Albert Camus

Albert Camus
	Albert Camus (1957)
Lásd még
	Szócikk a Wikipédiában
	Művek a Cervantes Virtualon
	Médiaállományok a Wikimédia Commonsban

Albert Camus (1913 – 1960), irodalmi Nobel-díjas francia író, filozófus.

Neki tulajdonított idézetek

Az én szerepem nem lehet az, hogy átalakítsam a világot: mert ehhez nincsen elegendő kiváló tulajdonságom; nem vagyok eléggé tisztán látó. De talán szolgálhatok, ahol tudok avval a néhány értékkel, amely nélkül ez a világ, még ha változik is, életre nem érdemes, amely nélkül az ember, még az újkor embere sem érdemes a tiszteletre.

Semmi kétség, hogy egy háború valóban merő ostobaság, ám ez nem gátolja meg abban, hogy sokáig tartson. Az ostobaság mindig rendületlen, s erre rá is jönne az ember, ha nem gondolna mindig önmagára.

Forrással ellátott idézetei

A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt 20 esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a leckét megértse a fülét betömő, a szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia — s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok az életüket adták, és soha, sehol — még közvetve sem — igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra.

A magyarok vére (1957)

Az elidegenedés megragad bennünket: érzékeljük, hogy a világ tömör, sejtjük, mennyire idegen egy kő, áthatolhatatlan számunkra, és hogy mekkora intenzitással tagad minket a természet vagy a táj... A világ kicsúszik kezünkből és megint önmaga lesz... Az abszurd a kérdező ember és az oktalanul hallgató világ szembenállásából keletkezik... Sziszüphosz elgondolkodik azon az összefüggő cselekmény-sorozaton, amelyet emlékezetének pillantása forraszt egybe, és amelyre nemsokára halála üt pecsétet... De Sziszüphosz a felsőbbrendű hűséget hirdeti, amely tagadja az isteneket és felemeli a sziklákat... Nem létezik az a sors amit a megvetés nem képes legyőzni... Ő a sorsból emberi ügyet csinál, amelyet az emberek közt kell szabályozni.

Sziszüphosz mítosza

A nemezisz éber, ő a mérték és nem a bosszú Istennője. Mindenkit, aki a határokat átlépi, kérhetetlenül megbüntet.

A lázadó ember

Minden generáció azt hiszi, hogy hivatva van átalakítani a világot. Az enyém azonban tudja, hogy nem fogja átalakítani. De feladata talán még nagyobb: abban áll, hogy megakadályozza a világ széthullását.

A Nobel-díj átvételekor mondta.

Demokrata végül is az, aki elfogadja, hogy ellenfelének igaza lehet, következésképpen hagyja őt megnyilatkozni, és kész elgondolkodni érvein. Amikor pártok és emberek annyira meggyőzve érzik magukat a saját igazukról, hogy készek erőnek erejével befogni a nekik ellentmondók száját, nincs többé demokrácia.

Camus à „Combat” Éditoriaux et articles (1944-1947) [2002]. 665. old. (Édition de Jacqueline Lévi-Valensi, Collection Cahiers Albert Camus [No 8], Gallimard) ISBN 2070759423. (ford. Fekist)

Április 16-án Bernard Rieux doktor a rendelőjéből kilépve, a lépcsőházban egy döglött patkányba botlott.

A pestis

Miközben Rieux a városból felszálló örömujjongást hallgatta, arra gondolt, hogy ez az öröm mindig veszélyben van. Mert ő tudta azt, amit nem tud ez a vidám tömeg, de a könyvekben olvasható, hogy a pestis bacilusa sohasem pusztul el, sem el nem tűnik, mert évtizedeken át szunnyadhat a bútorokban és a fehérneműben, türelmesen várakozik a szobákban, a pincékben, a bőröndökben, a zsebkendőkben és a limlomokban, s hogy eljő tán a nap, amikor a pestis, az emberek szerencsétlenségére és okulására, felébreszti majd patkányait, és elküldi őket, hogy egy boldog városban leljék halálukat.

A pestis (utolsó bekezdés), (ford. Győry János)