HU193965B - Mower - Google Patents

Description

A találmány tárgya kaszálógép, amelynek alapteste egy közbenső vázból és két kaszacsoportból áll, ahol a közbenső vázhoz egy a kaszálógép traktorral való összekötését biztosító kapcsolórúd van csatlakoztatva, míg a két kaszacsoport mindegyike egy-egy vázkerettel rendelkezik, amely a közbenső vázhoz van rögzítve, és ahol az egyik kaszacsoport a közbenső váz egyik oldaláról, a másik kaszacsoport pedig a közbenső váz másik oldaláról nyúlik ki oldalirányban.

Az ilyen fajta gépek többnyire nagy munkaszélességhez készülnek, ily módon felépítésük általában viszonylag terjedelmes. Szerkezetük térfogata arányosan nő a munkaszélességgel. Érthető tehát, hogy az ilyen gépek gyártása, tárolása, majd pedig szállítása nem problémamentes.

A jelenleg ismert gépek szerkezete egyébként általában úgy van kialakítva, hogy minden egyes gép egy meghatározott munkaszélességnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy adott munkaszélességű gépnek csak kevés elemét lehet felhasználni egy más munkaszélességű géppé való átalakításnál. A rugalmas átalakítási lehetőség ezen hiánya a gyártásban megnövekedett termelési költségekkel jár.

Az előbbiekben ismertetett jellegzetességekkel rendelkező kaszálógépek csoportjába sorolható az 1 253 441 sz. angol szabadalmi leírásban ismertetett berendezés is, amelynek két kaszacsoportja van és ezek mindegyike a vontatójármű két ellentétes oldaláról nyúlik ki oly módon, hogy a vontató útjának két oldala mentén húzódó sávokban vágja le a terményt. Ezen két kaszacsoport mindegyike egy csatlakoztató szerkezet oldalsó végeihez van rögzítve, amely szerkezet alkalmas a vontatójármű hárompontos függesztőszerkezetéhez való csatlakoztatásra. A kaszacsoportok mindegyike csuklók segítségével kapcsolódik a csatlakoztató szerkezethez, és hidraulikus emelőszerkezet segítségével vízszintes munkahelyzetből lényegében függőleges szállítási helyzetbe állítható át.

Az ismertetett szerkezeti kialakítás egyrészt azzal a hátránnyal jár, hogy a kaszacsoportok nem képesek egymás melletti növénysávok levágására, így a kaszálógép két forduló közül egyben a még le nem vágott terményt tapossa le, a másikban pedig kerekeivel a már levágott terményt préseli a talajba, ami nem csekély vágási, illetve terményveszteséggel jár. Az ismertetett szerkezeti felépítéssel kapcsolatban felmerülő másik probléma az, hogy a kaszacsoportok csuklószerkezeteken keresztül vannak a közbenső vázat képező csatlakoztató szerkezethez kapcsolva. A csuklós szerkezetek azonban hátrányosan befolyásolják a kaszálógép üzembiztonságát, mivel ha a szélesen kinyúló kaszacsoport külső vége akadályba ütközik, ez rendkívüli módon megterheli a csuklós kapcsolatot, amit az csak korlátozott mértékben képes elviselni.

Az elmondottakból következően a találmány által megoldandó feladat olyan egyszerű módon változtatható munkaszélességű és megnövelt üzembiztonságú kaszálógépek kifejlesztése, amelyek teljes szélességükben képesek a terményt levágni anélkül, hogy levágatlan közbenső terménysávokat hagynának vissza és anélkül, hogy a vontatójárműnek még le nem vágott vagy már levágott terményen kellene gördülnie.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a közbenső váz szintjén a két kaszacsoport az egymás melletti növénysávok levágásra alkalmas módon egymás közvetlen szomszédságáig ér, és a kaszacsoportok vázkeretei mereven, de leszerelhető módon vannak a közbenső vázhoz rögzítve.

A találmány szerinti megoldás fenti jellegzetessége számos előnnyel jár. Amellett, hogy gyakorlatilag megszünteti a vontató általi taposási veszteségeket és stabil, ellenálló, ezáltal nagy üzembiztonságú vázszerkezetet hoz létre, a találmány szerinti moduláris kialakításnak köszönhetően lehetővé válik olyan nagy vágószélességű kaszálógépek létrehozása, amelyek gyártása nem igényel nagy teret sem az összeszerelés, sem például a festés során. Ez abból a tényből fakad, hogy az egyes kaszacsoportok méretei viszonylag kicsik.

A fentieken túl az ilyen kaszálógépek tárolása sem igényel nagy teret, mivel a kaszacsoportok, a közbenső váz és a kapcsolórúd úgy rendezhetők el egymás mellett, hogy a lehető legkisebb helyet foglalják el, például egy ládába csomagolva.

Mivel a kapcsolórúd össze van kötve a közbenső vázzal, a kaszálógép vontatásához szükséges húzási igénybevételt nagyon jól felveszi a kaszálógép alapteste.

Ezen felül a kapcsolórúd — közbenső szerkezet összeköttetésre az igénybevételeknek a korábbiaknál kedvezőbb eloszlása jut, mivel a kapcsolórúd csatlakozási pontja a kaszálógép testének szabad végei között helyezkedik el.

A találmány egy további jellemzője szerint a kaszacsoportok célszerűen szártörő szervekkel vannak kiegészítve.

A találmány ily módon igen előnyösen alkalmazható az úgynevezett szártörős kaszálógépeknél, mivel a szártörő szervek általában igen jelentősen megnövelik a kaszacsoportok térfogatát, egyúttal az egész gépét is.

A találmány egy újabb jellemzője értelmében a kaszacsoportok vagy a szártőrő szervekkel kiegészített kaszáló-szártörő egységek lehetnek azonos hosszúságúak, de különböző hosszúságúak is.

Ily módon a fenti jellemző következtében lehetővé válik a különböző munkaszélességű kaszálógépek vagy szártörős kaszálógépek választékának széles skáláját kialakítani, miközben csak korlátozott számú különböző munkaszélességű kaszacsoport és szártörő szerv gyártására van szükség.

