[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Uzon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Uzon (Ozun)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségUzon
Rangközségközpont
Irányítószám527130
Körzethívószám+40 x67[1]
SIRUTA-kód64648
Népesség
Népesség2362 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2103 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság514 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 48′, k. h. 25° 51′45.800000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 25° 51′45.800000°N 25.850000°E
Uzon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.

Látnivalók

[szerkesztés]
Katolikus templom

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
  • Itt született 1871-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
  • Itt született 1888-ban Kováts Benedek magyar pedagógus és író.
  • Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.
  • Itt született 1950-ben Veres István újságíró, műfordító.
  • Uzoni Jankó Boldizsár, 18. századi református egyházi író;
  • Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró;
  • Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző;
  • D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító;
  • Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító;
  • Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője;
  • Pünkösti Gergely (1820-1912), 1848–49 béli őrnagy;
  • Pünkösti Pál (1804-1868) őrnagy a 8. huszárezredben;
  • Pünkösti Ferenc (1835–1898), református pap, személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és róla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett.
  • Pünkösthy László (1912–1948) mártírhalált halt vezérkari százados volt.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]