvánosságra hozatali irat az általunk (II) általános képlettel jellemzett
5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátok előállítását is ismerteti.
Az általunk (III) általános képlettel jellemzett 3-(2-szubsztituált fenoxij-benzaldehideket oldószer, például metilén-klorid jelenlétében 10-80 °C hőmérséklet tartományban ecetsavanhidriddel reagáltatják, majd a keletkezett 3-( szubsztituált fenoxi)-benzaldehid diacetátokat -10 - +20 °C hőmérsékleten salétromsavval nitrálják, végül a reakcióelegyet vizzel hígítják, a vízzel nem elegyedő fázist elválasztják vagy ledesztillálják és az 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátokat kinyerik. A 3-(szubsztituált-fenoxi)-benzaldehid-diacetátok előállíthatók oly módon is, hogy a 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehid-diacetálokat mól ekvivalens ecetsavval reagáltatják [(Houben-Weyl, VII/1 kötet, 443. oldal (1958)].
A 31 00 387 NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat szerint a 3-hidroxi-benzaldehid-dimetil-acetál káliumsóját kálium-karbonát és DMSO jelenlétében 3,4-diklór-benzotrifluoriddal reagáltatják és a kapott 3-[(2-klór-4-/trifluor-metil/)fenoxi]-benzaldehid-dimetil-acetált ismert módon kinyerik, majd dioxánban oldják és részletekben tömény kénsavat adunk az oldathoz, félórás 30 °C-on végzett hidrolízis után a reakcióelegyet jégre öntik és a keletkezett 3-[(2-klór-4-/trifluor-metil/fenoxi]-benzaldehidet ismert módon kinyerik. Analóg módon állítják elő az 5-[(2,5-diklór-4-/trifluor-metil/)-fenoxi]-nitro-benzaldehidet is, azzal a változtatással, hogy kénsavas közegben 5-(2,6-diklór-4-/trifluor-me-23
HU 200538 Β til/)fenoxi]-2-nitro-benzaldehid-diacetátot hidrolizálnak.
Az (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidek előállítására irányuló kísérleteink során azt találtuk, hogy a (III) általános képletű vegyületek nitrálásánál - a későbbiekben részletesen ismertetett mólarányok mellett - nem a várt 5- (szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid, hanem annak diacetátja képződik. Részletes vizsgálataink szerint a mólarányok kellő megválasztásával egyaránt előállíthatunk:
- (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidet, vagy
- (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátot, vagy meglepő módon
- az (I) és (II) általános képletű vegyületek tetszőleges arányú keverékét.
Továbbá biológiai vizsgálataink során azt is találtuk, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek keveréke - a külön-külőn vizsgált (I) és (II, általános képletű vegyületekhez viszonyítva - fokozottan szelektív herbicid hatással rendelkezik. Ez utóbbi megállapításunk annál inkább sem várt és meglepő, mert az irodalom a (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátokat csupán mint intermediereket ismerteti, herbicid hatásukat nem említi.
a fokozott szelektivitás a növényi gyökérsejtekben lejátszódó energiatermelő folyamattal, illetve - közvetve - az adonezin-trifoezfatázok (a továbbiakban: ATP-áz) működés gátlásával kapcsolatos, a (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátok is herbicid hatásúak.
A találmány fokozott szelektivitású herbicid készítmények, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,05-96 tömegX mennyiségben és 30:1 - 1:30 tömegarányban (I, általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidet és (II, általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátot tartalmaznak
- mely képletekben
X hidrogén-, vagy klóratom egy vagy több szilárd és/vagy cseppfolyós vivóanyag, - előnyösen természetes ásványi anyagok őrleménye -, vagy inért oldószer, előnyösen xilol vagy ciklohexanon - adott esetben felületaktív anyag(ok), - előnyösen anionos és/vagy nemionos emulgeálószer(ek)-, és/vagy diszpergálószer(ek) mellett.
A találmány továbbá herbicid készítmény, amelyre az jellemző, hogy hatóanyagként 0,05-96 tömegX mennyiségben (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátot tartalmaz
- mely képletben
X hidrogén-, vagy klóratom 4 egy vagy több szilárd és/vagy cseppfolyós vivóanyag, - előnyösen természetes ásványi anyagok őrleménye -, vagy inért oldószer, előnyösen xilol vagy ciklohexanon adott esetben felületaktív anyag(ok), - előnyösen anionos és/vagy nemionos emulgeálószer(ek)-, és/vagy diszpergálószer(ek) - mellett.
A találmány végezetül eljárás az (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid és a (II) általános képletű
5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid diacetát
- mely képletekben
X jelentése hidrogénatom 30:1 - 1:30 tömegarányú keverékének egy reakciólépésben történő előállítására, azzal jellemezve, hogy egy mól (III) általános képletű 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehidet
- mely képletben
X jelentése hidrogénatom oldószer - előnyösen diklór-metán - jelenlétében szobahőmérsékleten, vagy alacsonyabb hófokon 4-11 mól ecetsavanhidriddel, valamint 1,2-2,6 mól salétromsav és 0,1-2,8 mól kénsav elegyéből álló nitrálósavval reagáltatunk, majd a reakcióelegyből az (I) és (II) általános képletű vegyületek keverékét ismert módon kinyerjük, kívánt esetben tisztítjuk.
A találmányunk szerinti eljárásban olyan (III) általános képletű 3-(szubsztituált fenoxil-benzaldehidből indulunk ki, amelyet a 3-hidroxi-benzaldehid kálium sója és a 3,4-diklór-, illetve a 3,4,5-triklór-benzotrifluorid kapcsolásával állítottunk elő.
A nitrálás során alkalmazott reaktánsok mólarányainak kellő megválasztásával a találmányunk szerinti készítmények két, fokozott szelektivitású hatóanyagát - az (I, általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidet és a (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátot - tetszőleges arányban állíthatjuk eló.
Találmányunk értelmében oly módon járunk el, hogy a (III) általános képletű vegyületet első lépésben feloldjuk. Oldószerként bármely, a nitrálás szempontjából indifferens oldószert - előnyösen klórozott szénhidrogéneket, mint például a diklór-metán alkalmazhatunk. Oldószerként alkalmazhatjuk a diklór-metán ecetsav-anhidrid elegyét is. Az ecetsav-anhidrid mennyiségének megválasztására azonban ügyelnünk kell, mert lényegesen befolyásolja az (I) és (II) általános képletű vegyületek tömegarányát, adott kénsav és salétromsav mólarány esetében is. Az oldódást követően a homogén oldathoz további ecetsav-anhidridet adunk, majd lehűtjük és előnyösen -20 - +5 °C hőmérsékleten, lassú ütemben megkezdjük a tömény salétromsav (65%) és a tömény kénsav (98%) elegyítésével készült nitrálósav adagolását. A nitrálás és a reakció során keletkező víz megkötése erősen exoterm folyamat, ezért a hűtés-35
HU 200538 Β re ügyelni kell, célszerűen a nitrálást 0 +5 °C körüli hőmérsékleten végezzük. A nitrálósav beadagolása körülményeink között mintegy egy órát igényel. Ezután a rendszert felmelegedni hagyjuk, majd a reakcióelegyet 20-40 °C, előnyösen 25-35 °C hőmérsékletre melegítjük és néhány órás (2-4 óra) utóreakciót tartunk. A reakcióelegyet jégre öntjük, a két fázist elválasztjuk, a vizes fázist az oldásnál alkalmazott oldószerrel extraháljuk, a szerves fázisokat egyesítjük, majd először nátrium-karbonát hig vizes oldatával (2-5· tómegX), ezt követően vízzel semlegesre mossuk, végül pl. vízmentes magnézium-szulfáttal megszáritjuk. A szárítószer eltávolítása (például kiszűrése) után az oldószert csökkentett nyomáson elpárologtatjuk. A kapott terméket, amely fő tömegében az (I) és a (II) általános képletű vegyületek keveréke, kívánt esetben tisztítjuk, például szerves oldószerrel vagy szerves oldószerek elegyével (diklór-metán, toluol, stb.) kezeljük vagy átkristályositjuk.