-2193965

Ezen különböző szélességű kaszacsoportok és szártörő szervek egymás közötti kombinációjával, amelyeket a közbenső vázra szerelünk, midenféle összmunkaszélesség kialakítható. A gyártás ezen ésszerűsítése lehetővé teszi a termelési költségek csökkentését, és nagy rugalmasság biztosítását a vevőkör igényeinek gyors kielégítésére egy adott időpontban.

A találmány egy további jellemzője szerint a közbenső váznak két oldal lemeze van, és a kaszacsoportok vagy a kaszáló-szártörő egységek mindegyike ezen oldallemezek egyike mellől nyúlik ki oldalirányban.

Ez a találmány szerinti jellemző lehetővé teszi a közbenső váz integrálását a gép össztérfogatába, amelyet nagy részben meghatároz a kaszacsoportok vagy a kaszáló-szártörő egységek térfogata. Ily módon azt is biztosítjuk, hogy a közbenső váz ne zavarja a kaszacsoportok vagy a kaszáló-szártörő egységek által végzett munkát.

Előnyösen a kapcsolórúd és a közbenső váz közötti összeköttetést olyan csuklós kapcsolat képezi, amelynek tengelye felfelé irányul. Ez lehetővé teszi, hogy a kapcsolórudat többféle munkahelyzetbe, illetve szállítási helyzetbe állíthassuk be.

A találmány egy további jellemzője szerint a közbenső váz hordozza a gép bemeneti hajtómű-házát, amely erőátviteli szervek útján átveszi a mozgást traktortól és ezt elosztja a kaszacsoportoknak vagy a kaszáló-szártörő egységeknek.

Ez a jellemző még jobban megerősíti a találmány szerinti kaszálógép vagy szártörös kaszálógép szerkezetének moduláris jellegét azon intézkedés révén, hogy a közbenső váz a kapcsolórúd és a bemeneti hajtómű-ház együttese olyan alapegységet képez, amely közös lehet egy egész sorozat kaszálógép vagy szártörős kaszálógép számára.

Előnyösen ez az alapegység hordozhat még ezenfelül egy vagy több elosztó hajtóműházat is, amelyek elosztják a mozgást a bemeneti hajtómű-ház kimeneténél a különböző munkaszerveknek.

Egyébként megjegyezzük, hogy a közbenső vázat, például nagy részben maga a bemeneti hajtómű-ház, valamint esetleg egy vagy több elosztó hajtómű-ház is képezheti.

A találmány további jellemzőit és előnyeit kiviteli példák kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rdjzon azl. ábra egy találmány szerinti, traktorhoz kapcsolt szártörös kaszálógép felülnézete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti szártörös kaszálógép oldalnézete, a 3. ábra az 1. ábra szerinti szártörös kaszálógép egyik végét feltüntető részmetszete, felülnézetben, a 4. ábra az 1. ábra szerinti szártörös kaszálógép közepét feltüntető részmetszet, felülnézetben, az 5. ábra egy találmány szerinti kaszálógép közbenső vázának egyik lehetséges kiviteli változatát mutatja, részleges oldalnézetben, a 6. ábra egy sorozat találmány szerint kivitelezett szártörös kaszálógépet mutat, a 7 ábra az 1. ábra szerinti szártör-ős kaszálógép részleges felülnézetét tünteti fel, a kaszacsoport egyik lehetséges kiviteli változatával felszerelve, a 8. ábra az erőátviteli szervek vázlatos elrendezését mutatja a bemeneti hajtómüházban, amely erőátviteli szervek a behajtó tengelyt egy első kihajtó tengellyel kötik össze, végül a 9. ábra az erőátviteli szervek vázlatos elrendezését tünteti fel a bemeneti hajtómű-házban, amely erőátviteli szervek a behajtó tengelyt egy második kihajtó tengellyel kötik össze.

Az 1. ábrán egy találmány szerinti 1 kaszálógép látható, amely 2 traktorhoz van hozzákapcsolva. Az 1 kaszálógép 3 alaptestből és 4 kapcsolórúdból áll. A 4 kapcsolórúd 5 elülső oldalán önmagában ismert 6 erőátviteli szerkezet van felszerelve. A 6 erőátviteli szerkezetnek 7 felső hajtómű-háza és 8 alsó hajtóműháza van, amelyek egymáshoz képest el tudnak fordulni egy felfelé irányuló 9 tengely körül. A 6 erőátviteli szerkezethez ezenfelül egy 10 keret is tartozik, amely a 8 alsó hajtóműházzal van forgáskapcsolatban. A 10 keret mindkét 11, 12 szárának szabad végén egy-egy 13 villáscsukló van ugyancsak csuklósán felszerelve. A két 13 villáscsukló ezen csuklóinak közös 14 tengelye lényegében vízszintesen és az 1 kaszálógép 2 traktor együttes 15 haladási irányára merőlegesen húzódik. Egyébként mindkét 13 villáscsukló csuklósán össze van kötve a 2 traktor alsó 16 konzoljával. Ennek a két csuklós kapcsolatnak szintén egy közös 17 tengelye van, amely lényegében vízszintesen és a 15 haladási irányra merőlegesen húzódik. A 8 alsó hajtómű-ház legalább egy 18 behajtó tengelyt ágyaz, amely univerzális csatlakozókkal ellátott 20 tengely révén van összekötve a 2 traktor 19 hajtótengely-csonkjával, míg a 7 felső hajtómű-ház egy 21 kihajtó tengelyt ágyaz. A 6 erőátviteli szerkezet belsejében a 18 behajtó tengely (ek) önmagukban ismert erőátviteli szervek segítségével van (nak) a 21 kihajtó tengellyel összekötve.

A 21 kihajtó tengely 22 erőátviteli tengely segítségével viszi át a mozgást az 1 kaszálógép aktív elemeire, ahol a 22 erőátviteli tengely forgáskapcsolatban van a 21 kihajtó tengelylyel. Előnyösen a 22 erőátviteli tengely a 4 kapcsolórúd belsejében van elrendezve. Tekintettel a 22 erőátviteli tengely jelentős hosszára, a tengely legalább egy 23 csapágy révén van megtámasztva a 4 kapcsolórúdon.

