[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Zsujta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsujta
Szent György Római katolikus templom
Szent György Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterKoncsol József Sándor (független)[1]
Irányítószám3897
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség245 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 21° 16′ 46″48.500119°N 21.279400°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 21° 16′ 46″48.500119°N 21.279400°E
Zsujta (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Zsujta
Zsujta
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Zsujta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsujta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A bronzkori lelet egyik része a British Museumban
A bronzkori lelet további részlete a British Museumban

Zsujta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Hernád völgyében, a szlovák határ közelében található.Gönctöl északra található,Abaújvártól délnyugatra fekszik.

Szomszédos települések: Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti, Tornyosnémeti.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Gönc vagy Abaújvár érintésével, a 3709-es úton.

Déli határszéle közelében halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, melynek Zsujta megállóhelye e település nevét viseli (bár valójában Gönc határai között helyezkedik el). A megálló a község központjától mintegy 1,2-2 kilométerre délre található, közvetlenül a 3709-es út vasúti keresztezése mellett, annak délkeleti oldalán, közúti elérését az az út biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Zsujta és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit az 1800-as években határában talált gazdag, és értékes bronzkori leletanyag is bizonyít.

Zsujta Árpád-kori település. Nevét a Váradi regestrum oklevele említette 1219-ben Sucta néven.

Nevét 1295-ben Sugta, Sugtha, a 14. század elején pedig Sugkta formában írták.

1219-ben Zsujtai Reynold gönci embereket vádolt - a Váradi Regestrum oklevele szerint - fia megöléséért.

A 14. század elején János gönci várnagy falujának írták, és ekkor Bárcai Edus szerviense, Copoz lerombolta egy fennmaradt oklevél szerint.

1295-1296-ban a három Németi nevű település határosa volt.

Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak.

A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus, 173 református, 52 izraelita volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tóth Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth Csaba (független)[5]
  • 2002–2006: Erdődi József (független)[6]
  • 2006–2010: Erdődi József (független)[7]
  • 2010–2014: Koncsol József Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Koncsol József Sándor (független)[9]
  • 2019–2024: Koncsol József Sándor (független)[10]
  • 2024– : Koncsol József Sándor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
162
154
152
158
215
221
245
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,6% bolgárnak, 13,3% cigánynak, 0,6% németnek, 3% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 45,8%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 1,2% (10,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 16,7% cigánynak, 2,3% szlováknak, 0,5% németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,7% volt római katolikus, 38,1% református, 2,8% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 3,3% felekezeten kívüli (9,8% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres zsujtaiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. ↑ [v Zsujta települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. ↑ Zsujta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Vilyvitány Helységnévtár
  13. ↑ Zsujta Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsujta&oldid=27361815”