HU187583B - Method and apparatus for in-situ producing non-uniform pile from monolithic concrete - Google Patents
Method and apparatus for in-situ producing non-uniform pile from monolithic concrete Download PDFInfo
- Publication number
- HU187583B HU187583B HU130183A HU130183A HU187583B HU 187583 B HU187583 B HU 187583B HU 130183 A HU130183 A HU 130183A HU 130183 A HU130183 A HU 130183A HU 187583 B HU187583 B HU 187583B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- cavity
- concrete
- pile
- pipe
- soil
- Prior art date
Links
- 238000000034 method Methods 0.000 title claims abstract description 19
- 238000011065 in-situ storage Methods 0.000 title 1
- 239000002689 soil Substances 0.000 claims abstract description 31
- 239000000463 material Substances 0.000 claims abstract description 11
- 239000003795 chemical substances by application Substances 0.000 claims description 7
- 238000003466 welding Methods 0.000 claims description 5
- 238000004519 manufacturing process Methods 0.000 claims description 3
- 238000007711 solidification Methods 0.000 claims description 3
- 238000000605 extraction Methods 0.000 claims description 2
- 230000008023 solidification Effects 0.000 claims description 2
- 238000011417 postcuring Methods 0.000 claims 1
- 230000008569 process Effects 0.000 abstract description 8
- 239000000243 solution Substances 0.000 description 5
- 230000007704 transition Effects 0.000 description 5
- XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N Iron Chemical compound [Fe] XEEYBQQBJWHFJM-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 229910001294 Reinforcing steel Inorganic materials 0.000 description 2
- 229910000831 Steel Inorganic materials 0.000 description 2
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 2
- 238000005516 engineering process Methods 0.000 description 2
- 239000003673 groundwater Substances 0.000 description 2
- 238000002347 injection Methods 0.000 description 2
- 239000007924 injection Substances 0.000 description 2
- 230000000149 penetrating effect Effects 0.000 description 2
- 239000010959 steel Substances 0.000 description 2
- 230000008719 thickening Effects 0.000 description 2
- 230000004888 barrier function Effects 0.000 description 1
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 1
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 1
- 238000011109 contamination Methods 0.000 description 1
- 238000005520 cutting process Methods 0.000 description 1
- 230000006872 improvement Effects 0.000 description 1
- 229910052742 iron Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000002360 preparation method Methods 0.000 description 1
- 238000003825 pressing Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E02—HYDRAULIC ENGINEERING; FOUNDATIONS; SOIL SHIFTING
- E02D—FOUNDATIONS; EXCAVATIONS; EMBANKMENTS; UNDERGROUND OR UNDERWATER STRUCTURES
- E02D5/00—Bulkheads, piles, or other structural elements specially adapted to foundation engineering
- E02D5/22—Piles
- E02D5/34—Concrete or concrete-like piles cast in position ; Apparatus for making same
- E02D5/38—Concrete or concrete-like piles cast in position ; Apparatus for making same making by use of mould-pipes or other moulds
- E02D5/385—Concrete or concrete-like piles cast in position ; Apparatus for making same making by use of mould-pipes or other moulds with removal of the outer mould-pipes
-
- E—FIXED CONSTRUCTIONS
- E02—HYDRAULIC ENGINEERING; FOUNDATIONS; SOIL SHIFTING
- E02D—FOUNDATIONS; EXCAVATIONS; EMBANKMENTS; UNDERGROUND OR UNDERWATER STRUCTURES
- E02D5/00—Bulkheads, piles, or other structural elements specially adapted to foundation engineering
- E02D5/22—Piles
- E02D5/48—Piles varying in construction along their length, i.e. along the body between head and shoe, e.g. made of different materials along their length
Landscapes
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Structural Engineering (AREA)
- Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- General Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
- Mining & Mineral Resources (AREA)
- Paleontology (AREA)
- Civil Engineering (AREA)
- General Engineering & Computer Science (AREA)
- Piles And Underground Anchors (AREA)
Description
A találmány monolitbetonból helyszínen készített változó keresztmetszetű cölöp, különösen mintegy 50-150 mm átmérőjű, ún. „mikrocölöp” előállítására szolgáló eljárásra és berendezésre vonatkozik.