A 6 erőátviteli szerkezet segítségével az 1 kaszálógép képes követni a talaj egyenetlen3

-3193965 ségeit, a 2 traktortól függetlenül, mégpedig a 13 villáscsuklók 14 és 17 tengelyek körüli csuklós elfordulási lehetősége révén. Egyébként a 8 alsó hajtómű-ház és a 10 keret együttesen képes elfordulni a 7 felső hajtómüházhoz képest a 9 tengely körül. Ily módon a 2 traktor képes szűk kanyarokat is bevenni anélkül, hogy az univerzális csatlakozókkal ellátott 20 tengely, a 6 erőátviteli szerkezeten belül elhelyezett erőátviteli szervek és a 22 erőátviteli tengely járulékos feszültségeknek lennének kitéve.

Az 1 kaszálógép 3 alaptestét három fő alegység képezi: egy 24 közbenső váz és két 25, kaszacsoport, amelyek a 24 közbenső váz egyik, illetve másik oldalán vannak elrendezve.

Hátsó végén a 4 kapcsolórúd csuklón keresztül van összekötve a 24 közbenső vázzal, ahol a csuklónak felfelé irányúló, függőleges tengelye van. így a 24 közbenső váz lényegében egy 28 villáscsuklóval rendelkezik, amely egyben merevítő feladatot is ellát.

Ezen csuklós csatlakoztatás révén a 4 kapcsolórúd el tud fordulni a 24 közbenső vázhoz képest oly módon, hogy különböző helyzeteket tud felvenni ezen 24 közbenső vázhoz viszonyítva. Az 1. ábrán a 4 kapcsolórúd erősen kihúzott vonalakkal ábrázolva munkahelyzetben van, míg a pont-vonalas ábrázolás a kapcsolórúd 4’ szállítási helyzetét mutatja.

A 4 kapcsolórúd 24 közbenső vázhoz képesti helyzetét olyan elemek határozzák meg, mint például egy 29 merevítőrúd, amely a 4 kapcsolóidra erősített 30, 31, 32 rögzítőfülekkel, illetve a 24 közbenső vázra erősített 33, 34 rögzítőfülekkel működik együtt. Ily módon, de nem csak erre korlátozottan a 4 kapcsolórúd kétféle munkahelyzetet képes elfoglalni, amikor a'29 merevítőrúd a 33 rögzítőfűi lel és a 30 vagy 31 rögzítőfül valamelyikével működik együtt, illetve szállítási helyzetet foglal el, amikor a 29 merevítőrúd a 34 rögzítőfüllel és a (32’ helyzetben levő) 32 rögzítőfüllel van összekötve.

Mindegyik 25, 26 kaszacsoportnak (nem kizárólagosan) négy 35 vágófeje van, amelyek mindegyike egy hordozószervként kialakított, 36 főtartóval van összekötve 37 konzolokon keresztül. Ugyanígy lehetséges azonban a találmány keretein belül, hogy egy adott 25 vagy 26 kaszacsoporton belül több 35 vágófej össze van kötve egymással, például egy 350 hajtómű-házon keresztül, amely egyrészt hordozza ezen 35 vágófejeket, másrészt befogadja ezen vágófejek meghajtó szerveit is, amint az a 7. ábrán látható. Az 1. ábrán viszont az látható még, hogy mindegyik kaszacsoport 38 szártörő szervekkel van kiegészítve.

A 35 vágófejek és a 38 szártörő szervek együttese ily módon úgynevezett kaszáló-szártörő egységet képez.

Mindegyik (25, 38, ill. 26, 38) kaszáló-szártörő egység egy 39 burkolat alatt húzódik. Szabad végének hátsó részén mindegyik 25, 4 ill. 26, 38 kaszáló-szártörő egység egy 40 villáscsuklóval van ellátva, amelyel 41 konzol van csulósan összekötve, és ezen 41 konzol szabad végére 42 kerék van rögzítve. A csuklós kapcsolat révén mindegyik 42 kerék helyzete'változtatható a megfelelő 25, 38, ill. 26, 38 kaszáló-szártörő egységhez képest. Ez lehetővé teszi, hogy a 25, 38, ill. 26, 38 kaszáló-szártörő egységek a talaj közelében helyezkedjenek el a munkavégzés során, ugyanakkor pedig elég távol legyenek a talajtól, ha a kaszálást félbe kell szakítani, vagy ha szállításra kerül a sor. Mindegyik 25, 38., ill. 26, 38. kaszáló-szártörő egység tartalmaz emellett a hátsó részén egy-egy 43, 44 rendrakó szerkezetet, amelynek helyzete előnyösen állítható a 45 kidobónyíláshoz képest, ahol a begyűjtött termék távozik, amint az a 3. ábrán is látható. A 43, 44 rendrakó szerkezet helyzetszabályozása lehetővé teszi a begyűjtött termék lefektetett rendjének szabályozását.

Mindegyik 25, 38 ill. 26, 38 kaszáló-szártörő egység ily módon olyan együttest képez, amely könnyen leszerelhető módon van a 24 közbenső vázra felszerelve olyan alkalmas elemek segítségével, amelyeket a későbbiekben ismertetünk részletesebben.

Az így összeszerelt együttes, amely a 24 közbenső vázból és a 25, 38 ill. 26, 38 kaszálószártörő egységekből áll, ez képezi az 1 kaszálógép 3 alaptestét, amely kaszálógép ez esetben nem más, mint egy úgynevezett szártörős kaszálógép. Ezen kaszálógép 3 alapteste

42.kerekeken gördül a talajon. A 35 vágófejek és a 38 szártörő szervek forgató hajtását a 22 erőátviteli tengely és egy a kaszálógép 3 alaptestében elrendezett erőátviteli mechanizmus biztosítja, amelyet a későbbiekben ismertetünk.

