HU200329B - Plant growth regulators and fungicides comprising pyrimidine derivatives as active ingredient and process for producing the active ingredients - Google Patents

Description

A találmány hatóanyagokként pirimidin-származékokat tartalmazó növényvédő—pontosabban növényi növekedést szabályozó és fungicid hatással rendelkező — kompozíciókra vonatkozik. A találmány tárgya továbbá eljárás a kompozíciók hatóanyagainak előállítására.

A találmány szerinti kompozíciók hatóanyagokként (I) általános képletű új pirimidin-származékokat tartalmaznak—a képletben

Y ciklopropilcsoportot, 1-metil-ciklopropil-csoportot vagy (VI) általános képletű csoportot jelent, és az utóbbi képletben

R* hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent és

X hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,

R² adott esetben 3-9 szénatomos cikloalkil- vagy

3-9 szénatomos cikloalkenil-csoporttal szubsztituált

1-4 szénatomos alkilcsoportot, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkilcsoportot, 4-8 szénatomos alkenilcsoportot, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkinilcsoportot vagy (3—6 szénatomos cikloalkill-2—4 szénatomos alkinil-csoportot képvisel és

R³ hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 3-4 szénatomos alkenilcsoportot, 3-4 szénatomos alkinilcsoportot vagy 2-5 szénatomos acilcsoportot jelent.

Az „(I) általános képletű vegyületek megjelölésen az adott vegyületek sztereoizomerjeit is értjük.

Az (I) általános képletű vegyietekhez hasonló szerkezetű vegyieteket ismertet a 2.114.004. sz. nagy-britanniai, a 2.648.705. sz. német szövetségi köztársasági és a 877.842. sz. belga szabadalmi leírás.

Az (I) általános képletű vegyületek egy vagy több aszimmetriacentrumot tartalmaznak. Ezek a vegyületek a szintézis során rendszerint racém elegyek formájában képződnek; a racemátokból ismert módszerekkel kiöníthetjük el az egyedi izomereket.

Az R² helyén álló alkenilcsoport előnyösen I, táblázat (I) általános képletű vegyietek—a képletben Y= (VI) általános képletű csoport

CH=CH-R⁴ általános képletű csoport lehet, amelyben R⁴ 2-6 szénatomos alkilcsoportot jelent.

Az R² helyén álló, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált alkinilcsoport előnyösen 5 CeC-R⁵ általános képletű csoport lehet, amelyben R⁵ 2-6 (célszerűen 3-4) szénatomos, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált alkilcsoportot jelent.

R³ előnyösen hidrogénatomot vagy metil-, etil-, allil- vagy propargilcsoportot jelenthet Különösen előnyösek az R³ helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyietek.

Az (I) általános képletű vegyietek egyes képviselőit az L és la. táblázatban soroljuk fel.

Az R³ helyén hidrogénatomot tartalmazó (1) általános képletű vegyületeket ügy állíthatjuk elő, hogy a (Π) általános képletű vegyieteket—a képletben Y jelentése a fenti — (ΙΠ) általános képletű szerves fém vegyietekkel reagáltatjuk—a képletben Rí je20 len tése a fen ti és M alkálifématomot (előnyösen lítiumatomot) vagy további vegyértékein alkoxilezett átmeneti fématomot (előnyösen titánatomot) jelent

A reakciót rendszerint oldószerben, például dietiléterben, tetrahidrofuránban vagy diklór-metánban, közömbös atmoszférában, -80 ’C és +80 ’C közötti hőmérsékleten végezzük. A tennék elkülönítése céljából a reakcióelegyet proton donorral elbontjuk.

Az R² csoportban halogén szubsztituenst (például klóratomot) tartalmazó (I) általános képletű ve30 gyületeket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy először a megfelelő hidroxil-vegyületet alakítjuk ld, amiből ismert módon —például mezil-kloriddal, majd lítiumkloriddal reagáltatva—állítjuk elő a klórvegyületet Az R^ZM általános képletnek megfelelő hidroxilve35 gyületet kívánt eseten a (II) általános képletű vegyülettel végzett reakció során védett — például szililéter származék formájában védett — állapotban használhatjuk fel.

A vegyiét orszáma	R1	R2	R3	X	Op. ’C Megjegyzése
1.	H	-CBC-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	olaj
2.	H	OC-CH2-CH2-CH3	H	H	olaj
3.	H	-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	olaj
4.	H	-CeC-CH2-CH(CH3)2	H	H	54,5-55,5
5.	H	-CHsC-(CH3)-CH2-CH3	H	H	olaj
6.	H	-CH2-CH2-CH(CH3)-CH2-CH3	H	H	olaj
7.	H	-CH2-CH2-CH2-CH(CH3)2	H	H	olaj
8.	H	-CEC-CH2-CH2-CH2CI	H	H	olaj
9.	H	-CsC-CH(CHj)2	H	H	79-793
10.	H	-CeC-C(CH3)3	H	H	91-92
11.	H	-OC-CH2-CH(CH3)-CH2-CH3	H	H	gumi
12.	H	-CsC-CH2-CH2-CH(CH3)2	H	H	54-55
13.	H	-CH2-CH2(CH3)2	H	H	gumi
14.	CH3	-CeC-CH2-CH2-CH3	H	H	64-66
15.	-CH3	-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	66-67
16.	CH3	-OC-CH2-CH(CH3)2	H	H	65-67
17.	-CH3	-CH2-CH2-CH2-CH(CH3)2	H	H	gumi
18.	CH3	-CsC-CH(CH3)2	H	H	84-85
19.	-CH3	-CBC-CH2-CH2-CH2C1	H	H	93-94

-2I. táblázat folvtatásaaX (I) általános képletű vegyületek — a képletben Y= (VI) általános képleté csoport

A vegyület sorszáma	R1	R2	R3	X	Op.’C	Megjegyzés
20.	H	-CH2-CH2-C(CH3)3	H	H	87-874
21.	H	-CH2-CH>CH2-CH(CH3)-CH2-CH3	H	H	gumi
22.	H	-CH2-CH2-CHz-CH2-CH(CH3)2	H	H	gumi
23.	H	-CC-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	olaj
24.	H	-cc-ch2-ch2x:h2-ch2-ch2-ch?	H	H	olaj
25.	H	-CH=CH-CH2-CH2-CH3	H	H	gumi	cisz izomer
26.	H	-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	gumi
27.	H	cúdopentil-metil-	H	H	822-85,2
28.	H	ciklopent-3-enil-metil-	H	H	gumi
29.	-CH3	-CHj-CH2-CH(CH3)2	H	H	89-91
30.	-CHj	-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	91-914
31.	-CH3	-C=C-CH2-CHa-CH2-CH3	H	H	75-77
32.	-CH3-	-C=C-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	89-894
33.	-CH3	-OC-CH2CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	39-40
34.	-CH3	-CH2-CH2-CH>CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	55-56
35.	-CH3	-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H
36.	-CHj	-OC-CH2-CH2C1	H	H	84,5-85
37.	-CH3	-CSC-CH2-CH2-CH2-CH2C1.	H	H	97-100
38.	-CHj	-CHC-CH2-CHC1-CH2-CH3	H	H	108-114
39.	-CH3	-CH=CH-C(CH3)3	H	H	123-128	transz izomer
40.	-CH3	ciklopent-2-enil-metil-	H	H	79-81
41.	-CHj	ciklopropil-etil·	H	H	gumi
42.	-CH3	ciklopentilrinetü	H	H	97,7-100,7
43.	-CHj	-CC-CHCI-CH2-CH2-CH3	H	H	107-110
44.	-CH3	-C=C-CHC1-CH2-CH3	H	H	69-72
45.	-CH3	-CH2-CSC-CH3	H	H	117
46.	-CHt	CH2-OC-CH2-CH3	H	H	47-48
47.	-CHj-	CH2-CH2-CH2-CH2-CH2C1	H	H	65-70
48.	jCHs	-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2-CH2CI	H	H	76-79
49.	-CH3	-CH=CH-C(CH3)3	H	F	126-128	transz izomer
50.	H	-CC-CH2<H(CH3)-CH3	-CH2-C=CH	H	olaj
51.	H	-C=C-CH2-CH(CH3)-CH3	-CH3	H	olaj
52.	H	-CC-CIS-CH(CH3)-CH3	-C2H5	H	olaj
53.	H	-CsC-CH2-CH(CH3)-CH3	-CH2-CH=CH2	H	olaj
54.	H	-OC-CH2-CH(CH3)-CH3	H	H	olaj	acetát észter
59.	H	-CH2-CH2-CH2-CH3	H	H	gumi
60.	H	ciklopentil-etinil-	H	H	65-67
61.	H	-CH=CH-CH2-CH(CHj)2	H	H	gumi
63.	Η	-CH=CH-CH2-CH(CH3)2	H	H	gumi

I(a) táblázat (I) általános képleté vegyületek

A vegyület sorszáma	Y	R2	Op.’C	Megjegyzés
55.	1-metil-ciklopropil-	-CH-CH-C(CH3)3	109-110	transz izomer
56.	ciklopropil-	-CsC-CH2-CH(CH3)2	gumi
57.	ciklopropil-	-CC-CH2-CH2-CH3	gumi
58.	ciklopropil-	-CH2-CH2-CH2-CH2-CH3	gumi
62.	1-metil-ciklopropil-	-CH2-CH2-C(CH3)2	107-108

Az R³ helyén hidrogénatomot hatalmazó (I) általános képleté vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy a (TV) általános képleté ketonokat — a képletben Y és R⁷ jelentése a fend — (V) általános képletű szerves fémvegyületekkel reagáltatjuk — n képletben M jelentése a fend.

A reakciót előnyösen oldószer, például dietil-éter vagy tetrahidrofurán jelenlétében, közömbös atmoszférában, -120 *C és +80 ’C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A tennék elkülönítése céljából áreakcióelegyet megfelelő proton-donorai elbontjuk.

A (II) és (IV) általános képleté kiindulási ketonok

-3HU 200329 Β ismertek vagy ismert módszerekkel állíthatók eló.

Az R² helyén -CH=CH-R⁵ általános képletű csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket - a képletben R³ jelentése a fenti — a megfelelő, R² helyén -OC-R³ általános képletű csoportot tartalmazó vegyüietek redukálásával is előállíthatjuk. Redukálószeiként például hidrogént használhatunk katalizátor, így hordozóra (például aktív szénre) felvitt palládium jelenlétében, továbbá fémhidrideket, így lítium-alumínium-hidridet, „Red-Al-t (nátrium-bisz/2metoxi-etoxi/-alumínium-hidridet) vagy nátriumbórhidrid/palládium(II)-kloridot alkalmazhatunk megfelelő oldószer, például éter vagy tetrahidrofurán jelenlétében.

Hasonlóan állíthatjuk elő az R² helyén -CH2-CH2R³³ általános képletű csoportot—a képletben R³ jelentése a fenti — tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a megfelelő, R² helyén -C=C-R³ általános képletű csoportot tartalmazó származékok teljes redukciójával. Redukálőszerként például hidrogént használhatunk hordozóra (így szénre) felvitt palládium, ródium vagy platina katalizátor jelenlétében. A redukciót oldószeres közegben, például metanolban, etanolban vagy ecetsavban végezzük.

Az (I) általános képletű étereket (R³= alkilcsoport), illetve az észtereket a megfelelő © általános képletű hidroxilvegyületekből állíthatjuk elő úgy, hogy a hidroxilvegyületeket bázis jelenlétében a megfelelő halogenidekkel savkloridokkal vagy savanhidridekkel reagáltatjuk

Az © általános képletű vegyüietek növényi növekedést szabályozó hatása például úgy érvényesül, hogy fás vagy lágy szárú egyszikű vagy kétszikű növények vegetatív növekedését visszaszaporítják, törpenövést idéznek elő. Ez a növekedésgátlás számos haszonnövényen, például gabonaféléken (így búzán, árpán és rizsen), olajrepcén, babon, napraforgón, burgonyán és szójababon előnyösen hasznosítható, mert a szármagasság csökkenése (ami adott esetben egyéb kedvező növekedési jelenségekkel, például a szár megerősödésével, megvastagodásával és megrövidülésével, az ízközhossz csökkenésével, a gyökérképződés fokozódásával és egyenesebb szár- és levélállással járhat együtt) következtében csökken a megdőlés veszélye, és ugyanakkor a növényekre nagyobb mennyiségű műtrágya vihető fel. A fás szárú növények növekedésének visszaszorítása például a távvezetékek alatt elhelyezkedő aljnövényzet növekedésének szabályozására hasznosítható. Acsökkent mértékű növekedést vagy törpenövést előidéző vegyületeket a cukornád számövekedésének módosítására is felhasználhatjuk; ezáltal nő a cukornád betakarításkori cukortartalma. Cukornád-ültetvényekben az © általános képletű vegyületeket a virágzás és az érés szabályozására is felhasználhatjuk. A földimogyoró növekedésének visszaszorítása megkönnyíti a termés betakarítását. A fűfélék növekedésének lassítása révén csökkenthetők a füves pázsitok kezelési munkái. Az © általános képletű vegyüietek egyes képviselői a fűfélék virágfejlődését is befolyásolják. Az © általános képletű vegyüietek egyes képviselői a fűfélék között élő gyomnövények, például sásfélék (így Cyperus-fajták) és kétszikű gyomnövények (így százszorszép, gombvirág, lósóska, útifű, aggófű, veronika és bogáncs) növekedését szelektíven gátolják.

A nem termesztett növényzet (például fű és aljnövényzet) növekedésének lassítása révén csökkenthetők a kertészeti munkák.

A gyümölcsösökben — elsősorban a talajerózió5 nak nagymértékben kitett helyeken — alapvetően . fontos, hogy a talajt megfelelő aljnövényzet borítsa; az aljnövényzet túl gyors növekedése azonban jelentős fenntartási munkát igényel. Az © általános képletű vegyüietek ezen a területen igen jó eredménnyel hasznosíthatók, ugyanis lassítják az aljnövényzet növekedését anélkül azonban, hogy kiirtanák az aljnövényzetet, ami talajerózióhoz vezetne. Az aljnövényzet növekedésének lassítása révén ezek a növények kevesebb tápanyagot vonnál el a talajból, ami a gyü15 mölcshozam növekedéséhez vezethet Egyes vegyülgtek bizonyos fűfélék növekedését jobban gátolják, mint más fűfélékét; ezeket a szelektív hatású vegyületeket a pázsitok küllemének és minőségének javítására használhatjuk fel.