Mikrocölöpök alkalmazása a mélyépítési gyakorlatban ismeretes. A 174 534. számú magyar szabadalmi leírásból például olyan mikrocölöpalapozási megoldás ismerhető meg, amely szerint egymástól távközzel hat-nyolc mikrocölöpöt állítanak elő, amelyeket úgy egyesítenek teherviselő szerkezetegységként funkcionáló cölöpcsoporttá, hogy a mikrocölöpök felső végeit monolitbeton testtel öszszefogják, Az egyes mikrocölöpöket úgy készítik, hogy menesztőfejjel ellátott csövet hajtanak a talajba, amelynek visszahúzása során a cső helyén a talajban kialakult üreget a csövön át utószilárduló anyaggal, általában finomszemcsés betonnal töltik ki. A cső alsó végéhez oldhatóan kapcsolt menesztőfejet a talajban hagyják. A betonozáshoz 3-8 att-os nyomást alkalmaznak.
E cölöpalapozási módszer előállítás-technológiai hátránya, hogy a mikrocölöpök felső 0,5-1,5 m-es szakasza egyrészt elvékonyodik - tehát kisebb keresztmetszetű - a cölöpök többi részéhez képest, másrészt itt a megszilárdult beton tömörsége és szilárdsága is kisebb, mert a túlnyomás, amivel a betont a csőbe sajtolják, a felső szakaszban a minimálisra csökken, illetve a legfelső ponton gyakorlatilag már nincs is túlnyomás. Az a tény, hogy a cölöpök a fentiek szerint felső végük tartományában a leggyengébbek, súlyos hátrányt jelent. Az erő (terhelés) bevezetése a cölöpökbe ugyanis a cölöpök felső részében - a fejek tartományában - történik, ami nem kívánt mellékhatások (excentricitás, nyomaték) jelentkezésével jár. Éppen ezért a cölöpök a felső végük tartományában rendszerint jobban igénybe vannak véve, mint egyéb részeiken. A cölöpök feltehetően a kihajlásból eredő törésre is e felső 0,5-1,5 m-es tartományukban a leghajlamosabbak, annál is inkább, mert a felszinközeli talajrétegek általában lazábbak, mint a mélyebben fekvőek, így felül a talaj oldalirányú támasztóképessége is kisebb.
A fent részletezett problémák kiküszöbölhetők olyan cölöpökkel, amelyek felső szakaszának teherbírása, illetve igénybevehetősége legalább azonos a cölöpök többi részének a teherbírásával, vagy még nagyobb azokénál.
A teherbírás növelésének az egyik lehetséges eszköze a legfelső cölöpszakasz megvastagítása - tehát a keresztmetszet növelése - a cölöp többi részéhez képest. E feladat megoldására a bevezetőben említett 174 534. számú magyar szabadalmi leírás is tartalmaz javaslatot. Eszerint a betonozócsövön egy közbenső - a betonozócső felső végétől bizonyos távolságra elhelyezkedő - lokálisan megvastagított részt, nevezetesen egy hengeres, hordószerü testet alakítanak ki úgy, hogy ilyen alakú acéllemezidomot kívülről hegesztenek rá a betonozócső palástjára. A betonozócső kihúzásakor a megvastagítás mögött nagyobb átmérőjű üregnek kellene maradnia, mint amekkora a betonozócső átmérője. Ténylegesen azonban ilyen nagyobb átmérőjű üreg nem tud kialakulni, mert a beton csak késleltetve juthat2 na ebbe a nagyobb átmérőjűnek szánt üregtartományba, amire azonban a betonozócső alsó része e tartomány kezdetét eléri, a nagyobb átmérőjű üregrészt határoló földfalak az esetek túlnyomó részében már beomlanak. így a cölöp felső megvastagított része valójában nem alakulhat ki.
A találmány feladata, hogy racionális, és kifogástalan minőségű végterméket eredményező megoldást szolgáltasson felső végük tartományában nagyobb átmérőjű, helyszínen, monolitbetonból készülő betoncölöpök, különösen mikrocölöpök előállítására.
A találmány azon a felismerésen alapul, hogy amennyiben a nagyobb átmérőjű cölöpszakasznak megfelelő üregrészt, kialakítása közben és betonnal való kitöltéséig beomlással szemben megvédjük vagyis a kialakuló, nagyobb átmérőjű üregrész falát nem hagyjuk megtámasztatlanul - nagy biztonsággal kifogástalan minőségű vastagabb felső cölöpszakaszt állíthatunk elő. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a nagyobb átmérőjű üreget a legcélszerűbben a betonozócső legfelső szakaszának a megvastagításával lehet kialakítani, akár úgy, hogy magát a betonozócsövet készítjük egybefüggő, de változó keresztmetszetű részekből, akár úgy, hogy pl. járulékos bővitőhüvelyt csatlakoztatunk mereven vagy oldhatóan a betonozócsőfelső végéhez.
