HU176546B - Method and apparatus for straightening long pieces particularly rods and tubes - Google Patents

Description

A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik szálak, különösképpen rudak és csövek egyengetésére, olyan hajlító- és/vagy nyomó egyengetőgép alkalmazásával, amelyen legalább egyik egyengetőhenger radiális állításával az átvezető nyílást az egyengetés közben változtatják.

A szálanyag hajlításakor a végek rendszeresen deformálódnak. Különösképpen a kéthengeres egyengetőgéppel végzett présegyengetéskor jelentkezik a? a hátrány, hogy a kiegyengetett termék végei nem felelnek meg a tűrés követelményeinek. Ezért a végrészek hossza mintegy 100 mm, sokszor használhatatlanok a tűrés túllépése miatt. A jelen találmány szerinti megoldást ez okból lényegében kéthengeres egyengetőgépen fogják alkalmazni. E probléma jelentősége mind nagyobb, a mérettartás és egyenesség terén állandóan növekvő követelmények miatt. Említésre méltó, különösen ezzel kapcsolatban az egyengetési pontosság és a mérettartás egymással ellentétes tendenciája. Önmagában véve sem az egyik, sem a másik betartása nehézséget nem okoz, csak éppen e két minőségi jellemző kombinációját nem érték el eddig.

Említésre méltó továbbá, hogy a hagyományos technológiánál a deformált végdarabok mindkét szempontból túllépték a tűréshatárokat.

Egy rúdvég homlokfélületéről kiindulva pl. először kúpos alakot kapunk a rúdhossz közepe felé növekedő átmérővel, amikoris a kúpos sza10 kasz enyhén ki is boltozódhat (homorú vagy domború lesz) éspedig oly módon, hogy ez a szakasz lefelé kilép a tűrésmezőből, míg az egyengetett termék következő szakasza egy gömbalak» zónához hasonlít és felfelé lép ki a tűrésmezőből.

Különböző eljárások ismeretesek egy a hossztengelye körül forgó egyengetendő terméknek egyengetésére, amelyeknél az egyengető erő az egyengetés közben változtatható. így pL a 752 406 sz. NSZK szabadalmi leírás olyan egyengetőgépet és az azzal foganatosítható eljárást ismertet, amelyben az egyengetőerőt az egyengetési eredmény függvényében szabályozzák.

Az említett NSZK leírásban ismertetett műszaki intézkedésnél azonban ezt a problémát — melynek megoldására saját találmányunkat létrehoztuk — kifejezetten figyelmen kívül hagyják, mert ott a következő kitétel szerepel:

„A szabályozás csak akkor lehet hatásos, ha a gépszakasz teljes hosszát az egyengetett termék elfoglalja”.

Éppen az egyengetési folyamatnak azon szakaszában, amikor az említett szabadalom megoldása szerint a termék az első (12) ellenőrzőberendezésen már áthaladt, de a második (13) ellenőrzőberendezésen még nem, jelentkeznek azok a szünptómák, amelyeknek kiküszöbölésére jelen találmányunkkal törekszünk.

Egy másik NSZK 1996 031. sz. minta oltalom alatt álló gép a gépállványt” előfeszíti azért, hogy a megnagyított egyengető rés nem-kerek anyagot is fel tudjon venni. Ez azért történik úgy, hogy el lehfessen kerülni azt, hogy az egyengetendő termék nem teljesen kerek homlokfelületi élével a rugóerővel egymáshoz szoruló egyengetőhengereknek fusson neki, és ezeket a növekedő, periodikusan emelkedő, majd az egyengető rés tágításával az előírt értéket elérő egyengetőerővel szemben szétnyomja. Az ott leírt újszerű megoldásnak azonban nem az a célkitűzése mint a jelen találmánynak és a leírt eszközök és módok sem alkalmasak a jelen találmány szerinti megoldás foganatosítására.

A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást és berendezést hozzunk létre, melyeknek alkalmazásával átmérő és egyenesség szempontjából teljes hosszukban a tűréshatáron belüli rúdszerű munkadarabokat állíthatunk elő, ahol a rudak végei a megadott tűréshatáron belül maradnak, felületük minőségét sem rontva.