Az © általános képletű vegyüietek törpenövést előidéző hatását különféle dísznövények, konyhakerti növények, kerti növények és gyógynövények (például Mikulásvirág, krizantém, szegfű, tulipán és nárcisz) miniatürizálására is hasznosíthatjuk.

Miként már korábban közöltük, az © általános képletű vegyüietek fás szárú növények növekedését is visszaszoríthatják. Ezt a hatást elsősorban a növények növekedésének szabályozására, továbbá gyümölcsfák (például alma-, körte- és cseresznyefák, szőlő stb.) alakjának módosítására és a metszési munkák csökkentésére hasznosíthatjuk.

Az © általános képletű vegyüietek növényi növekedést szabályozó hatása egyes esetekben a terméshozam (gyümölcs-, gumó- vagy maghozam) növeke35 dését is eredményezheti. Az © általános képletű vegyüljek egyes tűlevelű fák növekedését nem befolyásolják számottevő mértékben; ezeket a vegyületeket a fenyőfacsemeték környezetében élő nem kívánt növények növekedésének visszaszorítására haszno40 síthatjuk.

Burgonya kezelése esetén csökkenthetjük a növény indázását, és megakadályozhatjuk a gumók tárolás közbeni csírázását.

Az © általános képletű vegyüietek egyes képvise45 Iőí kémiai nyesőanyagokként is felhasználhatók a fán lévő gyümölcsök ritkítására, ami a megmaradt gyümölcsök minőségének javulását eredményezi.

Az © általános képletű vegyüietek más típusú növekedésszabályozó hatásokkal is rendelkeznek, így például megváltoztathatják a levelek által bezárt szöget és módosíthatják a levelek morfológiáját (mindkét hatás azt eredményezheti, hogy a növényhez több fény jut, és a növény jobban hasznosíthatja a fényt), továbbá elősegítik az egyszikű növények bokrosodá55 sál A fénybehatolás fokozódása az összes alapvető haszonnövény, például búza, árpa, rizs, kukorica, szójabab, cukorrépa, burgonya, ültetvényi növények és dísznövények szempontjából rendkívül kedvező.

A levelek ál tál bezárt szög megváltozása a levelek el60 rendeződésének megváltozásához vezet, ami burgonya esetén például azt eredményezi, hogy több fény juthat a növényhez, fokozódik a fotoszintézis, és nő a gumók súlya. Az egyszikű növények (jpéldául rizs) bokrosodásának serkentése azt eredményezi, hogy nő a területegységre jutó virágzó hajtások száma, követ-4HU 200329 Β kezésképpen nő a területegységre jutó maghozam. Az (I) általános képletű vegyületek felhasználásával módosítható az egyszikű és kétszikű növények vegetatív és reproduktív részeinek aránya, enne hatására—elsősorban gabonafélék, például búza, árpa, rizs és kukorica esetén—növelhető a területegységre jutó virágzó hajtások száma, és a kalászokban lévő magvak méreteloszlása kedvezően (a terméshozam növekedésének irányában) befolyásolható. Rizsföldek és rizsnövények kezelésére az (I) általános képletű vegyületeket előnyösen használhatjuk fel granulátumok —például késleltetett halóanyag-felszabadulású granulátumok —formájában; ezeket a készítményeket a talajra, az elárasztáshoz használt vízbe, továbbá egyéb termesztőközegekbe vagy termőterületekre juttathatjuk. A pázsitkertészetben a bokrosodás fokozódása sűrűbb, tömöttebb pázsit kialakulásához vezet, így a pázsit jobban ellenáll az igénybevételeknek. Legelők kezelése esetén az (I) általános képletű vegyületek hatására nő a fűhozam, és javul a takarmány minősége (például emészthetősége és élvezhetősége).

A találmány szerinti készítményekkel végzett kezdés hatására mélyülhet a növények leveleinek zöld szűre. Egyes kétszikű növények — például szójabab és gyapot — kezelésekor fokozódhat az olalhajtásképződés.

Az (I) általános képletű vegyületek meggátolhatják vagy legalábbis késleltethetik a cukorrépa virágzását, ami a cukorhozam növekedéséhez vezet, és számos egyéb haszonnövény virágzást jellemzőit is módosíthatják. Az (I) általános képletű vegyületek csökkenthetik a cukorrépa méreteit, anélkül azonban, hogy észrevehető mértékben csökkentenék a cukortartalmat; ennek következtében a cukorrépa sűrűbben ültethető. Ugyanezen hatás következtében egvéb gyökémövények (például fehérrépa, karórépa, paszternák, cékla, yam és kasszava) ültetési sűrűsége is növelhető.

Az (I) általános képletű vegyületek visszaszorítják a gyapot vegetatív növekedését, ami a terméshozam fokozódásához vezet A terméshozam a betakarítási index (betakarított termés a teljes szárazanyagmennyiséghez viszonyítva) növelésével is fokozható a szárazanyag-megoszlás módosítása révén. Ez a megállapítás a korábban felsorolt gyökér-, gumó-, gabona-, fás szárú-, ültetvényt- és dísznövények mindegyikére érvényes.

Az (I) általános képletű vegyületek fokozhatják a növények ellenállóképességét a mostoha környezeti körülményekkel szemben; a hatóanyagok ugyanis késleltetni tudják a növények kikelérét, csökkenti a szárhosszat és késleltetik a virágzást Ezek a hatások előnyösen hasznosíthatók a fagykárok megelőzésére olyan területeken, ahol télen a növényeket megfelelően vastag hőtakaró borítja, a növények ugyanis a hideg időszak alatt a hótakaró alatt maradnak. Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői a növények szárazság- vagy hidegtűrőképeréégét is növelik.

Ha az (I) általános képletű vegyületeket kis mennyiségben magvak kezelésére használjuk, a hatóanyagok serkenthetik a növények növekedését.

Megjegyezzük, hogy az (1) általános képletű vegyületek nem minden képviselője rendelkezik az (feszes fent felsorolt növényi növekedést szabályozó hatással Az (I) általános képletű vegyületek egyes képviselői igen sokféle növénnyel szemben széles spektrumú növényi növekedést szabályozó hatást fejtenek ki, míg más vegyületek rendkívül szelektív hatásúak. A mezőgazdaságban mindkét típusba tartozó vegyületeket igen előnyösen hasznosíthatjuk.

A növekedésszabályozáshoz szükséges hatóanyagmennyiség több tényezőtől, köztük a kezelendő növény fajtájától és a hatanyag jellegétől függően változik; a hatóanyagokat azonban rendszerint 0,Olló kg/hektár, célszerűen 0,1-5 kg/hektár mennyiségben visszük fel a kezelendő területre. Amennyiben a hatóanyagokból biológiailag lebontható polimerek felhasználásával nyújtott hatóanyag-felszabadulású granulátumokat készítünk, 1-10 g/hektár hatóanyagmennyiséggel is megfelelő eredményeket érhetünk el. Elektrodinamikus permetezéssel tovább csökkenthetjük a kezeléshez szükséges hatóanyagmennyiséget. Egyes növényeken a hatóanyagok a fenti mennyiségben nemklvánt fitotoxikus hatást idéznek elő; ezért előnyösen úgy járunk el, hogy minden egyes vegyület esetén rutin előkísérletekkel meghatározzuk az adott cél eléréséhez legalkalmasabb felviteli arányt

Az (I) általános képletű vegyületeket a mezőgazdaságban kompozíciók formájában használjuk feL A találmány szerinti, növényi növekedést szabályozó kompozíciók hatóanyagként 0,01-60 tűmeg% (I) általános képletű vegyületet tartalmaznak, hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagokkal együtt

A találmány szerinti kompozíciókat közvetlenül a növények leveleire juttathatjuk, bokrok vagy fák fás szárára vihetjük fel, a kompozíciókkal magvakat kezelhetünk, a kompozíciókat a magvak vetésterületére vagy a növények, bokrok és fák növekedésének helyére juttathatjuk. A kompozíciókat permetezéssel, porlasztással, krémszerű vagy pépes készítmény formájában, gőzalakban vagy nyújtott hatóanyag-felszabadulást biztosító granulátumokként juttathatjuk a kezelendő területre. A kompozíciókkal a növény bármely részét (például levélzetét szálát, ágait vagy gyökereit), a gyökereket körülvevő talajt vagy a vetőmagvakat egyaránt kezelhetjük. A kompozíciókat a talajba, az elárasztáshoz felhasznált vízbe vagy a vízkultúrás termesztőközegekbe egyaránt beadagolható. A kompozíciókat egyes esetekben növényekbe vagy fákba injektálhatjuk, vagy elektrodinamikus permetezéssel a növekedésben lévő növényekre juttathatjuk.

A „növény megjelölésen a leírásban és az igénypontsorozatban a palántákat bokrokat és fákat is értjük.

A kompozíciók például beporzásra alkalmas porkészítmények vagy granulátumok lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül szilárd hordozó- vagy hígítóanyagot például töltőanyagot így kaolint bentonitot, szilikagélt, dolomitot kalcium-karbonátot Hewitt-földet talkumot porított magnézium-oxidot fullerföldet, gipszet diatómaföldet és/vagy porcelánföldet is tartalmaznak. A granulátumok talajra közvetlenül felvihető készítmények lehetnek. A granulátumokat úgy állíthatjuk elő, hogy a hordozóanyagból pasztillákat készítünk és a pasztillákat hatóanyaggal itatjuk át vagy a hordozóanyag és a hatóanyag keverékét szemcsézzük. Magcsávázásra alkalmas készít5

-5HU 200329 Β mények a készítmény tapadását fokozó anyagot (például ásványolajat) is tartalmazhatnak. Magcsávázásra a hatóanyag szerves oldószerekkel (például N-metil-pirrolidonnal vagy dimetil-formamiddal) készített oldatait is felhasználhatjuk.

A kompozíciók továbbá diszpergálható porkészítmények, granulátumok vagy szemcsék lehetnek, amelyek a folyadékokban való diszpetgálószert vagy emulgeálószcrt tartalmazó szerves szerves oldószerben oldjuk, majd az oldatot vízhez adjuk, amely adott esetben szintén tartalmazhat egy vagy több diszpergáló-, nedvesítő- vagy emulgeálőszert. Szerves oldószerként például etilén-dikloridot, izopropil-alkoholt, propilén-glikolt, diaceton-alkoholt, toluolt, kerozint, metil-naftalint., xilolokat, triklór-etilént, furfuril-alkoholt, tetrahidrofurfuril-alkoholt és glikolétereket (így 2-etoxi-etanolt és 2-butoxi-etanolt) használhatunk.

A permetezéssel felviendő készítmények aeroszolos kompozíciók is lehetnek, amelyek a hatóanyagon kívül hatóanyagot, pédául fluor-triklór-metánt vagy diklór-difluor-metánt is tartalmaznak. Ezeket a készítményeket atmoszferikusnál nagyobb nyomás alatt tartályokba töltjük, és így hozzuk forgalomba.

A hatóanyagokat száraz állapotban pirotechnikai keverékkel elegyíthetjük, és így zárt térben füstölésre alkamas kompozíciókat állíthatunk elő.

A hatóanyagokból mikrokapszulás készítményeket is előállíthatunk. A hatóanyagokat további biológiailag lebontható polimerekbe dolgozhatjuk be; ekkor késleltetett hatóanyag-felszabadulásű készítményekhez jutunk.

A kompozíciókhoz a kívánt felhasználási célnak megfelelő egyéb segédanyagokat, például a kompozíció esőállőságát javító hatóanyag eloszlását és a felvitt kompozíció esőállőságát javító anyagokat is adhatunk.

A találmány szerinti szereket műtrágyákkal, például nitrogén-, kálium- vagy foszfortartalmú műtrágyákkal elegyítve is felhasználhatjuk. Különösen előnyösek a kizárólag hatóanyagból és műtrágyákból álló granulás készítmények, például a hatóanyaggal bevont műtrágya-granulátumok. Ezek a granulátumok rendszerint legföljebb 25 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak.

A kompozíciók továbbá elárasztásra vagy permetezésre alkalmas folyékony készítmények rendszerint vizes diszperziók vagy emulziók, amelyek a hatóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot, például nedvesítőszert, diszpergálószert, emulgeálószert vagy szuszpendálószertis tartalmaznak. Ide tartoznak az elektrodinamikus permetezőberendezéssel felvihető permetlevelek is.

A felületaktív anyagok például kationos, anionos és nemionos anyagok lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül példaként a kvatemer ammőniumvegyületeket, így a cetil-trimetil-ammónium-bromidot említjük meg.

Az anionos felületaktív anyagok például szappanok, alifás kénsav-monoészter-sók (így nátrium-lauril-szulfát), szulfonált aromás vegyületek sói (így nátrium-dodecil-benzol-szulfonát, nátrium-, kalciumvagy ammónium-lignin-szulfonát, butil-naftalinszulfonát, nátrium-di- és -tri-izopropil-naftalin-szulfonát elegye) és hasonlók lehetnek.

A nemionos felületaktív anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: etilén-oxid zsíralkoholokkal, így oktil-fenollal, nonil-fenollal vagy oktilkrezollal képezett kondenzációs termékei, hosszú szénláncú zsírsavakból és hexit-anhidridekből levezethető részleges észterek, az utóbbi részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei, továbbá a lecitinek. Szuszpendálószerekként hidrofil kolloidokat (például poli(vinil-pinolidon)-t vagy nátrium-karboxi-metil-cellulőzt) vagy növényi gumikat (például akáciagumit vagy tragakant-gumit) használhatunk feh

A vizes diszperziók vagy emulziók formájában felhasználandó készítményeket rendszerint nagy hatóanyagtaitalmú koncentrátumokként hozzuk forgalomba, amelyeket közvetlenül felhasználás előtt hígítunk vízzel a kívánt végső koncentrációra. Akoncentrátumokkal szemben leggyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át tárolhatóak legyenek, és tárolás után vízzel hígítva megfelelően hosszú ideig homogén, hagyományos vagy elektrodinamikus permetezőberendezéssel könnyen felvihető permetleveket képezzenek. A koncentrátumok célszerűen 10-60 tömeg% (például 25-60 tömeg%) hatóanyagot tartalmaznak. Akoncentrátumokhoz szerves savakat, például alkaril- vagy aril-szulfonsavakat, így xilol-szulfonsavakat vagy dodecil-benzol-szulfonsavat is adhatunk; a szerves savak ugyanis fokozzák a hatóanyag oldhatóságát a koncentrátumok előállításához gyakran felhasznált poláros oldószerekben. A koncentrátumok előnyösen viszonylag nagy mennyiségű felületaktív anyagot tartalmaznak annak érdekében, hogy vizes hígítás után megfelelően stabil emulziót képezzenek. A vízzel hígított, használatra kész vizes elegyek hatóanyagtartalma a felhasználás céljától függően viszonylag széles határok között változhat; rendszerint azonban 0,01-10 tömeg%, például 0,01-10 tömeg% hatóanyagot tartalmazó készítményeket használunk fel.

