- I am interested in hungarian historiography, early modern hungarian history, collective memory, and environmental history.edit
Gyula Szekfű’s judgments on 19th century historiography were variable and sometimes contradictory, and his views were therefore already very divisive in his own time. The paper examines the impact of his unique historiographical vision on... more
Gyula Szekfű’s judgments on 19th century historiography were variable and sometimes contradictory, and his views were therefore already very divisive in his own time. The paper examines the impact of his unique historiographical vision on his contemporaries: those who raised similar ideas, supported his attempts at reinterpretation, and those who criticised him, defended the scholarly achievements of previous generations, and drew attention to his unfounded and controversial claims. While Szekfű advocated overcoming contradictions, he himself did much to widen them into chasms. His attempt is tragic because, by criticising his predecessors and often rejecting their achievements, he gave the next generation a distorted historiographical picture.
Research Interests:
The paper is dedicated to show how the linguistic landscape of city streets changed in the former Czechoslovakian, Romanian and Yugoslavian districts that were annexed to Hungary between 1938 and 1941. More specifically, the paper... more
The paper is dedicated to show how the linguistic landscape of city streets changed in the former Czechoslovakian, Romanian and Yugoslavian districts that were annexed to Hungary between 1938 and 1941. More specifically, the paper investigates how street names were changed back to their previous Hungarian names or were given new names in the period.
Research Interests:
A múltra való hivatkozás a politikai cselekvés egyik alkotóeleme. Különösen igaz ez a 19. századtól, a modern történeti tudat kialakulásától. 1 Ennek egyik oka kétségtelenül a történelempolitika előtérbe kerülése, amely az egykori... more
A múltra való hivatkozás a politikai cselekvés egyik alkotóeleme. Különösen igaz ez a 19. századtól, a modern történeti tudat kialakulásától. 1 Ennek egyik oka kétségtelenül a történelempolitika előtérbe kerülése, amely az egykori események időszerűvé tételét kísérli meg a pillanatnyi politikai szükségletek érdekében. A közélet szereplői döntéseiket, az általuk követett irányokat, a vallott értékeket a történelem sajátos, részrehajló magyarázatával is próbálják alátámasztani. Céljuk "a nyilvánosság tájékoztatása (megnyerése) legitimációs céllal, hogy támogatásra leljenek a politikai mezőben". Ezzel egyben a közvéleményben uralkodónak vélt történeti képzeteket, beidegződéseket is megerősíthetik, esetleg egészen új, sajátos beállításokat helyezhetnek előtérbe, amelyek más fényt vetnek a hajdani eseményekre és személyiségekre. 2 Az utóbbi két évszázadban a magyar politikai élet szereplői is előszeretettel igyekeztek saját törekvéseiket a nemzeti történelem nyelvén megfogalmazni és annak segítségével legitimálni. A múlt közismertnek tekintett mozzanatainak, időszakainak, alakjainak felelevenítése gyakran alkalmasnak bizonyult az éppen időszerű közéleti kérdések megfogalmazására, nyilvános megvitatására, a politikai cselekvések igazolására. A történelem olyan értelmezési keretként szolgált, amelybe a politikusok és a szélesebb közvélemény is beilleszthették tapasztalataikat, jövőre vonatkozó elvárásaikat, olyan eszköztárat biztosított, amely segített a múlt és a jelen eseményeinek együttes értékelésében. Éppen ezért a "historizáló politika" rendszeresen saját érdekei szerint használta fel a nemzeti történelem ismert fogalmait, hőseit, toposzait, ezeket igénybe véve próbálta meg elmagyarázni saját választásait, megalkotni egy elképzelt és kívánatosnak tekintett jövőt szolgáló múltképet. 3 A múlt a mindenkori jelen fényében nyert újra és újra jelentést, a napi ügyeknek megfelelően születő beállítások egyszerre folytatták és formálták, átvették és átírták, megerősítették és akár módosították a nemzeti történelemhez fűződő képzeteket. 4 A nyilvánosságban
Research Interests:
The Bocskai uprising brought about a turn in Hungarian political thinking as well. The paper explores the possible interpretations of the self-justification of the Hungarian estates that turned against the king. It also analyses the... more
The Bocskai uprising brought about a turn in Hungarian political thinking as well.