A kitűzött célt a találmány azzal oldja meg, hogy minden egyes száldarab be, illetve kifutófázisában az elülső, illetve hátsó végszakaszt a hajlító és/vagy préselő egyengetőhengerek legalább egyike, egy előre megválasztható matematikai függvény szerint szorításra vagy tágulásra kényszeríti. Ezáltal az egyengetőerő alkalmazása vezérelhető és különböző, az egyengetésre kerülő tennék oly tulajdonságaival hozható összhangba, mint a keménység, a folyáshatár, az átmérő valamint az ezekből kiadódó hajlítási igény. Egyben lehetőség nyílik arra, hogy a géptechnikai tényezőket az egyengető erő növelésekor és csökkentésénél figyelembe vegyék: a hengerek elrendezését, kialakítását és forgási sebességét. A be- és kifutási fázis között az egyengető erő konstans. Az egyengetőerő fokozatos növelésével elérhető, hogy a munkadarab bemenet felőli homlokfelülete káros alakváltozás nélkül, majdnem eredeti formáját megtartja. Ily módon elkerülhető a végrészek kúpossága. Ezáltal kiküszöbölődik annak veszélye, hogy a kiegyengetett termék kúpos végével túlnyúljon a meghatározott tűrésmező egyik határán.

Ily módon fennáll annak lehetősége, hogy a tűrésmezőben fekvő közepes átmérő az alsó toleranciahatár felé tolódjék el, amelyből már nem lóg ki a kúpos szakasz úgy, hogy az ezt követő hordóalakú konvex rész a mindenkori tűrés-sávtól függő tűrésmezőbe telepíthető. Ehhez járul még, hogy a homlokfelületi perem összenyomódásának elmaradása folytán a hordóalakú konvex szakasz — különösen annak elülső része — is beszűkül. A tűrésmezőnek a végrészek deformációjához való mindenkori arányától függően vagy a közepes átmérő rész süllyeszthető a tűrésmezőn belül, úgy hogy az megközelítse az alsó tűréshatárt, vagy pedig a közepes átmérő eltolásával szűkíthető a tűrésmező.

Ha azonban a kívánt tűrés még mindig nem lenne betartható, úgy a találmány egyik lényeges jellemzője szerint lehetőség van arra, hogy egy présegyengetőgépben az áthajlás állítására szolgáló ««közökkel az áthajlás a préselés beállításától függetlenül állítható legyen, és az az egyengetési eljárás alatt menjen végbe. Különböző lehetőségek vannak arra, hogy a préselést és az áthajlást egymástól különválasztva vezérel5 jék. A szokványos kéthengeres gépeknél a préselés és az áthajlítás külön-külön történő vezérlése oly módon történhet, hogy a préseléshez az egész hiperbolikus hengert a tartóval együtt az egyengetendő termékre radiálisán állítjuk be, míg az 10 áthajlítás beállítása a másik hengertartó és henger elfordításával, az egyengetendő termék bevezetésekor, tehát már az egyengetési folyamat alatt megy végbe. Ekkor egymás felett elhelyezkedő egyengetőhengerek esetében előnyösen a 15 hiperbolikus felső hengert forgatjuk el.

Egy másik lehetőség az áthallásnak a préseléstől függetlenül történő vezérlésére abban áll, hogy a hiperbolikus hengert megosztjuk. Erre a célra egy háromosztásos hiperbolikus felső 20 henger szolgál, amelynél a két külső szakasz — a lehajlási háromszög egy-egy sarokpontjának az egyengetendő termékkel való érintkezési helyein — élőre megválasztható és változtatható sebességgel lesüllyeszthető és ily módon a ter25 mék áthajlása növelhető, illetve csökkenthető.

Az egyengetendő termék bevezetése alatt megváltoztatott áthajlásnak az a célja, hogy az egyengetendő termék első és utolsó szakaszánál plasztikus hajlást lehessen elérni, amely megen30 gedett felületi préselési értékékkel a termék két külső végének egyikén, a homlokfelület peremén érhető el. Ennek a polírozó, illetve préselőhatásnak a teljes szálszakaszon való fenntartása mellett kell végbemenni.