A találmány szerinti kompozíciók adott esetben egy vagy több további biológiailag aktív anyagot, például az (I) általános képletű vegyületekéhez hasonló vagy azt kiegészítő hatású egyéb növényi növekedést szabályozó anyagot, fungicid hatóanyagot, herbicid hatóanyagot vagy inszekticid hatóanyagot is tartalmazhatnak.

Fungicid hatóanyagokként például gabonafélék (így búza) kalászain élősködő gombakártevőkkel, így Septoria-, Giberella- és Helminthosporium-fejtákkal, magvakon élősködő és talajban élő gombakártevőkkel, szőlő-lisztharmattal, alma-lisztharmattal és alma- varasodással szemben hatásos vegyületeket használhatunk fel. A fugnicid hatóanyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: imazalil, benomil, karbendazim, tiofanát-metil, kaptafol, kap lan kén, triforin, dodemorf, tridemorf, pirazophos, furalaxil, etirimol, teknazen, dimeürimol, bupirimát, klórtalonil, vinklozolin, procimidon, iprodion, metalaxil, forsetil-alumínium, karboxin, oxi-karboxin, fenarimol, nuarimol, fenfuram, metfuroxan, nitrotal-izopropil, triadimefon, tiabendazol, etridiazol, triadimenol, biloxazol, ditianon, binapakril, kinometionát, guazatin, dodin, fentin-acetát, fentin-hidroxid, dinokap, folpet, diklofluanid, ditalimphos, kitazin, cikloheximid, diklobutrazol, ditiokarbamátok, rézvegyületek, higany-6HU 200329 Β vegyületek, l-(2-ciano-3-metoxi-imino-acetil)-3etil-karbamid, fenaponil, ofurace, propikonazol, etakonazol, fenpropemorf és fenpropidin.

Az (I) általános képleté vegyületeket talajhoz, tőzeghez vagy egyéb gyökereztető közegekhez kever- 5 jük, és így a növényeknek védelmet biztosíthatunk a magvakon élősködő, talajban élő vagy leveleket károsító gombafajokkal szemben.

Inszekticid hatóanyagokként például pirimort, kronatont, dimetoátot, metasystoxot, piretroidokat 10 vagy formotiont használhatunk fel.

További növekedésszabályozó hatóanyagokként olyan vegyületeket alkalmazhatunk, amelyek irtják a gyomnövényeket vagy gátolják a gyomnövények magképződését, javítják az (I) általános képleté ve- 15 gyűletek növényi növekedést szabályozó hatásának erősségét vagy tartamát, szelektíven visszaszorítják a nem kívánt növények (például fűfélék) növekedését, vagy gyorsítják vagy késleltetik az (I) általános képletű vegyületek növekedésszabályozó hatásának be- 20 álltát Az ilyen további növényi növekedést szabályozó hatóanyagok herbicid hatással is rendelkezhetnek.

A további növényi növekedést szabályozó ható-. anyagok közül példaként a következőket soroljuk fel: gibberellinek (így GA3, GA4 vagy GA7), auxinok 25 (így indol-ecetsav, indol-vajsav, naftoxi-ecetsav és naftil-ecetsav), citokinonék (így kinetin, difenil-karbamid, benzimidazol, benzil-adenin és benzil-aminopurin), fenoxi-ecetsavak (így 2,4-D és MCPA), szubsztituált benzoésav-származékok (így trijód- 30 benzoésav), morfaktinok (így klórfluorecol), maleinsav-hidrazid, glíifozát, glüfozin, hosszú szénláncú zsiralkoholok és zsírsavak, dikegulac, fluoridamid, meíluidid, szubsztituált kvatemer ammónium- és foszfónium-vegyülejek (így klórmequat*, klórfoni- 35 um és mequat-klorid ), etefon, karbetamid, metil-3,6diklór-anizát, daminozid .azulam.abszcizinsav, izopirimol, l-(4-klór-fenil)-4,6-dimetil-2-oxo-11,2-dihidro-piridin-3-karbonsav, hi^roxi-benzonitrilek (így bromoxinil), difenzoquat, benzoil-prop-etil, 40

3,6-diklór-pikolinsav, fenpentezol, friapentanol, fluorpirimidol, paklobutrazol, tetciklacisz és teknazen.

A felsorolt vegyületek egyes képviselői—így a kvaterner ammónium-vegyületek és a csillaggal megjelölt származékok—fokozhatják az (I) általános kép- 45 letú vegyületek növényi növekedést szabályozó hatását

Egyes alkalmazási területeken (így például amikor a készítményeket injektálással juttatjuk fákba vagy növényekbe) előnyt jelent, ha a hatóanyag viszony- 50 lag jól, azaz például 10 milliomodrésznél nagyobb koncentrációban oldódik vízben. Az (I) általános képletű vegyületeket azonban szerves oldószerekkel, például rövidszénláncú alkanollal készített oldataik formájában is felhasználhatjuk injektálás céljára. 55

Más esetekben előnyt jelent ha a hatóanyag viszonylag rövid idő alatt elbomlik a talajban, mert így megelőzhető a hatóanyag átvitele a kezelt parcellákkal szomszédos területekre, illetve a kezelt parcellákba utóbb ültetendő növényekre. Ilyen esetekben el- 60 őnyös, ha a hatóanyag talajban való lebomlásának félideje 20 hétnél rövidebb.

A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. A példákban az NMR spektrumok adatait δ értékekben, míg 65 az infravörös spektrumok adatait υ értékekben adtuk meg. Ha éluálószerként benzin:éter elegyet említünk, az eluálást tiszta benzinnel kezdjük, majd 10 térfo- <

gat%-onként növeljük az étertartalmat, és azeluálást tiszta éterrel fejezzük be.

1. példa

2-Metil-l-(bex-l-in-in-l-(DÍrimidin-5-il)-proDaik l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 1. sz. vegyület) előállítása ml 2,6 mólos n-butil-lítium oldat (- 26 mmól n-butil-lítium) és 40 ml vízmentes tetrahidrofurán elegyéhez -78 *C-on, 5 perc alatt 20 mmól (3,18 g) 5-bróm-pirimidin 20 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk. Közvetlenül ezután a reakcióelegyhez 3,0 g (20 mmól) 2-metil-non-4-in-3-on 40 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, 3 órán át keverjük, majd 10%-os vizes ammőnium-klorid oldatba öntjük. A vizes oldatot kétszer 250 ml éterrel extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, Magnézium-Szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. Amaradékotgyorskromatografálással tisztítjuk, adszorbensként szilikagélt, eluálószerként benzin és éter elegyét használjuk. 1,5 g (32,3%) cím szerinti terméket kapunk sárga olaj formájában; φ.: 250 *G/4 mbar.

Elemzés C14H20N2O képlet alapján: számított: C: 72,4, H: 8,6, N: 12,1%, talált: C: 72,4, H: 8,1, N: 12,0%.

Infravörös spektrum sávjai: 3250, 2220, 1560,

1160,1100 és 740 cm¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,86 (3H, d, J=63Hz), 0,94 (3H, ζ J=ó,5Hz), 1,04 (3H, d,

J=6,5Hz), 1,18-1,74 (4H, m),2,07 (lH,m),2,32(2H, t, J=63Hz), 2,72 (1H, s), 8,94 (2H, s), 9,15 (1H, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 232 (Mj,

189 (100%), 147,133,107,79,43. ₁

2. példa |

2-Metil-l-fpent-l-in-ilY-l-fpirimidin-5-iD-propan- ;

l-ol fáz I. táblázatban feltüntetett 2. sz. vegyület)el- j óállítása S ml 2,6 mólos n-butil-lítium oldat (= 26 mmól n-butil-lítium) és 20 ml vízmentes tetrahidrofurán · elegyéhez -78 *C-on, 5 perc alatt 3,18 g (20 mmól) 5-bróm-pirimidin 15 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk. Közvetlenül ezután az elegyhez 2,76 g (20 mmól) 2-metil-okt-4-in-3-ön 15 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk.

A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, 4 órán át keverjük, majd 10%-os vizes ammónium-klorid oldatba öntjük. A vizes oldatot kétszer 250 ml éterrel extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal ;

mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az ol- j dőszert lepároijuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk, adszorbensként szilikagélt, eluáló- !

szerként benzin/éter elegyet használunk. í

93,22 g (73,86%) sárga, olajos terméket kapunk.

Elemzés C13H18N2O képlet alapján: ί számított C: 71,6, H: 8,3, N: 12.8%; ‘ talált: C: 71,9, H: 8,5, N: 13,0%.

;

-7HU 200329 Β

Infravörös spektrum sávjai: 3260, 2960, 2210, 1560,1400,1220,1160,1120,1030,890,730 cm'^{* 1}.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,84 (3H, d, J=65Hz), 1,0 (3H, t, J=65Hz), 1,05 (3H, d, J=6,5Hz), 1,6 (2H, sx, J=65Hz), 2,07 (IH, spt, J=6,5Hz), 238 (2H, t, J=65Hz), 2,68 (IH, s), 8,92 (2H,s),9,13 (lH,s)ppm.

TÖmegspektrum csúcsértékei (m/z): 218 (M⁴), 175(100%).

3. példa

2-Metil-l -pentil-1 -fpirimidin-5-in-propan-l -ol fáz I. táblázatban feltüntetett 3. sz. vegyület) előállítása

1,0 g (45 mmól), a 2. példa szerint előállított 2. sz. vegyület 100 ml etanollal készített oldatához 1 g 5%os palládium/csontszén katalizátort adunk, és a reaktort 50 *C-on hidrogénnel 43 atmoszféra nyomásra töltjük fel. 24 óra elteltével a reaktort felnyitjuk, a katalizátort kiszűrjük, és a szűrletből lepároljuk az oldószert. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk, adszorbensként szilikagélt, eluálószerként benzin/etil-acetát elegyet használunk. 0,38 g (38,77%) sárga, olajos terméket kapunk.

Elemzés C13H22N2O képlet alapján: számított: C: 70,3, H: 9,9, N: 12,6%, talált: C: 70,6, H: 9,7, N: 12,5%.

Infravörös spektrum sávjai: 3360. 2980, 1560, 1470,1420,1220,1130,910,760 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,80 (3H, d, J=65Hz), 0,85 (3H, t, J=65Hz), 0,98 (3H, d, J=65Hz), 1,08-1,4 (6H, m), 1,88 (IH, s), 1,88 (2H, t, J=65Hz), 2,05 (IH, m), 8,78 (2H, s), 9,14 (IH; S) ppm.

TÖmegspektrum csúcsértékei (m/z): 222 (Mj, 179 (100%), 151.

4. példa

2-Metil-l-f4-metil-pent-l-inifí-l-fpirimidin-5-ineyfllef) előállítása

1. lépés: 2-Metil-l-(pirimidin-5-il)-propan-l-ol előállítása ml 2,6 mólos n-butil-lítium oldat (= 52 mmól n-butil-lítium) és 60 ml vízmentes tetrahidrofurán elegyébe -78 ’C-on, 5 perc alatt 6,36 g (40 mmól) 5bróm-pirimidin 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített hideg oldatát adjuk. 10 perc elteltével a reakcióelegybe 2,88 g (40 mmól) izobutiraldchid 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített hideg oldatát csepegtetjük. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 16 órán át keverjük. Ezután az elegyet vízbe öntjük, és kétszer 100 ml éterrel extraháljuk. Aszerves extraktumokat egyesítjük, vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk, adszorbensként szilikagélt, eluálószeiként benzin/éter elegyet használunk. Sárga, olajos terméket kapunk.

2. lépés: 2-Metil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-on előállítása

12,87 g (65 mmól) króm(VI)-oxid 500 ml vízmentes diklór-metánnal készített szuszpenziőjához 10,27 g (130 mmól) vízmentes piridint adunk, és az elegyet fél órán át keverjük. Ezután az elegybe keverés köz8 ben 1,52 g (10 mmól), az 1. lépés szerint előállított 2metil-l-(pirimid-5-íl)-propan-l-ol 100 ml vízmentes diklór-metánnal készített oldatát csepegtetjük. 2 óra elteltével a reakcióelegyet 1000 ml éterbe öntjük, majd szűrjük. A szűrletet négyszer400 ml réz-szulfát oldattal, majd kétszer400 ml vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. Amaradékot gyorskromatografálással tisztttjuk, adszorbensként szilikagélt, eluálószerként benzin/éter elegyet használunk. 0,72 g (48%) színtelen, olajos terméket kapunk.

3. lépés: A végtermék előállítása

037g (3,3 mmól) 4-metíl-pent-l-in 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített, -78 ’C-os oldatához 135 ml 2,6 mólos n-butil-lítium oldatot (= 35 mmól n-butil-lítium) adunk, és az elegyet 10 percig keverjük. Az elegyhez 3,3 ml 1 mólos klór-titán-trisz(izopropoxi)-oldatot (= 3,3 mmól reagens) adunk 20 perc elteltével az elegyhez 0,5 g (33 mmól), az 1. lépés szerint előállított 2-metil-l-(pirimid-5-il)-propan-lon 20 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk, és az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. 16 óra elteltével a reakcióelegyet vízbe öntjük, és kétszer 100 ml éterrel extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, telített vizes nátriumklorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk, adszorbensként szilikagélt, eluálószerként benzin/éter elegyet használunk. 0385 g (37%) sárga, olajos terméket kapunk.

A termék mintája állás közben kristályosodik, és 545-555 ’C-on olvadó halványsárga sziláid anyagot képez.

Elemzés C14H20N2O képlet alapján: számított: C: 72,4, H: 8,6, N: 12,1%, talált: C: 71,9, H: 93, N: 12,0%.

Infravörös spektrum sávjai: 3300, 2980, 2220, 1560, 17470, 1430, 1410,1280,1230,1170,1030, 910,890,730 cm'^{1 *}.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,87 (3H, d, J=73Hz), 1,02 (6H, d, J=73Hz), 1,06 (3H, d, J=7,2Hz), 1.6-2.2 (2H, m),2,04 (2H,d, J=63Hz),23 (IH, széles), 8,93 (2H, s), 9,12 (IH, s) ppm.

5. példa

2- Metil-l -f3-meril-pent-l -inil)-l-fpirimidin-5-ifípropan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 5. sz. vegyület) előállítása

3- Metil-pent-1 -int a 4. példában leírt módon 2-metíl-1 -(pirimid-5-il)-propan-1 -ónnal reagáltatunk. Színtelen, olajos terméket kapunk; fp.: 210 *C/l,00 mbar.