E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amely eljárás során menesztőfejjel ellátott csövet hajtunk a talajba, amelynek visszahúzása közben a cső helyén a talajban kialakult üreget a csövön át - legalább részben az atmoszferikust meghaladó nyomású - utószilárduló anyaggal töltjük ki, mimellett a cső alsó végéhez oldhatóan kapcsolt menesztőfejet a talajban hagyjuk, és amely eljárásra az jellemző, hogy a létesítendő cölöp tervezett felső vége tartományában üregképző és a képzett üreget beomlással szemben megvédő testet hajtunk a talajba, amelyet visszahúzva a cölöp alsó részének átmérőjénél nagyobb átmérőjű, a cölöp geometriai hossztengelyéhez képest koncentrikus üreget képezünk a talajban, amelyet az üregképző test kihúzásával egyidejűleg, vagy közvetlenül azt követően utószilárduló anyaggal töltünk ki, amelyet még megszilárdulása előtt érintkezésbe hozunk a cölöp többi részének - ugyancsak még meg nem kötött - utószilárduló anyagával, és az egymással is összekötő anyagtömegeket megszilárdulni hagyva a felső tartományában az alsó része átmérőjénél nagyobb átmérőjű résszel rendelkező cölöpöt hozunk létre. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint az üregképző testet a betonozó cső részeként, vagy ahhoz rögzítve, a betonozócsővel együtt hajtjuk a talajba, és azzal együtt húzzuk ki onnan, mimellett az utószilárduló anyagot, előnyösen betont egyidejűleg nyomjuk a cső, illetve az üregképző test alatt kialakult talajüregbe. Egy további találmányi ismérvnek megfelelőn az üregképző test révén kialakított üregbe a betonozócsőből juttatjuk az utószilárduló anyagot, például betont.
Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek az a lényege, hogy a betonozócső felső vége tartományában - a létesítendő cölöp tervezett vége helyén - a betonozócsövet koncentrikusan körülve-21
187 583 vő, a betonozócsőnél nagyobb átmérőjű üregképző teste, vagy a betonozócső kiszélesedő része által alkotott üregképző teste van, amelynek alsó része ferdén lefelé és befelé irányuló, a betonozócső palástjához kifutó felülettel rendelkezik. A berendezés egy előnyös kiviteli alakjára az jellemző, hogy az üregképző testet a betonozócsövet távközzel körülvevő és a betonozócső mentén elmozgatható csőszerű elem alkotja, amelynek alsó része megvastagított talpgyűrűként van kialakítva, amely belső ferde - előnyösen kúpos - felfekvési felülettel rendelkezik ; és a betonozócsőnek kívül az üregképző test belső átmérőjével azonos külső átmérőjű gallérja van, amely alul a cső talajba hajtása során az üregképző test talpgyűrűjének ferde felületére illeszkedő alsó ferde - célszerűen kúpos - felülettel rendelkezik. Egy másik találmányi ismérv szerint az üregképző test felső részéhez annak a talajból történő kihúzásához használható füle, vagy hasonló eleme van. Célszerű továbbá, ha az üregképző test - például hegesztéssel - van a betonozócsőhöz rögzítve, és ha az üregképző test alsó részén az utószilárduló anyag kibocsátására szolgáló nyitbató-zárható nyílás van, végül ha az üregképző test felső része henger-, alsó része pedig körkúp alakú.
A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek az eljárás technológiai fázisait, illetve a berendezés előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1-4. ábrákon a találmány szerinti technológia fontosabb műveleti lépései vázlatos függőleges metszetben láthatók;
az 5. ábrán az üregképző test egy kiviteli alakját a betonozócsővel együtt vázlatos függőleges metszetben tüntettük fel;
a 6. ábrán az üregképző test egy másik kiviteli alakja függőleges metszetben látható, a betonozócsővel összekapcsolva;
a 7. ábrán a 6. ábra szerinti üregképző testet nagyobb méretarányban, a betonozócső nélkül tüntettük fel.
Az 1-3. ábrákon látható technológiai műveletek eredményeként készül el a 4. ábrán egészében 1 hivatkozási számmal jelölt, változó keresztmetszetű mikrocölöp. Az 1 cölöpnek alulról felfelé haladva 5 feje, hengeres 2 alsó része, kúpos 3 átmeneti szakasza, és hengeres 4 felső része van; ez utóbbi D átmérője nagyobb, mint a 2 alsó rész d átmérője. A d értéke 50-130 mm, a D értéke pl. 70-200 mm között lehet; ezek azonban természetesen csak példálódzó jellegű adatok, az oltalmi igényt semmiképpen nem korlátozhatják. A kúpos 5 fej az 1-3. ábrákon látható 6 betonozócső lehajtásához szükséges menesztőfejként funkcionál, és 7 nyakrészéhez 8 acélbetét van - előnyösen hegesztéssel - rögzítve, amely az 1 mikrocölöp vasszerelését alkotja. Megjegyezzük, hogy a jelen leírás keretében „betonon” mindenfajta utószilárduló anyagot, „betonozócsövön” pedig mindenféle - a célnak megfelelő utószilárduló anyag besajtolására alkalmas csövet kell érteni.
