- Hungarian National Museum Balassa Bálint Museum, Esztergom, Hungary
- Medieval Archaeology, Early Medieval Archaeology, Baptismal Fonts, Baptismal Liturgy, Baptismal Pool, Medieval Church History, and 24 moreMedieval Church Archaeology, Archaeology of churches, Medieval Timber Frame, Medieval buildings, Medieval Hungary, Early Medieval in Carpathian Basin, Wooden Churches, Taufbecken, Frühchristliche Taufbecken, Medieval baptismal fonts, font production, Halland, Church Archaeology, Gothic architecture, Baptism, Archaeology, Romanesque Art, History of Liturgy, Ottoman Studies, Medieval rural settlement, Ottoman Archaeology, Archaeology of Hungary, Post-Medieval Archaeology, Medieval church architecture, Iznik Pottery, and Sarmatiansedit
- medieval archaeologistedit
New results on the research of the medieval stone baptismal fonts of Transylvania. II Arhitectura religioasă medievală din Transilvania VI, Satu Mare Középkori egyházi építészet Erdélyben VI, Szatmárnémeti Medieval Ecclesiastical... more
New results on the research of the medieval stone baptismal fonts of Transylvania. II
Arhitectura religioasă medievală din Transilvania VI, Satu Mare
Középkori egyházi építészet Erdélyben VI, Szatmárnémeti
Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania VI.
Arhitectura religioasă medievală din Transilvania VI, Satu Mare
Középkori egyházi építészet Erdélyben VI, Szatmárnémeti
Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania VI.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Annak ellenére, hogy fontos liturgikus esemény eszközei voltak a keresztény egyházban, a középkori kő keresztelőmedencék kutatása periferikus terület a magyarországi építészettörténet és művészettörténet számára. Tanulmányom nem egy... more
Annak ellenére, hogy fontos liturgikus esemény eszközei voltak a keresztény egyházban, a középkori kő keresztelőmedencék kutatása periferikus terület a magyarországi építészettörténet és művészettörténet számára. Tanulmányom nem egy lezárt kutatásról számol be, a Kárpát-medencéből összegyűjtött 534
darab kő keresztelőmedencéből csupán az erdélyi anyagra, 175-re fókuszál. Közép-Európában a keresztelőkút fölötti leöntés rendszeressé válásával a 13. századtól számolhatunk. Ezt támasztja alá az összegyűjtött Kárpát-medencei emlékanyag is. Az erdélyi keresztelőkutak méretéből is egyértelműen következik, hogy gyermekkereszteléshez használták őket. A számbavétel munkája során a legproblematikusabb a keltezés volt, hiszen sok esetben csupán a középkori jelleg állapítható meg. Provinciális, néha szinte primitíven kifaragott keresztelőmedencék keverednek az igényesen, művészi érzékkel megmunkált darabokkal. Az áttekinthetőség és a jellegzetességek bemutatása érdekében – mivel a
korszak szerinti elemzésnek gátat szab a keltezés bizonytalansága – a jelenleg ismert erdélyi emlékanyagra vonatkozóan vázlatos tipológiai beosztást készítettem. Négy fő típust különítettem el, melyeket részletesen példákkal illusztrálok.
Kulcsszavak: Erdély, középkor, kő keresztelmedence, keresztelés liturgiája, kőfaragvány, provinciális, tipológia
darab kő keresztelőmedencéből csupán az erdélyi anyagra, 175-re fókuszál. Közép-Európában a keresztelőkút fölötti leöntés rendszeressé válásával a 13. századtól számolhatunk. Ezt támasztja alá az összegyűjtött Kárpát-medencei emlékanyag is. Az erdélyi keresztelőkutak méretéből is egyértelműen következik, hogy gyermekkereszteléshez használták őket. A számbavétel munkája során a legproblematikusabb a keltezés volt, hiszen sok esetben csupán a középkori jelleg állapítható meg. Provinciális, néha szinte primitíven kifaragott keresztelőmedencék keverednek az igényesen, művészi érzékkel megmunkált darabokkal. Az áttekinthetőség és a jellegzetességek bemutatása érdekében – mivel a
korszak szerinti elemzésnek gátat szab a keltezés bizonytalansága – a jelenleg ismert erdélyi emlékanyagra vonatkozóan vázlatos tipológiai beosztást készítettem. Négy fő típust különítettem el, melyeket részletesen példákkal illusztrálok.
Kulcsszavak: Erdély, középkor, kő keresztelmedence, keresztelés liturgiája, kőfaragvány, provinciális, tipológia
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Régészeti kutatások másfél millió négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest megyében 2001-2006. Szerk.: Tari Edit, Szentendre, 2006. 1-66. --- The archaeological excavating of 1,500.000 m2 area. Motorway excavations in Pest county 2001-2006. 1-66.more
Csak az első fejezet letölthető: M0-s autópálya DK-i és a 4-es sz. főút Vecsést és Üllőt elkerülő útszakaszainak feltárása (36 km) - koordinátor: dr. Tari Edit, Az M0-s autópálya ÉK-i szakaszának feltárása, Nagytarcsa - koordinátor:... more
Csak az első fejezet letölthető: M0-s autópálya DK-i és a 4-es sz. főút Vecsést és Üllőt elkerülő útszakaszainak feltárása (36 km) - koordinátor: dr. Tari Edit,
Az M0-s autópálya ÉK-i szakaszának feltárása, Nagytarcsa - koordinátor: Kővári Klára,
Az M0-s autópálya északi szakaszának feltárása, Budakalász - koordinátor: dr. Ottományi Katalin,
Az M6-os autópálya Pest megyei szakaszának feltárása, Érd - koordinátor: dr. Ottományi Katalin,
A 4-es sz. főút Abonyt elkerülő szakaszának (15,3 km) és szélesítésének (7,2 km) megelőző feltárása - koordinátor: Dinnyés István
Az M0-s autópálya ÉK-i szakaszának feltárása, Nagytarcsa - koordinátor: Kővári Klára,
Az M0-s autópálya északi szakaszának feltárása, Budakalász - koordinátor: dr. Ottományi Katalin,
Az M6-os autópálya Pest megyei szakaszának feltárása, Érd - koordinátor: dr. Ottományi Katalin,
A 4-es sz. főút Abonyt elkerülő szakaszának (15,3 km) és szélesítésének (7,2 km) megelőző feltárása - koordinátor: Dinnyés István
Research Interests:
Folytatása: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén. Ceglédi Füzetek 31. Cegléd, 1995.