Elemzés C14H20N2O képlet alapján: számított: C: 72,4, H: 8,5, N: 12,1%, talált: C: 71,8, H: 9,0, N: 11,8%.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,89 (3H, d, J=73Hz), 1,06 (3H, d, J=73Hz), 1,06 (3H, t, J=7,2Hz), 1,2 (3H, d, J=73Hz), 15 (2H, quin, J=7,2Hz), 2,02 (IH, sx, J=7,2Hz), 2,5 (IH, quin, J=7,2Hz), 3,04 (IH, s), 8,9 (2H, s), 9,1 (IH, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 232 (M⁴), 189(100%), 107.

¢, pflda

2-Metil-l-f3-meti1-pent-pentilVl-(pirimidin-5-il)-8HU 200329 Β propan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 6. sz. vegyflleh elállítása

Az 5. példa szerint kapott vegyületet a 3. példában leírt módon redukáljuk. Színtelen, olajos terméket kapunk.

Elemzés C14H24N2O képlet alapján: számított C: 71,2, HL· 10,2, N: 11,9%, talált C: 70,3, H: 10,6, N: 11,2%.

Infravörös spektrum sávjai: 3300, 2900, 1570,

1410.1210.1170.1100.910.870.740.640 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDCb): 0,75 (9H, m), 0,92 (3H, d, J=7,2Hz), 1,0-1A (6H, m), 1,61,9 (1H, m), 2,0 (1H, sept, J=7,2Hz), 2,68 (1H, s), 8,73 (2H,s), 9,06 (lH,s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértéke (m/z): 237 (M*l, 100%).

7. példa

2-Metil-l-f4-metil-pentin-l-ípirimidin-5-ilVpropan-l-ol (az I, táblázatban feltűntetett 7, sz. vegyület) előállítása

A4. példa szerint kapott terméket a 3. példában leírt módon redukáljuk. Színtelen, olajos terméket kapunk.

Elemzés C14H24N2O képlet alapján: számított C: 71,2, H: 10 2, N: 11,9%, talált C: 71,4, H: 10,8, N: 11,5%.

Infravörös spektrum sávjai: 3350, 2950, 1570,

1460.1420.1210.910.740.640 cm’¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,82 (6H, d, J=7,2Hz), 0,95-1,5 (11H, m), 1,8-2,2 (3H, m), 2,82 (1H, s), 8,79 (2H, s), 9,08 (1H, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 237, 236 (M⁴), 193,17J, 151,107 (100%).

8. példa

2-Metil-l -C5-k1ór-nent-l -iniB-1 -fpirimidin-5-iBpropan-l-ol fáz I, táblázatban feltüntetett 8. sz. vegyületLelőállílása

5-Klór-pent-l-int a 4. példában leírt módon 2-metil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. Színtelen, olajos terméket kapunk.

Elemzés C13H17CIN2O képlet alapján: számított C: 61,8, H: 6,7, N: 11,1, Cl: 14,1%, talált C: 62,4, H: 7,1, N: 10,8, Cl: 14,6%.

Infravörös spektrum sávjai: 3200, 2950, 2250,

1570.1300.1170.1130.1030.960.740.640 cm*¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,9 (3H, d, J=7,2Hz), 1,06 (3H, d, J=7,2Hz), 1,86-2,21 (3H, m), 2,55 (2H, t, J=7^Hz), 3,50 (1H, s), 3,66 (2H, t, J=7,2Hz), 8,89 (2H, s), 9,08 (1H, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 252 (M⁴), 209,147,107 (100%), 79.

9. példa

2- Metil-l-f3-metil-but-l-ini0-l-fpirimidin-5-il~)propan-l-ol fáz I. táblázatban feltüntetett 9. sz. vegxíiletLelőálIílása

3- éMetil-but-l-int a 4. példában leírt módon 2-metil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. 7979,5 *C-on olvadó, fehér szilárd terméket kapunk.

Elemzés C13H18N2O képlet alapján: számított C: 71,6, H: 8,3, N: 12,8%, talált C: 71,7, H: 8,2, N: 12,7%.

Infravörös spektrum sávjai: 3200, 2950, 2230,

1570,1410,1320,1240,1210,1050,1030,960,910,

810.740.640 cm⁴.

NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDCb): 0,84 (3H, d, J=7,2Hz), 1,02 (3H, d, J=7,2Hz), 1,23 (6H,d, J=7,2Hz), 2,03 (1H, sept, J=73Hz), 2,67 (1H, sept, J=7,2Hz), 2,90 (1H, s), 8,94 (2H, s), 9,12 (1H, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 219, 218 (M⁴), 175 (100%), 107,41.

IQ. példa

2-metil-l-('3.3-dimetil-but-l-inin-1-<'pirimidin-5in-propan-l-ol fáz I. táblázatban feltüntetett 10. sz.

yegyüleú előállítása

33-Dimetil-but-l-int a 4. példában leírt módon 2metil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. 91-92 *C-on olvadó, fehér szilárd terméket kapunk.

Elemzés C14H20N2O képlet alapján: számított C: 72,4, H: 8,6, N: 12,1%, talált C: 72,8, H: 8,9, N: 12,2%.

Infravörös spektrum sávjai: 3250, 2975, 2240,

1570.1410.1260.1200.1020.880.730.640 cm⁴.

NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDCb): 0,68 (3H, d, J=73Hz), 1,02 (3H, d, J=7,2Hz), 1,23 (9H, s), 2,02 (1H, sept, J=7,2Hz), 32 (1H, s), 8,89 (2H, s), 9,08 (1H, s), ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 233, 232 (M⁴), 189(100%), 107,43.

11, példa

2-Metil-l-f4-metil-hex-l-inÍB-l-(pirimidin-5-iDpropan-l-ol fáz I. táblázatban feltüntetett lkfflLVfe:

gvűlef) előállítása

4- Metil-hex-l-int a 4. példában leírt módon 2-metil-1 -(pirimid-5-il)-propan-1 -ónnal reagáltatunk. Sárga, gumiszerű terméket kapunk.

Elemzés C1SH22N2O képlet alapján: számított C: 73,2, H: 8,9, N: 11,4%, talált: C: 72,3, H: 9,1, N: 11,4%.

Infravörös spektrum sávjai: 3250, 2950, 2220,

1580.1410.1220.1170.1030.910.730.640 cm⁴

NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDCb): 0,88 (3H, d, J=7,2Hz), 0,91 (3H, t, J=7,2Hz), 1,02 (3H, d, J=7,2Hz), 1,08 (3H, d, J=7,2Hz), 1,17-1,7 (3H, m), 2,02 (1H, sept J=7,2Hz), 2,25 (2H, m), 4,1 (1H, s), 8,89 (2H,s), 9,09 (lH,s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 246 (M⁴), 203 (100%), 147,107.

ULpélda

2~Metil-l-í5-rnetil-hex-l-inir)-l-(pirimidin-5-ibpropan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 12. sz. vegyület) előállítása

5- Metil-hex- 1-int a 4. példában leírt módon 2-metil-l-(pÍrimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. 5455 *C-on olvadó, fehér szilárd terméket kapunk.

Elemzés C15H22N2O képlet alapján: számított C: 73,2, H: 8,9, N: 11,4%, talált C: 73,1, H:93,N: 113%.

Infravörös spektrum sávjai: 3240, 2950, 2240, 157p, 1410,1310,1210,1090,1010,910,795,650 cm ·

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,88 (3H, d, WHz), 0,96 (6H, d, J=7,2Hz), 1,08 (3H, d, J=7,2Hz), 1,34-1,8 (3H, m), 2,06 (1H, sept, J=7,2Hz),2,35 (2H,t,J=7,2Hz), 2,9 (lH,s), 8,92 (2H, 9

-9HU 200329 Β

s), 9,10 (1H, s) ppm.

lömegspektrum csúcsértékei (m/z): 246 (M⁴), 203(100%), 107.

13. példa

2-Metil-l-(3-metil-butiD-I-fpirimidin-5-il)-propan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 13. sz, vegvflIstislöáliítása

A9. példa szerintkapott terméket a 3. példában leüt módon redukáljuk. Színtelen, gumiszerű anyagot kapunk.

Elemzés C13H22N2O képlet alapján: számított C: 70,3, H: 9,9, N: 12,6%, talált C: 70,5, Η: 11(2, N: 12,6%.

Infravörös spektrum sávjai: 3250, 2950, 1570,

1470,1420,1170,910,740,640 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDCI3): 0,62 (3H, d, J=7,2Hz), 0,7 (6H, d, J=73Hz), 0,92 (3H, d, J=7,2Hz), 1,15 (2H, m), 1,43 (1H, sept, J=7,2Hz), 1,83 (2H, m), 1,97 (1H, septm, J=73Hz), 2,9 (1H, s), 8,73 (2H, s), 9,05 (1H, s), ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 222 (M⁴), 179 (100%), 161,151,123,107.

14. példa

22-Dimetil-l-fpent-1-inil)-l-fpirimidin-5-ill-pro pan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 14, sz, vegvü5-Bróm-pirimidint a 4. példa 1. lépése szerint 2,2dimetil-propanállal reagáltatunk, és a kapott terméket a 4. példa 2. lépése szerint oxidáljuk. Az így kapott 2(2-dimeül-l-(pirimid-5-il)-propan-l-ont a 4. példában leírt módon pent-l-innel reagáltatjuk. 64-66 ’Con olvadó sárga, szilárd terméket kapunk.

Elemzés C14H20N2O képlet alapján: számított: C: 72,4, H: 8,6, N: 12,1%, talált: C: 72,7, H: 9,2, N: 12,1%.

Infravörös spektrum sávjai: 3200, 2950, 2750, 2210, 1560, 1400, 1210, 1140, 1100, 1050, 1030,

1000.940.890.860.760.730 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 1,02 (9H, s), 1,02 (3H, t, J=73Hz), 1,6 (2H, s, J=7,2Hz), 23 (2H, t, J=7,2Hz), 3,79 (1H, s), 8,94 (2H, s), 9,08 (lH,s)ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 232 (M⁴), 217,176 (100%), 147,107,57,41,29.

15. példa

2.2-Dimetil- 1-pentil-l -fpirimidin-5-il)-propan-1 ol (az I. táblázatban feltüntetett 15, sz. vegyületl előállítása

A14. példa szerint előállított terméket a 3. példában leírt módon redukáljuk. 66-67 ’C-on olvadó, fehér szilárd érmékét kapunk.

Elemzés C14H24N2O képlet alapján: számított C: 71,2, H: 103. N: 11,9%, talált C: 71,0, H: 10,2, N: 11,7%.

Infravörös spektrum sávjai: 3200, 2950, 2750, 1560,1400,1210,1140,1100,1050,1000,940,890,

860.760.730 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,9 (3H, t, J=7,2Hz), 0,96 (9H, s), 1,12-1,42 (6H, m), 1,6-2,4 (3H, m), 8,78 (2H, s), 9,09 (1H, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei- (m/z): 236 (M⁴), 180,165,151,132,123 (100%), 107,92,57,41.

16, példa

2.2- Dimetil-l-f4-metil-pent-l-inin-l-fpirimidin5-iB-propan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 16. sz.

Yggyfltefl előállítása

4-Metil-pent-l-int a 14. példában leírt módon 23dimetiI-l-(pirimídin-5-iI)-propan-l-onnal reagáltatunk. 65-67 ’C-on olvadó, törtfehér szilárd anyagot kapunk.

Elemzés C15H22N2O képlet alapján: számított C: 733. H: 8,9, N: 11,4%, talált C: 73,5, H: 9,5, N: 11,7%.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 1.01 (9Hz, s), 1,01 (6H, d, J=73Hz), 1,86 (1H, m), 234 (2H, d, J=73Hz), 3,36 (1H, s), 8,93 (2H, s), 9,08 (1H. s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 246 (M⁴), 190 (100%), 147,57,43,41.

J7.példa

2.2- Ditnetil-l-(4-metil-DentiD-l-(pirimidin-S-iDpropan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 17. sz. vegyület) előállítása

A16. példa szerint előállított vegyületet a 3. példában leírt módon redukáljuk. Sárga, gumiszerű terméket kapunk.

Elemzés C15H26N2O képlet alapján: számított C: 72,0, H: 10,4, N: 113%.

talált: C: 72,3, H: 10,4, N: 11,0%.

Infravörös spektrum sávjai:3350, 2950, 1560,

1410.1340.1040.910.900.740.640 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (250 MHz, CDCb): 0,67 (6H, d, J=7,2Hz), 0,92 (9H, s), 1,18 (4H, m), 1,47 (1H, m), 1,7-2,3 (3H, m), 8,76 (2H, s), 9,07 (1H, s) ppm.

Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 250 (Mj, 194,123,107,128 (100%).

18. példa

2.2- Dimetil-l-G-metil-but-l-inil)-l-(pirimidin-5ifí-propan-l-ol (az I, táblázatban feltüntetett 18. sz.

vegyület) előállítása

3-Metil-but-l-int a 14. példában leüt módon 2,2dimetil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. 84—85 ’C-on olvadó, törtfehér szilárd terméket kapunk.

19*,példa

23-Ρ.ίτοΐί1-1-(5-Κ]όΓ7ΐχ:ηΐ-1-ίηϊ1)-1-ΐΡϊπτίά-5-ί1)

-propan-l-ol (az I. táblázatban feltüntetett 19. sz. vegyület) előállítása ' 5-Klór-pent-l -int a 14. példában leírt módon 2,2dimetil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. 93-94 ’C-on olvadó, halványsárga szilárd terméket kapunk.

Elemzés C14H19CIN2O képlet alapján: számított: C: 63,0, H: 7,1, N: 105. Cl: 133%, talált: C: 63,5, H: 7,0, N: 105, Cl: 13,8%.

Infravörös spektrum sávjai: 3200, 2950, 2250,

1570.1410.1210.1000.930.640 cm'¹.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,98 (9H, s), 2,02 (2H, quin, J=7,2Hz), 2,46 (2H, t, J=7,2Hz), 332 (1H, s), 3,60 (2H, t, J=73Hz), 8,82 (2H,s), 9,02 (lH,s) ppm.