A 2. ábrán az 1 kaszálógép 3 alapteste látható oldalnézetben. Az ábrán jól látható többek között a már megismert 24 közbenső váz és a 25, 38 kaszáló-szártörő egység. A 24 közbenső váz elején található a 28 villáscsukló, amely két 46, 47 szárral rendelkezik. A 4 kapcsolórúd két 48, 49 csatlakozó nyúlvánnyal van felszerelve, amelyek benyúlnak a 28 villáscsukló 46, 47 szárai közé és azokkal két 50, 51 forgáscsap révén össze vannak kötve, amelyek a 4 kapcsolórúd forgástengelyét képezik a 24 közbenső vázhoz képest.

A 2. ábrán ugyancsak megtaláljuk a 25, 38 kaszáló-szártörő egységgel a 41 konzolon keresztül összekötött 42 kereket, A 41 konzol vége a 42 keréktől kiindulva benyúlik a 40 villáscsuklóba, amely a kaszáló-szártörő egység hátsó fala mentén húzódik és azzal 52 csuklótengely révén van összekötve. A 40 villáscsukló felső részével egy emelőszerkezet 53 munkahengere van 54 csuklón keresztül összekötve, míg az emelőszerkezet 55 dugattyúrúdja 56 csuklón keresztül a 41 konzollal van összekötve. Az 53, 55 emelőszerkezetet például a 2 traktor hidraulikus köre működtetheti, amelynek olaját 57 vezeték szállítja. Ily módon, ha a traktor hidraulikus köre olajat juttat az emelőszerkezet 53 munkahengerébe, megnő az emelőszerkezét hossza, ami eltávolítja a kaszálógép 3 alaptestét az 58 talajtól. Ezzel párhuzamosan a 35 vágófejek szintén eltávolodnak az 58 talajtól. A 35 vágófejek felemelkedése ennek során némi késleltetéssel megy végbe. Tulajdonképpen mindegyik 35 vágófej oly módon van a 36 főtartóra felszerelve, hogy el tudjon fordulni egy lényegében vízszintes és a kaszálógép 15 haladási irányára merőlegesen húzódó 59 tengely körül. (Abban az esetben, ha a már fentebb említettek szerint több 35 vágófej össze van kötve egymással és ez az együttes például a 36 főtartóhoz van rögzítve, legalább egy 37 konzol segítségével, ezesetben az egész együttes csuklósán elfordulhat a 59 tengely körül). A 35 vágófej és 37 konzoljának tengely körüli csuklós elfordulása lehetővé teszi a 35 vágófej számára, amely legalább egy 61 vágóelemmel felszerelt, forgó 60 tárcsából áll, hogy igazodjon az 58 talajegyenetlenségeihez, amelyen az 1 kaszálógép dolgozik. A 35 vágófej lefelé való tengely körüli elfordulását 62 vonóelem határolja, amely egyaránt össze van kötve a 36 főtartóval és a 37 konzollal. Ily módon a 35 vágófej megemelkedése csak akkor következik be, amikor a 62 vonóelem megfeszül. Meg kell jegyezni, hogy munkahelyzetben a 62 vonóelem nem zavarja a 35 vágófej lengését az 58 talaj egyenetlenségeinek követelésekor, csak ha a 35 vágófej túlságosan mély bemélyedéshez ér.

Amint az a 2. ábrán látható, a 25, 38 kaszáló-szártörő egység 63 vázkerete egy felső 64 főtartót és egy elülső 65 főtartót tartalmaz, valamint a már említett 36 főtartót, amely szintén a 63 keret főtartójaként szolgál, mint a 35 vágófejek hordozószerve. A 64 és 65 főtartók és a hordozószervként szolgáló 36 főtartó közötti távolságot oldalfalak biztosítják. A 66 oldalfal a kaszáló-szártörő egység külső végén helyezkedik el és egy lényegében függőleges 67 szár, valamint egy lényegében vízszintes 68 szár alkotja, amelyek egymással hegesztéssel vannak összekötve, például a 69 vonal mentén. Az így kialakított oldalfal megfelelő elemek, például 70 menetes csapok segítségével vannak a 64, 65 főtartók és a 36 főtartó végére felerősítve.

A 24 közbenső váz felöli oldalon a 64, 65 főtartók és a 36 főtartó szintén egy 71 oldalfalhoz vannak rögzítve megfelelő elemek, például 70 menetes csapok segítségével.

A 63 keret így létrejövő felső nyílása a 39 burkolattal van lefedve. Ezen 39 burkolat alatt húzódik a 38 szártörő szerv, amely az adott példában egy 72 forgórész központi csővel rendelkezik, ahol a 72 forgórész központi csőre 73 forgórész újjak vannak csuklósán felszerelve. A 73 forgórész újjak szabad vége a 37 konzol közvetlen közelébe ér. A 72, 73 forgórész nem ábrázolt, önmagában ismert csapágyakban van ágyazva, amelyek a 66 és 71 oldalfalakon vannak rögzítve.

Az 1 kaszálógép forgó szerveinek forgató hatása a 22 erőátviteli tengely révén történik, amely a mozgást a 2 traktorról kapja, amint azt már korábban ismertettük. Ez a 22 erőátviteli tengely forgáskapcsolatban van egy 75 bemeneti hajtóműház 74 behajtó tengelyével mégpedig 76 univerzális csatlakozón keresztül, amely előnyösen homokinetikus..A 76 univerzális csatlakozó 77 hossztengelye előnyösen lényegében a 27 tengely síkjába esik, amely körül a 4 kapcsolórúd el tud fordulni a 24 közbenső vázhoz képest. Ez .igen előnyös, mivel így a 4 kapcsolórúd többféle munkahelyzetet képes elfoglalni. A 75 bemeneti hajtóműháznak 78 kihajtó tengelye is van, amely a 75 bemeneti hajtóműház alsó részétől kiindulva lefelé és hátrafelé nyúlik ki. A 75 bemeneti hajtóműház belsejében elhelyezkedő erőátviteli szervek, amelyek összekötik a 74 behajtó tengelyt a 78 kihajtó tengellyel, a 8. ábrán vannak vázlatosan feltüntetve, amely ábra a 75 bemeneti hajtóműház metszetét mutatja a 4. ábra VIII-VIIT vonala szerint. Ezekhez az erőátviteli szervekhez tartozik egy első 741, 742 fogaskerékpár, amely átadja a 74 behajtó tengely mozgását egy 748 közbenső tengelynek, amely a 75 bemeneti hajtóműházban van csapágyazva. Egy második 781, 782 fogaskerékpár adja át a 748 közbenső tengely mozgását a 78 kihajtó tengelynek. A 78 kihajtó tengely forgáskapcsolatban áll egy 79 meghajtótengellyel, amely viszont egy 81 elosztó hajtóműház 80 behajtó tengelyéhez kapcsolódik. A 81 elosztó hajtóműház ezt követően oldalirányban osztja el a mozgást egy az 59 tengelyhez központosított 82 tengelynek, amely 59 tengely körül a 35 vágófejek csuklósán elfordulhatnak. A 81 elosztó hajtóműház belsejében önmagukban ismert erőátviteli szervek vannak elrendezve. Hasonlóképpen, az egyes 35 vágófejek 60 tárcsáinak forgató hajtása is szakember számára ismert módon van megvalósítva. A 75 bemeneti hajtóműház és a 81 elosztó hajtóműház egymással 83 merevítőcső révén van összekötve, amely mindegyik hajtóműházhoz például menetes csapok vagy anyás csavarok révén van rögzítve.