A 4. ábrán látható 1 cölöp d átmérőjű 2 szakasza h3 hosszúságú, ami a teljes H cölöphosszúság túlnyomó részét teszi ki. A D átmérőjű 4 szakasz Aj hosszúsága általában 50-150 cm lehet; a A, értéke célszerűen úgy választandó meg, hogy a 6 betonozócső felbővítése ott kezdődjék, ahol már nem lehet számottevő beton-túlnyomást alkalmazni a beton besajtolásakor az anyag kispriccelésének a veszélye miatt. A A2 kúpos átmeneti szakasz h2 méretét elsősorban a verést ellenállás figyelembe vételével kell meghatározni.
Az 1. ábrán feltüntetett H, h,-h3, D és d szerkezetméretek értelemszerűen azonosak a 4. ábrán bejelölt ilyen méretekkel.
A találmány szerinti 4. ábrán látható változó keresztmetszetű 1 cölöp előállítása - amint áz 1-3. ábrák szemléltetik - a következőképpen történik:
a 6 csövet á kúpos 5 menesztőfejjel, valamint az ahhoz hegesztett 8 betonacéllal valamilyen önmagában ismert, pl. sűrített levegővel működő verőberendezés, és nem ábrázolt verőállvány és segédszerkezetek segítségével hajtjuk a talajba. A jelen kiviteli példa esetében a 6 betonozócső a felső vége tartományában ki van szélesítve, és e D átmérőjű kiszélesített rész alkotja a 9 üregképző testet, amelynek 10a felső hengeres része a 10b kúpos átmeneti testtel csatlakozik a 6 betonozócső alsó hosszabb, d átmérőjű szakaszához. Más szóval ebben az esetben a 9 üregképző test a 6 betonozócső részét képezi. Könnyen belátható, hogy a 9 üregképző test az általa képzett talajüreg beomlását tökéletesen meggátolja, hiszen az üreg falát megtámasztja, azaz, az üreget beomlással szemben megvédi. A 10a hengeres rész felső szintje az 1 cölöp tervezett felső vége, a jelen esetben a t terepszint magasságában helyezkedik el. Az 5 fej 7 nyakrészét oldalt II gumigyűrű veszi körül, amely a 6 cső belső felületének szorulva meggátolja a talajvíznek a 6 cső belső terébe hatolását. Az 5 fej, a 6 cső és a 8 betonacél talajba hajtása együttesen történik. A lehajtási művelet addig tart, ameddig az 5 cölöpfej a tervezett T alapozási szintet (H mélység) el nem éri. Ez a fázis látható az 1. ábrán.
A 2. ábrán a cölöpkészítésnek az a technológiai lépése van ábrázolva, amikor a 6 betonozócső felső végén kialakított 9 üregképző testhez a 12 gyorskapcsoló és 13 fedél segítségével csatlakoztatott flexibilis 14 tömlőn keresztül - amely (nem ábrázolt) betonozótömlőhöz kapcsolódik - már folyik a 15 beton túlnyomással történő besajtolása, miközben ezzel egyidejűleg a 6 betonozócsövet - és természetesen az annak részét képező 9 üregképző testet - felfelé huzzuk. A 6 cső alsó vége alatt d átmérőjű 16, a 9 üregképző test alatt pedig D átmérőjű 17 üreg marad a talajban. A 16, 17 üregek az 1 cölöp függőleges geometriai tengelyével koncentrikusak. A 16 talajüreget a 6 csőből túlnyomás alatt kilépő beton értelemszerűen azonnal kitölti; itt a 15 beton kiáramlását a g nyilakkal érzékeltettük. A találmány értelmében a 9 üregképző test alatt keletkezett 17 talajüreget is azonnal, azaz a 9 üregképző test felfelé húzásával egyidejűleg, a felfelé mozgás sebességének ütemében 15 betonnal töltjük ki a 2. ábra felső részén bejelölt G nyilaknak megfelelően. A 15 betonnak a 17 üregbejuttatására többféle lehetőség kínálkozik: pl. egy, a 6 cső óhajtásakor zárt, pl. a 10b átmeneti szakasz falazatában kialakított nyílást kell a cső felfelé húzásával egyidejűleg megnyitni, amelyen a 15 beton kiáramol3
-3187 583 hat, vagy más módon kell a betont a 17 talajüregbe juttatni. A későbbiekben részletesebben fogunk ismertetni néhány konstrukciós lehetőséget a feladat megoldására. A besajtolt 15 beton természetesen tökéletesen megtámasztja a 17 üreg falait, azok nem omolhatnak be.