-10HU 200329 Β

M. fa 21. példa

Az 1. táblázatban feltüntetett 23.. 24. és fiO. sz. vegyülő előállítása

Ezeket a vegyületeket a 4. példában leírt el járással állítjuk élő. A 23. és 24. sz. vegyület olajos anyag; a vegyűletek NMR-spektrumának jellemző vonalai a következők:

23. sz. vegyület NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 035 (3H, d, J=73Hz),039 (3H. t, J=7,2Hz), 135 (3H.Ú, J=73Hz), 13-13 (6H,m), 2,02 (IH sept, J-73Hz), 1,07 (lH,s) ppm.

24. sz. vegyület NMR spektrum vonatai (90 MHz, CDCb): 035(3H,d,J=73Hz),039 (3H,t,J=73Hz), 137 (3H, d, J»73Hz), 1,2-1,7 (8H, m), 2,06 (IH, sept, J=73Hz), 231 <2H, t, J=7,2Hz), 335 (IH, s), 838 (2H, s), 9,02 (lH,s) ppm.

22-27. példa

Az 1. táblázatban feltüntetett 31.. 32.. 33- 37. és

38. és 43. sz. vegyület előállítása

Ezeket a vegyületeket a 14. példában leírt módon állítjuk élő. A termékek olvadáspontját az I. táblázatban közöljük.

28-35. példa

Az L táblázatban feltüntetett 2Q.. 21» 22., 26.. 29..

30.. 34. és 48. sz. vegyület előállítása

Ezeket a vegyületeket a 3. példában leírt módon áll&juk elő az I. táblázatban feltüntetett 10., 11., 12.,

23., 18., 31., 32., illetve 37. sz. vegyület redukálásával. A szilárd termékek olvadáspontját az I. táblázatban közöljük. A gumiszerű anyagok NMR spektrumának jellemző vonatait az alábbiakban ismertetjük:

21. sz. vegyület: Tömegspektrum csúcsértékei (m/z): 232 (ΜΓ)0,75 (6H, d, J=73Hz), 0,77 (3H, t, J»73Hz), 0,93 (3H, d, J=7,2Hz), 1,0-1,35 (7H, m), 13 (3H, m), 236 (IH, s), 8,7 (2H, s), 9,03 (IH, s) ppm.

22. sz. vegyület: NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,80 (3H, d, J=7,2Hz), 0,84 (6H, d, J=73Hz), 0,95 (3H, d, J=7,2Hz), 13-1,6 (7H, m), 132 (3H, m), 2,15 (IH, s), 8,7 (2H, s), 9,05 (IH, s) ppm.

26. sz. vegyület: NMR spektrum vonatai (90 MHz, CDCb): 0,80 (3H, d. J=7,2Hz), 0,86 (3H, t, J-73Hz), l,0(3H,d, J=73Hz), 1,1-1,4 (10H,m),2,0 (3H, m), 2,4 (IH, s), 8,75 (2H, s), 9,08 (IH, s) ppm.

36. Példa

Az I. táblázatban feltüntetett 47. sz. vegyület előállítása

Ezt a vegyületet a 3. példában leírt módon állítjuk elő az I. táblázatban feltüntetett 19. sz. vegyületből, azzal a különbséggel, hogy palládium/csontszén katalizátor helyett ródium/csontszén katalizátort használunk. A tennék olvadáspontját az L táblázatban közöljük.

37. példa

Az L táblázatban feltüntetett 35. sz. vegyület előállítássá

4,8 ml 23 mólos n-butil-lítium oldat (= 2 mmól nbutil-lítium) és 40 ml vízmentes tetrahidrofurán -78 ’C-os elegyéhez 2,0 g (13 mmól) a 14. példa szerint előállított 2,2-dimetil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-on oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, majd vízbe öntjük és kétszer 250 ml éténél extraháljuk. A szerves fázisokategyesítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd ae oldószert lepároljuk. A maradékot gymskKxnatografálással tisztítjuk. Sárga, olajos terméket kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,86 (3H, t, J=73Hz), 034 (9H, s), 1,1-M (4H, m), 1,82,1 (3H,m), 8,7 (2H,s), 9,04 (lH,s) ppm.

38. példa

Az I. táblázatban feltflntgtsfl 36. a. ncgyfflct előállítása

1. lépés: 2.2-Dimetil-l-(4-hidrori-but-l-iniD-l(pirimidin-5-il)-propan-l-ol előállítása

10,0 g (54 mmól) 4-(terc-butil-dimetil-szilil-oxi)but-l-inta 145. példában leírt módon 7,2 g (54 mmól)

2,2-dimetil-l-(pirimid-5-il)-propan-l-onnal reagáltatunk. A kapott terméket 60 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldjuk, és az oldathoz 4-res molekulaszitát és 27,6 ml 1 mólos tetrabutil-ammónium-fluorid oldatot (= 0,28 mól tetrabutil-ammónium-flüorid) adunk. A reakcióelegyet 24 órán át keverjük, majd újabb 15 ml 1 mólos tetrabutil-ammónium-íluorid oldatot adunk hozzá, és az elegyet 13 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Areakcióelegyet 13 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a szűrletből lepároljuk az oldószert A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. 130-131 ’C-on olvadó sárga szilárd terméket kapunk.

2. lépés: 2^-DimetiH-(4-klór-but-l-iniI)-l-(pirimidin-5-iI)-propan-l-ol előállítása g (6 mmól), az 1. lépés szerint kapott termék és 1,01 g (10 mmól trietil-amin vízmentes diklór-metánnal készített oldatához 0,86 g (73 mmól) metánszulfonil-kloridot adunk, és a kapott elegyet 24 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet IN vizes sósavoldattal, vízzel, vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal, végül vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, és magnézium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldószert lepároljuk, és a sárga, olajos maradékot 50 ml vízmentes dimetil-szulfoxidban oldjuk Az oldathoz 1,6 g (30 mmól) vízmentes lítium-kloridot adunk, és az elegyet 2 órán át 70-100 ’C-on tartjuk. Areakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük, vízbe öntjük és éterrel extraháljuk. A szerves fázist elkülönítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnéziumszulfát fölött szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. 84,585 ’C-on olvadó fehér sziláid anyagot kapunk.

39. példa

Az I. táblázatban feltüntetett 44. sz. vegyület előállítása

Ezt a vegyületet a 38. példában leírt eljárással, 23dimetil-l-(3-hidroxi-pent-l-mil)-l-(pirimidin-5-il)propan-1 -ol klórozásával állítjuk elő.69-72 ’C-on olvadó sárga szilárd anyagot kapunk.

40. példa

Az I. táblázatban feltüntetett 39. sz. vegyület előállítása

Ezt a vegyületet az 1. példában leírt eljárással ál11

-11HU 200329 Β lítjukelő, 1,68 g (10 mmól) E-2,2,6,6-tetrametil-hept4-én-3-on, 139 g (10 mmól) 5-bróm-pirimidin és nbutil-lítium felhasználásával. 123-128 ’C-on olvadó fehér szilárd anyagot kapunk.

A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő:

5,16 g (51 mmól) di-izopropil-amin 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatához keverés közben, -78 ’C-on 20,4 ml 23 mólos n-butil-lítium oldatot (=501 mmól n-butil-lítium) adunk, és a reak- 10 cióelegye4t30 percig keverjük. Az elegyhezSl mmól megfeleld metU-keton 25 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát adjuk, és az elegyet további 30 percig keverjük. Végül az elegyhez 439 g (51 mmól) pivaldehid vízmentes tetrahidrofuránnal ké- 15 szített oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 16 órán át keverjük.

Ezután az elegyet vízbe öntjük, és éterrel extraháljuk.

Az extraktumot mossuk, szárítjuk, az oldószert lepároljuk, és a maradékot gyorskromatografálással tisz- 20 títjuk.

41. példa

2-Metil-l-(pent-l-énin-l-ÍDÍrimidin-5-in-oropanl-ol (az I. táblázatban feltüntetett 25. sz. vegyület)el- 25 óállítása

2,0 g (9 mmól), a 2. példa szerint előállított 2-metil-l-(pent-l-inil)-l-(pirimidin-5-il)-propan-l-ol 180 ml etanollal készített oldatához 1 g Líndlar katalizátort (részlegesen mérgezett palládium) adunk. A re- 30 akcióedényt 43 g atmoszféra nyomás eléréséig hidrogénnel töltjük fel, és az elegyet szobahőmérsékleten keverjük. Areakció menetét gáz-folyadék kromatográfiás vizsgálattal követjük. A reakció lezajlása után (1 óra 35 perc elteltével) a katalizátort kiszűrjük, 35 és a szűrletből lepároljuk az oldószert A szerves fázist összegyűjtjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. Amaradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. Színtelen, gumiszerű terméket 40 kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,76 (3H, t, J=73Hz), 0,83 (3H, d, J=73Hz), 0,98 (3H, d, J=7,2Hz), 13 (2H, q, J=73Hz), 2,0 (3H, m), 2,33 (IH, s), 5,68 (IH, dt, J=10,8 és 73Hz), 5,98 (IH, d, 45 J=10,8Hz), 8,76 (2H, s), 9,04 (IH, s) ppm.

42. példa

Az I. táblázatban feltüntetett 50. sz. vegyület előállítása 50

0,43 g 50 tömeg%-os olajos nátrium-hidrid diszperziót (= 9 mmól nátrium-hidrid) benzinnel olajmentesre mossuk A benzint eltávolítjuk és a nátriumhidridhez 30 ml vízmentes dimetil-formamidot adunk. Ehhez az oldathoz 2 g (9 mmól) l-(4-metil- 55 pent-l-in)-l-(pirimidin-5-il)-propan-l-ol (a 4. példa szerint kapott tennék) 30 ml dimetil-formamiddal készített oldatát adjuk. A habzás megszűnése után az elegyhez 1,07 g (9 mmól) propargil-bromidot adunk, és a reakcióelegyhez 1,07 g (9 mmól) propargil-bro- 60 midot adunk, és a reakcióelegyet 4 órán át 80 ’C-on keverjük. Az elegyet szobahőmérsékletre hűljük, vízbe öntjük, és éténél extraháljuk. A szerves fázisokat egyesítjük, vízzel és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és az ol- 65 12 dószert lepároljuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. Vörös, olajos terméket kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,75 (3H, d, J=73Hz), 1,08 (6H,d, J=73Hz), 1,15 <3H,d, 5 J=7,2Hz), 2,05 (2H,m), 232 (2H,d,J=73Hz), 2,38 (lH,t,J=2,7Hz), 3,86 (lH,dd,J«153 és 2,7Hz), 432 (IH, dd, J-153 és 2,7Hz), 8,82 (2H, s), 9,08 (IH, s) ppm.

Az I. táhlázathan feltüntetett 51.. 52. és 53. sz. vegyül et előállítása

Ezeket a vegyületeket a 42. példában leírt módon metü-jodid, etil-jodid, illetve allil-bromid felhasználásával állítjuk elő. A termékek NMR spektrumának jellemző vonalai a következők:

51. sz. vegyület NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,7 (3H, d, J-73Hz), 1,02 (6H, d, J-73Hz), 1,06 (3H, d, J=73Hz), 1,92 (IH, sept, 1=7 3Hz), 2,04 (1H, sept, J=73Hz), 238 (2H,d,J=73Hz), 3,17 (3H, s), 8,84 (2H, s), 9,12 (IH, s) ppm.

52. sz. vegyület NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,75 (3H, d, J=7,2Hz), 1,07 (6H, d, J=7,2Hz), 1,13 (3H, d, J=7,2Hz), 1,19 (3H, t, J=73Hz), 1,99 (2H, m), 238 (3H, d, J=73Hz), 3,04 (IH, m), 8,78 (2H. s), 9,02 (IH, s) ppm.

53. sz. vegyület NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,75 (3H,d, J=73Hz), l,0(6H,d, J-73Hz), 1,08 (3H, d, J=7,2Hz), 1.96 (2H, m), 234 (2H, d, J=73Hz), 33 (IH, dd, J=12,6és 5,4Hz), 4,1 (IH, dd, J-12,6 és 5,4Hz), 5,12 (2H, tn), 5,76 (IH, m), 8,75 (2H, s), 9,02 (2H, s), 9,02 (IH, s) ppm.

46. példa

Az I- táblázatban feltüntetett 54. sz. vegyület előállítása g (9 mmól), a 4. példa szerint előállított l-(4metil-pent-l-inil)-l-(pirimidin-5-il)-propan-l-ol 40 ml vízmentes piridinnel készített oldatához 0,7 g (9 mmól) ecetsavanhidridet adunk, és a reakcióelegyet 16 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Areakcióelegyet szobahőmérsékletre hűljük, vízbe öntjük, éténél extraháljuk. Az extraktumot mossuk, szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk Vörös, okyos terméket kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,78 (3H, d, J=73Hz), 1,06 (6H, d, J-73Hz), 1,12 (3H,d, J=7,2Hz), 1,98 (2H, m), 2,06 (3H, s), 239 (2H, d, J=7,2Hz), 8,79 (2H, s), 9.04 (IH, s) ppm.

47. példa

3-FlüQr-23.-j3im£lil-l-(33-ditngtil:hm-l-sniD-lípirimidin-4-in-propan-l-ol (az I. táblázatban felttlntetett 49. sz. vegyület! előállítása

Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azonban 1,49 g (8 mmól) E-l-fluor-23,6,6-tetrametiI-hept-4én-3-onból, 135 g (8 mmól) 5-bróm-pirimÍdinből és 3,15 ml 23 mólos n-butil-lítium oldatából ( 8 mmól n-butil-lítium) indulunk ld. 126-128 ’C-on olvadó fehér szilárd terméket kapunk.

-12HU 200329 Β

48. példa

Az la. táblázatban feltüntetett 55. sz. vegvfllet ¢1óffllftára

Az 1. példában teírtak szerint járunk el, azonban 133 g (8 mmól) E-4,4-dimetil-l-(r-metil-cjklq)rt> pil)-pent-2-én-l-onból, 1,25 g (8 mmól) 5-bróm-pirimidinbtS és 3,15 ml 23 mólos n-butil-Htium oldatból ( 8 mmól n-butil-lítium) indulunk ki 109-110 ’Con olvadó fehér szilárd terméket kapunk.

49. példa

Az L táblázatban feltüntetett 56. sz. veyvfllet elő1-lépés: Ciktoprojsl-(pirimid-5-il)-metand előállítása

Az 1. példában leírtak szerint járusk el, azonban 19 g cildopropán-karboxaldehidből, 433 g (037 mól) 5-bróm-pirimidinből és 108,6 ml 23-mólos nbutil-lftium oldatból (= 037 mól n-butíl-lítium) indulón ld. Halványsárga, olajos anyagot kapunk.