A 75 bemeneti hajtóműháznak az említetten felül van egy másik 84 kihajtó tengelye is, amely lényegében vízszintesen és a 15 haladási irányra merőlegesen húzódik. A 75 bemeneti hajtóműház belsejében húzódó erőátviteli szervek, amelyek összekötik a 74 behajtó tengelyt a 84 kihajtó tengellyel, a 9. ábrán vannak vázlatosan feltüntetve. Ezeket az erőátviteli szerveket egy 741, 743 fogaskerékpár képezi, amely átadja a 74 behajtó tengely mozgását a 84 kihajtó tengelynek. A 84 kihajtó tengely egy vele forgáskapcsolatban álló 85 kerékkel van felszerelve. Ez a 85 kerék egy a 72, 73 forgórész 87 tengelyére felékelt 86 kereket hajt meg, például legalább egy 88 lánc segítségével, oly módon, hogy a 72, 73 forgórész a 89 nyíl által meghatározott irányba forogjon. A 72, 73 forgórész újjai ily módon magukkal 5

-5193965 tudják ragadni a 60 tárcsák forgása során a 61 vágóelemek által levágott terményt és azt a 72, 73 forgórész és a 39 burkolat által képzett csatornába juttatják. A 72, 73 forgórész újjainak és a 39 burkolat belső falán történő súrlódásnak a kombinált együtthatása a begyűjtött termény szárzúzását (szártörését) eredményezi, amely termény azután kidobásra kerül a gép hátsó 45 kidobó nyílásán, hogy a talajra szórva megszáradjon összegyűjtés előtt. (Az 1. ábrán látható 43, 44 rendrakó szerkezetek a 2. ábrán nincsenek feltüntetve, hogy ne zavarják az ábra áttekinthetőségét.)

A 2. ábrán látható még egy 90 védőszerkezet, amely 91 tartókerettel rendelkezik, és ezen 91 tartókeret szabad széle mentén egy 92 válaszfalat tart, amely előnyösen rugalmas anyagból készül. A 91 tartókeret a kaszáló-szártörő egység 63 keretére van felszerelve, előnyösen csuklós kapcsolattal, ami lehetővé teszi a lehajtását, például a 35 vágófejek vagy a 72, 73 forgórész hozzáférhetőségének megkönnyítésére. A 90 védőszerkezet funkciója az, hogy lefékezze vagy felfogja azokat az idegen anyagú repülő testeket, például köveket, amelyek megsebesíthetnék a gép közelében tartózkodó személyeket.

A 3. ábrán a 25, 38 kaszálószártörő egység külső vége látható. (Itt a 39 burkolatot elhagytuk az ábra jobb megértése érdekében). Különösen jól látható a külső 66 oldalfal 64 és 65 főtartókar, valamint a hordozószervként a kialakított 36 főtartóra való felszerelési módja. Amint az az ábrából kitűnik, az előnyösen csőszerű kialakítású 64, 65 főtartók és a 36 főtartó 93, 94, 95 karimákkal rendelkeznek. Ezek a karimák a 64, 65 főtartók és a 36 főtartó végeire vannak felhegesztve és egy sor menetes furattal vannak ellátva, amelyekbe a 70 menetes csapok becsavarhatok.

Ezen az ábrán látható ugyancsak a 82 meghajtó tengely, amely átviszi a mozgást a 81 elosztó hajtóműházról az egyes 35 vágófejekre. Ez a 82 meghajtó tengely 96 leadó hajtóműházon megy keresztül, amely fel van erősítve, minden egyes 37 konzolra. A 96 leadó hajtómüházakat a 36 főtartó tartja 97 rögzítőnyúlványok segítségével, amelyek lehetővé teszik a 96 leadó hajtóművek elfordulását a 82 meghajtó tengely hossztengelye körül. A 60 tárcsák előnyösen páronként ellentétes irányban vannak meghajtva, amint azt a 98 és 99 nyilak mutatják. Az is elképzelhető azonban a találmány keretein belül, hogy valamennyi 60 tárcsa azonos irányban van meghajtva. A 60 tárcsák szinkron módon vannak meghajtva és két szomszédos 60 tárcsa 61 vágóelemei egymáshoz képest derékszögben vannak felékelve, ami lehetővé teszi 100 hatósugaraik kölcsönös átfedését.

A 3. ábrán jól látható még a 43 rendrakó szerkezet. Ez egy 43 alaphelyzet és egy 43’ helyzet között állítható lemezből áll, ahol a lemez helyzetének szabályozása egy függőleges 430 tengely körül történik. Megjegyez6 zük, hogy a 44 rendrakó szerkezet helyzetének szabályozása analóg módon történik, mint a 43 rendrakó szerkezeté.

A 2. és 3. ábra kapcsán ismertettük a 25,

38 kaszáló-szártörő egység felépítését. Itt' jegyezzük meg, hogy ez az ismertetés ugyanígy érvényes a 26, 38 kaszáló-szártörő egységre is, amely nagyrészt ugyanazon elemekből áll, mint a 25, 38 kaszáló-szártörő egység.