Tekintettel arra, hogy a szabad hajlás az átmérő megváltozását vonja maga után (lásd „Stahl und Eisen” c. folyóirat, 1962. 836. oldal, és „Stahl und Eisen” 1968, az 1027. és különösképpen az 1029. oldal), és az egyengetett termék 40 alakváltozása egy kéthengeres egyengetőgépben a préselőzóna elhagyása után a szabad hajlással hasonlítható össze, a kúphoz csatlakozó kiöblösödés az első és az utolsó szálszakasz rendkívül erős hajlására vezethető vissza. Az egész szálsza45 kaszon egyenlő szinten maradó, elméletileg ideális hajlásnak azonban az szab határt, hogy egy első, igen kis szakasz meghajlásához a rövid emelőkar folytán igen nagy nyomást kellene kifejteni, éspedig az egyengetett terméknek a pré50 selési tartományt elhagyó szakaszára, hogy ezt a kívánt hajlítófeszültséget biztosítani lehessen.

így tehát az a célkitűzés, hogy egyenletes hajlítófeszültséget érjünk el a termék teljes hoszszában, elvi nehézségeket okoz és ellentmondás· 55 bán van a gyakorlatban ilyenkor túlzott mértékben fellépő, a préselési tartományt elhagyó egyengetett termék első szakaszára ható nyomásokkal. Ez az igen nagymértékű nyomás okozatilag a végszakaszok deformációjával függ össze.

Éppen ezért mutatja meg találmányunk a kivezető «tat ebből az elméleti ellentétből, azáltal hogy egy kéthengeres egyengetőgépnél nemcsak a préselőérő, hanem az egyengetett termék végszakaszainak áthajlása is matematikai függvény alapján vezérelve indul meg és csak akkor ériek teljes értékét, ha a termék eleje a hajlásháromszöget már elhagyta, tehát a bemeneti fázis befejeződött. A termék végénél az áthajlítás és a nyomás megfelelően csökken.

A préselőerő harmonikus bevezetése és az áthajlítás ezt követő bevezetése folytán a termék szélső szakaszaiban is, a termék egész tartományában foganatosított préselési eljárás folytán kitűnő felületi minőség érhető el, míg a termék minimális végszakaszában egyengetés nem megy végbe.

Ez a szakasz azonban semmiféle arányban nem áll azzal a végrésszel, amelynek egyengetése a háromhengeres egyengetőgépben nem történik meg. A találmány esetében olyan végszakaszról van szó, amely kevesebb, mint a hiperbolikus henger hosszának a fele. Ezen túlmenően ilyen igen rövid, nem egyengetett, jobban mondva nem teljes áthallással egyengetett szakasz jelentősége igen csekély, mivel az egyengetett termék középvonalpályájának eltérése az ideális egyenestől az esetlegesen, meghajlított szakasz, rövidsége folytán, csak jelentéktelen hatást fejt ki.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az egyengetőerő vezérlése történhet azon idő függvényében, amely időre a termék elejének, illetve a termék végének szüksége van ahhoz, hogy valamely jelzőállomás (pl. fénysorompó, indukciós tekercs, stb.) és az ezt követő egyengetendő hely közötti szakaszt adott egyengetési sebesség mellett megtegye. Ez a kialakítás előnyösnek bizonyult, amennyiben az esetleges hiba olyan határon belül van, hogy hatást nem fejt ki, és időben nézve is kielégítő pontossággal dolgozik. Az ilyen részek sorozatgyártásban készülnek; ezek elektromechanikus vagy elektronikus építőelemek és így ár szempontjából előnyösebbek, mint a mechanikai, egyedileg kialakítandó megfelelő készülékek.

A találmány egy másik jellemzője szerint előirányozható, hogy a szabad hajlításnál az egyengetőerő csak akkor érje el az előírt maximális értéket, ha a hajlítási háromszög végleges alakját már felvette. A hajlítási háromszög végleges alakja pl. a termék bemeneténél akkor jön létre, amikor a rúdanyag eleje már nem alkotja homlokfelületének gyűrűalakú élével a harmadik érintkezési pontot az egyengetőhengerrel, hanem ezt a kerületi felületével hozza létre. Mindaddig, amíg a homlokfelület éle az egyengetőhengerrel a harmadik érintkezési pontot alkotja, ez a pont az éllel az egyengetőhengeren végső helyzetébe vándorol. Csak amikor az egyengetett termék első szakasza elhagyja az egyengetőhengert, éri el a hajlítási háromszög a végleges alakját.