A találmányunk szerinti eljárásban a kiindulásként alkalmazott (III) általános képletű vegyületre számított kénsav, salétromsav és ecetsavanhidrid mólaránya nagy mértékben befolyásolja a keletkezett (I) és (II) általános képletű vegyületek egymáshoz viszonyított tömegarányát. Például a növekvő mennyiségű kénsav [(0,1-2,3) mól/mól (III) általános képletű vegyület] az (I) általános képletű vegyület képződésének kedvez, ezzel szemben az ecetsavanhidrid felesleg [(4-11) mól/mól (III) általános képletü vegyület] a (II) általános képletű vegyület arányát növeli. A salétromsav mennyiségének emelése [(1,4-1,7) mól/mól (III) általános képletű vegyület] - ha kisebb mértékben is - a termék (I) általános képletű vegyület tartalmát fokozza. Igen értékes megállapítás vonható le azon kisérletsorozatunkból, amelyben az ecetsavanhidrid [5 mól/mól (III) általános képletű vegyület], valamint a salétromsav és kénsav együttes mólarányát/mól (III) általános képletű vegyület 2,9 értéken tartva és ezen belül csupán a salétromsav/kénsav mólarányát 1,2/2,7 - 1,55/2,35 tartomány között változtatva a termék (I) általános képletü vegyület tartalma 30 tX-ról 100 tX-ra nö, majd 2,0/1,9 mólaránytól ismét csökken. Ily módon 1,2/2,7 - 1,55/2,35, valamint 2,2/1,8 2,6-/1,3 mólarány mellett a fokozott szelektivitással rendelkező herbicid kombináció tetszőleges összetételben állítható eló.
Az (I), illetve (II) általános képletű vegyületeket herbológia szempontból először külön-külön vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy 0,5 kg.ha1 dózisban az alábbi kultúrnövényekre nem fitotoxikusak:
az egyszikűek közül: dohány, gyapot, káposzta, len, saláta, sárgarépa, sárgadinnye, tök és a hüvelyesek rendjébe tartozó növények, a kétszikűek közül: árpa, őszi búza, hagyma, kukorica, rizs és zab, ezzel szemben azonos dózisban (0,5 kg.ha*1) számos magról kelő kétszikű és több egyszikű gyomfaj ellen hatásosak.
Az (I), illetve a (II) általános képletü vegyületek külön-külön 2,0 - 3,0 kg.ha*1 dózisban totális hatást mutatnak a következőkben felsorolt, nehezen irtható egy-, illetve kétszikű gyomfajok (gyakorlatilag a legtöbb gyomfaj) ellen:
A kétszikűek közül: Abutilon theophrasti Medic. (selyemmályva), Calystegia sepium L. (sövényszulák), Datura stramonium L. (csattanó maszlag), Galium aparine L. (ragadós galaj) és Xanthium strumarium L. (szerbtövis), az egyszikűek közül: Alopecurus myosuroides Huds. (parlagi ecsetpázsit), Apera spica-venti L. (nagy széltippan), Poa trivalis L. (sovány perje), Sorghum halepense L. (fenyér cirok) és Panicum capillare L. (hajszálágú cérnakőles), ugyanakkor azonos dózisban (2,0 3,0 gkg.ha*1) a szója és esetleg az őszi búza kivételével a kultúrnövények is elpusztulnak.
Az (I), illetve a (II) általános képletü vegyületeket a különösen ellenálló gyomfajok leküzdésére csak a szója és esetleg az őszi búza kultúrákban lehet alkalmazni. Hasonló a hatásspektruma a szűk alkalmazási területű acifluorfennek - a nátriura-5-{/2-klór-4-(trifluor-metil)/fenoxi)-benzoátnak is, amelyet kizárólag szója vegyszeres gyomirtására használnak.
Ezzel szemben azt találtuk, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek találmányunk szerinti keveréke 2,0-3,0 kg.ha*1 dózisban elpusztítja az említett, nehezen irtható gyomfajokat (gyakorlatilag a legtöbb gyomfajt), ugyanakkor igen sok kultúrnövény (faj) esetében, elsősorban a hüvelyes (pillangós virágú, növényeknél - bizonyos hatóanyag arányokon belül (45.-46. példák) nem fitotoxikus. Vizsgálataink szerint az (I) és (II) általános képletü vegyületek találmányunk szerinti keveréke a szóján és őszi búzán kívül szelektíven alkalmazható pl. a bab, a borsó, a baltacím, a csillagfürt, a földimogyoró, a lednek, a lencse, a lóbab, a lucerna, a vöröshere, vagyis általában a hüvelyes rendbe tartozó növényfajoknál.
Biológiai vizsgálatainkon (45. és 46. példák) túlmenően, biológiai kísérleteink során (47. példa) azt is tapasztaltuk, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek, különö5
HU 200538 Β sen azok találmányunk szerinti keverékeinek hatásmódja a növényi győkérsejtekben lejátszódó energiatermelő folyamattal, ill. - közvetve - az ATP-áz működés gátlásával kapcsolatosak. Vizsgálataink arra irányultak, hogy ezen vegyületek különböző arányú keverékei okoznak-e változást az ATP-áz aktivitásban és a tüneti pusztulásban. Megállapítottuk, hogy e négy vegyülettel szemben a találmányunk szerinti 16:1-1:16 arányú keverékek - már 1 kg.ha1 dózisban nagyobb aktivitásgátlást okoznak. Kiemelkedő gátlást tapasztaltunk az (1):(11) általános képletű vegyületek 8:1 tömegarányú keverékénél és azok környékén.
A találmányunk szerinti készítményeket preemergens vagy posztemergens módon egyaránt alkalmazhatjuk. Az aktív hatóanyag dózisa 0,2-9,0 kg.ha1 előnyösen 0,5-3,0 kg.ha1 között változhat a talaj minőségétől, a meteorológiai viszonyoktól, stb. függően. A permetezéshez előnyösen 200-500 l.ha-1 vizet alkalmazunk.
A találmányunk szerinti (I) és (II) általános képletű hatóanyagok keverékeiből ismert módon formálunk készítményeket, például nedvesedó permetezhető porokat (WP), szuszpenzió koncentrátumokat (SC), vízzel elegyedő oldatkoncentrátumokat (SL), emulzióképzö koncentrátumokat (EC), viz nélkül kijuttatható granulátumokat (S), porozószereket (DP), vagy olajos szuszpenzió koncentrátumokat (FO). Alkalmazhatjuk a hatóanyagkeverékeket ULV-formában is. Ezekben a készítményekben a hatóanyagok keverékét szilárd vagy folyékony inért hordozóanyagokkal, oldószerekkel és esetenként egyéb segédanyagokkal keverjük. Segédanyagok lehetnek például a felületaktív anyagok, a nedvesítőszerek, a szuszpendálódást, diszpergálódást elősegítő szerek, emulgeátorok, csomósodást, összetapadást gátló anyagok (anti-caking), tapadást elősegítő, lepergést gátló szerek (spreader), behatoló képességet fokozó anyagok, illetve biológiai hatást fenntartó vagy növelő anyagok, habzásgátlók. Alkalmas szilárd hordozó- és higitóanyagok az inaktív ásványi anyagok, például a különböző kaolinok, porcelánföldek, az attapulgit, a montmorillonit, a csillámpala, a pirofillit, a bentonit, a diatomaföld vagy a nagydiszperzitású szintetikus kovasavak, a kalcium-karbonát, a kalcinált magnézium-oxid, a dolomit, a gipsz, a trikalcium-foszfát, a Fuller föld. Alkalmas szilárd hígító és hordozóanyag lehet a dohánylevélszár-órlemény, a faliszt, stb.
Alkalmas folyékony hordozók, higitó és oldószerek például a viz, a szerves és/vagy vizes szerves oldószer-elegyek, például a metanol, az etanol, az n- és i-propanol, a diaceton-alkohol, a benzil-alkohol; ezek észterei, például a metil-celloszolv; a ketonok, a dimetil-keton, a metil-etil-keton, a metil-izobutil-keton, a ciklopentanon, a ciklohexanon, stb.; az etil-acetát, a n- és i-butil-acetátok, az amil-acetát, az izopropil-mirisztát, a dioktil-ftalát, a dihexil-ftalát, stb.; az aromás, az alifás, az aliciklusos szénhidrogének, a paraffin szénhidrogének, a ciklohexán, a kerozin, a gazolin, a benzol, a toluol, a xilolok, a tetralin, a dekalin; az alkil-benzolok elegyei; a klórozott szénhidrogének a triklór-etán, a diklór-metán, a perklór-etilén, a diklór-propán, a klór-benzol stb.; a laktonok a χ-butirolakton stb.; a laktámok a N-metil-pirrolidon, az N-ciklohexil-pirrolidon; a savamidok a dimetil-formamid stb.; a növényi és állati olajok a napraforgómag-, a len-, a repce-, az olíva-, a szója-, a ricinus- és a spermacet-olaj stb.
Alkalmas nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek, a tapadást növelő, az aggregálódást megakadályozó, lepergést gátló anyagok lehetnek ionosak, vagy nemionosak. Az ionosak lehetnek: a különböző telített és telítetlen karbonsavak sói; az alifás, az aromás, az alifás-aromás szénhidrogének szulfonátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-alkoholok szulfátjai; az alkil-, az aril-, az aralkil-savak, észterek, éterek szulfonátjai; a fenol, a krezoi, a naftalin kondenzációs termékeinek szulfonátjai; a szulfátéit növényi és állati olajok; az alkil-, az aril-, az aralkil-foszfátéezterek, illetve a fent felsorolt vegyületek alkáli- és alkáliföldfémekkel, vagy szerves bázisokkal - pl. a különböző aminokkal, alkanol-aminokkal - képzett sói. A nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-2-etil-hexil-szulfát, a dodecil-benzol-szulfonsav nátrium-, etanol-amin, dietanol-amin, trietanol-amin, izopropil-amin sója; a nátrium mono- és diizopropil-naftalinszulfonát; a naftalinszulfonsav nátriumsója; a nátrium-diizo-oktilszulfoszukcinát-, a nátrium-xilolszulfonát, a petróleumszulfonsav nátrium-, vagy kalciumsója; kenőszappanok; a kálium-, a nátrium-, a kalcium-, alumínium-, magnézium-sztearát stb. A foszfátészterek lehetnek foszfátéit alkil-fenolok, vagy zsíralkoholok poliglikollal képzett éterei, valamint ezeknek a fentiekben említett kationokkal vagy szerves bázisokkal részben vagy egészben közömbösített formái. Hasonlóan anionos felületaktív anyagok még a dinátrium-N-oktadecil-szulfoszukcinát, a nátrium-N-oleil-N-metil-taurid, valamint a különböző lignin-szulfonátok.