The paper explores the possible interpretations of the self-justification of the Hungarian
estates that turned against the king. It also analyses the possible European intellectual
background into which the topos of the Hungarians’ ”Moses”, as applied to the person
of the Prince, can be fitted. It was in 1604 that the image of a godsent liberator,
of a devoted leader with a clear political vision, steering his people towards the right
direction, appeared in Hungary. In the justification of the legitimacy of Bocskai’s rule,
the close interconnection of political and religious elements can clearly be orserved.
Thus, the argumentation of the Hungarian political elite, while deeply embedded in the
traditional medieval constitutionalism, assumed a modern form, compatible with the
contemporaneous Western processes. The uprising provided a model in this respect too,
being an important step towards the emergence of a new Hungarian political culture,
liberated from its medieval and religious cage.
The paper explores the possible interpretations of the self-justification of the Hungarian
estates that turned against the king. It also analyses the possible European intellectual
background into which the topos of the Hungarians’ ”Moses”, as applied to the person
of the Prince, can be fitted. It was in 1604 that the image of a godsent liberator,
of a devoted leader with a clear political vision, steering his people towards the right
direction, appeared in Hungary. In the justification of the legitimacy of Bocskai’s rule,
the close interconnection of political and religious elements can clearly be orserved.
Thus, the argumentation of the Hungarian political elite, while deeply embedded in the
traditional medieval constitutionalism, assumed a modern form, compatible with the
contemporaneous Western processes. The uprising provided a model in this respect too,
being an important step towards the emergence of a new Hungarian political culture,
liberated from its medieval and religious cage.
Research Interests:
After the collapse of Hungary in 1918, the neighbouring countries wanted to show the acquisition of the territories granted to them in the peace treaty in various ways. These ways included the removal of any signs of the presence of... more
After the collapse of Hungary in 1918, the neighbouring countries wanted to show the acquisition of the territories granted to them in the peace treaty in various ways. These ways included the removal of any signs of the presence of Hungarians and Germans, and, as a consequence, the change in the linguistic landscape. The paper explores how the symbolic regime change in street names was carried out, and what kind of debates happened about place names during the period.
Research Interests:
In the 19th century, across Europe, street names gradually changed from naming with natural motives to street names expressing respect for outstanding personalities. The study shows the prominent role these street names played in the... more
In the 19th century, across Europe, street names gradually changed from
naming with natural motives to street names expressing respect for outstanding personalities. The study shows the prominent role these street names played in the areas of Hungary inhabited by nationalities, where they contributed to bringing the settlements into the national space. The rise of nationalism and the realization of the nation state were accompanied by public spaces that became uniform and Hungarian in character.
naming with natural motives to street names expressing respect for outstanding personalities. The study shows the prominent role these street names played in the areas of Hungary inhabited by nationalities, where they contributed to bringing the settlements into the national space. The rise of nationalism and the realization of the nation state were accompanied by public spaces that became uniform and Hungarian in character.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A cikk azt mutatja be, miként tartották hajdanán a darvakat főúri udvarokban csakúgy, mint parasztportáknál.