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
Research Interests:
1992 nyarán Ceglédtől kb. 12 km-re ÉK-re, Újszilvás falu Gólyajárásnak nevezett határ részén Árpád-kori templom és temető feltárását végeztük (1. kép 1). Ennek során találtunk rá egy korábbi, szarmata temetkezésre. A bolygatatlan sír a... more
1992 nyarán Ceglédtől kb. 12 km-re ÉK-re, Újszilvás falu Gólyajárásnak nevezett határ részén Árpád-kori templom és temető feltárását végeztük (1. kép 1). Ennek során találtunk rá egy korábbi, szarmata temetkezésre. A bolygatatlan sír a templomhajó belsejében, annak DK-i részén került elő (1. kép 2). A templom építésekor a szarmata sírt nem érintették. A feltáráson több szarmata sírra vagy telepre utaló nyomot nem találtunk. A szarmata sír gyors közzétételével az utóbbi években fellendült szarmata kutatáshoz kívánok újabb adatokat szolgáltatni. Sírleírás: Az D-É-i, 180-0° tájolású, barnásfekete sírfolt a sárga homok altalajban jól kivehető' volt. A folt a humusz leszedése után, a mai felszín alatt,-30 cm-en már jelentkezett. Humuszos-homokos betöltése keményebb volt az altalajnál. A lekerekített sarkú sírgödör alja (a combcsontok között a felszíntől mérve)-52 cm-en volt. A fejjel D-re fektetett halott neme a csontok alapján férfinak határozható meg. A nyújtott helyzetű váz koponyája enyhén jobbra és eló're billent (2. kép 1). A koponyatetó'jobb oldalán éles szerszám (kard?) ütötte egyenes vágásnyom látszik. Az eró's ütéstől egy csontdarab kitört, de nem mozdult ki eredeti helyéről. Jobb karja nyújtva a test mellett feküdt, bal kezét a bal medencére hajlították. Bal felkarcsontja hiányos volt, valószínűleg rágcsáló bolygatta meg. Bal alkarja, keze in situ maradt. A sírgödör jobb oldalában más egyénhez tartozó csontokat (egy fél állkapocsdarabot és koponya töredékeket) találtunk. Mellékletek: 1. A halott nyakát jó megtartású, vékony aranytorques díszítette (2. kép 1). A nyakperec közepére egy kis, gömbölyű, finom erezessél tagolt fehér üveggyöngyöt fűztek (3. kép 3). A torques négyszögletes átmetszetű vékony huzalból készült, zárszerkezete felé elvékonyodó, egyenetlenül csavart. A csavarás a zárszerkezet előtt 2-2,5 cm-rel megszűnik. Záródása két kampós megoldású. 2 2. A halott mellkasának jobb oldalán, mélyen a bordák közé csúszva (tűvel felfelé) bronz sarnírfibula került elő (2. kép 2). A kengyel kereszt alakú, melynek rövidebb szárait l-l gömb zárja le és három hosszanti borda tagolja. Alsó részét, a szárra merőlegesen szintén három rovátkás borda díszíti. A lábat gomb végződés zárja (3. kép 1). 3. Gyűrűs markolatú rövid vaskard. A váz jobb oldalán, a combcsont mellett, azzal párhuzamosan feküdt, élére állítva (2. kép 3). A restaurálás során sikerült megfigyelnünk, hogy a kardot fahüvelyben tartották, melynek felületét simára csiszolták. Ennek nyomait csak néhány helyen találtuk meg 3 (2. kép 1). A fahüvely a keresztvasig tartott. A keresztvasat nem fedte fa. Markolatát a gyűrű és keresztvas között faborítással látták el. A rövid kard rossz megtartású, a penge lemezesen szétvált. Röntgen felvételen csak a markolatkarika pontos formájáról kaptunk sikeres képet, melyet szaggatott vonallal jeleztem 4 (2. kép 1). A kard olyan mértékben korrodálódott, hogy a tárgyról több információ megszerzését nem tette lehetővé. 4. Vaskés. Az egyélű, ívelt hátú kés a vaskard markolatához tapadva, annak jobb oldalán feküdt a sírban (2. kép 4). Valószínűleg a kardhüvelynél kialakított résbe beszúrva tartották. A mindkét oldalán megfigyelhető, átlós irányban húzódó, vaskorrózióval átitatódott keskeny falenyomatok ezt valószínűsítik (2. kép 3). 5. Kagylódísz. A váz jobb térdétől 10 cm-re került elő (2. kép 5). Valószínűleg a kardhoz tartozott.