Nemionos nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeálószerek lehetnek az etilén-oxid 10-20 szénatomszámú alkoholokkal képzett éterei a sztearil-poli(oxi-etilén), az oleil-poli(oxi-etilén) stb; az alkil-fenolokkal képzett éterek a t-butil-, az oktil-, a nonil-fenolokkal képzett poli(glikol-éterek); a különbőzó szerves savakkal képzett észterek a sztearinsavnak és a mirisztinsavnak polietilénglikollal képzett észtere vagy a polietilénglikol-oleát stb.; az etilén-oxid, propilén-oxid blokkpolimerizátumok; a zsír és olajsavak hexitanhidridekkel képzett részleges észterei, a szorbitnak olajsavval vagy sztearinsavval képzett észterei
HU 200538 Β stb., illetve az ilyen típusú vegyületek etilén-oxiddal képzett kondenzációs termékei; a tercier glikolok a 3,6-dimetil-4-oktin-3,6-diol vagy a 4,7-dimetil-5-decin-4,7-diol; a polietilénglikol tioéterek, mint amilyen a dodecil-merkaptánnak polietilénglikollal képzett étere stb.
Alkalmas tapadást növelő anyagok az alkáliföldfém szappanok, a szulfoborostyánkósav-észter sók, a természetes és a mesterséges vizoldható makromolekulák pl. a kazein, a keményítő, az arab mézga, a cellulóz-éterek, a metil-cellulóz, a hidroxi-cellulóz, a poli(vinil-pirrolidon), a poli(vinil-alkohol), stb.
Alkalmas habzásgátlók lehetnek a kismolekulasúlyú poli(oxi-etilén), poli(oxi-propilén) blokkpolimerek, az oktil-, a nonil-, a fenil-poli(oxi-etilén)/etilén-oxid egységek száma>5/, a hosszúláncú alkoholok, mint például az oktil-alkohol, a speciális szilikonolajok.
Megfelelő adalékanyag alkalmazásával érhetjük el, hogy a formált készítmények kolloidkémiailag kompatibilisek különféle műtrágyakompoziciókkal.
Szükség szerint a formálás során ismert peszticideket és/vagy tápanyagokat is felhasználunk alkotórészként.
Nedvesedő permetezhető porokat (WP) például úgy készíthetünk, hogy a hatóanyagok keverékét, a segédanyago(ka)t, a felületaktív anyago(ka)t összekeverjük a hordozóanyagokkal, majd a keveréket őröljük, végül homogenizáljuk. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy a szilárd szerves vagy szervetlen hígító anyag(ok)ra, vagy a szilárd hatóanyagot is tartalmazó porkeverékre például porlasztással visszük fel a folyékony felületaktív anyagot. Folyékony felületaktív anyag esetén eljárhatunk úgy is, hogy az előzetesen megőrölt szilárd komponenseket olyan szerves oldószerben szuszpendáljuk, amelyik folyékony felületaktív anyagot ka)t tartalmaz. Ezt a szuszpenziót például porlasztással szárítjuk. Ily módon a felületaktív anyagot a szilárd hatóanyagkeverék és a szilárd hígító anyag felületére visszük.
Vizes diszperziós közegű emulzió előállítására alkalmas, önként emulgeálódó folyadékot, - úgynevezett emulzióképző koncentrátumok (EC) - oly módon készíthetünk, hogy a hatóanyagot vagy azok keverékét a fentiekben ismertetett felületaktív anyagok valamelyikével, vizzel nem elegyedő oldószerben oldjuk. Az így kapott emulzióképzö koncentrátura vizzel önként vagy kis mechanikai behatásra olyan permetlé emulziót képez, amely hosszabb állás után sem változik meg.
Szuszpenziókoncentrátum (SC) előállításához viz (előnyösen ioncserélt) és valamilyen fagyásgátló komponens (előnyösen etilénglikol vagy glicerin) elegyében, szükség szerint melegítéssel oldjuk fel a nedvesitőés diszpergálószereket. Ehhez az oldathoz adagoljuk állandó keverés fenntartása mellett a szilárd (por alakú, vagy kristályos) hatóanyagok keverékét, majd szükség szerint anti-caking komponenst (pl. Aerosil 200) keverünk be. Az igy kapott szemcse folyadék fázist (zagy) nedves őrlóberendezésekkel (például zárt Dyno-malomban) a kívánt szemcseméretre őröljük, amely általában - a tárolási stabilitás érdekében - max. 5 mikrométer szemceeátméröt jelent, őrlést követően szükség szerint habzásgátló komponenst, illetve sűrítő (thickening) komponest (például Kelzan S) keverünk be a homogenizálás során. Eljárhatunk úgy ia, hogy a komponensek ösezekeverési sorrendjét megváltoztatjuk, illetve szükség szerint egyéb komponenseket is adagolunk (például színezék stb.). A szilárd hatóanyagok mellett kombinációs partnerként használhatunk folyékony, vízzel nem elegyedő vagy vízzel elegyedő hatóanyagokat is. Az alacsony olvadáspontú szilárd hatóanyagokat bevihetjük ömledék formájában is emulgeátor nélkül vagy emulgeátorral összekeverve.
Az ULV készítmények az EC-szerekhez (esetenként SC szerekhez hasonlóan készíthetők).
Közvetlen felhasználásra alkalmas granulátumokat (G) készíthetünk extrudálással, rétegeléssel felhasználva valamilyen eleve szemcsés hordozóanyagot (például mészkőőrleményt), vagy folyékony komponens szorpciós kapacitású hordozóanyag általi elnyeletésével.
A permetezésre felhasználható granulátumokat (WG) készíthetünk WP-ból és/vagy SC-böl kiindulva valamilyen agglomerációs technológia segítségével, például drazsirozó üstben kötőanyag alkalmazásával.
A készítményekből ismert módon vízzel vagy inért szilárd higitóanyaggal történő hígítással kapjuk a mezőgazdasági felhasználásban alkalmazható permetlevet, vagy porozószert, melynek hatóanyagtartalma általában 5 tömeg%-nál kisebb, előnyösen 3-0,01 tömegei. Eljárhatunk úgy is, hogy a különböző, egyetlen hatóanyagot tartalmazó készítményből készült permetleveket öntjük össze a felhasználás előtt.
A találmányunk szerinti eljárást, a készítmények előállítását, valamint a biológiai hatást részletesen példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy oltalmi igényünket a példákra korlátoznánk.
Példáinkban az alábbi rövidítéseket alkalmazzuk:
CHO (III) általános képletű vegyület,
Ac2Ö ecetsav-anhidrid, (I) (I) általános képletü vegyület, (II) (II) általános képletü vegyület, (I/a) 5- {[ 2—klór—4— (trifluor-metil) Jfenoxi}-2-nitro-benzaldehid,
-611
HU 200538 Β
(II/a) 5-{[2-klór-4-(triíluor-metil)]fenoxi}- -2-nitro-benzaldehid-diacetat,
(I/b) 5-{[2,6-diklór-4-(trifluor-me- til)]fenoxi}-2-nitro-benzaldehid,
(Il/b) 5-{[2,6-diklór-4-(trifluor-me- til)]fenoxi}-2-nitro-benzaldehid-di- acetát,
a. i. aktív hatóanyag (active ingredient),
ATP-áz adenozin-trifoszfatáz és
% tömeg%.
1-9. példa
Keverövel, hőmérővel, adagolótölcsérrel ellátott 50 ml-es gömblombikba 6,0 g (0,02 mól) 3-[(2-klór-4/trifluor-metil/)-fenoxi]-benzaldehidet mérünk és számolt mennyiségű ecetsavanhidríddel megegyező térfogatú diklór-metánban oldjuk. Ezután a homogén oldathoz hozzáadjuk az ecetsavanhidridet. A megfelelő mólarányban elkészített nitrálósavat (65%-os HNO3 és 96%-os H2SO4) 5 °C-ra hűtjük. A reakcióelegy intenzív keverése és lehűtése után megkezdjük a nitrálósav adagolását. A reakció erősen exoterm és már néhány csepp hozzáadagolása során is több fokot emelkedik a hőmérséklet. A külső hőmérsékletet -20 °C-on tartva az adagolás ~45 percig tart. Az adagolás befejezése után a hűtést megszüntetjük és a reakcióelegyet 3 órán át 30 °C-on kevertetjük. Ezután az elegyet 75 g jégre öntjük, a szerves fázist elválasztjuk, a vizes fázist 2x20 ml diklór-metánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 2x75 ml 3%-os NaHCO3 oldattal, majd vízzel mossuk, MgSCH-on szárítjuk. Az oldat összetételét gázkromatográfiás vizsgálattal határoztuk meg. GLC: SE-30, 10 m-es kapilláris kolonna, 150-300 °C, 10 °C/min, FID.
A kromatogramok kiértékelése során a standardok alkalmazásával nyert területfaktorokkal módosítottuk az összetételt. A nyers elegy minőségi analízisét kombinált gázkromatográfiás-tömegspektrometriás mérés segítségével végeztük.