A találmány szerinti vezérléssel megoldható, hogy a felületi nyomás a belépő és kilépő, hoszváltozó, összenyomott termékvégszakaszoknál mindenkor állandó legyen. Ezáltal elérhető, hogy a bemenetnél az egyengetendő termék első szakaszának, amely a préselési tartorúányba bekerül, nem kell ugyauaataz erőt felvennie, mint egyébként egy az egész préselési tartományt kitöltő szakasznak kellene felvenni. A préselési erő a préselési tartományon belül levő termékszakasz hosszával arányosan nő vagy csökken.

Erre a célra célszerűen egy lineáris, az időtől függő függvényt vagy ezt erősen közelítő e-függvényt használunk fel. Habár a lineáris függvény elvileg biztosítja a kívánt hatást, mindazonáltal a közelítő e-függvénynek, amely pl. az egyengetőgép vonóhorgának tágulása folytán amúgyis létrejön, azért is alatta marad, mivel az e-függvénynél az indítási időpont pontos betartása az e-függvény ottani csekély mértékű emelkedése folytán amúgyis lényegtelen értékű. így tehát az e-függvénnyel nagyobb toleranciákat kapunk az egyengetőerő bevezetési időpontjára.

A szabad hajlításra vonatkozólag megállapítást nyert, hogy az ott alapul szolgáló függvény előnyösen ferde szinuszgörbeként alakítandó ki. Ilyen alak pl. a hajtóművek mechanikájából ismert. Ez különösen kedvező gyorsulási magatartást mutat, elkerüli az ütéseket és a hengerek lökésszerű be- és elvezérlését.

Az eljárás végrehajtásakor különösen előnyösnek bizonyult, hogy az egyengetőgép minden egyes egyengető-hengercsoportjának legalább egy egyengetőhengeréhez elektronikus vezérlő berendezés tartozik, ami az egyengető erő növelésére és csökkentésére előre megválasztható jelleggörbével rendelkezik.

Az elektronikus vezérlést, figyelembe véve annak gazdasági előnyeit, valamint a szerkezeti méretet és súlyt, előnybe kell helyezni a mechanikai vezérléssel szemben. Lehetővé teszi az egyes építőelemek gyors cseréjét is, hogy speciális bevezetési függvényt az adott körülményekkel összhangba lehessen hozni és különfajta termékeket lehessen egy és ugyanazon a gépen egyengetni. így biztosítható, hogy kicserélhető vezérlőkártyák által, — amelyeket egy szakképzetlen munkaerő is be tud helyezni megbízható módon, ha a kártyák megfelelő jelölésekkel vannak ellátva — a gép alkalmazási lehetőségét az elektronikus vezérlés nem fogja károsan befolyásolni.

A találmány szerinti berendezés kiviteli alakjánál a hidraulikus túlterhelésbiztosítás és a vezérlőjelek átvitelére szolgáló eszköz kombinálható, amikoris a vezérlő berendezés egy, az egyengetőerőt behatároló szelephez van csatlakoztatva. Ezáltal feleslegessé válnak a vezérlendő egyengetőhenger egyéb állítóeszközei, és a már biztonsági okoból meglevő hidraulikus berendezések az egyengetendő termék be- és kifutófázisának vezérléséhez is felhasználhatók.

Annak érdekében, hogy a kéthengeres egyengetőgép préselési- és egyengetési feladatát mechanikusan különválasztottan, vezérelhetően lehessen kialakítani, a találmány értelmében az ilyen jellegű gép egy hiperbolikus és egy hengeres egyengetőhengerrel van ellátva, és legalább a hiperbolikus henger az egyengetés alatt egy, a termékhez és a hiperbolikus henger hosszanti tengelyéhez képest függőleges tengely köröl elforgathatóan van csapágyazva. A hiperbolikus henger hossztengelyének a termékhez viszonyí3

Ί tott beállítási lehetősége folytán az egyengetési eljárás alatt, tehát a terhelésnél, a kezdő- és végszakasz áthajlítását lökésmentesen lehet növelni, ill. csökkenteni, ami által elkerülhető a végszakaszak különböző hajlítófeszültsége és összenyomódása által előidézett, gömbzónaszerű megvastagodások keletkezése, mindenesetre számításba véve azt, a bár csekélymértékű hátrányt, hogy az egyes száldarabok első és utolsó kis szakasza nem teljes mértékben lesz egyengetve.