’θ A 4. ábrán a szártörés kaszálógép 3 alaptestének középső része látható. A 25, 38 illetve 26, 38 kaszáló-szártörő egységek itt le vannak választva a 24 közbenső vázról, hogy jobban lehessen ismertetni a gép 3 alaptestének össze15 szerelési módját.

A 24 közbenső váz lényegében két 101, 102 merevítőből, a 81 elosztó hajtómüházból, valamint a 28 villáscsuklóból áll, mely utóbbiak szintén merevítő funkciót látnak el. A 101, 102 merevítők, a 81 elosztó hajtóműház és a 28 villáscsukló közötti távolságot két 103, 104 oldallemez biztosítja, amelyek például 105 csavarok segítségével vannak felerősítve. Ecélból a 101 és 102 merevítők végei, a 81 el25 osztó hajtóműház és a 28 villáscsukló végei 106 karimákkal vannak ellátva, amelyekben egy-egy sorozat menetes furat van kialakítva a 105 csavarok számára. Az így kialakított szerkezet tartja emellett a 75 bemeneti hajtó30 műházat, amely egyrészt a 81 elosztó hajtómüházra van a 83 merevítőcső közvetítésével felerősítve, másrészt pedig a 103 oldallemezre, 107 csavarok segítségével. A szerkezeten kialakult nyílásokat 108 burkolólemez fedi le.

Az így kialakított közbenső váz önálló egységet alkot, amelyre azután könnyen és levehető módon felszerelhető a 4 kapcsolórúd és a 25 38 illetve 26, 38 kaszáló-szártörő egységek. Az összeállítás úgy történik, hogy a kaszáló40 -szártörő egységeket addig közelítjük a 24 közbenső vázhoz, amíg a 71 oldallemezeket el nem érik. Ezután ezeket csavarokkal egymáshoz rögzítjük. A kaszáló-szártörő egységek 24 közbenső vázhoz való illesztésekor csatlakoztatjuk a meghajtó szerveket is, amelyek forgatják a 72, 73 forgórészeket és a 35 vágófejeket. Ezen csatlakoztatás megvilágítására a 4. ábrán a 26, 38 kaszáló-szártörő egység 72, 73 forgórészét és a 25, 38 kaszáló50 szártörő egység legbelső 35 vágófejét tüntettük fel, megjegyezve, hogy a 25, 38 kaszálószártörő egység 72, 73 forgórészének és a 26, 38 kaszáló-szártörő egység legbelső 35 vágófejének csatlakoztatása azonos módon történ55 ne. Ennek elvégzéséhez a 87 tengely egyaránt átmegy a 24 közbenső váz 103 és 104 oldallemezein, amelyek e célból megfelelő nyílásokkal vannak ellátva. Ezenkívül a 82 meghajtó tengely, amely a 35 vágófejek meghajtására

0θ szolgál, átmegy a 71 oldalfalon. A kaszálószártörő egységeket tehát a 24 közbenső vázhoz illesztve, forgáskapcsolatba hozzuk egyrészt a 87 tengelyt a 72, 73 forgórészekkel, másrészt a 82 meghajtó tengelyeket a 81 elosztó hajtóműházban elrendezett meghajtó ⁶⁵ szervekkel. Ebből a célból a 87 tengely végei

-6193965 és a 72, 73 forgórészek végei kialakított furatok, valamint a 82 meghajtó tengelyek és a 81 elosztó hajtóműházban elrendezett erőátviteli szervekben kialakított furatok olyan megfelelő alakkal rendelkeznek, amely lehetővé teszi ezek egymással való forgáskapcsolatát.

Megjegyezzük, hogy a találmány keretein belül elképzelhető a 103, 104 oldallemezek elhagyása is a 24 közbenső vázból. Ebben az esetben a 101 és 102 merevítők, a 81 elosztó hajtómüház és a 28 villáscsukló közvetlenül, levehető módon vannak rögzítve a 25, 38 ill. 26, 38 kaszáló-szártörő egységek 71 oldalfalán. Emellett a 75 bemeneti hajtóműház is legalább egy 71 oldalfalon van rögzítve. A 87 tengely összekapcsolása a 72, 73 forgórészek kel, valamint a 82 meghajtó tengelyek összekötése a 81 elosztó hajtóműházzal hasonló módon történik, mint ahogy azt fentebb ismer tettük.

Az 5. ábrán 109 segédtámkerék látható, amely a 24 közbenső vázra van felszerelve Ezen 109 segédtámkerék feladata az, hogy korlátozza a 3 alaptest behajlását ha annak túl nagy a szélessége. A 109 segédtámkerék egy 110 konzol szabad végére van felerősítve A 110 konzol másik vége 111 villáscsuklóhoz var csatlakoztatva, ahol 112 tengely körül el tud fordulni. Előnyösen a 112 tengely egybeesik az 52 tengellyel, amely körül a 42 kerekek csuklósán el tudnak fordulni. Alii villáscsukló a 24 közbenső váz hátsó fala mentén húzódik. Alii villáscsukló felső részével egy emelőszerkezet 113 munkahengere van 114 csuklón keresztül összekötve, míg az emelő 115 rúdja 116 csővel van összekötve. A 116 cső alsó részén nyitott. Ebbe a nyílásba egy 117 dugattyú hatol be, amely fölött 118 rugó van elrendezve. A 117 dugattyú másik vége a 110 konzollal van csuklósán összekötve. Felső részén a 113 munkahenger 1 19 vezetékkel van összekötve, amely a 2 traktor hidraulikus kóréhből van leágaztatva.

Amint az az ábrán látható, a 109 segédtámkerék éppen munkahelyzetben van. A 118 rugónak köszönhetően a 109 kerék képes bizonyos határok között felfelé elfordulni a 112 csuklós tengely körül, még akkor is, ha a 113, 115 emelőszerkezet hidraulikusan blokkolva van. Ezen csuklómozgás biztosítja azt, hogy a 3 alaptest végein levő 42 kerekek mindig érintkezésbe maradjanak az 58 talajjal, bármilyen is legyen a talaj felszíne, korlátozva ily módon a kaszálógép 3 alaptestének behajlását két külső vége között.