Research Interests:
During the 16th century, close connections came to existence among the three countries being between the Habsburg and the Ottoman Empire. At the beginning of the Fifteen Year’ War, these bonds became even stronger when Sigismund Báthory,... more
During the 16th century, close connections came to existence among the three countries being between the Habsburg and the Ottoman Empire. At the beginning of the Fifteen Year’ War, these bonds became even stronger when Sigismund Báthory, the prince of Transylvania, joined the Christian forces, and made an attempt to strengthen cooperation of the states lying in sphere of influence of the Ottoman Empire. The appearance of Báthory’s uncle, István Bocskai turned the prolonged and more and more hopeless war in the autumn of 1604. He realized that momentarily the restoration of the medieval Hungarian Kingdom was impossible, the Habsburg king was unable to maintain his rule over Transylvania, therefore the principality could assure her peace only by the acceptance of the supremacy of the Porte. The Moldavian support enabled Bocskai to get the support of the Szeklers and later of the Saxons, moreover of the Wallachian prince Radu Şerban who previously had taken part in the war on the side of emperor Rudolf and had started campaigns against Mózes Székely and István Bocskai. During the time of frequent negotiations, the Saxons, especially the town of Brassó (Corona, Braşov) played a key role. The mutual dependency, good neighbourhood and maintenance of friendly relations of the three states became obvious again.
Research Interests:
Research Interests:
A cikk Ferenc József 1897-es kéziratának hatásáról szól, melyben bejelentette, hogy a magyar történelem tíz személyiségének kíván szobrot állíttatni Budapesten.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
A tanulmányban azt vizsgálom, mikor és milyen jelentéssel bukkant fel a kifejezés,kik használták, milyen ellenfogalmai voltak és hogyan viszonyul például a forradalom fogalmához.
Research Interests:
A cikkben Kossuthnak az 1888-as tiszai árvízről szóló levelét ismertetem, és foglalkozom annak előzményeivel, visszhangjával is.
Research Interests:
A cikk arról szól, miként avatkoztak közbe a darvak a magyarok mellett 1636-ban, amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem sikerrel védte meg fejedelemségét a török beavatkozástól.
Research Interests:
Az írás Deme László 1936-os ügyéről szól, akit nemzetgyalázás miatt fogtak perbe és ítéltek el, amiért tiszteletlenül írt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, köztük Petőfiről és Kossuthról.
Research Interests:
A tanulmány Horváth 1867-es hazatérését követő tevékenységét mutatja a Magyar Történelmi Társulatban.
Research Interests:
A tanulmányban a Magyar Történelmi Társulat egykori elnökének kívánok emléket állítani.
Research Interests:
A tanulmány válaszként született Monostori Imrének egy Szekfűről megjelent írására. Úgy vélem, Szekfű történetírói munkásságában szembetűnőek az ellentmondások, Bocskai István megítélése kapcsán ezek még főművében is könnyen... more
A tanulmány válaszként született Monostori Imrének egy Szekfűről megjelent írására.
Úgy vélem, Szekfű történetírói munkásságában szembetűnőek az ellentmondások, Bocskai István megítélése kapcsán ezek még főművében is könnyen kimutathatóak. Miközben elavultnak minősíti a 19. századi történetírást, annak eredményeit, megállapításait gyakran átveszi. A 17. századnak, mint a kompromisszumok századának képe például egyértelműen a dualista kor historikusainak öröksége, és nem Szekfű Gyula eredeti megállapítása. A 20. század második felének fő összefoglalója inkább Szekfűvel szemben foglal állást, és több téren meghaladta őt. Szekfű Gyula máig kísértő örökségét többek között abban látom, hogy meghonosította a leegyszerűsítő, dualisztikus historiográfiai képet, amely a meghaladott, ósdi, liberális, régi történetírással a korszerű szellemtudományt állította szembe. A későbbiekben ez a beállítás kapóra jött azoknak, akik szintén ideológiai okokból minősítették hanyatlónak a 19. század második felét, annak nacionalizmusát a marxista szemléletű történetírással kívánták meghaladni. A magyar történetírásnak ezt a bemutatását már Szekfű kortársai, majd utódai is hevesen cáfolták, néhány befolyásos tanítványának köszönhetően az máig uralkodó maradt. A kör historikusainak munkásságának alaposabb tanulmányozásával kimutatható lenne, hogy mennyire megtévesztő és torz az a historiográfiai kép. Ideje lenne túllépni rajta.