A megadott eljárást használva, CHO/-HNO3/AC2O = 1/1,6/5 mólarány mellett, a kénsav mennyiségét változtatva az 1. táblázatban megadott termékösszetétel nyerhető.
1. táblázat
A kénsav mennyiségének hatása Mólarány: CH0/HNO3/AC2O = 1/1,6/5
Példa száma H2SO4/CHO mólarány Termék összetétele (%)
(I/a) (Π/a)
1. 0,2 22 78
2. 0,3 28 72
3. 0,4 49 51
4. 0,5 46 54
5. 0,6 51 49
6. 1,0 63 37
7. 1,4 96 4
8. 1,8 98 2
9. 2,3 100 0
10-18. példa
Mindenben az 1-9. példák szerinti eljárást alkalmazva járunk el, azzal a változtatással, hogy a CHO/HNO3/AC2O = 1/1,6/5 mólarányt 1/1,6/7-re változtatjuk. Az ily módon kapott termékösszetételt a 2. táblázatban foglaltuk össze.
2. táblázat
A kénsav mennyiségének hatása Mólarány: CHO/HNO3/AC2O = 1/1,6/7
Példa száma H2SO4/CHO mólarány Termék összetétele (%)
(I/a) (Π/a)
10. 0,1 5 95
11. 0,2 5 95
12. 0,4 4 96
13. 0,8 4 96
14. 1,2 5 95
15. 1,6 5 95
16. 2,0 6 94
17. 2,4 10 90
18. 2,8 23 77
19-24. példa
Mindenben az 1-9. példák szerinti eljárást alkalmazva járunk el, azzal a változtatással, hogy a CHO/HNO3/H2SO4 = 1/1,6/0,2 mólarány mellett az AC2O/CHO mólarányt változtatjuk. Az ily módon nyert termékösszetételt a 3. táblázatban foglaltuk össze.
-713
HU 200538 Β
3. táblázat
Az ecetsavanhidrid mennyiségének hatása Mólarány: CHO/HNCb/HzSCU = 1/1,6/0,2
5. táblázat
HNO3/H2SO4 mólarány hatása Mólarány: CHO/AC2O = 1/5
Példa száma AC2O/CHO mólarány Termék összetétele (%)
II/a) (II/a)
19. 4 19 81
20. 5 15 85
21. 6 8 92
22. 7 5 95
23. 9 5 95
24. 11 3 97
25-28. példa
Mindenben az 1-9. példák szerinti eljárást alkalmazva járunk el, azzal a változtatással, hogy a CHO/H2SO4/AC2O = 1/0,2/5 mólarány mellett a HNO3/CHO mólarányt változtatjuk. Az ily módon nyert termékösszetételt a 4. táblázatban foglaltuk össze.
4. táblázat
A salétromsav mennyiségének hatása Mólarány: CHO/H2SO4/AC2O = 1/0,2/5
Példa HNO3/CHO Termék
száma mólarány összetétele (%)
(I/a) (II/a)
25. 1,4 16 84
26. 1,5 17 83
27. 1,6 22 78
28. 1,7 25 75
29-37. példa
Mindenben az 1-9. példák szerinti eljá-
rést alkalmazva járunk el, azzal a változta-
tással, hogy a CHO/AcíO = 1/5 mólarány mel-
lett a HNO3/H2SO4 mólarányt változtatjuk. Az ily módon nyert termékösszetételt az 5. táblázatban foglaltuk össze.
Példa száma HNO3/H2SO4 mólarány Termék összetétele (%)
(I/a) (II/a)
29. 1,2/2,7 30 70
30. 1,4/2,5 58 42
31. 1,5/2,4 87 13
32. 1,55/2,35 100 0
33. 1,60/2,30 100 0
34. 1,8/2,1 100 0
35. 2,0/1,9 100 0
36. 2,4/1,5 42 58
37. 2,6/1,3 26 74
38. példa
Nedvesíthető porkoncentrátum (NP) (I/a) és (Π/a) hatóanyag 8:1 tömegarányú keveréke 96 t%
Cab-O-Sil M5 1 t%
Dispergiermittel 1494 3 t%
240 g Hatóanyagkeveréket, amelyet előzetesen forgókéses malomban megóröltünk, dörzsmozsárban 2,5 g Cab-O-Sil M5 sziliciumdioxid vivőanyaggal és 7,5 g Dispergiermittel 1494 diszpergálószerrel (szulfonált krezol és formaldehid kondenzátumának nátriumsója) keverünk össze. A por alakú keveréket örvénysugármalomban (Alpine JMRS-80) 5 bar injektorlevegönyomás és 4,5 bar őrlő levegőnyomás mellett 250 g/óra betáplálás! sebességgel raegóróljük. Az előállított permetezhető por - annak ellenére, hogy külön nedvesitőszert nem tartalmaz - jól nedvesedik, maximális szemcseátméró 20 mikrométer, lebegósebesség 10 g/1 töménységű permedében 30 perc után 30 °C-on:
84% CIPAC standard D vízben és 91% CIPAC standard A vízben.
E példa szerint bármely, - az 1-37.
példa szerinti termékből (hatóanyagkeverékböl) - készíthetünk permetezhető port.
39. példa
Emulzióképzó koncentrátum (20 EC)
(II/a) hatóanyag 20 t%
2-Etoxi-etanol 10 t%
Ciklohexanon 35 t%
Emulsogen EL 360 7 t%
Tensiofix CD 5 3 tX
Xilol 25 tX
500 ml-es Zománcozott, keverővei ellátott autoklávba bemérünk 37 g 2-etoxi-etanol,
-815
HU 200538 Β
137 g ciklohexanon és 91 g xilol oldószereket, amelyek elegyében feloldunk 26 g Emulsogen EL 360 (etoxilált ricinusolaj) emulgeátort és 11 g Tensiofix CD 5 (etoxilált kókuszalkohol) emulgeátort. Az eraulgeátorok beadagolását olvasztott állapotban (60-70 °C-on) végezzük. Utolsó lépésként 75,5 g (ΙΙ/a) jelű hatóanyagot mérünk be és a keverést 2 órán át folytatjuk, ily módon tiszta, átlátszó oldatot kapunk.
E példa szerint bármely, - az 1-37. példa szerint kapott termékből (hatóanyagkeverékből) - készíthetünk emulzióképző koncentrátumot.
40. példa
Emulzióképzó koncentrátum (35 EC) (II/b) hatóanyag 35,0 t%
Ciklohexanon 10 t%
Tensiofix CG 21 2 t%
Tensiofix B 7453 8 t%
Xilol 45 t% g Ciklohexanon és 133 g xilol elegyében feloldunk 6 g Tensiofix CG 21 (etoxilált zsíralkohol, valamint etoxilált nonil-fenol és foszfátjaik keveréke) és 24 g Tensiofix B 7453 emulgeátort (kalcium-dodecil-benzolszulfonát, etoxilált nonil-fenol és etoxilált propoxilált nonil-fenol n-butanol oldószeres oldata), majd utolsó lépésként 104 g (II/b) hatóanyagot adagolunk és oldunk fel a tenzideket tartalmazó folyadékban.
E példa szerint bármely - az 1-37. példa szerint kapott termékből (hatóanyag keverékből) - készíthetünk (35 EC) emulzióképző koncentrátumot.
41. példa
Vizes szuszpenzió koncentrátum (SC)
hatóanyag(ok) (1) 40,0 t%
propilén-glikol 7,0 t%
Tensiofix XN6 (2) 2,0 t%
Tensiofix B 7425 (3) 4,0 t%
Rhodopol B 23 (4) 0,05 t%
Silicon SRE (5) 0,5 t%
Víz (ioncserélt) 46,45 t%
(1) az (I/a) és (Il/a) illetve az (I/b) és
(II/b) hatóanyagok 23:1, 16:1, 11:1, 8:1,
5:1, 4:1, 2:1, 1:1, 1:2, 1:4, 1:5, 1:8, 1:11,
1:16 és 1:23 tőmegarányu keverékei, illetve az (I/a), (I/b), (ΙΙ/a) és (II/b) hatóanyagok önmagukban, (2) etoxilált nonil-fenol és etoxilált nonil-fenol-foszfát-észter, (3) kalcium-dodecilbenzol-szulfonált, etoxilált nonil-fenol és etoxilált - propoxilált nonil-fenol n-butanolos oldata, (4) xantán-gum (thickening komponens), (5) dimetil-szilikon-olaj 30%-os vizes emulziója.
literes, disszolver-tárcsás keveróvel ellátott edénybe 5 1 ioncserélt vizet töltünk, majd keverés mellett 800 g propilén-glikolt és 50 °C-ra melegített 240 g Tensiofix XN6, 480 g Tensiofix B 7425 keverékét adagolunk hozzá, ügyelve arra, hogy a hómérséklet ne emelkedjék 35 °C fölé. A keverést 20 percig folytatjuk, majd 30 g Silicon SRE és 30 g víz emulzióját keverjük a szuszpenzióhoz.
A nedves őrlést két lépésben végezzük. Először cirkulációs üzemmódban Fryma MK 95 típusú korundtárcsás kolloid - malmon vezetjük át a szuszpenziót mindaddig, amíg a szemcseméret 90 gm alá csökken. A finom őrlést Dyno KD 5 tip. gyöngymalomban végezzük, amíg el nem érjük, hogy a szemcseméret <8 um. Az őrlés befejezése után 20 g Rhodopol B 23 jelű xantán gumót, 400 g propilén-glikolt és 500 g vizet tartalmazó gélt oszlatunk el benne.
42. példa
Olajos szuszpenzió koncentrátum (FO) (I/b) és (II/b) hatóanyagok 1:1
tömegarányú keveréke 32,7 t%
Kozmetikai vazelinolaj 48,8 t%
Tensiofix AS 4 t%
Sapogenat T-080 4,5 t%
Etilénglikol 10 t%
Silicon SRE 0,5 t%
A 80 °C-on megolvasztott 13,5 g Sapogenat T-080 emulgeátort (etoxilált tributil-fenol) és a max. 60 °C-on előzetesen megolvasztott, homogenizált 12 g Tensiofix AS emulgeátort (kalcium-dodecil-benzolszulfonát és etoxilált nonil-fenol n-butanolos oldata), 145 g 60 °C-ra melegített kozmetikai vazelin olajhoz adjuk a Molinex 075 laboratóriumi gyöngymalom őrlóedényében. A tenzid olaj keverékéhez 30 g etilén-glikolt mérünk, 10 perces keveréssel a komponenseket homogenizáljuk. Ezután dőrzsmozsárban előzetesen finomra porított hatóanyagkeverék 98,1 g-ját a folyékony elegyhez öntjük. 5 perc keverés után 1500 ford./perc fordulatszám mellett 1 mm-es átmérőjű üveggyönggyel (350 g órlőtest) az őrlést 2 órán át folytatjuk, majd 3 perces keveréssel 1,5 g Silicon SRE (dimetil-szilikon-olaj 30%-os emulziója) habzásgátlószert oszlatunk el az olajos szuszpenzióban.
E példa szerint bármely hatóanyag keverékből készíthetünk olajos szuszpenzió koncentrátumot.
-917
HU 200538 Β
43. példa
ULV készítmény (ΙΙ/a) hatóanyag Izoforon 2-Etoxi-etanol Szójaolaj (vagy napraforgóolaj) 27.5 t% 30 t% 10 t% 32.5 t% 5
Vízmentes, zománcozott autoklávba 10
