HU180981B - Cső alakú rotor és közös orsókeret, kettős sodrási elven működő gyorssodrógéphez - Google Patents

Description

Cső alakú rotor és közös orsókeret, kettős sodrási elven működő gyorssodrógéphez

A találmány tárgya cső alakú rotor és közös orsókeret, kettős sodrási elven működő gyorssodrógéphez. Egy közös orsókeretben több orsó van elrendezve és az említett keret a rotoron belül a középtengelyen szabadon elfordíthatóan van csapágyazva és a lefutó huzalok vezetésére vezetékkel van ellátva.

A mélyen elhelyezkedő súlypont meggátolja az orsókeret együttforgását és a keret oly módon van kialakítva, hogy az orsók fekvő vagy álló helyzetben helyezkedhetnek el. A kettős sodrat készítéséhez a i sodrandó terméknek a sodrógépen belül 180°-kal történő irányváltoztatásával megy végbe.

A kettős sodratot készítő gépeket eddig főképpen lágy huzalokból (pl. vörösréz vagy alumínium) előál- i lítandó sodratokhoz alkalmazták. Ez úgy ment végbe, hogy az egyes huzalokat, ereket vagy pászmákat a szükséges számban, az álló helyzetű lefutóállványokról a géptengelyen keresztül vezették be a kettős sodratot készítő gépbe. Az elülső csa- 2 págyazáson való áthaladás után az egész drótköteg megfordul és forgó mozgást végző vezetékeken keresztül — ez lehet egy rotor vagy forgómozgást végző kengyel - a gép hátsó részéhez lesz vezetve, ott ismét irányt változtat és ezáltal mégegyszer meg- 2 sodródik, majd ezt követően egy a rotoron belül elrendezett lehúzóberendezésen keresztül és ugyancsak a rotoron belül elhelyezkedő feltekercselő orsóra kerül. Acéldrótkötelek vagy pászmák előállításához ezek a kettős sodratot készítő gépek a fellépő nagy- 3 méretű forgási feszültségek folytán alkalmatlanok. Ezen túlmenően ezekkel a gépekkel a rotor elengedhetetlen nagy átmérője folytán csak igen alacsony fordulatszám érhető el.

A kettős sodrat készítéséhez forgószárnyas gépeket is alkalmaznak. Ilyen berendezést ismertet az USA 3 826 072 szabadalmi leírás, amelynél a lefejtőorsók egy, a gáptengellyel koaxiálisán rögzített, nem térálló, elforgatható tartón, a gép forgási tengelyéhez képest tangenciálisan vannak csapágyazva. Ezen tartó előtt a géptengelyen egy azzal fixen összekapcsolt szárny van elrendezve és a tartó mögött a géptengelynek a tartóval összeköttetésben álló í részében a tengelyközepet érintőlegesen vezetőgörgők vannak csapágyazva. A szárny előtt további vezetőgörgő van a géptengelyen a tengelyközepet érintőlegesen csapágyazva. Minden lefejtőorsóról a huzal a hozzá tartozó vezetőgörgőn keresztül az üreges 0 tengelyközépbe lesz vezetve. Az ott összegyűjtött huzalokat a géptengellyel együttfutó vezetőgörgőn vezetjük át és innen a huzal a szárny végére rögzített vezetőkapcsolóba kerül bevezetésre. Onnan a sodrat egy bevezető-csőkapcsoláson át a lefejtőegy5 ségbe majd egyéb berendezéseken keresztül vezetve a lefejtőorsóra kerül. Maga a sodrási művelet a vezetőgörgők (1. sodrás) és a géptengelyben csapágyazott vezetőgörgő és a bevezető-csőkapcsolás között (kettős sodrás) megy végbe. A szárnynak ekkor az a fe0 ladata, hogy a sodratot a kettős sodrat készítéséhez

-1180981 a lefejtőorsók körül végigvezesse és a szükséges átfordulás! szöget létrehozza.

Annak ellenére, hogy az említett sodrógépek viszonylagosan magas fordulatszámot tesznek lehetővé, még mindig igen sok hátrányuk van. így a sodrat további szakaszokon szabadon fut és tekintélyes mérvű centrifugális erőnek van kitéve. Ezáltal erős huzalingadozás lép fel (a pászma „lélegzése”), amely a sodrási folyamatot instabillá teszi. Ennek következtében nagymérvű huzalszakadás lép fel, és ezért nagymértékben csökken a huzalsodrógép termelékenysége.