2Jálés;ciŰ())xopil-(fáimid-5-il)-keton előállítása

42A g (0,41 móI)króm(VI)-oxid 1000ml vízmen- . tes diklór-metánnal készített szuszpenziójához 66 ml (0325 mél) vízmentes piridint adunk, és az elegyet fél órán át keveijük. Ezután az elegybe keverés közben 10 g (66 mmól), az 1. lépés szerint kapott termélk 125 ml vízmentes (Bklór-metánnal készített oldatát csepegtetjük. 2 óta elteltével a reakcióelegyet éterbe öntjük és szírjük. A szűrletet vizes réz-szulfát oldattal és vizes nátrium-klorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, majd az oldószert lepároljiáL A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. Halványsárga, olajos anyagot kapunk.

3. lépés A Végtermék előállítása

032 g (10mmől)4-metil-pent-l-int a 4. példában leírtak szerint 1,48 g (10 mmól), a 2. lépés szerint kapott vegyűlettel, 4 ml 23 mólos n-butil-lítium oldattal ( 10 mmól n-butil-lítium) és 10 ml 1 mólos klőrtitán-tri-izopropoxiddal (= 10 mmól klór-titán-triizopropoxid) reagáltatunk. Színtelen, gumiszerű termőét kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,503 (4H, m), 0,95 (6H, d, J»73Hz), 13-1A (1H, m), 13 (1H, m), 2,15 (2H, d, J»7 3Hz), 43 (1H, széles), 838 (2H,s), 9,12 (lH,s) ppm.

50. példa

Az I. táblázatban feltüntetett sz. vegyik

Itíjáúállílása

Az 57. sz. vegyületet a 49. példában leírt módon állítjuk elő. Színtelen, gumiszerű anyagot kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0303 (4H, m), 034 (3H, t, J=73Hz). 1^-13 (1H, m),

1A8 (2H, sx, J-73Hz), 2,18 <2H, t, J»73Hz), 8,97 (2H, s), 9,12 (1H, s) ppm.

Az 57. sz. vegyületet a 3. példában leüt módon redukáljuk. az 58. sz. vegyületet kapjuk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0303 (4H, m), 032 (3H, t, J»73Hz), 1,05-1,35 (7H, m), 13-2,0 (2H, m), 2,68 (1H, s), 8,85 (2H, s), 9,08 (lH,s)ppm.

51. példa

2.2- Dimgtil-l-fbut-2-inifí-Hpirimidin-5-il)-propan-l-ol fáz 1. táblázatban feltüntetett 45. sz. vegvflla) dőállítása

1. lépés: 22-DimetiH-prQpargil-l-(pirimidin-5il)-propan-l-ol előállítása

038g (24 mmól) magnéziumforgács és katalitikus mennyiségű higany(II)-klorid 20 ml vízmentes éterrel készített, 0 ’C-os szuszpenziójához keverés közben 2,1 g (18 mmól) prapargil-brontid 20 ml vízmentes éterrel készített oldatát adjuk. Sűrű, nehezen keverhető elegy képződik. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 16 óián át szobahőmérsékleten tartjuk. Ezután az elegyet vízbe öntjük és kétszer 250 ml éténél extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, vízzel és vizes nátriumklorid oldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot gyorskromatografálással tisztítjuk. 0,6 g (24,4%) sárga, szilárd, 174-176 ’C-on olvadó anyagot kapunk.

2. lépés: A végtermék előállítása

0,7 g (4 mmól), az 1. lépés szerint kapott termék 30 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített, -78 ’Cos oldatához 83 ml 1 mólos lítium-bisz(trimetil-szilil>amid oldatot (= 83 mól reagens) adunk, és az elegyet 45 percig keverjük. Ezután az elegyhez 03 g (039 mól) metil-szulfát 20 ml vízmentes tetrahidrofuiánnal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet vízbe öntjük, és éterrel extraháljuk. Az extraktumot vízzel és vizes nátrim-klorid oldattal mossuk, szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot gyoskromatografálással tiszti tjük. 117 *C-on olvadó halványsárga szilárd terméket kapunk.

52. példa

Az I. táblázatban feltüntetett 46. sz. vegyület előállítása

Az 51. példában leírtak szerint járunk el, azonban alkilezőszerként metil-szulfát helyett etil-szulfátot használunk 47-49 ’C-on olvadó sárga szilárd anyagot kapunk.

53. példa

2.2- Dimetil-l-í2-ciklopropil-etil)-l-(mrimidin-5-.

in-propan-l-ol fáz I. táblázatban feltüntetett 41. sz.

vegyület) előállítása

1. lépés: 23,6,6-*Ibtrametil-4-(cildopropil-metil> 33-heptándion előállítása

18,4 g 23,6,6-tetrametil-33-heptándion 100 ml etanollal készített oldatához 20,7 g kálium-karbonátot, majd 133 g ciklopropil-metil-bromidot adunk. A reakcióelegyet 16 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyhez 2 g kálium-jodidot és további 2 g ciklopropil-metil-bromidot adunk, és a forralást még 8 órán át folytatjuk. Az elegyet lehűtjük, és csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékhoz vizet adunk, és a kapott elegyet éterrel extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. Az olajos maradékot további tisztítás nélkül használjuk fel.

2. lépést 23-Dimetil-5-ciklopropil-pent-3-on előállítása

12,0 g nátrium-hidroxid 150 ml etanollal készített oldatához 23,8 g, az 1. lépés szerint kapott terméket adunk, és az elegyet 5 órán át visszafolyatás közben 13

-13HU 200329 Β forraljuk. A reakcióelegyet éjszakán át állni hagyjuk, majd vízbe öntjük és étőrei extraháljuk. Az extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A terméket desztilláljuk. Az olajos anyagot további tisztítás nélkül használjuk fel.

3. lépés: A végtermék előállítása

A 2. lépés szerint kapott terméket az 1. példában leírt módon n-butil-lítiummal és 5-bróm-pirimidinnel reagáltatjuk Gumiszerű anyagot kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,02 (2H, komplex), 0,48 (2H, komplex), 0,68 (ÍH, komplex), 030 (ÍH, komplex), 1,02 (9H, s), 1,22 (ÍH, komplex), 2,08 (ÍH, komplex), 2,32 (ÍH, komplex),

2,40 (ÍH, s), 8,84 (2H, s), 9,16 (ÍH, s), ppm.

54. példa

2.2-Dimetil-l-(ciklopentil-metil)-l-(pirimidin-5iP-propan-l-Ql (az I. táblázatban feltüntetett 42. sz.

vegvfllet) előállítása

1. lépés: 2.2-Dimetil-4-cikIopentil-hut-3-on előállítása

11,7 g 2-ciklopentil-acetil-klorid 20 ml vízmentes dietil-éteirel készített oldatához nitrogén atmoszférában 1,3 g réz(I)-jodidot adunk. Az elegyet -75 ’C-ra hűtjük, és az elegybe 14 ml 2 mólos éteres terc-butilmagnézium-klorid oldatot csepegtetünk keverés közben. A reagens beadagolása után az elegyet lassan szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, majd jeges viz és híg vizes sósavoldatt keverékébe öntjük. Az elegyet szüljük, a szűrletből elválasztjuk az éteres fázist, és a szerves oldatot mossuk és szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. Anyers terméket olíú formájában kapjuk, amit további tisztítás nélkül használunk fel.

2. lépés: A végtermék előállítása

Az 1. lépés szerint kapott terméket az 1. példában leírt módon n-butil-lítiummal és 5-bióm-pirimidinnel reagáltatjuk. Színtelen, viszkózus, olajos anyagot kapunk, ami eldöizsölés hatására megszilárdul, és 97,7100 ’C-on olvadó fehér kristályokat képez.

55. példa

Az I. táblázatban feltüntetett 40, sz. vegvfllet előállítása

Az 54. példában leírtak szerint járunk el, de az 1. lépésben 2-(ciklopent-l-enil)-acetil-kloridból indulunk ki. A termék a megfelelő diasztereoizomerek körülbelül 4:3 arányú elegye. A szilárd anyag 79-81 ’Con olvad.

56. példa

Az I. táblázatban feltűntetett 27. sz. vegvfllet előállítása

Az 54. példában leírtak szerint járunk el, de az 1. lépésben terc-butil-magnézium-klorid helyett izopropil-inagnézium-kloridot használunk. 82,2-85,3 ’Con olvadó terméket kapunk.

57. nélda

Az 1. táblázatban feltüntetett 28. sz. vegvfllet előz állítása

Az 55. példában leírtak szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy az 1. lépésben terc-butil-magnézium-klorid helyett izopropil-magnézium-klorídot használunk. Gumiszerű terméket kapunk.

NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,78 (3H, 2d, J=7Hz), 1,0 (2H, 2d, J=7Hz), 03-2,6 (H, komplex), 2,72 és 2,82 (ÍH, 2s), 535 és 5,64 (ÍH, két komplex), 5,70 (ÍH, komplex), 8,82 (2H, s), 9,12 (ÍH, komplex), 8,82 (2H, s), 9,12 (ÍH, s) ppm.

58. és 59. példa

Az I. táblázatban feltflnetett 61. és 63. sz. vegvfllet előállítása

Ezeket a együleteket a 41. példában leírt módon, az I. táblázatban feltűntetett 16., illetve 4. sz. vegyület redukálásával állítjuk elő. A termékek NMR spektrumának jellemző vonalai a következők:

61. sz. vegyület: NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,57 (3H, d, J=7,2Hz), 0,71 (3H, d, J=73Hz), 033 (9H, s), 13-2,0 (3H, m), 2,55 (ÍH, s),

5,75 (lH,dt, J=ll,7és63Hz),63 (lH,d, J=ll,7Hz), 8,78 (2H,s), 9,06 (lH,s) ppm.

63. sz. vegyület: NMR spektrum vonalai (90 MHz, CDCb): 0,62 (3H, d, J=7,2Hz), 0,76 (6H, d, J=73Hz), 0,94 (3H, d, J=73Hz), 13-135 (ÍH. m),

1,7-2,1 (3H, m), 5,68 (ÍH, dt, J=ll,7 és 6,3Hz), 6,0 (ÍH, d, J=ll,7Hz), 8,79 (2H, s), 9,1 (ÍH, s) ppm.

6Q, példa

Növényi növekedést szabályozó hatás vizsgálata

Az I. táblázatban feltüntetett 1-3. sz. vegyület növényi növekedést szabályozó hatását öt növényfajtán vizsgáltuk. A vizsgálatokba bevont növények fajtáját és fejlettségi állapotát a Π. táblázatban közöljük. A vizsgálandó vegyületeket SS8004E flbejet) típusú permetezőfejjel felszerelt permetező berendezés segítségével, 1000liter/hektámak megfelelő mennyiségű, 4000ppm hatóanyagtartalmú permedé (= 4 kg hatóanyag/hektár) formájában vittükfelakezelendőnövényekre.

Kezelés után a növényeket üvegházba helyeztük, és 25 ’C-os nappali, illetve 22 ’C-os éjszakai hőmérsékleten (gabonafélék /búza és árpa/ esetén 16 ’C-os nappali és 13 ’C-os éjszakai hőmérsékleten) termesztettük. Szükség esetén a növényeket higanygőz lámpával megvilágítottuk annak érdekében, hogy átlagosan napi 16 órás fotoperiódust biztosítsunk.

- 2-6 hét elteltével (a növényfajtától és az ’C évszaktól függően) vizuálisan őtékeltük a növények morfológiai jellemzőit, és kezeletlen kontrollokkal hasonlítottuk össze. Az észlelt eredményeket a ΠΙ. táblázatban közöljük.

A kezelésekhez felhasznált premetlé minden esetben 4 tömeg% szerves oldószert (ciklohexán és metil-ciklohexán 0,5:5 térfogatarányú elegye), 0,4 tömeg% hatóanyagot és fennmaradó részében vizet tartalmazott.

-14HU 200329 Β

28

II. táblázat

A vizsgált növény	A növény kezeléskori Növények száma 7,5	-—~- Afeomposzt tfptísa
neve	jele fajtája	fejlettésgi állapota	cm átmérőjű cserepenként
Árpa	BR Atem	1-15 levél	4	Johnlnnes
Búza	WW Timmo	1-15 levél	4	Jóim Innes
Kukorica	MZ Earliking	2,25 levél	1	tőzeg
Alma	AP RedDelicious	4-5 levél	1	John Innes
Rizs	RC Ishikari	2-25 levél	4	Jóim Innes
		III. táblázat	k
A vizsgált növény A vegyület		Hatástípus
jele	sorszáma	R	G A	T I
BR	1.	3	2	1 3
	2.	3	1	3 3
	3.	3	2	3 3
WW	1.	3	1	2
	2.	2	2	2 3
	3.	3	1	2 3
RC	1.	2	2	3 a 3
	2.	3	2	3 3
	3.	3	2	1 2
MZ	1.	2		2
	2.	2		1
	3.		1
AP	1.	3	•	1 3
	2.	3	1	2
	3.	3.	1	2
A III. táblázatban használt jelölések jelentése a kö-	letek növényi növekedést szabályozó hatását a 60.
vetkező:			példában leírtak szerint vizsgáltuk. A vizsgálatokba
R= növekedésgátlás		paradicsomot (Ailsa Craig fajtájú, jele: TO) is bevon-
O mélyebb zöld szín		tűk. A paradicsomot tőzeggel töltött, 75 cm átmérő-
A= csúcssérülés	45	jű cserépben termesztettük, egy cserépbe egy növényt
T= bokrosodás vagy oldalhajtás-képződés	ültettünk, és 2-2,5 leveles fejlettségi állapot elérése-
I» íz- vagy ligula-közhossz-csökkenés		kor végeztük a kezelést a 60. példában megadott
1« 10-30%-os hatás		összetételű permetlevekkel.
2= 31-60%-os hatás		Az eredményeket a IVa-IVc. táblázatokban közöl-
3» 61-	100%-os hatás	50	jük. A táblázatokban használt jelölések jelentése

üres hely/ 10%-osnáI kisebb hatás 61 .példa

Növényi növekedést szabályozó hatás vizsálata

A IVa-IVc. táblázatban felsorolt sorszámú vegyümegegyfezik a III. táblázatnál közűitekkel, azonban T jelű oszlopban feltüntetett csillagjelzések azt jelentik, hogy az adott vegyület csökkenti a növény bokrosodását