7500 g izoforon és 2500 g 2-etoxi-etanol oldószert mérünk be. Kalapácsos malomban előzetesen előaprított (ΙΙ/a) jelű hatóanyagból 6875 g-ot az oldószerelegyhez mérünk és a keverést egyidejűleg elindítjuk, a hömérsék- 15 letet 45-50 °C-ra emeljük az autokláv köpenyfűtésének bekapcsolásával. 1 óra múlva - miután meggyőződtünk arról, hogy a hatóanyag feloldódott - az autoklávba mérünk 8125 g szójaolajat (vagy napraforgóolajat) 20 további 20 percig folytatjuk a keverést, miközben a hőmérsékletet 20 °C-ra visszahűtjük. Az ULV készítményt víz hozzáadása nélkül hígítatlan formában juttatjuk ki.
. E példa szerint bármelyik hatóanyagból, 25 vagy hatóanyagkeverékből készíthetünk ULV formát.
44. példa 30 t% Hatóanyagot tartalmazó porozószer (DP) (I/b) hatóanyag 1,0 t%
Ultrasil VN 3 3,0 t% 35
Kaolin 16,0 t%
Talkum 80,0 t%
1 Térfogatú, ribbon-tipusú szalagkeverőbe 9510 g kaolint 1800 g Ultrasil VN 3 40 jelű szintetikus nátriura-alumínium-szilikáttal összekeverünk, majd a keverékhez 600 g előzetesen kalapácsmalomban elóapritott (I/b) hatóanyagot adagolunk és 30 percen át a keverést tovább folytatjuk. Ezután Ultraplex 250 típusú malomban 20 kg/óra betáplálási sebességgel a hatóanyag premixet úgy őröljük, hogy a 44 mikrométernél durvább szemcseátmérőjű frakció hányada legfeljebb 0,5 t% legyen. Az őrlést követően Lódige 300 típusú örvényáramü keveróben e hatóanyagpremixet 1:4 arányban talkummal keverjük össze, 10 perces keverést alkalmazva.
E példa szerint bármely hatóanyag keverékből készíthetünk porozószert.
45. példa
Ebben a példában a találmány szerinti vegyületek keverékének /az (I/a) és a (Π/a), valamint az (I/b) és a (ΙΙ/b) jelű hatóanyagok) herbicid hatékonyságát és fokozott szelektivitását mutatjuk be.
Petri csészékbe 0,5 cm mélységben növényfajtól függően - azonos számú (20-50 db) magot vetünk, majd a vetést követően a talajt beöntőzzük. A 41. példa szerinti készítmények vízzel történő hígításával 0,2 t%-os permetleveket készítünk, amelyekkel preemergens módon, 3 kg (a.i.). ha*1 dózissal kezeléseket végzünk. A talajt naponta öntözzük. Az értékelést a kelést követő 10. napon végezzük és a károsodást %-ban fejezzük ki. Az eredményeket a 6. és 7. táblázatba foglaltuk.
A táblázatban szereplő számok (1-6) az alábbi gyomnövényeket jelentik:
= Abutilon theophrasti = Amarantus retroflexus = Calystegia sepium = Datura stramonium = Galium aparine = Xanthium strumarium
-1019 ooooooooooo ooooooooooo ooooooooooo ooooooooooo ooooooooooo ooooooooooo
OOOOOOOOiOirtiO οοοοοοοοοσ>ο oooooooominm ooooooooooo ooooooooooo mmc-oooooooo
I
Oű z: Li ω :3 U Μ»
ΟΟιΛιΛΟιΛιΛΟΟΙΛΙΛ t> O rH «-Ι CO ΤΓ ΙΛ CO Otáblázat ininoooommoom ooooooooooo
X
<u c
S ‘CÚ
Ό í- «4
r-4 LO 04 r-4 «“t fH t-H ,-H
Oö <0
X c
0) o
td 2 to X '3 ώ •O τι ~ °η·ιηοιηοιη.;Ν + Ο r-t OJ 04 +
O 00 ΙΛ O C? 04 04 04 04
ΙΩ 04 m ο m 04 »-· o r-t i-l Ο Ο O C0 ajajejajejajelcüa} + + + ej aj aj aj oj Ό G
Έ a í v ~ ·—> i—’ i—' >i ι-' « a 3 34 ») Γ?
Τ3 φ 0 + + + + + + 5«Í fljcötdtűcdcü'x.— 'x o C ca «; 0 t-1 t-ι i—· t-t I—( t-1 Ki Qj | — 5tí
-1121
ΟΟΟΟΟΟΟΟΟΙΛΙΛ
0000000000)0) moooooooomo
0)000000000)0
ΙΛ Ο O)
U)OOOOOOOOV5W
0)000000000)0) omoooooooom
0)0)0000000)0000 omooooooooo
0)0)0000000)0000 io á '3 »□
O oomoooooooo <β ‘O oooooooommo
Φ If) Η *-4 c*J t-4 C5 LO O ¢táblázat o
£l
OOOOOOOOiOOO *4 r“> 1—1 rH H r-1 Η H CJ CM o o co ooooooooooo é o3
53 ^0 w
>» e
rt rt (0 X •rH *
Ό ^xj Ό C
1-4 in θ^'ιη O + O *4 + m . +
°. “i N
H CJ CM + ιΛ
O co ο in o CO CJ cí CJ 04 + m m cj m cm η ο *4^0000 o
CO + + + + + + + + + XJ43X3JOJ2^-ŰX3-ŰXJ
I
C ~ 4) ' Ό £ □ βί O *rt 3 U β s | λ c : sí
4) xJ *4 « 2 (D 4-í 04 C 4> O
-1223
HU 200538 Β
46. példa
Ebben a példában (ellenpélda) az (I/a), a (Π/a), az (I/b) és a (Π/b) vegyületek (hatóanyag komponensek) herbicid hatékonysá- 5 gát mutatjuk be az alkalmazott dózisok függvényében.
A kísérleteket a 45. példában leirt módon végeztük, azzal a változtatással, hogy a vegyületek herbicid hatékonyságát 3 dózis- 10 bán [1,0-, 3,0- és 9,0 kg (a.i. ).ha_1] vizsgáltuk. Standardként acifluorfen-nátriumot alkalmaztunk.
Az értékelés eredményét a 8. táblázatban foglaltuk össze. 15
-1325 táblázat
Károsodás %-ban szója bab borsó lóbab csillag- 1 2 3 4 5 6 fúrt o © o ω ο o © © © CO O O Ο Ο O oo © © r—t τ’-t o © © σ> © © i-H t—1 o © o co o o τ-H p-4 © o © τρ m © © © © τρ in © Ο O © © C- 00 o © © r-i CM Tp © m © in © t- © o © i—1 0 50 10 60 35 75 85 85 85 85 90 0 65 25 75 45 90 95 95 100 100 100 10 75 45 85 55 100 100 100 100 100 100 o m o t- © © 1—1 o © o C- © © t—1 T-H in in o t φ © ^4 o in © «> © © o o o C* © O r-t © © © C- © © T-H © © © Tp © ΓΟΦΟ in © c* in © o ι-H C*5 © in © CO Tp © © © o r—i 0 25 10 60 30 70 70 70 80 80 85 0 40 20 70 40 80 80 85 95 100 95 10 60 40 80 50 100 100 100 100 100 100 0 50 10 65 50 80 90 85 85 85 90 0 70 30 70 60 100 100 95 95 100 100 10 75 50 85 80 100 100 100 100 100 100 © © o © o o o o © o o
A hatóanyag (ok) •s * -ο ώ Ό M i—< CO © η ω o 1-1 CO © r- íl í) rt Π CD
jele <Ö r-4 co ►—» l—l I/b Λ 1—t acifluorfen- -nátrium (standard) Kezeletlen kontroll
-1427
HU 200538 Β
A 45-46. példában ismertetett biológiai vizsgálatok eredményeiből (6-8. táblázatok) megállapíthatjuk, hogy mind az (I/a) és (II/a), mind az (I/b) és (II/b) vegyületek találmány szerinti - keverékének szelektivitása jelentősen megjavul, ugyanakkor a herbicid hatás nem csökken, sőt fokozódik abban az esetben, ha a hatóanyagokat 25:1 1;1 tömegarányokban alkalmazzuk. A két-két herbicid hatású vegyülettipus ilyen arányú keverékeinek antagonisztikus, egymást antidotáló hatása van a hüvelyes kultúrnövényeknél, ugyanakkor szinergetikus hatékonyság mutatkozik a gyomnövényeknél. Az (I/a) és (II/a), valamint az (I/b) és (II/b) keverékek [és/vagy az (I/a) és (II/b), valamint az (I/b) és (II/a)] tehát - szemben az egyes komponensekkel -, szóján kívül egyéb termesztett növények preemergens gyomirtására is felhasználhatók.
47. példa
Ebben a példában a találmány szerinti vegyületek keverékével [(I/a) és (II/a), valamint (I/b) és (II/b) jelű hatóanyag keverékek] végzett kezelések hatására bekövetkező növényi ATP-áz (adenozin-trifoszfatáz) aktivitás-változást és a tüneti pusztulást (fitotoxicitást) mutatjuk be.
2-3 leveles zabnövényeket (Avena sativa) 1 kg (a.i.).ha'1 dózisban különböző hatóanyag tömegarányú, a 41. példa szerinti készítmények vízzel történő hígításával készített, 0,2 t%-os permetlevekkel kezeltünk, majd a posztemergens kezelést követő 3. és 5. napon meghatároztuk az ATP-áz aktivitás- változást, valamint a tüneti károsodást.
Az ATP-áz enzimet a zab gyökeréből W.Weltrup eljárásával extraháltuk, an enzim-aktivitás meghatározását S.A. Solim és munkatársai (2) fotometriás módszerével végeztük.
Az eredményeket a 9. és 10. táblázatban foglaltuk össze, amelyből kitűnik, hogy a négy vegyülettel /(I/a), (Π/a), (I/b) és (II/b) és a két-két vegyület /(I/a) + (II/a), ill. (I/b) + (II/b)/ 1:16 - 16:1 tömegarányú keverékével kezelve a zabot a legnagyobb ATP-áz aktivitás-gátlást, illetve pusztulást az (I/a) + (Π/a), illetve (I/b) és (II/b) 8:1 tömegarányú keverékeknél tapasztaltuk.
Irodalom:
1. W.Weltrup: The in vivő and in vitro effects of Ca2‘ and Al3* upon ATP-ases írom barley roots.
Journal of Plánt Nutrition 6/5/, 349-361/1983.
2. S.A. Soliman, A.K.A.ElRefaie, A.H.El-Sebae and M.I.Zeid: Toxicity of somé insecticides to dry Wood fermites Cryptotermes brevis (Walker) in relation to ATP-ase and AChE inhibition.
International Pest Control 1981. Jan/-Feb.
9. táblázat
Tömegarány Tüneti károsodás ATP-áz-aktivitás- gátlás
(I/a) : (II/a) a kontroll X-ban 3. 5. napon 3. 5. napon
1 - 38 51 10 15
16 1 60 63 26 40
8 1 85 100 35 70
4 1 81 95 28 40
2 1 64 90 22 35
1 1 56 65 16 29
1 2 45 60 10 20
1 4 40 55 + 15
1 8 36 50 + 10
1 16 32 40 + 10
- 1 ' 30 38 + 8
+ jelzés enyhe gátlást jelent
10. táblázat
Tüneti károsodás ATP-áz-aktivitás- gátlás
a kontroll %-ban
(I/b) : (II/b) 3. 5. napon 3. 5. napon
1 - 40 55 15 20
16 1 85 75 31 43
8 1 90 100 40 78
4 1 83 98 32 45
2 1 65 95 25 40
1 1 55 76 20 30
1 2 52 62 13 25
1 4 45 58 5 18
1 8 45 52 + 10
1 16 41 45 + 10
- 1 32 40 + 10
+ jelzés enyhe gátlást jelent
-15HU 200538'Β