A 3. ábrán látható technológiai fázisban az 1 cölöp már csaknem teljes egészében elkészült. A 2. és 3. ábrák szerinti technológiai fázisok közötti időszakban a 6 csövet folyamatosan húztuk felfelé, miközben a 15 beton egyrészt a 16, másrészt a 17 talajüreget kitöltötte. A 17 üregbe sajtolt betonban csúszik felfelé a 6 cső a betonozási művelet alatt, vagyis talajjal nem szennyeződhetett, majd amikor a 6 betonozócső túlhaladt azon a P ponton, ahol a 17 üreg alsó kúpos szakasza a 16 üregtől kiindul, a 17 üreg külső tartományába valamivel korábban már bejuttatott, de még meg nem kötött 15 beton a k szaggatott vonalakkal jelölt felület mentén kerül érintkezésbe a 6 cső alsó végén a g nyilaknak megfelelően kilépő 15 betonnal. A két 15 betonréteg k érintkezési, illetve egymásba hatolási felületei teljesen tiszták, talajszennyeződéstől tökéletesen mentesek. A két betontömeg magától értetődően egyetlen homogén betontestté egyesül, amely az 1 cölöp nagyobb D átmérőjű 4 felső részét alkotja (1. a 4. ábrát is).
Az 5. ábrán a berendezés 9 üregképző testének egy olyan kiviteli alakja látható, amely a 6 betonozócső felső végét körülveszi, és a 6 betonozócső külső palástjához pl. hegesztéssel van rögzítve. A 9 üregképző testet ebben az esetben is felső 10a hengeres rész és alsó kúpos 10b átmeneti rész alkotja. A beton e megoldásánál nem a 6 cső külső palástja és a 9 üregképző test által határolt térből kerül a 2. és 3. ábrákon látható 17 talajüregbe, hanem a betont a különálló 18 injektálócsövön át juttatjuk oda, amely a 19 lyukon torkollik ki a 9 üregképző testből. A 19 lyuk 20 zárószervvel fedhető le arra az időre, amíg a 6 csövet a 9 üregképző testtel együtt a fent leírtak szerint a talajba hajtjuk; ekkor a 20 zárószerv meggátolja, hogy talaj, vagy talajvíz hatoljon a 18 injektálócsőbe. Amikor a betonozás megkezdésével egyidejűleg a 6 csövet és a 9 üregképző testet felfelé húzzuk, a 20 zárószerv megnyílik, vagy azt megnyitjuk, és ezzel a G nyíl irányában a beton útját a 17 talajüreg felé (2. és 3, ábra) szabaddá tesszük. A 6 csövön át a g nyílnak megfelelően történik a betonbetáplálás, a 2. és 3. ábrákkal kapcsolatban már leírtak szerint.
A 6. és 7. ábrán a találmány szerinti berendezés egy további előnyös kiviteli példája látható. Ennél a megoldásnál a 9 üregképző test oldhatóan van a 6 betonozócsőhöz csatlakoztatva, funkciója azonban ugyanaz, mint a korábban ismertetetteké: a létesítendő cölöp felső vége tartományában nagyobb átmérőjű talajüreget képez, és az általa kialakított üreget beomlással szemben megvédi. Az üreg betonnal való kitöltése eredményeként változó átmérőjű - felül vastagabb - cölöp jön létre.
A 6. és 7. ábra szerinti kiviteli példánál a cső alakú 9 üregképző testnek alul befelé hajló, vastagabb, lent 22 vágóélben végződő 10b átmeneti szakasza van, amely itt mintegy talpgyűrűként van kialakítva, és amely 23 kúpos belső felfekvési felülettel, valamint ugyancsak kúpos 24 külső felülettel rendelkezik. Mind a 23, mind a 24 felület kívülről befelé irányul. A 6 betonozócsőre kívül, ahol az 1 cölöp (4. ábra) megvastagított része alul terv szerint végződik, 25 gallér van felhegesztve, vagy más módon rögzítve, amelynek a legnagyobb átmérője közel azonos (valamivel nagyobb) a 9 üregképző test 10a felső hengeres részének D belső átmérőjével. A 25 gallérnak felülről lefelé (befelé) hajló kúpos 26 felfekvési felülete van, amely a 6 csőnek a talajba hajtásakor a 10b talpgyűrű kúpos belső 23 illeszkedési felületén fekszik fel. Más kapcsolat a 6 cső és a 9 üregképző test között nincs. A 6. ábrán feltüntettük az önmagában ismert, egészében 27 hivatkozási számmal jelölt verőfejet, a 7. ábrán pedig a 28 fület, amely a 9 üregképző test kihúzására szolgál.