Egy másik kivitelű, kettős sodratot készítő gépet ír le az NSZK 2 407 473 közrebocsátási irat, amely több szinkronban meghajtott, egymás mögött elrendezett, a tengellyel egy síkban elhelyezkedő egyes rotorokból áll. Minden egyes rotor két térben egymástól különválasztott, hajtóműállványokban elrendezett, csapágyazott harang alakú részből áll, amelyekben a lefejtőorsókat tartalmazó orsókeret van szabadon elforduló módon csapágyazva. Ebben az esetben is a mélyenfekvő súlypont meggátolja az orsókeret együttforgását. A huzalt az egyes lefejtőorsókról görgőkön keresztül vezetjük a tulajdonképpeni lehúzási iránnyal ellentétesen, a rotor tengelyközepén keresztül a következő orsókerethez, ott a vezetőgörgőkön át a huzalt körülvezetjük a lefejtőorsókon, majd a tengelyközépen keresztül ismét a gép elejéhez visszük vissza. Itt az első rotornál helyezkedik el az átfordítógörgő, amely a most már drótkötegként jelenlévő huzalokat 180°-kal átfordítja és a rotoron keresztül - szinusz-szerű vonalat követve — a sodrógép másik végéhez vezeti vissza. Ekkor az első sodrás a forditógörgő környezetében (egyszeres sodrás), a második sodrás (kettős sodrat) a kilépés és a feltekerőberendezés között megy végbe.

Ennél a kettős sodratot készítő gépnél hátrányosnak tekinthető, hogy igen nagy a ráfordítás a vezetőgörgőknél és nagymértékű az ezzel együttjáró átfűzési munka. Ehhez járul a lehúzófeszültségek nagymértékű ingadozása, ami a gyakori irányváltoztatások következtében lép fel, továbbá a huzalköteg igen nagy centrifugális erőterhelésnek van kitéve a második sodrás előtt. Ezáltal gyakoribbá válik a huzalszakadás, ami által a magas fordulatszám miatti előnyök lecsökkennek.

Az NDK 27 931 sz. szabadalmi leírás olyan kettős sodratot készítő sodrógépet ír le, amely a cső alakú rotorral ellátott, kettős sodratot készítő gyorssodrógépek tipikus felépítését képviseli, ezekkel ellentétben azonban több orsóhoz csak egyetlen egy orsókerettel rendelkezik, amely a sodrórotor teljes belső hosszában elnyúlik. A huzalt a gép az egyes lefutóorsókról lehúzza, az orsókereten elhelyezett vezetéseken át az orsókeret egyik végéhez vezeti, majd drótköteg formájában egy axiális furaton keresztül vezeti ki a rotorból. A rotor homlokoldalán egy irányváltó-görgő helyezkedik el, amelynek kerülete érinti a tengelyközepet. Ez az irányváltógörgő 180°-kal fordítja el a drótköteget és a rotor köpenyén elrendezett vezetések segítségével a rotor másik végéhez vezeti. Röviddel a rotor vége előtt a drótköteg a rotor tengelyközepéhez lesz vezetve és onnan a lehúzás irányába vezetjük tovább. Az első sodrás az irányváltó-görgő előtt megy végbe, a második pedig a rotor és a lehúzóberendezés között. Ezzel a sodrógéppel elméletileg, a fordulatszám növelése nélkül, egy az összehasonlítás alapjául szolgáló gyorssodrógép teljesítményére vonatkoztatva, a teljesítményt meg lehet duplázni. Gyakorlatilag azonban ez a teljesítménynövekedés az itt leírt, kettős sodratot készítő géppel több ok miatt nem érhető el.

A szokásos módon kialakított gyorssodrógépeknél az ablakok környezetében elhelyezkedő, az orsókeret felvételére szolgáló csapágytárcsákat a hosszú orsó keretek miatt nem lehet alkalmazni. Ezen körülmény folytán a sodrócső különösen az ablakok környezetében, az itt ható centrifugális erők miatt instabillá válik, úgy hogy a szokásos fordulatszámok már nem érhetők el.

A normál gyorssodrógépeknél minden orsó egy saját orsókerettel rendelkezik. Ez olyan rövidre és stabilra készíthető, hogy az még csapágyozásának meghibásodása esetén is a rotortárcsákban a teljes rotorfordulatszám eléréséig együttforgásra képes, anélkül, hogy azt a centrifugális erő tönkretenné. Az ismert lekapcsolási rendszerekkel kombinálva az ilyen veszélyes helyzetek, a kezelőszemélyzet és a gép kárt szenvedése ndkül áthidalhatók. A hosszú, több lefejtőorsóhoz szolgáló orsókeretek, amelyeknek segítségével egyszerű felvetés és kedvező huzalvezetés érhető el a kettős sodratok készítésénél, még optimális szerkezeti kialakítás esetén is csak igen csekély önfordulatszámot bírnak el. Az orsókeret csapágyazásának blokkolásakor még igen érzékeny lekapcsolási rendszerek alkalmazása esetén is előfordulhat, hogy az orsókeret és vele együtt a sodrógép tönkremegy. Ez természetesen a kezelőszemélyzet nagyfokú veszélyeztetettségét is magával vonja.