Claims (10)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Fokozott szelektivitású herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,05-96 tömegX mennyiségben és 5
    30:1 - 1:30 tömegarányban (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidet és (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi )-2-nitr'>-benzaldehid-diacetátot tartalmaz 10
    - mely képletekben
    X hidrogén-, vagy klóratom, egy vagy több szilárd és/vagy cseppfolyós vivőanyag - előnyösen természetes ásványi anyagok őrleménye - vagy inért oldószer - 15 előnyösen xilol és/vagy ciklohexanon -, adott esetben felületaktív anyag(ok), - előnyösen anionos és/vagy nemionos emulgeálószer(ek)-, és/vagy diszpergálószer(ek) mellett.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, 20 azzal jellemezve, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek - mely képletben X jelentése az 1. igénypontban megadott - tömegaránya 20:1 - 1:1.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ké- 25 szitmény, azzal jellemezve, hogy (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidként 5-{/2-klór-4-( trifluor-metil)/fenoxi}-2-nitro-benzaldehidet, (II) általános képletü 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro- 30 -benzaldehid-diacetátként 5—{/2—klór—4— (trifluor- metil)/fenoxi}-2-nitro-benzaldehid-diacetátot tartalmaz.
  4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (I) általános 35 képletü 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehidként 5-{/2,6-diklór-4-( trifluor-metil)/fenoxi}-2-nitro-benzaldehidet, (II) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid-diacetátként 5-(/2,6-diklór-4- 40 -(trifluor-metil)/fenoxi}-2-nitro-benzaldehid-diacetátot tartalmaz.
  5. 5. Eljárás az (I) általános képletű 5-(szubsztituált fenoxi)-2-nitro-benzaldehid és a (II) általános képletü 5-(szubsztituált fe- 45 noxi)-2-nitro-benzaldehid diacetát
    - mely képletekben
    X hidrogénatomot jelent 30:1 - 1:30 tömegarányú keverékének egy reakciólépésben történő előállítására, azzal 50 jellemezve, hogy egy mól (III) általános képletű 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehidet
    - mely képletben
    X jelentése hidrogénatom oldószer, előnyösen diklór-metán jelenlété- 55 ben, -30 - +50 °C közötti hőmérsékleten 4-11 mól ecetsavanhidriddel, valamint 1,2-2,6 mól salétromsav és 0,1-2,8 mól kénsav elegyéből álló nitrálósavval reagáltatunk, majd a reakcióelegyból az (I) és (II) álta- 60 lános képletü vegyületek keverékét ismert módon kinyerjük, kívánt esetben tisztítjuk.
  6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás az (I) és (II) általános képletű vegyületek mely képletekben X jelentése az 5. igénypontban megadott - 30:1 - 1:6 tómegarányú keverékének egy reakciólépésben történő előállítására, azzal jellemezve, hogy egy mól (III) általános képletű 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehidet - mely képletben X jelentése hidrogénatom - oldószer, előnyösen diklór-metán jelenlétében 5-6 mól ecetsavanhidriddel, valamint 1,5-1,7 mól salétromsav és 0,1-1,8 mól kénsav elegyéből álló nitrálósavval reagáltatunk.
  7. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás az (I) és (II) általános képletü vegyületek mely képletekben X jelentése az 5. igénypontban megadott - 25:1 - 1:2 tömegarányú keverékeinek egy reakciólépésben történő előállítására, azzal jellemezve, hogy egy mól (III) általános képletű 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehidet - mely képletben X jelentése hidrogénatom - oldószer, előnyösen diklór-metán jelenlétében 6-7 mól ecetsavanhidriddel, valamint 1,5-1,7 mól salétromsav és 0,1-2,8 mól kénsav elegyéből álló nitrálósavval reagáltatunk.
  8. 8. Az 5. igénypont szerinti eljárás az (I) és (II) általánös képletű vegyületek mely képletekben X jelentése az 5. igénypontban megadott - 30:1 - 1:4 tömegarányú keverékének egy reakciólépésben történő előállítására, azzal jellemezve, hogy egy mól (III) általános képletű 3-(szubsztituált fenoxi)-benzaldehidet - mely képletben X jelentése hidrogénatom - oldószer, előnyösen diklór-metán jelenlétében 5 mól ecetsavanhidriddel, valamint 1,2-1,6 mól salétromsav és
    2.3- 2,7 mól kénsav elegyéből álló nitrálósavval reagáltatunk.
  9. 9. Az 5. igénypont szerinti eljárás az (I) és (II) általános képletű vegyületek mely képletekben X jelentése az 5. igénypontban megadott - 30:1 - 1:4 tömegarányú keverékeinek egy reakciólépésben történő előállítására, azzal jellemezve, hogy egy mól (III) általános képletű 3-( szubsztituált fenoxi)-benzaldehidet - mely képletben X jelentése hidrogénatom - oldószer, előnyösen diklór-metán jelenlétében 5 mól ecetsavanhidriddel, valamint 2,2-2,6 mól salétromsav és
    1.3- 1,7 mól kénsav elegyéből álló nitrálósavval reagáltatunk.
  10. 10. Herbicid készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,05-96 tömegX mennyiségben (II) általános képletű 5(szubsztituált f enoxi)-2-nitro-benzaldehiddiacetátot tartalmaz
    - mely képletben
    X hidrogén- vagy klóratom egy vagy több szilárd és/vagy cseppfolyós vivőanyag - előnyösen természetes ásványi anyagok őrleménye - vagy inért oldószer előnyösen xilol vagy ciklohexanon adott esetben felületaktív anyag(ok) - előnyösen anionos és/vagy nemionos emulgeálószer(ek)
    - és/vagy diszpergálószer(ek) mellett.
HU872718A 1987-06-16 1987-06-16 Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step HU200538B (en)