A 6. és 7. ábra szerinti berendezés segítségével a változó átmérőjű cölöp előállítása a következőképpen történik:
a 6 betonozócsőre annak a talajba verése előtt felfűzzük a 9 üregképző testet, és a 6 csövet azzal együtt hajtjuk le a talajba. A 6 cső leverése közben a 9 üregképző test 10b talpgyűrüjének 23 belső kúpos felületére fekszik a 25 gallér 26 kúpos felülete, így a 6 cső a 9 testet magával viszi, és a verési művelet befejeztével kialakul a 2. és 3. ábrákon látható 17 talajüreg. A már leírt betonozási művelet során a 6 cső felfelé húzása közben a 9 üregképző test a helyén marad, miközben benne a 6 cső felfelé halad, mindaddig, ameddig a 6 cső alsó vége a 10b talpgyűrű alsó végével egy vonalba nem kerül. Ettől kezdve a 9 üregképző testet a 28 fülnél fogva együtt húzzuk tovább a 6 csővel, azonos sebességgel, így a 17 talajüreg (2. és 3. ábra) betonnal telik meg, és kialakul a 4. ábra szerinti, nagyobb átmérőjű 4 felső résszel rendelkező 1 cölöp. Amennyiben pl. csak kis magasságú (hosszúságú) megvastagított 4 cölöprészre van szükség, a 9 üregképző test esetleg a talajban is maradhat.
A találmány előnyei a következőkben foglalhatók össze:
a találmány szerinti eljárással és berendezéssel előállított, változó keresztmetszetű cölöpök minimális többletanyag ráfordítással lényegesen nagyobb teherbírásúak, mint a teljes hosszúságukban azonos vastagságú cölöpök; a betonanyag ugyanis az előbbi cölöpöknél optimálisan ki van használva. A cölöpöknek a vízszintes terhelések szempontjából legérzékenyebb helyén - hol a befogás minimális, mert talajmegtámasztás alig van - jelentősen megnövekszik a nyiróerőkkel szembeni teherbíró képesség. Jelentősen megjavul a cölöp süllyedési karakterisztikája is. A találmány szerinti eljárással ugyanis éppen ott kap a cölöp maximális és homogén keresztmetszetet, ahol a legnagyobb igénybevételek lépnek fel; a találmány szerinti technológiának köszönhetően a betonminőség a cölöp felső vége tartományában is jóminőségű, a még nyers betonrészek kifogástalanul összekötnek egymással. A süllyedési karakterisztika javulása annak köszönhető, hogy az üregképző test kialakításából következően járulékos, kúpos, gyűrűszerű feltámaszkodási felülete van a cölöpnek éppen ott, ahol a legnagyobbak a süllyedési elmozdulások; a cölöp mélyebben fekvő tartományaiban ugyanis már je4
187 583.
lentkezik a csúcsellenállás és a köpenysúrlódás hatása.
A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben ismertetett konkrét megoldási lehetőségekre, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Magától értetődően pl. nemcsak az ún. „mikrocölöpök”, hanem más, helyszínen készített monolitbeton cölöpök is készíthetők a találmány szerinti eljárással és berendezéssel. Bár a leírásban többnyire csak „üregképző test” meghatározást alkalmaztunk, az üregképző testen mindig olyan testet kell érteni, amely az általa képzett üreget beomlással szemben meg is védi.