IVa. táblázat

A vegyület sorszáma R

Árpán (BR) észlelt hatás GAT

Búzán (WW) észlelt hatás R GÁTI

5. 3 Ϊ

6. 2 1

7. 2 2

-15HU 200329 Β

30

IVa. táblázat folytatása

A vegyület	Árpán (BR) észlelt hatás	Búzán (WW) észlelt hatás
sorszáma	R	G	A	T	I	R	G	A	T	I
8.	3	2		1	2	3	2		3	3
9.	2	2		2	3	2	2		2	3
10.	2	2		2	3	2	2		1	3
12.	2	2		3	3	2	1		1	2
13.	2	2		2	3	2			1	3
14.	3	2		3	3	3	2		3	3
15.	2				2	2	1		1	3
*· 60.	3	3			3	2	1		1~	3
16.	3	2			2	3	2		3	3
17.	2	2		2	3	2	2		2	3
18.	2	2		3	3	2			2	3
19.	3	1	3	3	3	3	1		3	3
20.	2	1			2	3	2			3
21.	2	1		3	3	2	2			2
22.	1				1	2	2		1	2
23.	3	2		1	3	2	2
24.	2			2*	2	1	, 2
25.	3	3		1*	3	1	2			1
26.				2,		2	1			1
27.				2		2	2			2
28.	2			2*	2	3	1			3
29.	2			2	2	2	2		2	3
30.	2	1		2	3	3	2		3	3
31.	3	3		1	3		3	1	1	3
32.	3	2		1	3	2	1			3
33.				2			1			1
34.				3			1	1		1
35.				3				2*
36.	3	3		3	3	2	2		1	3
37.	3	3		3	3	2	2		1	3
38.	3	3		3	3	2	2		1	3
39.	3			3	3	3	1		2	3
49.				3		2	1		1	2
55.				3		2	1		1	2
56.	3	3		3	3	2	2		1	3

**A hatóanyagot 2000 ppm koncentrációban alkalmaztuk.

IVb, táblázat

A vegyület sorszáma	R	Rizsen (RC) észlelt hatás	I		R	Kukoricán (MZ) észlelt hatás	I
G	A	T	G	A	T
5.	2			1	2	-
6.	2				2		2	1			2
7.	2	1			2		2	1			2
8.							3	1		1	3
9.	1	1	1		1
10.	2	1			2
12.	2	1		1	2
13.	2	1			2
14.	3	2			2		2	2	1		3
15.
16.	3	2		1	3		3	2		1	3
17.	2	1		1	2
18.	3	1			3
19.	2	2 ·			3
20.	2	2		3	3

-16HU 200329 Β

	31	IVb. táblázat	32
A vegyület		Rizsen (RC) észlelt hatás	-τ-—	Kukoricán (MZ) észlelt hatás
sorszáma	R	G	A	T	I R	GÁTI
21.	2	1		2	2
29.	2	1		1	3
30.	2	2		3	3

IVc. táblázat

A vegyület Almán (AP) észlelt hatás Paradicsomon (TO) észlelt hatás sorszáma RGATI RGATI

5.	2	2	2
6.				2	2	2
7.	3	1	2	3	2	3
8.	3	2	3	3	2	3
9.	3	1	3	1	1	1
10.	2		. 3
12.	2	1	3		1
13.	3	2	3	2		2
14.	3	3	1 3	3	2	2
15.				2	2	2
16.	3	3	3	3	2	3
17.	3	1	3	1	1	1
18.	3	2	3	3		3
19.	3	1	3	2	2	2
20.	3	2	3	3	2	3
21.	2		2	2	2	2
22.	1		1	2	2	1 2
23.				2	2
24.				1	2
25.				1	2	1
26.				2	1	1
27.				2	2	2
28.				3	1	3
29.	2	1	2	2	1	2
30.	2		2	2	2	2
60.				3 1	2 1	3 1
32.				2	2	1
33.				2	1	1
24.				2		1
35.				2		2
36.				2	2	2
37.
38.				3	2	3
39.				3	2	3
49.				2	1	1
55.				2	2	2
56.				1	1	1

“ A hatóanyagot 2000 ppm koncentrációban alkalmaztuk.

62. példa

Intermedier növekedésgátló hatás vizsgálata A vizsgálatokat rizsen, tavaszi árpán és almán végeztük. A növények fajtáját és fejlettségi állapotát az V. táblázatban közöljük. A növényeket 1000 liter/hektár permedével teljesen bepermeteztük. A permetlevek hatóanyagtartalma 500 ppm, illetve 2000 ppm volt, ami 0,5 kg/ha, illetve 2 kg/'a felviteli aránynak felel meg. Ebben a kísérletben a növények leveleit és gyökereit egyaránt bepermeteztm az adott permedével. Kivételt képeztek az almán’ ' igzett vizsgálatok, amelyek eredményeit a IX. táblá: itban közöljük; ebben a klsérletsorozatban csak a ni 'ények leveleit permeteztük be 2000 ppm hatóanya.: tartalmú permetlé17

-17HU 200329 Β vei, és az eredményeket szintén2000ppm hatóanyagtartalmú permedével végzett gyökérkezelés eredményeihez viszonyítottuk. A permedé a hatóanyag mellett minden esetben 4 tömeg% 95:5 térfogatarányú ciklohexánmetil-ciklohexán elegyet és fennmaradó ' 5 részében vizet tartalmazott.

A rizsnövényeket 10 cm átmérőjű „elárasztásos cserepekben termesztettük, azaz a növények gyökereit és a szár alsó részét a rizsföld körülményeinek megfelelően vizben tartottuk. A tavaszi árpát és az al- 10 macsemetéket 10 cm átmérőjű cserepekben termeszV. táblázat tettük. 28 nap elteltével rizs és tavaszi árpa esetén a legfelső liguláig mérve meghatároztuk a növények magasságát Alma esetén a magasságot a csúcsig mértük. Az eredményeket a VI-IX. táblázatban közöljük. Valamennyi vizsgálatban a növényeket kezdetien kontrollokkal hasonlítottuk össze, és a táblázatban a növényeket kezeletlen kontrollokhoz viszonyított magasságcsökkenést (%) tüntettük fel.

A VI-IX. táblázatban az üres hely azt jelenti, hogy az adott vegyületet az adott mennyiségben lényegé* ben nem fejtett ki növekedésgátló hatást

A vizsgált növény	A növény kezeléskori fejlettségi állapota	Növények száma 10 cm átmérőjű cserepenként	Akomposzt jete
neve	fajtája
Tavaszi árpa	Atem	3 levél	4	JIP1
Rizs	Ishikari	3-4 levél	2	SM2:: JIP1
Alma	RED Delicious	.5-10 cm magas	1	SM2;:
J			JIP1

JIP1= l.sz. John Innes komposzt SM2= agyag és finom homok keveréke

VI-táblázat

Rizs magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva)

VII. táblázat

Tavaszi árpa magaságának százalékos csökkenése (kezeleden kontrollokhoz viszonyítva)

A vegyületA permedé hatőanyagtartalma, ppm	A vegyületA permedé hatóanyagtanalma, ppm
sorszám	500	2000	sorszám	500	2000
1.	6,06	23,0	1.	13	12,1
2.	18,0	46,0	2.	1,0	20,0
3.	17,0	47,0	3.		11,0
5.	39	68	5.	38	72
6.	26	50	6.	22	57
7.	31	45	7.	23	47
8.	43	54	8.	31	63
9.	11	18	9.	20	49
10.	9	20	10.	29	62
11.	4	14	11.	5	47
12.	5	8	12.	3	19
13.	8	9	13.	2	11
14.	63	76	14.	51	68
15.	13	39	15.	14	33
16.	59	65	16.	66	88
17.	7	10	17.	2	28
18.	13	15	18.	17	55
19.	11	39	19.	31	57

-18HU 200329 Β

YDLJáhlázat

Alma magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrolihoz viszonyítva)

X. táblázat

Rizs magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva) >

A vegyületA permedé hatóanyagtartalma, ppm
sorszám	500	2000
1.	10,8	39,2
2.	103	52,1
3.		34,1

A vegyületA permedé hatóanyagtartalma, ppm
sorszám	500	2000
A	2	0
2.	27	69
3.	17	—
4.	45	66

IX. táblázat

Alma magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrolihoz viszonyítva)

A vegyület2000 ppm hatóanyagtartalmú permetsorszámalével kezelt növényi rész

	levél	gyökér
5.	25,6	76,1
6.	18,8	72,1
7.	12,0	45,0
8.	6,0	49,3
9.	0	63
10.	4	69
11.	6	55
12.	2	58
13.	7	70
14.	23,0	58,5
15.	44,2	71.1
16.	•t 6,0	47,0
17.	17	66
18.	0	69
19.	54	65

63. példa

Összehasonlító hatásvizsgálatok

A találmány szerinti kompozíciók nővekedésgátló hatását az a(I) általános képletű vegyületekéhez szerkezetileg legközelebb álló, az 1.218.623. sz. nagybritanniai szabadalmi leírás 6. oldalának 45. sorában ismertetett a,a-bisz(izopropil)-5-pirimidin-metanolt (más néven: 2-metil-l-izopropil-l-/pirimidin-5-il/propan-l-olt) tartalmazó készítmények aktivitásával hasonlítottuk össze. A kísérleteket a 62. példában leüt módon végeztük, az ott közölt összetételű permetlevekkel, az ismert kompozíció aktivitását párhuzamos kísérletsorozatokban, páronként viszonyítottuk az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményekéhez. Az eredményeketa X-XII. táblázathím közöljük.

Megjegyezzük, hogy a 2-metil-l-izopropil-l-(pirimidin-5-il)-propan-l-olt (A vegyület) az 1. példában leírt módon állíthatjuk elő úgy, hogy 5-bróm-pirimidint n-butil-lítium jelenlétében di-izopropil-ketonnal reagáltatunk.

XL táblázat

Tavaszi árpa magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva)

A vegyületA permedé hatóanyagtartalma, ppm
sorszám	500	2000
A	0	0
2.	25	59
3.	0	-
4.	54	64

ΧΠ. táblázat

Alma magasságának százalékos csökkenése (kezeletlen kontrollokhoz viszonyítva

A vegyület2000 ppm hatóanyagtartalmú permet-* sorszámaiévá kezelt növényi részú

	levél	gyökér
A	0	23,5
2.	41,8	64,4
3.	14,2	62,7
4.	46,8	64,6

64. példa

Intermedier növekedésgátló hatás vizsgálata

Az (I) általános képletú vegyületek intermedier növekedésgátló hatását a 62. példában leírt módon viszgáltuk a ΧΠΙ. táblázatban felsorolt fajtájú és fejlettségi állapotú növényeken. Az árpát, rizst és almát a 62. példában leírt körülmények között, míg a napraforgót a 62. példában az alma kezelésével közűitekkel azoúosan kezeltük. Árpa, rizs és alma esetén a növényeket teljesen bepermeteztük 2000 g/hektár hatóanyagtartalmú permedével. Napraforgó esetén külön kezeltük a leveleket és a gyökereket, mindkét kezeléshez 2000 g/hektár hatóanyagtartalmú permetlevet használtunk.

nap elteltével rizs és árpa esetén a legfelső liguláig mérve, alma esetén a csúcsig mérve meghatároztuk a növények magasságát. Napraforgó esetén a magasságmérést a 14. napon végeztük, a növényeket

-19HU 200329 Β a csúcsig mértük. Valamennyi vizsgálatban a növényeket kezeletlen kontrolokkal hasonlítottuk össze. A kezeletlen kontrollokhoz viszonyított százalékos magasságcsökkenést a XIV. táblázatban közöljük.

Afelhasználtpermetléahatóanyag mellett minden esetben 4 tömeg% 95:5 térfogatarányú ciklohexán:metil-ciklohexán elegyetés fennmaradó részé ben vizet tartalmazott.

XHLtáhlázal

A vizsgált növény	A növény kezeléskori fejlettségi állapota	Növények száma 73 cm átmérőjű cserepenként	A komposzt típusa
neve	jele	fajtája
Árpa	BR	Atem	2-3 levél	3	John Innes
Alma	AP	Red Delicious	4-5 levél	1	Jóim Innes
Rizs	RC	Ishikari	3-4 levél	2	John Innes
Napraforgó	SR		2-3 levél	1	John Innes
XIV, táblázat
A vegyület			Százalékos magasságcsökkenés
sorszáma		BR	RC	AP SR	SR

(gyökér) (levél)

23.	29	54	50	45	2
24.	6	17	37	3	0
25.	52	55	31	54	0
31.	69	77	50	51	19
32.	17	46	30	37	13

65, példa

Fungicid hatás vizsgálata

Az L táblázatban feltüntetett 1., 7., 16., 19. és 55. sz. vegyület fungicid hatását növények levelein élősködő gombakártevőkkel szemben vizsgáltuk.

A növényeket 1. vagy 2. sz. John Innes komposzttal töltött, 4 cm átmérőjű apró cserepekben termesztettük. A vizsgálandó hatóanyagot vizes Dispersol T oldattal golyós malomban összeőröltük vagy acetonban vagy aceton és etanol elegyében oldottuk, és a kapott koncentrátumot felhasználás előtt vízzel 100 ppm hatóanyagtartalomra hígítottuk. A kompozíciókat a növények leveleire permeteztük és a gyökerekhez is juttattuk. A növények leveleit maximális retencióig permeteztük be, és a gyökerekhez körülbelül 40 ppm hatóanyag/száraz talajnak megfelelő mennyiségű hatóanyagot juttattunk. Gabonafélék kezelése esetén a permetlevekhez Tween 20-at is adtunk 0,05 tömegé végső koncentrációnak megfelelő mennyiségben.

A legtöbb esetben a készítményeket a növény megfertőzése előtt 1-2 nappal vittük fel a levélzetre és a gyökerekre. Kivételt képeztek az Erysiphe graminis-on végzett hatásvizsgálatok, amikor a növényeket 24 órával a permedé felvitele előtt fertőztük meg a gombakártevővel. A leveleken élősködő gombakártevőket spóraszuszpenzió formájában perme35 teztük a növények leveleire. Megfertőzés után a növényeket a fertőzés kifejlődéséig és értékelhetővé válásáig ilyen környezetben tartottuk. Az inkubálási időszak a környezettől és a kórokozótól függően 414 nap volt

A hatóanyagok fungicid aktivitását 0 és 4 közötti számskálával jellemeztük, ahol az egyes számadatok jelentése a következő:

4: fertőzés nem észlelhető

3: nyomnyi - 5%-os fertőzés a kezeletlen kontroll45 hoz képest

2:6-25% -os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz képest

1: 26-59%-os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz képest

- 0: 60-100%-os fertőzés a kezeletlen kontrolihoz képest.