Priority Applications (9)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU872718A HU200538B (en) 1987-06-16 1987-06-16 Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step
DE3817343A DE3817343A1 (de) 1987-06-16 1988-05-20 Herbizide mittel erhoehter selektivitaet und verfahren zur herstellung der beiden wirkstoffkomponenten in einem reaktionsschritt
FR8807868A FR2616623A1 (fr) 1987-06-16 1988-06-13 Composition herbicide de selectivite accrue et procede pour la preparation des deux composants actifs en une etape
PL27308988A PL273089A1 (en) 1987-06-16 1988-06-15 Herbicide of increased selectivity
GB08814190A GB2205749A (en) 1987-06-16 1988-06-15 Herbicidal composition and process for the preparation of the active ingredient components thereof
IT8820978A IT8820978A0 (it) 1987-06-16 1988-06-15 Composizione erbicida conselettivita' aumentata e processo per la preparazione di entrambi i componenti ingredienti attivi in un solo stadio.
DD88316838A DD271051A5 (de) 1987-06-16 1988-06-16 Herbizide mittel erhoehter selektivitaet und verfahren zu selektiven bekaempfung von unkraeutern
DD88320212A DD273626A5 (de) 1987-06-16 1988-06-16 Verfahren zur herstellung eines gemisches eines 5-(substituierten phenoxy)-2-nitro-benzaldehyds und eines 6-(substituierten phenoxy)-2-nitro-benzaldehyd-diacetats
JP63149226A JPS6419003A (en) 1987-06-16 1988-06-16 Highly selective herbicide and one process manufacture of two active component composition