Claims (9)
1. Eljárás monolitbetonból helyszínen készített, változó keresztmetszetű cölöp előállítására, amely eljárás során menesztöfejjel ellátott csövet hajtunk a talajba, amelynek visszahúzása közben a cső helyén a talajban kialakult üreget a csövön át - legalább részben az atmoszférikust meghaladó nyomású - utószilárduló anyaggal töltjük ki, mimellett a cső alsó végéhez oldhatóan kapcsolt menesztőfejet a talajban hagyjuk, azzal jellemezve, hogy a létesítendő cölöp (1) tervezett felső vége tartományában üregképző, és a képzett üreget beomlással szemben megvédő testet (9) hajtunk a talajba, amelyet visszahúzva a cölöp (1) alsó részének átmérőjénél (d) nagyobb átmérőjű, a cölöp (1) geometriai hossztengelyéhez (y) képest koncentrikus üregei (17) képezünk a talajban, ezt az üreget az üregképző test (9) kihúzásával egyidejűleg, vagy közvetlenül azt követően utószilárduló anyaggal töltjük ki, amelyet még megszilárdulása előtt érintkezésbe hozunk a cölöp (1) többi részének - ugyancsak még meg nem kötött - utószilárduló anyagával, és az egymással is összekötő anyagtömeget megszilárdulni hagyva a felső tartományában az alsó része (2) átmérőjénél (d) nagyobb átmérőjű (D) résszel rendelkező cölöpöt (!) hozunk létre. (1-4. ábrák)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja azzaljellemezve, hogy az üregképző testet (9) a betonozó cső (6) részeként, vagy ahhoz rögzítve, a betonozócsővel (6) együtt hajtjuk a talajba, és azzal együtt húzzuk ki onnan, mimellett az utószilárduló anyagot, előnyösen betont (15) egyidejűleg nyomjuk a cső (6), illetve az üregképző test (9) alatt kialakult talajüregbe (16; 17).
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás) módja azzal jellemezve, hogy az üregképző 5 test (9) révén kialakított üregbe (17) közvetlenül a betonozócsőből (6) juttatjuk az utószilárduló anyagot, például betont (15) a talajba.
4. Berendezés az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, 0 hogy a betonozócső (6) felső vége tartományában
- a létesítendő cölöp (1) tervezett vége helyén - a betonozócsövet (6) koncentrikusait, körülvevő, a betonozócsőnél (6) nagyobb átmérőju(D) üregképző teste (9), vagy a betonozócső (6) kiszélesedő 5 része által alkotott üregképző teste (9) van, amelynek alsó része (10b) ferdén lefelé és befelé irányuló, a betonozócső (6) palástjához kifutó felülettel rendelkezik.
5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli 0 alakja azzal jellemezve, hogy az üregképző testet (9) a betonozócsövet (6) távközzel körülvevő és a betonozócső mentén elmozgatható csőszerű elem alkotja, amelynek alsó része (10b) megvastagított talpgyűrűként van kialakítva, amely belső ferde - elő5 nyösen kúpos - felfekvési felülettel (23) rendelkezik, és a betonozócsőnek (6) kívül az üregképző test (9) belső átmérőjével (D) azonos külső átmérőjű gallérja (25) van, amely alul a cső (6) talajba hajtása során az üregképző test (9) talpgyűrűjének (10b) ° ferde felületére (23) illeszkedő alsó ferde - célszerűen kúpos - felülettel (26) rendelkezik (6. és 7. ábra).
6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az üregképző test (9) felső részéhez annak a talajból történő kihúzásához
5 használható füle (28), vagy hasonló eleme van (7. ábra).
7. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az üregképző test (9)
- például hegesztéssel - van a betonozócsöhöz (6)
0 rögzítve (5. ábra).
8. A 4-7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üregképző test (9) alsó részén az utószilárduló anyag (15) kibocsátására szolgáló nyitható-zárható nyílás
5 (19) van (2. és 5. ábra).
9. A 4-8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üregképző test (9) felső része (10a) henger-, alsó része (10b) pedig körkúp alakú.
Priority Applications (5)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
HU130183A HU187583B (en) | 1983-04-14 | 1983-04-14 | Method and apparatus for in-situ producing non-uniform pile from monolithic concrete |
PCT/HU1984/000023 WO1984004120A1 (en) | 1983-04-14 | 1984-04-12 | Process and equipment for manufacturing in-situ concrete monolithic piles with non-uniform section |
DE8484901796T DE3474976D1 (en) | 1983-04-14 | 1984-04-12 | Process and equipment for manufacturing in-situ concrete monolithic piles with non-uniform section |