A találmány célja, hogy az említett meghibásodási lehetőséget és az azzal együttjáró, a kezelőszemélyzet számára fennálló veszélyeket kiküszöböljük.

A kitűzött feladatot a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy a kettős sodratot készítő gyorssodrógépet szerkezetileg oly módon alakítjuk ki, hogy a rotornál és az orsókeretnél a centrifugális erő hatására fellépő alakváltozások az elasztikus alakváltozási tartományt ne haladják meg és ezeket az elasztikus alakváltozásokat egyidejűleg fékezésfokozási tényezőként használjuk fel.

A kitűzött feladatot továbbá azáltal oldjuk meg, hogy a sodrócső stabilizálására a beadagolást nyílások között elhajlásbiztos, magasperemű stabilizálógyűrűk vannak rögzítve, amelyek közül kettőnek a köpenyfelületét egy szoros, koncentrikus gyűrűs résen át, egy stabil, a gépházzal szoros kapcsolatban álló befogógyűrű veszi körül, ekkor a gyűrűs rés az egyes stabilizálógyűrűk és az egyes befogógyűrűk között úgy van méretezve, hogy képes áthidalni a sodrócső elasztikus áthajlását.

A feladat megoldásához az is hozzátartozik, hogy az orsókereten, annak súlyponti helyzete által meg-2180981 határozott alsó részén, a sodrócső belső köpenyfelületéhez képest koncentrikusan kiképzett és a beadagolónyílások között hosszirányban elrendezett csúszótalpak vannak elhelyezve, melyek mindegyikét a sodrócső belső köpenyfelületétől egy-egy rés választ el, amely akkora, hogy az elasztikus tartományon belül az orsókeret áthajlásakor áthidalható.

A stabilizálógyűrűk és a befogógyűrűk, valamint a csúszótalpak közötti összefüggés az említett építési elemek kívánt hatásmódjának megfelelően alakul. A stabilizálógyűrűk egyrészt védik a sodrócsövet a veszélyeztetett helyeken fellépő centrifugális erők okozta, meg nem engedett alakváltozásokkal szemben, másrészt viszont a sodrócső alakváltozásait, amelyek a csapágyak meghibásodása miatt az együttfutó orsókeret deformációja folytán, a sodrócső belső köpenyén felfekvő csúszótalpak útján jönnek létre, átviszi a befogógyűrűre. Azáltal, hogy a stabilizálógyűrűk a befogógyűrűkre felfekszenek, nagymértékű fékhatás lép fel, amely a kikapcsolórendszer által kioldott fékezési folyamattal együtt szinte lökésszerűen állítja le a gépet.

A találmányt egy kiviteli példa alapján a csatolt rajzmellékleten részletesen ismertetjük.

1. ábra: a találmány szerinti gyorskötélsodrógépet mutatja be hosszmetszetben,

2. ábra: az 1, ábra A—A vonal mentén vett metszet.

Az 1. és a 2. ábrán ábrázolt gyorssodrógép az 1 házból áll, melyben a 2 sodrócső az 5, 6 görgős csapágyakban, a 3, 4 csapágycsapokkal van csapágyazva. A 2 sodrócső egy-egy 7 orsóra számítva két egymással szembenfekvő 8 adagolónyílással rendelkezik. A 7 orsók egy a 2 sodrócső teljes hosszában elnyúló 9 orsókereten vannak csapágyazva. A 9 orsókeret a 3, 4 csapágycsapok befele mutató 10, 11 végein tengely centrikusán vannak elrendezve. A 2 sodrócsövön, a 8 adagolónyílások között magasperemű, nem elhajló 12 stabilizálógyűrűk vannak. A szélső 12 stabilizálógyűrűk palástfelületei körül koncentrikusan — 13 gyűrűs rést képezve — úgynevezett stabil 14 befogógyűrűk vannak, amelyek az 1 házzal szoros kapcsolatban állnak. A 9 orsókeret alsó részén a 12 stabilizálógyűrűk környezetében 15 csúszótalpak találhatók, melyek igen kis távolságban helyezkednek el a 2 sodrócső belső palástfelületétől. A 9 orsókereten, 7 orsók között 16 hnzalvezető szerelvények vannak elrendezve. A 2 sodrócsövet a 17 védőburkolat fedi be, amely csak akkor nyitható fel, ha a sodrócső nyugalmi helyzetében van. A forgórésznek a lehúzási iránnyal ellentétes homlokoldalán 18 irányváltógörgő található, amelynek forgástengelye merőleges a gyorssodrógép középtengelyére. A 2 sodrócső palástján 19 huzalvezető szemek vannak kialakítva.