Ha a kaszálógép 3 alaptestét fel kell emelni, olajat vezetünk az emelőszerkezetbe a 119 vezetéken keresztül. Egyidejűleg ugyancsak olajat vezetünk az 53, 55 emelőszerkezetekbe a 57 vezetéken keresztül. Amint a 3 alaptest felemelt helyzetbe kerül, a 109 segédtámkerék, ugyanígy, mint alsó helyzetében, bizonyos határok között csuklósán el tud íordul12 ni a 112 csukló-tengely körül a 118 rugó ellenében.

Természetesen nem esik a találmány keretein kívülre az a megoldás sem, ha egyetlen 109 segédtámkerék helyett a kaszálógépet több segédtámkerékkel szereljük fel. Sőt, a 24 közbenső vázra való rögzítés helyett ezeket a segédtámkerekeket a 25, 38 kaszáló-szártörő egységek belső végeire is rögzíthetjük. Ugyanígy a 118 rugó helyett más rugalmas elemet is alkalmazhatunk.

A 6. ábrán a találmány szerinti kaszálógép szerkezetének moduláris jellegét és ennek kapcsán a gyártásban megvalósítható ésszerűsítést szemléltetjük. A 6. ábrából valóban jól kitűnik, hogy például három különböző szélességű 120, 120’, 120” vágógerendával és három különböző szélességű 38, 38’ 38” szártörő szervvel (forgórésszel) öt különböző munkaszélességű szártörős kaszálógépből álló sorozatot lehet kialakítani, ahol a 24 közbenső váz, a 4 kapcsoló- és a 6 erőátviteli szerkezet mind az öt gépnél azonos.

Ez ugyanígy igaz olyan egyéb alkatrészekre is, mint a 64, 65 főtartók vagy a hordozószervként szolgáló 36 főtartók, vagy akár a 82 meghajtótengelyek. Ez az alkatrészlista természetesen nem teljes. Azonnal szembeötlő tehát, hogy mennyire leegyszerűsített a szártörős kaszálógépek ezen sorozatának gyártási technológiája. Ugyanakkor jelentősen növekszik a termelékenység is, tekintettel a legyártandó különféle alkatrészek számának csökkenésére.

Ezen alkatrészek fentiekből következő, nagyobb sorozatban való előállítása lehetővé teszi a gyártási költségek számottevő csökkentését.

A 6. ábrán látható, hogy a 2 traktor 121 hossztengelye és a különböző kaszálógépek 3 alaptestének szabad belső 122 vége közötti távolság nő, ha a 4 kapcsolórúd az ábrázolt helyzetben marad. De amint azt fentebb már ismertettük, a 4 kapcsolórúd többféle munkahelyzetet képes elfoglalni, ily módon a 121 hossztengely és a gépek 3 alaptestének szabad belső 122 vége közötti említett távolság lényegében állandó értéken tartható vagy legalábbis behatárolható ezen távolság növekedése.

A fenti leírt példával kapcsolatban számos tökéletesítés és módosítás is elképzelhető anélkül, hogy ezek kívül esnének a találmány keretein.

Különösen hangsúlyozzuk azt, hogy a találmány nem korlátozódik a szártörős kaszálógépekre, hanem magától értetődően alkalmazható szártörő rendszer nélküli kaszálógépekre is.

Claims (35)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Kaszálógép, amelynek alapteste egy közbenső vázból és két kaszacsoportból áll, ahol a közbenső vázhoz egy a kaszálógép traktorral való összekötését biztosító kapcsolórúd 7

   -7193965 van csatlakoztatva, míg a két kaszacsoport mindegyike egy-egy vázkerettel rendelkezik, amely leszerelhető módon van a közbenső vázhoz rögzítve, és ahol az első kaszacsoport a közbenső váz egyik oldaláról, a második kaszacsoport pedig a közbenső váz másik oldaláról nyúlik ki oldalirányban, azzal jellemezve, hogy a közbenső váz (24) szintjén a két kaszacsoport (25, 26) az egymás melletti növénysávok levágására alkalmas módon egymás közvetlen szomszédságáig ér és a kaszacsoportok (25, 26) vázkeretei (63) mereven vannak a közbenső vázhoz (24) rögzítve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kaszacsoportok (25, 26) szártörő szervekkel (38, 72, 73) vannak kiegészítve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az első kaszacsoport (25) vagy az első, szártörő szervekkel kiegészített kaszáló-szártörő egység (25, 38) azonos hosszúságú a második kaszacsoporttal (26) vagy a második, szártörő szervekkel kiegészített kaszáló-szártörő egységgel (26, 38).
4. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az első kaszacsoport (25) vagy az első szártörő egység (25, 38) a második kaszacsoporttól (26) vagy a második kaszáló-szártörő egységtől (26, 38) eltérő hosszúsággal rendelkezik.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közbenső váznak (24) két oldallemeze (103, 104) van és a két kaszacsoport (25,26) vagy a két kaszálószártörő egység (25, 38; 26, 38) mindegyike valamelyik oldallemez (103, 104) mellől nyúlik ki oldalirányban.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kapcsolórúd (4) a közbenső vázzal (24) csuklón keresztül van összekötve, amelynek tengelye (27) függőleges irányú.
7. 7. A 6. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kapcsolórúd (4) munkahelyzet és szállítási helyzet közötti tengely körüli elforgatásra alkalmas módon van felszerelve.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kapcsolórúd (4) több munkahelyzetbe beállítható módon van felszerelve.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közbenső vázon (24) egy bemeneti hajtóműház (75) van elrendezve.
10. 10. A 6-9. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a mozgást a kapcsolórúd (4) elejéről a bemeneti hajtóműházra (75) átvivő erőátviteli egység és a bemeneti hajtóműház (75) közé tengelykapcsoló szerv van beépítve, amely tengelykapcsoló szerv hossztengelye (77) lényegében egy síkba esik azon tengellyel (27), amely körül a kapcsolórúd (4) a közbenső vázhoz (24) képest csuklósán elfordulhat.