AT84901796T ATE38403T1 (de) | 1983-04-14 | 1984-04-12 | Verfahren und vorrichtung zur herstellung von betonmonolithischen pfaehlen mit nichtuniformem durchschnitt an ort und stelle. |
EP84901796A EP0142528B1 (en) | 1983-04-14 | 1984-04-12 | Process and equipment for manufacturing in-situ concrete monolithic piles with non-uniform section |
Applications Claiming Priority (1)
Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
---|---|---|---|
HU130183A HU187583B (en) | 1983-04-14 | 1983-04-14 | Method and apparatus for in-situ producing non-uniform pile from monolithic concrete |
Publications (1)
Publication Number | Publication Date |
---|---|
HU187583B true HU187583B (en) | 1986-01-28 |
Family
ID=10953782
Family Applications (1)
Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
---|---|---|---|
HU130183A HU187583B (en) | 1983-04-14 | 1983-04-14 | Method and apparatus for in-situ producing non-uniform pile from monolithic concrete |
Country Status (4)
Country | Link |
---|---|
EP (1) | EP0142528B1 (hu) |
DE (1) | DE3474976D1 (hu) |
HU (1) | HU187583B (hu) |
WO (1) | WO1984004120A1 (hu) |
Families Citing this family (4)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
GB2284843B (en) * | 1993-11-11 | 1997-11-19 | Keller Ltd | Improvements in driven cast insitu piling |
CA2764885C (en) | 2009-06-08 | 2018-05-15 | Takeda Pharmaceutical Company Limited | Dihydropyrrolonaphtyridinone compounds as inhibitors of jak |
FR2961533B1 (fr) * | 2010-06-21 | 2013-10-18 | Franki Fond | Procede de realisation d'une colonne enterree de repartition des charges et dispositif correspondant |
CN106759301A (zh) * | 2016-12-05 | 2017-05-31 | 周同和 | 一种上部扩大型水泥土复合桩 |
Family Cites Families (3)
Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
---|---|---|---|---|
US4063423A (en) * | 1975-05-15 | 1977-12-20 | Konstantin Stepanovich Gurkov | Method of making built-in-place reinforced concrete piles |
US4165198A (en) * | 1976-09-07 | 1979-08-21 | Farmer Foundation Company | Method for forming pier foundation columns |
US4126007A (en) * | 1977-01-03 | 1978-11-21 | L.B. Foster Company | Compaction of soil |
-
1983
- 1983-04-14 HU HU130183A patent/HU187583B/hu not_active IP Right Cessation
-
1984
- 1984-04-12 WO PCT/HU1984/000023 patent/WO1984004120A1/en active IP Right Grant
- 1984-04-12 EP EP84901796A patent/EP0142528B1/en not_active Expired
- 1984-04-12 DE DE8484901796T patent/DE3474976D1/de not_active Expired
Also Published As
Publication number | Publication date |
---|---|
EP0142528B1 (en) | 1988-11-02 |
DE3474976D1 (en) | 1988-12-08 |
WO1984004120A1 (en) | 1984-10-25 |
EP0142528A1 (en) | 1985-05-29 |
Similar Documents
Publication | Publication Date | Title |
---|---|---|
EP1673509B1 (en) | Method of constructing a pile foundation | |
GB2254638A (en) | Concrete pile | |
US3540225A (en) | Construction pile and a method of producing same in situ | |
US3385070A (en) | Shell-less cast-in-place concrete pile | |
KR101236765B1 (ko) | 말뚝이나 인장부재의 지지력 확대를 위해 천공확장부에 접합채움재를 타설하는 방법 및 그 장치 | |
US6588986B1 (en) | Device for drilling and anchoring and process for placing grout anchors | |
HU187583B (en) | Method and apparatus for in-situ producing non-uniform pile from monolithic concrete | |
CN114150664A (zh) | 一种预应力玄武岩纤维锚杆快速施工装置及方法 | |
US6672806B2 (en) | Device for drilling and anchoring and process for placing grout anchors | |
EP3430207B1 (en) | Pile shoe | |
US10907317B2 (en) | Method for producing an anchoring tie rod and anchoring tie rod | |
CN217810964U (zh) | 一种用于深厚膨胀土地区的自稳式中空桩 | |
CN202900297U (zh) | 中空注浆让压锚杆 | |
EP0084921B1 (en) | Piles | |
US2789419A (en) | Method for forming reinforced foundation piles with an enlarged base | |
JP2509005B2 (ja) | 地盤強化方法 | |
KR102054994B1 (ko) | 원통 쐐기형 지반 보강용 앵커 및 이의 방법 | |
CN116254888A (zh) | 超长大直径phc斜桩插打同步纠偏施工方法 | |
JP5504463B2 (ja) | コンクリート躯体の補強方法 | |
AU2005224275A1 (en) | Method and device for producing pre-tensioned anchorings | |
EP2209948B1 (en) | Method for the creation of a foundation pile | |
JP2006045997A (ja) | プレストレス力導入装置の定着構造およびプレストレス式の接合構造 | |
KR101695720B1 (ko) | 기초선단장치 결합형 기초 및 이의 시공방법 | |
CA1337893C (en) | Injection apparatus for foundation piles | |
WO1994017252A1 (en) | Improvements in or relating to foundations |
Legal Events
Date | Code | Title | Description |
---|---|---|---|
HU90 | Patent valid on 900628 | ||
HMM4 | Cancellation of final prot. due to non-payment of fee |