Az eredményeket a XV. táblázatban közöljük

-20HU 200329 Β

39	XV. táblázat	40
A vegyűlet	Erysiphe	Venturia	Piricularia	Cercospora	Plasmopara	Puccinia	Phytophthora
sorszáma	graminis	inaequalis	oiyzae	arachidicola	citicola	recondita	infestans
	(árpán)	(almán)	(rizsen)	(földimogyorón)(szólőn)	(búzán)	(paradicsomon)
1.	4		0	0	0	0	0
7.	4	—	0	0		0	0
16.	4	4	3	4	0	3	0
19.	4	—	0	4	0	4	0
55.	4	-	0	4	0	4	0

66. példa

Emulgeálható koncentrátum előállítása

A következő összetételű emulgeálható kocentrátumot állítjuk elő:

Az I. táblázatban feltüntetett

1. sz. hatóanyag 10 tömeg%

Kalcium-dodecil-benzol-szulfát 5 tömeg%

Synperonic NP13 5tömeg%

Aromasol H 80 tömeg%

A komponenseket összemérjük, és az elegyet a komponensek teljes mértékű feloldódásáig keveijük.

67. példa

Diszpergálható granulátum előállítása

A következő összetételű, folyadékokban (például vízben) könnyen diszpergálható granulátumot állítjuk elő:

Az I. táblázatban feltüntetett

2. sz. hatóanyag 50 tömeg%

DispersolT 25tömeg%

Synperonic NP5 1,5 tömeg%

Nátrium-acetát 23,5 tömeg%

Az első három komponenst víz jelenlétében öszszeőröljük, majd bekeveijük a nátrium-acetátot. Akapott keveréket szárítjuk, és 44-100 méretű brit szabvány szitán átszitáljuk.

68. példa

Diszpergálható porkészítmény előállítása

A komponensek összeőrlésével állítjuk elő a következő összetételű, folyadékokban könnyen diszpergálható porkészítményt:

Az I. táblázatban feltüntetett

3. sz. hatóanyag	45 tömeg%		Az I. táblázatban feltüntetett
DispersolT	5 tömeg%	50	8. sz. hatóanyag	25 tömeg%
Synperonic NX	0,5 tömeg%		Aerosol OT/B	2 tömeg%
Cellofas B600	2 tömeg%		Dispersol AC	5 tűmeg%
Porcelánföld por	47,5 tömeg%		Porcelánföld	28 tÖmeg%
			Szilicium-dioxid	40 tömeg%
69, példa		55
Granulátum előállítása			74. példa
A következő összetételű granulátumot állítjuk elő:		Diszpergálható porkészílűiény-eldállílása
Az I. táblázatban feltüntetett			A komponensek összekeverésével és a keverék őr-
4. sz. hatóanyag	5 tömeg%		léses homogenizálásával állítjuk elő a következő
Attapulgit granulátum	95 tömeg%	60	összetételű diszpergálható porkészítményt:
A hatóanyagot acetonban oldjuk, és az oldatot at-		Az I. táblázatban feltűntetett
tapulgit granulátumra permetezzük. Ezután az oldó-		9. sz. hatóanyag	25tömeg%
szert elpárologtatjuk.			Perminal BX	1 tömeg%

7Q, példa

MaggsávátóaBESlőállítása A komponensek összekeverésével állítjuk elő a következő összetételű magcsávázószert:

Az 1. táblázatban feltüntetett

5. sz. hatóanyag 5 tömeg%

Ásványolaj 2 tömeg!

Porcelánföld 48 tömeg%

71, példa

Beporozózer előállítása

A komponensek összekeverésével állítjuk elő a következő összetételű beporozószert:

Az I. táblázatban feltűntetett

6. sz. hatóanyag 5 tömeg%

Talkum 95 tömeg%

72, példa

Kolloid szuszpenzió előállítása A következő összetételű kolloid szuszpenziót ál35 lítjuk elő:Az I táblázatban feltüntetett

7. sz. hatóanyag 40 tömeg%

Dispersol T 4 tömeg%

Synperonic NP5 ltöpieg%

Víz 55 tömeg%

Az első három komponenst folyós malomban összeőiöljük, majd az őrleményt vízben szuszpendáljuk.

73, Példa

Diszpergálható porkészftmény előállítása

A komponensek összekeverésével és a keverék őrléses homogenizálásával állítjuk elő a következő összetételű diszpergálható porkészítményt:

-21HU 200329 Β

Dispersol T	5 tömeg%
Poli(vinil-pirrolidon)	10 tömeg%
Szilícium-dioxid	25 tömeg%
Porcelánföld	34 tömeg%
75. példa
Diszpergálható porkészítménv előállítása

A komponensek összekeverésével és a keverék őrléses homogenizálásával állítjuk elő a következő összetételű diszpergálható porkészítményt:

Az I. táblázatban feltüntetett

10. sz. hatóanyag 25 tömeg%

Aerosol OT/B 2 tömeg%

DispersolA 5tömeg%

Porcelánföld 68 tömeg%

A 66-75. példában kereskedelmi névvel jelölt komponensek kémiai összetétele a következő:

Synperonic NP13: 1 mól nonil-fenol 13 mól etilén-oxiddal képezett kondenzátuma

Aromasol H: alkil-benzolok elegye (oldószer)

Dispersol T és AC: formaldehid—nátrium-naflalin-szulfonát kondenzátum és nátrium-szulfát keveréke

Synperonic NP5:1 mól nonil-fenol 5,5 mólnaftalin-oxiddal képezett kondenzátuma

Cellofas B600: nátrium-karboxi-metil-cellulóz (sűrítőszer)

Aerosol OT/B: nátrium-dioktil-szulfo-szukcinát

Perminal BX: naftalin-szulfonsav-nátrimsó.

Claims (11)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1-4 szénatomos alkilcsoportot, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkilcsoportot, 4-8 szénatomos alkenilcsoportot, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkinilcsoportot vagy (3-6 szénatomos cikloalkü>2-4 szénatomos alkinil-csoportot képvisel és

R³ hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 3-4 szénatomos alkenilcsoportot, 3-4 szénatomos alkinilcsoportot vagy 2-5 szénatomos acilcsoportot jelent—, azzal jellemezve, hogy a (Π) általános képletű vegyületeket—a képletben Y jelentése a tárgyi kör szerinti —(III) általános képletű szerves fémvegyületekkel reagáltatjuk — a képletben R² jelentése a tárgyi kör szerinti vagy R² a hidroxilcsoporton adott esetben védett hidjoxi-4-8 szénatomos alkil- vagy hidroxi-4-8 száiatomos alkinil-csoportot jelent és M alkálifématomot vagy további vegyértékein alkoxilezett átmeneti fém-atomot jelent —, és amennyiben az R² csoportban hidroxil-szubsztituenst tartalmazó terméket kapunk, a hidroxilcsoportot halogénatomra cseréljük, vagy a (IV) általános képletű vegyületeket—a képletben Yés R² jelentése a tárgyi kör szerinti — (V) általános képletű vegyületekkel — a képletben M je5 lentése az előző bekezdésben megadott—reagáltatjuk. és kívánt esetben az így kapott, R helyén hidrogénatomot tartalmazó © általános képletű vegyületeket ismert alkilező-, alkenilező- vagy alkinilezősze

1. Növényi növekedést szabályozó és/vagy fungicid kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagkéntO,01-60 tömeg% (I) általános képletű pirimidinszármazékot tartalmaz — a képletben

Y ciklopropilcsoportot, 1-metil-ciklopropil-csoportot vagy (VI) általános képletű csoportot jelent, és az utóbbi képletben

R^T hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent és

X hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,

R² adott esetben 3-9 szénatomos cikloalkil- vagy 3-9 szénatomos cikloalkenil-csoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoportot, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkilcsoportot, 4-8 szénatomos alkenilcsoportot, adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkinilcsoportot vagy (3-6 szénatomos cikloalkil)-2—4 szénatomos alkinil-csoportot képvisel és

R³ hidrogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsoportot, 3-4 szénatomos alkenilcsoportot, 3-4 szénatomos alkinilcsoportot vagy 2-5 szénatomos acilcsoportot jelent—, szilárd és/vagy folyékony, ásványi és/vagy szerves hordozóanyaggal vagy hígítószerrel, előnyösen agyagásvánnyal, szilícium-dioxiddal, talkummal, nátríum-acetáttal, vízzel és/vagy ásványolajjal, és adott esetben ionos vagy nemionos felületaktív anyaggal, előnyösen hosszú szénláncú alkil-benzol-szulfonsavalkálifémsóval vagy hosszú szénláncú zsíralkohol etilén-oxiddal képezett kondenzátumával együtt. (Elsőbbsége: 1987.12.18.)

2. Növényi növekedést szabályozó és/vagy fungicid kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,01-60 tömeg% (I) általános képletű pirimidin42 származékot tartalmaz — a képletben

Y (VI) általános képletű csoportot jelent, és ebben R¹ hidrogénatomot vagy metilcsoportot, X pedig hidrogénatomot képvisel,

R² 4-8 szénatomos alkilcsoportot vagy adott esetben egy halogénatommal szubsztituált 4-8 szénatomos alkinilcsoportot jelent, és

R³ hidrogénatomot jelent— szilárd és/vagy folyékony, ásványi és/vagy szerves hordozóanyaggal vagy hígítószoTel, előnyösen agyagásvánnyal, szilícium-dioxiddal, talkummal, nátrium-acetáttal, vízzel és/vagy ásványolajjal, és adott esetben ionos vagy nemionos felületaktív anyaggal, előnyösen hosszú szénláncú alkil-benzol-szulfonsav15 alkálifémsóval vagy hosszú szénláncú zsíralkohol etilén-oxiddal képezett kondenzátumával együtt. (Elsőbbsége: 1987.07.03.)

3-9 szénatomos cikloalkenil-csoporttal szubsztituált

3. Növényi növekedést szabályozó és/vagy fungicid kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyag20 ként 0,01-60 tömeg% (I) általános képletűpirimidinszármazékot tartalmaz — a képletben

Y (VI) általános képletű csoportot jelent és ebben R¹ és X hidrogénatomot képvisel,

R² 4-8 szénatomos alkilcsoportot vagy 4-8 szén25 atomos alkinilcsoportot jelent, és

R³ hidrogénatomot jelent—, szilárd és/vagy folyékony, ásványi és/vagy szerves hordozóanyaggal vagy hfgftószerrel, előnyösen agyagásvánnyal, szilícium-dioxiddal, talkummal, náíri30 um-acetáttal, vízzel és/vagy ásványolajjal, és adott esetben ionos vagy nemionos felületaktív anyaggal, előnyösen hosszú szénláncú alkil-benzol-szulfonsavalkálifémsóval vagy hosszú szénláncú zsíralkohol etilén-oxiddal képezett kondenzátumával együtt (Elsőbbsége: 1986.12.23.)

4. Az 1. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (D általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R² -GH=GH-R⁴ általános képletű alkenilcsoportot jelent, és az utóbbi képletben R⁴ 2-6 szénatomos alkilécsoportot képviscl.

(Elsőbbsége: 1987.12.18.)

5. A 3. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képle45 tű vegyületet tartalmaz, amelyből R² -OC-R⁵ általános képletű alkinilcsoportot jelent, és az utóbbi képletben R⁵ 2-6 szénatomos alkilcsoportot képvisel· (Elsőbbsége: 1986.12.23.)

6. Az 5. igénypont szerinti kompozíció azzal jelle50 mezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R² -OC-R⁵ általános képletű alkinilcsoportot jelent, és az utóbbi képletben R⁵ 3-4 szénatomos alkilcsoportot képvisel. (Elsőbbsége: 1986.12.23.)

7. A 2. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R² -OC-R⁵ általános képletű alkinilcsoportot jelent, és az utóbbi képletben R³ egy halogénatommal szubsztituált 2r-6 szénatomos alkilcsoportot képvisel· (Elsőbbsége: 1987.07.03.)

8. A 7. igénypont szerinti kompozíció azzal jelle mezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R² -OC-R³ álta65 lános képletű alkinilcsoportot jelent, és az utóbbi kép22

-22HU 200329 Β letben R³ egy halogénatomrnal szubsztituált 3-4 szénatomos alkilcsoportot képvisel· (Elsőbbsége: 1987.07.0Í)

9. Az 1. igénypont szerinti kompozíció azzal jellemezve, hogy hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületet tartalmaz, amelyben R³ hidrogénatomot vagy metil-, etil-, allil- vagy propargilcsoportot jelent.

(Elsőbbsége: 1987.12.18.) zékok előállítására—a képletben Y ciklopropilcsoportot, 1-metil-ciklopropil-csoportot vagy (VI) általános képletű csoportot jelent, és az utóbbi képletben

R¹ hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent és X hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent,

R^z adott esetben 3-9 szénatomos cikloalkil- vagy

10 rekkel, előnyösen a megfelelő halogenidekkel, vagy ismert acilezőszerekkel· előnyösen a megfelelő acilhalogenidekkel reagáltam R³ helyén hidrogénatomtól eltérő csoportot tartalmazó © általános képletű vegyietekké alakítjuk, és/vagy kívánt esetben az R² csoportban telítetlen kötést tartalmazó © általános képletű vegyületeket katalizátor jelenlétében hidrogénezzük.

(Elsőbbsége: 1987.12.18.)

11. Eljárás © általános képletű pirimidin-szárma20 zékok előállítására — a képletben

Y (VI) általános képletű csoportot jelent és ebben

R* ésX hidrogénatomot képvisel,

R² 4-8 szénatomos alkilcsoportot vagy 4-8 szénatomos alkinilcsoportot jelent, és

R³ hidrogénatomot jelent —, azzal jellemezve, hogy (Π) általános képletű vegyületeket—a képletben Y jelentése a tárgyi kör szerinti—(ΠΙ) általános képletű szerves fémvegyületekkel reagáltatunk — a képletben R² jelentése a tárgyi kör szerinti és M al30 kálifématomot vagy további vegyértékein alkoxilezett átmeneti fém-atomot jelent—, vagy a (TV) általános képletű vegyületeket—a képletben Y és R² jelentése a tárgyi kör szerinti — (V) általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk — a képletben M jelen35 téseafenti—, és kívánt esetben az így kapott, az R² csoportban telítetlen kötést tartalmazó © általános képletű vegyületeket katalizátor jelenlétében hidrogénezzük.

(Elsőbbsége: 1986.12.23.)

-23HU 200329 B

Int. Cl³: C 07 D 239/26, A 01 N 43/54

OR³

Y—C—R

Λ

N^-N

Y—C~O ód

R— M

Y—C=O (no

N^N (V)

CH,—CI

R¹

CH_aX

I (VI)

Kiadja:Országos Találmányi Hivatal, Budapest Felelős kiadó: Szvoboda D. Gabriella

UNITAS-KÓDEX