Úgy vélem, Szekfű történetírói munkásságában szembetűnőek az ellentmondások, Bocskai István megítélése kapcsán ezek még főművében is könnyen kimutathatóak. Miközben elavultnak minősíti a 19. századi történetírást, annak eredményeit, megállapításait gyakran átveszi. A 17. századnak, mint a kompromisszumok századának képe például egyértelműen a dualista kor historikusainak öröksége, és nem Szekfű Gyula eredeti megállapítása. A 20. század második felének fő összefoglalója inkább Szekfűvel szemben foglal állást, és több téren meghaladta őt. Szekfű Gyula máig kísértő örökségét többek között abban látom, hogy meghonosította a leegyszerűsítő, dualisztikus historiográfiai képet, amely a meghaladott, ósdi, liberális, régi történetírással a korszerű szellemtudományt állította szembe. A későbbiekben ez a beállítás kapóra jött azoknak, akik szintén ideológiai okokból minősítették hanyatlónak a 19. század második felét, annak nacionalizmusát a marxista szemléletű történetírással kívánták meghaladni. A magyar történetírásnak ezt a bemutatását már Szekfű kortársai, majd utódai is hevesen cáfolták, néhány befolyásos tanítványának köszönhetően az máig uralkodó maradt. A kör historikusainak munkásságának alaposabb tanulmányozásával kimutatható lenne, hogy mennyire megtévesztő és torz az a historiográfiai kép. Ideje lenne túllépni rajta.
Research Interests:
A 19. századi történetírás a múltban a kiegyezés előképét is kereste, így a 17. századot is a kompromisszumok századaként mutatta be. Ezt a tanulmányban elsősorban Bocskai mozgalmának értékelése kapcsán mutatom be. A kor jeles... more
A 19. századi történetírás a múltban a kiegyezés előképét is kereste, így a 17. századot is a kompromisszumok századaként mutatta be. Ezt a tanulmányban elsősorban Bocskai mozgalmának értékelése kapcsán mutatom be. A kor jeles történészeire általában kiegyensúlyozott szemlélet jellemző, számukra nem okozott gondot az ún, aulikus és függetlenségi szemlélet összeegyeztetése.
A tanulmány részlet egy írásból, mely egy idézett munkára válaszol.
A tanulmány részlet egy írásból, mely egy idézett munkára válaszol.
Research Interests:
A 16. századi magyar történelem két kiemelkedő alakjának viszonya régóta foglalkoztatja a történettudományt, amely eltérő véleményeket alkotott. A tanulmányban azt vizsgálom, miért csatlakozott a száműzetésben élő Illésházy az uralkodó... more
A 16. századi magyar történelem két kiemelkedő alakjának viszonya régóta foglalkoztatja a történettudományt, amely eltérő véleményeket alkotott. A tanulmányban azt vizsgálom, miért csatlakozott a száműzetésben élő Illésházy az uralkodó ellen felkelt Bocskaihoz, és milyen szerepet játszott annak táborában 1605 második felében. A fejedelem egyik legfontosabb tanácsadójának leveleiben több alkalommal felbukkan Bocskai sokat idézett végrendeletének egyik ismert pontja Erdély megerősítéséről, amely "jó assecuratioja" lehet a magyar rendi jogoknak.
Research Interests:
Egy internetes oldalon zajló vitához kapcsolódva írtam ezt a háromrészes rövid áttekintést erről a fontos kérdésről. Egy éve jelent meg ott, azóta már természetesen másként látok néhány dolgot, de a szövegen nem változtattam.
Research Interests:
Research Interests:
Mályusz Elemér visszaemlékezéseiről készült ismertetés
Research Interests:
Monostori Imre Szekfű-monográfiájának ismertetése.