    íl. A 10. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az erőátviteli egység legalább egy erőátviteli tengelyből (22) áll, amely univerzális csatlakozón (76) keresztül a bemeneti hajtóműház (75) behajtó tengelyével (74) van összekapcsolva.
11. 12. A 11. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az univerzális csatlakozó (76) homokinetíkus.
12. 13. A 9-12. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a közbenső váz (24) legalább egy elosztó hajtóműházat (81) is hordoz.
13. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kaszacsoport (25, 26) vagy a kaszáló-szártörő egységek (25, 38; 26, 38) vázkerete (63) lényegében néhány főtartóból (36, 64, 65) áll, amelyek mellett ezek egymástól való távolságát rögzítő, legalább egy oldalfal (66, 71) van elrendezve.
14. 15. A 14. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az oldalfal (66, 71) oldható kötéssel, például menetes csapokkal (70) van a főtartókra (36, 64, 65) felerősítve.
15. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy mindegyik kaszacsoportnak (25,26) vagy kaszálószártörő egységnek (25, 38; 26, 38) vázkeretük (63) által tartott vágófejei (35) vannak.
16. 17. A 16. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a vágófejeket (35) legalább egy konzolon (37) keresztül a vázkeret (63) tartja.
17. 18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a vágófejek (35) a vázkerethez (63) képest felfelé és lefelé elfordítható módon vannak a vázkeretre (63) felszerelve.
18. 19. A 18. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy több vágófej (35) együttesen elfordítható módon van a vázkeretre (63) felszerelve.
19. 20. A 18. vagy 19. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a vágófejek (35) egy lényegében vízszintes és a haladási irányra (15) merőlegesen húzódó tengely (59) körül a váztartóhoz (63) képest felfelé és lefelé csuklósán elfordítható módon vannak a váztartóra (63) felszerelve.
20. 21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy mindegyik kaszacsoport (25, 26) vagy kaszálószártörő egység (25, 38; 26, 38) két kerékkel (42) van a talajon megtámasztva.
21. 22. A 21. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az egyik kerék (42) az egyes kaszacsoport (25, 26) vagy kaszálószártörő egységek (25, 38; 26, 38) szabad vége mellett van elrendezve.
22. 23. A 21. vagy 22. igénypont szerinti kászálógép, azzal jellemezve, hogy a kaszálógép alapteste (3) a kaszacsoportokat (25, 26) vagy a kaszáló-szártörő egységeket (25, 38; 26, 38) alátámasztó kerekek (42) között lega-8193965 lább egy segédtámkerékkel (109) van alátámasztva.
23. 24. A 23. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a segédtámkerekek (109) az alaptesthez (3) képest egy rugalmas elem, például rugó (118) ellenében csuklósán elmozdítható módon vannak felszerelve.
24. 25. A 23. vagy 24. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a segédtámkerekek (109) a közbenső vázra (24) vannak felerősítve.
25. 26. A 23-25. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kerekek (42) egy tengely (52), míg a segédtámkerekek (109) egy másik tengely (112) körül csuklósán elforgatható módon vannak felszerelve, ahol a tengelyek (52 és 112) lényegében egy síkba esnek.
26. 27. A 26. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a kerekeket (42) az egyik tengely (52), míg a segédtámkereket (109) a másik tengely (112) körüli csuklósán elforgató emelőszerkezetei (53, 55, ill. 113, 115) vannak.
27. 28. Az 1-27. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a központi váz (24) lényegében néhány merevítőelemből áll.
28. 29. A 28. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a bemeneti hajtóműház (75) és/vagy az elosztó hajtóműház (81) a közbenső váz (24) merevítőelemeként van kiképezve.
29. 30. A 28. vagy 29. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a merevítőelemek egymástól való távolsága legalább egy oldallemez (103, 104) által van rögzítve.
30. 31. A 30. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az oldal lemez (ek) (103, 104) oldható kötéssel, például menetes csapokkal (105) van (nak) a merevítőelemekre felerősítve.
31. 32. Az 1-31. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a vágófejek (35) és/vagy a szártörő szervek (38) meghajtó elemei a vágófejekhez (35) és/vagy a szártörő szervekhez (38) a kaszacsoportok (25, 26) vagy a kaszáló-szártőrő egységek (25, 38; 26, 38) közbenső vázra (24) való fel5 szerelése során csatlakoztatható módon vannak kialakítva.
32. 33. A 32. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a szártörő szervek (38) meghajtó elemeit a közbenső váz (24) tartja.

    10
33. 34. A 33. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a szártörő szervek (38) meghajtó eleme lényegében egy tengely (87), amelynek két vége túlnyúlik a közbenső váz (24) oldallemezein (103-104).

    15 35. A 32. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a vágófejek (35) meghajtóelemei túlnyúlnak a kaszacsoportok (25, 26) vagy a kaszáló-szártőrő egységek (25, 38; 26, 38) oldalfalán (71).

    20 36. A 9. vagy 13. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az elosztó hajtóműház (81) lejjebb helyezkedik el, mint a bemeneti hajtóműház (75), és a két hajtóműház erőátviteli szervek révén van egymással össze25 kötve.

    37. A 36. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az elosztó hajtóműház (81) hátrább van elrendezve, mint a bemeneti hajtóműház (75).

    ₃₀ 38. A 9, 13, 36. vagy 37. igénypontok bármelyike szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy a bemeneti hajtóműház (75) és az elosztó hajtóműház (81) egy merevítőcső (83) révén mereven van egymással összekötve.
34. 35 39. A 38. igénypont szerinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy az erőátviteli szervet képező meghajtó tengely (79) a merevítőcső (83) belsejében van elrendezve.
35. 40. Az 1-39. igénypontok bármelyike sze40 rinti kaszálógép, azzal jellemezve, hogy mindegyik kaszacsoport (25, 26) vagy kaszálószártörőegység (25,38; 26,38) rendrakó szerkezettel (43, 44) van felszerelve, amely előnyösen egy függőleges tengely (430) körül szabályozhatóan elforgatható.