A találmányt részleteiben egy előnyös kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzmellékletekben ismertetjük, ahol az

1. ábra kapcsolási vázlat a találmány szerinti eljárás foganatosításához, a

2. ábra az egyengetett rúdvég kerületének vo- nala, a

3. ábra kapcsolási terv a préselőerő és az át- hajtás külön-külön történő vezérléséhez a találmány értelmében, a

4. ábra a három henger közé befutó termék- darabot elvi vázlatban mutatja be, az

5. ábra egy kéthengeres egyengetőgép két hengere a befutó egyengetendő termékkel, a

6. ábra a találmány szerinti kéthengeres egyengetőgép az előválasztható bevezető egyengetőerővel és az egyengetés alatt alakítható áthallással, a

7. ábra elforgatás! beállítás a felsőhengertar- tóhoz.

Az 1 szivattyút a 2 elektromotor hajtja meg, mikoris a 3 hengerben nyomás jön létre. Egy élővezérléses 4 egyengetőerőszabályozószelep védi az 5 gépet, amelybe a hidraulikus 3 henger van beépítve, túlterhelés ellen. A távvezérlésű 6 nyomásszabályozószelep viszi át az áramerősségükben változó elektromos jeleket az elektronikus 7 függvényértékleadóból, mint nyomásváltozásokat, az egyengetőerőt szabályozó 4 szelepre. A beállítható 8 és 9 potenciométerek az egyengetési sebesség és a maximális egyengetőerő nagyságát adják be a 7 folyamatot irányító függvénypályába. Ezáltal a 14 vezetékben a nyomás vezérelhetővé válik.

Az egyengetőerő bevezetésének jelét, amit a 10 jeladó ad le, amely egy tekercsből és egy fénysorompóból áll, a 11 és 12 időkapcsolók a jeladó és az egyengetőhengerek közötti út és az egyengetési sebesség alkotta hányadossal késleltetik. A be- és kifutáshoz különböző késleltetések alkalmazhatók, ezért van szükség két időkapcsolóra. Ugyanígy az egyengetőerő növelése és csökkentése is történhet különböző függvények alapján, ahogy az az eletromos függvényértékleadóban ábrázolva van. A variációs lehetőségek a kicserélhető 7a függvényértékleadó alkalmazásával növelhetők. Az egyengetési sebességet a 8 potenciométernel adjuk be, a sebesség útján lehet az elektronikus 7 függvényértékleadóban a függvényt abszcisszairányban szét-, illetve összébb húzni. Ugyanez a nyújtás vagy rövidítés megy végbe a 9 poteneiométeren keresztül is, amellyel a max. áramerősség (max. egyengetőerő) van meghatározva, éspedig ordinátairányban. A távvezérlésű 6 nyomásszabályozószelep az elektronikus 7 függvényértékleadóból jövő áramjeleket analóg nyomásingadozásokká alakítja át, a 13 vezetékben. A 13 vezeték vezér5 lővezetékként szolgál a 4 elővezérelhető nyomást korlátozó szelephez. Ezáltal megy végbe a nyomásnak a 14 vezetékben, ill. a 3 hengerben a matematikailag előválasztható függvény alapján történő vezérlése. Ily módon lehet az elektroniK) kus függvényértékleadóban a beállítható függvény mellett, ami előnyösen mint lineáris függvény van kiképezve, vagy egy ezt erősen megközelítő e-függvénynek felel meg, a termék- és géptechnikai nagyságrendeket is figyelembe 15 venni. Az az időtartam, amelyre az egyengetendő termék elejének, ill. végének szüksége van ahhoz, hogy a 10 jelzőállomás és az ezt követő 15, 16 egyengetőhengerek közötti utat adott egyengetési sebesség mellett megtegye, a 11 és 12 idő20 kapcsolókon állítható be.

A 2. ábra a 19 termék körvonalait mutatja a nyomóerő vezérelt bevezetése után, valamint a 18 tennék körvonalát a technika jelenlegi szintje szerinti egyengetési eljárás után. A megfelelő 25 lehetséges tűrésmezők a találmány szerinti egyengetett termékre, a 20 tűrésmezők a technika szintje szerinti eljárással egyengetett termékre mutatják, hogy a kúpos 21 szakasz elkerülésével, azaz az egyengető- és a nyomóerő harmo30 nikus bevezetésével a 20 tolarenciamező nagy mértékben csökkenthető a 17 tolarenciamezőhöz viszonyítva. Mindazonáltal egy rövidebb, gömbzónaalakú 19b szakasz megmarad. Ez azonban, ahogy azt a rajz is mutatja, a kúpos szakaszon 35 mérve, a 18a peremtől kezdve, lényegesen kisebb szerepet játszik. Az egyengetett gömbzónaalakú szakasza körülfut a termék kerületén. A találmány szerinti eljárással egyengetett terméknél alternatíve szűkebb tűrést kapunk, azaz megszű40 nik a toleranciamezőből kinyúló 21 szakasz.

Amennyiben a 17 tűrésmezőt még szűkebbre kívánjuk venni, hogy a 19b öblösödő szakaszt az áthajtásnak a nyomóerő vezérlésétől különválasztott vezérlésével kell kiküszöbölni. A kap45 csolási vázlat, ahogy azt a 3. ábra mutatja, igen hasonló lehet az 1. ábrában bemutatott kapcsolási sémához, és itt azt csak egy párhuzamos elágazás egészíti ki. Itt további két 22, 23 időkapcsolót alkalmazunk, amelyek a 10 jeladó által kioldott 50 impulzust nagyobb időtartammal késleltetik, mint a 11, 12 időkapcsolók, mivel áthajlítás csak a nyomóerő működése után megy végbe. A matematikai függvényt itt egy elektronikus 24 függvényértékleadóból kapjuk, amely egyéb függvé55 nyékét tartalmazó, egyenértékű 24a építőelemekkel helyettesíthető be (a 24 építőelem mögött vonalkázottan ábrázolva). Az elektronikus 24 függvényértékleadóból levett jelekkel, nem ábrázolt transzformálás útján, előnyösen egy 61 egyen60 áramú motort vezérlünk. Ez megfelelő, önmagukban ismert eszközök segítségével, így pl. csigakerékhajtással, ékszíj tárcsákkal vagy fokozat nélkül kapcsolható járművekkel képes állítani * 15 felsőhenger állásszögét az egyengetési eljárási 63 alatt, illetve az egyengetés beindításakor és le*l<

Utasakor. A felsőhenger állásszögének beállítása természetesen hidraulikus úton is történhet.

Az elektronikus 24 függvényértékleadóhoz a lineáris és e-függvények mellett előnyösen alkalmazhatók még megfelelő szinuszvonalban felszálló görbék vagy ehhez hasonló, más függvények lapos be- és/vagy kifutófázissal.

A 4. ábra egy, a három 27, 28, 29 egyengetőhenger között meghajlított 30 termék elejét mutatja be. A végleges hajlásháromszöget a 31, 32, 33 sarokpontok alkotják. A befutó egyengetendő termék (szaggatottan rajzolva) először a két 28 és 29 egyengetőhengerre fekszik fel a 34 és 35 felfekvési pontokkal. A termék, homlokfelületének élével a 27 egyengetőhenger felé fut. A 27 egyengetőhenger és a befutó egyengetendő termék homlokfelületi éle közötti 36 érintkezőpont a 29 hengeren levő 35 érintkezőpontokkal és a 28 egyengetőhengeren levő 34 érintkezőponttal alkotja a pillanatnyi hajlásháromszöget. A 30a termék további előtolása során a 36 pont az egyengetésnél — a technika jelenlegi szintjének megfelelően — a 27 egyengetőhenger kerülete mentén mozdul el, amíg el nem éri végleges helyzetét a 31 pontban. Ezzel egyidejűleg a befutó termék 34 érintkezőpontja a 28 egyengetőhengerrel a végleges 33 érintkezőpont irányába halad. Ugyanígy tolódik el a 35 érintkezőpont és későbbi végleges 32 érintkezőpont irányába. A 30a termék homlokfelületének, illetve annak élének a 27 egyengetőhengerrel való nem kedvező helyzetű találkozása folytán a terméken alakváltozás következik be, amely a találmány értelmében azáltal kerülhető el, hogy a 27 egyengetőhengert a 30a termék befutásakor rugósán vagy egyéb vezérléssel felfelé mozdítjuk el a 27a helyzetébe és az egyengetőerő a 27 egyengetőhengerbe csak akkor kerül bevezetésre, amikor a rúdanyag eleje (pont-vonalozással jelölve) már nem homlokfelületének élével alkotja a harmadik 37 érintkezőpontot az egyengetőhengerrel, hanem ezt kerületi felületével hozza létre. Ekkor a 27 egyengetőhengerbe vezetett egyengetőerő folytán a termék eleje lefelé hajlik, úgy hogy a 37 érintkezőpont a 31 érintkezőpont irányába mozdul el. Amikor a 27a egyengetőhenger teljesen lesüllyesztett helyzetben van, a 30 termékhez tartozó hajlásháromszög elérte a 31, 32 és 33 sarokpontokkal való végleges helyzetét. Elvileg ez a folyamat a kéthengeres egyengetőgépben végbemenő szabad hajlításnál ugyanígy játszódik le.

Az 5. ábrán kéthengeres egyengetőgép részmetszetét mutatjuk be egy hiperbolikus 15a felsőhenger alsó részével és az enyhén konvex 16a alsóhenger felső részével, továbbá a két henger közé részben befutott 38 termékszakasszal. A 38 termékszakasz a 39 tartományban helyezkedik el, két egymással szembenfekvő oldalon, a két 15a és 16a egyengetőhenger között. Tekintettel arra, hogy a 38 termékszakasz 39a vége még nem teljesen tölti ki a stacioner préselés 39 tartományát, az egyenletes mértékű felületi nyomás érdekében biztosítani kell, hogy a 38 termék be- és kifutó, hosszában változó, nyomott 39a végszakaszán a maximálisan és a nulla érték között lineárisan változzon. Ezen oknál fogva a nyomásnak a 3 hengerben arányosan kell növekednie a 38 szálszakasz 39a nyomott hosszával. A préselőerő a találmány szerinti eljárásban arányosan 5 növekszik, illetve csökken a préselési tartományban már bennlevő szálszakasz 39a hosszával.

A 6. ábra az 5-ös kéthengeres egyengetőgépet ábrázolja a 40 gépasztallal és a 41, 42 oldalsó pofákkal, amelyeket a jobb szemléltethetőség érdekű kében metszetben ábrázolunk, valamint a 43 keresztfejjel. A 43 keresztfej és a 40 gépasztal között láthatjuk a meghajtott 15 felsőhengert és az ugyancsak meghajtott 16 alsóhengert a 44 és 45 hajtótengelyekkel. A 46 termékszakaszt a 15 és 5 16 egyengetőhengerek között vezetjük be, majd az áthalad a 47 indukciós tekercsen, amely a szimbolikusan ábrázolt 7 vezérlőelektronikával elektromos kapcsolatban áll. A 47 indukciós tekercs adja le a még késleltetendő jelet az egyenlő getőerő bevezetéséhez és az áthajlításhoz. A 40 gépasztal alatt szimbolikusan hidraulikus túlterhelésbiztosítást rajzoltunk be, amely egy elővezérelhető 4 szelepből és az 1 szivattyúból áll. A távvezérlésű 6 nyomásszabályozószelep, amelyet 15 az elektronikus 7 függvényértékleadó vezérel, lehetővé teszi a nyomás tetszésszerinti csökkentését, illetve növelését a hidraulikus 14 vezetékben.

Azáltal, hogy a korszerű kéthengeres egyengető tőgépeken általában amúgyis van túlterhelés elleni biztosítás, az alsóhenger radiális állítására szolgáló egyéb állítóeszközök feleslegessé válnak. Annak érdekében, hogy az egyengetési művelet alatt, különösképpen a befutási- és kifutási fá5 zisban, egy a termékhez képest radiálisán, a 62 nyíl irányában elforgatható felsőhengertől független, termék-áthajlási beállítást el lehessen érni, az önmagukban ismert, a felsőhengertengely és a termék hosszanti tengelye közötti szög beál0 lítására szolgáló eszközöket olymértékben megerősítettük, hogy az egyengetési folyamat alatt lehetővé válik a felsőhenger szögátállítása.

A 7. ábra egy lehetséges kiviteli példát mutat be a kéthengeres egyengetőgép felsőhengerének 5 szögbeállítására. A metszetében bemutatott 43 keresztfejben, a 6. ábra ránézeti ábrázolásában a 15 felsőhengert hordó 53 felsőhengertartót ábrázoljuk a hozzá tartozó állítómechanizmussal. Ennél a kiviteli példánál az állítómechanizmus réti szei: egy az 53 felsőhengertartóból kinyúló 54 kezelőkar, amely az 55 csuklós orsósanyába torkollik, valamint az 56 orsó, amely az 57 ékszíjtárcsán helyezkedik el, ami az orsóval elfordulásbiztos összeköttetésben áll. Ezen túlmenően az 5 56 orsóra az 58 fék van felszerelve. Az 56 orsó másik végét az 59 csapágy tartja meg. Az 57 ékszí jtárcsát a 60 ékszíjon keresztül egy speciális 61 motor, előnyösen egyenáramú motor, hajtja meg. Az orsó fordulatszáma ugyanúgy szabá) lyozható a motorról, mint egy tengelykapcsoló- és fékkombináció útján. Mindazonáltal előnyösebb az itt választott megoldás, ahol a vezérlés a motor útján megy végbe a hozzáesatlakoztatott 24 vezérlőelektronikával. A 15 felsö5 henger magasság-állításnál kizárólag az 53 fel5 sőhengertartó van megemelve. Az 57 ékszíjtárcsa alig emelkedik és süllyed, míg a motor teljesen rögzített. A 15 felsőhenger magasság-állításakor az 56 orsó enyhén lejt. Mindazonáltal az orsó lejtése a gépbe behelyezhető termék átmérőtartománya felett jelentéktelen mértékű. Az 55 orsóanya az orsó számára lehetővé teszi az 54 karhoz képest az elfordulást mindhárom térbeli tengely körül. Ugyanígy az orsó az 59 csapágyban háromszorosan elfordulni képesen van csapágyazva, hogy az 53 felsőhengertartó magassági és szögállítását képes legyen követni.

Szabadalmi igénypontok

Claims (10)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Eljárás szalagszerű munkadarabok, különösképpen rudak és csövek egyengetésére, hajlító és/vagy présegyengető gépen, amelynél legalább egy egyengetőhenger radiális beállításával az egyengető rést ill. egyengető erőt az egyengetés alatt változtatjuk, azzal jellemezve, hogy mindegyik munkadarabnak be- ill. kifutási fázisában az elülső vagy hátsó végszakasz hajlítását és/vagy préselését végző egyengető hengerek (15) legalább egyikét folyamatosan változó, a munkadarab középrészének megmunkálásakor kifejtett erőtől eltérő erővel és előre megválasztott matematikai függvény szerint vezéreljük.
2. 2. Eljárás szálszakaszok egyengetésére présgépben, azzal jellemezve, hogy az áthajlítás beállítását a préselés beállításától függetlenül, az egyengetési eljárás alatt hajtjuk végre.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egyengetőerő vezérlését azon időtartam függvényében vezetjük be, amely ahhoz szükséges, hogy a termék eleje ill. vége egy jelzőállomás, pl. fénysorompó, indukciós tekercs, stb. és az ezt követő egyengetési állomás közötti távolságot adott egyengetési sebesség mellett megtegye.
4. 4. Az 1. és 3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szabad hajlításnál a maximális egyengetőerőt akkor fejtjük ki, amikor a hajlási háromszög felvette végleges alakját.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a függvény lineáris függvény vagy ezt erősen közelítő e-függvény.
6. 6. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az alapot képező függvény grafikusan ábrázolva eltolt szinuszgörbeszakasznak felel meg.
7. 7. Egyengetőberendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy minden egyes egyengetőhengercsoport legalább egy egyengetőhengeréhez hengervezérlő berendezés tartozik.
8. 8. A 7. igénypont szerinti egyengetőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hidraulikus túlterhelésbiztosítás (49) a vezérlőjelek átvitelére szolgáló eszközzel, célszerűen egyengetőerő — szabályozó szeleppel (4) és nyomásszabályozó szeleppel (6) van ellátva.
9. 9. A 7. és 8. igénypontok szerinti egyengetőbe- ’ rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezérlőelektronika (7) nyomásszabályozó szelephez (6) csatlakozik.
10. 10. A 7. igénypont szerinti kéthengeres egyengetőgép egy hiperbolikus és egy hengeres vagy enyhén konvex hengerrel, azzal jellemezve, hogy legalább a hiperbolikus henger az egyengetési eljárás során egy, a termékre és saját hosszanti tengelyére merőleges tengely körül elforgatható szerkezeti kialakítású.

    5 db rajz

    A kiadáiórt felel: a Közgazdáiig! ái Jogi Könyvkiadó igazgatója

    81.1233.6642 Alföldi Nyomda, Debrecen F»W<5« !nsret&:Bwikő Iitvin igazgató