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU872718A HU200538B (en) 1987-06-16 1987-06-16 Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUT47201A HUT47201A (en) 1989-02-28
HU200538B true HU200538B (en) 1990-07-28

Family

ID=10960801

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU872718A HU200538B (en) 1987-06-16 1987-06-16 Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step

Country Status (8)

Country Link
JP (1) JPS6419003A (hu)
DD (2) DD273626A5 (hu)
DE (1) DE3817343A1 (hu)
FR (1) FR2616623A1 (hu)
GB (1) GB2205749A (hu)
HU (1) HU200538B (hu)
IT (1) IT8820978A0 (hu)
PL (1) PL273089A1 (hu)

Families Citing this family (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6028219A (en) * 1995-09-13 2000-02-22 Zeneca Limited Process for the nitration of diphenylethers

Family Cites Families (1)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
DE3044810A1 (de) * 1980-11-28 1982-07-01 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Substituierte phenoxyzimtsaeurederivate, verfahren zu deren herstellung und deren verwendung als herbizide, sowie zwischenprodukte und deren herstellung

Also Published As

Publication number Publication date
HUT47201A (en) 1989-02-28
JPS6419003A (en) 1989-01-23
DE3817343A1 (de) 1989-01-05
IT8820978A0 (it) 1988-06-15
GB2205749A (en) 1988-12-21
DD273626A5 (de) 1989-11-22
DD271051A5 (de) 1989-08-23
GB8814190D0 (en) 1988-07-20
PL273089A1 (en) 1989-06-12
FR2616623A1 (fr) 1988-12-23

Similar Documents

Publication Publication Date Title
EP0338992A2 (en) Substituted aryl and heteroaryl bicyclodiones
US5801120A (en) Substituted benzoyl (hetero) cyclic diones
JPS61152649A (ja) 2―(2′―置換ベンゾイル)―1,3―シクロヘキサンジオン化合物またはそれらの塩
JP2714479B2 (ja) 2―(2’,3’,4’―三置換ベンゾイル)―1,3―シクロヘキサンジオン
CS196383B2 (en) Herbicide and method of producing the active constituents
EP0316491A1 (en) Herbicidal 2-pyridyl and 2-pyrimidine carbonyl 1,3-cyclohexanediones
WO1992007837A1 (en) Heterocyclic dione derivatives as pesticides and plant growth regulators
EP0249149B1 (en) Certain 3-benzoyl-4-oxolactams
EP0023725B1 (en) Diphenyl ether derivatives, process for preparing the same and herbicidal compositions containing the same
JPH05507726A (ja) 殺線虫剤ピリミジン誘導体
EP0639173B1 (en) Certain 2-(2&#39;methyl-3&#39;,4&#39;-trisubstituted benzoyl)-1,3-cyclohexanediones
CA1291761C (en) Certain substituted 4-benzoyl-3,5-dioxotetrahydropyrans and thiopyrans
HU200538B (en) Herbicidal compositons with improves selectivity and process for producing the two active ingredients in one reaction step
JPH07206808A (ja) シクロヘキサンジオン誘導体および除草剤
US4708732A (en) 2-(pyrimidinecarbonyl)-1,3-cyclohexanediones and their use as herbicidal agents
US3799964A (en) Urea derivatives,a method of producing them and preparations which contain the new substances as active ingredients
US4741769A (en) Certain 1-phenyl-3-alkyl-1,3-propanediones
US4780569A (en) Certain 1,3-diphenyl-1,3-propanediones
HU186743B (en) Herbicide compositions containing alkane-carboxylic acid derivatives and process for preparing the active substances
JPH0395170A (ja) 新規なジフェニルエーテル誘導体およびこれを有効成分とする除草剤
US4115096A (en) Dihydropyrazolone herbicide
US4871856A (en) Certain 3-benzoyl-4-oxolactams
EP0022626A1 (en) Substituted nitrodiphenyl ethers, herbicidal compositions containing them and method of combating weeds
JPS58183688A (ja) オキサジアゾ−ル誘導体、その製法及び除草剤
EP0641317B1 (en) 2-(2-chloro-3-ethoxy-4-ethylsulfonyl benzoyl)-5-methyl-1,3-cyclohexanedione as herbicide

Legal Events

Date Code Title Description
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee