Vörös bőgőmajom
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Vörös bőgőmajom a frankfurti állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Alouatta seniculus Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös bőgőmajom témájú médiaállományokat és Vörös bőgőmajom témájú kategóriát. |
A vörös bőgőmajom (Alouatta seniculus) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó faj.
Egyes rendszerbesorolások a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába sorolják.
Előfordulása
[szerkesztés]E majom elterjedési területe Kolumbia és Venezuela északi részétől délre az Amazonasig terjed. Az Andoktól keletre a Madeira folyóig és Bolívia területén is megtalálható.
Alfajai
[szerkesztés]- Alouatta seniculus arctoidea
- Alouatta seniculus juara
- Alouatta seniculus seniculus
Megjelenése
[szerkesztés]
A hím testhossza 49–72 centiméter, a nőstényé 46–57 centiméter. Farokhossza 46–75 centiméter. A hím testtömege 6,5–8 kilogramm, a nőstényé 4,5–6,4 kilogramm. Szőrzete hosszú és selymes, színe barnás-narancsszínűtől a vörösig terjedhet. Pofája előreugró és szőrtelen, de szőrzet keretezi. Orra széles. Karja és lába hosszú, de erőteljes felépítésű. A fogókéz erős és ügyes. Farka izmos és hosszú, az ágakon való fogódzkodásra alkalmas; sűrű szőrzet borítja az utolsó harmad alsó részéig, amely teljesen szőrtelen.
Életmódja
[szerkesztés]A bőgőmajom nappal aktív és különböző nagyságú csoportokban él. Reggelente és esténként vagy amikor más bőgőmajom csoport közeledik a revírhez, nagyon hangos bőgést hallatnak, mely 5 kilométerre is elhallatszik. Tápláléka főként levelek, gyümölcsök, virágok, mogyoró és magok, de alkalmanként fogyaszt kisemlősöket, hüllőket és madarakat is.
Nem bírják a fogságot.[forrás?]
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 3,5–4 évesen éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 186–194 napig tart, ennek végén 1 kölyök születik. A kölyök kétéves korban válik önállóvá. A nőstények csak kétévente ellenek.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
