Publius Ovidius Naso
| Publius Ovidius Naso |
|---|
 |
| Lásd még |
 Szócikk a Wikipédiában |
 Művek a Wikiforrásban |
| Művek a Cervantes Virtualon |
 Művek a Project Gutenbergben |
Publius Ovidius Naso, ismertebb nevén Ovidius (Sulmo, ma Sulmona, Olaszország, Kr. e. 43. március 20. - Tomis, ma Konstanca, Románia, Kr. u. 17 vége vagy 18) római költő.
Forrással ellátott idézetek
[szerkesztés]- Ha bárki is haszontalan akar lenni, hagyd őt szerelembe esni.
- Amores, I, 1
- Sic ego nec sine te nec tecum vivere possum.
- Fordítás: Se veled se nélküled nem tudok élni.
- Amores, III, xi, 39
- Exitus acta probat.
- Fordítás: A végkifejlet a tettet igazolja.
- Heroides (c. 10 BC)
- Sed immedicabile vulnus
- ense recidendum est, ne pars sincem trahatur.
- Fordítás: nem gyógyul a seb sehogyan sem;
- hát kard messe ki most, hogy az ép rész meg ne romoljon.
- Átváltozások (Metamorphoses), I. 190–191.
- Ellenállni a megbocsájtásnak: a recept túl későn érkezik a betegség enyhitésére.
- Remedia Amoris, 91
- Qui finem quaeris amoris/Cedit amor rebus; res age, tutus eris.
- Fordítás: Szerelem behódol az elfoglaltságnak. Ha ki szeretnél lépni a szerelemből, foglald el magad és akkor biztonságban leszel.
- Remedia Amoris, 143
- A költészet észből és a békéből szövődik.
- Tristia, I, i, 39
- Donec eris felix, multos numerabis amicos, tempora si fuerint nubila, solus eris.
- Míg a szerencséd kísér, nagyszámú a barátod; ám hogy az ég beborul, elmenekülnek azok.
- Tristia, I, ix, 5
Ovidiusnak tulajdonított idézetek
[szerkesztés]- Azt hinnéd, nem akar s bezzeg akar, csak akard!
- Szabad az ellenségtől is tanulni.
- Óvjad a törvényt, s majd szelleme téged is óv.
- Szivben a’ szeretet szokás által telik,
Ugyan azon által hamar-is el-múlik. - Szerencsés házasság egyenlő felfogású és szellemű felek között jön létre
Idézetek verseiből
[szerkesztés]Pontusi elégia
Éltet a hit s a remény, mely olykor teljesülést nyer,
S míg csak vágysz, hiszed is, teljesülése közel.
Rosszabb már, amidőn nem látunk semmi menekvést,
tudjuk, semmi remény s vesztünk már bizonyos.
Olykor a túlzott gond nem használ, árt csak a sebnek,
s jobb lett volna bizony meg se tapintani azt.
(Fordította: Jékely Zoltán)
Források
[szerkesztés]- Jékely Zoltán: Keresztút – Válogatott műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.