A huzalokat az egyes 7 orsókról húzzuk le, és a 16 huzalvezető szerelvényeken keresztül, az általános lehúzási iránnyal ellentétesen, együttesen vezetjük a 3 csapágycsap 20 tengelyközépfuratán keresztül a 18 irányváltó-görgőhöz. Itt a huzal 180°-os irányváltozást szenved és az ekkor már kötegként jelenlévő huzal egy további, részben a tengellyel párhuzamosán haladó 21 furaton keresztül a 2 sodrócső külső palásljához kerül, majd innen a 19 huzalvezető szemeken át a 2 sodrócső másik végéhez jut el. Itt a huzalköteget ismét a csapágycsap 20 tengelyközép furatába vezetjük, majd az a központi 22 furaton át elhagyja a sodrógépet és a következő berendezésekbe jut. Ekkor az első 18 irányváltógörgő előtt végbemegy az első sodrási művelet (egyszeres sodrat), és a gyorssodrógépből való kilépés és a gépet követő másik gép között pedig a második sodrási művelet (kettős sodrat) megy végbe. A 12 stabilizálógyűrűk elsősorban a 2 sodrócső merevségének fokozására szolgálnak, és a 14 befogógyűrűkkel együtt a sodrócsőnél csak elasztikus alakváltozást tesznek lehetővé. Ugyanez vonatkozik a 15 csúszótalpakra és a 9 orsókeretre. Amennyiben a 23 csapágyazásnál meghibásodás lépne fel, úgy ez forgómozgást kezd végezni. Ekkor a fellépő centrifugális erő következtében a sodrócső belső palástjának irányában áthajlik és a 15 csúszótalpak felfekszenek. Ezáltal meggátolható, hogy a 9 orsókeret az elasztikus tartományt meghaladóan deformálódjon. A 15 csúszótalpak által a sodrócsőpalástra kifejtett nyomás miatt pedig a 2 sodrócső áthajlik és ezáltal a 12 stabilizálógyűrű felfekszik a 14 befogógyűrűkre.

Tekintettel arra, hogy a 13 gyűrűs rések, méretük és a stabil 14 befogógyűrűvel való együttműködés folytán a 2 sodrócsőnek és a 12 stabilizáló gyűrűnek esik elasztikus alakváltozását teszik lehetővé, így annak kitörése és szétroncsolódása lehetetlenné válik.. Ezzel egyidejűleg ebben az esetben az említett támasztórendszer pótfékként is működik, mert abban a pillanatban, amikor a 12 stabilizálógyűrűk a 14 befogógyűrűre felfekszenek, a 2 sodrócsőre kiilön fékerő hat. Ez a kikapcsoló berendezéssel együttműködve egy quasi lökésszerű leállást idéz elő.

így az említett kivitelű gyorssodrógépnek számos egyéb előnye van, ami egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a fordulatszámot növelni lehet, másrészt pedig maximális védelmet biztosit a gép tönkremenetele és a kezelőszemélyzetet veszélyeztető helyzetek ellen.

Claims (3)

1. Cső alakú rotor és közös orsókeret kettős sodrási elven működő gyorssodrógéphez, amelynél több orsó helyezkedik el egy közös orsókereten, amely keret a rotor belsejében szabadon elfordulni képesen annak középtengelyén van csapágyazva és huzalvezetésekkel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a sodrócsövön (2) az adagolónyílások (8) között merev, magasperemű stabilizálógyűrűk (12) vannak elrendezve, és ezek közül kettő szűk koncentrikus gyűrűs résen (13) keresztül, egy stabil, a gép házával (1) szoros kapcsolatban lévő befogógyűrűvel (14) van körülvéve és a gyűrűs rés az egyes stabilizáló gyűrűk (12) valamint az egyes befogógyűrűk (14) között a 3

-318098) sodrócső (2) és a stabilizáló gyűrűk (12) áthallását áthidalóan van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti gyorssodrógép kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az orsókeret (9) a súlyponthelyzet által meghatározott alsó részén, a sodrócső belső palástfelületéhez képest koncentrikusan kiképzett és az adagolónyílások (8) között hosszirányban csúszótalpak (15) vannak elrendezve, melyek mindegyikét a sodrócső (2) belső palástfelületé·

5 tői egy rés választ el.